Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-14 / 165. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártiának országos konferenciája Rudolf Barák elvtárs felszólalása ?F«*yt«rts a 8. oldalról.) fcSk a bírálatot. Ma küzdünk a pár­tosságért, az alakulati pártszerveze­tek munkája politikai felelősségé­nek teljes kifejlesztéséért. Nem sza­badulhatnánk meg a múlt hibáitól, ha pártvonalon nem mozgósítanánk harcra minden kommunistát az új munkastílusért. A közelmúltban a biz­tonsági szervekben á kritikáról csu­pán formálisan , beszéltek, de igen keveset tettek annak érdekében, hogy a kritika munkánk módszerének el­választhatatlan résae legyen. Elértük, hogy alakulataink pártszer­vezetei a bírálat fórumaivá váltak. A bírálat már nem irányul, mint az­előtt csupán felülről lefelé, nem egy­oldalú bírálata az alantasoknak a pa­rancsnokok részéről, ma már érvé­nyesül az alulról felfelé irányuló bí­rálat, a parancsnokok munkájának megbírálása is. Pozitívuma abban áll, hogy rászorítja a vezető dolgozókat, vegyék figyelembe alárendeltjeik né­zetét, az eddiginél szélesebb kör­ben és tüzetesebben magyarázzák meg a szolgálati intézkedések értel­eiét, célját és ne bújjanak parancSok mögé. Nehezen tér utat magának a szol­gálati beosztásukban egyenrangú dolgozók kölcsönös bírálata és az olyan önbírálat, amely után tettek kö­vetkeznek. s A bírálat és az önbírálat bevált fegyver és nyíltan be kell ismernünk, hogy még nem tudunk úgy élni ve­lt, ahogyan kellerte. A bírálat és sz önbírálat eltompítása, semmibevétele a biztonsági szervekben öntetszelgés­re, túlzott konspirációra, elszigetelt­ségre, elbizakodottságra és önelégült­ségre vezetett. A bírálatért és az önbírálatért harcolva egyben azért is küzdünk, hogy mind°n dolgozónk szerényebb legyen, jobban lássa a maga felelősségét, azért küzdünk, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre a biztonsági szervek és a párt, a nép között. Ľ harc célja az is, hogy munkánkban jobb eredményeket ér­jünk el és kádereink gyarapítsák tu­dásukat. A szervezési változások és mun­kánk eredményének bíráló mérlegeié­ve lehetővé tesži számunkra, hogy kö­vetkezetesen törekedjünk a létszám csökkentésére, a gazdaságosság el­veinek érvényesítésére, olyatén mó­don, hr.gv a köztársaság biztonságára' szánt -í !ami pénzek felhasználása so­rán kevesebb, de szakképzettebb dolgozóval több munkát végezzünk. A Belügyminisztérium valamennyi kommunistájának törekvése főleg ar­ra irányul, hogy komoly munkát vé­gezzünk és az objektív igazságot vizs­gáljuk. Tudjuk, hogy e törekvésünk­ben nem szabad engednünk, nehogy még egyszer sor kerülhessen az igaz­ság kiforgatására, nehogy még egy­szer felül kelljen vizsgálni a belügy­minisztérium dolgozói részéről ki­vizsgált eseteket. Népi demokráciánknak még hosz­szú ideig szüksége lesz biztonsági apparátusra. Erre elsősorban külső körülmények kényszerítenek, a béke, a demokrácia és a szocializmus kül­földi ellenségeinek akciói, de erre kényszerit bennünket az országon be­lüli osztályhelyzet is. Aktív politi­kánk célja a békés együttélés min­den néppel. Hiszünk e politika ere­jében és helyességében, örömmel kö­szöntjük a nemzetközi feszültség enyhülését, amely az utóbbi időben a Szovjetunió nagyarányú békekezde­ményezései érdeméből bekövetkezett. A magunk részéről megteszünk min­dent, ami tőlünk telik, hogy hozzá­járuljunk u nemzetközi bizalom lég­körének megteremtéséhez. Emellett nem s/abad egyodalúan csak a ma­; unk jóakaratából, a magunk szán­dékából kiindulnunk. A megértésnek kölcsönösnek kell lennie. Ezért kötelességünk éberen leleplezni és kipellengérezni külföldi ellenségeink kirívó cselekedeteit. Le kell tépnünk az álarcot azokról, akik félreértéseket, civakodást akarnának szítani a nemzetek között. Az ame­rikai imperialisták nyíltan felforgató tevékenységet szerveznek a szocia­lizmus tábora ellen és amint tapasz­talatból tudjuk, nemcsak az úgy­nevezett „Szabad Európa" rádiókam­pányéról vagy különféle, a légifor­galmit veszélyeztető léggömbök felbo­csátásáról van szó. Főleg és első­sorban rendszeres kémtevékenység­re van szó, amelynek célja tájékoz­tatások gyűjtése háború esetére, éa mir ma az ellenséges és ingatag ele­mek befolyásolása, hogy ne szüntes­sék ellenállásukat és ne álljanak a szocializmus oldalára. Jelenleg csupán az amerikai kémszolgálatnak Nyugat­Németországban néhány központja van, és ezenkívül e központok aláren­delt irodákkal, kémiskolákkal és ügy­nok^zállásokkal is rendelkezik. A nyu­gati ellenséges körök például az áru­ír emigráció maradványaival csupán add;g számolnak, amíg bevonhatják őket kémtevékenységükbe. Az úgy­nevezett „Szabad Csehszlovákia taná­csát" nem ok nélkül fosztották meg juttatásaitól. 1956. január elseje óta már csak Peroutkát és a „Szabad Európa" rádióban dolgozó csoportját fizetik, de itt is egyre élesebben nyil­vánul meg a felbomlás. Mihelyt a „Szabad Európa" valamelyik alkal­mazottja hazatér Csehszlovákiába, a rádióállomás vezetősége ezt azzal ma­gyarázza, hogy az illető tulajdonkép­pen kommunista ügynök volt. Nyugat-Németországban még min­dig működnek az ellenséges rádió­állomások, léggömb támaszpontok és kémközpontok, ahonnét kiképzett ügynököket küldözgetnek országunk­ba. Ezeknek az úgynevezett határ­járó ügynököknek az a feladatuk, hogy túlnyomórészt katonai jellegű híreket szerezzenek, ennek érdeké­ben gyakorlati kiképzést kapnak, és felszerelik őket a kellő műszaki esz­közökkel, pénzzel, arannyal és fegy­verekkel, amikor^ útnak indítják köz­tarsaságunk felé. Az ilyen elemek ellen határainkat valósággal lakatra zártuk. Kenyéradóik hiába kiabálják világgá a vasfüggöny meséjét. Cső­döt vallottak e jelszavukkal.. Orszá­gunk, amely közismert hagyományos vendégszeretetéről, szélest^ tárja a kaput mindenki előtt, aki jó szándék­kal érkezik hozzánk. Erről naponta meggyőződhetnek az egész világból hozzánk látogató, szívesen látott ven­dégeink. Nem vasfüggöny áll hatá­rainkon, ahonnét kémek járnak hoz­zánk. hanem éber határőrök. Erdeme szerint kell méltányolni bevált határ­őrségünk kimerítő szolgálatait, amely ez idén ünnepli megalakulásának ötö­dik évfordulóját. (Taps.) Az ellenséges kémközpontok egyre nehezebben tesznek szert határjáró ügynökökre, és kénytelenek a legkülönfélébb mód­szeieket kieszelni, hogy ügynökeiket nemcsak a föld felett, hanem a leve­gőben és a víz alatt becsempész­hessék hozzánk. Emellett igyekeznek kihasználni a szüntelenül kiszélesedő nemzetközi utasforgalmat, és embe­reiket legális úton eljuttatni hoz­zánk. Olyan eset is előfordult, hogy idegen kémszervezet olyan személye­ket szervezett be. akik az amnesztia alapján téctek haza. Az ellenséges ügynökök számára egyre nehezebb, hogy nálunk kapcsolatot találjanak és aránylag rövid Idő alatt a biztonsági szervek kezébe kerülnek. Természetesen helytelen volna, ha mindezért lebecsülnénk az imperia­lista kémszervezetek jelentette ve­szélyt. Állambiztonsági szerveinknek még sok mindent kell elvégezniük, hogy megtanuljanak hathatósan har­colni, hogy képesek legyenek biztos kézzel leálcázni ' a felismerhetetlen­né tett ellenséges ügynököket. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy általános bizalmatlanság és gyanakvás légkörét idézzük elő, népünket azon­ban minden eszközzel forradalmi éberségre kell intenünk és tovább kell szilárdítanunk állambiztonsági szervezetünket. Elvtársak! A marxizmus-leniniz­mus eszméi mindenhatók, »i*rt iu»­zak. Nemcsak az ingadozó alemnkr* hatnak, hanem az egykori kizsákmé­nyolókra Is. Az orszagépités munká­ja, :iz életszínvonal emelése végered­ményben meg kell, hogy győzzön és meg kell, hogy nyerjen számunkra minden becsületes embert, minden hazafit, és sokakat azok közül is, akik azelőtt a szocializmus ellensé­geinek táborában álltak. Az élet fel­vtt'ite tények semmibe vételét je­lt ntené azonban, ha megszűnnénk elemezni az egykori kizsákmányolók és zsíros parasztok bűnös, törvény­be ütköző tevékenységet, amely ka­pitalt; ta beállítottságukból ered. Ha figyelembe vesszük az osztályerede­tpt, úgy ez nem jelenti, hogy meg­szűntünk egyénileg megítélni minden egyes, smbert. Nálunk mindenki szá­mára van lehetőség, hogy dolgozzék, munkálkodjék köztársaságunk boldog jövőjének megteremtésén és bebizo­nyítsa, a barrikád melyik oldalán ta­lálja meg a helyét. Maga az élet győz meg sok egykori kizsákmányo­lót annak szükségéről, hogy beletö­rődjenek az új életfeltételekbe, tudo­.násul vegyék azt a törvényes és a társadalom szempontjából hasznos alapvető történelmi változást, amelyet a szocializmusba való átmenet je­lent. Népi demokratikus rendünk ezek­nek az epi (be-eknek lehetőséget nyújt, hogy a dolgozó ember megelégedett életét éljék. Csak egyet követel meg tőlük: tartsák be a szocialista tör­vényességet. Egyelőre még mindig előfordul, hogy az idegen ügynökök­nek segítőkezet nyújtanak és velük tevékenyen együttműködnek az osz­tályellenség meglévő elemei, akik minden alkalmat felhasználnak, hogy ellenállást szervezzenek és váltsanak ki a párt és a kormány intézkedé­seivel szórni on. Az utóbbi időben például felhasz­nálták főiskolásaink vitáit és nevük­ben eltorzított úgynevezett „diák­határozatokat" sokszorosítanak és kí­sérletet tesznek rá, hogy ezeket az úgynevezett határozatokat necsak nálunk terjesszék, hanem külföldre is eljuttassák. A kapitalista elemek ma még az üzérke lísi hajlam képviselői és azok maradnak a közeljövőben is, bűnös tevékenységet igyekeznek szervezni népgazdaságunkban, gazdasági speku­lációval fertőznek meg környezetük­ben más dolgozó embereket ls. Az elmúlt évben a biztonsági szervek aita) k.vizsgált törvényellenes visz­szaélések népgazdaságunknak több mint ."580 millió korona kárt okoztak. Néhány üzemünkben és termelőszö­vetkezetünkben az egykori vállalko­zók piszkos tevékenységük érdeké­ben kihasználják egykori gazdasági kapcsolataikat. Jt A bíróság által elítélt tišnovi cso­portban például hat egykori gyáros és két nagykereskedő volt. Ez a csoport megvesztegetések árán a Mosilana nemzeti vállalattól és más vállalatoktól 200 000 kg tiszta gyap­jút szerzett, és a hivatalosan jóvá­hagyott előírásokat semmibe véve egyfelől kiváló minőségű gyapjú árut, másfelől eladhatatlan selejtet készít­tetett belőle. A kiváló minőségű gyártmányokat fekete piacon a ma­guk zsebére adták el, az eladhatat­lan selejtet az áruelosztó raktárak­ban helyezték el. Egy másik példa Kassáról: A Čistr- buš nevű üzem egykori tulajdonosa termelőszövetkezetet alapított, ahol tovább intézte egykori magánjellegű rendeléseit azzal a különbséggel, hogy az alkalmazottak bérét s az adót a szövetkezet fizette, az árut ažonban az illető egykori vállalkozó maga ad­ta el. Még az is előfordult, hogy mi­dőn az egyik rendelő nem volt haj­landó átvenni a gyártmányt, a szö­vetkezettől nyolcvanezer korona kár­pótlást kért és kapott munkája fe­jében. Tucatjával lehetne felsorolni az ehhez hasonló eseteket. Állambiztonsági szerveink a nép se­gítségével és támogatásával elbánnak az ellenség kimondott ügynökeivel és gondoskodik arról, hogy odakerülje­nek. ahová valók. Nehezebb harc áll előttünk, ha arra gondolunk, hogy le kell küzdenünk az emberek tudatá­ban élő csökevényeket; fel kell szá­molnunk a bűnözést, amely a tőkés termelési viszonyok öröksége. Dolgozóinknak évente komoly káro­kat okoz a nemzeti vagyon eltulaj­donítása, fosztogatása egész népgaz­dasagunkban. Mindmáig e fosztogatás ellen esupáii a közbiztonsági szervek. i7 ügyészségek és bíróságok révén harcolunk. E küzdelembe azonban be kell vonnunk u dolgozók széles tö­megeit, hogy idejében megállapíthas­suk, hol és mikor tulajdonították el a nemzeti vagyon valamely részét, hogy hathatósan szembeszegülhessünk a bűnözés e fajtájával. Ezért az ál­lam nevelő feladatának megszilárdítá­sára az javasoljuk, hogy a terve­zett munkakódexben biztosítsák an­nak lehetőségét, hogy a vállalatok igazgatóit és vezetőit nagyobb hatás­körrel ruházzák fel, hogy például fe­gyelmi úton maguk intézhessék el az efféle eseteket. Csakis a vállalatok valamennyi dolgozójának tevékeny részvételével és támogatásával csök­kenthetjük a bűnesetek számát és vethetünk véget a szocialista törvé­nyesség megsértésének. A gyárakban á kereskedelemben, szövetkezetekben é« egyebütt olyan légkört kell meg­teremteni, hogy a szocialista együtt­élés és erkölcsi szabályait megsértő emberek magukon érezzék • társa­dalom nyilvános elítélésének, megro­vásának súlyát. A tömegek szocialista öntudata kétségtelenül nőni fog, amint tovább haladunk előre. Ez biztosít afelől is, hogy elmélyül a biztonsági szervek és a nép együttműködése, hisz a nép erőnk forrása, s végered­ményben forrása mindazoknak a si­kereknek is, amfelyeket állami és köz­biztonsági szerveink és a belügymi­nisztérium minden más szerve éjért. Közbiztonsági szerveink különösen közvetlen és szoros együttműködést építettek ki a lakossággal. Értékes se­gítőtársaik a segédőrszolgálat tagjai. Gondoskodni fogunk róla, hogy meg­javuljon a közbiztonsági szervek mun­kája, hogy éjjel-nappal helytálljon járőrszolgálata, hogy államunkban száz százalékosan biztosítsuk minden polgár személyi biztonságát. Ennek ér­dekében gondoskodnunk kell arról ls, hogy szorosabb kapcsolat létesüljön a közbiztonsági szervek és a nemzeti bizottságok között. Mindmáig hibának tekinthető, hogy túlságosan sok kis­embereket büntető ügy- kerül az ál­lamügyész és a bíróság elé, mielőtt élnének minden lehetőséggel, hogy érvényesítsék az államapparátus és minden szervezet nevelő feladatát. Nemcsak közigazgatási és- fegyelmi megoldásokról van szó, hanem arról, hogy az egész társadalom lépjen so­rompóba és idézzen elő olyan légkBrt, amely nevelő hatással lesz és segít megváltoztatni azokat, akik még nem teszik öntudatosan magukévá új ál­lami fegyelmünk alapelveit. A tőkés rend arra tanította áz em­bereket, hogy más rovására éljenek, szentesítette a termelőeszközök ma­gántulajdonát. A szocializmus arra tanít, hogy éljünk a társadalmilag hasznos munkánkból, szentesíti és érinthetetlenné teszi az egész nép közös tulajdonát. A tőkés rend azért tartott katonákat, csendőröket, rend­őröket, bíróságokat és fegyőröket, hogy féken tartsák, engedelmességra szorítsák a kizsákmányoltakat, vagyis a nemzet túlnyomó részét. A szocia­lizmus az államot eszközül használja fel, hogy a többség szolgálatában se­gítsen jobbá tenni az egész társadal­mat. A szocializmus fennen hangoztatja a szocialista törvényesség elvét. A szocializmus tántoríthatatlanul hisz az emberben. Hisszük, hogy a termelés szocialista módszere egyre inkább át­hatja és átformálja az emberek gon­dolkodását. Hisszük, hogy egyre in­kább csökken majd a bűnözés, amely­lyel ma még foglalkozniok kell a biz­tonsági szerveknek, az ügyészségek­nek és a bíróságoknak. A kommu­nisták a maguk bőrén ismerték meg a burzsoá üldözést és a nácik kon­centrációs táborait. Nem telik örö­münk a fogházakban. A burzsoá köz­társaság szomorú örökségül 425 fegy­intézetet hagyott ránk. E számot 23 javító intézményre korlátoztuk, ahol a szabadságvesztésre ítélt egyének töltik ki büntetésüket. Minálunk a foglyok dolgoznak és munkájukért csakúgy díjazzák őket, mint a többi alkalmazottakat, zsebpénzt kapnak és keresetük többi részét családjaiknak küldik, a betegbiztosítás és a jára­dékbiztosítás rájuk is vonatkozik. Az első köztársaság burzsoá fegyházai­ban a fegyencnek nem voíí joga se bérre, se munkára. Kivételes esetek­ben azzal ösztökélték szorgalomra és takarékosságra, hogy 5—15 fillér óra­bért kapott munkájáért. Véget vetet­tünk az efféle burzsoá módszereknek, amelyek nem alkalmasak másra, csu­pán az ember megalázására. Gondos­kodunk arról, hogy a büntetés kitöl­tése és a munkabeosztás nevelő ha­tással legyen az illetőre. Szomorú ko­média valóban, ha az amerikai kong­resszus bizottságai még mindig állí­tólagos csehszlovákiai koncentrációs táborokról és a bennük folyó rabszol­ga munkáról tárgyalnak. Nem volna-e helyénvaló, ha ezek az urak körül­néznének a maguk kapitalista világá­ban és a gyarmati országokban? (Taps.) 1953 óta köztársaságunk elnöke két ízben hirdetett ki tömeges közkegyel­met. 1955-ben egyéni kegyelemben részesítették az aggokat, a fiatalkorú­akat, és az anyákat, valamint az úgy­nevezett megtorlásl (retribúciós) ren­delet alapján elitélt személyeket. 1953 óta az amnesztia alapján soronkívül 25 988 személyt helyeztek szabadláb­ra. Jelenleg ismét felülvizsgálják az aggok, súlyos betegek és az anyák ügyeit. Ami a fiatalkorúak kérdését illeti, jelenleg az egész köztársaság területén mindössze 125 tizennyolc évnél fiatalabb személy tölti ki bün­tetését. Ezeket az eseteket is újból felülvizsgálják, hogy az egyéni kegye­lem lehetőségét érvényesíthessük. 1955. má jus 9-én hirdették ki a köz­társaság elnökének közkegyelmi in­tézkedését azoknak az állampolgá­roknak javára, akik az ellenséges hírverés hatására engedély nélkül hagyták el köztársaságunk területét. A kegyelmi rendelet alapján ma még mindig visszatérnek hozzánk emberek külföldről, ezért a közelmúltban ha­tározatot hoztak, hogy esetről esetre vizsgálják felül és fokozatosan része­sítsék kegyelemben azokat a kíméle­tet érdemlő személyeket is, akik se­gítettek másoknak külföldre szökni, illetve azokat, ,akiket az államhatá­rok átlépésére tett kísérlet közben tartóztattak le és akik jelenleg bün­tetésüket töltik ki. Tekintetbe veszik az elítélt magaviseletét és azt ls, va­jon nevelő hatással volt-e rá a bün­tetés kitöltése. Nyíltan és becsületesen számoljuk fel azokat az egyes eseteket is, ame­lyekben a múltban megsértették a szocialista törvényességet. A jelen­legi helyzet lehetővé teszi számunk­ra, sőt megköveteli, hogy egyre in­kább előtérbe jusson forradalmunk gazdasági szervező és nevelő oldala. A szocializmus építésével karöltve halad előre országunkban az emberek szocialista átnevelése, anélkül, hogy egy szempillantásra is elmulaszta­nánk éberen őrködni népünk forra­dalmi vívmányain. Előrehaladásunkat a párt irányltja. A párt korunk becsülete és lelkiisme­rete. A pártban van a kezessége an j nak, hogy mindig feltárunk, kikü­szöbölünk és leküzdünk mindent, ami ártalmas számunkra, ami fékezi fejlő­désünket. A párt segített biztonsági szerveinknek abban, hogy megszaba­duljanak számos hibától, fogyatékos­ságtól, hogy helyesen Irányítsák a biztonsági szervek harcát az Igazi el­lenség ellen. Számunkra is teljes egészükben érvényesek Hruscsov elv­társ szavai: „A proletariátus kardja mindia éles kell, hofly legyen. Mindig tettrekészen kell védelmeznie a for­radalom vívmányait, a munkásosz­tályt, a dolgozó nép vívmányait." , A biztonsági szervek alakulataiban a kommunisták pártszervezetei vilá­gosan látják felelősségüket. Sokkal kezdeményezőkészebben és lényegbe­vágóbban vesznek részt a szolgálati feladatok biztosításában, a kommu­nisták és pártonkívüliek nevelésében, hogy a párt politikájának biztos tá­maszai, a szocialista törvényesség elvhű őrei legyenek. A párt kerületi és járási bizottságai már nagyobb fi­gyelmet fordítanak a biztonsági szer­vek munkájára. Igen értékes az a se­gítség, amelyet az alakulatok párt­szervezeteinek nyújtanak, hisz bizto­sítják a biztonsági szervekben műkö­dő kommunisták kapcsolatát az egész párt életével. Az utóbbi évek fontos tanulságokat hoztak biztonsági appa­rátusunk számára. Ezek a tanulságok arra vezettek, hogy a biztonsági szer­vekben működő kommunisták szoro­san és megbonthatatlan egységben tömörülnek pártunk Központi Bizott­sága körül. A párt minden körülmé­nyek között megbízhat a biztonsági szervekben működő kádereibea Biz­tonsági szerveink a párt, a munkás­osztály és az egész dolgozó nép meg­bízható eszközei abban a harcban, amelynek célja a szocializmus teljás győzelemrevitele hazánkban. (Folytatás a 10. oldalon) OJ SZ O Q 1956. június 14. V

Next

/
Thumbnails
Contents