Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-10 / 161. szám, vasárnap

Moszkvában folytatódnak [zovjet-jugoszláv tanácskozások kT/'to jugoszláv elnök és N. A. Bulganyin hajókirándulása Petrodvorecbe Lenin.gr fc június 8. (TASZSZ). — Leningrád®) reggel öta esett az eső, 11 tájban alonban kezdett kiderülni. Bulganyin és Tito elvtársak elhatá­rozták, hogy Petrodvorecbe látogat­nak. Leningrád 1 akosainak tízezrei üdvözölték őket, amikor autóikon a Névaparti kikötőbe hajtattak. Ütraké­szen várta itt őket I. I. Bajkov, ten­gernagy hófehér „Albatrosz" hajója és több más hajó. Joszip Broz-Tito és felesége, N. A. Bulganyin, Edvard Kardelj és felesé­ge, Kocsa Popovics és felesége, Mi­halko Todorovics, Jakov Blazeevics. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügy­minisztere és felesége és mások az Albatrosz fedélzetére szálltak. A hajó elindult a kikötőből és a Néva nyílt vizén siklott tova. Néva partjai mentén számos nagy iparvál­lalat fekszik. N. I. Szmirnov, a lenin­grádi Városi Végrehajtó Bizottság elnöke tájékoztatta Tito és Bulga­nyin elvtársakat és kíséretüket arról, hogy mit gyártanak ezek az üzemek. Petrodvorec látogatói a vendégeket meleg tapssal és üdvkiáltásokkal fo­gadták. N. A. Bulganyint és J. Broz­Titot pionírok vették körül és óriási virágcsokrokat adtak át nekik. A pio­nírok megkérték Tito elvtársat, hogy tolmácsolja üdvözletüket a jugoszláv gyermekeknek. A vendégek ezután megtekintették a petrodvoreci szökőkutakat és a par­kot. A ragyogó., napfényben ragyogott a fák üde zöldje. N. A. Bulganyin és Joszif Broz-Tito átsétáltak a parton, megcsodálták a szökőkutakat. A ven­dégek körül a Leningrádból érkező lá­togatók egyre szélesebb gyűrűt von­tak. A Monplaisir kastély bejáratánál Ti­to marsall észrevett egy fényképező­géppel felszerelt kisfiút. Jura Belov, a 419. szártiú iskola ötödik osztályá­nak diákja volt. Jugoszlávia elnöke megkérte a fiatal leningrádi gyerme­ket, hogy fényképezze le őt N. A. Bul­genyinnal együtt. A kisfiú nagy öröm­mel több felvételt készített a neveze­tes férfiakról. Visszafelé a vendégek autón tet­ték meg az utat. A Leningrádba ve­zető országút mentén a leningrádiak és a környező falvak lakosainak ezrei melegen üdvözölték őket. A vendégek megállottak a V. I. Le­nin leningrádi földalatti vasút „Avto­vo" állomásánál. Tito elvtársnak fel­tűnt, hogy Leningrádban mily rend­kívüli tisztaság és rend uralkodik. Jugoszlávia elnöke és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke együtt léptek be az Avtovo állomás csarno­kába. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a leningrádi földalatti vasút el­ső vonalának állomását és megkérdez­ték, hogyan folyik a többi vonalak épí­tése. A becses vendégeket barátságo­san és szívélyesen üdvözölték a le­ningrádi Metro utasai. ^ A földalatti vasút megtekintése után a vendégek az Ermitázsba mentek. Végighaladtak a hatalmas termeken, ahol külföldi mesterek íemekművei vannak kiállítva, megtekintették az 1812. évi Honvédő Háború képtárát és a Szovjetunió térképét, amely az' uráli féldrágakövek ezreiből készült. ! Vacsora Tito elvtárs tiszteletére Leningrád, (TASZSZ). — N. I. Szmirnov, a leningrádi Városi Szov­jet Végrehajtó Bizottságának elnöke június 8-án vacsorát adott Joszip Broz-Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének és N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének tiszteletére. A vacsorán résztvettek: Joszip Broz-Tito elvtárs és felesége, N. A. Bulganyin, Edvard Kardelj, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnöke és felesége és más hivatalos személyek, a Területi és Városi Szovjet képvi­selői, tudósok és kulturális dolgozók. A vacsora nagyon meleg és szívé­lyes légkörben folyt le. Tito elnök és N. A.Buhanyin e utaztak Leningrádból Leningrád, (TASZSZ). — Június 8­án Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, valamint kísére­tük elutaztak Leningrádból. Az ünnepélyesen feldíszített Moszk­vai pályaudvaron felsorakozott a díszőrség. elhangzott a jugoszláv és szovjet himnusz. Leningrád lakosai­nak tízezrei, akik a leningrádi utcá­kon, az állomás előtti téren és a pe­ronon gyülekeztek, szívből jövő me­legséggel üdvözölték Joszip Broz­Tito és N. A. Bulganyin elvtársakat. A Leningrádi Városi Szovjet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke köszö­netét fejezte ki a jugoszláv vendé­geknek látogatásukért és megkérte őket, tolmácsolják a jugoszláv nép­nek a leningrádi dolgozók őszinte, baráti üdvözleteit. Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnöke vála­szában megállapította, hogy ő és elv­társai sohasem felejtik el azt a ba­ráti fogadtatást, amelyben Leningrád­ban részesültek. Moszkvában folytatódnak a szovjet—jugoszláv tárgyalások Június 9-én Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnöke fele­ségével és kíséretével különvonaton Leningrádból visszatért Moszkvába. Ugyancsak visszaérkezett Moszkvá­ba N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminiszte­re, N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg A francia nemzetgyűlés ismét bizalmat szavazott Guy Hollét kormányának Párizs, (ČTK) — A francia nemzet­"vfllés pénteki ülésén újból bizalmat szavazott Guy Mollet kormányának. Guy Mollet miniszterelnök június 6-án a nemzetgyűlésben felvetette a bizal­mi kérdést, egyrészt az öregségi nyugdíjak javaslatával, másrészt ál­talában a kiöregedett dolgozók nem­zeti segélyalapjának létesítésével kapcsolatban. A kommunista képviselők, akik a francia kormány általános politiká­járól lezajló szavazásnál tartózkodtak a szavazástól, mert nem értenek egyet a kormány algériai politikájá­val, bejelentették, hogy ezúttal bizal­mat szavaznak a kormánynak. A francia nemzetgyűlés ezután megkezdte az öregségi nyugdíjak tör­vényjavaslatának első cikkelyéről szóló szavazást, amelyben a kormány mellett 277 képviselő,' ellene pedig 123 szavazott. Az egész törvényjavaslatról megtartott szavazás alkalmával a nemzetgyűlés Guy Móllet kormányá­nak 344 szavazattal 39 ellenében bi­zalmat szavazott. Az öregségi nyugdíjakról szóló törvényjavaslatot ezután jóváhagyták és most a köztársasági tanács elé terjesztik, amelynek 14 napon belül állást kell foglalnia e javaslathoz. Ha addig nem hagyja jóvá, akkor a par­lament végleges döntése érvényes. Az eszmék harcának korszaka R. Nixonnak, az USA elnökhelyettesének beszéde New York (TASZSZ) — R. Nixon. az USA elnökhelyettese Easton váro­sában (Pennsylvánia állam) beszédei mondott. Beszédében visszatükröző­dött az USA jobboldali köreinek ag­godalma a Szovjetunió növekvő tekin­télye felett és nyugtalansága az „erő­politika" folyton fokozodó népszerűt­lensége miatt. Napjainkban — mondotta az USA el­nökhelyettese — a nemzetközi poron­don az emberek gondolataiért folyik a harc. Az e harcban alkalmazott fegy­verek nem ágyúk és repülőgépek, ha­felső ' Tanácsa Elnökségének titkára "? m T. e«mék. ~ Vanna k hatalmas a TlűnirűVí-*!^ Qmatiiaľ. n C in...n(.i« A és más hivatalos személyek. • # * Június 9-én, moszkvai időszámítás szerint 11 órakor a Kremlben folytat­ták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánykül­döttségeinek tárgyalásait. tényezők, amelyek ma a Szovjetunió mellett szólnak. Ha ezeket szem elől tévesztenénk és nem közelednénk hoz­zájuk reálisan, akkor elvesztenők az emberek gondolataiért vívott harcot. Nixon említést tett az ázsiai orszá­gokban tett útjáról és beismerte hogy ezek až országok békére törekszenek, főként azok az országok, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati járom alól. „Ezeknek az országoknak — folytatta —, a kommunisták békét kínálnak... És mi ezzel szemben gyak­ran beszélünk háborúról és katonai tömbökről..." Nixon beismerte továbbá, hogy Ázsia és Afrika számos részében növekszik a felháborodás a nyugati országokkal szemben, mert a nyugati országok gyarmatosító, imperialista politikát folytatnak, vagy pedig még nemrégen ilyen politikát folytattak. Arra a kérdésre, milyen legyen až USA politikája — Nixon kijelentette, hogy „az USA-nak továbbra is fenn kell tartania hatalmas katonai erejét és igyekeznie kell megvédelmeznie létfontosságú szövetségeit a külföldi országokkal. FRANCIAORSZÁGI RIPORTSOROZATUNK: N ( em hiába büszkék a franciák fővárosukra, Párizs valóban rendkívül szép város. Ha ehhez hoz­zá képzeljük, hogy az évszak leg­szebb hónapiát — májust — tölthe­tem itt, amikor a város festői képet nyújt lombos fasoraival és virágzó parkjaival, érthető, hogy Párizs mély benyomást gyakorolt rám. Mindjárt érkezésem estéjén kisétáltam az ün­nepélyesen kivilágított Etoile-térre, hogy a diadalívtől elindulva végig Champs El.vséen gvalog eljussak a Place de la Concorde-re. Ezekben napokban külföldi államférfiak hiva^ talos látogatáson voltak Párizsban, úgy hogy a város nevezetes helyei fényárban úsztak. Valamennyi szökő­kút ki volt világítva, s a reflektorok tömege tette még ragyogóbbá az amúgy is színpompás képet. Tovább haladva a Champs Elvséen, elkápráztatott az egyes kirakatok, reklámok, • egész épületek, sőt ház­tömbök színpompája. A városnak eb­ben a részében vannak a legelegán­sabb üzletek, a legtöbb kirakat. Hatalmas falireklámok, színes pla­kátok, különféle színű ernyőkben bő­velkedő kávéház- és étteremterraszok teszik ezt a képet rendkívül érdekes­sé. Ez volt az első benyomásom, ami­kor elindultam utamra, ne higyjük azonban, hogy csak ez Párizs valódi arca. Alig tettem néhány lépést, ezen a fő útvonalon, amely a tőkésvilág tu­lajdonképpeni kirakata, megszólított TAVASZ PÁRIZSBAN egy középkorú férfi és alamizsnát kért tőlem, hogy vacsorát vehessen magának. A munkanélküliség egyéb megnyilvánulásaival is találkoztam párizsi tartózkodásom idején. A párizsi élet egyik jellegzetessé­ge a sok kis kávéház es ét­terem. Az emberek munka után vagy a akár közben ás. itt a legforgalmasabb utcákon adnak egymásnak találkozót. Egy feketekávé vagy jéggel hűtött ital mellett akár órákat is képesek eltölteni figyelve az arrahaladók tö­megét. Egy pohár sör vagy limonádé mellett (kft. 130 frank), akár órákig is elülhet a vendég, anélkül, hogy a pincér tovább zaklatná. Az olvasó tájékoztatására megem­lítek néhány árat. A legalacsonyabb fizetésű munkás körülbelül havi 24 000 frankot keres (az átszámítva 480—500 koronának felel meg). Aránylag olcsó az ital, egyes élelmi­szerek igen olcsók, igen olcsó a gyü­mölcs. Viszont lényegesen drágább a színház, hangverseny, opera, — te­hát a kulturális élet, mint nálunk. Egy színházjegy például a Sarah Ber­hard Színházban, ahol Rostand Cyra­nóját játsszák. 150 frankba került. Az operában a jegyek 300—1400 frank körül mozognak. fA balettre még drágább a belépti díj, vendégszereplés esetén elérik a 2200 frankot is. Ezzel magyarázható, hogy — kivéve, ha külföldi sztárok lépnek fel —, majdnem mindenhez az utolsó pillanatig lehet jegyet kapni. Meg kell még jegyeznem, hogy ope­rában, színházban, sőt moziban egy­aránt borravaló jár a jegyszedőnek, amiért az embert a helyére kiséri. Egyik este a színházból jövet (igen hűvös időjárás volt) meglepő látvány­nak voltam szemtanúja. A földalatti metro egyik állomásán, amely nem volt üzemben, észrevettem, hogy Pá­rizs szegényei éjjeli menedékhelyet rendeztek be. Ezen a körülbelül 4X4 méteres nagyságú területen a puszta földön leterített újságpapírokon 8—10 ember aludt. Bár igen hűvös volt az idő, úgy látszik nem találták maguk­nak jobb helyet. P árizs jellegzetességei közé tar­tozik a remekül megszerve­zett földalatti vasút — a Metró —. Földalattival el lehet jutni a város bármelyik részébe, és a jegy addig érvényes, amíg az ember ki nem száll ebből a földalatti városból. Egy uta­zás — akár órák hosszat is — 40—60 frankba kerül aszerint, hogy második, vagy első osztályon utazik az ember. Minden állomáson nagy térképek füg­genek az olvasó tájékoztatására. A nagyobb állomásokon levő térképe­ken megállót kis színes lámpák jel­zik (minden útvonalat más színű). Az utas. ha a legközelebbi összeköttetést keresi, megnyomja a deszkalapon a megfelelő gombot (a deszkalapon va­lamennyi állomás neve abc sorrend­ben van feltüntetve), és a térképen azonnal kigyúl a legjobb összekötte­tés. Az átszállókat különböző színek jelzik. A Metro 3—5 perces időközök­ben közlekedik, minden járat 5—6 kocsiból áll, és nagy sebességgel rö­píti az utast célja felé. Igen jellegzetes Párizsra a nyüzsgő éjjeli élet. A késő éjjeli órákig tele vannak az elegáns kávéházak és kis bisztrók, ahol gramafonautomaták szolgáltatják 20 frankért a zenét. M eglepett, milyen sokan ismerik közülük Csehszlovákiát. Szép emlékek fűzik a franciákat orszá­gunkhoz, éppen ezért nagyszámban készülnek hozzánk, hogy világhírű fürdőhelyeinken vaav hegyvidékeken töltsék szabadságukat. Csak jöjjenek minél többen, legalább meggyőződhet­nek az itteni életszínvonalról, béke­szeretetünkről. Egészen biztos, hason­ló vendégszeretettel találkoznak ná­lunk, mint mi Franciaországban. Bernáth József Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Moszkvában kíséretével ellátogatott a Moszkvai Autógyárba. Képünk az üzemben tartott nagygyűlést mutatja. Az óriási gyárudvaron a munkások, hivatalnokok, mérnökök és technikusok ezrei meleg ünneplésben részesítik Joszip Broz-Titot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökét, aki beszédet intéz hozzájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents