Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-24 / 175. szám, vasárnap

NÉPHADSEREGÜNK A Katonák a CSKP konferenciája után • PÄRTÉLET B EKE O RE { Á konferencia határozatáról beszélnek a kékkői bányászok Magdalik tiszt alakulatában már a CSKP országos konferenciájának megkezdése előtt néhány nappal összeült a pártszervezet bizottsága. Azon gondolkoztak, hogyan tájékoztathatják a legjobban és leggyorsabban a kommunistákat és a többi katonákat a konferencia lefolyásáról. Már voltak bizonyos tapasztalataik a múltból és ezért elhatározták, hogy minden reggel néhány percet szentelnek a rövid tájékoztatásra. így jártak el már hétfőn, a konferencia első napján. Az egységek politikai- és pártfunkcionáriusai reggel megmagyarázták a katonáknak a konferencia küldetését. Kedden reggel már Novotny elvtárs beszámolójáról beszéltek, melyet egyes funkcionáriusok már előbb meghallgattak a rádióban. Szerdán azonban nem sikerült összehívni tájékoztató gyűlést, mert a katonák gyakorlaton voltak. De ez sem riasztotta el a katonai és politikai dolgozókat. Például az önműködő ágyúütegben, melynek Laluha tiszt is tagja, este összehívták az ifjúsági szövetségi gyűlést. Itt a politikai dolgozó és a többi kommunisták ismertették a CSISZ-tagok előtt Novotny elvtárs beszámolójának azt a részét, melyben az ifjúsági dolgozókról beszélt. A. CSISZ-tagok azonnal levonták a következtetést: „Munkánkat érdekesebbé kell tennünk és így hatékonyi

w lesz" — így hangzott a CSISZsrŤF-^ét munkájáról folytatott vita végkövetkeztetése. Hogy e határozat a gyakorlatban is megmutatkozzék, elhatározták", hogy közös kirándulást tesznek az egyik Vágon-túli kastélyba vagy várba. A gyűlés véget ért, de a-beszélgetések tovább folytatódtak. A katonák túlnyomó többsége nem olvasta el részletesen a konferencia összes anyagát. Ezért kérdésekkel fordultak azokhoz, akik az anyagból többet olvastak. Itt felmerültek a következő kérdések: ..Milyen megjegyzések hangzottak e

v -•ásodik ötéves terv irányelvtervezete jl ? čepička elvtársról is beszéltek? Mit? Felszólalt valaki a hadseregből?" Több hasonló kérdés hangzott még el. A kommunisták, amennyire tudtak, válaszoltak. Kitűnt azonban, hogy még a legjobb akarattal sem válaszolhattak azonnal mindenre. Elhatározták tehát, hogy gondosan áttanulmányozzák az egész anyagot és beszélgetéseket rendeznek az országos konferenciáról. Egyes beszélgetésekre meghívják a CSKP járási titkárait, akik részt vettek a konferencián. így akarják elérni, hogy minden katona minél többet tudjon a konferenciáról. Példás szolgálatért Mint tartalékost hívták be Orosz elvtársat a csehszlovák néphadseregbe h nhetes gyakorlatra. Orosz elvtárs a háború alatt a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Most alkalma volt párhuzamot vonni a két hadsereg között. Mikor visszatért az üzembe, a következőket mondotta: „Fiúk, akiben most egy kis életkedv van, lehetetlen, hogy ne Példás Katona jelvénnyel térjen haza a tényleges szolgálatból. Kár, hogy nem vagyok fiatalabb. Ahogy én láttam és tapasztaltam e rövid idő alatt, nálunk minden föltétel megvan, hogy a szolgálatot teljesítő fiatalok tovább képezzék magukat a hadseregben. Nagy választékban állnak a fiatalok rendelkezésére szépiro i mi és szakkönyvek. Mindenki találhat kedvére valót. Én a legszívesebben a kőművesszakmába vágó könyveket szeretem, mivel kőműves vagyok. Nem így volt ez a magyar hadseregben. Ha az ember olvasni akart, akkor esetleg a „Feküdj — föl"-t olvashatta. Orosz elvtárs építkezési vállalatnál dolgozik, mint kőműves. Munkatársai szeretik, különösen a fiatalok, szívesen tanítja őket a szakma fortélyaira. Hazaérkezése után az üzem levelet kapott a katonai parancsnokságtól,, amelyben Orosz elvtárs szolgálatot teljesített. A levélben ez áll: „Kérjük az üzem vezetőségét, hogy Orosz elvtársnak üzemi gyűlésen, példás katonai szolgálatáért adják át a mellékelt oklevelet. Orosz elvtárs háromhetes szolgálata alatt bebizonyította, hogy jó hazafi." Holod Béla, közkatona. Az emberről való gondoskodás (Levélszemle) A CSKP konferenciáján Novotny elvtárs beszámolójában szó volt arról, hogy a fegyveres erők összes kommunistáinak és parancsnokainak gondoskodniok kell, hogy fegyveres erőnk harcképessége szüntelenül növekedjék és mindjobban fel legyen készülve a honvédelemre. Ezzel kapcsolatban a katonák nevelésén kívül a róluk való gondoskodásról is szó volt. Láthatjuk, hogy míg az Amerikai Egyesült Államokban a hadvezetés kérdésében vetélkednek a légierő és tengerészegységek főparancsnokságai, hogy melyik fegyvernem legyen jobban kiépítve, addig nálunk, a mi hadseregünkben, mint erre a pártkonferencia is rámutatott, az emberről való gondoskodás van az előtérben. Egészségvédelem terén az utóbbi időben jó eredményeket értünk el. Tavaly az 1954-es évhez viszonyítva 65 208 munkanapot nyertünk, mert jobban gondoskodtunk katonáink egészségéről. Hogy mit jelent ez a kikőozésben? Ezt a katonáknak a harci és politikai képesítésben elért eredményein látjuk. Ha azonban a termelési feladatok teljesítésével kapcsolatban vizsgáljuk ezt a számot, megállapíthatjuk, hogy a megtakarított idő alatt 22 nagy lakóházat építhetnénk fel. KOVÁCS ANDRÁS közkatona levelében elismerően ír az egészségügyi dolgozókról. Dr. Zavadský és dr. Harvalik orvosokat dicséri, hogy kitűnő szakemberek és igen barátságos viszonyban vannak a kórházban ápolt betegekkel. De az ápolónők is példás gondoskodásukkal és a takarítónők alapos munkájukkal hozzájárulnak, hogy a betegek jó környezetben mielőbb kigyógyuljanak. A katonákról való godoskodást nemcsak a betegeknél tapasztaljuk. TÓTH GÉZA közkatona az élelmezésről a következőképpen számol be: „A koszt minőségével és mennyiségével nagyon is elégedettek vagyunk. Még a legnagyobb evőknek sem kell iiaza írni csomagokért. Ha itt-ott valakinek mégis csomagot küldenek, nem szerénységből küldi haza a választ, hogy a jövőben ilyesmivel ne fáradjanak, mert csomagokra nincs szüksége, hanem azért, mert az így van. Nemrégiben Poláček közkatonának küldtek hazulról csomagot. Restellte a többiek előtt, akik azt gondolták; hogy nem elég neki, amit itt kap. Pedig hát ő nem kérte a csomagot, s nincs is rá szüksége. Hisz mindenki annyit ehet itt, amennyi belé fér. Az elsőéves katonák közül sokan bevonulásuk óta nyolc-tíz kilót híztak." Tóth elvtárs ezzel kapcsolatban a szakácsok munkáját is dicséri. BAJNÖCZI JÁNOS közkatona arról számol be, hogy egységükkel kirándulást szerveztek fővárosunkba, Prágába. „Sokan közülünk — írja Bajnóczi elvtárs — még nem látták Prágát, ezért nagyon örültek az útnak. Érkezésünk napján megtekintettük a Klement Gottwald múzeumot, másnap pedig a Hadsereg Múzeumban voltunk. A prágai Várat is megnéztük, majd futballmérkőzésen és a budapesti Nagycirkusz előadásán vettünk részt. A katonákról való jó gondoskodást bizonyítja e sikeres kirándulásunk megszervezése is." Örült Bajnóczi elvtárs, hogy bajtársaival fővárosunkban, Prágában volt, ahol a napokban fejeződött be a CSKP országos konferenciája, amely merész feladatokat állított a kommunisták elé népünk jólétének további fokozása érdekében. • Szerdán reggel ültek össze a kékkői szénbányászok egészüzemi pártbizottságának tagjai és Zemanek elvtárs, a vállalat igazgatója, hogy megbeszéljék mik a legfontosabb feladaA Nagy Honvédő Háború bősei A vitéz határőrök I opatkin határőr-hadnagy egysé- • tok, hol mit kell tenni az egyenletes gének tagjai mitsem sejtve • szénfejtés és az új munkahelyek kivégezték szolgálatukat, midőn a haj- V építése érdekében. Megállapodtak abnaíi derengésben fasiszta ágyúk és f ban, hogy jelenleg egyik legfontogépfegyverek tüze zavarta meg a ko- ^ sabb feladat az agitációs munka megra reggeli csendet. Ä javítása és az országos pártkonferena cia határpzatainak ismertetése. — A konferencia anyagát kommunisták és pártonkívüliek közkincsévé kell tennünk — mondja többek között Tuček elvtárs, az egészüzemi pártbizottság elnöke. Igaz, akadtak olyan pártalapszervezetek a bányákban, amelyek nem vártak utasításra és a pártcsoportok bizalmijainak kezdeményezésére már hozzáfogtak az anyag tanulmányozásához. A Háj-bánya pártszervezetében például már a konferencia második napján értei kezletet tartottak a pártcsoport bi1941. június 22-ének reggelére virradtak. Az őrség azonnal fegyvert fogott és önfeláldozóan kiállt hazája földjének védelmezésére az óriási túlerővel szemben. Ebben a titáni küzdelemben hősi halált haltak az egység komszomolistái: Lopatkín hadnagy, Glaszov politikai tiszt, Koszarev, Dozsiíin s más határőrök. Az ellenség azonban csak 12 nap múlva tudta elfő'' '->' a hős határőrök erődjét. A breszti hősök A fasiszta támadás első napjaiban ^ zalmiak és a népnevelők, s megvitata breszti erőd helyőrsége három ^ ták a beszámolók egyes részeit, utázászlóalj gyalogsággal és a harcko-é

n

a csoportos beszélgetéseket szerveztek a bányászokkal. De nem voltak minden alapszervezetben ennyire önállóak a pártcsoportok bizalmijai. Most is. mint azelőtt, sok helyen cselekvés helyett várják az „utasítást". Pedig a bányában a munkacsizó zászlóaljjal heves ellenállást fejtett ki. Noha elfogyott az élelmiszerük és lőszerkészletük is fogytán volt, húsz szovjet harckocsi kirontott az erődből és ellentámadást indított. Közben az üzemanyaguk is elfogyott. Mégsem adták fel a harcot. A kom- J helyeken sok probléma vár még megmunisták példáját követve, a katonák J ol

dásra, s ezeken elsősorban az ott mindvégig kitartottak a helyükön. Y dolgozó kommunisták segíthetnek, ők „Nem kaptunk parancsot a visszavo- • adhatnak választ a sokszor bonyolult nulásra - mondotta a kommunista • P°»tikai és termelési kérdésekre, Rublevszkij, az egyik szovjet parancs- T amelyekkel az országos konferencia nok -, tehát ki kell tartani. Elpusz- • n

a9yon részletesen foglalkozik. Per• sze az egészüzemi pártbizottság is igyekszik segítségét nyújtani a pártszervezeteknek. A pártszervezetek tulunk, de nem hátrálunk." Az ellenség csak 21 napig tartó harc után tudta birtokba venni az erődöt. J. M. Zsubacsev kapitány, Fomin ezredbiztos, Matyevoszján politikai tiszt, Sablovszkij kapitány, Naganov és Mahnacs komszomolista hadnagyok és több más, az esküje mellett híven kitartó szovjet katona, a szocialista haza d„,4 járókkal, szállító- és segédmunkások feláldozó védőinek méltó példaképei*. J ^

1' Szóva

l,/

ninden e^

e

s kommunisLőrincz László őrvezető T

tána

k "^velő munkát kell végez> bizottságainak fő feladata most, hogy 'a bányászokkal megismertessék a > konferencia határozatainak őket legI közvetlenebbül érintő részeit, hogy •beszélgessenek a technikusokkal, váGrigorij Katovszkij születésének 75. évfordulóiára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hősei közölt jelentős szerepet töltött be Grigirij Ivanovics Katovszkij, a polgárháború legendáshírű hadvezére. 1881-ben született a besszarábiai Gencsestiben egy gépész családjában. Már 16 éves korában forradalmi tevékenységet fejt ki a munkásság körében, amiért megismerkedik a cári börtönökkel. Mikor kiszabadul megtámadja a nemes urak kúriáit, szétosztatja javaikat a szegények közt, rátámad a politikai foglyokat kísérő őrszemekre és kiszabadítja rabjaikat. Réme az! elnyomóknak. 1906-ban ismét elfogják és tíz évi szibériai kényszermunkára ítélik. Nyercsinszkből megszökik és az első világháború kitörése már újra Besszarábiában éri. Forradalmi munkát végez, de ismét tetten érik s ezúttal halálbüntetés vár rá, melyet azonban hosszú kényszermunkára változtatnak. A februári forradalomkor kiszabadul. A román hadszíntérre siet, ahol csatlakozik a bolsevikokhoz. Küzd Gyenikin, Petljura, Antonov és más fehértábornokok hordái ellen. Nevét félelemmel ejti ki az ellenfél. Érdemei elismerésül há-om Vöröscsillag-érdemrenddel tüntették ki. A forradalom győzelme után Frunze lovassági parancsnoknak nevezte ki. Figyelmeztette a szovjet hadsereg fiatal tisztjeit, hogy híven őrizzék az idősebbek harci hagyományait és tapasztalataikat minduntalan újabb elméleti ismeretekkel egészítsék ki. Katovszkij elvtársat 1925. augusztus 6-án bérgyilkos golyója orvul megölte. L-z Persze az eredményes és színvonalas agitáció fontos feltétele, hogy a párttagok fokozatosan mind jobban megismerkedjenek a konferencián el• hangzott beszámolókkal és felszólaä

lásokkal. Igaz, hogy nagyobb részük meghallgátta már, vagy pedig az újság hasábjain elolvasta őket, de egy• szeri olvasás nem elég, csak részleJtek ragadhatták meg figyelmüket. Ennek következménye, hogy jó néhány elvtárs nem látja még világosan mi a fő feladat. A konferencián elhangzott beszédek, a hibák bátor és éles bírálata, a személyekre való tekintet nélkül alkalmazott őszinte és kemény kritika és önkritika mély hatással van az egészüzemi pártbizottság tagjaira és azzal a meggyőződéssel töltötte el az ülés résztvevőit, hogy most a konferencia után a bánya valamennyi pártszervezetének életében új fejezet kezdődik. — Most értettem meg, hogy ezentúl másként kell dolgoznom, más: ként kell vezetnünk és sokkal többet f kell foglalkoznunk a bányászok kez^ deményezésével, a gyűléseken tett • megjegyzéseikkel — mondja a vállalat igazgatója. A bányászok — különösen a fiatalok addig nem nagyon érezték azt, hogy bírálataiknak, javaslataiknak súlya van, hogy véleményüket figyelembe veszik fontos gazdasági kérdések^ nél. A parancsolgatás, a vélemények ^ mérlegelésének mellőzése — mondotta a felszólalásában Pupala elvtárs, a pártA bizottság egyik tagja — a felfelé I irányuló bírálat elnyomására vezetett J a bányában és az önálló gondolko• zás, véleményalkotás helyett meghuv nyászkodásra, hízelgésre nevelt. Ez | a helyzet természetesen akadályozta ?a bánya dolgozóinak fejlődését. ? Az egészüzemi pártbizottság ülése V megállapította, hogy e vezetési hibák 0 egyik fő oka az ideológiai munka $ gyengesége. A „követelem, parancso(} lom, figyelmeztetem" szavakat köny^ nyebb kimondani, mint egy-egy felÍ

adat megoldásához politikai, vagy szakmai felvilágosítást adni, politikai szakkönyvekből olvasni, hozzáértő emberekkel tanácskozni és mindennek a tanulságait a dolgozókkal megértetni, határozatba foglalni, majd a feladatot a tömegek segítségével meg-r valósítani. Valóban az egészüzemi pártbizott'-i ság konferencia utáni ülése jelentős lépés a bánya pártszervezeteinek megerősítéséhez, a kollektív vezetés és a személyi felelősség kialakításához. Jelentősen hozzájárul a bátor építő bírálat felkeltéséhez, a tömegekkel való elvtársi kapcsolat elmélyítéséhez, agitációs munka megjavításához. Mindez azonban megköveteli a banya pártalapszervezeteinek funkcionáriusaitól, valamint a párttagoktól, hogy az eddiginél jobban képezzék magukat politikailag és szakmailag, harcoljanak a propagandamunka megjavításáért. A jó vezető igényt tart munkatársai segítségére, valamennyi párttag részvételére, a feladatok megoldásában nem tűri a lazaságot, a felületes munkát, de munkatársaival szemben nem támaszt túlzott követelményeket, nem hajszol-! ja őket, nem parancsolgat, hanem kommunista türelemmel és szeretettel a feladatok elvégzése közben neveli és lelkesíti őket felelősségteljes munkára, a gépi berendezések védelmére. Hogy ez mennyire fontos, igazolja az a tény, hogy olyan értékes műszerek, mint a millszekundos robbantáshoz szükséges készülék elkallódhatott és sok más szerszám, fontos gépalkatrészek omlasztás közben a bánya mélyén maradtak. Minél több lesz azoknak a kommunistáknak száma, akik alaposan megismerkednek a konferencia határozataival és minden esetben bátran támaszkodnak a tömegekre, hisznek alkotó erejükben, annál aktívabbak lesznek a párt alapszervezetei, annál több szén kerül majd a föld mélyéből felszínre, gyárainkba és otthonainkba. A kékkői bányászok a konferencia tiszteletére vállalt kötelezettségeket derakasan teljesítették és az év elejétől több mint 23 600 tonna szenet adtak terven felül. A konferencia anyagának tanulmányozása révén el akarják érni. hogy a szocialista munkaverseny lendülete ne csökkenjen, hogy újabb nagy eredmények, kezdeményezésék szülessenek. Meggyőződhettünk arról, hogy akárcsak a nyitott könyv, olyan a bánya élete az egészüzemi pártbizottság előtt. Tudnak az emberek örömeiről, panaszairól. A kevésbé fontos kérdésekkel éppúgy foglalkoznak, mint a jelentősekkel. Mondják is a bányászok: „A XX. kongresszus óta megtalálnak bennünket az egészüzemi pártbizottság tagjai akkor is, amikor a munka jól megy és a feladatokat teljesítjük. Elbeszélgetnek velünk, jó tanácsokkal segítenek." A kékkői kommunisták munkájára lehet építeni. Kétségtelen, hogy a konferencia határozatainak megvalósításában az elsők közé tartoznak majd. Erdősi Ede A CSKP országos konferenciájának anyaga Közöljük olvasóinkkal, hogy a „Pod zástavou socializmu" 13. száma megjelenik — mint rendesen — szlovák nyelven és rendkívüli kiadása magyar és ukrán nyelven is, mégpedig 1956 július 15-e táján. Ez a szám bővített terjedelemben jelenik meg és közli a CSKP országos konferenciáján elhangzott beszámolókat, vitafelszólalásokat, a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját és a második ötéves terv irányelveit. A bővített szám ára 7 korona lesz. A „Pod zástavou socializmu" 13. számát, valamint a rendkívüli magyar és ukrán kiadás megrendeléseit valamennyi járási postahivatal, az SZLKP járási bizottságai és a Pravda, az SZLKP KB kiadóvállalata, a Novinárstvo üzem terjesztési osztálya (Bratislava, Gorkého 8.) 1956. július 2-ig fogadja el. OJ S 2 ô 1956. június 24,