Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-11 / 162. szám, hétfő

(Vidéki Sportéletünkből Lesz-e végre uszodája Füleknek ? Ez a kérdés erősen foglalkoztatja nemcsak Fülek és a járás sportembereit. de maaát a kis gyárváros lakosságát is. Elkezdték — csak még nem fejezték be. Pedig Füleknek úgy kell az uszoda, mint egy falat kenyér. A gyárvárosnak nincs még patakja sem... Már több mint három éve ígérik a füleki dolgozóknak, hogy lesz Füleknek uszodája is! Lesz? De mikor!? Hiszen évről évre húzódnak a már megkezdett új modern fürdő és sportuszoda befejező munkálatai. Tavaly is hozzákezdtek az építkezés folytatásához, de csak az emeletig jutottak el. mert a terv a fürdő befejezésére 50 °00 koronát engedélyezett. ez az összeg azonban nem elegendő az építkezés befejezéséhez, s ezért a Spartak Fiľakovo vezetősége úav határozott hogy a fürdő építését abbahagyja: törődjék vele a város. A városi tanács azóta is foglalkozik a fürdő ügyével. De az építkezés ez évben még semmit sem haladt előre. Ahhoz, hogy a füleki fürdő végre elk

A«züljön, tettekre van szükség. A füleki sportközönség a múltban is megmutatta, hogy a sportot nemcsak szereti, de támogatni is tudja. Ezt bizonyítja az is, hogy a múlt évben csak ä Spartak Fiľakovo tagjai brigádmunkában összesen 6698 órát dolgoztak le a sportépítkezéseken. Emellett a füleki tizene""éves magyar tannyelvű iskola tanulói is jelentős segítséget nyújtottak és ajánlottak fel az uszoda befejező munkálataihoz. Hatalmas áldozatra készek a fülekiek. hogy az úszósportnak alapjait városukban is megvessék. Az úszómedence és a víz már megvan, de hiányzanak az öltözők és a kis sportszálló. Ehhez kellene a helyi nemzeti bizottság segítsége. A füleki lelkes sportközönség, a sportolók, a város ifjúsága és dolgozó néoe nevében emelünk szót: Tegyék lehetővé a fürdő mielőbbi befejezését! Megérdemli az a város, melynek csak a labdarúgói közül negyvenen készültek fel az első országos Soartakiádra! A helyi nemzeti bizottságnak meg kell találnia a módját, hoqv ezt a hatalmas és szép munkát, amely kihat nemc-ak a városra, hanem az egész járásra, végre sikeresen be is fejezhessék! S. L. Lépjünk fe! a fegyelmezetlen szakosztályok ellen Labdarúgó-sportunk számos hiányossága abból ered, hogy különféle okokkal mentegetiük egyes szakosztályok dolgozóinak és játékosainak helytelen és káros Vis-lkedését. Hiszen éppei a mérkőzés lefolyása, a játékor 'k viselkedése és fellépése s természetesen a nézőközönség viselkedése jelenti tulajdonképpen a szakosztályok jó nevelőmunkájának bizonyítékát. Azonban a legutóbbi sajnálatraméltí esetek, melyei a rozsnyói és leleszi sportpálvákon játszódtak le, azt bizonyítják, hogy még sok a hiányosság 6

r nevelőmunka szakaszán és bizony sokat kell még tennünk, hogy végül megszabaduljunk legnagyobb tömeqsportunk visszásságaitól. Eredeti eset fordu't elő Leleszen, ahol az otthoni Sokol bajnoki mérkőzést játszott a kassai Baníkkal. A 2:2 döntetlen eredmény után a felbőszült közönség a szakosztály felelőtlen vezetői által támogatva, berohant a játéktérre és durván bántalmazta Juiius Osif játékvezetőt. A funkcionáriusok -mban nem elégedtek meg ezzel sem és érért a „bölcsek"-nek az az ötletük támadt, hogy Osif Í

játékvezető ittas állapotban vezette a mérkőzést. Ezt az eredeti ötletet azonnal továbbfüzték s bár a szerencsétlen Osif f iátékvezető tiltakozott ellene, az öltözőből az orvoshoz vezették. Az út valóban „tövises" volt, mert Osif egyik csapást a mási> után kapta a leleszi „sportolóktól". Dr. Mester orvosnál Osif ismételten hiába tiltakozott személyes szabadságának korlátozása ellen: nem segített a tiltakozás és a funkcionáriusok nyomására vért vettek tőle. A funkcionáriusok és a nézőközönség e túlkapásai miatt a lelesziek a tavaszi fordulóban nem játszhatnak többé labdarúgó-mérkőzéseket, mert a leleszi Sokolnak 1956. május 14-től július 15-ig lezárták a pályáját, a szakosztályt pedig 100 korona büntetésre ítélték. Miután a fegyelmi bizottsáq véleménye szerint Julius Dobis, Jozef M-~ves, Imrich Roman és Ľudovít Dilung a szakosztály vezetői .latáskörük kereteit túllépték a77al, hogy erőszakosan bántak Osif játékvezetővel, elhatározták, hogy az iratokat átadják a királyhelmeci járási ügyészségnek. Ferdinand Velinský Meghalt sportélet Taksonyfalván Lassan két éve lesz, hogy elhagytam Taksonyfalvát, de mindig naay érdeklődéssel figyelem, mi történik falumban. Gyakran látogatok haza és többek között labdarúgó-csapatunk szereplését is- figyelemmel kísérem. Jómagam is köztük érzem magam, mint azelőtt és örültem, ha győztek. Bár ősszel meaerősödött a csapat, mert több játékosunk visszatért a katonaságtól, vasárnapról vasárnapra változott a helyzet. Rosszabbul kezdtek szerepelni. Gondolkodtam, hol a hiba. Megkérdeztem egy jólismert öreg szurkolót, aki ki szokott járni mind a mérkőzésekre, mind az edzésekre. Azt mondta, hogy nincsenek már edzések. Eav labdával lövik a kaput, de mozgásról nem is akarnak hallani, pedig sokkal jobb volna, ha a lövések helyett futnának és a lövéseket meghagynák a mérkőzésekre. Hiányzik a csapatból az edző, aki a játékosokat teljesítményük szerint ítélné meg, '•">m pedig a szép szemükről. Sokan beleszólnak a csapat dolgaiba és iqy hiányzik a fegyelem. Ebben a vezetősén a bűnös. Egy kézen is könnyen meg lehetne olvasni azon vezetők számát, akik hajlandók az együttes érdekében dolgozni. Milyen szépen indult az új pálya építése, de minden abba maradt, meghalt a svortélet Taksonyon. A kosárlabda-pályához az anyag már két éve megvan, de nincs egy szombat délután, hogy valaki kimenne és csinálna valamit a pálya építésén. Pedig menynxiivel vígabb volna az élet, ha a kosárlabda-pályán is sportolnának. Bizony ezt mind mellőzik. Bizony nem örvendetes ez a hír Taksonyfalváról. A múltban a sportot nagyon kedvelték és remélem, hogy ezek után akadnak olyan lelkes sportvezetők, akik komolyan hozzálátnak majd a taksonyi sport fejlesztéséhez. ' Kubovics Sándor HOGYAN FOGJUK HALLGATNI NÉHÁNY SORBAN A besztercebányai járás második járási spartakiádjának bemutatóját Sása községben tartják. A bemutatóra két napon át kerül sor. Június 17-én lesz az ifjúságiak s egy héttel később a felnőttek bemutatója. A június 17-ki ifjúsági napra 1796 gyakorlatozó vonul majd fel. Ezek közül 540 fiú és lány a szakszervezeti vonalon szerepel. 260 iskolás mellett 120 óvodás, továbbá pedig 220 diák a második szakszervezeti vonalon, 200 diák pedig a Sokol vonalon indul. Ezenkívül Sokol vonalon még külön 256 diák vonul fel a z^sz lós gyakorlatokkal: Végül pedig ÍÖt) gyakorlatozó labdákkal tart bemutatót. Ezenkívül 100 főből álló népicsoport is lép fel a II. járási spartakiádon. # » * A munkaerőtartalékok losonci 10. számú iskolájában szorgalmasan készülnek a járási spartakiádra. 36 növendék ma már szépen végzi a gyakorlatait, s bizonyos, hogy a június 24-iki bemutatón sikerrel állják meg helyüket. A melboumei XVI. olimpiai játékok iránti érdeklődés napról napra nő és érthető, hogy Európában és a többi világrészeken több millió ember szeretné figyelemmel kísérni az olimpiai versenyek lefolyását. Még eddig nem tudják, hogyan le«z a televízióval, hiszen Európát széles tenger választja el Ausztráliától. A sajtótudósítást részben megkönnyíti az Európa és Melbourne közötti idő különbség, mely lehetővé teszi, hogy már egyegy nap délelőttjén megtudjuk, hogyan végződtek az Ausztráliában a 11 órával korábban rendezett versenyek. Nagy feladat hárul a rádióra és a rádió összes dolgozóira. Melbourneben éppen rádiótechnikus tanfolyam folyik, melyen kioktatják az operatőröket, akik a világ 43 állama 120 hírtudósítójának nyújtanak majd segítséget. A legnagyobb ausztráliai rádióközpont az Australian Broadcasting Comission a lehető legtökéletesebb műszaki segítségét ígérte az összes résztvevő rádiótársaságoknak, hogy a melbourne: rádiótudosítás jobb legyen, mint az 1948. évi londoni és az Í952. évi helsinkii tudósítások voltak. Az olimpiai nagystadionban 120 hírtudósítónak adnak lehetőséget arra, hogy a versenyekkel egy időbe n beszámolhassanak róluk. A főemelvény melletti épületben ma már csaknem 50 kisebb és nagyobb tökéletesen berendezett helyiséget készítettek elő, melyek az egyes országok tudósítóinak munkahelyiségeként szolgál majd. Ezenkívül minden egyes országból egy hírtudósítónak állandó helye és mikrofonja lesz az újságírói emelvényen, s \ott szervezték meg a leggyorsabb hírtudósító szolgálatot. Műszaki tekintetben az ausztráliai rádió a legjobb berendezést ígéri. Munkahelyükön a rádió dolgozói semmit sem hallanak a külső zajból, de á legnagyobb zaj közepette is a stadion emelvényén, a fedett csarnokok nézőterén, stb. a közvetlen mikrofonok se1 gítségével tökéletes tudósítást adhatnak az összes nem kívánatos zörejek kizárása mellett. Ezzel szemben az ausztráliai rádió technikusai a hírlapírók kívánsága szerint lehetővé te Mi k a közönség megnyilvánulásainak, hangulatának, az eredmények kihirdetésének közvetítését a versenypálya körül elhelyezett 8 mikrofon segítségévek Közvetlen tudósítást lehet leforgatni a helyszínen vagy pedig később a műteremben. Ugyanez vonatkozik azokra a versenyekre is, melyeket Melbournetöl távolabb rendeznek, mint például az evezős, és vízi versenyek, melyek Iefo* lyását a tudósítók vagy a helyszínen vagy pedig Melbourneben vehetik fel. A rádió közvetítései Európába és más világrészekbe rövidhullámú leadással mennek, melyek részére legalább 4 különleges leadó állomás áll majd rendelkezésre. Bemondani természetesen csupán este 18 órától reg-? gel 3 óráig lehet (ausztráliai idő sze

j rint), mivel csupán ebben az időben le-; het Ausztráliát hallgatni Európában.; Az időkülönbség azonban ezt a nehézséget is megoldja. Ha az ausztráliai rádió és a rendezők megtartják ígéretüket, akkor minden rendben lesz. A külföldi rádiódolgozókat a játékok ideje alatt a melbournei egyetem épületének egyik internátusában helyezik el; most csak az a fő, hogy valóban örömteljes híreket jelenthessenek. (J. Laufer cikke a Večerný Prahából) ÍL n m\ KP n Ä\ n ii íl m m m Iránban olimpiai hetet rendeztek és ennek bevételét «az olimpiások kiküldetési költségeinek fedezésére fordítják. Egyelőre birkózók, súlyemelők, ökölvívók és atléták kiküldését tervezik. * * * A holland úszónők igen sikeres téli idényük befejezése után áprilisban általában pihenőt tartottak és májusban kezdték meg ismét előkészületeiket. A holland úszószövetség közölte, hogy július 1-én, 29-én és augusztus 12-én válogató-versenyt rendez, valamennyit 50 m-es édesvizű uszodában. A bajnokságokat szeptember 1-én és 2-án a vlaardingeni ugyancsak 50 m-es édesvizű uszodában tartják meg. Észak-Borneó is nevezett a nyári olimpiára. A 21 éves Ga^>' ben Tiging személyében Észak-Borneónak határozott reménysége is van az olimpián. Ez a bennszülött rendőr a közelmúltban 1S.Ó5. m-t ugrott hármasba és angol szakértők véleménye szerint már az idén 15,50 körüli eredményre lehet képes. gyünk. Kinyitjuk a illuminátorokat, körülöttünk homoksivatag, ameddig a szem ellát. Első feladatunk a tájékozódás s a levegő összetételének megállapítása. A gép parancsnoka kiszáll. A felfedezők első benyomásai: ... A Marson a légnyomás olyan mint 80 kilométerre a Föld felett. Az oxigénpalack magában nem elégséges, ahogyan elképzeltük. Szkafandert kell magunkra vennünk. A parancsnok után valamennyien kiszállunk. A Marson az ember könnyebb, mert a vonzóerő két és félszer kisebb. mint a földön. A földéhez viszonyítva az időjárás összehasonlíthatatlanul állandóbb. Mindig derült idő van, noha időnként homokviharok kerekednek esővel és felhőkkel. Ha lenyugszik a nap, nagyon hűvössé válik az idő. Éjszaka, hajnaltájt mínusz 50 fokot mutatott a hőmérő. A csillagos ég nagyon szép és különösen egy csillagpár érdekes, meghatottan nézünk rájuk: a Föld és a Hold. ... A fekete égbolton millió csillag ragyog. Ilyesmit soha nem láttunk a Földről. A Földön ismeretlen hegyóriások tetejéről, a száraz, ritka — föklinyelven mondom — „levegő" lehetővé teszi, csaknem olyannak látni a világmindenséget, amilyen a valóságban. A l&thatdr pereméig egyforma homoksivatag húzódik. Imitt-amott az alacsony dombokon apró növények lapulnak. A mi szemünknek szokatlan. Zöld szőnyeg fedi földünk szárazföldjét. Ez a szín uralkodik mindenfelé, amerre növények vannak. De itt a napfényben kékszínű a növényzet. A nálunk megszokott képhez hasonlót csak a magas hegyeken és délfelé találunk. Most éjszaka van, és a fekete égen apró holdak tűnnek fel. Kettő van belőjük: Fobos-nak és Dejmos-nak hívják, ami félelmet és rémületet jelent. Pedig semmi félelmetes, szörnyűséges nincs rajtuk, inkább csodálatosak. A láthatáron a közelebbi, a Fobos kapaszkodik fel. Az ember keletről várná, de nyugaton tűnik fel és keletnek tart. Aránylag kicsi a Fobos és a Dejmos. Átmérőjük alig néhány kilométer. A Fobos olyan gyorsan kering. hogy egy Mars-nap alatt kétszer kel fel és nyugszik le, tengelykörüli forgásában megelőzi a Marsot. Ezért tűnik úgy, hogy nem keletről nyugatfelé, hanem fordítva halad. Sokáig nehezen tudtuk ezt megszokni. Nagyon érdekes itt a napkelte. Korán reggel mindent köd takar. Ezért a felkelő nap vörös. Mikor megjelenik az első napsugár, ritkul a köd, és hűvös, derűs nap következik. A föld felmelegszik és éjszaka újra kihűl. Az éghajlat olyan, mint nálunk a tundrákon ..Csak sivatagban kell elképzelni. ... Folytatjuk a kutatást a Marson. Meghatároztuk tielyünket és elkészítettük a további kutatás tervét. A levegő oxigénből, széndioxidból és párából áll. A oxigén körülbelül egyhatoda a földi mennyiségnek. A nyomás alacsony, s így skafander nélkül nem mozoghatunk. Ezért túráink ideje korlátozott. A rakéta körül tett első gyalogos séta után autón indulunk útnak. A sima felszínen gyorsan haladunk. Ügy döntöttünk, hogy először északkelet felé a láthatár peremén megfigyelt sötét folt felé indulunk. Homokdombokon haladunk át. A gyaloglás nem nehéz, bár a narancsszínű, vöröses homokban ragad a láb. Mintákat vettünk a kőzetekből és többszáz fényképet csináltunk. A mi sivatagjaink a Mars sivatagjaihoz viszonyítva az élet oázisai. Végre eljutottunk a sötét foltig. Távolabb több kisebb foltot látunk. Előttünk alacsony cserjékkel benőtt terület áll. Növények! Alacsonyak, szinte a földön kúsznak. Leveleiket, mintha kék festékkel permetezték volna be ... Számítottunk erre, mégis mikor lehajoltunk, hogy letörjünk egy ágat, valamennyien úgy bámultunk rá, mint a csodára. Vagv nem csoda az, ha tudomány által megjósolt dologra bukkanunk? Botanikusunknak sok a dolga. Növénygyűjteménye újabb és újabb példányokkal gazdagodik. Akadnak közöttük mieinkhez hasonló növények is. A második kiszálláskor egészen másfajta növénveket találtunk. Rózsaszínűek voltak és kicsit a felhőkre hasonlítottak. Ezzel magyarázzuk a Földről észlelt vöröses foltokat. Egy időre virág borította a homokpusztát. Sikerült ellesnünk a Mars „sivatag virágzását". Még sem olyan kihalt, ahogy első tekintetre láttuk ... Az autó készen áll a további útra. El kell jutnunk a csatornákhoz. Elegendő oxigént, élelmet és vizet tartalékolunk. Az atommotor lehetővé teszi, hogy gyorsan odaérjünk és visszatérjünk. Rádióösszeköttetésben leszünk a repülőnkkel. Hosszú órákig egyforma a vidék. Biológusunk reméli, hogy nyulakra vagy teknősbékákra bukkanunk. Egyszerre elrikkantja magát: Megálljatok! De csak képzelődött. Semmiféle állat nem volt ott. A térképek szerint hamarosan a csatornákhoz kellene érnünk. Érdeklődésünk fokozódik. A csendet senki sem akarja megtörni, valamenynyien hallgatunk. Végre egy sötét sávhoz érünk, a csatorna. Izgulunk!... A sávhoz igyekszünk. A navigátor valamennyiünket megelőzött. Messziről figyeljük, hogyan fut, de egyszerre csak megáll. Utolérjük. A cserjék között kiszáradt folyómedret pillantunk meg, amely kétségtelenül nem a természet műve. Valamikor e sebesvízű patakot bizonyára csöveken vezették ide. A főcsatornából sok kisebb ág futott szét. Mcst csak a romok tanúskodnak, az egykori mérnökök technikai nagyságáról, akik a kimúló bolygó pusztáit öntözték. Ezeken a helyeken minden tavaszszal víz folyik. A csatornák az élei forrásai. Partjain virágzanak azok á növények, amelyet a földről a csil-i lagászok látnak. Nehéz elképzelni, mennyire meglel pődtünk. A csatornák építőinek utód-? jaival aligha találkozunk. Megállapítottuk, hogy a Mars lakott égitest' volt. Ezek szerint óriási felfedezések várnak ránk. Ezután a déli sark felé indultunk. Az út fárasztó és hosszadalmas volt. A Mars sima felszínén ritkák a hegységek. Tengerek és tavak nincsenek. A térképen jelzett „tengerek" tulajdonképpen síkságok. A csatornák forrásánál voltunk és elbűvölt a Mars-lakók művészete, akik sokáig képesek voltak harcolni a természettel. örülnénk, ha a Mars-kultúra más nyomaira is ráakadnánk, de ez ideig ez nem sikerült. Folytatjuk a Marson a kutatást. ...Halló Föld! A Mars I.-beszél..-, Az időjárás egyre romlik. Egyre gyakoribbak a viharok. Célkitűzéseinket elértük. Utolsó utunkon rábukkantunk egy... egy ... Az összeköttetés megszakadt. Bizonyára valami történt a rakátén. Várakoznunk kell. Ez a várakozás nem volt hiábavaló. A rakéta a meghatározott időben földet ért. Kinyíltak az ajtók és megjelentek a felfedezők, akik magukkal hozták szomszédos égitestünk —, amelyen élet van —: sok titkának megfejtését. — Az emberi megismerés végtelen. Az ember egymás után tárja fel a világ titkait. Kétségtelen, hogy teljes fényt derít a Mars minden titkára, annak a bolygónak titkaira, amely már oly régen annyi tápot ad a szárnyaló fantáziának. (Vége) o j szo c 1956. Június IT. W