Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-10 / 161. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június Itt, vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 161. szám. BÁNYÁSZIFJAINKRÓL Hazánk bányásztanuló intézetei­ben szakvizsgák előtt állnak a bá­nyásztanulók. Szlovákia bányáiban rövidesen 340 végzett tanuló lát munkához. Teljes ütemben folyik a tanintézetekbe az új bányaipari tanulók toborzása is. Az új tanév­kezdetén töb , mint 800 ifjúnak kell megkezdeni a tanulást a mun. kaerőtartalékok bányásztanuló in­tézeteiben. Sok kedvezményt élveznek a bányásztanulók, de a sok kedvez­mény ellenére sém mondhatjuk, hogy a bány á sÄa nuló-intézetekbe az új tanulók toborzása minden nehézség nélkül folyik. Annak el­lenére, hogy a bányászat ma ná­lunk egyike a legjobban értékelt, legjobban fizetett foglalkozások­nak, sok szülő még mindig nem szívesen adja gyermekét erre a pályára még akkor sem, ha fiá­nak kedve van a bányászathoz. •Legtöbb esetben a bányászat va­lódi helyzetének nem ismerése miatti téves elképzelések következ­ménye a szülők ellenállása. Szám­talan esetiben bebizonyosodott ez, amikor az olyan szülők, akik csak nehezen engedték gyermekük ké­résének, a bányásztanuló-intézet meglátogatása a bányászat elő­nyeinek megismerése után teljesen m?gnyugodva távoztak az intézet­ből. Meggyőződtek róla, hogy szép pálya, biztos jövő áll gyermekük előtt. Azonban nemcsak a bányá­szatot nem ismerő szülők esetében van ez így. Nem ritkaság, hogy a régi bányászok sem adják fiaikat bányásznak. Pedig valamikor a tősgyökeres bányászoknál tradició­számba ment a bányászmesterség apáról fiúra való öröklődése. Tény az, hogy a bányászok ma vala­mennyien jólkereső emberek, le­hetőségük van gyermekeik tovább­tanítására, nélkülözni tudják fiaik keresetét. Ez helyes is. Az azon lara, mely bányatechnikusi képesí­tést ad, a legjobbak pedig tovább mehetnek a bányászati főiskolára. A vájáriskolából kerül ki a jö­vő bányásznemzedékének zöme. Az elkövetkező években, 1957— 1960-ig további 3600 szakképzett bányászt kell kiképezni a bányász­iskoláknak. E feladat teljesítésé­ben nagy szerepük van az általá­nos iskolák tanítóinak. Feladatuk, hogy ifjainkban felkeltsék a bá­nyamunka iránti érdeklődést. Ezt azonban nem lehet csak az év vé­gén kifejtett kampányszerű meg­győzéssel elérni. Következetes, éveken át folytatott nevelőmun­kát koronázhat csak siker. E cél érdekében meg kell javítani a szülők és az iskola kapcsolatát is. Nem egy példa bizonyítja, hogy a szülők körében sokszor nagyobb meggyőzés szükséges, mint a gyermekeiknél. A toborzási terv teljesítése azon ban csak egyik része a bányász­utánpótlás biztosításának. Kívüle nagyon fontos feladat, hogy telje­sen meg is nyerjük őket a bányá­szatnak, megszerettessük velük ezt a foglalkozást, nehogy a tanu­lók egy része még a tanulási idő alatt, vagy — ami még rosszabb — a tanulás befejezése után bú­csút mondjon a bányászatnak. Saj­nos, manapság még mindkét eset elég gyakori. Évközben is jelen­tős a hullámzás, a végzett tanu­lóknak pedfg mintegy 30—40 szá­zaléka hagyja ott a bányát. Hogy ez milyen kárt okoz népgazdasá­gunknak, könnyen kiszámíthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy egy bányásztanulónak havi tanulási ideje mintegy ezer koronába ke­rül az államnak. A bányák üzemi pártszervezetei sokat tehetnek a bányásztanulók és a munkába lépő bányászifjak érdekében. Törekedjenek arra, ban már annál helytelenebb, hogy hogy az Ü2em 0i ya n feltételek a bányászok gyermekei teljesen hátat fordítanak a bányászatnak. Pedig a bányászatban is nagy szükség van a magas szakképzett­ségű emberekre és pedig a gépe­sítés állandó fejlődésével egyre többre. A bányásztanuló-intézet elvégzése is széles teret biztosít a továbbtanulásra. Az idén végzet­tek közül is több mint hatvanan jelentkeztek a bányászati iparisko­megteremtéséről gondoskodjék, melyekben a tanulókból teljes ér­tékű bányászok válnak. Az is na­gyon fontos, hogy a tapasztalt vá­járok ne idegenkedjenek a fiata­loktól, szeretettel fogadják őket, gondoskodjanak a további nevelé­sükről. Fáradságos munka ez, de a belé fektetett igyekezet meg­hozza gyümölcsét. !ili[iiilliliiiiiiiii!iiiiii!i!iauii:i: i i • • • • • • • nn M m • ir • , • MEGÉRKEZETT a második turbinacsavar a nosicei vízi villanyerőműre A bla .skoi Dimitrov-üzem készí­tette hatalmas, 60 tonnasúlyú rotor, amely a nosicei Ifjúsági Gát tur­bináit fogja hajtani, az elmúlt na­pokban rendeltetési helyére érkezett Felső képünk az óriási test szállítá­sát mutatja be, alsó képünk pedig az ötlapátos vízikerék Noôicébe érke­zésekor készült. A rotort az áram­fejlesztő csarnokba lánctalpas trak­torral vontatták be. iiiiiiiriiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiniiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMaiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniui 180 IlidSt ^ ^ kilométeres sebességgel Zaharov altábornagy, az AEROFLOT szovjet légiközlekedési társaság he­lyettes igazgatója néhány adatot kö­zölt arról az új repülőgépről, amely­ről N. Sz. Hruscsov tett említést nagy-britanniai látogatásakor. A repülőgép óránként 912 kilomé­utast képes szállítani a világ bármely fővárosába. A repülőgép törzse két­emeletes. A felső emeleten 15 két­ágyas osztály és 150 ülőhely van. Az alső emeleten van az étterem, a mosdó és a poggyászraktár. A re­pülőgépet rövidesen beosztják a rend­teres sebességgel Moszkvából 180 | szerés légi közlekedésbe. Virággal búcsúznak az iskolától A Bratislavai Egészségügyi Isko­la 24 leánytanuló­ja a napokban fe­jezte be az érett­ségi vizsgákat. A sikeres vizsgák után a tanulók virággal fejezték ki hálájukat tanáraik iránt. * A növényápolási munkák mellett nagy gondot fordítanak a ta­karmányok biztosítására is a szenei járás szövetkezetei. E hét első napjai­ban csaknem 2000 köbméter silőt ké­szítettek el az öszS takarmánykeveré­kekből. Hogy az idén sokkal nagyobb gonddal készülnek fel az állatállomány áttelelésére, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a múlt év ugyanezen időszakában alig 460 köbméter takarmányt készítettek Húsz szövetkezet teljesítette már a szénabeadási kö­telezettségét június első napjaiban. A szénabeadás teljesítésében élen járnak a nyitrai kerület szövetkeze­tesei, mert a 20 teljesítőnek a fele a nyitrai kerületben van. A beszter­cebányai kerületben hat, a bratislavai kerületben pedig négy szövetkezet tett eleget szénabeadási kötelezett­ségének. Az említett EFSZ-ek most már állami felvásárlási áron értékesí­tik fölösleges szénakészletüket. r U j szakképzett munkaerők a mezőgazdaságba •Június második felében érettségi­zik a sablnovi mezőgazdasági tech­nikum 19 tanulója. Az iskola végzett növendékei az Agroprojektokban, a járási nemzeti bizottságon és a mezőgazdasági kí­sérleti állomásokon jelentkeztek, ahol a szövetkezeti tagoknak és földmű­veseknek a mezőgazdasági termelés növelésében segítenek. A mezőgazdasági technikum -iránt évről évre fokozódik az érdeklődés, és az első évfolyamba a nyolcéves középiskolák végzett növendékei kö­zül negyvenen jelentkeztek. LESZ BŐVEN TAKARMÁNYUK A ružindoli EFSZ tagjai a múlt év- zá a takarmányalap biztosításához, tapasztalt szénatermelő csoportja ké­ben saját kárukon győzidtek meg ar- Idejében lekaszálták és begyűjtötték szítette el. A szénakazal 22 méter ról, hogy kevés takarmányból bizony a lucernát és a szénát. hosszú, 8 méter széles és 15 méter kicsi a jövedelem az állattenyésztés- Baloldali képünk: Az első széna- magas. E kazalba körülbelül 7 va­ben. Az idén kellő gonddal láttak hoz- kazlat jún us 6-ig Ľudovít Viskupič gonnyi szénát hordtak össze. A szö­vetkezetben egyszerre még két ilyen nagy kazal szénát gyűjtöttek össze. Baloldali képünkön Jozefina Jancová, a szénagyüjtök és rakodók legügye­sebbike látható szánarakodás közjben. ilPilt §§l*Í|Sl i » Olcsóbb szolgálatokat a lakosságnak Ki ne ismerné el azt a tényt, hogy sebb akkumuláció; de a nyereség ter­állandóan több rádiót, mosógépet, bú- vét teljesíteni kell, mert nem lesz tort és sok más használati tárgyat prémium — így hát még drágábban vásárolunk? Nem csoda hát, hogy javították a rádiókat, ezeknek a közszükségleti cikkeknek Miért és ki követeli a helyi gaz­javítását végző vállalataink, a helyi dálkodás üzemeitől a nyereség ál­gazdálkodás üzemei, az utóbbi évek landó növekedését? Természetesen a folyamán megkétszerezték termeié- Pénzügyminisztérium. Ennek szem­süket s kétszer annyi munkát végez- pontjából pedig helyes ez a követe­tek el országos méretben, mint az- lés, hiszen miért ne növelhetné a előtt. A helyi gazdálkodás üzemeinek helyi gazdálkodás a nyereséget, mikor nyeresége pedig ez Hő alatt meg- jelenlegi tervét á'Iandóan 140 szá­ötszöröződött. Éz adja meg a fenti zalékra teljesíti. Ha maid r.em bírja címnek és második ötéves tervünk tovább túlteljesíteni a nyereséget, irányelvtervezetében azon résznek, hogy ak k°r lesz csak az akkumuláció terve „olcsóbbá kell tenni a lakosságnak reális. Erre azonban nem szabad szá­nyújtott szolgálatokat" — a létjogo- mítanunk, mert a fogyasztónak meg sultságát. kell javítania mosógépét — hiszen Tavaly a helyi gazdálkodás üzemei nem vásárolhat egy elromlott motor egymilliárd 200 millió korona tiszta miatt új gépet. Ugyanígy var ez a nyereséggel zártak. Ennyit „termelt" rádiójavítással, a ruhamosással és a a helyi gazdálkodás. Üzemeinek átla- többi közszolgáltatásokkal is, amíg e gos nyeresége 8—11—12 százalékos, javítások ára kisebb az ipari cikk Meg kell említenünk, hogy pl. Len- áránál. gyelországban ez a szám csak 4—6 Ha a Pénzügyminisztérium állan­százalékot tesz ki. dóan növekvő követeléseket támaszt Az ez idei terv szerint helyi gazdái- a helyi gazdálkodás üzemeivel szem­kodásunk az 1956. évben egymilliárd ben — mint ahogy azt teszi is. ez Idén 800 millió korona nyereségre számit. (1 800 000 000 korona) —, akkor ez Tehát növekvő irányzatot mutat. Ez ellentmond az irányelvtervezetnek, a a jelenség azonban már aránytalan- növekvő igények egyre jobb, olcsóbb ságot szül: egyik gazdasági ágaza- kielégítése elvének, tunk aránytalanul növeli nyereségét. A kérdés megoldása nem olyan bo­Ebben a végletben már az állami vál- nyolult, mint amilyennek látszik. A lalat növekvő nyeresége ,-.em a nép CSKP KB-nak másod ; ötéves ter­javát szolgálja, hanen ellenkezőleg vünkre vonatkozó irányelvtervezete a magasabb nyereségeket részben megadja az egyenes választ: „Olcsób­már a szolgáltatott munka árának bá kell tenni a lakosságnak nyújtott növelésével, tehát a fogyasztó javai- szolgálatokat." Ennek kell alárendel ­nak elvonásával kényszerül elérni. ni a helyi gazdálkodás nyereségi ter­Hogv milyen e'lentmondás követke- vét is. A helyi gazdálkodásnak pedig zik ebből, mutatja egyik prágai rá- a forgalom gyorsabb lebonyolításával, iiójavító-üzem példája. Itt a terv elő- a szolgálatok jobb minőségű elvégzé-' !rta az akkumuláció 50 százalékkal sével kell tartania a nyereséget, gaz­való növelését. Ezt pedig az üzemben daságosabb munkával kell csökkente­-észben a rádiójavítások átának nö- nie szolgálatainak árát, és így telje­/elésével akarták megvalósítani. így sítheti irányelvtervezetünk célkitű­persze kevesebb ember javíttatta ná- zéseit. u' rádióját. Kevesebb javítás — kl- VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents