Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-27 / 178. szám, szerda

ŰJRAA KÖZÖSBEN 1953-ban történt. Ciglán, Ke­let-Szlovákiának ebben az északi, hatámienti falujában már akkor harmadik típusú szövetkezet volt. Fiatal volt ez a szövetkezet, mind­össze egy éves. A belépők nagy kedvvel láttak hozzá a közös gazdálkodáshcz, csak az volt a baj, hogy nem volt közöttük senki, aki a vezetésre alkalmas lett vol­na, aki a szervezéshez értett vol­na. Voltak xyanok is közöttük, akik a társasqazdálkodásban vala­mi idegenszerűséget láttak, ismét mások nem voltak tisztában ennek *előnyeivel és jövőjével. A szövetke­zet ellenségei, a kulákok ezt a té­továzást arra használták fel, hogy az ingadozókat megnyerjék maguk­nak. Sikerült is a tervük — szét­esett a szövetkezet. Voltak, akik örültek ennek, de sokat közülük elkeserített a szövetkezet szét­esése. Érezték és tudták, hogy jobban megy a munka, szebb az é'.et a közösben. Kedvetlenül dol­goztak keskeny kis földjeiken. Két éven keresztül állt üresen a szövetkezet sertésistállója. Mada­rak tanyáztak benne. De a szövet­kezeti gondolat szikrája nem aludt ki a szívekben. A szikra lángra lobbant, s tavaly ősszel már hozzá is fogtak a szövetkezet újjáépíté­séhez. A téli hónapok alatt a tagok alaposan megbeszélték a szövet­kezeti tervet. Megtalálták azt az embert is, akire rábízták a szövet­kezet vezetését. Joszif Csemát, ta­pasztalt kisgazdát választották meg elnöknek. — Amikor elérkezett a tavasz, s körülöttünk virágjaborultak a gyümölcsösök, jóleső érzés töltött el mindnyájunkat, hogy ismét kö­zösben dolgozhatunk — mondja a szövetkezet elnöke, Joszif Csema. Megérkeztek a traktorok, s a ta­gok a gépek segítségével nekilát­tak a tavaszi munkának. Közösen vetettek, ültettek, s építkeznek. — Bennünket erről az útról főb­bé senki nem téríthet le — foly­tatja az elnök. — Nagyon jól tud­juk, hogy minden a fejlődés út­ján van, nekünk is egyre többet kell termelnünk. S ez csak a nagytáblás szövetkezeti földeken lehetséges ... (0-f) r Újfajta gumiabroncsokat gyártanak Gottwaldovban A gottwaldovi Vörös Október-üzem dolgozói újfajta gyorsasági gépkocsi abroncsot gyártanak 6,50X15 méret­ben, amely csaknem félszer könnyebb mint az eddigi „Barum Ideál" gumi­abroncs. Ezt az autógumi-újdonságot a koprivnicei Tatra üzemi verseny­zője, Veŕimiŕovský már ki is próbálta. A kísérleti úton 108 km óránkénti át­lagsebességet ért el. Bebizonyosodott, hogy az új autogumi-külső a kanyar­ban nagyobb stabilitást kölcsönöz a kocsinak, egyenes úton pedig ki­sebb a gördül^cenységet gátló ellen­állás. Az autógumi kevésbé hasz­nálódik el és nem is melegszik olyan hamar fel. Az autó biztosan halad az úton még akkor is, ha a gumi­tömlők nincsenek kellően felfújva. Az újfajta gumitömlő iránt érdek­lődést tanúsított Cordini, az ismert francia versenyautó-garázs tulajdonos is, aki minap látogatást tett a gott­waldovi üzemben. A francia autóver­senyző nagyobb rendelést tett és a szállítmány a napokban indul el Fran­ciaországba. A bratislavai építészeti dolgozók teljesítették a félévi tervet A bratislavai Magasépítészeti Vál­lalat dolgozói június 26-án teljesítet­ték az első félévi építkezési-szere­lési tervet. Ezzel valóra váltották kö­telezettségvállalásukat, amelyet a CSKP országos konferenciája tiszte­letére tettek, és még két nappal le­rövidítettek. Kötelezettségvállalásuk sikeres tel­jesítését a téli lemaradások időbeni behozása, a meghosszabbított műsza­kok. valamint a nagyszámú kollektív és egyéni kötelezettségvállalás telje­sítése tette lehetővé. (Tudósítónktól) Szlovákia első ötszínnyomású rotációs gépe A napokban he­lyezték üzembe a bratislavai Poligra­:iai Vállalat 01-es izemében Szlovákia jlső ötszínnyomású nélynyomásos ro­:ációs gépét. Eddig i szlovákiai színes is képes újságokat Csehországban kel­lett nyomtatni. Ké­sünkön : Pavol Ja­<ubec gépmester jrömmel nézi a hi­játlan példányokat ..z új rotációs gép üzembehelyezése jtán. Az irányelvek valóra váltásáért Beszélgetés a PoFana-üzem főmérnökével Üzemeinkben a CSKP Központi Bi­zottsága által kiadott irányelvterve­zet nagy visszhangra talált. A dolgo­zók ezrei adtak be javaslatokat e nagyjelentőségű tervekhez. Most, hogy a CSKP Központi Bizottsága a dolgozók értékes tapasztalatait fel­használva, kibocsátotta a második öt­éves tervre vonatkozó elfogadott irányelveket, a dolgozók üzemszerte ezek teljesítésének lehetőségeit ke­resik. A tervek teljesíthetők — halljuk innen is, onnan is, — csak meg KS!1 találni a módját, hogy a lehető leg­gazdaságosabban a legtöbbet termel­hessünk. Az irányelvek behatóan foglalkoz­nak a könnyűipar termelésével is és kimondják, hogy „biztosítani kell a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítését kellő mennyiségű és bő választékú gyártmányokkal, amelyek MELYIK A LEGJOBB SÖR? Friss sört! Kine vágyódnék nyár idején egy pohár friss sörre, hogy szomiát csillapít­sa? Igén, a sör most a fogyasztás nagy cikke. Nem lesz azért érdekte­len, ha a sörgyár­tás problémájával és annak történe­tével foglalkozunk röviden, mert bi­zony sokan van­nak, akik naponta isznak sört, da nem ismerik annak gyártási mődját. Mióta gyártanak sört Szlovákiában? Sörünk világhíre megkívánja, hogy erre a kérdésre röviden feleljünk riportunkban. Feljegyzések szerint már a XIII. században főztek sört a mártom ko­lostorban, de a szlovákiai sörfőz­dék nagyobb ré­szét a XVII—XIX. század közötti idő­ben alapították. A XV. században a sört tutajon szállí­tották egészen Ko­máromig. A legré­gibb sörfőzde az ilavai, amelyet 1635­ben létesítettek. A többiek alapítási éve: Bratislava — városi sörfőzde 1752, Levoča — 1780, Kassa — 1857, Bratislava-Stein sörfőzde — 1876, Martin — 1893, Nyitra — 1893 és v Vihnye 1894. A szlovák sörfőzdék történetében Jelentős fordulatot hozott az 1945. év. A sörfogyasztás azóta az előbbi évek­hez viszonyítva tizenötszörösére emelkedett. Ma a sör Csehszlovákia elsőrendű kiviteli cikke. A budéjovi­cei és pilzeni sört a világ minden tá­jára szállítják. Miből is készítik a sört? Á sört malátaárpáből, komlóból és vízből készítik. Ezekből a nyersanya­gokból cukortartalmú félgyártmányt állítanak elő, amely erjesztés révén válik sörré. A sör megfelelő tárolás után fogyasztható. A sör minősége a feldolgozott nyersanyagoktól és a gyártási módszertől függ. A sörfőz­dék világos és barna rlirt készítenek. A világos sörben, amelynek színe vl­Töltik a söröshordókat a bratislavai sörgyárban lágossárga vagy aranysárga, több a komló és a szénsav, mint a J>arna, úgynevezett bajorsörben, amelynek íze édeskés. A sör alkoholtartalma, ame­lyet fokokban fejeznek ki. a feldolgo­zott maláta mennyiségétől függ. Szlovákia legnagyobb sörfőzdéje Sz'ovákia legnagyobb sörfőzdéje a bratislavai Západoslovenské Pivovary n. v. (Nyugatszlovákiai Sörfőzde). Ennek a nemzeti válalatnak főüzeme a Steiner utcában, fióküzeme a Hal­téren van. Felkerestük Bezák elvtár­sat, a vállalat igazgatóját, aki kész­ségesen tájékoztat a sörgyártás prob­lémáiról. Rámutat többek között arra, hogy a Západoslovenské Pivovary Szlovákia legnagyobb és Csehszlová­kia harmadik legnagyobb sörfőzdéje. A vállalat a bratislavai kerületet és a nyitrai kerület déli részét látja el sörrel. A bratislavai sörfőzdék üzemé­nek lényeges kiépítése és korszerűsí­tése is azt mutatja, hogy a szocia­lizmus építőmunkája e téren is sike­res. A bratislavai sör sikere Prerovban A bratislavai sörfőzde a Prerovban . nemrég megrendezett országos sör-: kóstolón, amelyen az összes neves csehszlovák sörgyárak részt vettek, a 12 és 16 fokos világos sörével az első, a 14 fokos világos sörével a máso­dik legjobb volt. Ez az eredmény mindennél többet mond és legjobban bizonyítja, hogy Szlovákiában kitűnő sört állítanak elő, s azt is, mennyire fejlődött nálunk ez az iparág a leg­utóbbi évekbeli. Hiszen itt nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy a bratislavai 12 fokos sör jobb a világ­hírű budejovicei vagy pilzeni 12 fo­kos sörnél. — Ez a siker — mondja Bezák elvtárs — elsősorban a bratislavai sörfőzde kitűnő kollektívájának kö­szönhető, melyben több jeles vezető munkás már 35 év óta dolgozik. Ezek a derék munkatársak mintaképül szolgálnak az üzem fiatalabb dolgo­zóinak. Miért nincs elég palacksör? A bratislavai sörfőzdék ez idő sze­rint 102 százalékra teljesítik a ter­vet, vagyis 5 százalékkal jobban, mint a múlt évben. A palacksör fo­gyasztása 30 százalékkal emelkedett. Miért? A fogyasztóközönség arra jöt rá, hogy célszerűbb otthon tar­tani a palacksört, mint étkezés ide­jén korsósört hozatni a vendéglők­ből, avagy a kocsmába menni sört inni. A bratislavai sörgyár igazgatósá­ga erre való tekintettel elhatározta, hogy a palacksör gyártását 10 szá­zalékkal fokozza. Tervbe vette to­vábbá, hogy a második ötéves terv folyamán egy újabb, nagy automa­tikus palacktöltőállomást állít fel, amely ki fogja elégíteni a palacksör fokozott keresletét. A palacksör jelenlegi hiányát az is előidézi, hogy egyrészt a fogyasz­tók, másrészt az elárusítók az üres palackokat nem adják vissza idejé­ben a sörfőzdének, miáltal a palack­sör töltését gátolják, mert a sör­főzdének nem áll módjában mindonkor új söröspalackokat beszerezni. Ez ugyanis elsőrendű exportcikkünk. A fogyasztóközönségen múlik, hogy használat után azonnal adja vissza az üres palackokat az elárusítónak, amivel hozzájárul a palacksör gyártá­sának folyamatosságához. Ezt üze­nik a sörfőzde dolgozói a sörkedve­lőknek és a sör elárusítóinak. <K) minőségét lényegesen javítani keil." A szövetek előállításánál különös f'­gyelmet kell fordítani a nem gyűrődő szövetek gyártására és újfajta, új­mintájú textilgyártmányokat kell ter­vezni, javítva színezésüket. Az irány­elvek többek között kimondják azt is, hogy a munkát korszerűsíteni ke'l nagy teljesítményű gépek bevezetésé­vel és javítani kell a technológiai folyamatokon. Az irányelveknek e részeit kutatva állítottunk be az apátfalvai textil­üzembe és Máj József főmérnöktől kértünk nyilatkozatot arra vonatko­zóan, hogyan szervezik meg üzemük­ben a munkát, hogy az irányelveket teljesíthessék. Máj főmérnököt a kérdés nem érte váratlanul, üzemükben már az irány­elvtervezetet is ala{k>san áttanulmá­rfyozták, s a javaslatokat maguk dol­gozták ki, figyelembe véve lehetősé­geiket. Most, hogy az irányelvek munkájának konkrét feladatokat szabtak, ezek teljesítését elsősorban a gépi berendezések minőségének ja­vításával kívánják teljesíteni. A gépi berendezésekre vonatkozó­lag előzetes tervet dolgoznak ki. Fi­gyelembe vették mindazokat a kor­szerű gépeket, — akár hazai, akár külföldi gyártmányúak, — amelyeket eddig a textiliparban alkalmaznak. E modern gépek felszerelését rövidesen megkezdik és munkájukat fokozatosan­'átállítják á legfejlettebb technikájú gépekre, s ennek megfelelően javJtjSk munkájuk mennyiségét és minőségét. A gépesítés tökéletesítésével és a munkafolyamatok korszerűsítésével kívánnak eleget tenni az irányelvek szabta feladatoknak. Az irányelveknek megfelelően már a közeliövőben javítanak a textil­anyagok minőségén és színezésén. A 40—60 százaiékor. válamint 70—80 százalékos minőségeknél máris új színkártyákat dolgoztak ki. Ezenkívül a kartolt és fésült fonalak színeit is bővítik, amivel növekszik a diszimé-: ter (szövetkép) is. Az üzemben jelenleg számos újítá-í son is dolgoznak, amelyeknek beve-: zetésével szintén az irányelvek szab­ta feladatokat kívánják teljesíteni. A textilanyagok keveréséhez a hő­energia gazdaságos kihasználására és a nyersáru hibáinak ellenőrzésére irányuló újításaik vannak, ezeket most tökéletesítik. Az újítások, ame­lyek a munkafolyamatok megjavítá­sára jótékony hatással lesznek, a har­madik és negyedik negyedévben ke­rülnek bevezetésre. Most a szövőgé­peket látják el önműködő szálkereső­vel, amivel szintén javítanak munká­jukon. Az irányelvekről beszélve Máj fő­mérnök még annyit jegyzett meg, hogy az irányelvek üzemükre vonat­kozó része teliesít'iető; természete­sen a feladatok nem könnyűk és tel­jesítésük nem jelenti azt, hogy min­den nehézséa könnyen megoldhatók. A nehézségek azonban azért vannak, hooy leküzdjék őket. Leküzdik a tex­tilüzemben is és mind a gépi beren­dezések korszerűsítésére, mind a mi­nőség és színezés javítására, mind • munka , többi részére vonatkozó irányelv szabta feladatokat teljesítik. Ennek biztosítéka az a megelége­dés, amellyel az üzem dolgozói a CSKP országos konferenciáján el­hangzott értékes nyilatkozatokat és határozatokat fogadták. (b) Megérdemelt kitüntetés Besztercebányán e hó elején ki­tüntették Kovács Györgyöt, az ipoly­viski EFSZ mezőgazdászát. Négv esz­tendeje dolgozik jelenlegi beosztásá­ban. A köztársasági elnök kitünteté­sét adta át neki J. Šipoš, a kerületi nemzeti bizottság elnöke. Nagy ér­deme • van Kovács Györgynek abban, hogy az ipolyviski szövetkezet tavaly az őszi munkák versenyében az első helyre került. A szövetkezet május elsejére növénytermékekböl tett 315 775 korona értékű vállalását 400 ezer koronával túlteljesítette. Fárad­hatatlanul dolgozott azért, hogy a szövetkezetben 268 hektárt sürüso­rosan vessenek el, 30 hektár krump­lit pedig négyzetes-fészkesen ültet­tessenek 32 hektáron előcsíráztatott magot vetettek. E jó munkának meg is lett az eredménye, amit elsősorban is a munkaegység értéke bizonyít. A szövetkezet 26 koronára tervezte a munkaegység értékét, de 32 korona lett belőle. A kerületi nemzeti bizottság elnö­ke ezenkívül még Kováčik Pavelnek, a kráfovaí EFSZ elnökének is átad­ta a köztársasági elnök kitüntetését. Tavaly ez a szövetkezet is jó ered­ményt mutatott fel. Búzából 18,5, árpából 27,5, zabból 21, krumpliból 194, takarmányrépából 650 mázsás •ítlaghektárhozamot ért el. 230 köb­méter silót készítettek s így min­den fejőstehénre 40 köbméter nedv­dús takarmány jut. Főleg állattenyésztésük mutat ki­magasló eredményt. Egy tehénre 4202 liter volt az évi átlag, de 6335 lite­res kimagasló eredményt Is elértek. A Stejman-bódékban nevelt bor­iaknál 1,27 kg-os súlygyarapodást ér­nek el naponta. A sertéstenyésztésben Is szép ered­ményeket érnek el. A súlygyarapodás igen nagy: 72 deka naponta és da­rabonként. Egy anyasertéstől átlago­san 16,6 malacot választanak el. A baromfi tenyésztés is szép eredmé­nyekkel kecsegtet. A tojáshozam 220 darab egy tyúktól évente. Gabonabeadásukat 448 százalékra teljesítették. A szövetkezeti piacra 62 030 liter tejet, 81784 tojást, 5530 kiló sertéshúst és 3530 kiló mar­hahúst adtak. Ily módon 38 koronát fizettek mun­kaegységenként a természetbenieken felül. J. Murgaš, Besztercebányai A védnökségi tevékenység szép példáia Aki az üzemi munkásság védnöki tevékenységének jó példáját akarja látni, látogasson el a rozsnyói járás­ba. Rejdovára. Sok dicsérő hangot hall a szövetkezet két patronáló üze­méről, az Energotrust és a Dobsmai Vasércbánya dolgozóiról. Mind a két üzem segít a falu szö­vetkezetének. Az Energotrust szak­emberei a szövetkezet villamos gé­peit javítják rendszeresen, készség­gel segítenek mindenben, ha valamire szükségük van a szövetkezetben. A rejdovaiak már régebben meg­rendeltek egy pótkocsit. Sajnos még mindig nem kapták meg. Ez sem okozott nagyobb gondot, a szövetke­zetet szívesen kisegítették a dobsi­nai bányászok — kölcsön adtak egy pótkocsit a szövetkezetnek. Tavaly a szénakaszálásnál kaptak nagy segítséget az üzemiektől. Bár az idén úgy szervezték meg a széna­kaszálást, hogy segítség nélkül ma­guk végezzék azt el, szükség esetén az idén is számíthatnak az üzemek munkásságának segítségére. Hálásak is ezért a szövetkezet dol­gozói a védnöki üzemek munkásságá­nak. (m.) OJ SZO jT 1956, június 27, **

Next

/
Thumbnails
Contents