Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-22 / 173. szám, péntek

Magasságok és mélységek utazója 25 évvel ezelőtt nagyjelentőségű kísérlet hírére figyelt fel a világ: „Augustus Piccard, a brüsszeli egyetem fizika-professzora saját tervezésű sztratoszférakutatu léggömbjével 15 780 méter magasságba emelkedett". Sokan fejcsóválva fogadták a veszélyes kísérlet hírét és érthetetlennek találták, hogy az akkor már ötven évhez közeledő ko'moly tudós rekordkísérletekkel foglalkozik. Piccard professzor útja nem egyszerűen rekordkísérlet volt. Bár egy csapásra világhírűvé vált, mégsem ezért utazott a sztratoszférába. A világűrből érkező kozmikus sugárzás vizsgálatával foglalkozott. Arra a megállapodásra jutott, hogy ezek a titokzatos eredetű és ismeretlen tulajdonságú sugarak megváltoznak, míg földünk légkörén áthatolnak. A kutató arra törekedett, hogv pontosabb megfigyeléseket végezhessen, ha nem is a légkörön túl, de messze túl a légkör vízgőzzel és porral telített rétegén. Fáradságot nem kímélve dolgozott olyan léghajó megszerkesztésén, amelynek acél- és alumínium gondolájában több ezer méter magasságba emelkedve végezheti megfigyeléseit. Alapos felkészültséggel sikerült elérnie célját. Egy év múlva újra magasba emelkedett léggömbjével és 16 000 méterre javította saját rekordját. Néhánv év leforgása alatt kitűnt, hogv az automata megfigyelő- és regisztráló műszerek a kutató személyes részvétele nélkül Is kifogástalanul elvégzik munkájukat. így ma már nem hallunk sztratoszférarepülési kísérletekről Rakéták szállnak több száz kilométer magasságba, magukkal viszik az automatikusan működő megfigyelő műszereket. A kozmikus sugarak azonban nemcsak a levegőn, hanem a szilárd testeken és folyadékokon is áthatolnak. A kutatók figyelme így érthetően a sugarak áthatolóképessége felé ordult. Piccard professzort is érdekelte ez a kérdés. Az ősz kutató, aki évtizedekkel ezelőtt egyedül emelkedett 16 kilométer magasságba, most fia kíséretében a tengerek mélységében vizsgálja a kozmikus sugarakat. A legújabb hírek szerint ismét csak saját elgondolása alapján épített mélytengerkutató berendezésével, a „bathscape"-pel fiával több mint négyezer méter mélységbe szállt le. Legújabb könyvében további mélytengeri kutatásairól is ír és beszámol egy olyan újrendszerü búvárkészülék terveiről, amely ha beválik, forradalmasítja a mélytengeri kutatást. A műanyagból készült gömb szabadon lebeg a tengerben. Le- és felemelkedését a gömb felett forgó helikopterszerű csavarok biztositják. Piccaad, professzor szenvedélyes kutatókedve, mimtenťe kiterjedő figyelme és a veszélyeket megvető bátorsága méltán lehet példa a fiatalabb kutatónemzedék számára. PÁL ISTVÁN Pártunk harcos múltjából Akkumulátoros r. ozdony Az alagutak építésénél új akkumulátoros mozdonyt használnak. Három nagyságban gyártják, mégpedig 20, 30 és 50 tonna szállítására. A i mozdonynak kilenc gyorsasága van előre és kilenc hátrafelé. A villanyfék megbízhatóan működik, az elemek a2 alvázon rugókkal ellátott alapon vannak elhelyezve. Fúrás ultrahanggal Vagyon kemény anyagok, mint pl. gyémánt, üveg, porcelán, keramika stb. fúrására ultrahang fúrókészüléket használlak, amely másodperienként 25 000 fordulatot végez. A fúróeszköznek lágy acélból készült különleges berendezése van. Az üveg fúrás rövidebb ideig tart, mint az acél átfúrása. Ezt a lengyel találmányt sikerrel használják a matricák készítésénél is Újtípusú csehszlovák eiektromikroszkóp AZ ELEKTROM1KROSZKÓP a laboratóriumok legmodernebb felszerelései közé tartozik, sokszorosan túlszárnyalja elődjének, az optikai mikroszkópoknak teliesítménuét. Elektromikroszkóppal fedezték fel legelőször az influenza bacillusokat, a gyermekparalízis kórokozóját és az organizmus molekula képét is elektromikroszkóppal készítették legelőször. Az elektromikroszkópok szerkezete ig?n összetett és ezért egy ilyen műszer súlya több mázsa. Készítettek már kisebb műszert is, úgynevezett asztali elektromikroszkópot, de ez a kis méret miatt rossz hatásfokkal működött. A hazai eredmény azonban ezen a téren túlszárnyalta a várt igényt. A brűnni tudományos akadémia kidolgozott a munkadíjjal kitüntetett dr. A. Delogen vezetésével egy asztali elektromikroszkópot, mely nemcsak hazai viszonylatban tökéletesebb az eddigi készítményeknél, hanem a külföldi típusoknál is sokkal jobb. A képen látható asztali eiektromikroszkóp hatalmas nagyítási fokával, csekély méreteivel és súlyával tűnik ki. Nagyítási foka 1000—30 000 és a nagyított képet mozifilmre fényképezi, mely tovább nagyítható egészen 150 000-es méretre. Erről a hatalmas nagyítási arányról képet nyújt az, hogy az elekt romikroszkóppal nagyított hajszál vastagsága 7.5 méter lenne. A MIKROSZKÓP prototípusa jelenleg a prágai biológiai kivizsgáló intézetben van üzemi próbán. A műszer sorozatgyártását a jövő cv-e tervezi a brünni Tesla nemzeti vállalat. Gömbfa átrakodö darutorony Svédországban az ábrán látható daruszerkezetet használják faátrakodásra. A szerkezet fő részei a darutorony, az alváz és a meghajtó motor. Az alvázra szerelt drótkötél-doboz egy 3,75 lóerős benzinmotor hajtja, mely áttételek segítségével 3,5 — 5 tonna húzóerőt tud kifejteni. A darutorony két gumikeréken mozog .és ezért továbbhelyezéséhez elég egy ember. Segítségével 6—8 tonna gömbfa átrakodását 10 perc alatt lehet elvégezni, amiből maga az átvontatás csak 3 percig tart, a többi idő az előkészületre esik. A darutorony 3,5 méter magas és az egész szerkezet súlya csak 630 kg. ^ Elektromos lemeznyíró Az üzemi gépesítés egyre magasabb fokot ér el. Az ábrán látható svájci készítményü lemeznyíró készülék is ezt a célt szolgálja. A készülék segítségével, mely elektromos árammal működik, kétmiliméteres lemezt lehet megmunkálni Hajtó mo\A imüüI'MiM I'i I'MSSMÉSMB^ÍÍ M - - ,1 ľ, torja 200 wattos, és az ollószerkezet percenkint 650 nyírást végez. Vágási sebessége 2 mm-es lemeznél másfél méter percenként. A szerkezetet előnyösen lehet alkalmazni mindenütt, ahol a lemezek darabonkénti nyírását és alakítását végzik. Akusztikus szemek Th. Erisman innsbrucki egyetemi tanárnak sikerült olyan készüléket előállítani, amely lehetővé teszi a vakoknak, hogy hallószerveik segítségével „lássanak". A készülék szüntelenül zümmögő hangokat sugároz, amelyek a közelben levő tárgyaktól visszaverődnek. Ha a vak valamelyik tárgyhoz közeleg, a hang rögtön megváltozik, miáltal kitűnően tájékozódik. Az érdekes és hasznos készülék tökéletesítésén sok szakember dolgozik. > Á CSKP bolsevizálása — forradalmi párt létesítésének feltétele C

sehszlovákia Kommunista Pártjának 1921 májusában történt megalapításé történelmi határkövet . jelentett munkásmozgalmunk fejlődésében. Csehszlovákia munkásosztálya ezzel olyan pártot nyert, amely véget vetett a burzsoáziával való együttműködésnek és kitartóan küzdött a munkásosztály gazdasági és politikai követeléseiért. Csehszlovákia Kommunista. Pártja már létének első időszakában a munkásosztály fontos küzdelmeinek élén állt. Ebben az időszakban azonban Csehszlovákia Kommunista Pártjának munkájábun komoly opportunista hibák mutatkoztak. E hibák oka az volt, hogy a párt tagjainak és funkcionáriusainak többsége a szociáldemokrata pártban nevelkedett és dolgozott. Ez okból a párt eszmei és gyakorlati munkájában szociáldemokrata maradványok mutatkoztak. Ezek a maradványok elsősorban a párt parlamentben végzett munkájának túlértékelésben és e munkának a t "rnégküzdelemtől való elkülönülésében nyilvánultak meg, továbbá abban a törekvésben, hogy a munkásosztály egységét a szociáldemokrata párt opopportunista vezetőivel megegyezve teremtsék meg ahelyett, hogy elérték volna az üzemi munkásság harci egységét. E fogyatékosságok megnyilvánultak abban is, hogy lebecsülték a parasztságnak, mint a proletariátus szövetségének szerepét, valamint abban, hogy megalkuvó álláspontot foglaltak el a pártban és a pártsajtóban uralkodó marxisteel lenes nézetekkel szemben, és hogy megőrizték a helyi szervezeteken alapuló párt szociáldemokrata szerkezeti összeállítását. Ezek a helytelen nézetek gátolták Csehszlovákia Kommunista Pártját abban, hogy lényegesen fokozza a tömegekre gyakorolt befolyását és teljesítse forradalmi feladatait. E fogyatékosságok veszélye még növekedett abban az időszakban, amikor a forradalmi hullám a németországi, bulgáriai forradalmi küzdelmek veresége következtében 1923-ban végképpen ellankadt és amikor a világkapitalizmus részben megszilárdult. Ez egyúttal a háború utáni gazdasági nehézségek leküzdését és a kapitalizmus politikai megszilárdulását jelentette. Ilyen körülmények között a pártban jobboldali nézetek kaptak lábra, és az a veszély fenyegette a pártot, hogy az a szociáldemokrata párthoz hasonló szervezetté alakul. Hasonló volt a helyzet a többi kommunista pártokban is. Ezért a Kommunista Internacionálé valamennyi kommunista párt legfőbb feladataként az 1924. évi V. kongresszuson a kommunista pártok bolsevizálását tűzte ki. A bolsevizálás annyit jelentett, hogy a kommunista pártoknak Oroszország Kommunista (bolsevik) Pártja mintáját kellet megközelíteniük, tapasztalatait felhasználniok és helyesen alkalmazniok saját viszonyaikra. A kommunista pártok bolsevizálásának fő feladatai lényegében ezek voltak: Elsőrendű feladat volt a marxista-leninista elmélet ismerete. A kommunista pártok tagjainak és funkcionáriusainak eszmei színvonala viszonylagosan nagyon alacsony volt. A marxizmust a II. Internacionálé vezetőinek revizionista elméleteivel keverték össze. Nem ismerték el a leninizmus nemzetközi érvényét és a leninizmust csupán mint specifikus orosz elméletet értékelték. Arról volt tehát szó, hogy a marxizmust mindenféle opportunista befolyástól mentesítsek és a leninizmust teljes egészéten, mint a marxizmusnak az imperializmus és a proletárforradalmak korszakában való továbbfejlesztését ismerjék el. A marxizmus-leninizmus ismerete nélkül nem történhetett meg a kommunista párt bolsevizálása. A bolsevizálás másik feladata volt ** a munkáspárt többségének megnyerése a kommunista párt politikája számára. A munkásosztály többségének megnyerése nélkül a kommunista párt nem lehetett a munkásosztály vezető ereje és nem vezethette a munkásosztályt a hatalom trt folyó küzdelemben. Ezt a feladatot elsősorban a szakszervezetekben végzett munka megjavítása által lehetett teljesíteni és azzal, hogy nem hanyagolják el a munkát a reformista szakszervezetekben, amelyeket az üzemi munkásság egysége alapján kellett irányítani. Ezt a feladatot csakis a munkásosztály gazdasági és politikai követeléseiért folytatott állandó küzdelemben lehetett teljesíteni. A bolsevizálás harmadik feladata az volt, hogy a munkásosztály számára szövetségest nyerjen a burzsoá rendszer elleni küzdelemben. Itt elsősorban a kisparasztság megnyeréséről volt sző, mert a párt a földművesekkel való szövetség nélkül nem gondolhatott komolyan forradalmi küzdelemre. Csehszlovákia Kommunista Pártjának fel kellett hagynia azzal a helytel n szociáldemokrata nézettel, amely nem tekintette a parasztságot forradalmi tömegnek. JtelIrtt, hogy Csehszlovákia Kommunista Fártja felfigyeljen a kisparasztok követeléseire és megszervezze a falvakot a harcot teljesítésükért. Meg kellett változtatni a nem cseh nemzetiségek és az értelmiség elnyomott tömegei iránti viszonyt is. Meg kellett nyerni ezeket az elnyomott tömegeket is a proletáriátus szövetségesévé a forradalmi hacrban. A bolsevizálás negyedik feladata a párt szervezeti átépítésében volt. Meg kellett szabadulni a szociáldemokrata pártbői átvett réqi szervezeti elvtől, mely szerint a pártszervezeteket a választási körzetek alapján építették ki és fő feladatuk az volt, hogy a párt részére választókat szerezzenek. A bolsevizálás megmutatta annak szükségességét, hogy a pártmunka súlypontját az üzemekbe kell áthelyezni, ki kell építeni a párt üzemi sejtjeit, hogy azok a munkásosztály vezető erejévé váljanak az üzemekben. Meg kellett továbbá szilárdítani az aránylag gyenge lábon álló pártfegyelmet. A bolsevizálás értelme az volt, hogy ki kellett küszöbölni a kommunista pártokból a szociáldemokrata hagyományokat, ki kellett építeni a szilárd kommunista pártokat, amelyek tömeghatást gyakoroltak a munkásosztályra és a parasztságra, a kommunista párt vezette tömegeket pedig részletküzdelmek útján kellett előkészíteni a hatalomért folytatandó döntő harcra. A bolsevizálás hosszantartó folyamatot, éles harcot jelentett az opportunista nézetek és csoportok ellen a kommunista pártokban. A Kommunista Internacionálé V. kongresszusa után Csehszlovákia Kommunista Pártjában baloldali csoportok kezdtek alakulni, amelyek a bolsevik elvek érvényesítésére törekedtek Csehszlovákia Kommunista Pártja gyakorlatában. A bolsevizálő törekvések támaszai a szlovákiai pártszervezetek lettek, ahol Gottwald elvtárs, mint a pártsajtó szerkesztője működött. A pártsajtó útján Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai bolseviki csoportjainak megalakítására törekedett. Prágában elsősorban Haken. Hruška. Krosnáŕ elvtársak voltak azok, akik a párt eddigi opportunista vezetősége ellen harcoltak. A párt bolsevizálására irányuló mozgalom támaszra talált a köztársaság többi kerületében is. A párt bolsevizálása felé az elsö lépés Csehszlovákia Kommunista Pártjának második kongresszusa volt 1924 októberében és novemberében, amikor a baloldali irányzat többségre tett szert. Ezért a második kongresszus határozatai törést jelentettek Csehszlovákia Kommunista Pártja eddigi opportunista irányvonalában. A kongresszus új pártvezetőséget választott, amelyben a baloldal volt többségben. A baloldalhoz azonban különféle ** trockista elemek csatlakoztak, mint pl. Neurath, ami lehetetlenné tette a második kongresszus helyes határozatainak a gyakorlatban való érvényesítését. A baloldal egyenetlensége lehetővé tette a párt éledő jobboldali elemeinek, hogy gyakran baloldali nézetek leple alatt ismét a párt élére kerüljenek. így Csehszlovákia Kommunista Pártját az 1927— 1928-as években opportunista elemek irányították és a pártvezetőségben Jílek és Bolen ellenséges csoportja kerekedett felül. Ez a csoport lehetetlenné tette Csehszlovákia Kommunista Pártja bolsevizálásának folytatását, s így a párt Ismét azokba az opportunista hibákba esett, amelyek már Csehszlovákia Kommunista Pártjának második kongresszusa előtt is feltűntek. A Jílek-féle vezetőség elleni harc megacélozta és egyesítette Klement Gottwald elvtárs körül Csehszlovákia Kommunista Pártjában az igazi bolsevik magot. Ez a bolsevik mag a párton belüli vita folyamán megnyerte a tömegek bizalmát és Csehszlovákia Kommunista Pártjának V. kongresszusán 1929-ben a párt élére került. Csehszlovákia Kommunista Pártjának V. kongresszusa a pártban kialakult opportunista irányzatok szétzúzásával és új bolsevik vezetőség megválasztásával lehetővé tette a pártmunka bolsevizálása elveinek fokozatos érvényesítését. Csehszlovákia Kommunista Pártjának meggyorsított bolsevizálSsa az V. kongresszus után lehetővé tette, hogy a párt tömegbefolyásra tett szert a munkásság és a parasztság széles rétegei körében, ami lehetővé tette a munkásosztálynak és Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy 1945-ben a nemzeti és demokratikus forradalom élére álljon és biztosítsa annak szocialista forradalommá való alakulását. Így 1948 feburárja után hozzáfoghattunk a szocializmus gyorsabb ütemű építkezéséhez hazánkban, gar a bolsevizálás feladatainak nagy része már érvényre jutott a gyakorlatban, egyes feladatok még mindig Időszerűek. Elsősorban a párt tagjai és funkcionáriusai eszmei szfnvonalának állandó emeléséről van szó. A párt tagjai és elsősorban funkcionáriusai közül sokan még mindig nem sajátították el kellőképpen a marxizmus-leninizmust és nem tudják azt alkotó módon alkalmazni viszonyainkra. Ebből a szocialista építés folyamatában előforduló hibák és hiányosságok egész sora ered. Ezért szükséges, hogy valamennyi pártszervezetünk törődjék a párt ideológiai színvonalának gyorsított emelésével, különösen a közgazdasági ismeretek elsajátításával, amelyek a szocializmus építésének jelenlegi időszakában előtérbe kerülnek. A párt funkcionárius kádereinek és tagjainak magas eszmei színvonala a legkisebb mértékre csökkentené a fogyatékosságokat és a hibákat. ^ Jozef Krejčí. OJ SZf

t p i&6. jSŕfrf sa vi /