Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-16 / 197. szám, hétfő
Z ÚJ szô 5 ok levél érkezik naponta szerkesztőségünkbe. Az üzemek, falvak dolgozói beszámolnak münkasikereikröl, megírják, milyen fáradhatatlanul dolgoznak munkahelyeiken második ötéves tervünk sikeréért. Jó néhány levél a hibákat ostorozza, kipellengérezi a bürokratikus munkamódszereket. Kiváltképpen a < mongresszus után egyre több az olyan levél, amelynek írója bátor . hangon, őszintén feltárja társadalmi életünkben előforduló visszásságokat, s a szerkesztőségen keresztül kéri a bajok orvoslását. Itt közlünk néhány levelet abban a meggyőződésben, hogy az illetékesek felfigyelnek a hibákra és orvosolják őket. Fej nélküli tervezés Hová teszik Miért nem törődnek a vilhányi erdőben dolgozó munkásokkal? 1956. június első hetében levelet kantunk, melyben a Vilhányi-erdőben dolgozó munkások megállapított normáinak elszámolását kritizálják. E normákat — olvasóink szerint — az állami katalógus alapján állapították" meg, de amikor azokat a munkasok teljesítették, a vállalat nem volt hajlandó kifizetni az elvégzett munkáért járó díjat, E? ügyben 1956. június 5-én levelet irtunk a polanyi erdészeti igazgatósagnak és információt kértünk. Az 'gazgatóság mind a mai napig sem válaszolt levelünkre. Ügy gondoltuk, az ügy elaludt, az igazgatóság semmit sem tett a normák vonalán. Tévedtünk, bár nem egészen. Az új facsemete-kertben dolgozók még ma sem ismerik normáikat, így természetesen azt sem tudják, hogy mennyit keresnek. Amikor a csoportvezető a normák megállapítását kérte, lázítónak bélyegezték. Sót az erdész parancsba adta, hogyha valaki szólni merészel, azt azonnal elbocsátják. Így járt. Török Zoltán a csoportvezető is. Június 26-án hazaküldték a munkából, a munkahivatalban viszont nem -jelentették ki. Ezután mindennap beAZ UJSZO elintézte. KRITIKUS HANGÚ LEVELET kaptunk Doborgazról. A levélíró bírálta az ottani Jednota vendéglőjét, mert nincsenek mellékhelyiségei. A bíráló levelét efküdtük a Járási Fogyasztási Szövetkezet ve-, zetőségének és kértük az ügy elintézését. Három nap múlva válaszlevelet kaptunk. Tudatták szerkesztőségünkkel, az ügyet kivizsgálták és megállapították, hogy a levél írójának igaza van. Azonnal intézkedtek, hogy egyenlőre deszkából építenek illemhelyeket, a III. negyed-' évben pedig a higiéniai követelményeknek megfelelően — téglából. SZŰCS ISTVÄN királyhelmeci lakos levélben fordult hozzánk segítségért, mert kétnapi munka díját. amit még a múlt évben kellett volna megkapnia, még máig sem • kapta meg és egyik helyről a másikra küldözgetik őt. Június második felében írtunk ebben az ügyben a Királyhelmeci Járási Nemzeti Bizottság illetékes osztályának, ahonnan két hét múltán tudatták szerkesztőségünkkel, hogy a pénzösszeget tévedésből egy hasonnevű egyénnek fizették ki. Intézkedtek, hogy Szűcs István a pénzét a legrövidebb időn belül megkapja. AGOCS VILMOS arról Irt, hogy a ha.inécskői Jednota üzletében a vevők csak akkor tudnak lisztet, rizsát š hasonló árut vásárolni, ha papírzacskót visznek magukkal. Kérdésére, hogy miért nincs papírzacskó, az üzletvezető azt válaszolta, hogy a felsőbb szervek takarékossági szempontból nem küldenek megfelelő mennyiségű zacskót. Az ügyben a Szlovák Fogyasztási Szövetkezet, központjához fordultunk, ahonnan azt a választ kaptuk, kivizsgálásuk eredményeképpen megállapították, hogy a levélben foglalt bírálat megfelel a valóságnak és megtették a szükséges intézkedéseket, hogy Hajnácskő is megfelelő mennyiségű papírzacskót kapjon. ment az erdészetre, ahol közölték vele, hogy nem dolgozhat, a munkahivatal azonban nem adhatott neki Nemcsak az időjárástól függ Egységünk tíz napig brigádmunkán volt. Szénát gyűjtöttünk. Feladatunk a következő volt: 650 mázsa szénát kellett lekaszálni, megszárítani és összegyűjteni. Az időjárás nagyon mostoha volt. A nap mintha szégyenkezett volna, a felhők mögé bújt. Gyakran esett az eső is. A kaszásokat azonban mindez nem nagyon zavarta. A kitűzött időre lekaszáltuk á füvét, sőt becslés szerint még vagy '150 mázsával többet is. ; * A szárftó-csöportnak már nehezebb volt a dolga, de minden napsütéses pillanatot kihasználtak. A száradó szénát négyszer-ötször, sőt ha kellett, többször is megforgatták. Ennek a szorgalmas munkának köszönhető, hogy százszázalékra teljesítettük a tervet. Sőt, a sejtett meglepetés sem maradt el, 150 mázsa szénával több lett. Azt is beszolgáltattuk. Győzött a dolgos, szorgalmas ember! Adám Barna, közkatona. más munkát, mert az erdészet nem jelentette be munkaviszonya felbontását. így járt egyik hivataltól a másikhoz — (június 26-tól július 4-ig) — amikor a munkahivatal írásban adta neki, hogy náluk nem jelentették be a munkaviszony felbontását. Ezzel az írással jelentkezett az erdészeten, amire az erdész kijelentette, ez őt nem érdekli, és ez ügyben nem hajlandó tárgyalni. Vajon milyen külön törvények alapján vonja meg a polanyi erdészet vezetősége Török Zoltántól a munka jogát, amelyet alkotmányunk biztosit. Vajon milyen külön törvények alapján fosztják meg Török Zoltánt a kereseti lehetőségektől, amiből családját kell eltartania? Hol van a szakszervezeti üzemi bizottság? Vagy talán azt hiszik, elég ha a munkásoktól beszedik a tagdíjakat és még a bélyegeket sem osztják ki, nem hogy a munkások érdekében síkraszálljanak!? SK z Oj Szó május 30-i számában cikkem jelent meg az anyagellátás nehézségeiről a krompachy MEZ-üzemben. A cikkben szó volt arról, hogy a rosszul szervezett együttműködés hóvégi hajrát eredményez, ami gátolja az egyenletes tervteljesítést. Az illetékes szervek a bírálatot úgy látszik semmibe sem vették, mert a helyzet most, a harmadik negyedévben még rosszabbodott. ' Jelenleg olyan szerkezetet kell gyártanunk, amely nélkülözhetetlen a villanytáwezetékek építésénél, s amely nélkül falvaink villanyosítását nem is lehet elképzelni. Ehhez minden hónap elején elegendő mennyiségű 35 milliméteres gömbautomata acélra van szükségünk. A kladnói üzem, amely ezt az anyagot gyártja, szintén erre a negyedévre tervezte be a szükséges mennyiség gyártását. így az említett anyagot csak szeptemberben, a harmadik negyedév végén kaphatjuk meg — egyszerre. Ez számunkra annyit jelent, hogy három hónapig szüneteltetni kell az említett szerkezet gyártását. Hasonló a helyzet a čelakovicei, rakočany-i kohászati üzemek, valamint a Považské Strojárne kohászati üzemének szállítmányaival is, üzemünk vezetőségének ismételt eredménytelen reklamációi arra késztetnek bennünket dolgozókat, hogy lapunkhoz, pártunk központi • lapjához forduljunk nehézségünkkel. Szél János, Krompachy a kovácsszenet ? „E hó 3-i számunkban olvastam, hogy szénbányáink másodpercenként 350 kilogramm szenet adnak át a forgalomnak. Én a bottovói EFSZ kovácsa vagyok és már negyedik hete nem tudok dolgozni, mert nincs kovácsszenem. Mindennap telefonálok, hol Rimaszombatba, hol Tornaijára, hogy van-e már kovácsszén. A válasz mindig csak egy, hogy nincs. Most önökhöz fordulok, nem tudnának-e segíteni rajtunk." (Helmeci András leveléből.) Mit szólnak ehhez illetékes szénelosztóink ? A tisztító hanyagságát nem büntetik? Neumann János június 4-én cikket Irt a Služba módszeréről, mely „büntetést" ró ki azokra, akik nem váltják ki idejében a tisztításra beadott ruhát. Szóljak hozzá én is, talán felfigyelnek rá az illetékesek és rendet csinálnak. Április 5-én adtam be mosásra fehérneműt. Azután május 7-én és június 6-án. Az áprilisi fehérneműt június 6-án megkaptam, addig nem volt készen. A június 6án beadott ruhát — tanúkkal igazolom — a hó végéig legalább háromszor kértem. Ma, július 5-én megkaptam, de akkor már fekbért számítottak, mert három hétnél tovább volt benn, s minden további napért ffekbér jár. Vagyis: ha ma elmegyek s a ruha nincs kitisztítva, de holnap befut s én csak egy hét múlSokat foglalkoznak manapság városunk szépítésével, higiéniájával,' rendjével. Ennek gyümölcseiben gyönyörködhetünk is már. Például a Gottwald téren végig lépten-nyomon találkozunk csinos zöldre festett huiladékládikókkal, úgyhogy a szemetet nem kell a földre dobni, ÉS milyen szemet-szívet gyönyörködtető látvány a közeli parkokban sorakozó számos pázsitszínű pad! Városunk kellős közepén csillog a rend. Azonban, ha kissé kijjebb megyünk és kiszállunk a kolibai trolibusz végállomásánál, sajnos más látványban részesülünk. Mindenütt úgynevezett „kultúrnyomok", lábaink szinte belesüppednek az eldobott trolibuszjegyek, uzsonnazacskók, üres cigarettadobozok és más hulladékok tömegébe. Mi és ki az oka ennek? A rendetlen utas? Igen, de csak részben. Másrészt az illetékes hatóságok, akik megfeledkeztek, ide az erdő szélére szemétládikókat állítani, ahol bizony nagy szükség volna rájuk. Megfeledkeztek arról is, hogy legalább 1—2 padot állítsanak itt fel, különösen most nyáridején, amikor a kertekből teli gyümölcsöskosarakkal megrakott emberek igyekeznek be a városba és a végállomásnál néha negyedórát is kénytelenek álldogálni. Míg végre feltűnik a várva-várt trolibusz, bizony ülve élvezhetnék — fáradt tagjaikat pihentetve a va megyek, a közbeeső időre fizethetem a fekbért. Ha ezt el akarom kerülni, naponta látogathatom a Služba üzletét, — ha van időm, vagy nincs más, jobb szórakozásom. A Službát azonban nem lehet felelősségre vonni, ha — mint fentebb is — három hónapig járok a ruha után. Így jártam a beadott felsőruhákkal is, amikor egy ruhát, egy blúzt és egy szoknyát adtam be egyszerre, de miután minden db különböző időben készült el, csak akkor hoztam haza, . mikor a harmadik is befutott. Fizettem érte 8,40 korona fekbért. Vagy: a férjem ruháit (3 öltöny) beadtam tisztításra, öt hét után — az előzetes sürgetés ellenére — még nem volt kész egy db sem. Bementem a gyárba, ahol az egyik elvtárs kikereste a ruhákat, s mert férjem másnap fürdőbe utazott, kettőt kitisztított. Tehát 16 órán belül megtették azt, amit öt héten belül nem tudtak megtenni. A harmadik még nem volt rendben. Két hét múlva elmentem az üzletbe és fekbért fizettem. > Az a humoros, hogy a fekbérszámítást miniszteri rendelettel igazolják — ha a beadó a hibás. De milyen rendelettel kárpótolják azokat, akik a Služba hibájából sok-sok időt haszontalanul töltenek el a hiábavaló utánjárással ? Stein Ila, Kassa. látnánk a kolibai trolibusz végállomásánál is padokat és szemétládikókat. K. L., Bratislava. Jó parancsnok, CSISZ-elnök és agitátor Kucsera József Jó katona. Az altiszti iskolában különösen kitűnt szorgalmával és megszerezte a példás tankista jelvényt. Jelenleg mint parancsnok példát mutat alárendeltjeinek. Egységéből Gyurica tizedes és Vrbovský őrvezető a század legjobb katonái közé tartoznak. Harckocsijuk mindig ragyog a tisztaságtól. Kucsera elvtárs nemcsak mint parancsnok, hanem mint a CSISZ-szervezet elnöke és mint agitátor Is eredményes munkát végez. Bajtársainak gyakran olvas az újságból cikkeket és ezekről megbeszélést tart. Azt akarja, hogy x egységének tagjai egytől egyig politikailag fejlettek legyenek, kellő katonai szakismeretekkel rendelkezzenek, hogy ebben az évben kiérdemeljék a példás katona jelvényt. Petényi István őrvezető, zergehegyi ózondús levegőt. kedvéeí meg kt y eos mz Fiatal SZe^tnék hüM beállta előtt szívesen ,, .,.. „ .... , — Hej, de jo arató ido van — mondja Méry Vendel sárosfai lakos a HNB irodájába belépve. Leültetjük s ő elmondja, hogy a föld összeírása ügyében jött. Hamar elintézzük dolgát, aztán beszélgetni kezdünk. — Hogy van Méry bácsi? Az öreg elkezdi s jön belőle a szó, mintha öntenék. — Könnyű most aratni, hogy a kombájnok, meg az önkötözők vágják a gabonát. Már csak a könnyű munkát kell utána elvégezni a fiataloknak. Bezzeg az én időmben, — s az öreg izeg-mozog a széken, majd tovább folytatja. — Mikor én gyerek voltam, akkor agyoncsapták volna a gépet. Ha az apám látná ezeket a gépeket, ijedtében ki tudja mit tenne. Hetvennyolcadik évét tapossa az öreg, de a dolgokat azért csak megfigyeli. — Mondja csak — fordul felém — aztán mi az az izé... ott hátul, a gép hátánál? Először magam is gondolkozom, majd eszembe jut, hogy a kombájnunkat látta az öreg. — Az, az a tartály, Méry bácsi. Abba gyűjtik a pelyvát. Csavargatja a fejét az öreg s ránéz Németh Andrásra, aki már őt is túlhaladta, mert a nyolcvanat tapossa. — Fiatal szeretnék én lenni, hallod-e András! Álló Ferenc, Sárosfa — Milyen kovácsmester maga, ha mindig csak az irodában telefonálgat. — Mit csináljak, ha már hetek óta nem kapok kovácsszenet... Legalább megsürgetem.. Iskolai tanulók ? gyakorlati munkán A Nagysurányi Mezőgazdasági Iskola növendékei mögött is bezáródtak az iskola kapui. A tanulók és a tanárok egész évi szorgalmas munkájuk után megérdemelten pihenhetnek. Ám a tanulók a nyári szünidő alatt sem feledkeznek meg kötelességeikről. Jól kihasználják, nemcsak pihenésre, hanem elméleti tanulmányaiknak a gyakorlatban való hasznosítására, hogy ezen a téren is új tapasztalatokat szerezzenek. A 111. B osztály tanulói pl. egy hónapi gyakorlati munkára jelentkeztek az állami gazdaságokba, az EFSZ-ekbe, hogy segítsenek az állattenyésztésben, növénytermesztésben és egyben tapasztalatokat gyűjtsenek a jövő tanévre, hogy még nagyobb sikereket érjenek el a mezőgazdasági tudományok elsajátításában. Buda Ferenc, Keszegfalva HOVÁ LETT a távirat? Látogatót. kaptunk Magyarországról. Fiam katonai szolgálatát teljesíti, tehát június 20-án táviratot küldtem neki, melyben értesitetllÝ.-äB'SS tem, hogy unoka\ = öccse megérkezett, t ; ? Ťjt Vártuk, hogy ha^ ' — zajön. Nem jött. Június 25-én újabb táviratot adtam fel. Megint vártuk, de nem jött. Nem is jöhetett, mert mint később kiderült, egyik táviratot sem kapta meg. E táviratokban nem vblt szó sem temetésről, sem keresztelőröl, csak egy látogatást jelentettek be. Lehet, hogy ezt a postai alkalmazottak nem tartották elég fontosnak ihhoz, hogy a táviratot kikézbesítsék. Mindenesetre jó lenne, ha magyarázattal szolgálnának arra vonatkozóan, hová lett a június 20-án és 25-én fiam címére feladott távirat. Id. Flander István, Dlhá Ves OJ SZO július 16. I