Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-06 / 157. szám, szerda

A jugoszláv küldöttség első megbeszélései a szovjet kormány vezetőivel VorossJov elvtárs villásreggelit adott Tito elnök tiszteíetére • VOROSILOV: Már most elmondhatjuk, hogy ez örök időkre szóló barátság • TITO : A szovjet-jugoszláv baráti kapcsolatok továbbfejlesztésében, a békeszerető nemzetközi együttműködés erősítésében és a vi.ág békéjének megsziiárdításában rejtik a mi látogatásunk értelme Hétfőn délben Vorosilov elvtárs a Kreml Katalin-termében villásreggelit adott Tito elnük és kísérete tiszteletére. A villásreggelin Tito elvtárs és kísérete, szovjet részről pedig Bulganyin, Hruscsov, Vorosilov, Molotov, Szuszlov és Sepilov, valamint a párt és a kormány más vezetői vettek részt. A villásreggelín Vorosilov és Tito elvtárs beszédet mondott. A villásreggeli baráti hangulatban zajlott le. Hétfőn este a jugoszláv vendégek tiszteletére a moszkvai Nagy Színház díszelőadást rendezett. Vorosilov elvtárs pohárköszöntűje A villásreggelin K. J. Vorosilov a következő beszédet mondotta: Kedves Tito elvtárs! Kedves vendégeink! Nagy megelégedéssel tölt el, hogy pohárköszöntőt mondhatok az őn tiszteletére, Tito elvtárs, és az itt megjelent összes kedves vendégeink, a testvéri szocialista Jugoszlávia vezetői tiszteletére. Az önök Szovjetunióba érkezése, kedves elvtársak, valamint azok a rendkívül meleg érzések, amelyekkel a szovjet nép fogadta önöket, kitűnően példázzák országaink baráti kapcsolatainak fejlődését. Mindössze egy év múlt el azóta, hogy újból helyreállt a testvéri egység és a kölcsönös bizalom népeink között, de már most elmondhatjuk, hogy ez örök időkre szóló "barátság. Biztosak vagyunk abban, hogy az Ön itt-tartózkodása, Tito elvtárs, újabb hatalmas ösztönzője lesz a Szovjetunió és Jugoszlávia barátsága és sokoldalú együttműködése további virágzásának. Meggyőződésem, hogy az őszinte szívélyesség légkörében lezajló megbeszélések gyümölcsözők lesznek és új szakaszt jelentenek országaink barátságának megerősítésében, elő fogják segíteni a világ békéjének megszilárdulását. Szívélyes jóviszonyunk, országaink következetesen békeszerető politikája, az összes nemzetközi problémák békés megoldására irányuló közös törekvésünk óriási jelentőségű a világ békéjének megszilárdításában. Emelem poharam kedves Tito elvtárs és felesége egészségére, Kardelj és Popovics elvtársak és feleségük egészségére, Todorovics és Blazsevics elvtársak egészségére, minden kedves jugoszláv vendégünk egészségére, a szocialista Jugoszlávia népeinek boldogságára és felvirágzására, népeink megbonthatatlan testvéri barátságára. Új politikái Németország újraegyesítéséért A Német Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt követelése A Német Szociáldemokrata Párt országos vezetősége, ellenőrző bizottsága és parlamenti csoportja szombaton meghallgatta Ollenhauer párt-, elnök kül- és belpolitikai beszámolóját. Az ülés célja a július 10-én Münchenben megnyiló országos pártkongresszus előkészítése volt. Tito elvtárs pohárköszuntoje Joszip Broz-Tito elvtárs válaszul a következőket mondotta: Elnök elvtárs! Kedves barátaink! Nagyon megindítottak azok a baráti szavak és jókívánságok, amelyekkel az imént Jugoszlávia népeihez és hozzám személyesen szólott. Szeretném mindenekelőtt elvtársaim nevében és a magam nevében szívből megköszönni a Legfelső Tanács Elnökségének és a Szovjetunió kormányának, hogy meghívtak nagy, gyönyörű országukba. Az a rendkívül meleg fogadtatás, amelyben a Szovjetunió határa átlépésének pillanatától részünk volt, valamint az önök fővárosában, Moszkvában irántunk tanúsított kedvesség és figyelem nemcsak mélyen megindított bennünket, hanem arról is meggyőzött, hogy a szovjet népek ugyanolyan baráti érzelmeket táplálnak Jugoszlávia iránt, mint Jugoszlávia népei irántuk. Az önök meghívását elfogadva azzal a szilárd hittel jöttünk szocialista országukba, hogy e látogatásunk jelentős pozitív eredményeket hoz a két ország népei sokoldalú baráti együttműködésének további elmélyítésében és erősítésében, kölcsönös megértésünk és bizalmunk erősítésében. Afelől is bizonyosak vagyunk, hogy a béke és a békés nemzetközi együttműködés ügyéhez való ragaszkodás, amely áthatja mind a Szovjetunió kormányának, mind Jugoszlávia kormányának politikáját, teljes mértékben áthatja a nemzetközi viszonyok közös kérdéseiről folytatandó beszélgetéseinket és eszmecseréinket és hogy szovjetunióbeli tartózkodásunk ily módon hozzájárul a világ békéjének biztosításához és megszilárdításához. Országaink népeinek baráti érzelmei abból a harcból fakadtak, amelyeket a szabadságért, a függetlenségért és a szocializmusért vívtak. Különösen kifejezésre jutott ez a barátság a második világháború folyamán a fasiszta hódítók elleni harcban. A Szovjetunió népei országuk kirablása, fiaik és leányaik millióinak élete árán a hadműveletek fő terhével a vállukon győzelemre vitték szövetségeseinkkel együtt ezt a harcot. Jugoszlávia népei kommunista pártjuk vezetésével a megszállók túlsúlyban levő erői ellen vívott egyenlőtlen harcban szintén kivették részüket ebből a győzelemből. Puszta kézzel indították meg felkelésüket olyan időpontban, amikor a Szovjetunió kivételével egész Európa járom alatt volt és kemény harcokban, súlyos anyagi és emberáldozatokkal vívták ki nemzeti szabadságukat, függetlenségüket és társadalmi felszabadulásukat. , Forradalmunk e

nvik legjelentősebb eredménye az, hogy a háború előtti Jugoszlávia mindegvik rendszere által kihasznált és szított nemzeti civakodás és kölcsönös gyűlölködés romjain szilárd szocialista kollektívát, olyan Jugoszláviát teremtettünk, amely 17 millió tagjával aktív és hasznos tényezője a békének. A Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő példa és irányítás volt népeink számára az elmúlt háborúban, akárcsak korábbi harcunkban. Továbbra is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi lelkesítettek, így jutottunk el országunkban a szocializmus építéséhez és értünk el jelentős eredményeket az örökölt gazdasági elmaradottság és a háború okozta rombolások ellenére. Népeink megőrizték emlékezetükben a kölcsönös kapcsolatokat és közös harcunkat és örömmel üdvözölték a szovjet kormánynak azt az elhatározását, hogy megszüntesse a viszonyunkban kialakult rendellenes és káros helyzetet és a jugoszláv kormánnyal együtt megkeresse a két orA jugoszláv küldöttség első megbeszélései a szovjet kormány vezetőivel Június 5-én moszkvai időszámítás szerint 10 órakor a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnökségének kremlbeli üléstermében megkezdte első megbeszéléseit Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a szovjet kormány vezetőivel. A megbeszélések szívélyes és baráti légkörben folytak le. Jugoszlávia részéről a megbeszéléseken jelen volt Joszip Broz Tito, Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese, Kocsa Popovics, külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, és Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Joza Vilfan, a köztársasági elnök főtitkára, Antun Vratusa, a Szövetség! Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének kabinetfőnöke, külügyi államtitkárhelyettes. Szovjet részről jelen voltak a megbeszéléseken K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, D. T. Sepilov, V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, N. P. Firjubin, a Szovjetunió jugoszláviai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, L. F. lljicsov, a Szovjetunió külügyminisztériuma ykollégiumának tagja, K. D. Levickin, a Szovjetunió klügyminisztériuma ötödik európai ügyosztályának vezetője. szág huzamos baráti együttműködésének alapját. Azok a megbeszélések, amelyeket Hruscsov, Bulganyin, Mikojan és más elvtársakkal folytattunk kormányküldöttségük múlt évi jugoszláviai tartózkodása idején, Belgrádban közös nyilatkozat aláírását eredményezték. A belgrádi nyilatkozat történelmi jelentőségű okmány. Olyan politikai alap, amelyen Jugoszlávia és a Szovjetunió államközi kapcsolatai fejlődnek. De ez a nyilatkozat éppen nagy jelentőségénél fogva, mint olyan okmány, amely mind a szocialista, mind a többi ország közötti viszonyban új elvi tételek elemeit tartalmazza, túlnőtt a szovjet-jugoszláv viszony keretein és nemzetközi jelentőségű okmány lett. Ezért úgy vélem, hogy ki kel! emqlni e nyilatkozat rendkívül hasznos hatását nemcsak a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában beállott pozitív fejlődés értelmében, hanem a nemzetközi események pozitív fejlődése értelmében is. A szuverenitás, a függetlenség kölcsönös tiszteletbentartásának, az egyenjogúságnak és a mások belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvei, amelyekből a nyilatkozat kiindul, erős lendületet adtak országaink baráti kapcsolatai erősödésének és máris számottevő eredményekhez vezettek együttműködésünk gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és egyéb területein. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezek az elvek gyümölcsöző és pozitív jelentőségűek voltak kapcsolataink fejlesztésében és hogy sikeresen végrehajtottuk mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a nyilatkozat az országaink közötti megértés, barátság elmélyítése céljából előirányozott. Teljes mértékben osztom ezért elnök elvtárs azt a véleményt, hogy a közöttünk sorra kerülő megbeszélések lehetővé tesznek egy új szakaszt országaink barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztésében, azok a sikerek pedig, amelyeket ezen a területen elérünk, nemcsak népeinknek válnak hasznára és állnak érdekében, hanem hasznára válnak és érdekében állanak a világ békéjének és a nemzetközi megértésnek is. Ezekben a célokban, a szovjetjugoszláv baráti kapcsolatok továbbfejlesztésében, a békeszerető nemzetközi együttműködés erősítésében és a világ békéjének megszilárdításában rejlik a mi látogatásunk értelme. ürítem poharam Vorosilov elvtárs egészségére, a Szovjetunió többi vezető elvtársának egészségére, Vorosilov elvtárs felesége egészségére, a Szovjetunió népeinek boldogságára és jólétére, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság tartós barátságának további virágzására. Ebéd N. A. Bulganyinnál, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökénél N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 5-én moszkvai idő szerint 13 órakor a nagy Kreml palotában ebédet adott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének tiszteletére. Az ebéden részt vettek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió vezető képviselői. Ollenhauer beszámolójában kijelentette, hogy Adenauer helytelen és merev politikája következtében Németország újraegyesítése lekerült a nemzetközi megbeszélések napirendjéről. Közölte, hogy a párt ezért új kezdeményezésre készül. Hangoztatta, hogy az ország újraegyesítésére csak az európai biztonsági rendszer keretében kerülhet sor. A Német Szociáldemokrata Párt követeli, hogy a bonni kormány a nyugati hatalmak beleegyezésével kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval az újraegyesítésről, s az egyesítés „technikai előkészítése" céljából keressen kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaság szerveivel. Végül azt a véleményét fejezte ki, hogy a párizsi szerződéseket és a varsói egyezményt fokról fokra hatálytalanítani kell és össz-európai kollektív biztonsági egyezménnyel kell pótolni. Az ülésen ismét leszegezték, hogy a Német Szociáldemokrata Párt az általános hadkötelezettség bevezetése ellen foglal állást. A Szovjetunió kormányával valő tárgyalások mellett szállt síkra Thomas Dehler, a nyugat-németországi Szabad Demokrata Párt elnöke is. Sajtónyilatkozatot adott, amelyben javasolta, hogy amennyiben a kormány nem hajlandó teljesíteni ezt a követelést, nyugatnémet parlamenti küldöttség utazzék Moszkvába a tárgyalások megkezdésére. Ha pedig — mondotta Dehler — Adenauer nem engedné meg a kormánypártok képviselőinek részvételét a küldöttségben, akkor az ellenzéki pártok képviselőiből állítsák azt össze. Dehler már be is jelentette, hogy a Szabad Demokrata Párt ez ügyben érintkezésbe lépett a többi párt parlamenti csoportjával. Guy Mollet és Adenauer Luxemburgban a Saar-vidékről tárgyalt Luxemburg, június 4. (ČTK). — Luxemburgban június 4-én Guy Mollet, francia miniszterelnök megbeszéléseket folytatott Adenauer szövetségi kancellárral néhány nemzetközi kérdésről, elsősorban a Saar-vidékről. A két miniszterelnököt Luxemburgba elkísérték Pineau és Brentano külügyminiszterek, valamint • Faure és Hallstein államtitkárok is. A délelőtti ülésen szélesebb körű nemzetközi politikai kérdésekről tárgyaltak. Mollet tájékoztatta Adenauert moszkvai látogatásáról, valamint az algériai helyzetről. Adenauer viszont ismertette Mollet előtt amerikai útjának programját. Délután, amikor a Saar-vidékj kérdés került napirendre, mindkét részről csak a miniszterelnökök, a külügyminiszterek és államtitkárok vettek részt. A késő éjjeli órákban Luxemburgban közleményt adtak ki a tárgyalásokról. A DTA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint e tárgyalások állítólag „elsimították azt a kényes problémát, amely az elmúlt években oly nagy árnyat vetett' Nyugat-Németország és- Franciaország, kapcsolataira". A luxemburgi megbeszélések alapján 1957. június l-ig a Saar-vidéket politikailag a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolják. Ezt a megegyezést a lakosság 1955. október 23-t döntésének alapján érték el, amely elutasította a Saar-vidék „úgynevezett európaíasítását". A Saar-vidéknek a Német Szövetségi Köztársasághoz való gazdasági csatolását csak négy év múlva, 1960. január 1-én kezdenék meg. Addig a franciáknak joguk van a Wrandti-körzetre. Ezenkívül további 20 évre használatukban marad még három nagy bánya. A Saar-vidéknek a Némjt Szövetségi Köztársasághoz való úgynevezett „gazdasági csatolásáig" a franciák még mintegy 90 millió tonna Saar-vidéki szenet kapnak. A Mosel-csatorn.i kérdésének megoldásában, melynek kiépítése 550 millió márkába kerülne, a nyugatnémet kormánynak köteleznie kellett magát arra, hogy ebből az összegből 300 millió márkát fedez. Ez az egyezmény még Luxemburg beleegyezésétől és a belga kormánnyal folytatandó további tárgyalásoktól függ. A szakértők és a két fél gazdasági" tanácsadói azonnal megkezdik a Saarvidéki végleges egyezmény kidolgozását. A szerződést azonban még ratifikálnia kell a bonni és a párizsi parlamentnek. A nyugati államok külön egyezménye-' alapjá-i e szerződéshez beleegyezésüket kell nyilvánítania az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának is. Hamburgi atomfizikus a szovjet atomkutatásokról Hamburg, június 5. (ČTK). — „Az amerikai tudósoknak meglepetést okozott a szovjet atomvillanytelep. Be kell ismerniük, hogy ma már a Szovjetunióban a niodern fizikai kutatások egyes területein nagyobb intenzitással és sikerrel dolgoznak, mint a Nyugaton." Ezt írja dr. Bagge professzor hamburgi atomfizikus, a VVelt am Sonntag című lapban. Dr. Bagge néhány nappal ezelőtt tért vissza a Szovjetunióból, ahol részt vett az atomfizikusok országos kongresszusán. A Szmolenszk és Moszkva között fekvő atomvillanytelep látogatásáról dr. Bagge professzor a következőket mondja: „A villanytelep technikai felszerelése minden tekintetben nagy benyomást tett ránk. Lehetőségünk nyílott alaposan megszemlélni valamenynyi berendezését, sőt fényképfelvételeket is készíthettünk. Meggyőződtünk arról is, hogy az Észak-Amerikai Egyesült Államokból érkezett látogatókat meglepte a berendezések technikai színvonala. A nyugati világ tudósai, akik részt vettek ezen a kongresszuson. sokkal többet láttak, mjnt amenynyi előttük az eddig közzétett atomkutatás-eredményekből ismeretes volt. E berendezések méretei, az óriási eszközök és az alapvető kutatással és magtechnikával foglalkozó fizikusok száma minden várakozást felülmúlt. Az orosz fizikusok számos rendkívül érdekes újdonságot ismertettek előttünk, valamint bemutatták a gyorsítási módszerek valóban nagyszerű javaslatait." Lengyelországban 36 ezren részesültek amnesztiában Varsó, június 5. (ČTK). — A Lengyel Népköztársaság fő államügyészsége közölte, hogy befejeződtek az amnesztiáról szóló törvény érvényesíNÉHÁNY SORBAN NORODOM SZIHANUK, kambodzsai herceg, aki Lengyelországban tartózkodik, június 4-én kíséretével együtt megtekintette Varsó nevezetességeit. A délután folyamán Szihanuk herceg egy zseiani automobilgyárba látogatott, ahol a dolgozók melegen fogadták. (ČTK). AZ ÜJ KlNA sajtóiroda jelenti, hogy egyhónapi tartózkodás után Pekingből repülőgépen haza indult az olasz kereskedők és iparosok egy csoportja. Ez a küldöttség kínai tartózkodása folyamán több kereskedelmi szerződést kötött kínai kiviteli és behozatala társaságokkal. (ČTK). A BRIT ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER az alsóházban egy képviselő kérdésére kijelentette a Montebello szigetén nemrégen folytatott hidrogénbombakísérlettel kapcsolatban, hogy a brit kormány a közeljövőben további kísérleteket tervez. Henderson képviselő tiltakozott e kísérletek ellen és rámutatott, hogy következtükben a légkör radioaktivitása fokozódik. (ČTK). A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti, hogy a spanyolországi Onatának egyik gyárában (San Sebastiantól délre) 450 munkás tiltakozó sztrájkba lépett egyik elvtársuk letartóztatása miatt. A hatóságok parancsára a gyárat bezárták. (ČTK). A GENUAI KIKÖTŐ rakpartján amerikai rohamsisakok gurultak ki, amikor a 27 láda közül az egyik a főidreesett és széttörött. A ládákat az Izraelbe hajózó „Alfonso Pellegrino" olasz hajóra rakták fel. Amint a Reuter jelenti, az olasz rendőrség a rakomány* elkobozta. (ČTK). tésének munkálatai. 1956. április 27től 36 000 személy részesült kegyelemben az amnesztia törvény alapján. Az amnesztia törvény alapján kiszabadult személyek között van 28 000 egyén, akiket a börtönökből bocsátottak szabadon, közülük 3500 nő. A szabadon bocsátottak között sokan vannak, akiknek büntetésük egy részét elengedték. Ezenkívül a helyi államügyészség kivizsgálása folytán a bíróságoknak 10 700 javaslatot küldtek az'amnesztia törvény felhasználására. Szabadon bocsátottak több mint 1300 olyan személyt, akiket államellenes bűncselekmény miatt ítéltek el. 1600 hasonló esetben a büntetés idejének egy részét elengedték. Ezek közül 121 esetben életfogytiglani ítéletet 12 évi börtönbüntetésre változtattak át, a többi esetben a büntetés a felére vagy harmadára rövidült. C

J szo 1956. június 340,