Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-28 / 179. szám, csütörtök

Pártunk harcos múltjából Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe a nemzeti felszabadító harcban » • A torokgyík hajdan és ma H A müncheni ' -ulás mind a cseh, mind a szlovák nemzetre nézve tragikus következményekkel járt. A nyugati hatalmak meghátráló politikájától Hitler vérszemet kapott és arra töre­kedett, hogy a Csehszlovák Köztár­saságot teljesen felszámolja. A szlo­vák Hlinka-párti szeparatistákat Szlo­vákiának Csehországtól való elszakí­tására buzdította, a prágai kormányt pedig arra ösztökélte, hogy a szlovák szeparatisták ellen erélyesen lépjen fel. Mikor Beran kormánya eltávolí­totta Tiso kormányát és Szlovákiában statáriumot hirdetett ki, Tiso Hitler­rel tárgyalt Berlinben, ahol megálla­podtak a Szlovák Aliam kikiáltásában. Ugyanakkor a nácik benyomultak Cseh- és Morvaország területére, me­lyet protektorátusnak nyilvánítottak. Horthvék kihasználva a zavart, Kár­pát-Ukrajnát szállták meg. Így osz­tották fel a Csehszlovák Köztársasá­got, mely elvesztette több mint 20 éves állami függetlenségét. |itler e brutális beavatkozása el­len egyedül a Szovjetunió til­takozott. E nehéz órákban a CSKP Moszkvában levő Központi Bizottsága bátorította a népet, hogy a cseh és szlovák nép történelme nem végződik e gyászos napokban, mert a népek harcolni fognak a megszállók ellen és Csehszlovákia sohasem lesz Hitler hátországa. Ebben az időszakban a dolgozók véglegesen meggyőződtek ar­ról, hogy a burzsoázia nem képviseli a nép érdekeit. A kommunista párt azonban megnyerte a tömegek bizal­mát és sók forradalmi és szervezési tapasztalattal, bolsevik keménységgel, politikai előrelátással rendelkezett. Funkcionáriusai marxista-leninista el­mélettel felvértezett, a nép ügyéhez hü forradalmárok voltak. A kommu­nista párt így felkészülve Csehszlo­vákia dolgozó népe élére állt, hogy megvívja harcát az állami és nemzeti függetlenségének megújhodásáért, az új népi köztársaságért. Az 1939—1945-ig terjedő időszak ä cseh és szlovák nemzet leghősibb, egyúttal legnehezebb fejezeteihez tar­tozik. Csehországban és Szlovákiában a? erőszak, szociális elnyomás, fék­telen gazdasági kizsákmányolás, kul­túrbarbarizmus uralma került sorra. Mindkét nemzet hosszú időre a hit­lerista hóhérok és hazai csatlósaik rabszolgaságára volt kárhoztatva, és úgy látszott, hogy nemzeti önállósá­guk is teljesen megsemmisül. Csak egy út maradt a nemzet, a dolgozó nép megmentésére, az ellenállás, a harc útja. Az eltaposott emberi és nemzeti öntudatot helyre kellett ál­lítani. Fel kellett emelni a burzsoá­zia által eldobott és megalázott füg­getlenség zászlaját és köréje kellett csoportosítani a nemzet összes egész­séges erőit a megszállók és az árulók ellen. A népnek meg kellett mutatni a megújhódás, az állami és nemzeti függetlenség perspektíváját. Meg kel­lett találni azt az erőt, amely alkal­mas az elszánt népet egyesíteni, amely a harc kezdeményezője és szervezője lesz. Szerencsének bizo­nyúlt, hogy ilyen erőt a cseh és szlo­1 vák nép már a korábbi, burzsoáziával folytatott ken?ény harcokban nevelt magának. Ez volt Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a munkásosztály har­cokban megedzett élcsapata. Az ille­galitásban a föld alól felcsendült me­rész hangja és 1939. március 15-én a párt kiáltványában a nemzethez for­dult, bejelentve, hogy az első sorok­ban fog küzdeni a szabadságért és függetlenségért vívott harcban. Ügy hangzott ez, mint egy eskü, melyet a kommunisták az utolső betűig be­tartottak, amelynek megvalósításáért 25 ezer kommunista vesztette életét. A párt kiáltványa a dolgozók milliói­ban felgyújtotta a hit és remény láng­ját. A cseh országrészekben megkezdő­dött a tömegagitáciő. Illegálisan ki­adták a Rudé Právot, mely minden 10—14 napban négy-nyolc oldalon je­lent meg. Morvaországban a Morav­ská Rovnosť, Naša Pravda, Tribúna, Ostravában a Pravda, Čin, Cíl, Pocho­deň, Jiskra, Űder, Szlovákiában előbb a Hlas ľudu, majd a Kladivo, Hammer, Zprávy KTK, Boľševická zástava ille­gális újságok és egyéb röplapok je­lentek meg. 1959. október 28-án Prá­gában hatalmas népi tüntetést ren­deztek a CSKP kezdeményezéséből, így nőtt a tömegek aktivitása a párt vezetése mellett. Szlovákiában Tiso fasiszta kor­^ mánya igyekezett a néppel el­hitetni, hogy árulásával megmentette a nemzetet a háborútól. A nép azon­ban csakhamar rájött a csalásra, ami­kor bevonták öt a Lengyelország és a Szovjetunió elleni háborúkba. A fél­revezetett munkások is elfordultak a Hlinka-párttól, mihelyt meggyőződtek Mióta ismerjük a torokgyík kórokozóját ? Az első győzelmet 70 évvel ezelőtt a diftéria-bacilus felfedezése jelentet­f te. Az orvostudomány a XIX. század felállítását. A CSKP külföldi vezető- \ végén forradalmi éveit élte, az embe­sége azonban a haza népéhez fordult Anség akkoriban ismerkedett meg lát­és nem szűnt meg rádió útján foly- ihatatlan ellenségével: a kórokozó mik­tatni az agitációt és az illegális pár- Próbákkal. Két nagy tudós állott ekkor, toknak helyes irányt szabni. \olkotása csúcspontján. Louis Pasteur A nemzeti felszabad,to harcnak * Párizsban é a veszettség elleni nagy segítségére volt a Szovjetunió- * oéaöoItás mó(l]út fcereír e. Berlinben val 1941. júl.us 18-an és 194a de- * R. Koch mär megtalälta a tuberkul ó. cember 12-en kotott szerződések, A 2is é s kolera kórokozóját. Mind­moh/evlr mint oriuonMn a - - J arról, hogy szociális helyzetük nem melyek Csehszlovákiát mint egyenran- i kettöjüke t tehetséges' tanítványok 1. . . , ni 1 a amnt i CWI nvtól/ öl A t-nwivnnnirtn Y 1 ° 0 J S Z O _ T 1956, június 28, javult. A fasiszta Tiso-kormány úgy akarta megoldani a munkanélkülisé­get, hogy több mint százezer munkást küldött Németországba, hogy ott a hadiüzemekben a háborús gépezet ré­szére dolgozzanak. A szakadék még jobban elmélyült. Az árulókkal szem­ben a szlovák értelmiség többsége is ellenséges magatartást tanúsított. A gazdasági és kultúrélet terén erős németesítés kezdődött, ami a szlovák nép széles rétegeinek tömeges ellen­állását váltotta ki. A fasiszta uralom politikája miatt a szlovák népben mindjobban elmélyült a cseh nemzet­tel való összetartás érzése. A szláv Összetartozás és a nép a Szovjetunió iránti rokonszenve egyre erősödött. Ez a szolidaritás és a nép minden remé­nye oda irányult, hogy mielőbb felújít­sa nemzeti szabadságát és demokrati­kus jogait. Már a Lengyelország elleni háború előkészítésekor Ružomberokon, Kezmarokon és Žilinán a katonaság körében nyílt lázadások törtek ki. A nép a lázadókkal rokonszenvezett. 1940. október 30-án a fciandlovai Kő­szénbányákban hatalmas sztrájk tört ki. A sztrájkban közösen részt vettek a szlovák és a német munkásság és csak katonasággal, csendőrszuronyok­kal, tankokkal, páncélautókkal tudták azt elnyomni. Sztrájkok törtek ki Sirkben, Krompachyban, Slovinkyben, Muráňban, Lipt. Osadán és másutt. Mind az illegális CSKP prágai Köz­ponti Bizottsága. mind az SZLKP Központi Bizottsága munkáját a CSKP-nak Moszkvában levő külföldi vezetősége irányította. A munkásosz­tály a párt vezetése alatt forrt egy­be. A párt a falvakban maga köré gyűjtötte a falusi szegénységet, be­folyásolta a kis- és középparasztokat, s a haladó értelmiség köreiből is új hívekkel gyarapodott. Amikor 1941. június 22-én a hitleri Németország hadüzenet nélkül, orvul megtámadta a Szovjetuniót, Tiso kor­mánya elsőként csatlakozott a rabló­hadjárathoz és katonáit a háborúba kergette. A párt a szlovák nemzetnek a háború és a fasizmus ellen táplált ellenszenvét a szabadságért vívandó felfegyverzett harcra irányította. Po­litikai tömegmunkája a keleti frontra küldött szlovák katonák gondolkodá­sában tükröződött vissza. Csakhamar tömeges átszökések történtek és ké­sőbb a frontra küldött egységek fel­bomlottak és a katonák a Szovjetunió területén alakult csehszlovák egysé­gekbe léptek. A keleti frontról visz­szatérő szlovák katonák leleplezték a szovjetellenes fasiszta propaganda csalásait, a hitleristák bestiális gyil­kosságait és megszilárdították a hitet a szovjet hadsereg győzelmében. A kommunista párt mind Csehországban, mind Szlovákiában megszervezte az üzemekben a szabotálásokat, valamint a közlekedési vonalak megrongálását. 1941-ben Csehországban a gestapó­nak, Szlovákiában az ÜSB-nek sikerült elfognia az illegális központi bizott­ságok tagjait. Ez ugyan nagyon ne­héz csapás volt, azonban nem volt halálos. A bebörtönzöttek helyébe új harcosok léptek, akik összefogták az erősen megritkult sorokat és új ösz­szeköttetéseket szerveztek. A párt felhívásai termékeny talajra hullot­tak. Csehországban a Kőiben-, Ring­hoffer-, Škoda-, Walter-művek mun­kásai sztrájkoltak. Megalakultak a szabotázs-csoportok, majd a kisebb partizánosztagok. A kommunista párt' mindenütt arra törekedett, hogy nem­zeti bizottságokat alakítson. Csehor­szágban, a CSKP és a Nemzeti Ellen­állás, „Maffia" vezetősége megalakítja a közös illegális szervezetet, a Köz­ponti Nemzeti Forradalmi Bizottságot. Ez felhívással fordul a polgárokhoz, hogy mindenütt egységes nemzeti for­radalmi bizottságokat alakítsanak. E törekvések Szlovákiában valamivel ké­sőbb, a Központi Forradalmi Nemzeti Bizottság megalakításához vezettek. A németek Sztálingrádnál elszen­** vedett megsemmisítő veresé­ge siettette az eseményeket. A Lon­donban tartózkodó csehszlovák kor­mány szabotálta a fegyveres harc megszervezését, r nemzeti bizottságok gú államot ismerték el. A kommunista párt a Szovjetunióra támaszkodva elő­vették körül. R. Koch tanítványai kö zé tartozott Löffler Frigyes, aki egy készítette a dolgozókat a fegyveres felkelésre, a gyűlölt fasiszta betola­kodók elleni végleges leszámolásra. „ cllOKZaTO i ü /.. 6. 1^?^ 6" ľ 9Z a n. S Zľ ,e S I" megtalálnia a parányi, gömböcské f u, U°. 9°ľľ .VT , kPUSZtító diftériajárvány idején kitár­felkelesre, a gyűlölt fasiszta betol a- J táan kereste az elnémul t ^ t M_ leszamolasra. ? ban a titokzato s kórokozót. Sikerült pon adva voltak a nemzeti felszaba dító harc előfeltételei, de hiányzott a harc központi irányítása. Ezért a CSKP moszkvai vezetősége 1943 nya­rán szlovák területre küldte a párt 'ben végződő pálcikát (1884-ben) csak t az volt a feltűnő, hogy a bacilus ) nem szaporodik olyan mértékben, mint \más mikroba, és nem kerül el a szer­> vezet egyéb helyeire. Később aztán néhány tagját hogy a pártot élőké- . k:derülf> h nem is a bacil[(S szitsek az elkovetkezo tortenelmi har- Y J- /JM X cokra. Ezek a párttagok újjászervez­ték a szétszakított párthálózatot és szép sikereket értek el a forradalmi nemzeti bizottságok megalakításában. A szlovákiai partizánmozgalom új szakasza 1944 júliusában kezdődött, amikor megérkeztek az első szovjet Ä és szlovák ejtőernyősök, akiket a ' Szovjetunióban képeztek ki. Ezek az ejtőernyős csoportok alkották az új 1 partizánosztagok vezérkarának mag­vát. Románia felszabadulása után a i párt fegyveres felkelésre szólította < fel a népet és így a szlovák nép i nemzeti felszabadító harca magasabb ( fokú szakaszába lépett. 1944. augusz- ( tus 25-én Martinban a felkelés már, nyílt formában nyilvánult meg. A fel­fegyverzett munkások és az átpártolt ] katonák megszállták az üzemeket, hi­vatalokat, állomást, postát és más < . ' a cwcftuí lícur, u utjteriuuu epületeket. Néhány napon belül ^ gyúltat és környezetét, hogy ugyanígy cselekedtek Közép-Szlovákia más járásaiban is. 1944. augusztus 30-án szólalt meg a besztercebányai szlovák rádióállomás, amely fegyve­res harcra hívta fel a szlovák nem­zetet a megszállók ellen a szabad Szlovákiáért az új demokratikus Cseh­szlovák Köztársaságban. A Szlovák Nemzeti Felkelés szerve­zője és vezető ereje Szlovákia Kom­munista Pártja volt, melynek a fel­kelési és más területeken is voltak járási és helyi szervezetei. Az SZLKP vezető szerepe a járások, városok és falvak nemzeti bizottságaiban és a partizánmozgalomban nyilvánult meg. A hadseregben is erősödött a párt befolyása. A párt 1944. szeptember 2-án kiadta Szlovákia Kommunista Pártja kiáltványa című felhívását és szeptember 9-én megjelent a Pravda első kiadása. A kommunista sajtó nemcsak a hátországban, de a front­szakaszokon és a partizánosztagokban is elterjedt. Nagy jelentőségű az SZLKP és a ^pusztít, hanem termelt mérge (difté­i ria-toxin), amely annyira erős, hogy ,1 grammja 20 000 tegerimalac meg­' öléséhez elegendő. Hányféle diftériás megbetegedés van ? A diftéria-bacilus fertőzés útján ke­rül a szervezetbe. Terjeszti maga a diftériás beteg, mégpedig nemcsak közvetlen érintkezés, hanem tárgyak útján is (játék, könyv, evőeszköz). De nagymértékben terjesztik a bacilus ­gazdák is, akiknek vagy a kiáltott betegség után marad egyideig a tor­kukban virulens (fertőzőképes) dif­téria-bacilus, vagy maguk meg sem betegedtek, de hordozzák és terjesz­tik a torokgyík kórokozóját. Ma már rendszeres lepedékvizsgá­lattal ellenőrizzük a diftériából felgyó­nincs-e közöttük bacilusgazda. A betegség lappangási ideje aránylag rövid: 2—7 nap. A diftéria formái olyan tarka vál­$ tozatosságot mutatnak, hogy sokáig nem is ismerték fel közös eredetüket. Mt csak a leggyakoribbakat, a gége­diftériát és a torokdiftériát említjük, nem térünk ki az orr, szem, fül és a nemi szervek diftériájára. A gégediftéria, a félelmes krup fő­ként kisgyermekeknél (1—3 éves kor­ban) fordul elő. A diftériás álhártyák i a gégében és légcsőben keletkeznek, i elzárják a levegő útját és fulladást, , légszomjat okoznak. A gyermeket, aki , kétségbeesetten vergődik és küzd a levegőért, gyakran csak a műtét mentheti meg a megfulástól. A gége­metszés (tracheotomia) abból áll, hogy a gégébe kívülről csövet vezetnek be, amelyen át a beteg levegőhöz jut. Az > intubáció lényege, hogy a csövet vé­> res műtét nélkül, a szájon keresztül J—=a« « a • vezetik a gégébe. Ma már ezekre a Szlovákiái szocialdemokratak kong- Z mü tétekre ritkán resszusa Besztercebányán, ahol a két 4 munkáspárt egyesült. A szlovák nép a kommunista párt vezető szerepé­ben kezességet látott arra, hogy a felszabadított köztársaság más lesz, mint a München előtti volt. A párt műtétekre ritkán kerül sor. A torokdiftériánál a diftériás lepe­dék, az erősen tapadó szürke álhár­tya a mandulákat, garatképleteket bo­rítja. Nem mindig könnyű megkülön­böztetni a mandülagyűlladástól. Leg­súlyosabb formája a toxikus diftéria, tekintélye nagyon megnőtt. A felke- Jamikor a diftéria-bacilus mérge a lés a cseh országrészekben is élénk * " ~ J * * visszhangot keltett. A felkelés kitöré­se után a cseh hazafiak százai csat­lakoztak a harcoló szlovák néphez. Ugyanakkor Csehországban is meg­erősödött a CSKP vezette partizán­mozgalom. /\z SZLKP Besztercebánya megszállása után ismét illegalitásba került. A párt arra irányította tevé­kenységét, hogy a népet a partizánok támogatására buzdítsa és előkészítse a további feladatokra. Nagy figyelmet szentelt a nemzeti bizottságoknak. A párt az ipari dolgozók figyelmét munkájuk szabotálására irányította, később pedig megakadályozta, hogy a visszavonuló németek elhurcolják a gépberendezéseket és a készleteket. 1945 februárjában sikerült Široký és Ďuriš elvtársakat a fogházból kisza­badítani. jjzlovákia felszabadulása után a szívet és az idegrendszert támadja meg. Az idegrendszeri elváltozások, bé­nulások múló jellegűek (lágyszájpad, szemizmok, végtagok bénulása). A szívizomgyulladás (myocarditis) külö­nösen gondos ápolást és hosszabb ágynyugalmat igényel, mert még a látszólagos javulás időszakában is tragikusan végződhetik. Ilyen súlyossá azonban csak azoknál válhatik a to­rokgyík, akik nem kaptak védőoltást cs nem részesültek idejében szérum­kezelésben. [ Hogyan segít a dif tériaszérum ? A diftéria-bacilus felfedezése tette lehetővé a tudomány újabb győzel­mét: a diftéria-méreg (toxin) közöm­bösítését egy ellenméreggel (antito­xinnal). 65 évvel ezelőtt egy Bardach nevű orosz orvos Ogyesszában kutyá­kat oltott be diftériával és megfigyel­te, hogyha a kutya a betegséget ki­állta, vére csodálatos tulajdonsággal rendelkezik: diftériával fertőzött kí­sérleti állatokat meggyógyít. Hasonló kísérletek folytak Párizsban és Berlinben is. Pasteur tanítványai közül Emil Roux kereste a diftéria ellenmérgét, Koch tanítványai közül harci akciók súlypontja a cseh országrészekbe helyeződött át. A prá­gai felkelésben a dolgozó nép aktí­van részt vett a köztársaság felsza­badító harcában, mely 1945. május 9-én bezárult. A tömegagitációtól kezdve a tünteté­seken, sztrájkokon, szabotázsakciókon i f-ľ-^"?' keresztül egészen a fegyveres felke- KTettse' ^ " dlftén a­SZerum fe U lésig volt az az út, melyen a CSKP Y . . , a cseh és szlovák néDet az úi sza- * Ma mar koztudomas u- h°9V a fer­a csen es szlovák nepet az u, sza- .főző betegségek nagy részét azért kap­bad, nepi demokratikus Csehszlovákia ? , uk meg életünkbe n rendszerint csak utjara vezette. A felszabadított koz- 1 egyszer, mert a betegség leküzdésére társaságban újból a CSKP az, amely 4 szervezetünk ellenanyagokat termel, a Nemzeti Frontban tömörítette a né- amelyek a 'egközr'ebbi fertőzést már pet. ; idejében ártalmatlanná teszik. Ha a Grek Imre. \ kórokozó mikrobákat „láthatatlan el­lenségnek" hívjuk, a vérünkben ter­melődött ellenanyag a „láthatatlan védórség", amely résen áll, hogy az ellenfél további támadásait meghiú­sítsa. Ezen alapszik az ellenállóképes­ég (immunitás), amelyben fontos szerepet játszik idegrendszerünk vál­tozott reaktivitása ( visszahat óképes­stge) is, a már ismerős kórokozóval szemben. Behring azonban még valóságos csodát látott abban, hogy a diftériá­ból kigyógyult kísérleti állat vérében, pontosabban a vérsavóban diftéria-el­lenméreg található. S valóban csoda­számba ment az eredmény, melyet ezzel a szérummal beoltott diftériás gyermekeknél elért. A torokgyík halá­lozási arányszáma nyomban feltűnően csökkent. Ma is egyetlen specifikus (fajla­gos) gyógyszerünk a diftéria ellen a gyógy savó (szérum), amit főként im­munizált lovaktól nyerünk. (Mellette sikeresen alkalmazzuk a pennicillint is, amely egyúttal kiküszöböli a szö­vődményes fertőzéseket). Csakhogy a szérumkezelésnek van egy titka: ide­jében kell alkalmazni. Már N. F. Fi­latov, a diftéria elleni harc orosz út­törője megállapította (1895-ben), hogy a betegség első napján szérummal kezelt gyermekeknél a halálozási arányszám 0 volt, a második napon már 8 százalékos, akik pedig csak a betegség negyedik napján jutottak szérumhoz, azokat már r • ak 50 szá­zalékban lehetett megmenteni. Talán nincs is betegség, amelynél annyira határoznának a naptjk, sőt órák, mint éppen a torokgyíknál. Mi­nél későbben kezdjük a szérumkeze­lést, annál nagyobb adagot kell adni és a kilátások annál rosszabbak. Ezért fontos annyira, hogv a szülök minden torokgyulladás esetén azonnal orvos­hoz forduljanak és idejében észre­vegyék a gyermeknél a gégediftéria (krup) első jeleit: a sípoló, egyre re-: kedtebbé váló hangot, ugató köhö­gést és a hörgő légzést. Ne tévessze meg a szülőt, ha a gyermeknek nincs magas láza, mert a diftériára a 38 fok körüli hőmérséklet jellemző. Hogyan előzzük meg a torokgyíkot ? A szérum alkalmasnak bizonyult ä diftéria gyógyítására, de a megelő­zésben nem jelenthetett komolyabb eredményt, mert védőhatása csak átmeneti, néhány hétig tartó. A gyógysavó ugyan győzelemre segít a betegséggel szemben, de az idegen­ből kapott „zsoldoshadsereg" nem marad sokáig a szervezetben. A to­vábbi támadások (fertőzések) ellen a szervezet csak úgy tud védekezni, ha maga termeli ki saját védőhadseregét. Az újabb győzelem Ramon nevéhez fűződik, aki a diftéria-toxint forma­lin segítségével annyira ártalmatlan­ná tette, hogy elvesztette mérgező hatását, de a szervezetet arra ösz­tökéli, hogy diftéria-ettenmérget ter-. meljen. Ez az eljárás a védőoltás. Míg a szérumkezelés csak passzív im-. munizálás, mert a szervezet az ellen-, anyagokat készen kapja, a védőoltás aktív immunitást ad, mert a szervezet maga termel ellenanyagot és a difté­riával szemben tartósan ellenállóké­pessé válik. Nálunk a diftéria elleni védőoltás­nak olyan rendszerét dolgozták ki és léptették életbe 1953-ban, amely ál­landó ellenállóképességet biztosít. Az i lapoltás három injekcióból áll: az elsőt már háromhónapos korában megkapja a csecsemő, a másodikat hat héttel később, a harmadikat pe~. dig újabb hat hónap múlva. Ha a gyermek szabályszerűen meg­kapja az alapoltást, majd az egy in­jekcióból álló újraoltást is három, öt és nyolcéves korában, a diftéria ellen nagymértékben védetté válik. Az el­lenállóképesség még fokozható, ha é gyermekeket nyolcéves korukig min­den évben újraoltjuk, aminek első­sorban a gyermekintézetekben van jelentősége. A diftériás megbetegedések száma a védőoltások eredményeképpen egy ti­zedére csökkent és az utóbbi évek­ben egyetlen gyermek sem halt meg torokgyíkban, aki a védőoltásokat pontosan megkapta. A védőoltás nem zárja ki teljesen a megbetegedést, csak nagyon csökkenti valószínűségét és megbetegedés esetén kiküszöböli a szövődményeket. tgy jutott el a diftéria elleni harc a döntő ütközethez, hogy az a beteg­ség, amelynek leküzdése ennyi újat, olyan fontos tudományos eredménye­ket hozott az emberiség számára, most majd annak válhasson példájá­vá, hogyan lehet egy pusztító kórt a tudomány eredményeinek gyakor­lati felhasználásával, a gyermekekről való gondoskodással, a szocializmus felé haladó egészségügy vívmányaival diadalmasan legyőzni. MUDR. RÝL ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents