Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-10 / 161. szám, vasárnap

Kövessék a szovjet leszerelés példáját Bulganyin elvtárs üzenete Eisenhower elnökhöz G. N. Zarubin, a Szovjetuniónak az Egyesült Államokban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete június 7-én felkereste J. F. Dulles külügyminisztert és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Dwight D. Eisenhowerh e z, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez intézett üzenetét. Alább közöljük az üzenet szövegét: Dwight D. Eisenhower Öexcellenciájának, Tisztelt Elnök Űr! Ogy gondolom, egyetért velem abban, hogy a leszerelési probléma mostanában továbbra is a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb nemzetközi problémák egyike. A második világháború mérhetetlen áldozatokat követelt az emberiségtől és hatalmas anyagi károkat okozott. E háború befejezése után mindnyájan eltökéltük, minden lehetőt elkövetünk, hogy megakadályozzuk a harmadik világháború kitörését. A második világháború befejezése után az államok e célból kezdtek hozzá a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver betiltásáról szóló tárgyalásokhoz. Sajnos, ezek a tárgyalások mindeddig nem jártak kedvező eredménnyel. Feltételezem, hogy ön is osztja azt a véleményt, hogy az új tömegpusztító fegyverek — az atom- és hidrogénfegyver — megjelenése különösen sürgetővé teszi a leszerelési probléma megoldását. Szükségtelen, hogy részletesebben beszéljek erről Önnek, a kiváló katonának, aki oly közel állott az elmúlt háború eseményeihez. Emlékszik rá, Elnök Or, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten, amelyről a legmelegebb emlékeket őriztük meg, minden részvevő — köztük ön is, az Egyesült Államok kormánya és népe nevében — kifejezte azt a közös kívánságot, hogy el kell hárítani a háborús veszélyt és csökkenteni kell a fegyverkezés terhét. A szovjet kormány különös figyelmet fordított annak a kérdésnek megvizsgálására, hogyan lehetne kijutni abból a zsákutcából, amelyben a leszerelési tárgyalások vannak. A tények azt mutatják, hogy nem jártak kedvező eredménnyel az ENSZ albizottságában a leszerelés kérdéséről folytatott tárgyalások. Az utóbbi időben ezek a tárgyalások a legnagyobb mértékben bonyolultakká váltak. A leszerelési albizottság tevékenysége tulajdonképpen akadályozza az előrejutást ebben az ügyben. Ilyen körülmények között nehéz arra számítani, hogy az ENSZ-beli tárgyalások a legközelebbi jövőben konkrét eredményekre vezessenek a leszerelés terén. A szovjet kormány éppen ezt a körülményt figyelembe véve határozta el, hogy új módon közelíti meg a leszerelési probléma megoldását. Azt szeretnénk, ha a szovjet kormánynak ezt a törekvését helyesen értelmeznék. Arra a mélységes meggyőződésre jutottunk, hogy mostanában, amikor a nemzetközi feszültség határozottan enyhült, és a „hidegháború" a múlté lesz, kedvezőbb körülmények alakultak ki a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelési intézkedések megtételére. Ilyen körülmények között, úgy hisszük, hogy a leszerelési problémára vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötéséig az államok erőfeszítéseinek arra kell irányulniok, hogy minden egyes állam olyan konkrét intézkedéseket tegyen a fegyverzet csökkentésére, amelyeket már a nemzetközi leszerelési megállapodás megkötése előtt életbe lehetne léptetni. Az ilyen intézkedések megtétele kétségtelenül elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhítését, az államok közti bizalom megszilárdítását, ez pedig kedvezőbb feltételeket teremtene a mindent felölelő leszerelési program végrehajtására. Remélem, Elnök Ür egyetért azzal, hogy e tekintetben döntő jelentőségű volna a nagyhatalmak — köztük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok — kezdeményezése, hiszen ezeknek vannak a legnagyobb fegyveres erőik és anyagi erőforrásaik. A szovjet kormány a népek közti béke szilárdításának magasrendű céljait követve, elhatározta, hogy vállalja a kezdeményezést és a leszerelési megállapodás megkötése előtt végrehajtja a Szovjetunió fegyveres erőinek nagyarányú, 1200 000 főnyi csökkentését a fegyveres erők 1955. évi 640 000 főnyi csökkentésén kívül. Ennek arányában csökkenteni fogják a Szovjetunió fegyveres erőinek fegyverzetét és haditechnikai felszerelését, valamint a Szovjetunió költségvetésében a Szovjetunió katonai szükségleteire szánt kiadásokat. E határozatnak megfelelően feloszlatnak 63 hadosztályt és önálló dandárt, ezen belül a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó három légihadosztályt és más, több mint 30 000 főnyi létszámú harci egységei Mi természetesen tudjuk, hogy az említett létszámú szovjet csapatoknak Németországból való kivonása nem oldja meg a kérdést teljesen. A szovjet kormánynak ez az intézkedése csupán az első lépés. Abból indulunk azonban ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, amely csapatokat tart Németország területén, szintén intézkedéseket tenne Németországban állomásozó fegyveres erőinek csökkentésére, ez kétségtelenül előkészítené a talajt az e kérdésben teendő eltökéltebb lépésekre. E téren szem előtt tartjuk, hogy a négy hatalom kormányainak ilyenfajta intézkedései azután a Németországban állomásozó külföldi legyveres erők létszámának erős csökkentéséről, vagy a külföldi fegyveres erőknek Németország területéről való kivonásáról szóló megállapodásra vezethetnének. Kollégáim és én kifejezzük reményünket, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya és ön, Elnök Űr, személyesen teljes figyelemmel vizsgálja meg a szovjet kormány ide mellékelt május 14-i leszerelési nyilatkozatát és a maga részéről méltó módon hozzájárul a fegyverkeiési hajsza megszüntetéséhez, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és az egyetemes béke megszilárdításához. Államaink megfelelő lépéseit kétségtelenül támogatnák más országok, ez pedig megalapozná az említett, mindent felölelő leszerelési program gyakorlati végrehajtását. Moszkva, Kreml, 1956. június 6. őszinte tisztelettel: N. A. BULGANYIN Bulganyin elvtárs üzenete Guy Mollet francia miniszterelnökhöz Moszkva, június 8. (TASZSZ). — Sz. A. V in o g r ad o v, a Szovjetunió franciaországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete június 7-én felkereste Guy Mollet francia miniszterelnököt és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Alább közöljük az említett üzenet szövegét* Guy Mollet Öexcellenciájának, Tisztelt Miniszterelnök Or! A Moszkvában nemrég befejeződött francia-szovjet tárgyalások idején kollégáimnak és magamnak szerencsés lehetőségünk volt, hogy eszmecserét folytassunk Önnel és Pineau úrral a nemzetközi helyzet fontos problémáiról és megállapítottuk azokat a kérdéseket, amelyekben a két ország kormánya őszintén törekszik a kölcsönösen óhajtott célok elérésére. Kormányaink mindenekelőtt arra a következtetésre jutottak, hogy az államok erőfeszítéseinek a veszélyes fegyverkezési hajsza megszüntetésére kell irányulniok, mert a fegyverkezési hajsza veszélyezteti a békét és hatalmas erőforrásokat von el a békés termelés céljaitól és a népek jólétének emelésétől. A közös francia-szovjet nyilatkozatban alkalmunk volt nyilvánosan kijelenteni az egész világ közvéleménye előtt, milyen jelentőséget tulajdonít mindkét kormány a leszerelési problémának. Magától értetődik, hogy a leszerelés terén a népek mindenek előtt az államok gyakorlati akcióiban érdekeltek. Országaink közvetlenül a háború befejezése után együttműködtek az ENSZ szerveiben, hogy megkeressék a nemzetközi megállapodás útjait az egyetemes fegyverzetcsökkentést és az atomfegyver betiltását Illetően. A két elmúlt világháború hatalmas veszteségeket és pusztítást okozott a Szovjetunió és Franciaország népeinek, valamint sok nfás európai állam népeinek is. E két világháború tanulságai természetesen megkövetelték, hogy intézkedéseket tegyünk a harmadik világháború kitörése lehetőségének elhárítására. A harmadik világháború, minthogy új tömegpusztító fegyverek vannak, sokkal nagyobb, mérhetetlen szenvedéseket okozna az egész emberiségnek. Amint azonban ön is tudja, a i ENSZ-ben több mint tíz esztendeje folyó leszerelési tárgyalások mindeddig nem vezettek reális eredményre. Ez teszi szükségessé, hogy új utakat keressünk a leszerelési probléma megoldására. Ez nagymértékben elő fogja segíteni az államok közti együttműködés javulását. Az európai államok népeinek alapvető érdeke, hogy az európai szárazföld ne váljék új, még véresebb és pusztítóbb háború színterévé. A moszkvai tárgyalások idején önnel együtt, Miniszterelnök Or, megállapíthattuk, hogy most határozottan javult a nemzetközi helyzet. A hidegháború mindinkább átadja helyét a nemzetközi baráti kapcsolatok, köztük a vezető államférfiak kapcsolatai fejlődésének. Ez kedvezőbb feltételeket teremt az eredményes és gyakorlati fegyverzetcsökkentési intézkedések megtételére. Ogy gondolom, egyetért azzal, hogy az ilyen intézkedéseknek már most, a nemzetközi leszerelési megállapodás megkötése előtt történő megtétele elősegítené a nemzetközi helyzet további javulását, az államok közti bizalom megszilárdulását és kedvezőbb feltételeket teremtene az európai biztonság problémájának megoldására. Éppen ez az elgondolás vezérelte a szovjet kormányt, amikor elhatározta, hogy újból jelentékenyen, 1 200 000 fővel csökkenti fegyveres erőit a Szovjetunió fegyveres erőinek 1955-ben végrehajtott 640 000 főnyi csökkentésén kívül. Ennek megfelelően csökkenteni fogják a Szovjetunió fegyveres erőinek fegyverzetét és haditechnikai felszerelését, valamint a Szovjetunió állami költségvetésében a Szovjetunió katonai szükségleteire előirányzott kiadásokat. E határozatnak megfelelően feloszlatnak 65 hadosztályt és önálló dandárt, ezen belül a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó három légihadosztályt és más, több mint 30 000 főnyi létszámú harci egységet. Mi természetesen tudjuk, hogy az említett létszámú szovjet csapatoknak Németországból való kivonása nem oldja meg teljesen aScérdést. A szovjet kormánynak ez az intézkedése csupán az első lépés. Abb

rl indulunk ki azonban, hogy amenynyiben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya, amelynek szintén vannak csapatai Németország területén, a maga részéről szintén intézkedéseket tenne Németországban állomásozó fegyveres erőinek D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a közeljövőben Egyiptomba utazik D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere az egyiptomi kormány meghívására a napokban Egyiptomba utazik, hogy részt vegyen az ország nemzeti ünnepe alkalmából rendezendő ünnepségeken. A. P. Volkov a Szovjetunió munka- és bérügyi állami bizottságának űj elnöke Moszkva, június 9. (ČTK). — A moszkvai lapok közlik azt a hírt, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége eleget tett L. M. Kaganovics, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese kérelmének és felmentette őt a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő munka- és bérügyi állami bizottság elnökének funkciójától. A bizottság új elnökévé Alekszander Petrovics Volkovot nevezték ki. csökkentésére, ez kétségtelenül előkészítené a talajt az e kérdésben teendő eltökéltebb lépésekre. E téren szem előtt tartjuk, hogy a négy hatalom kormányainak ilyenfajta Intézkedései azután a Németországban állomásozó külföldi fegyveres erőknek Németország területéről való kivonására vezethetnének. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a francia kormány május 19-i közös nyilatkozatunkban elismerte a szovjet kormány május 14-i döntésének nagy jelentőségét. Feltételezem, hogy Ön, Miniszterelnök Or, egyetért azzal, hogy a leszerelési probléma megoldásáért a fő felelősség a nagyhatalmakra hárul, és fontos volna, hogy minden nagyhatalom kezdeményezze a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését szolgáló gyakorlati intézkedések megtételét. Nem kétséges, hogy a nagyhatalmak ilyen intézkedései lényegesen hozzásegítenének a mindent felölelő leszerelési programra vonatkozó megállapodáshoz. Kollegáim és én őszintén reméljük, hogy a francia kormány teljes figyelemmel megvizsgálja a szovjet kormány idemellékelt, május 14-i leszerelési nyilatkozatát, és a maga részéről a szükséges módon hozzájárul az egyetemes béke szilárdításának és az európai biztonság szavatolásának művéhez. Moszkva, Kreml, 1956. június 6. Őszinte tisztelettel: N. A. BULGANYIN Bu'ganyin elvtárs Edenhez és Adenauerhez is üzenetet intézett J. A. Malik Iondoni szovjet nagykövet pénteken délután felkereste Eden angol miniszterelnököt és átnyújtotta neki N. A. Bulganvin személyes üzenetét. Adenauer kancellár csütörtökön fogadta Zorin szovjet, nagykövetet. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának szóvivője pénteken Bonnban sajtóképviselők előtt kijelentette, hogy Zorin jegyzéket nyújtott át Adenauer szövetségi kancellárnak. Értesülések szerint az Edennek és Adenauernek átadott üzenet tartalma lényegél en azonos azokkal az üzenetekkel. amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke több más kormánynak is eljutatott vagy eljuttat. (MTI). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor ányküldöttsége Pieck elnöknél Berlin, június 8. (ČTK). — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét, amely baráti látogatáson tartózkodik az NDK-ban, pénteken fogadta Wilhelm Pieck, az NDK elnöke. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és a kül döttség többi tagjai Pieck elnökkel megbeszéléseket folytattak a két ba ráti ország kölcsönös kapcsolatainak további megszilárdításáról. Ezután a küldöttség megtekintette a demokratikus Berlinben levő nem zeti vállalatokat. Este az NDK Mi nisztertanácsának elnöke a koreai küldöttség tiszteletére fogadást adott. Adenauer az Egyesült Államokba utazott Bonn, június 8. (ČTK). — Dr. Kondrád Adenauer, nyugatnémet koncellár június 8-án külön repülőgépen hivatalos látogatásra az Egyesült Államok' ba utazott, Repülőgépének indulása előt kijelentette, hogy számos amerika: közéleti tényezővel fog tárgyalni a Szövetségi Köztársaságot és az Egyesült Államokat érdeklő problémákról, A Vietnami Demokratik Köztársaság az összvietnan^j választásokérj Hanoi, (ČTK). — Fam Dongh, a Vietnami Demokratikus iitársaság kormányelnöke és külügWinisztere jún,us 4-én a genfi ért«zlet két elnökéhez intézett levelét® válaszol a Vietnamról hozott genj^egyezmények megvalósításáról k'" iött május o-i üzenetükre. A kcrmányelnök levelében hangsúlyozza, hogy a Vietnami Demokratikus Köztarsaság kormánya hűen a genfi egyezményekhez, amelyeket pontosan betart, amit a többi érdekelt féltől is megkövetel, üdvözli a két elnöknek azt az ajánlatát, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyeleti bizottság további normális munkáját a genfi egyezmények alapján biztosíts sák. A miniszterelnök továbbá rámutat, hogy május 11-én jegyzéket intézett Dél-Vietnam vezetőjéhez, amplyben előzetes értekezlet megtartását javasolja a választások kérdésében. Eisenhower elnököt megoperálták Washington, június 9. (ČTK). -= Eisenhowert, az "USA elnökét június 8-ra virradó éjjel beszállították a washingtoni katonai kórházba. A röntgenvizsgálat megállapította, hogy rosszullétének oka a vékonybélnek, az úgynevezett ileus végének megbetegedése. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az orvosok az operáció mellett döntöttek. A műtétet junius 9-én délelőtt végre is hajtották. A csaknem két óráig tartó műtét után a következő hivatalos .jelentést adták ki: „A műtét sikerült és az elnök állapota nagyon kielégítő". A Francé Presse hírügynökség tudósítója jelenti, hogy június 8-án mihelyt köztudomásúvá vált Eisenhower betegsége, hirtelen estek az ipari részvények. Többek között nagy áresést mutattak Du Pont de Nemours mammutfegyvergyár-konszern, a Texas Oil Comp. kőolajtársacág és az International Nickel Tröszt részvényei. Az AFP hozzáteszi, hogy az az aggodalom, amely Eisenhower megbetegedése miatt, illetve amiatt mutatkozik, hogy folytathatja-e politikai tevékenységét, arról tanúskodik, hogy a börzések bizonyos körei, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a mostani elnök újra jelölésének. „Nem adhatunk negatív választ a Szovjetunió kezdeményezéseire" Pineau beszéde az AmeriCan Oub eb-djén Párizs, június 8. (MTI). Christian Pineau francia külügyminiszter a párizsi American Club ebédjén b^édet mondott, amelyben szovjetunióbeli útjáról szólva a következőket mondotta: „Nem tapasztaltam jelentős változásokat a Szovjetunióban a diplomácia síkján. Viszont olyan belpolitikai átalakulást láttam, amellyel veszélyes lenne nem számolni. Nem adhatunk negatív választ a Szovjetunió kezdeményezéseire". Pineau ezután hangsúlyozta a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy megszüntessék a vasfüggönyt. „Az én tézisem — mondotta Pineau — s ezt meg is fogom mondani amerikai utamon (a külügyminiszter június 18-án Washingtonba utazik) az, hogy miután az oroszokat olyannyira bíráltuk, ügyetlenség lenne részünkről, ha most mi igyekeznénk a vasfüggönyt fenntartani. Vál^zolnunk kel! a szovjet kezdeményezésekre a szükséges óvintézkedések megtételével. A védelmi erőfeszftések csak eszközt jelentenek, nem pedig célt. A cél a béke. Meg kell javítanunk a kereskedelmi forgalmat és kulturális cserét a Szovjetunióval, ezenkívül pedig támogatnunk kell a szabad utasforgalmat mind a Szovjetunióval, mint pedig a népi demokráciákkal. Nem szabad fenntartani a bizalmatlanságot, amely nem mindig kedvez nekünk". PINEAU HELYREIGAZÍTJA ADENAUERT Amikor Guy Mollet francia miniszterelnök Luxemburgban Adenauerral találkozott, tájékoztatta őt a Szovjetunióban folytatott tárgyalásairól. Adenauer keddi nyilatkozatában — a Mollettől szerzett értesülésekre hivatkozva — azt állította, hogy a Szovjetunió „tudatosan megakadályozza Németország újraegyesítését". Pineau francia külügyminiszter most helyreigazította Adenauer szavait, s kijelentette, hogy a bonni kancellár helytelenül adta vissza a Mollet-tól nyert felvilágosítást. A nyugatnémet sajtó feltűnő helyen közli Pineau nyilatkozatát. Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője az esettel kapcsolatban megállapította: „Nyilvánvaló, hogy Pineau nyilatkozata alapos felsülést jelent Adenauer számára. A kancellárnak a külföldi államférfiak kijelentéseivel való célzatos zsonglőrködése megnehezíti a Németország újraegyesítésével foglalkozó nemzetközi tárgyalások újrafelvételét". Wehner sürgette, hogy a szövetségi kormány a Moszkvával való közvetlen tárgyalások útján tájékozódjék a német újraegyesítésre vonatkozó szovjet álláspont felöl. A taj földi kormány hamarosan elismeri Kínát Peking, június 9. (ČTK). — Az Oj Kína hírügynökség jelentése szerint Van Vaidhajakon, tajfölu külügyminiszter kijelentette, hogy a tajföldi kormány megváltoztatta állásfoglalását a Kínai Népköztársaság elismerésének kérdésében, tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetben beállott változásokra. A tajföldi kormány elismeri Kínát, mihelyt belép az ENSZ-be. Van Vaidhajakon továbbá kijelentette, hogy Tajföld pénzügyi, gazdaságügyi és külügyminisztere közös javaslatot készítettek elő közvetlen kereskedelmi kapcsolatok felvételére Kínával. 0 J S 7 O 1956. június 10. «