Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-02 / 153. szám, szombat

T" A Szlovák Szakszervezeti Tanács a szakszervezeti mozgalom komoly kérdéseinek megoldásán dolgozik Csütörtökön kezdődött Bratislavá­ban a Szlovák Szakszervezeti Tanács plenáris ülése, amelyen megtár­gyalták a Szakszervezeti Mozgalom munkájának jelenlegi állapotát Szlo­vákiában és a Központi Szakszerve­zeti Tanács IV. plenáris ülésének ha­tározatából eredő feladatok teljesíté­sét. Az ülésen František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnö­ke is részt vett. Az ülés megnyitá­sa után Ondrej Meliška, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára tar­totta meg az elnökség beszámoló­ját. A beszámolóban foglalkozott a szakszervezet munkájával az állami tervfeiadatok teljesítésében és fel­hívta a figyelmet a tervteljesítés ko­moly hiányosságaira a nehézipar sza­kaszán, kijelentve: „Nem elégedhe­tünk meg a nem teljesítés okainak egyszerű megállapításával és ezért elsősorban a Nehézgépipari Minisz­tériumot kérjük, hogy gyors ütem­ben gondoskodjék olyan feltételek megteremtéséről, amelyek lehetővé tesziK a terv egyenletes teljesítését minden mutatóban. Itt a legfőbb ide­je, hogy véget vessünk az olyan állapotnak, amilyen a tolmácsi S. M. Kirov-üzemben, a kassai Kelet-Szlo­vákiai Gépüzemben vagy a hriňovai gépgyárban van. Beszédének további részében a szakszervezetek küldetésének kérdé­sét elemezte, amelyet eddig egy­oldalúan fogtak fel. A szakszerve­zetnek nem szabad szemet húnynia afelett, hogy a párt és a kormány politiKájának megvalósításában hibák és tévedések történtek. A gazda­sági és szakszervezetek céljainak egységét nem lehet úgy értelmezni, hogy a szakszervezet ne védelmezné a dolgozók érdekeit mindenütt, ahol a párt és kormány politikáját meg­sértik, ahol nem tartják be a dol­gozók védelmére kiadott törvénye­ket, ahol a gazdasági szervek a ter­melés bürokrata irányításával féke­zik a terv egyenletes teljesítését, ahol rossz a munkaszervezés, ahol a dolgozók az ilyen és hasonló hibák miatt nem keresnek. A beszámoló befejező részében az előadó a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács és szervei munkájában előfor­duló hibákkal foglalkozott. Üdvözöl­te a decentralizációt, mivel az ed­digi erős központosítás kerékkötője volt az alacsonyabb szervek önálló tevékenységének és rugalmasságának. Ezenkívül ahhoz vezetett, hogy az alacsonyabb szervek passzívan vára­koztak a felülről jövő irányelvekre és nem fejtettek ki kellő kezdemé­nyezést. A Szlovák Szakszervezeti Tanács plenáris ülése az elnökségi beszá­moló után csütörtökön és pénteken vitával folytatódott. Fogadás a brit államünnep tiszteletére Csütörtökön, május 31-én George C. Pelham úr, Nagy-Britannia rend­kívüli és meghatalmazott prágai nagy­követe a brit államünnep alkalmából fogadást rendezett. Az esten a csehszlovák közélet kép­viseletében jelen voltak: dr. Emanuel Šlechta mérnök, építészeti miniszter, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová, a külügyminiszter helyettese, Róbert Šmelc, a kereskedelmi miniszter he­lyettese, Ladislav Novák, a köztársa­sági elnöki iroda vezetője, a Külügy­minisztérium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium. és a Kultúrális Ugvek Mi­nisztériumának felelős dolgozói, vala­mint közéletünk más tényezői. A fo­gadáson részt vettek a prágai diplo­máciai testület tagjai is. MEGHOSSZABB ÍTOTTÄK A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉSl A BELGA-LUXEMBURGI GAZDASÁGI UNIÓ KÖZÖTTI FIZETÉSI EGYEZMÉNYT Május 30-án dr. František Josíf, a Csehszlovák Köztársaság brüsszeli kö­vete és Viktor Larock belga külkeres­kedelernügyi miniszter a nagykövet­ség tagjainak, valamint a belga külügy­minisztérium és külkereskedelmi Mi­nisztérium vezető doljozóinek jelen­létében aláírták a Csehszlovák Köz-^ társaság és a belga-luxemburgi gazda­sági unió közötti fizetési egyezmény meghosszabításáról szóló egyezményt és az árucsere-egyezmény pótjegyzö­könyvét. Í j 000 tanuló vett része iskolai kirándulásokon Közeledik az iskolai év vége. A Városaink és falvaink szépítéséért Szerte az országban igen sok szó esik a folyamatban levő „M" és vá­tanév végén a tanulók kiránduláso- : rosaink, falvaink szépítési akciójáról kat és természetkutató körutakat rendeznek hazánk területén. Csupán ez év májusában Szlovákiában mint­egy 1000 iskola rendezett különböző kirándulásokat. 70 000 fiú és leány ismerkedett meg a természeti szép­ségekkel és történelmi emlékekkel. A Turista n. v. irányító központjai a Magas Tátrába az Alacsony-Tátrába, Bratislavába, Prágába, a Macochára és más helyekre 22 rendkívüli vona­tot indított. Ezenkívül rendes vonat­járatokkal és autóbuszokkal is ren­deztek kirándulásokat. A nyitrai kerületben ezzel kapcsola­tosan elsősorban is a Nyitra és a Zsitva folyók szabályozása került elő­térbe, ahol naponta sok száz dolgozó végez társadalmi munkát, hogy egyre nagyobb terület váljon termővé. Ter­mészetesen e munkák mellett közsé­geink szépítése, az utak javítása és egyéb munkák sem szünetelnek. Amikor a szépítési akciót irányító bizottság értékelte az elvégzett mun­kák eredményeit, örömmel állapíthat­tuk meg, hogy kerületünk járásai kö­zül Komárom, Tapolcsány, Léva, Su­TILOS A BEMENET! Szinte naponta érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, amelyekben le­velezőink a városszépítési akció ke­retén belül végzett munkáról számol­nak be. Számtalan parkot hoztak rend­be a falvak és városok dolgozói, ahol munkája elvégzése után szívesen szó­rakozik öreg és fiátal. Tegnap azon­ban meglepő levelet kaptunk. íme így szól: „A gesztetei CSISZ-szervezet tag­sága szorgalmasan dolgozik, takarítja az elhanyagolt parkot. A fiúk a fákat és sövényeket, a lányok a virágágya­kat hozták rendbe. Szorgos munká­jukban segítségükre siettek a hely­beli önkéntes tűzoltók is. Ők főleg a tekepálya elkészítésénél szolgáltak rá a dicséretre. A parkban különben már egy kiépített röplabdapálya is van, amelyet az ifjúság különösen megsze­retett. A község dolgozóira nézve ennek a kialakulóban levő szórakozóhelynek nagy jelentősége van, mert ez ideig a szórakozni vagy pihenni akaróknak csak egy lehetőségük volt: a kocsma. Ezen akartunk változtatni, amikor fel­merült a gondolat, hogy rendbehoz­zuk a parkot. Másnap a HNB kér­vényt küldött az állami birtokok Ri­maszombatban levő igazgatóságához, hogy engedjék meg a park látogatását és szórakozási célokra való felhasz­nálását. A lelkesedés olyan nagy volt, hogy mire megjött az igazgatóság le­sújtó válasza, a tizenegy éve csak té­kozló kezet látott park képe alapjá­ban megváltozott. Felépülőben volt már az említett tekepálya is. A munka az állami birtokok eluta­sító válasza után sem szűnt meg. El­határoztuk, hogy újra kopogtatunk az állami birtokok igazgatóságának „vas­beton" ajtaján. Csakhogy addig még egyéb is történt. Május 21-én a kora délutáni órák­ban megjelent az állami birtokok pet­respusztai gazdaságának vezetője, Go­tier és minden kétséget kizáróan ki­jelentette, hogy a parkba a birtok CJ SZO 1956. június 2, alkalmazottain kívül más nem teheti be a lábát és amit eddig ott elkészí­tettek, azt ô szétromboltatja! A további szóváltás folyamán nem fukarkodott kijelentéseiben hangoztatni, hogy az ügy elintézése legnagyobb részt tőle függ, s így módjában áll onnan min­denkit Kitiltani. Túlságosan nagy ön­bizalmát még az is fokozta, hogy előzőleg már felöntött a garatra. Ez meglátszott egész magatartásán és za­varos tekintetén, sőt délután annyira megszaporodott izmaiban az erő, hogy emberi mivoltából kivetkőzve vereke­dést kezdett. Csodálatos — ötlik fel agyunkban a gondolat —, hogy Gotier, aki egyéb­kent, ha községünkben tartózkodik, majdnem mindig „boldog" állapotban van, még mindig fontos vezetőhelyet tölt be. Vagy talán az állami birto­kok igazgatóságának Rimaszombatban nincs bátorsága őt egy megfelelő egyénnel felváltani? Magatartása sok­szor életre kelti a Putnoki Móric ke­gyelmes úrra vonatkozó emlékeinket, aki községünk korlátlan úra, a szó­banforgó park, meg néhány száz hek­tár föld és erdő tuladonosa volt. ö is, megbotoztatta azokat, akik a park közelébe merészkedtek. Azóta azon­ban már sok minden történt. A put­noki móricok eltűntek s a nép között csak mint rossz emlék él egykori lé­tezésük. Kérdjük tehát: miért van szükség üj putnoki móricokra? Azért, hogy amitől egykor bottal tartották távol a népet, most azt vaspálcával tegyék? Hisz községünk ifjúsága azzal, hogy a parkot gondozás alá vette, nemcsak szórakozó:helyet akar nyújtani a'dol­gozóknak, hanem meg akarja menteni a parkban található, külföldről beho­zott fákat is, amelyekben barbár ke­zek már eddig is nagy károkat okoz­tak. Miért ez a barbár pusztítás? Miért kell tönkretenni azt, ami már megvan? És főleg miért nem szolgál­hatja ez a park a nép ügyét? Mi reméljük, hogy az illetékes igaz­gatóság foglalkozik majd ezzel az üggyel és döntésével valamennyien meg leszünk elégedve. Csank B. Jenő, Gesztete." rány és Bánovce teljesítményükkel a legszebb eredményekkel dicsekedhet­nek. Ezekben a járásokban ugyanis jóval túlszárnyalták a tervezett mun­kaórák számát és hatalmas értéke­ket hoztak létre. Kerületünk községei közül főleg Marcellháza, Farnad és Őrsújfalu pol­gárai haladtak sikeresen, ahol az egy brigádmunkásra eső munka értékét több, mint 100 korona fölé emelték. Némely faluban viszont, mint Tö­hölyön. Martoson, Udvardon, Pográny­ban, Zsemléren, Alsó-Csitárott és Páldon sem az „M" akcióban, sem pedig a Nyitra és Zsitva folyók sza­bályozásánál nem dicsekedhetnek ha­sonló eredményekkel. E községek le­maradása ennélfogva kedvezőtlenül befolyásolja a többi falu elért sike­reit. Helyénvaló tehát, ha ezután a helyi nemzeti bizottságok tanácsai kö­vetkezetesebben foglalkoznak majd mind az „M", mind pedig az emlí­tett folyók szabályozásának akciójá­val, hogy még több polgárt sorakoz­tassanak fel nemes célkitűzéseink va­lóra váltására. Szombath Ambrus, Nyitra. Az új menetrend módosítja a személyforgalmat Az új menetrend, amely június 2­ról 3-ra virradó éjjel lép érvény­be, számos javulást jelent a személy­forgalomban. Elsősorban a munkás­vonatok indulási ideje változott meg a munkába utazók kérésére. A Bra­tislavából Prágába induló éjszakai gyorson kívül egy újabb gyorsvona­tot állítottak be a forgalomba, amely Bratislavából 22 órakor indul Brnón és Havlíčkov Brodon keresztül ha­ladva, s néhány perfccel hamarább ér­kezik Prágába, mint a régebben be­vezetett járat. Szombaton és vasár­nap jobb lesz az összeköttetés Prága és Krkonoše között. Hetenként há­romszor a Bratislavából Füleken át közlekedő gyorsvonat egészen Kas­sáig megy. Kelet-Szlovákiában is megjavul a személyforgalom az által, hogy a kis motoros kocsikat nagy vasúti kocsikkal cserélik ki. Az uta­zóközönség jobb tájékozódása érde­kében az új menetrendben fel van­nak tüntetve azok a vonatok, ame­lyek egyáltalán nem várnak csat­lakozásra, vagy csak egyes vonatok­hoz van csatlakozásuk. Fel van tün­tetve az új menetrendben a kiszál­lási oldal is, hogy az utasok tudják, melyik oldalon van az állomás. SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK 274 KOMOLY BALESETNÉL Szlovákia hegyvidékeit az elmúlt té­len 328 000 sielő és turista kereste fel. Biztonságukról a Hegyi Mentőszol gálát gondoskodott, mely Szlovákiában á Magas- és Alacsony-Tátrát, a Kis­és Nagy-Fátrát és a Liptói Fennsíkot magában foglaló hat körzetre oszlik. A mentőszolgálat dolgozói 274 komoly balesetnél, 675 könnyű sérülésnél nyúj­tottak segítséget és 11 000 turistát részesítették könnyebb kezelésben. Közlemény a szovjet-csehszlovák kulturális együttműködésre vonatkozó egyezmény aláírásáról Moszkva, június 1. (ČTK). — A [ szovjet és csehszlovák kormánykül­döttségek között baráti légkörben és a teljes kölcsönös megértés jegyé­ben lefolyt tárgyalások alapján 1956. június 1-én Moszkvában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztár­saság közötti kulturális együttmű­ködésre vonatkozó egyezményt^ Az egyezmény feltételezi a Szov­jetunió és a Csehszlovák Köztársaság között a kulturális kapcsolatok to­vábbi sokoldalú fejlesztését és meg­szilárdítását, továbbá több intézke­dést a tudományos, művészeti, Isko­laügyi, kulturális, testnevelési, sport és más kultúrtéren való együttmű­ködésre. Az egyezményt a Szovjetunió kor­mányának megbízásából N. A. Mlhaj­Iov, a kulturális ügyek minisztere és a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak megbízásából Ladislav Štoll, a kulturális ügyek minisztere írta alá. Az egyezmény aláírásánál szovjet részről jelen voltak: V. N. Sztoletov, a Szovjetunió főiskolaügyi miniszte­rének helyettese, O. G. Krekoten, a Szovjetunió Külügyminisztériuma IV. európai osztálya vezetőjének helyet­tese, V. T. Sztyepanov, a Szovjetunió Kulturális Ügyek Minisztériuma kül­ügyi osztályának vezetője. Csehszlovák részről jelen voltak: J. Vošahlík, a Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövete és a küldöttség tagjai: V. Václavík, Csehszlovákia iskolaügyi miniszterének helyettese, I. Kopecký, a külügyminisztérium szovjet osztá­lyának vezetője, és J. Kadlec, a moszkvai csehszlovák nagykövetség tanácsosa. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak még a szovjet és csehszlovák küldöttségek szakemberei. Külföldi szakszervezeti tagok érkeznek Csehszlovákiába üdülésre Ismert üdülőközpontjaink Marianske Lázne, Karlový Vary, Tatranska Lom­nica és mások már felkészültek a nyári idényre. Az idén is ellátogatnak e gyönyörű helyekre csehszlovákiai dolgozóinkon kívül a külföldi szak­szervezeti tagok. Júliusban két nagyszámú szakszer­vezeti csoport érkezik Magyarország­ból és Bulgáriából néhánynapos üdü­lésre Marianske Láznébe. Ugyanakkor a mi dolgozóink a Balatonon és a Fekete-tenger mellett fogják tölteni szabadságukat. A Német Demokrati­kus Köztársaságból 196 szakszervezeti tag érkezik hazánkba, akik Tatranska Lomnlcán töltik szabadságukat. Már jelentették, hogy Lengyelországból, Romániából és valószínűleg Angliából is külföldi szakszervezeti tagok ér­keznek hazánkba. A külföldi vendé­gek szórakoztatására az üdülőköz­pontokban több művészegyüttes gaz­dag kultúrfellépést készít elő. Prága ismét a „nemzetköziség" jegyében Amint a diákszervezetek első je­lentkezései mutatják, a Kongresszus. Palotában összeülő IV. nemzetközi diákkongresszuson valóban az egész világ diákjai találkoznak. A diákok nemzetközi képzőművé­szeti kiállítása iránt máris nagy ér­deklődést nyilvánít Svájc, a Szov­jetunió, Hollandia, Anglia, Kanada ás Belgium. Sőt egyes amerikai művész­iskolák is tárgyalást kezdtek a kiál­lítási anyag szállításának technikai kérdéseivel kapcsolatban. A művészcsoportok között szerepel a Bimbóm diákkabaré, egyik legjobb lengyel szatirikus csoport, egy fran­cia színjátszó együttes Grenobleból. mely három egész estét betöltő szín­darabot mutat be. Egy énekegyüttest várnak Lyonból, diákegyüttest a Szovjetunióból és Romániából. A Nemzetközi Diákszövetség tárgyalá­sokat folytat egy Párizsban élő afri­kai diák-művészegyüttessel, egy ali­gari tánc- és dalcsoporttal, és más diákegyüttesekkel, melyek önálló fel­lépéseken kívül egy közös program­mal augusztus 30-án mutatkoznak be a prágaiaknak. A rákövetkező napon megtartják a csehszlovákiai diákok művészeti együtteseinek szemléjét, melyen meg­látjuk a kongresszus előtti diákver­seny győzteseit. Szeptember 1-én találkozik a kö­zönség az összes küldöttekkel és a külföldi művészcsoportok tagjaival egy nagy vidám karneválon, melyet a Kultúra és Pihenés Parkjában ren­deznek. Váróterem vagy éjjeli menedékhely? Zvolen. Hajnali egy óra. Néhány perce ér­keztem a pelsöci sze­méllyel és most tanács­talanul állok az ívlám­pák alatt. A breznói gyors csak fél három jelé jut be, amelyen aztán tovább utazom Bratislavába. Hová le • het ilyenkor menni, hol lehet agyonütni az időt? Az éjjeli várako­zás nagyon kellemetlen és fárasztó. A személy­vonaton elszunnyadtam egy kicsit s a zsibor­gató álom még itt bú­jik szemem sarkában. Az éjjeli csípős levegő azonban hamarosan el­űzi az álmosságot. Va­lahogy csípős az éjsza­ka, azt gondolná az ember, hogy már nyár van, pedig dehogy. Megborzongok. Jó lesz valami hely után nézni a váróteremben. Belépek, azaz belép­nék mert a váróterem­ben szardínia módjára szorul a nép. Könyö­kölni kell hát. Többen az asztalra dőlve hor­tyognak, mások a ló­cán vetik egymásnak hátukat s alszanak, al­szanak. A karok, lábak, derekak, fejek egészen egybegabalyodtak. Az itt tartózkodók nagyobb része azonban nem al­szik. Még ha akarna, sem tudna. Mert nincs helye. Nem tud hová leütni. Akik bőröndökkel utaznak, még szeren­csések, mert leteleped­hetnek reá. De a töb­bieknek aztán nincs fertálynyi ülőhely sem. Mit csinál ilyenkor az ember? Egyik lábáról a másikra áll, amíg zsib­badni nem kezd a lá­ba. Idegességében és elkeseredésében rágyújt. Egyik cigarettát a má­sik idán fogyasztja. A füstöt szabdalni lehet, s a teremben olyan pe­netráns illatok kerin­genek, hogy na. Olvasni próbálok. Nem megy. Gyenge a világosság s egyébként sem nagyon érdekel a könyv ebben a kelle­metlen környezetben. Zúgó fejjel megyek ki­felé és a friss levegőn felszabadultan lélegzem. Aztán sétálok, járká­lok az unalomig. Száz lépés előre, száz visz­sza. Felpislantok a vil­lanyórára, vajon meny­nyi időt fogyasztott azóta? Nehezen múthak a percek. Megint bor­zongok s orrom tövé­ben már érzem a nát­hát. Hiába, megint vissza kell menni. Oku­lok azonban. Nem a váróterembe, hanem a mellette levő helyiség­be ballagok, oda, ahol a jegyeket váltják. Ugyanaz a kép fogad, mint előbb a váróte­remben. Csöbörből vö­dörbe. Egymás hegy én ­hátán az utazó közön­ség. Két-három karos­lócán szorul a szeren­csésebbje, a többi itt­otf szundít. Sokan egyszerűen a padlóra telepednek le. Mintha Gorkij „Éjjeli menedékhely"-ének fi­gurái elevenedtek volna meg ezen a helyen, a zvoleni állomás épüle­tében. Többek között láttam egy falábú em­bert, jóízűen fújta a kását, mankója mellet­te hevert. Kalapja egé­szen az orrára csú­szott. Mások a jegyki­adó ablakok előtt álló csomagtartókra kapasz­kodtak fel. Magasülés ingyért. A tortúrát itt is vé­gigcsináltam, közben elgondolkoztam egyről­másról. Öt év alatt jó­néhány szor megfordul­tam a zvoleni állomá­son. Öt év óta sajnos semmit sem változott a helyzet. Ugyanaz a kálvária. Es azóta sen­kinek sem jutott eszé­be, hogy ezen az áldat­lan helyzeten változtat­ni kellene. Pedig tiz­és százezrek szenvedték már át a zvoleni éjsza­kákat. Hát még az anyák, akik gyermekek­kel utaznak, azoknak kellemetlen még csak! Pedig azt hiszem, nem okozott volna áthidal­hatatlan nehézséget, ha egy-két helyiséget vá­róteremmé alakítottak volna át. Sok ember, sok dolgozó talált volna nyugtot, pihenést. Meddig tart még az áldatlan helyzet a zvo­leni állomáson? Ezt nem csak én, hanem velem együtt ezer és ezer utazó kérdezi? Az illetékeseknek meg kell találniok a kivezető utat, hogy végre nyu­galmat találjon az éj­jeli utas. —

Next

/
Thumbnails
Contents