Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-22 / 173. szám, péntek

A legmagasabb jugoszláv kitüntetés G. K. Zsukovnak Moszkva, (TASZSZ). Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke június 20-án a Kremlben G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének és marsalljának a második világháborúban szerzett érdemeiért a Sloboda legmagasabb jugoszláv rendjelet adományozta. J. Broz-Tito a rendjel átadásakor azt mondotta, hogy a katonai hősiességért adományozott e legmagasabb kitüntetést a szovjet hadvezérnek a második világháború győzelmében szerzett kiváló érdemeiért adja. G. K. Zsukov köszönő szavaiban rámutatott, hogy ezt a magas kitüntetést a szovjet fegyveres erőknek, a szovjet és jugoszláv csapatok közös harcában szerzett nagy érdemei elismeréseként fogadja. A Szovjetunió rendszeres atomenergiaügyi értekezletet javasol Bécs, (ČTK) — Bécsben az V. Energetikai Világkonferencia keddi ülésén a szovjet küldöttség a konferencia valamennyi résztvevőjének beszámolót adott át „Az atomgazdálkodás fejlődésének távlatai a Szovjetunióban" címmel. Ez a beszámoló többek között hangsúlyozza, hogy az atomenergia békés felhasználását elősegítené a fokozott, nemzetközi együttműködés. A szovjet tudósok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó tavalyi genfi értekezlet eredményeire, valamint a Szovjetunió és Nagy-Britannia atomkutatóinak kölcsönös látogatására, ami mindkét országnak nagyon hasznos volt. A beszámoló megállapítja, hogy a Szovjetunió üdvözölné e kapcsolatok megerősödését. Ezenkívül a szovjet küldöttség javasolja, hogy a genfi értekezlethez hasonló konferenciákat rendszeresen tartsanak. India idei acélbehozatala 5S5 ezer tonna bélhi. (ČTK). — Amint az indiai tájékoztató szolgálat jelenti, M. Sah indiai kereskedelmi és iparügyi államminiszter egy június 18-1 kalkuttai sajtóértekezleten kijelentette, hogy India az idén különböző országokból 555 ezer tonna acélt hoz be. Sah rámutatott. hogy Indiának az idén egymi.lió tonna acélhiánya van fejlődési terve szükségleteinek fedezésében. Ezért a kormány elhatározta, hogy 300 ezer tonna acélt hoz be a Szovjetunióból, 50 ezer tonnát Lengyelországból. 40 ezer tonnát Csehszlovákiából, 100 ezer tonnát Japánból és 65 ezer tonnát Nyugat-Németországból. (Kairói tudósításunk.) — Az egyiptomi függetlenség kivívásának és az utolsó angol csapatok Szuez térségéből való távozásának ünnepségai ma Kairóban nagyszerű katonai díszszemlében csúcsosodtak ki. A díszszemlén csaknem négy órán át vonultak fel az egyiptomi hadsereg különféle fegyvernemeinek alakulatai Nasszer miniszterelnök, a kormány és a kiváló külföldi vendégek előtt. A külföldi vendégek között van V. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere is. akit mindenütt rendkívül szívélyesen üdvözöltek. Térjünk azonban vissza a múlt napok ünnepségeihez. Legalább röviden meg kell emlékeznünk a hétfői ünnepi fogadásról a tiszti klubban, ahol értékes művészi műsor került bemutatásra. Nagy sikert arattak a beduinok életét és munkáját bemutató népi táncok és dalok, az alexandriai építőmunkások, a felső-egyiptomi és az egyszerű kairói nép életét tükröző műsorszámok. Feledhetetlen marad különösen a Köztársasági téren tartott k^ddi nagygyűlés, amelyen Na: zer ezredes kétórás beszédet tartott. Nemcsak a gyűlés jelenlevői, hanem a kairói tereken és főutcákon felállított hangszóróknál az emberek százezrei feszült figyelemmel hallgatták a beszédet. Nasszer szavait, aki nyílt büszkeséggel beszélt az újonnan kivívott szabadságról és arról a számos kétségtelen sikerről, melyeket az új kormány az elmúlt négy év folyamán a külföldi imperializmus elleni harcban, valamint az ország fokozódó demokratizálásában, a *őke döntő befolyásának kiküszöbölésében, a szociális igazságosságért vívott harcban ért el. Ezeket a szavakat leírhatatlan lelkesedéssel fogadta Kairó népe. Az államférfi reális tekintete azonban a nép szemét a jövőre fordítja, az óriási feladatokra, amelyek még előtte állanak. Lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági termelés belterjességét, az országot iparosítani kell, mert csupán, a nemzeti jövedelem lényeges emelése szüntetheti meg az évszázados elmaradottságot, a gyarmati leigázás következményét és javíthatja meg a dolgozó nép nehéz életét. Az utolsó angol csapatok távozásáig az egyszerű egyiptomiak állandó bizonytalanságban éltek. Ma már végleg megszabadultak ettől a bizonytalanságtól. Büszkén mondhatják, hogy országúk felett csak az egyiptomi lobogó leng, sorsukról maguk döntenek. Ilyen hangulatban készülnek a szombati választásokra az új alkotmány megszavazására, mert ezeknek a választásoknak az a célja, hogy mindazt, amit Egyiptomban az utóbbi időben elértek, megszilárdítsák. Hogy néha nagyon is kézzel fogható dolgokról van itt szó, erről a földreform eddigi eredményeinek adatai tanúskodnak. Ez a földreform érzékenyen sújtotta a legnagyobb földesurakat. Földtulajdonuk egyharmadával csökkent. Egyet kell értenünk Nasszer. miniszterelnöknek Egyiptom független külpolitikájáról mondott következő szavaival is: „Békés szándékaink vannak mindazokkal ". ugyanilyen szándékot táplálnak velünk. Békét akarunk, békében élni távol nemzetközi súrlódásoktól. Más szavakkal — független életet akarunk." Nem kell nagyon megindokolni, hogy a békés, független politika, következetes folytatásának előfeltétele főként olyan országban, amely hosszú ideig sínylődött idegen uralom alatt, a fokozott éberség és védelmi képesség. Ennek megfelelően az erős, nemzeti hadsereg fenntartása. Hogy Egyiptom sikeresen építi ezt a hadseregét, erről saját szemünkkel győződtünk meg ma a katonai díszszemlén. A kairói díszszemlén ott láttuk a többi arab országok képviselőit is, akik hasonló úton haladnak, mint Egyiptom. Az ünnepi díszszemlét a transjordániai csapatok nyitották meg a sivatagi lovasok rózsás zászlóikkal, ezután a turbános és fekete bóbitás Szudánok következtek, majd pedig a fegyelmezetten és keményen menetelő szíriai, szaudi-arábiai, libanoni, líbiai és jemeni katonák. Természetesen nemcsak lenyűgöző és sokszínű látványt jelentett. A díszszemle kifejezésre juttatta az arab országok szilárd szolidaritását, amelyek a világ oly fontos részében, mint a Közel- és Közép-Kelet, döntő erőt képviselnek. Ezek az országok az imperialistáknak már számos veszélyes intrikáját meghiúsították és fontos szerepet játszottak a béke megőrzéséért vívott harcban. Fzért Egyiptom valamennyi barátja csatlakozott a „Marhaban" — üdvözlünk benneteket — üdvkiáltáshóz, amely felharsant az arab országok képviselőinek láttára. Az arab országok alakulatai után az egyiptomi katonai akadémia tanulóinak felvonulása következett, a gyalogos, tengerészeti és repülőerők alakulatai. Utánuk mentek a nézők viharos éljenzései közepette azon csapatok tagjai, amelyek Izrae' határain védelmezik a békét. Utánuk tengerészek mentek, akik teherautókon vitték maguk után torpedóikat, aknáikat és ágyúikat, majd pedig újból a motbrosított gyalogságot szállító páncélautók, légelhárítók, tankelhárítók és nehézágyúk következtek. Végül az égen megjelent a lökhajtásos vadászgépek villámgyorsan eltűnő ismert sziluettje. A díszszemlét több száz tank, közép- és nagyon nehéztank, ismert és ismeretlen típusú harckocsik fejezik be. A téren és a környező utcákon levő nézők tapsa jutalmazza a kormánynak azt a törekvését, hogy szilárdan biztosítja Egyiptom függetlenségét. Az egyiptomiak elismeréssel beszélnek arról, hogy a mi hazánkkal folytatott egyenjogú gazdasági együttműködés is pozitív szerepet játszik' e törekvésben. A kairói ünnepnapok nem érnek véget a mai díszszemlével, tovább folytatódnak az ifjúság ünnepi felvonulásával, csütörtökön pedig nagy ünnepség és karnevál lesz a Níluson. Közvetlenül ut * .a jelentős politikai események következnek, közzéteszik a közös szovjet-egyiptomi nyilatkozatot, majd pedig szombaton választásokra kerül sor. Ez az egész hét bizonyára Egyiptoríf mozgalmas évezredes történelmének egyik legemlékezetesebb hete lesz. E napokban még nagyobb kifejező erővel lép előtérbe ennek az országnak nagy jelentősége, amellyel a békéért vívott harc és az egyre szélesebbkörü kölcsönös együttműködés kötelékei fűznek egybe. Kairó, június 20. Vladimír K o u c k y Kínábnn naponta három kilométer új vasútvonalat építenek Peking. (ČTK) — A Zsenminzsibao jelentése szerint Kínában ez év kezdete óta több mint 500 kilométer hosszúságú új vasútvonalat építettek. Ez azt jelenti, hogy Kínában naponta több mint 3 kilométer új vasútvonal épül. 1953, vagyis az első kínai ötéves terv kezdete óta összesen 3100 km hosszúságú vasútvonalat építettek ki. Ebben az időben kezdték meg 20 új vasútvonal építését. Az ötéves terv végéig már csak 900 km vágányt kell lefektetni. Várható tehát i hogy a vasútvonalak építésében az első ötéves tervben kitűzött feladatokat jóval a határidő előtt teljesítik. A piramisok országának lakossága ezekben a napokbari a jövőbe vetett bizalommal ünnepli szabadságiát. Első képünkön az ország fővárosinak, Kairónak egy részét látjuk. Az arab országokból sokan tanulnak a kairci egyetemen. Második képűn kön Favkia el Morsedit és Naszif Tanszosz egyiptomi diákokat látjuk. SÚLYOS ÖRÖKSÉG úlyos beteg embert hoztak az orvoshoz. Tüdőgyulladás. A beteg mellén és hátán mély sebek. A fekete papok gyógykezelésének nyomai. Az orvos előtt a sámán vette munkába a beteget. Valahol fönt a világtól elzárt hegyvidéken fennmaradt a mágusok egy ivadéka. „A rossz szellemeket a testből azzal kergetik ki", hogy izzóvá hevített vasdróttal bűvös jeleket égetnek a beteg húsába. Szeretném ugyanilyen gyógymódnak, sőt néhány drót eszközzel végzett gyógymódnak alávetni őket. Ez azonban nem orvosság a maradiság és babona csökevényei ellen, amelyek „létlehetőséget" adnak a sámánnak. Vannak itt csökevények: a sámánok, a földalatti barlangok lakói, soksok betegség, babona, éhes gyermekek. Mindennek az oka a múltban rejlik, de még nem a múltté. Aki járt Koreában, érzi mennyi munka vár itt az e

mberekre. V. Opluštil: A 38. szélességi j ok című cseh nyelven megjelent könyvéből. Egyszer Koreában jelentést olvastam Hicshon felépítésének tervéről. 1953 decemberében volt ez. A földalatti üzem építését összesen hat mondatba foglalták.. Egy év múlva az űz nnék már három önálló részlege volt és ma már hét üzemrészlege van. háborús romok és a gyarmati rendszer hagyatéka felett nem lehet sem varázspálcával, sem frázisokkal hadonászni! Egyik sem ér semmit sem, ha ugyan nem árt. Az elmaradott országok gazdasági felemelése, problematikájának vulgarizálása politikai primitívizmus. Az az örökség, amely itt a forradalomra maradt, nagyon súlyos. Sem egy év, sem egy ötéves terv nem szünteti meg. Ötéves tervek kellenek. em szeretem azonban azokat a vulgarizátorokat, akik egy tollvonással „felszámolják" ezt az örökséget. Nem tisztelem azon magyarázatok terjesztőit, akik szerint a földkerekség bármely táján a demokratikus rendszernek maga a kikiáltása elég ahhoz, hogy eltüntesse a múlt súlyos örökségét és egyik óráról a másikra gazdag életet teremtsen. Igen, a népek évszázadokon át harcoltak a népi hatalomért, az imperialista gyarmať járom alóli felszabadulásukért. Az emberek szívéért és gondolatáért vívott harcban nem az győz azonban, aki sok díszítő jelzőt halmoz egymásra az ügy érdekében, amelyet védelmez. §

ffv él-Korea a gyarmati rendszer li? hatalmában maradt. Ebben különbözik Észak-Korea és Dél-Korea barlanglakóinak s általában lakosainak élete. Azoknak az élete is, akik Korea déli részében az utcai hangszórok bömbölését hallgatják naponta az üdvös magánvállalkozás előnyeiről, a vállalkozási vetélkedésről, amely a „gazdasági fejlődés motorja". Voit egy rövid időszak, amikor ez a hamis csábítás valamiképpen áthatolt észak felé a 38. szélességi körön túl is. Eljutott Csoncson-Ganu félszigetre, az Anzsu körüli telepekre egészen a Sárga-tengerig. A volt földnélküli parasztok nem tudták megérteni a népi bizottságok rendeletét, hogy a A TASZSZ JELENTI, hogy Fedosia Vjuginovának, a „Privolzsje" szovhoz munkásnőjének négyes ikrei születtek, két fiú és két kislány. A négyesikrek egyike 2.70 kg-ot nyomott a többiek valamivel kevesebbet. A négyesikrek már ötnaposak, az anya és a gyermekek egészségesek. (ČTK). JÚNIUS 20-ÄN visszatért Moszkvába a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely egyheti látogatáson volt Luxemburgban. (ČTK) OJ SZÖ 1856. június 22. Phenjan orvosi fakultásán számos fiatal tanul. A képünkön látható Pa Nom Szu fiatal orvosnő is ott végezte iskoláit és ma már becsülettel megállja helyét az észak-hamgeni kórházban. A békés építés mellett a koreai fiatal"k f ' nok meg a szórakozásról sem. M/'cdik képünkön egy ifjúsági táncegyüttest látunk az idei május 1. felvonuláson parasztok hagyjanak vetőmagot a tavaszi vetéshez. És általában nem hatolt be a leikükig az állam iránti Kötelességről szóló rendelet. A magánvállalkozás más tájakra vonzotta őket. A kötelezettségekről, kiadott rendelet által az abaj korlátozva érezte „magát". így illegálisan a tengeren át csónakon indultak útnak 1948—49 telén, hogy saját szemükkel lássák, milyen az élet Dél-Koreában a „szabad magánvállalkozás" földjén. Az abaj a partra érkezett. Gyalog körüljárta Incsontől Huszanig terjedő vidéket és látta — a magánkezdeményezést. Látta a parasztok ezreinek harcát a Nanktong-gang folyó mentén a földért, amelybe szabadon vájhattak lyukat maguknak, hogy ott lakjanak. Még mielőtt bekövetkezik az esőzés és a folyómedrét elönti az ár. Látták a földnélküli parasztok harcát hegyoldalakon levő földekért. Puszanban több mint száz templomot látott, amelyeket egyik óráról a másikra amerikai katonák számára bárokká és borozókká alakítottak át. Í

z abaj összeszedte magát és újból illegálisan csónakjába ült, kabátjából vitorlát csinált, hogy a szél észak felé hajtsa hajóját. Nekifeküdt az evezőknek. Falujába érkezve jelentkezett a népi bizottsá-v gon. Vakarja a füle tövét: — Itt a tavasz. Nincs mit yetnem. — Hogy lehet az abaj? Bólogattál, hogy félre teszed a vetőmagot. — Láttam a piacon néhány borjút eladtam a vetőmagot és olcsón megvettem, — magyarázza az abaj. Az abajnak adtak vetőmagot és megmondták neki, hogy az aratás után vissza kell adnia: Ez a legfontosabb — mondotta az abaj, és kiment... A frázisvadász azt írná: az abai kiment, hogy munkájával számija fel saját egocentrikus életszemléletének csökevényét. Megértette, hogy ta"ia a kollektívnak ... Nem, az abaj megértette mi a legfontosabb. A többihez pedig elvezeti őt a munkásosztály és pártja. A szövetkezethez! Az Internacionalizmu?hoz! Itt-ott még hatalmába keríti a „magángazdálkodás" ösztöne. Sötét öröksén, mint a sámánok sáfárkodása, de előre tart.