Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-20 / 171. szám, szerda

Á k nai népi képviselők országos gyűlése folytatja ülését Peking, (ČTK.) — Az Űj Kína saj­tóiroda jelentése szerint június 18-án a kínai népi képviselők országos gyű­lése tovább folytatta ülését és meg­kezdte az általános vitát. Elsőnek Kuo Mo Zso, a Kínai Tu­dományos Akadémia elnöke szólalt fel. Beszédében felhívta a tudósokat, hogy 12 éven belül érjék el a világ leghaladóbb államainak tudományos színvonalát. Kuo Mo Zso hangsúlyoz­ta, hogy mily fontos a tudományos versengés a tudományos kutatás gaz­dagítására és a szocializmus felépí­tésének meggyorsítására. Ezután ki­jelentette, hogy már elkészítették a kínai tudomány 12 évi tervét, amely a különféle tudományos ágazatok szá­zait öleli fel. Kuo Mo Zso, a kínai tudomány hosszútartamú tervét „a kínai és szovjet tudósok alkotó mun­kája határkövének nevezte". A következő felszólaló Li Fu-csun, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke volt. Kijelentette, hogy Kína első ötéves tervének feladatait határidő előtt teljesítheti, sőt túl is szárnyalhatja. Anglia megemlékezett Lidicérol A ,,Lidice shall Live" (Lidice élni fog) nevű bizottság Thaxted angol vá­roskában megünne­pelte a lidicei Béke és barátság kertje alapításának első évfordulóját. Ennek a kertnek a bizott­ság nagyszámú ró­zsatövet ajándéko­zott. Az ünnepség műsorán cseh és angol népi táncok szerepeltek. KépUn. kön cseh táncot lá­tunk angol tánco­sok előadásában. A T EST VERI KOREA GAZDAG FÖLDJE Megkezdődött a román írók I. kongresszusa Bukarest, (ČTK). — Június 18-án a bukaresti Atheneum termében meg­nyílt a Román Népköztársaság írói­nak I. kongresszusa. Az ünnepi megnyitáson részt vettek a román politikai és közélet, valamint a Román Munkáspárt vezetői. A kongresszust Mihail Szadoveanu, a Román Népköztársaság írószövet­ségének elnöke nyitotta meg. Utána Miron Constantinescu mondott be­szédet és üdvözölte a kongresszust a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának nevében. Az írókongresszus a Román Nép­köztársaság kulturális életének rend­kívül fontos eseménye és a legszé­lesebb nyilvánosság érdeklődésének középpontjában áll. Az írókongresz­szus 6 napig tartó ülésén megvitatja a jelenlegi román irodalom legfőbb eszme; és esztétikai problémáit, ame­lyeket az SZKP XX. kongresszusának eszmei orientációja és a Román Mun­káspárt II. kongresszusa adott. Az írók és az Írószövetség, amely ma­gába foglalja a Rpmán Népköztársa­ságban élő különféle nemzetiségű író­kat, hónapokig készült a kongresz­szusra. Az írók kongresszusukat a Románia felszabadulása óta végzett munkájuk kiértékelésével '--ezdték. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem nagy kiterjedé­sű, de mérhetetlenül gazdag or­szág. E napokban figyelemre mél­tó adatokat közölt róla a N o va­ja Ko r e j a című folyóirat. Az országnak több mint 200 fajta hasznos ásványból van gazdag készlete, olyan ásványokból, ame­lyek nagyfontosságúak az ipar szempontjából. Ezek az ásvány­források a szocializmus sikeres felépítésének egyik biztosítéka. z ország felszabadulása után a Koreai Munkapárt és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya hamarosan számos intéz­kedést tett, hogy kiküszöbölje az ipar egyoldalúságát és biztósítsa önálló­ságát. Ezzel egyidejűleg a népi kor­mány ismerve a hasznos ásványok rendkívül nagy fontosságát, a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok népeinek önzetlen segítségé­vel rendszeresen és tervszerűen foly­tatta a /lelőhelyek felkutatását és kihasználását, megjavította a fejtő­| ipar munkáját. ! Az 1950-es év második felétől a koreai bányaipart az amerikai impe­I rialistáktél kiprovokált háború dúl­i ta. A párt és a kormány a súlyos hely­zet ellenére is folytatta a hasznos | ásványok tervszerű kutatását, ame­j lyek szükségesek Korea jövőbeli erő'i I iparának felépítéséhez. E feladaton nagyszámú földtani kutatócsoport dol­I gozott, és ezzel egyidejűleg megszer­! vezték a háború dúlta bányák újjá­építését és kiépítését. Számos intéz­kedés történt az ércfejtés megjaví­tására és fejlesztésére. A fejtés átlagos színvonala már 1955-ben nemcsak 11 százalékkal meghaladta a háború előttit, hanem 19 százalékkal nagyobb volt, mint a Korea felszabadítása előtti kiaknázás színvonala. Megkezdték az új réz-, volfram­és ólomlelőhelyek kiaknázását, több­száz kilométer hosszúságú magas­feszültségű vezetéket, országutakat és vasutakat építettek. Valamennyi bányában bevezették a fáradságos munkafolyamatok gépesítését. A közeljövőben a népi Korea három éves terve teljesítése után megkez­di első ötéves tervét. Koreában emberemlékezet óta bá­nyásznak aranyat és ezüstöt. Azok közé az aranybányák közé tartozik a Dél-Fenan tartományban levő Szen­hini-bánya és az észak'-fenani Teju­Csehszlovák gépek sikere Libanonban A világ egyik legkisebb állama, s egyben a Föloközi-tenger keleti részének legkisebb országa Li­banon. Ez az ország a légi hagyo­mányok és a nagy jövendő földje. Libanon partjain kötöttek ki a fö­níciai kereskedők gályái, a római evezős- és vitorláshajók, az ozmán birodalom hajói, éppúgy.- mint ahogy ma ragy óceánjáró hajók vetnek horgonyt a bej­rúti l-ikötőben. Hosszú évszázadokon keresztül ez a kis ország idegen hódítók birodalma volt, ' először az egyiptomi ma­melukkoké, majd pedig a mohamedán és a török féihold befolyása alatt ál­lott. Libanon csupán a második világháború után nyerte el teljes függet­lenségét és Chanoun el­nök vezetésével gazdasá­gának fejlesztésére tö­rekszik. A környező sivatagok homokjával szemben Li­banon termő oázist je­lent és így gazdasága el­sősorban mezőgazdaságon alapul. Ez képezi Libanon gazdagságának alapját. Az egész ország olyan, mint egy virágzó kert, amelyben megtererti óriá­si mennyiségben minden déligyümölcs, . s ahonnan ezt Európába szállítják. Közvetlenül a part mentén emelkedik a Libanon­hegylánc, melynek lejtőin függőker­tek futnak le. A Libanon-hegység, va­lamint a vele párhuzamosan húzódó Antilibanon hegység között terül el a termékeny Bekka fennsík. Ez a te­rület gabonafélét és zöldséget szállít a hazai fogyasztóknak, sőt kiviteli célokra is. Ha Libanonról és természeti kin­cseiről beszélünk, nem szabad megfe­ledkeznünk a világhírű cédrusról sem, amelynek fájából készültek az ókorban a föníciai és római hajók. Valaha be­fedték az egész hegyláncot, ame'y innen kapta „Les Cedres" elnevezést, a barbár kalifák azonban túlnyomó részüket kiirtották, s ma már csak néhányszáz faóriás hirdeti fajtájának 4 ÜJ szö 1956. június 20. letűnt dicsőségét. Ezeket a fákat tör­ténelmi emlékként a sok ezer tu­rista kíváncsiságának kielégítésére tartják. Libanonba csoportosan ér­keznek a turisták, hoov megtekint­sék természeti szépségeit és törté­nelmi emlékeit, mint például Babbek romját, vagy pedig magát a fővárost, Bejrutot. Kép a bejrúti csehszlovák ipari kiállításról Bejrut nem tartozik a legnagyobb városok közé, mintegy 300 ezer la­kosa van, de a közel-keleti térségben az egyik legfontosabb kikötő, ahol állandóan sok-sok különféle fajtájú és nagyságú hajó vesztegel. Maga a város a középkor és az újkor keve­réke. Egyesíti a hanyatló Kelet és a modern kultúra pompáját. A város­nak mind a két része élénken fejlő­dik, s a négyszögletes ablakú mozaik­kal díszített arab stílusú épületek modern házakkal váltakoznak. )e maradiunk csak riportunk fő tárgyánál. Bejrutban május folyamán önálló csehszlovák kiállítás nyílt meg, amely elsősorban gépipari készítményeket mutatott be, mert ebbe a körzetbe főként gépipari ter­mékeket szállítunk. A kiállítást a Földközi-tenger partján levő UNESCO­palotában és env típus-pavilonban rendeztük meg, amelyet Bejrutban építettünk. A kiállítás egész területe mintegy 3500 négyzetmétert tett ki, főleg gépipari készítmények kerültek bemutatásra, amelyeket a Kovo, Mo­tokov, Strojexport és Technoexport külkereskedelmi vállalatok exportál­nak. Szabadban voltak elhelyezve a ne­hézgépipari termékek, a gazdasági g^pek, motoros járművek és trakto­rok. Nagy érdeklődést keltett mind­két személyautó-típusunk a Škoda-440 és Škoda-1200, főleg azonban a 6 ló­erős Motorrobot, amely a kertek meg­művelésére szolgál. A kiállítást meglátogatták a liba­noni gazdasági és politikai élet ve­zetői, élükön Chanoun elnökkel és Hakim libanoni kereskedelmi minisz­terrel. Nagyon kedvezően nyilatkoe­tak a kiállítás igazi küldetéséről, vagyis Csehszlovákia és Libanon ke­reskedelmi kapcsolatainak bővítéséről. A Libanonba és az egész közel- és közép-keleti térségbe való csehszlovák gépszállítások már régi hagyományo­kon nyugszanak, mert már a háború előtti időben, különösen a Skoda­üzemek nagv mértékben szállították készítményeiket az arab országokba. A háború után a csehszlovák ipar Libanonnak nagy mennyiségű közszük­ségleti árucikken kívül nagyszámú különféle fajtájú textilgépet is szál­lított. /Csehszlovákia Libanonnak nem­^ csak fogyasztója, hanem a libanoni termékek állandó vásárlója is. A narancson és citromon kívül 1953—1955-ös években Szíria után a vasérc, dohány, oliva-olaj, lencse, ba­nán és alma legnagyobb vásárlói va­gyunk. 1952-től, amikor, a két or­szág első kereskedelmi egyezményét kötötte, az árucsereforgalom évről­évre egyre növekszik. A bejrúti csehszlovák kiállítás na­gyon fontos volt Csehszlovákia és a közel-keleti államok gazdasági kap­csolatainak további bővítése szem­pontjából. Ezt bizonyítják azok az érdeklődők, akik Szíriából, Transzjor­dáriából és Irakból jöttek, s nagy megrendeléseket tettek, amelyek alap­ján gépipari készítményeket szállí­tunk. A bejrúti kiállítás eleget tett cél­jának, s közvetlen következménye lesz az arab országokkal folytatott kereskedelmünk további bővülése. don-bánya, amelyeknek érckészletét több millióra becsülik. Jelenleg k Szenhini-bánya háború előtti színvo­nalát 106 százalékkal, a Tejudon-bá­nya pedig az alapítása óta elért leg­magasabb mutatószámot is túlhalad­ja. Az arany fokozott kiaknázása ér­dekében a párt és a kormány meg­felelő lépéseket tesz a Szenhlni, Te­judoni és további más nagy bányák bővítésére és gépesítésére, korszerű gépi berendezéssel valő ellátásukra. Ezzel egyidejűleg földtani kutatást is végeznek. Hasonlóképpen rendkívül nagy fi­gyelmet szentelnek a rézbányák épí­tésének, mert ez nagy jelentőségű az ország villamosítása szempontjából. Az utóbbi 4—5 évben nagy sikereket értek el ezen a téren." A Szenhini­bányában, a Holton, Szuan, Vanjien bányákban és számos más bányában is már megkezdték a rézércfejtést A Köreai Népi Demokratikus Köztársaságban egyre több olyan állomást létesítenek, ahol gépeket és lovasfoga­tokat kölcsönöznek ^a parasztoknak. Képünk a phenjani gépkölcsönző állomás dolgozóit mutatja, amint a Szov­jetunióból érkezett buldózereket előkészítik a munkára. Ezek a gépek nagy segítséget nyújtanak a koreai pa­rasztoknak és szövetkezeteseknek A legközelebbi időben ezek a bányák fedezik az állam rézszükségletét, sőt kivitelre is marad. Az ólom- és ónbányászat a fel­szabadulás előtt alig létezett. E té­ren csupán a kereslet mérhetetlen megnövekedésével értek el nagy si­kereket. Már 1955-ben 3,6-szeresen túlszárnyalták a háború előtti színvo-. nalat. • A rendkívül kedvező természeti feltételek, a kiváló minőségű vasérc, volfrám, mangán, molibdén, nikkel, krom, kobalt és más hasznos ás­ványok lelőhelyei — a kohászati ipar szilárd anyagi alapját képezik. Jelenleg nagy mértékben folyik az ércbányászat a Muszani és más bá­nyákban. Ha évente 6 millió tonnát bányásznának ki, az egész érckész­let kimerítéséhez legalább háromszáz év volna szükséges. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nagy árukészletek vannak, amelyek nagy jelentőségűek a kohászat szempont­jából. - A különleges acél gyár-ásánál alkalmazott volfrám és molibdén fej­tésének és készleteknek világra szóló a jelentőségük. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság gazdag vegyiipari és könnyű­*ari nyersanyagforrásokban. A piező­gazdaság rohamos növelése érdeké­ben kiépítik és bővítik a műtrá­gyaanyagok nyers­anyagforrásainak feltárását. A jövő­ben e műtrágya­nyersanyagok fej­tése olyan színvo­nalat ér el, hogý teljes mértékben kielégíti a Koreai Néni Demokrati­kus Köztársaság szükségleteit, sőt még ezen felül is termel készlete­ket. Az országban -•nz daq és fontos" nyersanyagleiőhe­•yok vannak a tég­'Tf-ártúsra. Ezen­kívül mindenütt előfordulnak ér­tékes tűzállóanya­gok. Az említett ásványokon kívül a Koreai Népi De­mokratikus Köz­társaságban szá­mos az elektro­technikai ipart szolgáló nyers­anyaglelőhely. Az a tény, hogy a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak elegendő mennyiségű különféle nyersanyag áll rendelkezésére kohászati, vegyiipari és építőanyagipari céljaira, ami a ne­hézipar felépítéséhez szükséges, az ország szocialista felépítésének szi­lárd materiális alapját jelenti. Sz. Radhakrisnan Moszkvából Ätába utazott Június 18-án dr. Sz. Radhakrisnan ellátogatott a Lenin-hegben levő Moszkvai Állami Lomonoszov-Egye­temre. I. G. Petrovszkij akadémikus, a moszkvai egyetem rektora az indiai vendég üdvözlése alkalmával bejelen­tette, hogy az egyetem tudományos tanácsa nemrégen dr. Radhakrisnant egyhangúlag az egyetem tiszteletbeli professzorává választotta. * * * Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztár­saság alelnöke négy napi moszkvai tartózkodása után Alma Atába uta­zott. Radhakrisnan Kazahsztánba, Üzbekisztánba, Azerbajdzsánba, vala­mint Kievbe, Ukrajna fővárosába szándékozik ellátogatni. Dr. Sz. Radhakrisnan indiai alelnök P. M. Taraszov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökének helyettese tár­saságában. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL REIMANsa : Alakuljon népszavazást kezdeményező bizottság Berlin, június 18. (MTI). — Max Reimann, Németország Kommunista Pártja vezetőségének első titkára, a német demokratikus rádiónak adott nyilatkozatában azt javasolta: alakít­sanak kezdeményező bizottságot a haűkötelezettség Nyugat-Németor­szágban tervezett bevezetéséről döntő népszavazás előkészítésére. Bonni jegyzék az újraegyesítés kérdésében Bonn, (CTK.) — Dr. Adenauer kan­cellár USA-beli útjával kapcsolatos sajtókonferencián június 18-án kije­lentette, hogy a szövetségi kormány jegyzéket intéz a négy nagyhatalom­hoz Németország egyesítésének kér­désében Adenauer nr>m volt hajlandó i janak Németország újbóli egyesítésé Dr. Erant. Sulc.' részleteket közölni e jegyzékről. | ről, hanem az NDK-val is. Ottó Strasser pártot alakított Berlin, június 18. (MTI). — A nyu­gat-németországi Miltenbergben va­sárnap Német Szociális Unió néven új politikai párt alakult. Elnöke Ottó Strasser, Hitler párt­jának egykori alvezére, aki eleinte nagy szerepet játszott a náci moz­galomban, de utóbb összekülönbözött Hitlerrel és Kanadába emigrált. Stras­ser 1955 tavaszán a bonni kormány engedélyével tért vissza Nyugat-Né­metországba. A vasárnapi pártalapítás alkalmából kijelentette, hogy pártja „Németország megújhodásán" fog munkálkodni. Elmondta, hogy a párt célja: Németország egyesítésének megvalósítása nemzetközi semleges­ség alapján, s követelte, hogy ne csak a szovjet kormánnyal tárgyal-

Next

/
Thumbnails
Contents