Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-21 / 172. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 21, csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 172. szám, Üdvözöljük a hős Korea képviselőit Ma érkezik Prágába Kim Ir Szen elvtárs vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. Kormányunk ezt a küldöttséget baráti látoga­tásra hívta meg Csehszlovákiába. A koreai nép küldöttei találkoz­nak a vezető csehszlovák kor­mánytényezőkkel, megtekintik néhány üzemünket és EFSZ-ünket, megismerkednek gazdasági és kultúr ális életünkkel. A koreai kor­mányküldöttség itt-tartózkodása során megtárgyalja és aláírja a két baráti ország közti kulturális együttműködésről szóló egyez­ményt. Népünk szívélyesen üd­vözli a hősi Koreából érkezett be­cses vendégeinket s velük együtt az egész koreai népet. Csehszlovákia népei mindig őszinte, baráti érzelmeket táplál­tak a koreai nép iránt, amelynek északon lakó részét a második vi­lágháború végén a szovjet hadse­reg szabadította fel a japán meg­szállás alól. A koreai nép nagy áldozatikészséggel és lelkesedéssel tüntette el a megszállás és a má­sodik világháború okozta károkat. Sajnos, 1950. júndus végén vil­lámként futotta be az egész vi­lágot a hír, hogy a liszinmanista bandák és a kapitalista beavatko­zók, élükön az amerikai imperia­listákkal megtámadták a Koreai Népi Demokratikus Köztársasá­got. Az Egyesült Államok uralmon tevő monopolista körei maximális hasznuk érdekében háborút rob­bantottak ki, hogy visszaszerezzék Ázsiában elveszített pozíciójukat, megfélemlítsék az- idegen kizsák­mányolás ellen lázadó gyarmati népeket és a békeszerető kínai nép elleni agresszió ugródeszkáját építsék ki. A felháborodás és az ellenszenv hulláma fogadta az egész világon ezt ae agresszíós tettet. A szabadságszerető koreai nép mellett a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság függetlensé­géért derekasan harcba szálltak a kínai önkéntesek is. Közös igaz­ságos harcuk rokonszenvvel talál­kozott minden békeszerető népnél. Ebből a nemzetközi szolidaritásból teljes mértékben kivette részét Csehszlovákia népe is. Az egész országban zengett a jelszó: „El a kezekkel Koreától" és dolgozóink a békeműszakok során szerzett pénzüket Korea megsegítésére ajánlották fel. Az üzemek egész sorában a dolgozók a háború ide­je alatt fizetésük egy százalékát adták Korea megsegítésére. A fegyverszünet megkötése után pe­dig dolgozóink a 4000. számú be­tétszámlára küldték el a gyűjtések során befolyt összegeket, hogy így segítsék a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság újraépítését. Korea népe derekassáfíáért és bátorságáért népünk szívéhez nőtt. A fegyverszünet aláírása után Csehszlovákia, Lengyelország, Svédország és Svájc mellett tagja lett a semleges államok ellenőrző bizottságának Koreában. A koreai nép tudta, hogy országunk, amely annyi szeretetet és megértést ta­núsított a nehéz harcok időszaká­ban. képviselői közvetítésével kö­vetkezetesen fog küzdeni a nem­zetközi fegyverszüneti bizottság­ban a koreai kérdés követke­zetes és hathatós megoldásáért. Korea népe nem csalatkozott Csehszlovákiában. Csehszlovákia teljesíti és továbbra is kész tel­jesíteni feladatait, mint az ellen­őrző bizottság tagja, az amerikai imperialisták és liszinmanista la­kájaik minden arra irányuló kí­sérlete ellenére, hogy megzavarják s végül is teljesen likvidálják a bizottság munkáját és ezzel újra életrehívják a feszültséget a nem­zetközi kérdésekben. A csehszlovák-koreai baráti kap csolatokat szilárdította a koreai háború befejezéséért folytatott kö­zös igyekezet, a világbéke és a népek közti együttműködés meg erősítésére irányuló törekvés. Korea országépítő munkát foly­tat. Az azelőtt gyarmati jellegű országot szocialista iparral és me­zőgazdasággal rendelkező ország­gá akarja változtatni. Ebben se­gítségére vannak a szocialista tá­bor országai. Csehszlovákia önzet­lenül részt vesz a háború által megtépázott ország felújításában és felépítésében. Nemcsak komp­lett ' gépipad berendezéseket, megművelő gépeket, kész tervraj­zokat és különféle berendezéseket szállítunk Koreába, hanem ipa­runk különböző ágazatainak szak­embereit is elküldjük ebbe az or­szágba, hogy átadják a koreai dol­gozóknak tapasztalataikat és gaz­dag ismereteiket. A csehszlovák-koreai együttmű­ködést megszilárdította az 1956 március végén Fenjanban aláírt kereskedelmi szerződés is. E szer­ződés alapján Korea színesféme­ket, különféle érceket, dohányt és más árucikkeket szállít nekünk. Csehszlovákia ezzel szemben gé­peket, mérőeszközöket, villanydró­tot, gépkocsikat, orvosságot stb. szállít. Üzemeinkbe koreai munká­sok érkeznek, hogy szakképzettsé­get szervezzenek. Főiskoláinkon sok koreai diák tanúi. A két baráti ország testvéri kapcsolatai évről évre szorosabbak és terebélyesedők. Az együttmű­ködés lehetővé teszi, hogy orszá­gaink népei közelebbről megis­merjék egymást. Nem kis mér­tékben járul ehhez hozzá a köl­csönös kulturális kapcsolat, amely mind konkrétabb formákban nyil­vánul meg. így például az iden májusban Fenjanban csehszlovák filmhetet rendeztek, amelynek so­rán nagy sikerrel tizenegy filmün­ket. mutatták be. A 282 filmelő­adást összesen 113 000 néző te­kintette meg. A fesztivál során fényképkiállítást rendeztek Cseh­szlovákiáról. Májusban elutazott Koreába az első kulturális kül­döttség, amely ott megismerkedett a koreai kultúrával, a nép életé­vel, országépítő sikereivel és ne­hézségeivel. Köztársaságunkat már több ko­reai ének- és táncegyüttes látogat­ta meg, így például a koreai if­júsági együttes, amely megismer­tette velünk a koreai nép gazdag hagyományait és szokásait, a ko­reai kultúra ősrégi remekeit. Dol­gozóink ezrei ismerkedtek meg a koreai nép harcos életével a „Ko­rea épít" kiállításon, amelyet ta­valy nyáron rendeztünk meg Prá­gában. Ez a kiállítás most több kerületi városunkban szerepel. Megvannak a legjobb feltételek ahhoz, hogy a Csehszlovákia és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság közötti kulturális együtt­működés még sikeresebben kifej­lődjön. Ennek még szilárdabb alap­ját fogja képezni a koreai kor­mányküldöttség hazánkban való látogatása alkalmából aláírandó kulturális egyezmény. Népünk meggyőződése, hogy a Kim Ir-Szen elvtárs által vezetett koreai kormányküldöttség néhány­napos látogatása további jelentős határkövet fog jelenteni a cseh­szlovák-koreai kapcsolatokban és hozzájárul az eddigi sikeres együttműködés még nagyobb mé­retű kiszélesítéséhez. Szívélyesen üdvözöljük a koreai nép képvise­lőit hazánkban és hisszük, hogy látogatásuk még jobban megszi­lárdítja a két ország népeinek ba­rátságát és ezzel a béke nagy ügyét is. (Rudé práve) Forró szeretettel köszöntjük a testvéri Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim Ir Szen vezette kormányküldöttségét hazánkban! Aláírták a szovjet-jugoszláv nyilatkozatot és deklarációt Moszkva, június 20. (TASZSZ). — Június 20-án, moszkvai időszámítás szerint 13 órakor aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság kormányainak Joszip Broz-Tito elnök szovjetunióbeli hivatalos látogatása alkalmáhpl kiadott közös nyilatkozatát. A közös nyílatKo­zatot a Szovjetunió kormánya nevében N. A. Bulganyin, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság nevében Joszip Broz-Tito írták alá. Ugyancsak aláírták a Jugoszláv Kommunistád Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja közötti kapcsolatokról szóló deklarációt. Ä deklarációt N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és J. B. Tito elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írták alá. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata Moszkva, június 20. (TASZSZ). — A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnök­ségének és kormányának meghívására Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke 1956. jú­nius I.- és 23-a között hivatalos lá­togatást tett a Szovjetunióban. Tito elnök szovjetunióbeli tartózko­dása folyamán számos megbeszélés folyt a két kormány képviselői között. A megbeszéléseken jugoszláv részről Tito elnökön kívül részt vett Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics kül­ügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköz­társaság Végrehajtó Tanácsának elnö­ke, a Szövetségi Végrehajtő Tanács tagja, Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szovjet­unióbeli meghatalmazott és rendkívüli nagykövete. A megbeszéléseken jelen volt K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, N. A. Bulqanyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének tagja, A. I. Miko­jan és V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettesei, D. T. Sepilov, a Szovjet­unió külügyminisztere, V. D. Kuznye­cov, a külügyminiszter első helyettese és M. P. Firjubin, a Szovjetunió bel­grádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ezenkívül a megbeszélé­seken jugoszláv részről jelen volt Jo­zsa Vilfan, a köztársasági elnök főtit­kára és Antun Vratusa, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének kabi­netfőnöke, valamint szovjet részről L. F. Iljicsov, a Szovjetunió Külügymi­nisztériuma kollégiumának tagja, K. D. Levicskin, a Külügyminisztérium 5. Európai-ügyosztályának vezetője. A szívélyes és baráti légkörben, az őszinte és teljes kölcsönös megértés szellemében lefolyt megbeszélések le­hetővé tették a széleskörű vélemény­cserét a múlt év nemzetközi helyzeté­nek fejlődéséről, valamint a két or­szág kapcsolatai és sokoldalú együtt­működése további fejlődésének kérdé­seiről. A véleménycsere alkalmával megmutatkozott, hogy a két kormány nézetei széles mértékben egyeznek a nemzetközi helyzet fejlődésében és a jelenlegi nemzetközi problémák érté­kelésében és közös az az óhajuk, hogy a jövőben u> mélyítsék a Saovjgt Sra. cialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság kölcsönös megértését és barátsá­gát. A Szovjetunió kormánya és a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megelégedéssel állapította meg, hogy a múlt évben tovább eny­hült a nemzetközi feszültség. Mindkét kormány ezen enyhülés jeleként üd­vözli a nemzetközi kapcsolatok bővü­lését, valamint azt az egyre erősödő irányzatot, hogy a rendezetlen nem­zetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Egyhangúlag megállapí­tották, hogy e téren fontos szerepet játszott a négy nagyhatalom kormány­főinek 1955. júliusában Genfben tar­tott konferenciája. Jóllehet a jmúlt évi események fejlődése megmutatta, hogy nem várható mindazon problémák gyors megoldása, amelyek a „hideg­háború" folyamán felgyülemlettek, a kormányok becslése szerint döntő fon­tosságú az a tény, hogy növekedett a nemzetközi együttműködés bővítésére irányuló törekvés, ami elősegíti a né­pek közötti bizalom erősödését. Ebben az új légkörben megszilárdult az Egyesült Nemzetek Szervezetének ereje és az a képessége, hogy a fel­adatokat valamennyi ország szervezett és egyenjogú részvételével megvizs­gálja és sikeresen megoldja. Az atom­energia békés felhasználásával fog­lalkozó konferencia sikere, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 1955 augusztusában hívott össze Genfbe, és a nemzetközi atomügy­nökség felállításának kedvező előké­szítése szorosan összefügg ezzel a légkörrel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének növekvő szerepe és ké­pességei megnyilvánultak azokban a sikerekben is, amelyeket új tagok felvétele által egyetemes szervezetté való alakulásának útján elért. Mind­két kormány örömmel üdvözli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét új tagokkal egészítették ki az európai, ázsiai és afrikai országok soraiból, melyeknek növekvő részvétele a nem­zetközi életben megnyilvánult már a bandungi értekezleten. Ez elősegíti a népek egyenjogú szerepének megszi­lárdítását ezeken a világrészeken. Mindkét kormány azonban . sajná­lattal állapította meg, hogy a Kínai Népköztársaság képviseleti jogát OUMedlig mm ismerték el az Egyei sült Nemzetek Szervezetébén és I két kormány kitartóan arra fog törekedni, hogy e nagy országnak ezt a jogát elismerjék. A két kormánynak továbbra is meg 2 győződése, hogy Tajvan, valamint a többi szigetek kérdését Kína e terű-: letre való törvényes jogának megfe-ľ lelően kell megoldani. A két ország kormányainak nézete szerint a „hidegháború" folyamán oly ellentétes szempontok alakultak ki és annyi bizalmatlanság (vülemlett fel. hogy célszerűtlen és logikátlan volna azt várni, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldását gátló minden akadály könnyen kiküszöbölhető és valamennyi problémában hamarosan megegyezést lehet elérni. Ezért a két kormánynak meggyőí ződése, hogy megegyezése kel! tö­rekedni azokban a kérdésekben, ame­lyeket már most meglehet oldani és megegyeztek abban, hogy bizonyos prioritásnak vagy pedig eljárásnak sürgetése a vitás kérdések megvizs­gálásában és megoldásuk bizonyos ütemének követelése nem vezethet hasznos eredményekre. Ennek fényé­ben vizsgálták meg a leszerelésnek és a kollektív biztonságnak kérdéseit, valamint a világot, főleg Európát kettéosztó egyéb kérdéseket. Tekintettel arra, mily nagy jelen­tőségű a leszerelés problémája az em­beriség jövőjére nézve, a két kor­mány megegyezett abban, hogy már megértek e kérdés haladéktalan meg­oldásának előfeltételei. Egyben hang­súlyozták a leszerelés kérdésében való legalább részleges megegyezés fontosságát és egyértelműleg azt a reményüket fejezik ki, hogy ezt az egyezményt meggyorsíthatja és meg­könnyítheti a fegyveres erők létszá­mának egyoldalú csökkentése is. Eb­ben az értelemben a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánya üd­vözölte a Szovjetunió kormányának •••. fegyverkezés és a fegyveres erők létszámának csökkentéséről nemrégen hozott határozatát, mert úgy véli, hogy ez megkönnyíti az általános le­szerelés kérdésének megoldását. Mind­két kormány úgy véli, hogy az atom­energia békés felhasználásának kor­szakalkotó jelentősége van az embe­riség további gazdasági és társadalmi fejlődésére és megegyeztek abban, hogy buzdítani és támogatni kell va-í lamennyi nemzet egyenjogú és de-ľ (Folytatás a 3, oldalon.).

Next

/
Thumbnails
Contents