Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-09 / 160. szám, szombat

Világ proletárjai, egye

süljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 9. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 160. szám, Oktatásügyünk égető problémája A szülők és a pedagógusok körében jelenleg kétségtelenül az egyik legtöbbec vitatott probléma iskolarendszerünk, oktatásügyünk kérdése. A vita igen konkréten tárja fel az 1953-ban érvénybe lépett iskolai reform s általában az ifjúság oktatásának minden hibáját és fogyatékosságát. Ez feltétlenül helyes és szükséges. Viszont felfigyeltető jelenség az, hogy az oktatás elégtelen színvonalából gyakran azt a következtetést vonják le, hogy alapjában, lényegében kell megváltoztatni az iskolai oktatás eddigi rendszerét. Nem ritkán hangzik el a javaslat, hogy a tizenegyéves iskolákat változtassuk át tizenkétévesekké. Ezt támogatja elsősorban az az érv, hogy egyrészt az általános iskola tanulói számára a tananyag megemészthetetlenül sok, másrészt pedig az, hogy főiskoláinkra tizenhétéves, hiányosan felkészült gyerekemberek kerülnek. Mindkét tény önmagában megállja a helyét, viszont a következtetés, a javasolt megoldás helytelen. Miért? Tisztában kell lennünk elsősorban azzal, hogy új iskolarendszerünk bevezetése, a tizenegyéves iskolák hálózatának állandó bővítése (célunk az, hogy a nyolcéves iskolákat is folyamatosan tizenegyévesekké fejlesszük) minőségi változást jelent a múlttal szemben. Hiszen ez lehetővé teszi, hogy már most öszszehasonlithatatlanul többen részesülnek középiskolai képzettségben, mint a múltban, a jövőben pedig minden fiatal elnyerheti ezt a képesítést. Középiskolánknak tehát ma egészen más a jellege, mint a burzsoá köztársaság gimnáziumának volt, s ebből eredőleg más a feladata is. Míg a gimnáziumok elsősorban azt a célt szolgálták, hogy főleg a főiskolák számára készítsék elő a tanulóifjúságot, addig ma ez csak másodrendű feladat, hiszen a tanulóknak csak egy bizonyos hányada kerül főiskolára, bár ez is jelentősen több, mint a múltban. Jelenleg éppen a technika nagymérvű fejlődése következtében, a termelőerők mai fejlettségi fokán, iskolarendszerünk összhangban áll a szocialista országépítés követelményeivel. Eltekintve attól, hogy középiskoláink összehasonlíthatatlanul több fiatal embernek nyújtanak aránylag magasfokú műveltséget, rá kell mutatnunk arra is, hogy adott esetben magasabb fokú műveltségről van szó, mivel az azelőtt előadott általános elméleti tantárgyakon kívül fontos szerepet tölt be a gyakorlati életre nevelő politechnikai oktatás. További érv az iskolai reform mellett az, hogy bevezetésével egyidőben a legtöbb főiskolán egy évvel, öt-hat évre hosszabbították meg a tanulmányok idejét, úgyhogy a főiskolákra kerülő tanulók tanulmányi ideje lényegében változatlan. Le kell szögeznünk tehát: fejlődésünk mostani szakaszán, amikor nemcsak főiskolai képzettségű emberekre, hanem még nagyobb mértékben és sürgősen úgynevezett középkáderekre van szükségünk, s amikor szocialista társadalmunk fejlődése megköveteli a mind szélesebb rétegek kulturális színvonalának emelését — jelenlegi oktatási rendszerünk formájában helyes. Ezzel szemben elvitathatatlan és az életben igazolt tény, hogy tartalma nem kielégítő. Miben nyilvánul meg ez leginkább. Abban, hogy középiskoláink tanulói többségükben képtelenek átvenni a kijelölt tananyagot, amely lényegében tizenegy évbe sűríti az azelőtt 12—13 év alatt tanultakat. Nem csoda, hogy a tanulónak alig van szabadideje, gyakori a rossz előmenetel, mérhetetlenül felduzzad az otthoni munka, amelvnek nagy részét kényszerűségből a szülők végzik el, ha felkészültek erre és ha van rá idejük. Ezenkívül az eddigi tanterv hiányosan készít fel egyrészt az egyetemre (például a latin nyelv oktatásának lebecsülése), másrészt pedig a gyakorlati munkára, (politechnikai tantárgyak hiánya). A jelenleg érvényben .levő oktatási rendszernek ezenxívül van számos más fogyatékossága is. Mi ebből a kiút? Nem az iskolai oktatás formájának, hanem tartalmának megváltoztatása, a pedagógiai munka színvonalának lényeges emelése. Ezen a téren már a következő iskolai évben fontos változások történnek, ahogy azokról cikkében dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter ír. Az 1960—1961. iskolai évben pedig, a folyamatosan megtett intézkedések kipróbálása után, érvénybe lép a tizenegyéves iskolák új tanterve. Ezt rövidesen közölni fogják a pedagógiai folyóiratok. Szükséges, hogy a szülők, iskolaügyi dolgozók nagy tábora gondosan áttanulmányozza az új tantervet, s az iskolai oktatás új tartalmával kapcsolatban széleskörű vita induljon meg. Mert a jó tanterv folyamatos életbeléptetése feltétele az iskolai oktatás szakaszán mutatkozó komoly hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésének és egyben ez az egyedül helyes út. Csehszlovákia és India népének közös feladata: Harc a békéért és a nemzetek közötti együttműködésért Ünnepi fogadás a prágai Várban dr. Radhakrisnan indiai alelnök tiszteletére Csütörtökön, június 7-én este Anto- j ben ünnepi fogadást rendezett dr. Sz. nin Zápotocký köztársasági elnök a Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság prágai Vár reprezentációs helyiségei- I alelnöke tiszteletére. Tegnapi lapunkban közöltük, hogy dr. Radhakrisnant, az Indiai Köztársaság alelnökét a prágai Károly egyetemen díszdoktorrá avatták. Képünkön: Az ünnepélyes avatás után Viliam Široký miniszterelnök gratulál dr. Radhakrisnannak. A fogadáson részt vettek Viliam Široký miniszterelnök, Antonín No-, votný, a'CSKP KB első titkára, Jaromír Dolanský, a miniszterelnök e)ső helyettese, Václav Kopecký, Ľudmila Jankovcová, Karel Poláček és dr. Václav Škoda miniszterelnökhelyettesek, Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Rudolf Barák belügyminiszter, Otakar Šimúnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Jiri Hendrych, Bruno Köhler és Václav Pašek, a CSKP KB titkárai, Václav Dávid külügyminiszter, a Nemzeti Front pártjainak miniszterei dr. Emanuel Šiechta, Antonín Pospíšil és dr. Jozef Kysclý, a kormány további tagjai, Adolf Svoboda Prága város főpolgármestere, a miniszterek helyettesei, a nemzetgyűlés elnökségének tagjať, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák képviselői és a csehszlovák közélet többi tényezői. Jelen voltak még a prágai diplomáciai testület képviselői. A fogadáson, mely szívélyes és baráti légkörben folyt le, Antonín Zá- potocký köztársasági elnök és dr. Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke mondtak beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) A Tito elvtárs vezette jugoszláv kormányküldöttség Lenin városában Joszip 2roz-Tito elnök és N. A. Bulganyin az „Elektroszila" leningrádi üzemben nerátor-üzemrészleg marósa lépett a z emelvényre. Az Elektroszila üzem munkásbizottsága nevében üdvözölte Tito elvtársat, aki a gyűlés résztvevőinek viharos tapsa közben keményen megszorította a szónok kezét. Utána A. Sz. Jeremejev, az üzem főkonstruktörje < mondott üdvözlő beszédet, a nők nevében pedig N. M. Medvedova munkásnő üdvözölte a jugoszláv vendégeket. Utánuk Joszip Broz-Tito, Jugoszlávia elnöke emelkedett szólásra; beszédét az ülés résztvevői hosszantartó tapssal üdvözölték. N. A. Bulganyin, aki ugyancsak beszédet mondott, a lelkesedés hatalmas hullámát váltotta ki a gyűlés részvevőiben. Leningrád, június 7. (TASZSZ) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a jugoszláv elnök kísérete az Sz. M. Kirovról elnevezett „Elektroszila" üzembe látogattak amely már három ízben nyerte el az élenjáró üzem címét. A munkások ezrei viharos tapssal és hurrá kiáltásokkal fogadták a vendégeket. Joszip Broz-Tito és N. A. Bulganyin elvtársak megtekintették a turbogenerátorok műhelyét, ahol a szovjet építkezések, hőerőművek számára a legnagyobb gépeket szerelik és a baráti államok megrendelésein dolgoznak. Tito elvtárs megismerkedett a termelési eljárásokkal és beszélgetett a mérnökökkel. Tito elvtársat többek között érdekelte az üzemben alkalmazott tökéletes villanyhegesztési módszer. Az üzemben ezután a munkások gyűlést tartottak. Lelkes tapssal üdvözölték Joszip Broz-Títot, N. A. Bulganyint, S. T. Sepilovot, Edvard Kardeljt, Kocsa Popovicsot, Mijalko Todorovicsot, Jakov Blazsovicsot és más jugoszláv és szovjet elvtársakat. B. Sz. Galahov, az üzemi bizottság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet munkások figyelemmel követik a jugoszláv nép sikereit, melyeket a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetése alatt ér el, és amely szilárdan halad a szocialista országépítés útján. Ezután N. P. Bogdanov, a turbogeN. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elfogadták az északi országok meglátogatására szóló meghívást Moszkva, június 8. (TASZSZ) — Amint a sajtó má: jelentette, Svédország, Dánia és Norvégia kormánya moszkvai nagykövetük útján N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját meghívták, hogy 1957. első felében látogassanak el országukba. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese június 7-én fogadta R. Sohlmant, Svédország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, A. Mörchöt, Dánia rendkívüli és meghatalmazott nagyköve1 tét, valamint E. Raadlandot, Norvégia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és bejelentette nekik, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a meghívást köszönettel elfogadták. A. A. Gromiko továbbá megkérte a nagyköveteket, hogy a látogatás konkrét időpontját és programját később határozzák meg diplomáciai úton. A francia parlament és a Köztársasági tanács küldöttségét meghívták Csehszlovákiába A nemzetgyűlés elnöksége elhatározta a francia parlament és a Köztársasági Tanács küldöttségének meghívását Csehszlovákiába, hogy elősegítse a két ország közötti hagyományos baráti kapcsolatok elmélyítését és a kölcsönös megismerést. E határozat alapján Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke e napokban írásbeli meghívást intézett André le Trouquer úrhoz, a Francia Köztársaság parlamentjének elnökéhez és Gaston Monerville úrhoz,- a Köztársasági Tanács elnökéhez. Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke június 4én meglátogatta a Szovjetunió Minizstertanácsa elnökét, N. A. Bulganyin elvtársat. Képünk a látogatáson készült, amely szívélyes légkörben zajlott le. J. Broz-Tito elnök meglátogatta N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét (ČTK felvétele)