Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-19 / 200. szám, csütörtök

Újabb jelentős szovjet gazdasági segítség § Ijffi A LAKÁSKÉRDÉS MOSTOHÁI a Német Demokratikus Köztársaságnak Kczüs nyilatkozat a két ország kormányküldöttségének tanácskozásáról Moszkva, július 17. (TASZSZ). Kedden folytatódtak a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségének megbeszélései. A tárgyalások részvevői meghallgatták M. G. Pervuhin és F. Selbmann beszámolóját annak az együttes bizottságnak a munkájáról, amelynek feladata volt, hogy megvizsgálja a Német Demokratikus Köztársaság további gazdasági fejlődésére vo natkozó anyagokat, és tervezetet terjesszen a tárgyalások részvevői elé a megbeszélésekről kiadandó közös nyilatkozatra vonatkozólag. A tárgyalások részvevői egyhangúlag jóváhagyták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei közt lefolyt tárgyalások eredményeiről szóló nyilatkozatot, amelyet kedd este a nagy Kreml Palotában, az NDK részéről Ötto Grotewohl miniszterelnök, szovjet részről N. A. Bulganyin írt alá. Figyelembe véve, hogy a Szovjet- 3 unió az utóbbi Időben több mint * VALAMELYIK délután a Steiner Gábor utca elején egyik nőlsmerősömmel találkoztam össze. Egyedülálló hivatalnoknő az illető, jó állása, szép fizetése van, nagyon meglepődtem tehát, amikor „hogy van" kér50 000 fővel csökkentette a Német- * désemre ekképpen válaszolt: országban állomásozó szovjet csapa- * — Ugyan, hát hogy lehet az az A- nyilatkozat bevezetőben megállapítja, hogy a két ország között sikeresen fejlődnek a sokoldalji baráti kapcsolatok az egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően. Abban a törekvés-ben, hogy elősegítse a Német Demokratikus Köztársaság .gazdaságának további fejlődését 'és' a lakosság anyagi jólétének emelkedését, a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, megegyezett abban, hogy 1957. január 1-től kezdődőleg évi 1600 millió márkáról 800 millió márkára csökkenti azt az összeget, amellyel a Német Demokratikus Köztársaság a fentemlített szerződés értelmében a Németországban állomásozó szov-jet csapatok fenntartásához hozzájárul. A felek megerősítették azt a megállapodást, hogy 1956-ban az érvényben levő kereskedelmi egyezményen túlmenően is jelentősen növelik kölcsönös áruszállításaikat, továbbá, hogy a Szovjetunió szabad valutát bocsát a Német Demokratikus Köz. társaság rendelkezésére, hogy a világpiacon megvásárolhassa a szükséges árucikkeket. Megerősítették ezenkívül azt a megállapodásukat is, amely szerint a Szovjetunió kedvezményes feltételek mellett hosszúié-' járatú hitelt bocsát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. Megvizsgálták a két ország kölcsönösen előnyös feltételeken alapuló gazdasági együttműködésének néhány más fontos kérdését is. A felek megeg-'eztek abban, hogy több intéz-kedést tesznek a német ipar termelőkapacitásának lehető legteljesebb és legésszerűbb kihasználására, valamint _ a korszerű technika színvonalának megfelelő gépek és felszerelések, továbbá egyébb termékek és anyagok kölcsönös szállításának növelésére. A felek megelégedéssel állapították meg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését. Kívánatosnak ismerték el, hogy minden lehető módon előmozdítsák a szovjet és a német tudományos intézetek, valamint tudósok és műszaki szakemberek kapcsolatainak még nagyobb kiterjesztését, a tudományos és műszaki tájékoztatás állandó cseréjét, a diákcserét, valamint más olyan intézkedések valóraváltását, amelyek hozzájárulnának a két állam tudományának és technikai előrehaladásának gyümölcsöző fejlesztéséhez. A nyilatkozat ezután megállapítja, hogy az NDK kezdeményezései nyomán megteremtődött a reális, lehetőség az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság/ kölcsönös megértésére. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanakkor megállapította, hogy az általános hadkötelezettségnek NyugatNémetországban a' német nép akarata ellenére történt bevezetése jelentősen megnehezíti a német nép nemzeti problémáinak megoldását, megakadályozza a politikai helyzet enyhülését Németországban éj egész Európában. A felelősség ezért a Német Szövetségi Köztársaság kormányára hárul. A két kormány megegyezett azokban a kérdésekben, amelyek a Német Demokratikus Köztársaságiban építendő, mintegy 100 000 kiiowattos atomerőmű felállításával kapcsolatosak. E megegyezés értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt az atomerőmű tervezésében és a Német Demokratikus Koztánsasug számára leszállítja a szükséges berendezéseket és anyagokat. Az e kérdésben kötött egyezményt a két állam kormányának képviselői a jelen nyilatkozat aláírásával egyidejűleg írták alá. A tárgyalásokon beható eszmecserét folytattak a két felet egyaránt érdeklő nemzetközi kérdésekről. Ennek során a felek megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi problémákra vonatkozólag nézeteik teljesen megegyeznek. tok létszámát, a Szovjetunió és az NDK kormánya felhívással fordul az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához, hogy ők is csökkentsék a Német Szövetségi Köztársaság területén állomásozó csapataik iétszámát azzal a céllal, hogy a továbbiak folyamán teljesen vonják ki a külföldi csapatokat Németország területéről. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy az egész nép érdekeit szem előtt tartva, ÍJ egész tevékenységében arra törekszik * hogy helyreálljon Németországnak, mint szabad, békeszerető demokratikus államnak a nemzeti egysége. A Szovjetunió ezt a törekvést támogatja. A felek véleménye teljesen megegyezik atoban, hogy a jielenlegi körülmények között nincs más út Németország egyesítéséhez, mint a két német állam, a Német Demokratikus De

n,

p

r, Köztársaság és a Német Szövetségi S r .. . , Köztársaság kormányai közötti köz- oerioneK. vetlen tárgyaiások és megegyezés útja. A Szovjetunió kormánya és a Né- £ gának fogalma, milyen helyzetük van met Demokratikus Köztársaság kor- * a

z albérlőknek? Egy megüresedett ember, aki egy talpalatnyi helyet sem tudhat otthonának? — Nem értem — csodálkoztam a leányra, — hiszen úgy tudom, magának van otthona! A város központjában lakik, ahol egy szép külörtszobácskát mondhat magáénak! Különszobát? — húzta el a lány szája szélét. — Egy zsörtölődő öregasszonynál lakom, 150 koronát fizetek havonta s a szobám olyan, mintha csak i „ágyra járni" vettem volna ki. Keresztül jár rajta a lakásadónő, benne fogadja látogatóit, itt főz, mos, s az is megtörtént már, hogy barátnőmnél kellett aludnom, mert háziasszonyom ismerősei szobámban rendezték lakodalmukat! — Nohát ezért már maga is hibás, — feddtem a leányt. — hát nincs" magának szája, hogy rendet teremtsen? 150 korona igen nagy összeg, ennyi pénzért jogai is lehetnek egy szoba5 — Ugyan kérem — legyintett eíJj keseredetten a leány —, hát van mamánya kifejezi azt a meggyőződését, hogy a -tárgyalások során általuk elfogadott együttes határozatok elősegítik majd a Szovjetunió és a szilárdan a szocialista fejlődés útjára lépeu Német Demokratikus Köztársaság barátságának és testvéri együttműködésének további erősödését és fontos hozzájárulást jelentenek a béke és az európai biztonság megszilárdításának ügyéhez — fejeződik be a két kormány nyilatkozata. Elutazott Moszkvából a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Moszkva, július 18. (TASZSZ) — Á tanácskozások befejezése után július 18-án reggel repülőgépen hazautazott a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amelyet Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke vezet. A központi repülőtérre a vendégeket N. A. Bulganyin, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, G. K. Zsukov, L. I. Brezsnev, D. T. Sepilov és más hivatalos személyiségek kisérték. Iniiiiiiiiiii iiiauiiiaiiii!iiiiiiiiii!ia!iiiiiMiiiiitRiiiiiauitii!iiiiaiiaiiaitaiiii'iiiiMaiii!tina!<iiiitiiMi>:f!'«f!ii!i^iHi'ii i iti|na>> »a t •»•>[« a i !.),.• .j. aHiiiaiii^a'iinatisiiiiixisiiaíiauaiiiHaiiii GÄBflCÍ Fenti képünk a Déli-sarkon készült a szovjet kutatóállomás közvetlen kör zelében. Sok-sok népszerű, kedves rnelódiájú dal szól az Amur-folyórpl. Az Amur nemcsak gyönyörű tájakon halad, hanem a szovjet népgazdasagban is sok hasznot hajt. Képünkön Moszkva délnyugati városrészét látjuk, ahol számtalan új lakóház épül szobára százan is pályáznak, bármilyen összeget megfizetnek, s még a szekatúrákat is vállalják, csakhogy fedél legyen a fejük fölött! Nézze, — mutatott az utca két oldalán épülő paloták sorára, — Bratislava lakásproblémáját oldja meg ez a rengeteg építkezés, de csak a családos polgárok lakásproblémáját. Velünk, egyedül álló dolgozókkal nem gondol senki, mi egy kedves otthon felől éppen csak álmodozhatunk, ugyan ki törődik azzal, hogy mi csak jövedelmi tételként szerepelünk a föbérlők háztartási könyvecskéjében ... ? EGÉSZ NAP fejemben motoszkáltak ismerősöm panaszos szavai, s azon töprengtem, tényleg megfeledkeztek-e vezetőink e polgárok tarthatatlan helyzetéről? Nem nyugodtam hát, felkerestem a legilletékesebbeket-, mondják meg, milyen intézkedések történtek e magányos dolgozók lakásproblémájában. így tudtam aztán meg, hogy igenis gondoltak már e fontos kérdésre, olyan otthonok létesítését - kezdték-meg, ahol a hajadon és nőt* len dolgozók aránylag kevés pénzért, 2 kényelmes otthonra találnak. Több mint 500 nő és 200 férfi lakik 'már a Heydukova 20, a Konvent utca, a Vasutas utca,, az Urbánkova 17, az Október tér 5 és a Hviezdoslav tér 27 szám alatti „Dolgozó nő", illetve „Dolgozó férfi" otthonokban. A lakbér 35 koronától 80 koronáig váltakozik, a szobák egy-két és többszemélyesek, minden helyiség bútorozva van. kívánatra ágyneműt 's kapnak a lakók — s teljes szabadságuk van akkor jönni, akkor menni, amikor akarnak, s ezt tenni lakásukban, ami a lakónak legjobban tetszik. Mindössze két dolgot követelünk meg — fejezte be felvilágosítását a hivatalnok, — a tisztaságot és azt, hogy senki se csináljon lebult a lakásából! AKI ELLÁTOGAT a Heyduk utcai, a Vasutas utcai, vagy az Urbánkova utcai dolgozók otthonaiba, nem tehet egyebet, csak superlatívuszokban dicsérheti az ott látottakat. A Heydukova utcán, a nők otthonában például olyan elegánsak a szobák, oly szép a berendezés, oly tisztaság és rend uralkodik mindenütt, hogy az ember csak ámul és azt kérdezi, vajon van-e dlyan ember, aki ne érezné itt a legmeghittebb otthon kellemét? A palota minden emeletén külön kis társalgó, fent a tetőn napozó, a folyosókon telefon, külön és közös fürdőszobák, s aki olvasni szeret, még a könytárt is megtalálhatja a házgondnokság egyik földszinti helyiségében. Háromszáznegyven boldog nő lakik ebben az épületben, 75—80 koronát fizetnek havonta, főzhetnek, moshatnak szobáikban, s akár minden nap megfürödhetnek, mert állandó hideg-meleg vízszolgáltatást biztosit az épület központi fűtéses berendezése. Ugyanilyen szép az az Urbánkova utcai villa Is, ahol 17 magányos nő lakik egy gyönyörű kert közepén. Itt sem fizetnek sokat, Itt is van központi fűtés, szég fürdőszobák, balkon és nagy közös konyha. A harmadik otthon, a Vasutas utcai, főképpen magányos férfiaknak nyújt lakást, ezért itt már egyszerűbbek a berendezési tárgyak, azonban itt is barátságos minden, központi fűtés az egész épületben, és —' itt is szinte ragyog a tisztaság. Ebben az otthonban 200 férfi — és egy külön szárnyban — tíz leány lakik, van azonban még egy része az épü- " letnek, ahol átutazók is kaphatnak egy-két éjszakára otthont. Hanem a többi otthon...! IGEN, A TÖBBI otthon szégyenére válik annak a szép szociális tervnek, amely ily kedvezően akarja megoldani magános dolgozóink otthontalanságát. A Hviezdoslav-téri Dolgozó nők házában például olyan berendezéssel van bútorozva minden szoba, mintha a Zsidó utca egykori ócskásai rendeztek volna bennük bútoi;kiállltást. Ezenkívül az a rendetlenség, az a takarítatlanság, ami jó néhány szobában látható — bizony nem hoz nagy dicsőséget a női lakókra. Ami pedig a lakók fegyelmezetlenségét, a házi szabályok be nem tartását illeti, — hát az bizony sok kívánnivalót hagy maga után. De a tisztaság tekintetében ugyanilyen állapotok uralkodnak az Október téri férfiotthonban is, — elhanyagoltság tekintetében pedig a Konvent utcai volt Continental szálló épülete egyenesen megdöbbentően hat a látogatóra. A Konvent utcai háromemeletes ház lakásai gyöngyöznek a nedvességtől, a falak penészesek, sa létromosak, a harmadik emelet egy részét pedig le kellett zárni, cölöpökkel feltámasztani a mennyezetet, mert a becsurgó esővíz és hólé teljesen elkorhasztotta a gerendázatot! PERSZE, NEMCSAK a hatóságok, de igen nagy mértékben maguk a lakók is hibásak a Hviezdoslav-téri, a Konvent utcai és az Október téri állapotok miatt. Ebben a három épületben maguknak a lakóknak kell takarltaniok szobáikat, egyesek azonban csak addig igyekeznek rendeseknek mutatkozni, amíg be nem kerülnek egy-egy ilyen otthonba. Azután — „úgy se tudnak kirakni" jelszóval — teljes valóságban kimutatják természetüket, arrogánsakká válnak, fütyülnek a házi szabályokra, s ha figyelmeztetik őket, még nekik ál) feljebb. Láttam például olyan szobát, — lányok laktak benne —, ahol annyira nagy volt a rendetlenség és a szenny —, hogy maga a házfelügyelő szégyelte magát lakói helyett. — Az a hiba, — mesélte elkeseredve a házfelügyelőnő, — hogy nincs biztosítva az a mód, amellyel érvényesíthetnénk a házi szabályok betartását. • De ugyanilyen — orvoslásra szoruló panaszokat hallottam a lakók felvételének kérdésében is. Kevés az otthon, több mint 500 bratislavaa polgár felvételi kérvénye hever a gondnokság asztalán, s mégis olyanokat is felvesznek lakóknak, akiknek nem a legnagyobb szükségük van rá. Ezeknek az otthonoknak elsősorban a bratislavai polgárok lakásnélküliségét kellene pótolniok, mégis helyet adnak olyanoknak is, akik bár Bratislavában dolgoznak, de lakásuk van vidéken, még pedig olyan közel, hogy akár mindennap be is járhatnának munkahelyükre. Így például a Heydukova utcai otthon egyiW lakónője Malacky mellett lakik, hetenként több ízben nem is alszik az otthonban, sőt még ruháit és hasonló holmiját sem tartja lakásában! NAGYON SZÉP és nagyon kielégítő lenne az a terv, hogy „penzió"-szerú otthonokkal oldják meg magányosan élő dolgozóink lakásproblémáját. De nem ilyen - módszerekkel és — nem ilyen iramban! Kormányhatározat van arra. hoqy a volt szállodákat Ss szállodaféléket vissza .lehet igényelni hasanló célokra, miért nem bővítik hát ki otthonaink számát ilyenekkel? (Centrál, Tvarožek, Nitra). Hiszen azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a második ötéves terv folyamán nem építenek otthonokat Bratislavában! És miért nem hozzák rendbe azokat az épületeket, amelyek már az otthonok célját szolgálják? Miért nem javítják például meg a Konveňt ujcai rettenetesen rossz karban levő Dolgozók otthonát, amikor arra már meg is volt szavazva a pénzügyi keret? Több otthont, több törődés*, nagyobb áldozatkészséget kérnek lakástalan hajadon és nőtlen dolgozóink, s a jelenlegi lakók szigorúbb rendszabályokat azok allén a lakók ellen, akik nem tartják be a házi szabályokat. Neumann János. / 1 1 i á