Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-13 / 164. szám, szerda

Sztálingrádban százezres tömeg üdvözölte a jugoszláv vendégeket Joszip Broz-Tito, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan Sztálingrádban Sztálingrád, június 11. (TASZSZ) - A verőfényes napfényben fürdő sztálingrádi utcákon és tereken hétfő reggel rendkívül mozgalmas élet pezsgett. A sztalingrádiak autókon, motorkerékpárokon, kerékpárokon, autóbuszokon és villamosokon érkeztek a pályaudvarra, hogy üdvözöl­jék Joszip Broz-Titot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökét, N Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Lesfelső Tanácsa Elnökségének tag­ját, az SZKP KB első titkárát és A. I. Mikojant, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettesét. Moszkvai időszámítás szerint reggel 9 óra tájban az állomás körül mintegy 100 000 ember gyülekezett. Az állomás épületét Jugoszlávia, a Szovjetunió és az OSZSZK állafai lobogói, V. I. Lenin arcképei díszítették és a következő jelszavak voltak láthatók: „Éljen a Szovjetunió és Ju­goszlávia népeinek megbonthatatlan testvéri barátsága és szoros együtt­működése!" „Testvéri üdvözlet a szocializmust építő Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek!", „Szívélyes üdvözlet Tito elnök elvtársnak!" 9.40 órakor begördült a pályaudvarra a különvonat, amelyből egymás után szálltak ki Joszip Broz-Tito elvtárs feleségével, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan elvtársak. Velük együtt érkeztek az elnök kíséretében levő jugoszláv államférfiak, valamint N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének titkára, P. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, A. I. Antonov és I. A. Perov hadseregtábor­nokok. A peronon a vendégeket I. K. Zsegalin, a sztálingrádi területi párt­bizottság első titkára, I. Sz. Panikin, a területi Végrehajtó Bizottság el­nöke, A. D. Dinkin, a sztálingrádi Városi Szovjet Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, A. I. Jeremenko, a Szovjetunió marsallja, a körzet katonai parancsnoka, a dolgozók és társadalmi szervezetek képviselői, valamint az újságírók fogadták. A peronon felsorakozott a díszőrség, elhangzott Jugoszlávia és a Szov­jetunió államhimnusza. A. V. Dinkin, üdvözlő beszédében a következőket mondotta: Meghívjuk önöket, tekintsék meg városunkat. Mindenütt meleg és szí­vélyes fogadtatásban jognak része­sülni, mindenütt mint szívünkhöz kö­zel álló barátokat, annak a jugoszláv testvérnépnek képviselőit fogjuk fo­gadni, umely iránt a szovjet nép oly nagy rokonszenvvel viseltetik." A következőnek Joszip Broz-Tito szólalt fel. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének beszédét gyakran félbeszakította a jelenlevők lelkes tapsa és éljenzése. Az összegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták meg N. Sz. Hruscsov beszédét. A gyűlés után a vendégek megtekintették Sztálingrád nevezetessé­geit. Joszip Broz-Tito, N. Sz. Hruscsov, A. X. Mikojan és a többi vendégek ollátogattak a Mamajev emlékműhöz, amelyet Joszip Broz-Tito megko­szorúzott, kegyelettel adózva a Sztálingrádnál elesett hősök emlékének. Az utcákon és a tereken, ahol a vendégek elhaladtak a lakosság szí­vélyesen üdvözölte őket. Joszip Broz-Tito elnök, N. Sz. Hruscsov és A'. I. Mikojan elvtársak kí­séretükkel 13 órakor a Leninről elnevezett Volga—Don csatorna meg­tekintésére utaztak. „Drága elnök elvtárs, drága elv­társak! Melegen, szívünk mélyéből üdvözöl­jük önöket városunkban, amelyre oly súlyos csapást mértek a német fa­siszta csapatok. A sztálingrádi polgárokat épp úgy, mint valamennyi szovjet embert örömmel tölti el országaink közele­dése. Bulganyin levele Menderesz török miniszterelnökhöz Tito elvtárs beszéde Drága elvtársak! Engedjék meg, hogy a jugoszláv kormányküldöttség és az egész ju­goszláv nép nevében melegen üdvö­zölj en önökéi. Örülünk, hogy alkalmunk nyílott el­látogatni e hős városba, amelyik az első döntő csapást mérte a fasiszta hódítókra. Mi Jugoszláviában ismerjük e hősi csatának történetét. Akkor mi ugyancsak a fasiszta erődítmény rabjai voltunk. Figyelemmel követtük az itt vívott hősi harcokat. E városban ara­tott győzelem lényegében a fasiszta csapatok vereségét és szétzúzását je­lentette és mérhetetlen erkölcsi tá­masz volt számunkra is, akik ugyan­azon ádáz ellenség ellen harcoltunk. Eljöttünk ide, hogy lássuk azokat az óriási sekereket, amelyeket a má­sodik világháború után önök elértek. Nagy lelkesedéssel tapasztaltuk, hogy rövid néhány éven belül sikerült új várost építeniök a régi helyén. Drága elvtársak, sok sikert kívánok önöknek a jövőben is szorgalmas épí­tő, alkotó munkájukban, amelyet a jobb életért, a kommunizmus győzel­méért folytatnak a Szovjetunió egész területén. Mi Jugoszláviában szintén nagy haladást tettünk azóta, hogy kiűztük a fasiszta megszállókat. A mi országunkat is iszonyúan feldúlták, de mi újjá építettük, új üzemeket és gyárakat, új életet teremtettünk. Ju­goszlávia a békében épp úgy, mint a háborúban vállvetve halad a szovjet néppel ugyanazon cél — a szocializ­mus győzelme felé. Éljen a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek barátsága! N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Drága sztálingrádi elvtársak! Rendkívül nagy örömmel üdvözöljük ma önöket, a jugoszláv népet kép­viselő barátunk, Tito elvtárs és a töb­bi jugoszláv vezetők érkezése alkal­mával. (Hurrá kiáltások, taps.) Elvtársak, ma eljöttek erre a tér­re, hogy szolidaritásukat nyilvánítsák Jugoszlávia munkásosztályával és ösz­szes dolgozóival, hogy megmutassák •egységüket a munkásosztály nagy, végső céijaiért, jövőjéért vívott harc­ban. (Hurrá kiáltások, taps.) Elvtársak, önöknek, sztálingrádiak­nak rendkívül nagy, örömteli érzés lehet Tito elvtársat üdvözölni váro­sukban. Az, amit a sztálingrádi lako­sok a háború alatt átéltek — azo­kat a mérhetetlen nehézségeket Ju­goszlávia dolgozói is elszenvedték. A szovjet csapatok itt hősiesen harcol­tak a fasizmus ellen. Tudjuk, mily hősi harcot vívtak a fasiszták ellen a partizánok és a jugoszláv hadsereg, amelyeket Tito elvtárssal az élen a kommunista párt szervezett meg. (Taps, hurrá kiáltások.) Éljen a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek barátsága! (Taps, hurrá ki­áltások.) Felhívjuk önöket elvtársak, hogy még jobban dolgozzanak és harcolja­nak a hatodik ötéves terv sikeres tel­jesítéséért. Ez nagy haladást jelent majd a kommunizmus felé. Meggyőződésem, hogy a sztalingrá­diak nem kímélik erejüket és a mun­kásokkal, kolhozparasztokkal, a Szov­jetunió dolgozóival és tudósaival együtt méltóképpen kiveszik részüket e nagy műből. (Taps, hurrá kiáltá­sok.) Elvtársak, a mi nagy ügyünk, a mar­xizmus-leninizmus ügye győzedel­meskedik. Egyre több nép tömörül örök dicsőségű zászlaja alá. Éljen a marxizmus -leninizmus! Elvtársak .hur­rá! (Sokáig szűnni nem akaró taps, hurrá kiáltások.) Üdvözlet a sztálingrádiaknak — munkásoknak, mérnököknek, dolgo­zóknak, akik ily becsületesen és ál­dozatkészen munkálkodnak hazájuk, a nagy Szovjetunió boldogulásáért! (Viharos, hosszantartó taps, hurrá ki­áltások.) Moszkva, június 11. — Bulganyin elvtárs a leszerelés kérdésében leve­let küldött Menderesznek, a Török Köztársaság miniszterelnökének. A levél lényegében azonos tartalmú azokkal a levelekkel, amelyeket Bulga­nyin a napokban több nyugati állam kormányfőihez intézett. Az alábbi­akban ismertetjük a török miniszterelnökhöz küldött levelet. Bulganyin a levél bevezetőjében hangoztatja, hogy az ENSZ-ben már tlz éve folyó leszerelési tárgyalások eddig nem hoztak eredményt. De a kérdés megoldása, olyan új tömeg­pusztító fegyverfajták megjelenésé­vel, mint az atom- és hidrogénbom­ba, mind égetőbbé válik. „Ügy vélem — írja Bulganyin —, egyetért velem abban, Miniszterelnök Úr, hogy a nemzetközi feszültség bizonyos eny­hülésének jelenlegi légkörében ked­vező lehetőségek állnak fenn, hogy az államok konkrét intézkedéseket tegyenek fegyverzetük és fegyveres erejük csökkentésére." — A szovjet kormány — hangzik a levél —, hogy növelje az államok közötti bizalmat és csökkentse a fegyveres versenyt, nemrég határo­zatot hozott 1 200 000 katona lesze­relésére, s ezzel arányosan csökkenti hadfelszerelését és hadikiadásait. '„Midőn ezen üzenettel fordulok Önhöz — írja Bulganyin —, azon re­ményemnek adoP kifejezést, hogy a török kormány teljes figyelemmel vizsgálja majd meg a szovjet kor­mány május 14-én kelt, mellékelt le­szerelési nyilatkozatát és a maga ré­szérő! lehetségesnek tartja olyan lé­pések megtételét, melyek előmozdít­hatnák a leszerelési kérdés megol­dását, a béke és a népek egyetemes biztonságának elmélyítése érdekében, s elősegítenék az országaink közti valóban jószomszédi viszony meg­teremtését". N. Á. Bulganyin üzenetének sajtóvisszhangja Bekövetkezett a konkrét akciók ideje Moszkvának a fegy. erkezési költségek Peking, június 12. (ČTK) — A Ta­kunpao című lap szerkesztőségi cik­kében kommentálja N. A. Bulganyin­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhovver amerikai el­nökhöz intézet üzenetét és megjegy­zi, hogy az üzenet a legreálisabb módszereket javasolja, amelyek kive­zetnek a leszerelés kérdésének zsák­utcájából. Ez év elején Eisenhower elnök Bul­ganyinhoz intézett üzenetében rámu­tatott, hogy a világbéke megterem­téséhez tettekre és nem szavakra van szükség. De annak ellenére, hogy a Szovjetunió már sok fontos lépést tett a fegyverkezés csökkentésére, az USA még mindig csupán a leszere­lésről hangoztatott szavakra szorít­kozik. Bekövetkezett a konkrét akciók ide­je — írja végül a Takunpao. — Vala­mennyi nép reméli, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország teljes figyelemmel megtárgyalják N. A. Bu­ganyinnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének javaslatait és meg­szüntetik a lázas fegyverkezést. csökkentésére tett javaslata nagy ha­tású. Delhi. (ČTK) — Az indiai sajtó to­vábbra is nagy figyelmet szentel N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a nyugati hatalmak kormányfőihez intézett üze­netének. Elsősorban D. Eisenhower­hez, az USA elnökéhez intézett üze­nettel foglalkozik. A Times of India című lap N. A. Bulganyin üzenetével kapcsolatos vezércikkében megáljapít­ja, hogy „Moszkvának a fegyverke­zési költségek csökkentésére, valamint ä fegyveres erők létszámának leszál­lítására tett javaslatai nagy hatást gyakorolnak". A Statesman című lap azt írja, hogy a szovjet kormánynak a Szov­jetunió fegyveres erői létszáma csök­kentésére tett lépései „békés gesz­tus". Ha más nagyhatalmak is csökken­tenék fegyveres erőik létszámát és katonai költségeiket, írja a Navbharat Times, ennek jó lélektani hatása vol­na és a világ nemzeteinek megmu­tatná, hogy a háborút el lehet hárí­tani. A Német Szociáldemokrata Párt k ö­veteli, hogy kövessék a nemzetközi fe­szültség enyhítésére tett~szovjet vaslatot. Bonn. (ČTK) — A nagy nyugat­német lapok június 11-én közölték N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett üzenetét. A nyugatnémet lapok kom­mentárjaikban kiemelik, hogy a szov­jet kormány elnöke szerint a lesze­relésre tett gyakorlati lépések jelen­tősen elősegítenék Németország egyesítésének kérdését. A lapok azon­ban azt is jelentik, hogy a bonni hi­vatalos körök elutasító álláspontot foglalnak el N. A. Bulganyin üzene­tével szemben. Németország Szociáldemokrata Párt­ja Bulganyin üzenetével kapcsolatban tett nyilatkozatában megállapítja, hogy nagyon könnyű volna a szovjet kor­mány újabb kezdeményezését „propa­gandaként" elutasítani. A szociálde­mokrata párt követeli, hogy kövessék a nemzetközi feszültség enyhítésére tett szovjet javaslatot. Joszip Broz-Tito és N. Sz. Hruscsov elutaztak Sztálingrádból Sztálingrád, június 12. (ČTK) — Jo­szip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság elnöke feleségével, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP KB első titkára, A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsi­nak első helyettese, E. Karďelj, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnöke feleségével és a kíséretükben levő személyek június 11-én az „Alekszan­der Polezsajev" gőzhajóval a V. I. Leninről elnevezett Volga-Don csator­na kiinduló pontjáig látogattak. A vendégek ezután megtekintették a sztálingrádi vízierőművet. Az építke­zésen a vendégek üdvözlésére a mun­kások ezrei gyűltek egybe. Tito el­nök érdeklődött az építkezés techni­kája iránt. A sztálingrádi vízierömű épülő duz­zasztójánál a szovjet és a jugoszláv államférfiak elbeszélgettek a nagy építkezés dolgozóival. Tito elnök, a jugoszláv nép és a küldöttség nevé­ben üdvözölte a munkásokat és meg­dicsérte az építkezés nagyszerűségét és a szovjet mérnökök pompás ter­veit. Beszédében rámutatott, hogy a dolgozók saját maguknak, a jövő nem­zedékeknek dolgoznak. Sok sikert kí­vánt munkájukban és megígérte, hogy eljön e grandiózus építkezést megte­kinteni akkor is, há befejezik. Ezután N. Sz. Hruscsov szólalt fel. A vendégek ezután Volzsszkij vá­rosába látogattak és azután ismét visszatértek Sztálingrádba. Ugyanaz nap este a jugoszláv vendégek a szov­jet államférfiakkal együtt elutaztak Sztálingrádból Krasznodar felé. A sztálingrádi állomáson elbúcsúz­tatták őket a városi szervezetek ve­zető tényezői, a Szovjetunió és az OSŽSZSZK Legfelső Tanácsának kép­viselői és vezető közéleti tényezők. Nyugatnémet dolgozók az általános katonakötelezettség ellen Frankfurt, június 12. (ČTK) — A nyugatnémet közvéleménykutató inté­zet nemrégen adatokat tett közzé, melyek szerint a 16—30 éves férfiak több mint 60 százaléka teljesen el­utasítja az általános katonakötelezett­séget. A nyugatnémet városokban e napokban lezajlott szakszervezeti ér­tekezletek csak megerősítik az inté­zetnek ezeket az adatait. A Majna menti Frankfurtban több mint 40 ezer fémmunkást képviselő küldöttek tartottak ülé^t, a mann­heimi szakszervezeti konferencia kép­viselői 37 ezer fémmunkás vélemé­nyét tolmácsolták. Mindkét gyűlés vi­lágosan állást foglalt a katonaköte­lezettség bevezetése ellen. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet feladata, hogy elősegítse a nemzetek közötti együttműködést Evžen Erban nyilatkozata a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet üléséről Genf, június 11. (ČTK) = Evžen Erban, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet 39. ülésszakán részvevő csehszlovák küldöttség vezetője a ČTK kü­löntudósítójának válaszolt az ülés programjával és jelentőségével kapcso­latban néhány kérdésére. Arra a kérdésre, hogy Csehszlová­kia milyen kapcsolatban áll a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezettel, azt válaszolta, hogy hazánk 1919 óta, a szervezet keletkezése óta állandó tag­ja a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zetnek. Népi demokratikus kormá­nyunk e szervezetben egyik formáját látja annak, hogyan valósulhat meg és mélyülhet el a népek közötti ba­rátság, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok népei­nek békés kapcsolata. A szervezet idei ülésszakának jelentőségéről beszélve, Erban, a csehszlovák küldöttség ve­zetője rámutatott, hogy a nemzetközi mukaértekezlet munkáját és egész légkörét befolyásolták az SZKP KB kongresszusának eredményei, egyre újabb utakat keresnek a különféle társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósítá­sához. „A csehszlovák küldöttség el­sősorban arra törekszik, hogy a nem­zetközi munkaszervezet elősegítse a népek fejlődő együttműködését. Az utóbbi idők fejleményei megszilárdí­tották bennünk azt az elszánt aka­ratot, hogy békés versengésben utói­érjük és megelőzzük gazdasági és szociális téren a legfejlettebb tőkés államokat. Emellett hajlandók vagyunk tapasztalatainkat megosztani mind­azokkal az államokkal, amelyek ezt óhajtják és készek vagyunk tanulni azoktól az országoktól, amelyek a dolgozókról való gondoskodásban fi­gyelemre méltó eredményeket értek el." V Ivasóink tájékoztatására röviden összefoglaljuk a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet feladatait és munkáját. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1919-ben alakult meg és a máso­dik világháború után csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Feladata, hogy elősegítse a szociális, munkaügyi, egészségügyi kérdésekben a szoros együttműködést a különböző társadalmi rendszerű országok kö­zött. A szervezetnek jelenleg 72 tagja van, hazánk 1919 óta tagja. A kü­lönböző államok küldöttségein kívül a különféle világszervezetek is részt vesznek a szervezet munkájában tanácskozási joggal. Így a Szakszerve­zeti Világszövetség ,s aktív tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet­nek. A tagállamok küldöttségében a kormány képviselői mellett helyet kap­nak a munkás- és munkaadó szervezetek. Az alapszabályzat értelmébena munkásküldöttséget a legnagyobb szakszervezetnek kell jelölni. Ez az elv azonban a kapitalista országokban gyakran nem érvényesül. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervei a következők: 1. Az egyetemes munkaügyi értekezlet, az évenként rendszeresen meg­tartandó közgyűlés. A közgyűlésen minden országot négytagú küldöttség képvisel. A közgyűlés vitatja meg és fogadja el az előterjesztett munka­ügyi egyezményeket, ajánlásokat és határozatokat. 2. Az igazgatótanács az NMSz 40-tagú végrehajtó testülete. 3. A Nemzetközi Munkaiiýgyi Iroda, az NMSz állandó adminisztratív ap­parátusa. •Az évi közgyűléseken határozatokat fogadnak el a dolgozók életszín­vonalát és munkakörülményeit érintő fontos kérdésekben. A szervezet ülésein a szocialista országok küldöttségeinek lehetőségük van kifejteni hasznos elgondolásaikat a nemzetközi kapcsolatok kiszéle­sítésére, a tapasztalatok kicserélésére és a nemzetközi életben a bizalmat­lanság elosztására. A napokban megkezdeti 39. ülésszakon a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti kapcsolatok kiszélesítésével a technika fejleszté­sére, az automatizálásra irányuló törekvések szociális következményeivel foglalkozik többek között a jeTenlegi ülésszak.

Next

/
Thumbnails
Contents