Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-17 / 198. szám, kedd

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. július 17. kedd 50 tillér IX. évfolyam 198. szám, MUNKÁRA FEL A CSKP országos konferenciája élőké izületeinek időszakát a párt tagjainak élénk tevékenysége jel­lemezte, amely a- személyi kultusz ártalimas rendszere következmé­nyeinek kiküszöbölésére és a má­sodik ötéves terv irányelveinek előkészítésére irányult. Az orszá­gos konferencia után tevékeny munka kezdődött a konferencia által kitűzött konkrét feladatok megvalósítása érdekében. A párt szilárd politikai és esz­mei egysége, amely megmutatko­zott a konferencián is, abból ered, hogy a párt tagjai bizalommal vannak a párt vezérvonala és Központi Bizottsága iránt. A tag­ság széles tömegei, amelyek részt vettek a konferencia előkészületei­ben, látták, hogy a Központi Bi­zottság foglalkozik a mai élet ége­tő kérdéseinek megoldásával, so­hasem téveszti el szem elöl cél­ját, a szocialista országépítést, a dolgozók életszínvonalának állan­dó emelését. A soronlévő feladat most az, hogy az országos konferencia ha­tározatai alapján, megvalósításuk során tovább mélyítsük és szilár­dítsuk a párt egységét, törődjünk azzal, hogy a konferencia eredmé­nyei áthassák pártunk egész mun­káját és egész közéletünket. Szlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának legutolsó ülé­se visszatükrözte azt a tényt, hogy a párt teljes komolysággal lát hozzá az országos konferencia és a Központi Bizottság által kitű­zött intézkedések megvalósításá­hoz. A párt fejlesztve a bírálatot, konkrét intézkedéseket hoz, ami az önkritikának alapvető formája és erre vezeti a párt valamennyi töb­bi szervét és szervezetét. Az SZLKP KB ülése is megmu­tatta, hogy a párt meggondoltan és határozottan lát hozzá a népgazda­ságunk következetes fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldásá­hoz. Szlovákiában is — összhang­ban a szocializmus vezérvonalával — folytatódik a nehéziparnak, mint a népgazdaság valamennyi ágazata gyors és tartós fejlesz­tése, valamint a mezőgazdaság átépítése alapjának előnyben ré­szesített fejlesztése. A Központi Bizottság az egész párt figyelmét a tervteljesítés kérdéseire irányít­ja, különösen szem előtt tartva a beruházási építkezést. A dolgozók politikai aktivitásának növekedé­se folytán az első félév tervét az iparban 101,4%-ra teljesítettük. De ez nem vezethet ellankadásra. Hiszen több mint 60 olyan üzem és vállalat van, amely elmaradt a terv feladatai mögött, nem tel­jesíti az önköltségek tervét. És ettől eltekintve intézkedéseket kell tenni az irányban is, hogy az ara­tási munkák idején ne kerüljön sor elmaradásra a terv teljesítésé­ben. A káros megszokottságok és a személvi kultusz egész rendszere elleni harccal kapcsolatban a párt hangsúlyozza azt, hogy a tömegek döntő szerepet játszanak a törté­nelemben és a szocializmus építé­sében. A párt megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy felszabaduljon a parasztok, munkások, mesterek és műszáki dolgozók hatalmas kezdeményező ereje, nagy ügyes­sége és gazdag tapasztalatai. A fe­lelős dolgozóknak a „szabadítsuk fel a tömegek kezdeményező ere­jét" jelszó mögött látniok kell a szocialista munkaverseny, az újí­tómozgalom 'fejlesztésére, az üze­mek és munkahelyek jó tapaszta­latainal? kicserélésére, az anyagi ér­dekeltség elvének érvényesítésére irányuló konkrét intézkedéseket. Bátran kell kiemelni a jó dolgozó­kat, támogatni kell a műszaki dolgozók kezdeményezését, akik nem félnek a műszaki fejlődés ér­dekében kockáztatni is, kiterjedt intézkedéseket kell tennünk a bü­rokratizmusnak és minden hala­dást gátló rossznak kiküszöbölésé­re. A mezőgazdaság szakaszán nagy feladatokat tűztünk magunk elé. A második ötéves terv végéig a szocialista szektornak döntő túl­súlyba kell jutnia. így teremtjük meg mezőgazdaságunk tovább fej­lesztésének feltételeit. De ezeket a feladatokat sem teljesíthetjük, ha nem szabadítjuk' fel a dolgozók kezdeményezését, ha nem támasz­kodunk szövetkezeti tagjaink és egyénileg gazdálkodó parasztjaink tapasztalataira ás tudására. Egyes szövetkezeti tagok nem szívesen hallanak az Ifjúsági Falu szövetkezeti dolgozóinak sikerei­ről. De bárhogy is nézünk ered­ményeikre, látnunk kell azt a tényt, hogy míg például cukorré­pában az átlagtermés 260 méter­mázsa hektáronként, az Ifjúsági Faluban a 700 métermázsát is el­érik, hogy míg kenyérgabonában átlagosan 21 mázsa a hektárho­zam, az Ifjúsági Faluban 49 má­zsa és hasonló a helyzet kukori­cában és más terményekben is. E téren is nagy tartalékokkal ren­delkezünk. Ezt bizonyítja az a szá­mos egységes földművesszövetke­zet, amely kötelezettséget vállalt, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. A mezőgazdaság szakaszán ál­landóan gondoskodnunk kell a szövetkezeti szektor fejlesztéséről. Ez a feladat is komoly politikai szervező munkát kíván meg. „Me­net közben" kell teljesítenünk ezt a feladatot, például a szövetkezeti gondolatot közös aratás szervezé­sével kell terjesztenünk, meg kell teremtenünk a feltételeket a meg­lévő szövetkezetek tagsági és földalapjának gyarapítására és új egységes földművesszövetkezeteket ' kell alakítanunk. Az SZLKP Köz­ponti Bizottsága ülésének vitájá­(Fol.vtatás a 2. oldalon) II KIFIZETŐDIK ELSŐK AZ ORSZÁGBAN Az idén az ógyallai járásban kezdték i meg elsőnek az aratást. A beadási kö-' telezettség teljesítésével is ők halad­nak az élen. A múlt évben július 13-án kezdték meg a gabonabegyűj­tést. Az idén július 13-ig negyven va­gon árpa került az állam raktárába. A begyűjtési apparátus dolgozói ala­posan felkészültek az év legfontosabb feladatainak teljesítésire. Idejében rendbehozták mind a 12 raktárukat. A járásban lévő dunaradványi szö­vetkezetről már hírt adtunk lapunké­ban, hogy gyors ütemben haladnak ^az aratással és a nyitrai kerületben, sőt országos méretben elsőnek kezdték meg a beadási tervük teljesítését. A szorgalmas, kitartó munka eredménye­ként vasárnap büszkén jelenthették, hogy teljesítették egész évi gabona­beadási kötelezettségüket. Összesen 361 mázsa búzát, 129 mázsa rozsot és 352 mázsa árpát adtak a nép államá­nak. A beadás teljesítésekor azt is megjegyezték, hogy e számok nem véglegesek, mert jóval túlteljesítik ga­bonabeadási tervüket. 4.-5. OLDAL ON: LENIN NAGY SZEREPE a Szovjet Köztársaságok Szövetségének megszervezésében —— • i ­Norodom Szihanuk herceg őfensége —ius li-'.n, szom­baton a prágai Várban átadta Antonín Zápotockýnak, a Csehszlovák Köz­társaság elnökének a Kambodzsai Királyi Rend Nagykeresztjét, amellyel Antonín Zápotocký köztársasági elnököt Norodom Szurmarit, a kambodzsai király őfelsége tüntette ki. Képünkön: Norodom Szihanuk királyi herceg őfensége átadja Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek a Kambodzsai Királyi Rend Nagykereszt­jét. A CSISZ segít az aratásnál asárnap a kora reggeli órák­ban lelkes CSISZ-tagoktól voit hangos a nagyabonyi határ. A fiata­lok rövid pár óra alatt 10 hektáron rakták össze a kévéket. Tehát nem­Ä kollektív szerződések ellenőrzése a szlovákiai szénbányákban A szlovákiai szénbányák dolgozói a bányászok és technikusok összüzemi szakszervezeti gyűléseiken és a ter­melési értekezleteken *megvitatják, hogyan teljesítették az elmúlt idő­szakban a kollektív szerződés egyes pontjait. A kollektív szerződéseknek félévi értékelése egyúttal végzett munkájuk mérlege is. A vállalatok közül az első félévben a legjobban a kékkői szénbányák és a novákyi Lehota-bánya dolqozói állták meg helyüket. A kékkői bá­nyászok több mint 25 ezer tonna sze­net fejtettek a félévi terven felül. A handlovai Nagybánya dolgozói 50 A konzervgyárban ezer tonnával, a Béke-bánya dolgozói pedig kétezer tonnával maradtak adó­sak. Ezek a bányászok és technikusok ezekben a ntpokban az elmaradások» okait keresik és azokat a módsze­reket, hogyan lehetne a második fél­évben megjavítani munkájukat. A viták eredményeit egészüzemi gyű­léseken tárgyalják neg. A gyűléseken ellenőrzik a kollektív szerződés azon pontjait, amelyek a szénfejtési terv teljesítését, a műszaki fejlesztés ter­vének teljesítését, valamint a gaz­daságosság és a munkabiztonság kér­déseit foglalják magukba. A félévi ellenőrzésnél sorra kerül a szocia­lista munkaverseny., a kötelezettség­vállalások teljesítése és a bányában dolgozókról való gondoskodás megvi­tatása is. csak vállaltak, de dolgoztak is a fia­talok, amikor arra szükség volt. Olgyai Blanka és Szele Erzsébet, á CSISZ két legtevékenyebb tagja fá­radsánot nem ismerve teremtettek rendet a CSISZ-ben. Ha helyiségük nincs is, mégis szervezeti életet él­nek és kultúrműsorral készülnek az aratás befejezésére. A kultúrhelyiségre sem kell már sokáiq várniokl Jövőre tervbe vették felépfttését s Na^yabonynk lesz a járásban a legszebb kultúrotthona. Baráti segítség A žilinai kerületben még nem éri véget a kombájnos aratásra való szerződéskötés A szövetkezetek eddig 1500 hektár learatására kötöttek szer­ződést. Ez a szám kétszerese a múlt évinek. A legnagyobb terület ktjm­bájnnal való learatására a turci szö­vetkezet kötött szerződést. A hegy­vidéki szövetkezetekben még nem kezdték meg az aratást. Míg a žilinai kerületben nem kez­dődik meg teljes ütemben az aratás, tizenhat kombájnnal, kilencvenkét aratógéppel és szá-húsz traktorral a nyitrai kerület mecsegítésére siettek. Ezenfelül a nyitrai és a bratislavai kerületet cséplőgépekkel, is segítik a cséplés g^vors elvégzésében. Az idén a bo­gyai EŕSZ tagjai is termeltek korai burgonyát. A szö­vetkezet két va­gon kora: krumplit ad az országnak. Ez nemcsak na­gyobb pénzjöve­delmet jelent a szövetkezetnek, mert a betakarított krumpli helyén még takarmányfé­lét is termelhet­nek. Képünkön Csere­pes Bélát, Kürti Sándort és Fekete Bélát láthatjuk, * VESSÜNK MINÉL TÖBB MASOO^ÖVÉNYT Szlovákia konzervgyáraiban meg­kezdődött a korai zöldséa és gyü­mölcs feldolgozása. Megjött tehát a kompót-idény. A Moravský Sv. Ján-i konzervgyár dolgozói már készítik az °per-, egres-, meggy- és cseresznye­kompótot, főleg exportra. Időtervüket túlteljesítik 150 százalékra. Már vagy 5 vagon cseresznyét „dolgoztak fel" kompótnak. A bel- és ' külföldről üzembe szál­lított cseresznyét először osztályoz­zák. Az ügyes loánykezek, előkészítik a szükséges mennyiségű cseresznyét. Gregorová Mária és a többiek is időn­ként megkóstolják a jó cseresznyét. m jó gazda már aratáskor felké­li szül a jövő évi jó termés alap­** jainak lerakásához. Ez úgy ér­tendő, hogy nemcsak tervezget, szá­molgat, hogyan ossza be vetésterületét, milyen növényeket termeljen, hanem cselekszik is. A jó termés megterem­tésének egyik alapföltétele, ha a kasza után nyomban megy az eke s leszánt­ja a tarlót. Ezzel megteszi az első lé­péseket a jövő évi bő gabonatermés biztosítására. Persze a mezőgazdaság fejlesztését nem érhetjük el csupán a gabonatermés növelésével, hiszen a mezőgazdaság legfontosabb jövedelmi forrását az állattenyésztési termelés képezi. Ezen a téren sok a tennivaló; máso­dik ötéves tervünk nagy feladatok elé állítja állattenyésztésünket. Ahhoz pe­dig, hogy évről évre több állattenyész­tési terméket adjunk az országnak, több húst, zsírt, tejet, tojást kell ter­melni. A dolgozó nép életszínvonalá­nak rohamos emelkedése is ezt köve­teli meg. Példa erre a mai élelmiszer­fogyasztás. Hasonlítsuk össze a hús­és zsírfogyasztást az 1936-os évvel. 1936-ban az egy személyre eső évi húsfogyasztás 27.1 kg, 1955-ben már 36,1 kg hús jut minden egyes sze­mélyre, a második ötéves terv célkitű­zései szerint 1960 végéig el kell ér­nünk az egy személyre eső 46,5 kg évi húsfogyasztást. Zsír: 1936-ban egy személyre évente 11,9 kg, 1955-ben 18,3 kg; ezt a mennyiséget 1966-ig 23,3 kg-ra kell növelni. Ebből látható, hogy a fogyasztás megköveteli az ál­lattenyésztési termelés növelését. A szükségletet pedig csakis úgy biz­tosíthatjuk, ha elsősorban feltöltjük a hiányzó állatállományt. Ez azonban csak az egyik lépés, a másik lépés az, hogy a meglévő állatállomány hasznos­ságát fokozzuk, aminek első és leg­fontosabb alapföltétele, ha elegendő takarmányt biztosítunk a jószág ré­szére. Ebben igen nagy szerepet ját­szik a másodnövények termesztése, hiszen ez a takarmányalap biztosításá­nak kiaknázatlan tartaléka. Az elmúlt évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy azokban az EFSZ-ekben, ame­lyekben — ha a másféle takarmányok­ból aránylag gyenge termést értek is el — a másodnövények termesztésével pótolták a hiányt, sőt a csapadékdús nyarak lehetővé tették, hogy ezek a szövetkezetek megszabaduljanak az átteleltetés nagy gondjaitól. A múlt évben a diósförgepatonyi szövetkeze­tesek az aratás első napjaiban 70 hektár tarlónövényt vetettek. Nem bánták meg a vágsellyei járásbeli pere­di szövetkezetesek sem, hogy 150 szá­zalékra teljesítették a másodnövények vetési tervét, mert az időjárás is ked­vezett a másodnövényekre és bő ter­mést takarítottak be másodszor is a földekről. A felsöpatonyiak a kukori­caszárat cukornáddal és másodnövé­nyekkel keverve silózták el. Annyi ta­karmányt raktároztak el ilyenformán, hogy egészen az új zöldtakarmányo­zás kezdetéig bőven voit eleség az állatok részére. Csakis így határozhat­ták el, hogy sertéshúsból 350 mázsát, tejből több ezer litert adtak el az ál­lami felvásárlás keretében, előnyös árakon. Sokan még ma is idegenkednek a másodnövények vetésétől, mondván: „Kiéli, megzsarolja a talajt, csökkenti a következő esztendő terméshoza­mait." Ez a nézet helytelen, mert a másodnövény elhasználta tápanyagokat megfelelő trágyázással pótolni lehet. S ha az iSőjárás esetleg nem kedvez­ne a növény fejlődésének, akkor sem vész kárba a munka, hiszen ha le­szántjuk a gyenge termést, a talaj a zöldtrágya révén igen gazdag tápanya­gokhoz jut. Ne hallgassunk tehát a maradiakra, hanem azokba a földekbe, amelyek az előző évben jó trágyát kaptak, s ame­lyekről legelőbb takarítjuk be a ter­mést, vessünk tarlónövényeket. Má­sodnövényként termelhetünk csalamá­dét, tarlórépát, mohart, kölest stb. A tarlónövények vetésének és jó termé­sük elérésének egyik föltétele, ha nyomban a kaszálás után lefordítjuk a tarlót — kissé mélyebben a szokott tarlóhántásnál, — s utána mehet a vetögép. Minél több másodnövényt ve­tünk, annál nagyobb a lehetőség az állattenyésztési termelés fokozására az egy személyre eső hus- és tejtermé­kek növelésének biztosítására. MÉR Y FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents