Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunist

a Pártjának országos konferenciája Jan Bureš elvtárs felszólalása (prágai kerület) (Folytatás a 11. oldalról.) miniszter indítványára Kopecký és JStoll elvtársak főbeszámolóival rendeztek meg 1952-ben. Hozzájárultak ahhoz, hogy a tudományban megengedtük, hogy az egyes szakmákban a dogmatizmust hirdessék, vulgarizálták a dialektikus materializmust és elfojtották a tudományos bírálatot. Főleg a biológiai tudományokban vezetett néha az e""es szovjet vélemények kritikátlan átvétele kellőképpen nem ellenőrzött elméletek propagálására, azok elterjedésére és végleges igazr Ságként való hirdetésükre. A szovjet tudomány igazi elismerésre talált tudósaink körében sikereivel és nagy mértékben befolyásolta tudományunk építését. Természetesen propagálásának dogmatikus jellege nem használt tekintélyének szakembereink körében, de főként ott, ahol a kritikátlan frázisok a micsurini biológia vagy a Pavlovi fiziológia azonnali jelentős munkaeredményeiről nem igazolódtak be, csalódást okozott mezőgazdasági szakembereink és orvosaink egy részénél. Kutatóintézeteink egész sorának e propaganda szellemében folytatott gyakorlati működése a kutatás egyoldalúságára és elméleti és metóďikai lemaradására vezetett. A brnói ideológiai konferencia szellemében a tudományos dolgozók egesz sora, a 'tudományos problémák megoldásában gyakrabban alkalmazta a politikai, mint a tudományos érvelést. Pavlov és Micsurin műveinek idézeteit a vitában gyakran többre becsülték, mint a kísérletek tényleges eredményeit. Méltatlan komédia játszódott le Sztálinnak a nyelvtudomány kérdéseiről írott munkája kö- • rül, amelyet dogmatikusan és zseniális műként adtak ki, amely nélkül semmilyen haladást nem lehetséges talán egyetlen tudományágazatban sem. Nem akarom lerázni a felelősséget ezért az állapotért a tudományos dolgozók, a kommunisták vállairól, akik végeredményben maguk voltak ennek az okozói. De tudatosítanunk kell, hogy ennek kialakulásához mennyire hozzájárult az ideológiai munka helytelen értelmezése, hogy mennyire befolyásolta a személyi kultusz és a tekintélytisztelet. Még nagyobb károkat okozdtt a kapitalista tudomány eredményeinek lebecsülése, amit a kozmopolitizmus jellen folyatott harc címén vezettek, és amit a brnói konferencia szintén . nagyon élesen hirdetett. Teljes általánosságban beszéltünk a reakciós tudományról, nemcsak azokban az esetekben, amikor nyugaton valóban népellenes célokra használták fel a tudományt, hanem akkor is, amikor csupán más módszert alkalmaztak, mint amilyent mi politikailag helyeseltünk, vagy ha eltérő elméleti meggondolásból indultak ki. A „reakciós tudomány" címke érthetően eltérítette dolgozóinkat attól, hogy tanulmányozzák a problematika tényleges állapotát, és nagyon sok értékes tudományos anyag maradt ismeretlen előttünk. így például a hivatalos irányzat szerint a matematikai logika „burzsoá formalizmus" volt és vele foglalkozni egyszerűen „idöfecsérlést" jelentett. És közben éppen ez a matematikai logika bizonyult határtalanul jelentősnek a matematikai gépek megszerkesztésében, amelyek nélkül a technikai haladás elképzelhetetlen. Ezzel igaz, semmiképpen sem akarom azt mondani, hogy ma, ahogyan azt egyes tudományos dolgozók elképzelik, minden kifogás nélkül át kell venni a kapitalista tudomány A Dubickoi Egységes FöMmüvesszövetkezetben mi is tanulmányoztuk az irányelveket és felállítottuk saját ötéves tervünket, amely feltételezi, hogy a ránk háruló feladatokat a mi körülményeink között 3,5— 4 év alatt teljesíthetjük. Természetesen ennek alapját a növényi termelésben, az eddigi növények hektárhozamának növelésében és elsősorban abban látjuk, ahogy erről az irányelvekben is szó van, hogy a magos hektárhozamú növények vetésterületét, mint pl. a silózásra és szemre termelt kukoricáét, a lószemű babét, növeljük, mivel ezeknél nem probléma a 45 mázsás, sőt nagyöbű hektárhozam elérése, és a takarmánykáposztáét, amely 800 mázsa, jő viszonyok közt még 1200 mázsa fehérjében gazdag zöldtakarmányt is terem hektáronként és amellett a 17 fokos fagyokat is kibírja. Oj utaka' 41} ÜJ SZÖ 1956. június 18. minden elméleti következtetéseit. Az ideológiai lefegyverzés veszélye, amelyről Novotný elvtárs beszélt, ma tudományos dolgozóink körében komoly probléma és a pártnak a legélesebb harcot kell ellene indítania. De ez a harc csak akkor válhat sikeressé, ha az anyag mély ismeretéből indul ki, ha nem halad el figyelmetlenül a tények mellett és nem hangoztat frázisokat. A kozmopolitizmus elleni harc nagyon kifejezően tükröződik vissza a külföldi szakirodalom beszervezésében. Főleg 1951 után a kozmopolitizmus ellen folytatott harc fokozódó poltikájával kapcsolatban következett be a kapitalista külföldről vásárolt szakirodalom fedezésére szánt devizamennyiség radikális csökkentése, így például, míg a Könnyűipari Minisztérium tudományos intézete' 1951-ben 1730 folyóiratot hoztak be, addig 1953-ban már csak 113 külföldi folyóiratunk volt. Hasonló volt a helyzet a többi szakaszokon is. Bár ma már bizonyos javulás állott be, de mégsem értük még el az 1951. évi állapotot sem. Emellett a szakirodalom hiánya a tudományos és technikai haladás fö akadályainak egyike. Más népi demokratikus országokban ennek jobban tudatában vannak, mint nálunk. Összehasonlítás kedvéért néhány számadat. A Szegedi Magyar Orvostudományi tanszék pl. ez év első negyedévében 280 külföld-i publikációt kapott. A körülbelül ugyanolyan jelentőségű és kiterjedésű olomouci orvosi tanszék nálunk csak 30 külföldi folyóiratot kapott. Abban az időben, amikor mi körülbelül 14 500 külföldi szakfolyóiratot hoztunk be, Magyaországra, amelynek lakossága kisebb, mint a mi országunké, mintegy 40 000 folyóiratot vittek be. A tudomány szakaszán mutatkozó fogyatékosságok sorát a tudományos intézetekben a pártmunka hiányos irányításával idézték elő, elsősorban a legfőbb országos jelentőségű szervekben. A Csehszlovák Tudományos Akadémián a pártmunkát az egyes szekciókon és az elnökség mellett működő párcsoportok biztosítják, amelyeket közvetlenül a központi pártbizottság irányít. De az akadémikusok között kevés a kommunista és ezek a pártcsoportok nagyon kicsinyek. Például a Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai szekcióján 4 kommunista van, de a többi szekciókban sem jobb a helyzet. Az ilyen szűk fórum nem biztosíthatja a fontos problémák sokoldalú megtárgyalását. Gyakran előfordul, hogy egyes kérdéseket pártszempontból egyáltalán nem tárgyalnak meg és hogy e fontos intézkedéseket mindenféle előkészítés nélkül közvetlenül a Csehszlovák Tudományos Akadémia szerveiben hagyják jóvá. Hasonló a helyzet más központi hivatalokban is a pártmunka a tudomány szakaszán való irányításában. Feltűnően megmutatkozott ez a múit évben azokon a tárgyalásokon, amelyek a tudományos doktori cím adományozásáról folytak, egyes idősebb tudományos dolgozók esetében, akik doktori értekezésük védelme nélküi kapták meg ezt a címet. Annak ellenére, hogy a pártszervezetek a pártonkívüliekkel együtt követelték az összes javaslatok megtárgyalását, e kérdés körül a kulisszák mögötti mesterkedés szálai szövődtek, ami nem nagy díszére van tudományunk jó nevének. Nem törődtek a pártszervezetek nézetével, amelyek túlnyomó részben azt követelték, hogy keresünk, hogy a növényi és állattenyésztési termelésben szilárdan megálljuk helyünket munkásaink oldalán, hogy a közös mezőgazdasági termelés a lehető legrövidebb időn belül jól legyen szervezve és gépesítve úgy, ahogyan elvtársaink munkája gépesítve van a gyárakban. Szövetkezetünk gazdálkodása már a múlt évben lehetővé tette, hogy a munkaegység díjazását az 1954. évhez viszonyítva 11 koronával emeljük. Továbbá lehetőségünk nyílt, hogy szövetkezetünk alakítása óta most először biztosítsuk az idős szövetkezeti tagok és a szövetkezeti tagok gyermekeinek ellátását. A nőknek 65 éven felül, a férfiaknak pedig 70 éven felül 2 mázsa száraz gabonát adtunk díjtalanul. Minden szövetkezeti tag 15 éven aluli gyermeke után díjtalanul 150 kg száraz gabonát kapott. Minden gyermek, amely szövetkezetünkben születik, 500 koronát kap Mindezt a szociális alapból adjuk Azoknak, akik iskolázáson vesznék részt, naponta egy és fél munkaegységet adunk a kultúralapból. Ezzel a tudományok doktora cím adományozása a kérelmező tudományos munkája nyilvános értékelésére támaszkodjék. Ebben a dologban maguk a kommunisták sem jártak el mindig helyesen. Másképpen hogyan fordulhatott volna elő az, hogy a mezőgazdasági főiskola professzorát, Koťatko elvtársat, az ekonómiai tudományok doktorává nevezték ki annak ellenére, hogy a tanszék tanácsa a pártszervezettel megegyezve a kinevezésére vonatkozó javaslatot teljesen, mind a tizenkét szavazattal elvetette, mivel nem végzett semmilyen tudományos munkát, amely indokolttá tenné ennek a címnek adományozását. Hasonló hibák történtek már a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia alapításakor is, amikor egyes fiatal elvtársakat pl. Foltín és Macháček elvtársat akadémikusokká, levelezőtagokká nevezték ki, akik semmilyen tudományos munkát nem végeztek, sőt még hosszabb mezőgazdasági gyakorlatuk sem volt. Az ilyen módszerek, amelyek alapján a legmagasabb tudományos címeket más szempontok szem előtt tartásával adományozzák, mint a tudományos kutatómunka, tudományos közvéleményünk szemében komolytalanná teszi a tudományos fokozatok egéjz rendszerét és támogatja a burjánzó dilettantizmust, amely elsősorban a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkahelyein virágzik. Ennek a helyzetnek megoldására egyetlen eszköz van. Meg kell erősíteni a pártmunka jelentőségét a kutatás szakaszán, utána pedig a központi tudományos intézetekben. A kommunisták irányításának eddigi módja a nagy tudományos intézetekben, akadémiákon és a minisztériumokon, a Központi Pártbizottság részérói nem járt kellő eredménnyel, mivel csupán a tudományos dolgozó kommunisták nagyon szűk aktívájára vonakozik. Ezért egyes kutatóintézetek szervezetei javasoljak, hogy a Központi Bizottság az országos jelentőségű 'tudományos intézetek mellett működő pártcsoportokat a tanintézetek és laboratóriumok üzemi szervezetei küldötteinek rendszeres meghívásával bővítsék ki. Ez lehetővé tenné, hogy a tudományos dolgozó kommunisták széles aktívájának politikai munkáját közvetlenül a Központi Pártbizottság irányítaná, elsősorban az országos jellegű kérdésekben, amelyeket nem lehet megoldani a körzeti, városi vagy kerületi bizottság hatáskörében. Az ötéves terv irányelvtervezete tudományunk elé merész feladatot tűz; utolérni és megelőzni a kapitalista államok tudományát. Reális feladat ez? A tudományos dolgozók úgy vélik, hogy igen. Tudományunk rohamos fejlődése az elmúlt időszakban több mint jogos reményeket nyújt ebben az irányban. Beszélhetnénk még a fogyatékosságok egész soráról, amelyek akadályozzák tudományunk fejlődését. Ilyen laboratóriumaink hiányos technikai felszerelése. Ilyen kutatásunk irányának hiányos megvilágítása. De mindezeket a fogyatékosságokat bizonyosan jól megoldják állami szerveink és Központi Bizottságunk. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy minden tudományos dolgozó nevében ígéretet tehetek, hogy tudományunk megtesz mindent, hogy azokat a nagy feladatokat, melyeket kormányunk a második ötéves terv feladatainak biztosítására elénk tűzött, becsülettel teljesítjük. megcáfoltuk a reakció savanyú megjegyzéseit, hogy a szövetkezetben nem tud megélni egy többgyermekes család, és hogy itt nincsenek kilátásai a kiöregedett szövetkezeti tagoknak. Nem akarom ismételni az Agroprojekttel és a beruházási építkezés adataival kapcsolatos megjegyzéseket. Csak annyit mondok, hogy helyes a Központi Bizottság döntése ennek egyszerűsítéséről. Ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni a 10—15 tagú bizottságokát, amelyek látogatása csak azért ismétlődik, mivel néhány járási és kerületi funkcionárius helyeslően nyilatkozott arról, hogy egyes helyeken tehénistállőkat lehet építeni a szövetkezeti tagok kívánságára. E funkcionáriusok körében eddig nem létezett személyes felelősség. Sok esetben a minisztériumokban készült bürokrata irányelvekre támaszkodtak és úgy látszik, hogy erről néha a miniszterek sem tudtak. A fék a m'nisztériumok apparátusában van. 0<t ülnek még ma is azoknak az irányelveknek és hirdetményeknek gyártói, amelyek korlátozzák és valósággal megkötik a dolgozók kezdeményezését minden szakaszon. (Taps.) Ezeknek a bürokratáknak sikerült leszűkíteni és megcsonkítani pártunk számos jó és jószándékú határozatát. Az ilyen gyakorlat valóban nem lehetséges tovább. Ennek kiküszöbölésére a minisztériumokban, a kerületi és járási nemzeti bizottságokban nemcsak fel kell tárni az ablakot az egészséges bírálat és önbírálat előtt, hanem ajtót is kell mutatni azoknak, akik még ma sem akarjuk megérteni azt, ami történik, akiknek semmi közük sincs a szocializmus építéséhez. (Taps.) Az országos konferencia határozati javaslatában olvashattunk egyes minisztériumok beszüntetéséről és reorganizációjáról, ami maga után vonja az állami apparátus csökkentését is. Szeretnék rámutatni mezőgazdasági szakaszon néhány intézményre, amelyek jogkörét a nemzeti bizottságra lehet átruházni. Elsősorban a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottjáról van szó, amelynek működésével a nyilvántartás elszakadt a közvetlen begyűjtéstől és főleg a nemzeti bizottságok tértek le a beadási feladatok általános teljesítésének és egyes földművesek beadás! kötelezettsége közvetlen teljesítésűnek útjáról. E jogkörnek a nemzjf bizottságokra való átruházásává' megjavul a nemzeti bizottságok közvetlen kapcsolata a polgárokkal, de főleg a képviselő kapcsolata a polgárokkal és fokozódik körzetükben a termelésben és beadásban való közvetlen érdekeltségük.'Továbbá a begyűjtési felügyelőkről és az állami minőségi felügyelet felügyelőiről van szó. Az a véleményünk, hogy mindkét intézmény megfelel agronomusaink, esetleg a járási és kerületi nemzeti bizottságok más funkcionárusai szakismeretének, főleg ha kellő utasításban, esetleg iskolázásban részesülnek. Az egységes földművesszövetkezctek legnagyobb problémáinak egyikéről, a beruházási építkezésről szeretnék beszélni. A mezőgazdasúg szakaszán a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatban legtöbo hďzzászólás éppen a beruházási építkezésekről hangzott el járásunkban és az egész kerületben. A beruházási építkezés, amelyet a prágai kerületben 54,8 százalékra teljesítettünk, pénzügyi időtervben az egységes földművesszövetkezetek fejlődésének fékezője. Ez azért van, mivel a szövetkezetek építésének, főleg tervezésének és irányításának eddigi szervezése tú

1ságosan bürokrata, elszakadt az élettől és a szövetkezetek szükségleteitől. A gyakorlat olyan, hogy a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó Agroprojekt túlburjánzott apparátusa egyfelől a kerületben építkezéseket tervez, másfelöl pedig a szövetkezeti tagok az Agroprojekt dolgozóinak hallgatólagos beleegyezésével a járásban építkeznek a szövetkezet szükségletei és éietföltételei szerint, függetlenül attól, amit fent tervbe vettek. Kerületünkben kevés olyan építkezést találnánk, amelyeket az Agroprojekt terveinek megváltoztatása nélkül építettek volna, ott pedig, ahol ez előfordult, a szövetkezeti tagok a mai napig sajnálkoznak rajta. Mi az oka ennek ai állapotnak? Az, hogy a mezőgazdasági építkezéseknek az Agroprojekt álta' kiadott típustervei, amelyeknek csupán ezen a szakaszon 62 dolgozója van, nem felelnek meg mezőgazdaságunk jelenlegi állapotának. Az egységes földművesszövetkezetek az előterjesztett építkezési típusokat visszautasítják, mivel nem felelnek meg a zootechnika és a gazdasági üzemek alapkövtelményeineri és teljesen eltérő típusokat építenek. Ezáltal a típusterveken kívül — az Agroprojekt szerint — az úgynevezett nemtipizált helyi tervek tucatjai keletkeztek, de szerintük ezek célszerűek, ilyenek pl. a rakovniki járásban lévő Velká Buková-t, az umiselovicei és a kostolnei EFSZ-ek tehénistállói. Legtöbb ilyen építkezés történt a podebradi járásban és másutt. Annak ellenére, hogy ez a Most pedig a nőknek falvainkori, de főleg az EFSZ-ekben való feladatairól akarok nyilatkozni. Szövetkezeteink tapasztalata alapján merem állítani, hogy a termelésben való részvételük nélkül a mezőgazdaságban nem megyünk előre. (Taps.) Szövetkezeteinkben a nčlč a s'ormunkások túlnyomó részét teszik ki. De nagyon lelkiismeretesen dolgoznak, mint szövetkezeti elnökök, csoportvezetők, könyvelök, előadók és mint a nemzeti bizottságok tagjai. És végül itt vannak közöttünk a legmagasabb párt- és kormányfunkciókban. Szóval mellettünk állnak, nem félnek a munkától, a felelősségtől és így részt vesznek gazdasági, politikai és közéletünkben. Olyan tényezők, amelyekre bizonyára nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig. Elmondhatjuk ugyan, hogy egyenjogúak velünk, hogy választhatnak és választhatók, részt vehetnek a közéleti tevénkeységben stb. De mennyire törődünk azzal, hogy a nők, főleg a falvakon még jelentősebb helyet foglaljanak el a férfiak körében? A nemzeti bizottságok mellett működnek ugyan a nőbizottsáqok, de hogyan vannak irányítva és hogyan működnek? A járási nemzed bizottságokon, igaz, van egy előadó, akinek munkakörébe tartozik a nőbizottságokra fordított gondoskodás is, de ez sok esetben, ahogyan mondani szokás, félkézzel dolgozik, mivel további két vagy három munkaszakasz gondja terheli a vállát. Javaslom, hogy a járásokban és kerületekben külön előadó, vagy e'őadónő gondoskodjék a nemzeti bizottságok tanácsainak irányításával a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok állandó tevékenységéről és ügyköréről. Mi pedig, kommunisták a falvakon, járásokban és az egész olomouci kerületben a dolgozókkal együtt minden erőnket mozgósítjuk, hogy eoben pártunknak minél nagyobb segítségére lehessünk. (Taps.) valóságban így van, egy tehénistálíő felépítéséhez például terjedelmes, 4,5 kg-t nyomó dokumentációt kell kidolgozni. Ezt a dokumentációt minden tehénistálíő esetében 5 példányban kell elkészíteni annak ellenére, hogy típusépítkezésekről van szó. Ez azt jelenti, hogy minden tehénistálíő elkészítéséhez 22,5 kg kéknyomat kell. És erre azt mondják, hogy ez már a leegyszerűsített dokumentáció. Természetesen ezt az anyagot legnagyobbrészt nem használják fel és a szövetkezeti tagok számára sok esetben nem marad más hátra, mint a terv vagy egyes részeinek átdolgozása. És mivel az Agroprojektnek nem szabad ezeket a típustervekei megváltoztatnia, a szövetkezeti tagok magántechnikusokhoz fordulnak, mint pl. nálunk, minek következtében az építkezések határideje kitolódik, megdrágulnak és az anyagbeszerzésben nehézségek keletkeznek. Ezzel a szocialista törvényességet és az állami fegyelmet sértik, mégpedig a járások, a kerület és a minisztérium tudtával. A legrosszabb mindebből az, hogy szövetkezeti tagjainkban bizalmatlanság ébred rendszerünkkel és a mezőgazdasági beruházási építkezés tervezésével szemben. Erre az állapotra sokszor figyelmeztettük a Földmüvelésügyi Minis tériumot, de azért még nem történt semmilyen orvoslás. A mezőgazdasági beruházási építkezéssel kapcsolatban rengeteg hozzászólás hangzott el a második ötéves terv irányelvtervezetéről folytatott országos vitában, amelyeket elküldtek a CSKP Központi Bizottságához. Az M-55 típusú tehénistálló legutóbbi terve sem felel meg a követelményeknek, mivel 2.20 méteres állóhelyet ír elő, annak ellenžre, hogy a ténylepos szükséglet 2.40 m vagy 2.50 m. Ugyancsak kicsiny a keveréshez szükséges terület is, mivel darabonként 1 négyzetmétert számítanak és az igazi szükséglet legkevesebb 2 m. Hasonló a helyzet a keverőgép elhelyezésével is, amelyet a terv szerint a tehénistálló végében kell elhelyezni, nem pedig a közepén úgy, ahogyan ezt a közgazdászok javasolják a takarékosság érdekében. Ugyan sz (Folytatás a 13. oldalon) Karel Urbášek elvtárs felszólalása (olomouci kerület) Josef Bureš elvtárs felszólalása (prágai kerület)