Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-02 / 153. szám, szombat

JÚNIUS 2 — a belgrádi deklaráció évfordulójának és Tito elnök Moszkvába érkezésének napja Testvéri együttműködés a béke és a szocializmus érdekében A Szovjetunió fővárosa ma őszinte szeretettel üdvözli a jugoszláv nép legmagasabb képviselőit. A belgrádi deklaráció első évfordulójának papján érkezik Moszkvába a szovjet kor­mány meghívására Joszip Broz-Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság elnöke, neves jugoszláv kormánytényezők küldöttségének kí­séretében. Ez a baráti látogatás, amely teljes összhangban áll az 1955. június 2-i belgrádi deklarációval, kétségtelenül nagy eseménnyé válik a szovjet—jugoszláv kapcsolatok tör­ténetében. Már maga az a tény, hogy ez a látogatás a világ közvéleménye szüntelen érdeklődésének középpont­jában áll, rendkívüli fontosságát ta­núsítja. A múlt évben lezajlott események teljes mértékben megerősítik, hogy az az egészséges, friss szél, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia vezető ál­Jamférfiainak tárgyalásai után tá­madt, már sok sikeres és jótékony eredményt hozott. Ezek az események továbbá megerősítik, hogy egyszer s mindenkorra végérvényesen megszün­tették a két testvérország közötti szakadást, amely a béke és a szocia­lizmus ellenségeinek érdekeit szolgál­ta. Teljes mértékben normalizálódtak a szovjet—jugoszláv kapcsolatok és közvetlenül ezután Jugoszlávia és a népi demokratikus országok kapcso­latai is. Megerősödött a béke és a nemzetközi bizalom ügye. Most nap­ról napra erősödik és mélyül Jugo­szlávia népeinek sokoldalú együttmű­ködése a szocialista tábor valameny­nyi országával, közöttük Csehszlová­kiával is. Miért volt szükséges elsősorban véget vetni a kölcsönös kapcsolatok abnormális helyzetének, amit aljas hamisítások és durván torzító anya­gok segítségével mesterségesen ala­kítottak ki? Elsősorban azért, mert a szakadás komolyan gyengítette a szocializmus, demokrácia és a béke eróit, éles ellentétben állott a szocia­lista országok népeinek érdekeivel, valamennyi dolgozó létérdekeivel és vágyaival. Ez a szakadás nem segí­tette elő sem a nemzetközi munkás­mozgalom egységét, sem pedig a nemzeteknek a feszültség enyhülésé­ért világszerte folyó igazságos har­cát. Ellenkezőleg szívesen látott esz­közül szolgált a munkásosztály, a szocializmus és a béke ellenségeinek. A belgrádi deklaráció aláírása végér­vényesen meghiúsította az imperia­listák szégyenletes számításait, akik tartósan hasznot akartak húzni a szocialista országok közötti ellenté­tekből és kölcsönös elidegenülésükből. Ezért egyáltalán nem volt megle­pő, amikor ezek a körök az őket é-t érzékeny csapás után még hangosab­bakká váltak. A nyugati sajtó dühödt szovjet- és iugoszláveltenes kampánya azonban csupán újból leleplezte az imperialista békebontdk igazi arcát, akik úgy félnek a békés egymás mel­lett élés és a baráti nemzetközi együttműködés gondolatától, mint» az ördög a szenteltvíztől. Georges Bi ­dault, reakciós francia politikus azt írta, hogy a belgrádi megbeszélések a kommunizmus győzelmét eredmé­nyezték. Ezekkel a szavakkal valószí­nűleg „indokolni" akarta a „hideghá­ború" hirdetőinek gyűlölködő kam­pányát a deklaráció ellen. * * * A nyugati álpróféták igyekeztek el­hitetni a világ közvéleményével, hogy a szovjet—jugoszláv deklaráció csu­pán semmire sem kötelező szavak­ból áll, amelyek sohasem változnak tetté. A múlt hét azonban teljes mérték­ben megmutatta, hogy mindezek a jóslatok csúfos csődöt mondottak. Is­meretes, hogy a szovjet kormány már 1955 júliusában törölte az 1948-ból származó több mint 90 millió dollár­nyi jugoszláv adósságot. Ugyanebben a hónapban Belgrádban további jegy­zőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Jugoszlávia árucsereforgalmának je­lentós bővítéséről az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Ez az egyezmény lényegesen tovább bővült Vukmanovics Tempo elvtárs nak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének és Mikojan elv­társnak, a Szovjetunió Minisztertaná csa első elnökhelyettesének 1955 szeptemberében lefolyt sikeres moszk­vai tárgyalásai után. A szovjet kor­mány rendkívül előnyös hosszúlejára­tú hitelt nyújtott Jugoszláviának nyersanyag vásárlására 54 millió dol­lár értékben, beruházási hitelt 110 millió dollár értékben, három üzem építésére, valamint az ércbányák új jáépítésére és 30 millió dollár kölcsön összeget adott szabad valutában. Ez zel egyidejűleg szerződést írtak alá, amelynek alapján az árucsere három éven belül mindkét részről legalább 70 millió dollár értékre emelkedik. A szovjet—jugoszláv gazdasági kap csclatokban beálló beható változások ról tanúskodik az a tény, hogy a Szovjetunió már az idei év első ne gyedében a negyedik helyre került a jugoszláv külkereskedelemben, míg tavaly a kivitelben a nyolcadik he­lyet és a jugoszláv behozatalban a tizennegyedik helyet foglalta el. A je­lenlegi fejlődés e helyzet további lé­nyeges javulására vezet. * * • Az utóbbi hónapokban jelentéke­nyen fejlődtek a szovjet—jugosziív kapcsolatok egyéb formái is. Egyez­ményeket írtak alá a tudományos és műszaki együttműködésről, az Ipari, mezőgazdasági és egyéb tapasztalatok kicseréléséről. Sikeresen bővül az atomenergia békés felhasználása terén végzett együttműködés. Megfeleső egyezményekkel rendeztek számos vasúti, folyamhajózási és légiközleke­dési problémát. A Szovjetunió és Jugoszlávia népei előtt az őszinte kölcsönös megértés, egymás gazdasági, politikai és kul­turális élete teljes megismerésének széleskörű lehetősége nyílott meg. Ezt hallatlan mértékben lehetővé te­szik a szakképzett dolgozók küldött­ségeinek egyre gyakoribb cserelátoga­tásai, egyrészt parlamenti küldöttsé­gek, másrészt szakszervezeti, ifjúsá­gi és egyéb társadalmi szervezetek küldöttségeinek kölcsönös látogatásai. A belgrádi deklaráció nemzetközi jelentősége továbbá abban rejlik, hogy ez a történelmi dokumentum egyben meggyorsította Jugoszlávia és a népi demokratikus országok kapcsolatai­nak normalizálását.' A népi Kína, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgá­ria és számos más népi demokratikus ország már fontos egyezményeket kötött Jugoszláviával és ezek az egyezmények nagymértékben előse­gítik gazdasági felvirágzásukat. Gazdagon fejlődnek most Jugoszlá­via és hazánk sokrétű kapcsolatai. Emlékezzünk csak a prágai februári egyezményre, amely rendezte a két ország közötti vagyoni kérdéseket, és emlékezzünk számos más messze­menő jelentőségű gazdasági meg­egyezésre. Előzetes egyezményeket kötöttünk már és felvettük az együtt­működést tudományos és technikai téren is. * » * Nem kétséges, hogy a Moszkvában most kezdődő szovjet—jugoszláv tár­gyalásokat a mély megértés és ba­rátság szelleme hatja át, ami már a tavalyi belgrádi megbeszéléseket is jellemezte. E tárgyalások azonban ez­úttal mindazokra az örömteli sike­rekre is támaszkodnak, melyeket ta­valy június óta a szocialista országok közötti együttműködésben elértünk. Annál inkább várható, hogy e tárgya­lások eredménye további döntő lépés lesz a szocializmus és a nemzetek kö­zötti békés együttélés erősödésének ügyében. Miroslav Drozd A Szovjetunió és Jugoszlávia barátságának további fejlődéséért és megszilárdulásáért A szovjet—jugoszláv tárgyalások visszhangja a szovjet sajtóban (Moszkvai tudósítás.) — Míg a jugoszláv küldöttség J. Broz-Títonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének vezetésével már szovjet földön Moszkva felé folytatja útját, a főváros és vele együtt az egész Szovjetunió a jugoszláv elnök szívélyes baráti fogadására készül. Ezt a légkört és ezt a nagy érdeklődést érezhetően visszatükrözi a szovjet saj­tó, amely behatóan foglalkozik e nagy eseménnyel. TOVÁBBRA IS A TESTVÉRI EGYÜTT A francia nemzetgyűlés az algériai kérdésről tárgyal Párizs, június 1. (ČTK)) — A francia nemzetgyűlés május 31-én megkezdte a kormány politikájának általános vitáját. A vita valamennyi részvevője Észak-Afrika problémájá­val foglalkozott. Isorni, a függetlenek és az agrár­párt jobboldali csoportjának képvi­selője kijelentette, hogy teljesen egyetért kormányának algériai poli­tikájával, azonban nyugtalanítja „az a gyengeség, amely a marokkói és tuniszi kormány politikájában meg ­nyilvánul". Pierre Cot, a Haladó Köztársaságiak Szövetségének képviselője Nehru in­diai miniszterelnöknek az algériai probléma megoldására vonatkozó ja­vaslatát „Franciaország legnagyobb reménységének" minősítette. A francia nemzetgyűlés a június l-re virradó éjjel folytatta az algé­riai kérdés vitáját. Jacques Duclos, Franciaország Kommunista Pártjának főtitkára beszédében rámutatott, hogy az algériai probléma megoldására ta­nácskozásokat kell folytatni. Hang­súlyozta, hogy Franciaország Kom­munista Pártja határozottan állást foglal az algériai és a francia nép közötti gazdasági, politikai és kul­turális kapcsolatok megteremtése mellett. Jacques Duclos rámutatott, , „a nemzetgyűlésnek világosan meg I kell mondania, hogy folytatni akar­1 ja-e az algériai háborút, vagy pedig í tárgyalni kíván." MŰKÖDÉS CTJÄN A moszkvai Pravda hasábjain Du­dinszkij és Platkovszkij belgrádi tu­dósítók „A testvéri szövetség gyümöl­csei" címmel részletes kommentárt írnak, amelyben hangsúlyozzák, hogy a belgrádi deklaráció aláírása óta szüntelenül növekednek és erősödnek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok a szovjet és "a jugoszláv nép kölcsönös javára. . A jugoszláv sajtó — írja a cikk — megelégedéssel nyugtázza a szovjet— jugoszláv kereskedelem kölcsönösen előnyös jellegét. Jól fejlődnek a két ország kulturális kapcsolatai is, szá­mos színjátszőegyüttes, különféle kül­döttségek cserelátogatásaira került sor. Belgrádban, Ljubljanában és Zag­rebben szovjet könyvnapokat rendez­tek. Az idén Jugoszlávia 15 szovjet művészi filmet hoz be. A moszkvai Pravda ismerteti a belgrádi dolgozók véleményét Tito el­nök moszkvai látogatásáról. Dusán Szekics, építőmunkás a következőket mondotta: „Tito elvtárs moszkvai út­ja mindnyájunkat örömmel töltött el. Országaink között kialakultak a test­véri, baráti kapcsolatok és azt akar­juk, hogy ezek még jobbak legyenek; együtt haladtunk és továbbra is együtt fogunk haladni. Testvéri barátságunk nélkülözhetetlen a szocializmus, a béke megszilárdítása szempontjából — jelentette ki Andrej Dzokics laka­tos. SEMMI SEM ZAVARJA MEG TÖBBÉ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KAPCSO­LATAIT Boszko Radikics jugoszláv szakszer­vezeti újságíró cikket írt a moszkvai ,,Trud"-ba, „A moszkvai találkozó előtt" címmel. Mindaz, ami az utóbbi hónapokban történt — írja — ékes­szólóan beszél arról, hogy a Szovjet­unió és Jugoszlávia kölcsönös együtt­működése széles alapokon folyik és még jobban kibővül. Nagy perspektí­vákat látunk az SZKP XX. kongresz­szusának eredményeiben. Oj lehetősé­gek nyílnak a gondolatok és tapasz­talatok termékeny kicserélésére és az esetleges nézeteltérések kiküszöbölé­sére. Ugyanebben a lapban Ze.grebin tá­bornok megemlékezik a szovjet ka­tonák és a jugoszláv partizánok közös harcáról a múlt világháborúban. So­rait így fejezi be: „Soha semmi nem zavarja meg többé szocialista orszá­gaink testvéri szövetségét." E. Šíp. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke megérkezett a Szovjetunióba Ungeny, június 1. (TASZSZ). — Jo­szip Broz Tito marsall, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke kí­séretével június 1-én 8.45 órakor kü­lönvonaton Ungeny (Moldvai SZSZK) határállomásra érkezett. Szovjet jegyzék az USA kormányához Moszkva, május 31. (TASZSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériuma május 29-én az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez jegyzéket intézett. A jegyzékben többek között a következők állnak: Demokratikus Köztársaság területén Amint az az USA kormánya előtt ismeretes, 1956. április 22-én a né­metországi szo.vjet katonaság össze­kötőszolgálatának dolgozói a Német Az olasz kommunisták és szocialisták 900 000 szavazattal többet kaptak Róma, (ČTK) — Az olasz belügy­minisztérium szerdái', május 30-án este közölte a tartományi tanácsok választási eredményeit. A legerősebb pártokként a választásokból a Ke­reszténydemokraták Pártján kívül a kommunisták és a szocialisták kerül­tek ki. 23 915 656 átadott érvényes szavazatból a kommunistákra és a szocialistákra 8 396 341, vagyis 35,1 százalék jutott. Ez az eredmény az 1951—1952 tartományi választásokhoz viszonyítva 900 000 szavazattöbbletet jelent. A Kereszténydemokrata , Párt 9 296 428 szavazatot, vagyis a szava­zatok 38,9 százalékát kapta. E pár­tok mögött messzemaradnak a szo­ciáldemokraták 1 787 863 szavazattal, vagyis 7,5 százalékos szavazatarány­nyal, a neofasiszták és a nemzeti monarchisták közös jelölőlistája 1342 235 szavazatot, vagyis 5,6 szá­zalékot, a liberálisoké 1013 695 sza­vazatot, vagyis 4,2 százalékot ért el. Palmiro Togliatti nyilatkozata jugoszláviai látogatásáról Róma, május 31. (TASZSZ) — Palmiro Togliatti, Olaszország Kommu­nista Pártjának főtitkára, aki most érkezett vissza jugoszláviai látoga­tásából, a Ciampino Press hírügynökség tudósítója előtt így nyilatko­zott: „Csak azt mondhatom, hogv a találkozásokat teljes siker koronázta. E tanácskozások mindkét fél a Olasz Kommunista Párt és Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége kölcsönös kap­csolataiban és együttműködésében új korszak kezdetét .jelentik. E tárgyalá­sok után sor kerül pártunk Köz­ponti BizoHsága vezetőségének ju­goszláviai látogatására. A küldöttség tagjai jobban megismerkednek majd a jugoszláviai helyzettel és tárgya­lásokat fognak folytatni a kapcsola­tok kibővítése érdekében. Meggyőző­désem, hogy pártunknak a jugoszláv kommunistákkal való közvetlen kap­csolatai és együttműködése kétség­kívül hathatósan hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok javításá­, hoz, amire mindannyian törekszünk". Christian Pineau a francia-szovjet tárgyalásokról Párizs, június 1. (ČTK) — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, Christian Pineau francia külügymi­niszter a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának csütörtöki ülésén be­számolót tartott a Moszkvában lefolyt francia—szovjet megbeszélésekről. Pineau. aki hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseket szívélyesség és nyílt­ság jellemezte, kifejtette a Szovjet­unió álláspontját a leszerelés, Német­ország újjáegyesítése, az európai biz­tonság biztosítása, valamint a közel­és távol-keleti helyzet kérdésében. Pineau a külügyi bizottságot tájé­koztatta a két ország közötti gazda­sági és kulturális kapcsolatok fejlesz­téséről folytatott tárgyalásokról is. NÉHÁNY SORBAN AZ ÜJ KlNA sajtóiroda genfi je­lentése szerint május 31-én a kínai és amerikai nagykövet sorrendben 49. ülését tartotta a Genfben folyó kínai-amerikai megbeszélések kere­tében. A következő ülést június 8-ra tűzték ki. (ČTK). A PAKISZTÁNI KORMÁNY sajtó­titkára május 30-án bejelentette, hogy Csoudkuri Mohammed Ali pa­kisztáni miniszterelnök orvosának ta­nácsára a Kínai Népköztársaságba teendő útját elhalasztotta. (ČTK). A PRESS TRUST OF INDIA jelen­tése szerint Tanka Praszad Asarja nepáli miniszterelnök május 30-án Katmandban kijelentette, hogy Nepál állást foglal a Kínai Népköztársaság felvétele mellett ,z ENSZ-be. Ä SEATO-ról és a bagdadi paktumról beszélve Asarja szerint Nepál nem lép be semmilyen katonai tömbbe. (ČTK). HOLLAND SAJTÖJELENTÉSEK sze­rint Rotterdamban 3000 építőmunkás sztrájkja miatt úgyszólván teljesen leálltak az építkezési munkák. A sztrájkoló munkások, akikhez sokan csatlakoztak, Hágában, Rotterdamban tüntető felvonuláson vettek részt és béremelést követeltek. (TASZSZ). A DÉL-SZÄSZORSZÄGI wolfenhüt­telei konzervgyárban május 30-án szerencsétlenség történt, melynek következtében 26 munkásnő súlyosan megsebesült. A munkásnőket a szom­szédos csarnokban felraktározott szén nyomása alatt beomló fal temette maga alá. (ČTK). AZ ADN HÍRÜGYNÖKSÉG jelenti, hogy Athénben G. Kuluriszt, Görög­ország Kommunista Pártjának tag­ját a katonai bíróság halálbüntetés­re ítélte. Az elítélt görög kommu­nista az utóbbi napokban már har­madik áldozata a görög reakciós tör­vényeknek. (ČTK). Altglienicke városnegyedben, amely Berlin amerikai övezetével határos, alagutat fedeztek fel, amelyet az amerikai szolgálat a szovjet kato­naság összekötő vonalaihoz és a Né­met Demokratikus Köztársaság ösz­szekötővonalaihoz vezetett. Amint a szovjet szerveknek és a Német De­mokratikus Köztársaság szerveinek együttes vizsgálata igazolta, az ame­rikai szolgálat 600 méter hosszú alagútat épített, felszerelte azt azon telefonbeszélgetések kihallgatására és feljegyzésére szolgáló készülékekkel, amelyek a szovjet katonaság és a Német Demokratikus Köztársaság ká­belein folytak le. Annak ellenére, hogy az alagút fel­kutatása óta már egy hónap telt el, az Európában tartózkodó ameri­kai katonai hatóságok mindeddig semmiféle intézkedést nem fogana­tosítottak az amerikai szervek nyu­gat-berlini megengedhetetlen akciói­nak kivizsgálására és a vétkesek megbüntetésére. A szovjet kormány felhívja az USA kormányának figyelmét az is­mertetett tényekre és elvárja, hogy az USA kormánya a maga részéről megtesz valamennyi körülmény fel­világosítására szükséges lépést. Csehszlovák kor.ndny küldöttség Hollandiában Hága, június 1. (ČTK) — A cseh­szlovák kormányküldöttség csütörtö­kön délután meglátogatta a legrégibb holland egyetemet Leydenben. Dr. van Árkol professzor, az egyetem rektora délután fogadta dr. František Kahuda iskolaügyi minisztert, a csehszlovák kormányküldöttség vezetőjét és a kül­döttség többi tagjait. Szívélyes be­szélgetés keretében ismertette a kül­döttség tagjai előtt az egyetem tör­ténetét és jelenlegi munkáját és vé­gigkalauzolta őket az egyetem épü­letén. Másnap a csehszlovák kormánykül­döttség Maardenbe látogatott, ahol megkoszorúzta J. A. Komenský sír­ját. A Koreai Népi De nokra­tikus Köztársaság 80 C00 fővel csökkenti hadseregének létszámát Phenjanban csütörtökön közölték, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság augusztus 31-ig 80 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek lét­számát. Az észak-koreai kormány közleménye szerint ennek a lépésnek az a célja, hogy az ország békés egyesítésére kedvező körülményeket teremtsen. A kormányközlemény a továbbiak­ban bejelenti, hogy a létszámcsökken­téssel megtakarított összeget békés építésre és a lakosság életszínvona­lának emelésére fordítják. A leszerelt katonáknak a termelőmunkába való elhelyezéséről az állam gondoskodik. 0J sz ó Q 1956. június 2. W

Next

/
Thumbnails
Contents