Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-09 / 160. szám, szombat

Csehszlovákia és India népének közös feladata: Harc a békéért és a nemzetek közötti együttműködésért Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde ' Tisztelt alelnök Or! Boldog vagyok, hogy önt, a nagy India egyik legkiválóbb képvise­lőjét a prágai Várban üdvözölhe­tem. A csehszlovák kormány és a csehszlovák nép nagy jelentőiséget tulajdonít az ön becses látogatásá­nak. Hisszük, hogy látogatása még szorosabbra lűzi az országunkat ösz­szekapcsoló hosszú éves barátságot és a rokonszenv kötelékeit. Csehszlovákia és India népei hosz­szú éveken át harcoltak nemzeti függetlenségükért és politikai ön­állóságukért. Ez a közös cél már a múltban is szilárd alapot terem­tett kölcsönös megértésünk számá­ra. Ma a felszabadulás után továb­bi közös cél — a világbéke meg­szilárdítása — és az a törekvés köt össze bennünket, hogv a leg­jobb feltételeket teremtsük e bé­ke tartós megőrzésére. A csehszlovák kormány és a cseh­szlovák nép nagyra értékeli az 'indiai kormány sikeres és termékeny kül­politikáját éppen azért, mert ez a politika az utóbbi években igen je­lentős mértékben járult hozzá a rend­kívül fontos nemzetközi problémák megoldásához és ezzel a világbéke megszilárdításához. A csehszlovák kormfny és a cseh­szlovák nép különösen nagyra érté­keli azt a bámulatra méltó munkát és törekvést, melyet ezirányban Dzsa­vaharlal Nehru úr, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke fejtett ki. Számos beszéde és a világ különféle országaiban tett baráti látogatásai valóban történelmi eseményekké vál­tak. Nem csekély mértékben hozzá­járultak a népek közeledéséhez, az új utak kereséséhez, tekintet nélkül az illető országok társadalmi és politi­kai berendezésére. Nem csekélyebb mértékben járult hozzá és járul hoz­zá India a világfeszültség enyhítésé­hez a Kínai Népköztársaság minisz­terelnökének két évvel e-előtti láto­gatása alkalmából kihirdetett és a népek békés együttélésére vonatkozó dicső öt alapelv kitűzésével és érvé­nyesítésévei. Nem véletlen, hogy épnen ennek az öt alapelvnek indiai elnevezése a „Pancsa sila" vált nálunk és az egész békeszerető világban a ba­rátság és béke eszméjének, a gaz­dasági és kulturális baráti együtt­működés gondolatának jelszavává. A Csehszlovák KöztársasSg nem­csak elismeri, hanem nagyra érté­keli India hozzájárulását, melyet a világbéke megőrzése és a népek közötti baráti együttműködés fej­lesztése érdekében tett. Az Indiai Köztársaság ismételten bebizonyította politikájával, hogy nem hajlandó megelégedni a fent említett alapelvek deklaratív kijelentésével. A világ békére vágyó emberisége a leg­nagyobb elismeréssel figyeli India képviselőinek fáradhatatlan törekvé­sét és igyekezetét a nemzetközi vi­ták békés megoldására és aktív rész­vételüket olyan nagy jelentőségű ese­ményeknél, mint a koreai és indokí­nai fegyverszünet megkötése, vagy pedig az ázsiai és afrikai nemzetek bandungi értekezletének összehívása. A világ összes haladó nemzetei és velük együtt Csehszlovákia népe is örömmel fogadja Nehru mniszterelnök úrnak oly gyakran hangoztatott ki­jelentését a Kínai Népköztársaság törvényes jogai felújításának szüksé­gességével kapcsolatban az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Hasonló­képpen fogadja a tömegpusztító fegy­verek tilalmának szükségességéről és az összes nemzetek közötti szoros gazdasági és kulturális együttműkö­dés hasznosságáról szóló nyilatkoza­tait. Nem csekélyebb figyelemmel kí­séri és helyesli India igazságos har­cát az egész Indiai Köztársaság te­rületének egyesítésében. őszintén örülünk tehát az or­szágaink között az utóbbi időben kifejlődött gazdasági és kulturális együttműködésnek. Ez az együtt­működés csupán következetes ki­fejezése annak a törekvésnek, me­lyet az indiai és csehszlovák kor­mány népeink lehető legszorosabb együttműködése érdekében fejt ki. Habár Csehszlovákia kis ország, minden erővel termelési lehetőségei­nek fejlesztésére és sokoldalú kiter­jesztésére törekszik. E napokban ha­zánkban széleskörű orrzágos vita fo­lyik a népgazdaság második ötéves tervének irányelvtervezetével kapcso­latban. Hisszük, hogy a második öt­éves terv folyamán is gyors előre­haladást érünk el és alapvetően nö­veljük termelésünket egész gazdasági életünk, különösen pedig nehézipa­runk szakaszán. C J s z 0 1956. Június 9. Hisszük, hogy ezzel a jövőre néz­ve is megteremtjük a legjobb fel­tételeket a csehszlovákiai-indiai gazdasági kapcsolatok még sokkal szélesebbkörü kifejlesztésére. Ipa­ri berendezések szállításával, ipari üzemek építésében szerzett tapasz­talataival és fejlődő ipari termelé­sünk számos más lehetőségével Csehszlovákia őszintén arra törek­szik, hogy hozzájáruljon a nagy in­diai ország fejlesztéséhez és kié­pítéséhez. Másrészt iparunk és a belföldi piac számára számos olyan árucikkre van szükségünk, mely­nek kivitele India érdekében áll. őrömmel állapltjuk meg, hogy az utóbbi időben országaink közötti áru­csere alapvető bővülésére került sor. A csehszlovák kormány nagy je­lentőségűnek tartja kölcsönös kul­turális kapcsolataink teljes kifej­lesztését is. Népünk mindig és ma is őszinte érdeklődést és nagy ro­konszenvet tanúsít India népe és több ezeréves fejlett kultúrája iránt. Az indiai kultúra megismerésének Csehszlovákiában százéves hagyomá­nya van, mely mind mélyrehatóbbá és szélesebbé válik. Az utóbbi években az önök kiváló művészeinek körútjai al­kalmából dolgozóinknak alkalmuk volt megismerni az indiai zene- és tánc­művészetet. Néhány nagy kiállítás megtekintésével megismertük a régi és a jelenkori indiai képzőművésze­tet. Sok új ismerettel gazdagítottak bennünket az indiai filmek is. Mind­ezen akciók csodálatot és rendkívül nagy sikereket váltottak ki nálunk. Cseh és szlovák nyelven értékes óin­diai irodalmi emlékeket és korszerű irodalmat adtak ki könyvkiadó válla­lataink. A magas példányszám ellenére ezeket a publikációkat néhány napon belül szétkapkodták nálunk. Arra tö­rekszünk, hogy a legközelebbi időben sokkal intenzívebben elmélyítsük a Csehszlovákia és India közötti kap­csolatokat a művészet, a tudomány, irodalom, sport, a kulturális- és köz­élet terén. Ezért kormányunk pozitív álláspontot foglal el a kölcsönös diák­csere, tudományos és műszaki dol­gozók cseréje kérdésében. A csehszlovák nép arra vágyik, hogy még mélyrehatóbban megismerhesse India kulturális múltját és mai ha­ladását. Még mélyrehatóbban kívánja ismerni azokat a szellemi javakat, melyekkel az önök bámulatra méltó országa gazdagítja a világot, ön tavasszal érkezett hazánkba. Tudjuk, mennyire szeretik és ked­velik a virágokat az önök orszá­gában. Reméljük, hogy ahogyan ma nálunk nyílnak a virágok, úgy vi­rágzik majd népeink között a ba­rátság és együttműködés gazdasági és kulturális téren agyaránt. Népeink barátsága és együttműkö­dése +ovábbi virágzása, a béke, India és Csehszlovákia virágzása érdekében a dicső öt alapelv szellemében éljent kiáltunk! Dr. Sz. Radhakrisnannak, az Indiai Köztársaság alelnökének beszéde Elnök úr. barátaim! Hálás vagyok önnek és az ön kor­mányának, hogy ily ragyogó módon lehetővé tették országuk meglátoga­tását és megismerését. Három vagy négy nap alatt természetesen nem lehet teljesen megismerni egy or­szágot. Ennek ellenére azonban olyan or­szágot láttam, mely sok megpró­báltatáson és próbán ment keresz­tül és most szilárdan halad előre a nemzeti élet számos területén. Helyesen jegyezte meg elnök úr, hogy mi hasonló helyzetben va­gyunk, mert ugyancsak nehéz idő­ket éltünk át. Most lehetőségünk nyílik alapjaitól kezdve kiépíteni nemzeti életünket. Mielőtt jól élhetnénk, először egyál­talán élnünk kell. Gondoskodnunk kell az élet anyagi feltételeiről, élel­miszerről, ruházatról és fedélről, mielőtt kultúréletünket fejleszthet­nék. Hiszem, hogy van különbség az élet mechanikája és az élet művésze­te között. Ami az élet mechanikáját, vagyis a minden nemzet haladásához szük­séges anyagi feltételek megterem­tését illeti, hiszünk az ellenőrzés­ben, a tervezésben és az irányítás­ban. Ami az élet művészetét illeti, vagyis az irodalmat, filozófiát, a szemlélő­dést és a vallást, hiszünk az abszo­lút szabadságban. Az élet mechanikája és az élet mű­vészete közötti ezen alapvető különb­ségeket vallva tervezzük gazdasági és' ipari életünket, igyekszünk kul­túrértékeket adni a tömegeknek és lehetővé tenni számukra az egészség­ügyi szolgálatokat. Ami a kulturális életet illeti, abszolút szabadságot akarunk adni minden polgárunknak, hogy gondolkodhassanak, elmélked­hessenek és azt a hitet vallják, amit a legmegfelelőbbnek tartanak maguk számára. Elnök úr megemlítette azt a munkát, amelyet Koreában, Indokí­nában és a bandungi konferencián végeztünk, beszélt arról a nagy műről, melyre Dzsavaharlal Nehru miniszterelnökünk ösztönző veze­tése alatt vállalkoztunk. Azonban az a kevés, amit tettünk, nem va­kíthat el bennünket és nem feled­kezhetünk meg arról, ami még előt­tünk áll. Felemlítette ön a „Pancsa silát", mint a nemzetközi erkölcs, a békés együtt­élés, a kölcsönös be nem avatkozás, a kölcsönös segélynyújtás új törvény­könyvét. Azonban más dolog ezen alapelvek helyeslése és egészen más gyakorlati megvalósításuk. Mindnyá­jan hozzájárultunk az ENSZ chartá­jához, mely megköveteli, hogy elfo­gadjuk a fajok együttélésének, a szo­ciális és gazdasági egyenlőségnek, a politikai szabadságnak alapelvét. Azonban a puszta tény, hogy hozzá­járultunk ezen alapelvekhez, még nem jelenti azt, hogy az alapelveket élet­re is keltettük nemzetközi méretek­ben. A fő az új szellem fejlesztése, nem programra, hanem új távlatok­ra van szükségünk. Ha tehát a „Pancsa silát" valóság­gá akarjuk változtatni, úgy az egyéneknek meg kell változtatni ál­láspontjukat és az élet problémai­ra egészen más szempontból kell tekintenünk. Említette elnök úr országaink egyesítésének folyamatát és sikert kíván nekünk e kérdésben. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg azt a módot, ahogyan az Indiában levő francia Qvarrnaü területeket az utób­bi hetekben ténylegesen és jogilag is beiktatták India területébe. Olyan országtól mint Franciaország, mely a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméit adta az emberiségnek, nem is várhattunk mást. Nincs két­ségem afelől, hogy hazám többi prob­lémái is hasonló módon oldódnak meg és hogy más nemzetek is kö­vetni fogják a nemes franciák pél­dáját. Kulturális és gazdasági együttmű­ködésről beszélt, elnök úr. A politi­kusoknak lehetnek különböző néze­teik, a gazdasági érdekek eltérhetnek egymástól. Ha azonban a művészet vagy irodalom remekművei előtt ál­lunk, nem kérdezzük, milyen nem­zetiségűek. Ha Shakespeare vagy Kálidás előtt állunk, megmámoro­sodunk művük tökéletességétől és ragyogó szellemétől. A gondolkodás és a szellem szín­vonalán nincsenek faji vagy nemzeti­ségi gátak, a géniuszok az egész em­beriségé, időtlen idők részeit képe­zik, a világ minden nemzetéhez tar­toznak. Kétségtelennek tartom, hogy a kultúra, művészet, irodalom stb. területén szorosabb együttműködést fejtünk ki a jövőben. Említette el­nök úr a tavaszi napfényben pom­pázó gyönyörű virágokat és azt jó­solta, hogy e virágokhoz hasonlóan fejlődnek majd a mi kapcsolataink is. Nálunk Indiában a lótuszvirág az emberiség jövőjének szimbólu­ma. Sárból és piszokból gyönyörű virágok fejlődhetnek és a ma még elnyomott államok, melyek politi­kai, gazdasági és faji elnyomás alatt sínylődnek, nagy népekké fej­lődhetnek, ha erre lehetőségük lesz. Miként a piszokból és sárból lótuszvirág nőhet, hasonlóan a ma elnyomott népekből gyönyörű jövő­jű országok fejlődhetnek; köteles­ségünk lenne emancipációjuk érde­kében dolgozni, ha komolyan gon­doljuk az ENSZ chartáját és a „Pancsa sila" alapelveit. Meg vagyok győződve róla, hogy az önök országa és az én hazám a többi országokhoz hasonlóan, melyek nem a máért, hanem a gazdag és nagy jövőért élnek, dolgozni fognak e cél, az emberiség békéje és fejlődése ér­dekében. Szeretném megmondani önnek, elnök úr, mennyire hálás vagyok azért a meleg fogadtatásért, mely­ben önöknél részem volt. Gyönyörű emlékekkel térek vissza hazámba és biztosítom önt, hogy hazám együtt fog dolgozni az önök orszá­gával mindenben, ami előmozdítja az emberiség békéjét s boldogságát. Abdul Fattáh el-Bendarí Prágába érkezett A Német Demokratikus Köztársá^ ságbői hazafelé vezető útján csütör-f tökön Prágába érkezett Abdul Fat­táh el-Bendarí tábornok, Kairó város polgármestere, a kairói tartomány fő­kormányzója. Részt vett Drezda meg­alapítása 750. évfordulójának ünnep­ségein és azon kívánságának adott kifejezést, hogy szeretné megismerni Prágát. A kairói tartomány főkor­mányzőja ezután elfogadta Prága város főpolgármesterének meghívá­sát. A kiváló vendéget a ruzyni repülő­téren a kormány-szalonban Adóit Svoboda, Prága város főpolgármestere üdvözölte. Jelen voltak nég a Kül­ügyminisztérium, a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium képviselői és Prága főváros Központi Nemzeti Bizottságának vezető dolgo­zói. Abdul Fattáh el-Bendarí tábornok néhány napig Prágában tartózkodik. Hosszúi sjóratú enyezményt kötöttek Csehszlovákia és Libanon között Június 6-án Bejrútiján véget érteik a csehszlovákiai kereskedelmi küldött­ség tárgyalásai a Csehszlovákia és Li J banoni Köztársaság között, egy hosz­szúlejáratú egyezmény megkötése tár­gyában. A három évre érvényes hosz­szúlejáratú egyezmény újólag rendezi a csehszlovák-libanoni kereskedelmi kapcsolatokat. Az egyezmény megkö­tésére azért került sor, mert az utóbbi években tartósan emelkedik a kétoldali árucsere. Dr. Sz. Radhakrisnati meglátogatta a Keleti Intézetet Csütörtökön délelőtt dr. Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke meglátogatta a prágai Csehszlovák Tudományos Akadémia Keleti. Intézetét. A kiváló indiai filozófust Jaroslav Prúšek akadémikus, a Keleti Intézet igazgatója és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke kisérték. A vendéget Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte az intézetben. Jelen voltak még dr. František Kahuda iskolaügyi mi­niszter és Ladislav Štoll, a kulturális ügyek minisztere. A kiváló vendég mf^tekintette nagy érdeklődéssel a Keleti Intezet kiterjedt könyvtárát és az indológiái szakból való értekezéseink kiállítását. Dr. Sz. Radha­krisnan — kinek tudományos tevékenysége főleg a filozófia és az indiai filozófia történetének körzetébe esik — ezután rövidebb előadásban ismertette a jelen­levőkkel a jelenlegi indiai filozófiai áramlatokat. India alelnöke Plzeňben Pénteken csehszlovákiai tartózkodásának harmadik napján dr. Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság al­elnöke meglátogatta köztársaságunk legnagyobb gyárát — a Plzeni V. I. Lenin Üzemeket. Az alelnököt Karel Poláóek miniszterelnökhelyettes, a Külügyminisztérium és a miniszterelnökségi hivatal képviselői kísérték. A látogatáson részt vett dr. J. N. Kosia követ, az Indiai Köztársaság ügyvivője is. A nyugat-csehországi város utcáin a polgárok és az ifjúság szívélyes fogadtatásban részesítették a vendéget. Röviddel fél tizenegy óra után megérkezett a kiváló indiai államférfi az üzem ünnepélyésen feldíszített ud­varára, ahol Jan Bukal nehézipari miniszter, valamint a plzeni kerület politikai, gazdasági és kulturális életé­nek vezető tényezői Jan Pelnáŕral, a kerületi nemzeti bizottság elnökével és Jan Hlinával, a CSKP Kerületi Bizottságának vezető titkárával élükön, üdvözölték a vendéget. Ott volt Miroslav Svoboda mérnök, a V. I. Lenin Üzemek igazgatója, valamint Tricholan Pant mér­nök és Samir Kunar Mitra mérnök indiai szakemberek is, ukiií átveszik a Lenin Üzem dolgozóinak gyártmá­nyait az Indiai Köztársaság számára. Lengyel egészségügyi küldöttség Szlovákiában Június 7-én a késő esti órákban Bra­tislavába érkezeitt a lengyel egész­ségügyi dolgozók héttagú küldöttsége, mely részt vett a csehszlovák-lengyel egészségügyi bizottság Prágában ren­dezett ülésén. A küldöttség június 10­ig marad Szlovákiában és meglátogat­ja a bratislavai és maqas-tátrai egész­ségügyi berendezéseket : Szovjet turistacsoport Bratislavában Pénteken megérkezett Bratislavába á sorrendben már 32. turistacsoport 72 turistával. Bratislavát eddig összesen 1034 szovjet turista látogatta meg Moszkvából, Leningrádból, Kijevből, Murmanszkból és a Szovjetunió más városaiból. Ezerrel több kórházi ágy van hazánkban 1956 első negyedévében a gyógyin­tézetekben a kórházi ágyak száma egy­részt a másfajtájú egészségügyi be­rendezések kórházzá való átalakításá­val, másrészt új kórházpavilónok fel­építésével ezerrel szaporodott. így 209 kórházban 92 000-re növekedett a kórházi ágyak száma. Négyszázötven bányász­gyermek tátrai üdülése A Tatranské-Mlynčoky Baník pionír­otthonban már felkészültek a kassai kerület bányászgyermekeinek július 1­től kezdődő üdülésére. Ebben az évben itt három csoportban 450 kis üdülő, példás tanuló és pionír váltja egymást. A gömöri és szepesi bányászgyerme­kek a gyönyörű tátrai természetben megjavítják egészségüket és számos kirándulást rendeznek a Magas-Tátra hazai és lengyel oldalán ls. Rendezik a besztercebányai kerület városait és falvait A besztercebányai kerület dolgozói sikeresen folytatják a város- és falu­szépítési akciót. A tornaijai járásban a brigádosok rendezik a főtéren levő parkot, ahol szökőkút is lesz, szépítik a város utcáit és sportpályát építenek. Ri­maszombatban rendezik a parkot, a sportpályát, átépítik az utcákat és zöld térségeket rendeznek be. Lo­soncon a brigádosok rendbehozzák a városi parkot és az utcákat, a krem­nicai járásbeli Lutila és Dolná Ves községekben kultúrházakat építenek. Nová Banán rendezik <a parkot, a te­ret és az utcákat.

Next

/
Thumbnails
Contents