Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-22 / 173. szám, péntek

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Ktevben Június 20. (TASZSZ) — Június 21­én reggel Moszkvából Ukrajna fővá­rosába érkezett Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke kíséretével. A Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK állami zászlaival díszített kievi állomáson a vendége­ket a dolgozók ezrei, a kormány kép­viselői és Ukrajna Kommunista Párt­jának küldötte! üdvözölték. Az állomás előtti téren Kiev lako­sai szívélyesen üdvözölték a vendége­ket. D. Sz. Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnö­ke és J. Broz-Tito beszédet mondot­tak. A gyűlés után Tito marsall kísére­tével szállására hajtatott. Egész útja folyamán a kievi lakosok tízezrei melegen üdvözölték őt. Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek kölcsönös ajándéka Moszkva, (TASZSZ) — A szovjet kormány a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaslg kormányküldöttségének szovjetunióbeli tartózkodása folyamán a Szovjetunió népei nevében egy standard gép- és traktorállomás be­rendezését ajándékozta Jugoszlávia népeinek. Ez a berendezés 7500 hek­tár szántóföld megművelésére szol­gál gabonatermő vidéken. A traktor­állomás gépállománya 61 traktorból, 35 gabonakombájnból, 32 kukorica­kombájnból, valamint más mezőgaz­dasági gépekből és szerszámokból áll. A szovjet kormány Joszip Broz-Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének egy II—14 típusú személyszállító repülőgépet ajándékozott. N. I. Bobrovnyikov, a moszkvai vá­rosi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke június 20-án meglátogatta J. Broz-Tito elvtársat, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnökét és köszönetét fejezte ki a moszkvaiak­nak küldött ajándékért: egy bölcsőde­berendezésért. Bobrovnyikov bejelen­tette Tito elnöknek, hogy a moszk­vaiak Belgrád lakosainak egy 500 né­zpt befogadó mozi teljes berendezését küldik ajándékba. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL A kiadásoknak tčbb mint fele az újrafeifegyverzésre költségvetési Bonn, (ČTK). — A nyugatnémet szö­vetségi parlament szerda óta második és harmadik olvasásban tárgyalja az NSZK 1956—1957. évi költségvetését. A költségvetés, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett, a bevételek és kiadások terén rekordösszeget, 35 milliárd márkát tesz ki. Az ADN sajtóiroda rámutat, hogy az összkiadások 18 milliárdját, vagy­is a kiadások több mint felét Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzé­sére fordítják. Ez az összeg ma­gában foglalja a nyugatnémet had­sereg felállítására szánt 8,7 milli­árd márkát, valamint a nyugati megszálló csapatok fenntartására szükséges 5 milliárd márkát és a fennmaradó összeget úgynevezett nem közvetlen fegyverkezési ki­adásokra fordítják. A szerdai vitában szociáldemokrata párt képviselői nem egy ízben élesen Fokozódik a katonakötelezettség elleni mozgalom Bonn, (ČTK). — E napokban a Né­met Szövetségi Köztársaság vala­mennyi részéből hírek érkeznek a nyugatnémet polgárok számos tiltako­zó gyűléséről és tüntetéséről az álta­lános katonakötelezettség bevezetése ellen. Július 18-án nyilvános gyűlést tar­tottak Münchenben. A gyűlés részve­vői határozatukban rámutatnak arra, hogy „hadkötelezettség bevezetése az NSZK-ban lényegesen rosszabbá teszi Németország helyzetét ahelyett, hogy végre kölcsönös közeledésre kerülne sor, a két német állam között." Stuttgart, Nürnberg, Regensburg és más városok lakosai elhatározták, hogy Bonnba küldöttségeket indítanak e városok lakosainak azzal a követelé­sével, hogy a hadkötelezettség beve­zetését az NSZK-ban népszavazás döntse el. A nyugatnémet nép nézete megegyezik abban, hogy a szövetségi parlament képviselőinek jelenlegi ösz­szetétele semmi esetre sem fejezi ki az NSZK lakosai demokratikus többsé­gének akaratát és óhaját. bírálták a benyújtott javaslatot, főként Adenauer titkos alapjait amelyek a sajtó megvesztegetését szolgálják és a Honvédelmi Minisztérium alap­jait, amelyeket a katonakötelezett­ség népszerűsítésére használnak fel. A szociáldemokrata párt bírálata azonban nem vonatkozott a költségve­tés lényegére, vagyis az újrafelfegy­verkezésre, amely nem felel meg sem a jelenlegi leszerelési törekvésnek, sem pedig nem segíti elő Németország egyesítését. Demokróc'aellenes törvény Bonn. (ČTK) — Június 20-án a szövetségi parlament többsége máso­dik és harmadik olvasásban jóváhagy­ta a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot.' Ez a törvény a bonni kormány kezében csupán esz­köz. Az új törvény legfőbb rendelkezése az, hogy megváltoztatja a szövetségi alkormánybíróság bírói megválasztá­sának módját. E változtatások alap­ján most az Adenauer-féle Keresz­ténydemokrata Unió képviselőinek többsége a gyakorlatban maga dönt­heti el a bírói állások betöltését. A bírók megválasztására nem kell töb­bé kétharmados ún. kvalifikált több­ség, hanem elég az egyszerű, felénél nagyobb többség. Heves vita után e demokrataellenes törvényt 205 szava­zattal 167 ellenében elfogadták. A 200. szovjet légi hadosztály ünnepélyes búcsúja az NDK dolgozóitól Berlin. (ČTK) — A potsdami kerü­let dolgozóinak tízezrei szerdán az NDK-ban levő Brandenburgi repülő­téren szívélyes búcsút vettek a Né­metországban állomásozó 200. szovjet légihadosztály csoportjától. Az ünnepi búcsúztatáson részt vet­tek az NDK kormányképviselői Ottó Nuschke miniszterelnökhelyettes ve­zetésével, Németország Szocialista Egységpártjának képviselői Friedrich Eberth, az NSZE KB politikai irodája tagjának vezetésével, valamint a pár­tok és szervezetek képviselői. A dísz­emelvényen jelen voltak továbbá a nyugati nagyhatalmak képviselői, kö­zöttük a Németországban állomásozó brit, francia és amerikai csapatok parancsnokságának képviselői, továb­bá a nyugat-berlini katonai misszió képviselői, közöttük a csehszlovákiai katonai miszió képviselője is. Ottó Nuschke beszédében kiemelte a szovjet kormány békepolitikáját, amely 1957. május 1-i határozatával 1200 000 katonát szerel le és ennek keretében most az NDK-ból 33 500 szovjet katona távozik. „Felszabadí­tóként jöttek hozzánk, a mai napig legjobb segítőtársaink voltak új éle­tünk építésében és most mint leg­jobb barátaink távoznak. A bizalom­nak ez a megnyilvánulása, ez a példás béketett még jobban megszilárdítja a már úgyis megbonthatatlan német­szovjet barátságot. — jelentette ki Ottó Nuschke. A jordániai miniszterelnök a kormány politikájáról Amman (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Szaid el-Mufti, Jordánia miniszterelnöke, június 20-án a parlament ülésén kor­mánynyilatkozatot tett, amelyben azokról a fő alapelvekről beszélt, me­lyek szerint kormányát irányítani fogja. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kormány betartja a demokratikus szabadságjogokat, harcolni fog a nép egységének megbontása ellen, foko­zott figyelmet szentel az Arab Légió felfegyverzésének és hadi légierők létesítésének. Megkezdi az ország gazdasági fejlesztési terveinek meg­valósítását, amennyiben lehetséges külföldi segítség nélkül. A nyilatko­zat továbbá rámutat arra, hogy Jor­dánia kormánya megszilárdítja a töb­bi arab országok kormányaival foly­tatott sokoldalú együttműködését, de nem vesz részt külföldi paktumokban. Said-el Mufti továbbá kijelentette, hogy az Arab Légió parancsnokságá­ban nem régen eszközölt változások megkövetelik a szerződés revízióját. A hollandiai választások hivatalos eredménye Hága (ČTK) — Hágában közzétet­ték a június 13-i parlamenti válasz­tások hivatalos eredményét. A vá­lasztásokon 5 727 742 választó vett részt. A parlament második házában képviselt hét párt között a követke­zőképpen oszlanak meg a szavazatok: a Munkapárt (szocialisták) 1872 209, a Katolikus Néppárt 1815 310, az El­lenforradalmi Párt (jobboldali pro­testánsok) 567 535, a Szabadság és Demokrácia Néppártja (liberális) 502,530, a Keresztény Demokrata Unió (protestáns) 482 918, a Kommu­nista Párt 272 054, a Reformpárt 129 517 szavazatot kapott. Nehru miniszterelnök repülőgépen Londonja utazott Delhi, (ČTK) — Delhi jelentés sze­rint június 21-én Dzsavaharlal Nehru repülőgépen Londonba utazott, ahol részt vesz a Brit Nemzetek közössé­géhez tartozó országok miniszterel­nökeinek értekezletén. D. Nehru külföldi útja folyamán több államba látogat el, többek kö­zött az USA-ba is, ahol találkozik Eisenhower elnökkel, Nyugat-Német­országba, Franciaországba és Jugo­szláviába, ahol J. Broz Titoval folytat megbeszéléseket, majd pedig Szíriába, Libanonba és Egyiptomba látogat. Nehru elítéli a hidrogénbomba-kísérleteket Delhi, (ČTK) — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, június 20-án Delhiben nyilvános gyűlést tar­tottak, amelyen beszédet mondott Dzsavaharlal Nehru indiai miniszter­elnök és külügyminiszter. Nehru többek között kijelentette, hogy pz atom- és hidrogénfegyver kísérlétek veszélyeztetik' az egész vi­I lágot és felhívta a nagyhatalmakat, hogy szüntessék be az ilyenféle kísér­leteket. Bejelentette, hogy az indiai kormány néhány napon belül brosúrát tesz közzé az atomrobbanások összes káros következményeiről. D. Nehru továbbá kijelentette, hogy azért utazik az európai országokba és az Egyesült Államokba, hogy hozzá­járuljon a nemzetközi feszültség ki­küszöböléséhez és a béke helyreállí­tásához. Az algériai hadműveletek következményei Francia­ország gazdasági életére Párizs, (ČTK). — -,Az algériai há­ború súlya egyre jobban a francia gazdaságra nehezedik címmel a L'Humanité cikket közöl. A cikk be­hatóan ecseteli a franciák algériai hadműveleteinek gazdasági következ­ményeit. A L'Humanité rámutat, hogy ezek a gazdasági következmények az utób­bi napokban főként abban nyilvánul­tak meg, hogy Ramadier pénzügymi­niszter bejelentette az árak általános rögzítésének előkészítését, valamint azt a javaslatot, hogy a francia kor­mány száz milliárd frank új adókat í't ki. A katonai kiadások — írja a lap — fokozzák a lakás- és iskolaépítés prog­ramja megvalósításának állandó halo­gatását, akadályozzák a dolgozók leg­rosszabban fizetett rétegei követel­ményeinek kielégítését. Az algériai hadműveletek közvetle­nül befolyásolják a gazdasági élet egyes szakaszainak tevékenységét is és következtükben egyenlőtlenül van­nak elosztva a munkaerők. A lap rá­mutat arra, hogy egyes iparágakban munkanélküliség jelei mutatkoznak, A kulcsfontosságú iparágakban is munkaerőhiány áll be, mivel a tarta­lékosokat tömegesen katonai szolgá­latra hívják be. Ennek következtében a kormány kénytelen volt fokozni szá­mos árufajta behozatalát, s ennek következtében viszont még nagyobbá vált a francia külföldi fizetési mérleg hiánya. A FRANCIA SAJTÖ jelentése sze­rint június 19-én Algir város polgári börtönében kivégeztek két algíri ha­zafit, akiket két hónappal ezelőtt az algériai katonai bírÓ6ág halálbünte­tésre ítélt. Halálbüntetés fenyeget, még 50 algériait, akik közül 35 az al­gíri börtön rabja. (ČTK). OMMEKTÁRUNK Egyező nézetek? A denauer nemrégen tért haza Washingtonból és azóta már Pineau francia külügyminiszter is megjárta az USA-át. Igaz, hogy a két nyugati politikust merőben más cé­lok vezérelték amerikai útjukon és így természetes, hogy az eredmények is különbözők. Adenauer útjának nyugati vissz­hangja arról tanúskodik, hogy a nyu­gatnémet kancellár érzi, forrósodik talpa alatt a talaj. Walter Lippmann, a New York Herald Tribunban lázas képzelődéshez hasonlítja Adenauer terveit Németország egvesítésére. „Az Adenauer—Dulles találkozót nem Németország egyesítésének reménye inspirálta, hanem Inkább az az elkép­zelés, hogy a régi rutin az 1957-es választásokon még segíteni fog Aden­aueron" — állapítja meg Lippmann. A bonni kancellár washingtoni lá­togatása újabb kritikai hullámot ka­vart fel a nyugati sajtóban. A célpont nemcsak Adenauer, hanem a meg­csontosodott amerikai külpolitika, amely nem találja meg az új világpo­litikai helyzetben a helyes, konstruk­tív hangot. Pineau francia külügyminiszter a nyugati világban egyike azoknak a politikusoknak, akik nyilatkozataikban síkra szállnak a Kelet és Nyugat kö­zötti közeledésért és többször fel­szólította a nyugati hatalmakat, hogy lépjenek fel kezdeményezőként, mert a világ közvéleményének szemében már úgy tűnhet fel a Nyugat, hogy a vasfüggöny nem Kelet, hanem Nyu­gat felé zár. Ezért várták mindenfelé érdeklődés­sel a Pineau—Dulles találkozót. A szűkszavú zárónyilatkozat formális szövege arra enged következtetni, hogy a francia külügyminiszternek nem igen sikerült meggyőzni Dullest a világpolitikában uralkodó új helyzet megkövetelte új irány vonalról. A kö­zös nyilatkozat megállapítja, hogy megegyezésre kell jutni a leszerelés­ben. amelyet a világ nagy kérdéseinek megoldásával (pl. Németország egye­sítése) egyidőben kellene foganatosí­tani. Arról is szó van a nyilatkozat­ban, hogy megvitatták Bulganyin elv­társnak a nyugati hatalmakhoz inté­zett levelét és azt is ; egemlíti, hogy a francia kormány „liberális és igaz­ságos szellemben" akarja megoldani az algériai kérdést. De a hogyanról semmit sem mond a nyilatkozat. Üg*>- látszik, bármeny­nyire ís egyeztek Pineau és Dulles nézetei a tárgyalásokon, a francia és az amerikai külügyminiszter mégis más-más utat látnak a jövő felé. Er­ről tanúskodik Pineau francia kül­ügyminiszternek a -vashingtoni újság­írőklubban mondott hosszabb beszéde. Pineau felszólítja a nyugati hatal­makat, hogy ne vessék el a szovjet kulturális és gazdasági közeledést. Figyelembe kell venni, mondotta Pi­neau, hogy „a tények gyakran meg­változtatják törekvésünket. Ma vilá­gos, hogy a világproblémákat nem le­het háborúval megoldani." „El kell tüntetni az államok között fennálló gátakat, amelyek bizalmatlanságot, nyugtalanságot és nvomort szülnek " A francia külügyminiszter fenti sza­vai jóval világosabbak, mint a közös nyilatkozatban ki tett álláspontok, ami azt bizonyítja, hogy Pineau sza­vaival nemigen ért egyet Dulles. Az amerikai külpolitika ezt be is bizo­nyítja. sz. b. NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK je­lentik, hogy június 20-án a kora reg­geli órákban a polgári légiközlekedés történetének legnagyobb szerencsét­lensége történt. Az amerikai Venezue­lán Airways társasághoz tartozó Siper Konstellation típusú repülőgép 50 ki­lométernyire az USA partjaitól a vízbe zuhant. A repülőgép valamennyi utasa és legénysége a hullámokiban lelte halálát. (ČTK). 3OOOO0O0O00OOOOOOO000O©©© 1. A moszkvai nagy Kreml palotában június 20-án aláírták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nvilatkozatát KSNÍINWÍN M A D , • ható aki a.Szovjetunió nevében, és Joszip Broz-Tito. aki Jugoszlávia nevében aláírja a nyilatkozatot. 2. A moszkvai £ mint 80 000 moszkvai lakos vett reszt. Kepunk Joszip Broz-Tito és K. J. Vorosilov elvtársakat mutatja az emelvényen, amint pwnírok virágcsokrokat adnak át nekik.

Next

/
Thumbnails
Contents