Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata (Folytatás az 1. oldalról) zőleg, hathatósan támogassa a termelőerőknek a második ötéves tervben kitűzött fejlesztését. Ez múlhatatlanul megköveteli, hogy a bérpolitika irányítása még következetesebben törekedjék a béregyenlósdi megszüntetésére, a bérek munkára ösztönző szerepének növelésével megteremtse a szakképzettség gyarapításának előfeltételeit és biztosítsa a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti helyes arányt. 6. A népgazdaság irányításának és tervezésének decentralizálásával összhangban lényegesen egyszerűsítsük a statisztikai és könyvelési nyilvántartást, különösen az elsődleges nyilvántartást, hogy fölösleges költségek és időfecsérlés elkerülésével egyaránt szolgálja a felsőbb szervek és a vállalatvezetés szükségleteit. A statisztikai és könyvelési nyilvántartás jelentőségét ne gyöngítsük, hanem ellenkezőleg fokozzuk, hogy kellő áttekintést nyújtson népgazdaságunkról; ennek megfelelően biztosítsuk, hogy a nyilvántartás szélesebbkörű mutatószámokat kövessen, mint az állami terv és emellett foglalkozzék bizonyos kiválasztott témakörök vizsgálatával. Meg kell javítani és egyszerűsíteni az ellenőrzés rendszerét. Ezeknek az alapvető feladatoknak megoldása nem valósítható meg teljes mértékben egyszeri akcióként, egyik napról a másikra, hanem csakis fokozatosan; a népgazdaság tervezésének és irányításának megjavítását tekintsük tartós folyamatnak, s ugyanakkor a bürokratikus módszerek kiküszöbölése előtérbe hozza a tudományos módszereket, a sematikus munkamódszerek megszüntetése felszabadítja az alkotó munka és alkotó szellemű megoldások lehetőségeit, az alsóbb szervek hatáskörének kibővítése növeli felelősségtudatukat is, Emellett szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy e folyamat célja nem a népgazdaság tervezése és irányítása rendszerének meggyöngítése, hanem éppen- ellenkezőleg, e rendszer megjavítása és megerősítése olyképoen, hogy biztosítva legyen a második ötéves terv alapvető célkitűzéseinek és feladatainak teljesítése. A fennálló hibák megszüntetésére Csehszlovákia Kommunista Pártjának orszáqos konferenciája a következő intézkedéseket határozza el; A) Azonnali vagy rövidhatáridejű intézkedések A népgazdaság tervezésének szakaszán: 1. Az 1957. évi állami terv összeállításában az 1956. évi állapothoz képest körülbelül egyötödével csökkentsük a kormány elé terjesztett és a kormány által jóváhagyott mutatószámok mennyiségét. Hasonlóképpen csökkenteni kell az állami terv nyomtatványainak számát, az ipari termelés és a nyilvántartott gyártmányok számbavételének tételeit. 2. Tegyük a minisztériumok kötelességévé, hogy már 1957-re lényegesen korlátozzák a terv központilag nyilvántartott mutatószámainak, különösen pedig a gyártmányok lajstromozásának mennyiségét és a róluk való döntés illetékességét a decentralizálás keretében adják át az alsóbb szerveknek. 3. A tervezés rugalmasabbá tételének és a felesleges adminisztráció megszüntetésének érdekében a) csökkentsük a negyedévenként jóváhagyott terv-mutatószámok menynyiségét; b) tegyük lehetővé a minisztereknek, hogy a terv egyes részleteiben felbontatlan tartalékokat teremtsenek, rendelkezhessenek velük és elkerülhetetlen esetekben kisebb, kétségtelenül nem vitás módosításokat eszközöljenek a tervben. 4. A mezőgazdaság tervezésében növelni kell a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét azáltal, hogy a) csökkentjük a földművelésügyi minisztérium részéről a kerületi nem zeti bizottságokra felbontott mutatószámok mennyiségét, b) megszüntetjük a gépállomások teljesítményének központi tervezését az egyes munkafajták szerint és ezt a feladatot a gépállomásokra visszük át, egyetértésben a kerületi nemzeti bizottság, esetleg a járási nemzeti bizottság földmüvelésügyi osztályával: c) megszüntetjük a mezőgazdaság haladó munkamódszerei bevezetésé nek központi tervezését, és e feladatot átadjuk a gépállomásoknak, valamint a nemzeti bizottságok földművelésügyi osztályainak és szakosztályainak. ÚJ S zö 1956. június 17. Az anyagi-műszaki ellátás terén 1. A fogyasztás és az ellátás rugalmasabb irányításának érdekében ki kell terjeszteni a miniszterek és vállalati igazgatók hatáskörét a terv kisebb módosításaira, az alapok áthelyezésére és a terven felüli termeié^ szétosztására. 2. Küszöböljük ki a fölösleges adminisztrálást az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatban és e célból a) szüntessük meg az anyag- és áruszükséglet évi részletes jelentését fajták szerint (részletezve); b) egyszerűsítsük a gazdasági szerződések és döntőbírósági eljárások rendszerét, nevezetesen vizsgáljuk felül a keretszerződések, az egész évi részleges és közvetlen szerződések rendszerét abból a szempontból, hogy negyedévi szerződésekkel, esetleg a rendelés igazolásával vagy a kölcsönös kapcsolatok biztosításának más megfelelő formájával helyettesítsük őket. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok ez új formája vezessen a szerződéses kötelezettségek még fegyelmezettebb teljesítésére. 3. Tovább korlátozzuk a,z alapok birtokosainak számát és váltsuk valóra fokozatosan azt az elvet, hogy azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyeknek nem központilag utalnak ki alapokat, ellássuk igénylés beterjesztése nélkül, csupán rendelés alapján; hasonlóképpen biztosítsuk a kutató intézetek, főiskolák és fejlesztési központok anyagszükségletét. • 4. Könnyítsük meg a boltokban árusított kisebb mennyiségű gyártmányokkal való ellátást és e célból egyszerűsítsük a piacon kívüli fogyasztók bevásárlásaira vonatkozó előírásokat, főleg módosítsuk és emeljük fel a készpénzért való árubeszerzés határértékeit. 5. Növeljük a fogyasztás jelentőségét a népgazdaságban és a rendelések cselekvőkészebb, gyorsabb elintézése érdekében tervszerűen bővítsük ki a fogyasztási készleteket. A pénzügyi gazdálkodás és a könyvelési nyilvántartás szakaszán: A népgazdaság pénzügyi biztosításának egész szakaszán még ez év második felében, különösen pedig 1957 elejétől kezdve egyszerűsítsük és csökkentsük az adminisztratív munka mennyiségét: 1. 1957-re egyszerűsítsük mindenekelőtt a forgóeszközök, a nyereségátutalások és a pénzügyi beruházások tervezését; szüntessük meg a nemzeti bizottságik költségvetéseinek szabályozását a nemzeti vállalatok forgalmi adójában való részesedésük révén, mondjunk le költségvetési hitelek nyitásáról. Még 1956-ban vezessük be az építőipari munkálatok havi elszámolását az eddigi 10 napos elszámolás helyett és egyszerűsítsük a saját rezsiben végrehajtott építkezések elszámolását. 2. Még ez idén egyszerűsítsük a hitelnyújtások gyakorlatát, főleg a hitelek tervezését, a hitelnyújtások adatairól és a készletekről szóló jelentéseket. Bővítsük ki a bankfiókok igazgatóinak hatáskörét és felelősségét. 3. Még ez idén egyszerűsítsük a fizetési eljárást, különösen a nemzeti bizottságok számára. Egyszerűsítsük a pénztári tervezést. 4. 1957-ben egyszerűsítsük a vállalatok könyvelési nyilvántartását, főleg csökkentsük a könyvelési kimutatások terjedelmét. E célból vizsgáljuk felül a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztériumok irányelveit. Még ez idén korlátozzuk a könyvelési kimutatások összesítését a negyedév első és második hónapjában. Vizsgáljunk felül minden statisztikai és könyvelési kimutatást, jelentést, amelyeket a vállalatok felettes szerveik elé terjesztenek és csökkentsük e jelentések terjedelmét. E célból alakítsunk bizottságokat az illetékes minisztérium, az állami ellenőrzés minisztériuma, az állami statisztikai hivatal, az állami tervhivatal és a pénzügyminisztérium dolgozóiból, amely bizottságok kiszemelt vállalatokban a dolgozók részvételével felülvizsgálják az adminisztrativát és javaslatot tesznek az adminisztrálás, a jelentések és kimutatások egyszerűsítésére. A szerzett tapasztalatokat a többi vállalatra is kiterjesztik. Hasonló felülvizsgálást kell szervezni az EFSZ-ekben is. 5. Még 1956-ban végre kell hajtan: a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartásának egyszerűsítését. 1957ben egyszerűsíteni kell a költségvetési szervezetek és a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartását, főleg a beruházási készletek és a leltár nyilvántartását. A gazdasági szervezetekhez hasonlón korlátozni kell a kimutatások és jelentések számát. A beruházási építkezések szakaszán. 1. Emeljük fel az úgynevezett határértéken felüli építkezések tervezése szempontjából döntő értékhatárokat, tegyük a minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak kötelességévé az olyan építkezések határértékeinek megállapítását, amelyek tervbe sorolását egyes alantas szerveik gondjára bízzák. 2. Tegyük lehetővé a kisebbmérvű beruházási építkezések kibővítését a vállalatok igazgatói alapjainak és a terven felüli felhalmozásban való részesedésének anyagi eszközeiből. 3. Tegyük lehetővé a tervek rugalmas módosításait az egyes építkezések beruházási keretén belül, elsősorban a befejező munkák meggyorsítása érdekében. 4. Bővítsük ki a helyi szervek hatásköréi azáltal, hogy a minisztériumok által irányított gazdasági ágazatokban is biztosítjuk a kerületi nemzeti bizottságok hathatós együttműködését a helyi beruházásokkal való egybehangolás szempontjából fontos építkezések tervezésénél. 5. Az EFSZ-ek építkezéseivel kapcsolatos műszaki tanácsadó tevékenységet a legközelebbi időben helyezzük át a mezőgazdasági tervező vállalat(agroprojekt) illetékességéből a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági igazgatóságainak hatáskörébe. A mezőgazdasági építkezések fő építtetőjéül a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági igazgatóságát jelöljük ki. 6. A beruházások tervezési előkészületeinek meggyorsítására, a tervezési munkálatok költségeinek csökkentésére és a tervező irodák teljesítőképességének növelésére sürgősen korlátozzuk az építkezések engedélyezéséhez, végrehajtásához ós pénzügyi biztosításához szükséges dokumentáció méreteit, mégpedig főleg a következőképpen: a) a kétfokú dokumentációra, egyszerű építkezések esetében az egyfokú dokumentációra való áttéréssel; b) azáltal, hogy a szállítóvállalatok termelési előkészületeit kizárjuk a kötelező dokumentációkból. 7. Gyorsítsuk meg az elavult és értelmetlen előírások hatálytalanítását szolgáló munkát, hogy minél rövidebb idő alatt csökkentsük a beruházási építkezésekkel kapcsolatos adminisztráció méretét. 8. A tervező szervezetekben határozottan érvényesítsük a bevált típustervek minél szélesebbkörü alkalmazását, a típusalkotó szervek figyelmét összpontosítsuk a tömeges lakásépítésekre és a mezőgazdasági építkezésekre, létesítsünk szoros kapcsolatot a kutató és fejlesztő munkák tervei, valamint a tipizálás távlati terve között. 9. Készítsük elő a tervező szervek célszerű összpontosítását. A bérpolitika, valamint a szisztemizáció irányítása és végrehajtása szakaszán. 1. A bérpolitika irányítása eddigi hibáinak és túlzott központosításának megszüntetése érdekében szükséges: a) a szocialista bérrendszer elmélyítése mellett az állami bérbizottsáo tevékenységét a bérpolitika fő feladataira, végrehajtását szolgáló politikai-gazdasági irányelvek kiadására, a bérezési intézkedések tervének kidolgozására és teljesítésére, a bérek és a munkatermelékenység alakulása viszonyának vizsgálatára, az alapvető bérpolitikai intézkedésekről való döntésre kell összpontosítani; b) decentralizáljuk a bérpolitika végrehajtását, főleg a prémiumrendszerek kidolgozását, a rendkívüli jutalmak, valamint a személyes és tarifán kívüli fizetések jóváhagyását, továbbá az utazási, költözési és egyéb kiadások megtérítéséről szóló végrehajtási intézkedések kiadását az állami bérbizottság jóváhagyta elvek szerint. 2. Gondoskodjunk az adminisztratív apparátus korlátozásáról és az igazgatási apparátus mai szisztemizációjában rejlő nehézkesség megszüntetéséről, amely fékezi munká'jának megjavítását és gazdaságosabbá tételét. Ennek érdekében a következő intézkedések foqanatosítandók: a) szüntessük meg a gazdasági szervezetek igazgatási apparátusának szisztemizációját és lajstromozását, szüntessük meg a szisztemizációs felügyelők ellenőrzési tevékenységét és az igazgatási apparátus gazdaságos méreteit állapítsuk meg a munkaterv és a bankelleőrzés elmélyítése révén; b) a költségvetési szervezetek vezetőinek biztosítsunk nagyobb szabadságot a dolgozók vállalaton belüli áthelyezésében és a -tisztséq-illetmények megállapításában, az alkalmazottak létszámának és a megállapított béralapoknak betartásával. B) Távlatilag végrehajtandó intézkedések A javasolt azonnali és rövid határidős intézkedések csupán részben oldják meg a népgazdaság jobb tervezésének és irányításának problémáit. Annak érdekében, hogy további lényeges javulást érjünk el a népgazdaság irányításában, a kölcsönösen egybehangolt intézkedések egész komplexumát kell fontolóra venni és kidolgozni a népgazdaság tervezésében és pénzügyi fedezetének biztosításában, az anyagi-műszaki- ellátás, a beruházási építkezések, a nyilvántartás és a statisztika terén és meg kell teremteni a szükséges szervezési és káderpolitikai előfeltételeket. Szem előtt tartva a legszélesebb tömegek egyre qyarapodó öntudatosságát, tovább folytatjuk a népgazdaság irányításának és tervezésének decentralizálását és ennek révér. továbbfejlesztjük a dolgozók kezdeményezését. A CSKP országos konferenciája ezért különösen szükségesnek tartja a következőket: 1. Foqiunk hozzá a népgazdaság fejlesztésére irányuló 10—15 éves távlati tervek kidolgozásához, amelyeket egybehanqolunk a szocialista tábor többi orszáqainak terveivel és ezzel megszilárdítjuk tervezésünk rendszerét. A gazdasági apparátus eqves szakaszain a távlati tervezés érdekében teremtsük meq a szükséqes szervezési és káderpolitikái előfeltételeket. A természeti és qazdasáqi adottsáqok iobb kihasználása érdekében kezdjük meq az egyes, elsősorban a fejlődésükben elmaradott vidékek fejlesztése távlati terveinek kidolgozását és ezzel biztosítsuk a munkaerők célszerű elosztását. 2. Készítsünk elő további intézkedéseket a népgazdasáq irányításának és tervezésének decentralizálása érdekében a vállalatokra és az üzemekre, a kerületi nemzeti bizottsáqokra, mégpedig ilyképpen: a) A tervezésben a központi szervek döntésére csupán a terv alapvető arányait és fő irányvonalát meqszabó leqfontosabb tételeket hagyjuk, á többi, a heiyi viszonyok tüzetes ismeretétől füqgő kérdést az alsóbb szervek felelős hatáskörébe utaljuk át; b) erősítsük meg a vállalatok, üzemek és nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét a népgazdasáq egyes áqazatai beruházási építkezéseinek, a mezőqazdasáq és a begyűjtés tervezésének, a pénzügyi qazdálkodásnak és a munkaerőqazdálkodásnak a kérdéseiben. 3. Az anyaqi-műszaki ellátás terén elérni: a) fokozatosan helyezzük át a népgazdasáq ellátásának súlypontját az ellátási szervezetekről a fogyasztási szervezetekre; b) az áruforgalom egyszerű útjainak megteremtésével csökkentsük a szállítási és rendelési határidőket, a leqnaqyobb mértékben egyszerűsítsük és teqyük qazdaságossá az ellátást; a kisebb árumennyiséqekkel való ellátás céljaira használjuk fel a kereskedelmi hálózatot is. 4. A népqazdasáq pénzügyi biztosításának szakaszán dolgozzunk ki intézkedéseket a gazdasági ösztönző tényezők növelésére, főleg a nyerési- jelentőségének fokozására a termelés és az áruforqalom fejlesztésével és gazdaságosabbá tételével; fokozzuk a vállalatok, főosztályok és minisztériumok érdekeltséqét a ió gazdálkodás eredményeiben, teqyük lehetővé számukra a termelés gazdasáqosabbá tételével nyert anyaqi eszközöknek az előirányzott tervnél nagyobb mértékben való jobb és önállóbb felhasználását, foganatosítsunk intézkedéseket az iqazqatói alapok iobb kihasználására, a termelés qyarapítása és a doloqzókról való gondoskodás meqjavítása érdekében. 5. Teqyük eqyszerűbbé, jobbá és qazdasáqosabbá a beruházási építkezések tervezését és véqrehajtását, biztosítsuk általános javulását főleg a beruházási építkezések távlati tervének kidolgozásával, eqyszerű és jó tervezési felkészültséqqel, az építkezések elkészülte minél rövidebb határideinek betartásával és a magas műszaki színvonal biztosításával; teremtsük meq az építtető anyaqi érdekeltségének anyaqi előfeltételeit a beruházási építkezések gazdaságos tervezésében, végrehajtásában és elkészítésében. 6. A népqazdasáq minden szakaszán szüntelenül vizsqáljuk felül a különféle könyvelési és statisztikai kimutatások és jelentések kidolqozásának szükségét, a lehető leqnaqyobb mértékben eqyszerűsítsük és korlátozzuk e kimutatásokat, mentesítsük az irányító apparátust a fölösleqes adminisztrációtól és ezzel tegyük szabaddá erőit a tulajdonképpeni irányítómunka számára. Az adminisztratívat műszaki szempontból is emeljük maqas színvonalra. Létesítsünk különleges szervezetet az igazqatás! munkák irányításának, szervezésének és gépesítésének kérdései számára, e szervezet foqlalkoznék e szakasz módszertani kérdéseinek vizsqálatával és konkrét seqítséqet nyújtana a vállalatoknak és szervezeteknek. II. A jogkör és a felelősség decentralizációja A CSKP országos konferenciája megállapítja, hogy gazdaságunk és kulturális építésünk irányítási színvonala emelése, valamint a kitűzött feladatok teljesítéséért való felelősség fokozása érdekében az egyik legfontosabb inézkedés az, hogy a jogkörök fokozatosan áthárulnak a kormányról a miniszterekre és tovább a főosztályokra, valamint a vállalati igazgatókra. Ez most elsősorban annak biztosítását jelenti, hogy irányító szerveink figyelmüket a legfontosabb alapvető kérdések megoldására összpontosítsák és hogy operatív módon közelebb kerüljenek a termeléshez. A kérdések megoldásánál a gyáraink és falvaink munkehelyein közvetlenül folyó feladatok teljesítéséért vívott harc problémáival fenntartott szoros élénk kapcsolatból 1 ?11 kiindulni. Arról van szó, hogy kormányunk eddigi alapvető feladatai, a külpolitika, az ország védelmi képességének és biztonságának biztosítása, a tudomány és a kultúra sokoldalú fejlesztése és a szocialista törvényesség megszilárdítása mellett jobban összpontosítsa figyelmét a gazdasági felépítés szakaszán levő fő feladataira, főleg: a népgazdaság fejlesztése perspektivikus terveinek előkészítésére - és feldolgozására, amelyek biztosítják az egyes ágazatok kölcsönös összhangját és helyes arányosságát, valamint a termelőerők leghatékonyabb széthelyezését és felhasználását; a népqazdasáq fejlesztési és állami költségvetési évi tervek előkészítésére és megtárgyalására, az ipar és a mezőgazdaság, a közlekedés, a beruházási építkezés, egész gazdaságunk munkatermelékenysége és gazdaságossága, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelése fő feladatainak megállapítására; törekedjék az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok mezőgazdasági termelésének fokozására és olyan előfeltételek megteremtésére, hogy önként áttérjenek a közös szövetkezeti gazdálkodás magasabb formájára; elő kell segítenie a tudomány fejlődését és a legújabb tudományos ismeretek gyors felhasználásának megszervezését; céltudatosan biztosítania kell a legújabb technika gyors bevezetését a népgazdaság valamennyi ágazatába; a népgazdaság szervezésének főirányelveit olyan módon kell megállapítania, hogy a szervezési formák mindig a növekvő feladatok magaslatán álljanak; meg kell szerveznie és állandóan mélyítenie kell a kölcsönös'elvtársi segítségen alapuló és a gazdasági fejlődés tervének egybenhangolásán nyugvó sokoldalú gazdasági együttműködést a szocialista tábor országaival, az egyes országok és az egész szocialista tábor természeti és gazdasági feltételeinek leghatékonyabb kihasználása céljából; elviesen irányítania kell a valamennyi országgal folytatott külkereskedelmet az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján, mert ez az egyik legfontosabb eszköze a népek közeledésének és a nemzetek közötti béke megszilárdításának; figyelemmel kell követnie a gazdaság legfontosabb ágazatainak arányos fejlődését é? a fontos feladatok teljesítésének ellenőrzését oly módon, hogy idejében foganatosított intézkedésekkel megelőzzék az esetleges zavarokat és aránytalanságokat. Ehhez szükséges, hogy a kormány és annak elnöksége mentesüljön a kevésbé fontos problémák egész sorának megoldása alól. Ennek útja- a miniszterek, valamint az állami és gazdasági apparátus egyéb alacsonyabbfokú szervei jogkörének felelősségének fokozása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása és következetes kivívása annak, hegy e jogok és kötelességek keretén belül önállóan és felelősségteljesen teljesítsék feladataikat. A CSKP országos konferenciája szükségesnek tartja hangsúlyozni, (Folytatás a 3. oldalon.)