Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommnnista Párfia orszáps koaafsrewcžášáiiak határozata hangban és tekintettel a konkrét irányítás szükséqlet°ire, amelyek a rájuk bízott gazdasági ágazatok sajátosságaiból származnak, meghatározzák helyetteseik j^g. rét és felelősségét, a főosztályok és trösztök, valamint a többi alárendelt alakulatok vezetőinek jogkörét és felelősségét, megvizsgálják az egész ágazat valamennyi fokának szervezési felépítését a felesleges adminisztratív összekötő láncsztmek megszüntetésének szempontjaDól. Az országos konferencia e- feladat teljesítését gazdaságunk irán-'ításí színvonala emelésének érdekében tett valamennyi intézkedés nélkülözhetetlen részének tekinti, mert csupán a következetes decentralizáció és a felelősség körül határolása a reszortokon belül teremti meg a célok elérésének feltételeit, amelyeket a miniszterek jogkörének és felelősségének bővítésével tűztünk ki. A vállalati igazgató jogkörének és felelősségének bővítése A vállalati igazgatóra a minisztérium és a főosztály eddigi hatásköréből a következő jogokat kell átruházni: A tervezés terén joga van: 1. A műszak:-ipari és pénzügyi vállalati terv és annak esetleges változtatásait jóváhagyni az állami terv szétírása által meghatározott évi, esetleg negyedévi mutatók alapján; 2. a negyedévi tervek keretében megváltoztatni a gyártmáryok és berendezések szállítási határidejét, a fogyasztókkal való megegyezés alapján; 3. jóváhagyni az alapvető technikai dokumentációt és annak változtatásait (a katonai termékek és a gyógyszergyártás kivételével), ha ezáltal nem válik rosszabbá a gyártmányok minősége, nem emelkedik az önköltség és nem jelenti a gyártmányok előállítására jóváhagyott általános technikai feltételek megváltoztatását; 4. saját jogkörükön és felelősségükön belül elhatározni újfajta készít menyek készítését, amennyiben ez nem veszélyezteti a műszaki fejlesztés jóváhagyott tervének egyéb feladatait. A szervezés, a szisztemizáció és a jutalmazás terén joga van: 1. Megállapítani a vállalat szervezési struktúráját és megváltoztatni az ág statútumával összhangban, célszerűen egybeolvasztani vállalati alakulatokat és funkciókat, magasabb gazdaságosság és rugalmasság elérése, céljából; 2. a munkaterv keretében meghatározni az egyes alakulatok számadatait és változtatásokat eszközölni bennük; 3. kinevezni, visszahívni és a bér, valamint fizetési előírások keretében meghatározni a vállalat szervezeti alakulatai vezetőinek fizetését; 4. bevezetni az akkordmunkát; 5. meghatározni azokat a munkanormákat, amelyekhez a magasabb szervek nem adtak ki normákat (normatívákat) ; 6. engedélyezni rendkívüli egyszerű jutalmazásokat (prémiumokat) egyes rendkívüli feladatok sikeres teljesítéséért és ezeket a jutalmakat a külön e célra meghatározott béralapokból kifizetni. Az építkezés és az általános javítások terén joga van: 1. Jóváhagyni a limiten aluli építkezések tervező és költségvetési dokumentációját a miniszter által adott meghatalmazás keretében és jóváhagyni az igazgatói alapból kifizetett pénzügyi beruházások dokumentációját; 2. a fő szállítóval megegyezésben jóváhagyni az építkezési szerelő munkák havi harmonogramjait, azzal a feltétellel, hogy betartják az objektum használatba adásának határidejét; 3. jóváhagyni és a tervbe besorolni egyes limiten aluli akciókat a miniszter által meghatározott limit keretében és a tervezési szervezetekkel megtárgyalni a szükséges tervező és költségvetési dokumentáció elkészítését; 4. változtatásokat eszközölni az eszközök felosztásában az egyes építési objektumok között (a szállítószervezetekkel való megegyezéssel) anélkül, hogy ez meghosszabbítaná üzembehelyezésük határidejét; 5. jóváhagyni az általános javítások tárgyi tartalmát a terv által jóváhagyott pénzeszközök keretében; 6. az érvényes feltételek keretében megvalósítani az általános javítások számára meghatározott eszközök átcsoportosítását a gépi berendezésbe való beruházásra. A fogyasztás és az ellátás terén joga van: 1. A szállítóval való megegyezés, esetleg a fogyasztóval való megegyezés után változtatásokat eszközölni az anyagszállítások és pótszállítások határidejében; 2. a vállalatnál tervezett készítményeknél jóváhagyni a mérlegeket, változtatásokat eszközölni bennük és gazdaságilag indokolt mérlegtartalékot meghatározni; 3. átvenni és elkészíteni a fogyasztótól kapott nyersanyagokból és anyagokból vagy hulladékokból készítendő gyártmányok megrendelését, ha ez nem veszélyezteti az árutermelés tervének teljesítését és ha népgazdasági szempontból kívánatos termelésről van szó; 4. mérlegtartalékokat létesíteni a készenléti raktárakból, vagy pedig azon fogyasztók kárára, akik az alapokat nem realizálták, pótalkatrészeket szállítani zavarok vagy egyéb körülmények esi-tén, amikor a késedelem veszélye fenyeget; 5. az alap fedezése nélkül nemzeti vállalatoknak, vagy helyi gazdálkodási vállalatoknak átadni olyan anyagokat, amelyek nem szükségesek a termelési programhoz, amennyiben ezeket az anyagokat nem vásárolták meg a fogyasztószervezetek. A pénzellátás és hitelnyújtás terén joga van: 1. Jóváhagyni az alapvető eszközök kiselejtezését a felérendelt szervek által megállapított összegben; 2. eltekinteni a szocialista szektorral szembeni kisebb követelmények behajtásától és jóváhagyni azok leírását a miniszter által meghatározott összeg erejéig; 3. jóváhagyni a normán felüli készletek felszámolásánál keletkező veszteségeket, a felsőbb szervek által jóváhagyott összeg erejéig; 4. átcsoportosításokat eszközölni a i igazgatósági alap egyes összegei között, azon összeg 20 százalékáig, amelyből az átcsoportosít.' történik, anélkül, hogy megrövidítenék a termelés bővítésére, a technika fejlesztésére és a lakásgazdálkozásra szánt összegeket; 5. jóváhagyni a forgóeszközök tervét és annak módosításait a miniszter által megállapított alapvető szétirással összhangban. III. A szlovák nemzeti szervek jogkörének fokozása hogy a miniszterek jogkörének fokozása azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági minisztériumok biztosíthassák fő feladataik jobo teljesítését, főleg az adott ágazat gazdasági, politikai fejlesztése problémáinak tudományos feldolgozását; gondoskodniok kell a legújabb tudományos ismeretek érvényesítéséről és a legfejlettebb technika széleskörű bevezetéséről a rájuk bízott ágazatban; meg kell vitatniok a beruházási politika alapvető feladatait az ágazatban és következetesen valóra keH váltaniok a jóváhagyott beruházásokat; gondoskodniok kell szakképzett káderek neveléséről és jlosztásáról, a bérpolitikáról úgy, hogy ez a termelőerők és a munka igazságos jutalmazása fejlesztésének hatásos eszköze legyen; meg kell szervezniök a termelést és a forgalmat, gondoskodniok kell a népgazdaság szükséges termékekkel és nyersanyagokkal való folyamatos ellátásáról; ellenőrizniük és biztosítaniok kell a terv következetes teljesítését, annak valamennyi mutatójában, főként a gazdaságosság és az önköltségek csökkentésének szempontjából; következetesen biztosítaniok kell a munkatermelékenység növekedését; általánosítaniok kell a jó üzemek tapasztalatait és fejleszteniök a dolgozók kezdeményezését. A miniszterek jogkörének és felelősségének bővítésével egyidejűleg feltétlenül decentralizálni kell a minisztériumokban az irányítást és lényegesen bővíteni és körülhatárolni kell a miniszterhelyettesek, a főosztályok igazgatóinak, a trösztök és vállalatok igazgatóinak jogkörét és felelősségét. A jogkörnek az alacsonyabb szervekre történő decentralizációját olyan rendszerként kell értelmezni, amely megteremti az egész állami és gazdasági apparátus munkastílusa és módszerei lényeges megváltoztatásának feltételeit. Ez alapvető feltétele az alsóbb szervezetek és szervek kezdeményezése és önállósága fejlődésének. valamint ujabb magasabbfokú felelősségének is, tartós utat biztosít a dolgozók legszélesebb tömegei tapasztalatainak és tehetségének felhasználására a szocialista országépítés érdekében. A CSKP országos konferenciája ezért a következő intézkedések fokozatos végrehajtását határozza el: A jo~ hatalom és feleiősség átruh zása a miniszterekre A tervezés terén: 1. Fokozni kell a miniszterek jogkörét az állami terv nevezetes feladatainak és mutatószámainak korlátozásával, amelyeket a kormány határoz meg; ezáltal fokozni kell a miniszterek felelősségét a népgazdaság rugalmas és folyamatos ellátásáért az illetékes ágazatban készülő gyártmányokkal és hangsúlyozni kell az állami fegyelem szüntelen megszilárdításának jelentőségét a gazdasági szerződésekből következő tervfeladatok és kötelezettségek teljesítésénél; 2. az Állami Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben joguk van jóvá hagyni az állami terv feladatainak a nyerstermelés egész terjedelméből (építési-szerelési munkáknál) a kormány által megállapított végösszegű változtatásokat, az árutermelést és az állami terv, valamint az állami költségvetés mutatószámai pontosabbá tételétől származó egyéb tervrészletek feladatai megfelelő rendezését a műszaki-termelési és pénzügyi tervekben, vagy pedig a m grendelések tárgyának megváltoztatásában; 3. jóváhagyni a minisztériumok tervének apró és nem vitás változtatásait az Állami Tervhivatal miniszteri rangban levő elnökével való megegyezésben; 4. megváltoztathatják a terv egyes negyedévekre való felosztását, amenynyiben ezek a változtatások nem érintik az évi tervben meghatározott feladatokat, ezeket a változtatásokat a rendelést eszközlő miniszterekkel megegyezve kell eszközölni; 5. fel kell hatalmazni a külkereskedelmi minisztert, hogy az illetékes miniszterekkel való megegyezés után módosíthassa a külkereskedelem tervét, amennyiben e módosítások egész magassága nem haladja meg az egy évi külkereskedelem egész terjedelmének 2 százalékát. A szervezés, a szisztemizálás és a jutalmazás terén 1. A minisztereknek joguk van: változtatásokat eszközölni a minisztériumok és az alárendelt költségvetési szervek szervezetében a béralapok és a funkciók érvényes nomenklatúrájának keretében és jóvá hagyhatni az alárendelt szervek szervezési alapstruktúráit: 2. meghatározni a mérnöki-műszaki dolgozók és hivatalnokok számának negyedévi tervét a kormány által jóváhagyott egész évi átlag alapján; 3. átcsoportosításokat eszközölni a minisztériumok egyes alakulatai dolgozóinak számában, esetleg a hasonló fajtájú költségvetési szervezetek' között, a dolgozók egész számának és a teljes béralapoknak megőrzése mellett; 4. a munkaterv szétírása által meghatározott megfelelő tartalékkal rendelkezni; 5. prémiumrendszereket kiadni, kivéve a típusos prémiumrendszereket, amelyeket az Állami Bérező Bizottság ad ki; 6. bevezetni és rendezni az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek szerinti progresszív akkordbért ; 7. jóváhagyni és bevezetni a munkakatalógusokat és a kvalifikációs bértarifakatalógusokat, végrehajtani a változásokat és eldönteni a beosztásokban előforduló vitás eseteket; 8. az érvényes előírások és meghatározott limitek keretében megállapítani a személyes fizetéseket vagy pedig az individuális (rendkívüli) fizetéseket; 9. az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek alapján előírásokat kiadni a külön jutalmakról és a jutalmazás egyéb ösztönző formáiról; 10. az általános béralap keretében, amelyet a vállalatok és költségvetési szervezetek dolgozóinak reszortja számára határoztak meg, jutalmakat kifizetni a fontos feladatok teljesítéséért és e célból szét nem írt összegeket hagyni a reszort béralapja egy negyed százaléka összegének erejéig; 11. a pénzügyminisztérium egyetértésével végrehajtó előírásokat kiadni az úti-, költözködési és egyéb kiadások fedezésére, az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek alapján; , 12. a határvidéki járások kivételével határozni az üzemek termelésének lényeges korlátozásáról vagy megszüntetéséről, ha ez valamennyi illetékes szerv, főleg a nemzeti bizottságok egyetértésével történik. Az építkezés és általános javítások terén: 1. Az Állami Tervhivatal elnökével, a miniszterrel megegyezésben jóvá hagyni a megállapított felső határvonal alá eső beruházási feladatokat, 2. jóváhagyni a tervező és költségvetési dokumentációt, a vállalatok limiten aluli építkezéseinek dokumentációját kivéve, amelyet a vállalati igazgatók hagynak jóvá és a korlátozott számú legfontosabb építkezések dokumentációját kivéve, amelyeket a kormány hagy jóvá; 3. a miniszterrel, az Állami Tervhivatal elnökével való megegyezés után, valamint az együttműködő miniszterekkel megegyezésben változtatásokat eszközölni a kutatási és tervező munkáknál, mind a teljesítménytervben, mind pedig a névszerinti jegyzékekben; 4. a miniszterrel, az Állami Tervhivatal elnökével megegyezésben, az egyes beruházási csoportokban, (limiten felüli és limiten aluli csoportokban), valamint az építkezési és szerelési munkákból átcsoportosításokat megvalósítani a gépi beruházásba, ha ez nem befolyásolja a kapacitások tervezett növekedését és nem lépi túl a beruházások tervezett összegét, sem pedig a kapacitások üzembehely zésének határidejét; 5. átcsoportosításokat meqvalósítani a gépi berendezések beruházására meghatározott általános javítások öszszegeiből, azon tartalékok keretében, amelyeket az állami terv szétírása határozott meg; 6. meg kell hatalmazni az Állam: Tervhivatal elnökét, hogy a pénzügyminiszterrel és a szállító miniszterekkell megegyezésben, indokolt esetekben a reszortminiszter kérelmére engedélyezhesse a beruházások terjedelmének növelését a folyó évben olyan ágazatok kárára, amelyek az építési tervet nem teljesítik. Az árufogyasztás és ellátás terén: 1. Az anyagalapok szétírásánál megfelelő tartalékot meghatározni és ennek utólagos szétírását úgy végezni, hogy a vállalatok mindig idejében nyújthassák be részletezett megrendeléseiket; 2. az átvevő központi szervekkel való megtárgyalás után jóváhagyni az alapok negyedévi felosztását abban az esetben, ha az alap szerinti készítmények tervének felosztási terve és mérlege csupán egész évi adatokat tartalmaz; 3. az Állami Tervhivatal elnökével m gegyezésben változtatásokat eszközölni az alaphoz kötött termékek felosztásának tervében, amely termékeket az eredeti alapok kezelői nem merítettek ki; 4. a központi átvevőkkel, az Állami Tervhivatal elnökével megegyezésben az alaphoz kötött termékek szállítmányait a meghatározott alapokon f lül abban az esetben megvalósítani, ha a mérleg tartalékot nem osztották fel idejében, vagy pedig túllépték a termelési tervet; 5. meg kell hatalmazni az Állami Tervhivatal elnökét, hogy a) nem különleges esetekben rendelkezhet az állami tartalék fel nem osztott alapjaival; b) a szakminiszterek kérelmére az állami anyagtartalékok elnökének vélemény nyilvánítása után engedélyezhet egyes kölcsönöket az állami anyagtartalékokból. A pénzellátás és hitelnyújtás terén: 1. Az önköltségek tervében megfelelő tartalékot meghatározni és fokozni az állami terv nyereségének szétírását a vállalatokra, a terv többi részeiben levő tartalékokkal összhangban; 2. az év folyamán a vállalatoknak megtéríteni be nem tervezett veszteségeiket a minisztériumok terven felüli nyereségeiből, a saját forgóeszközök tartalékaiból, vagy pedig a többi gazdasági szervezetek költségeinek megtakarított összegeiből, kivéve a beruházások és általános javítások megtakarításait; 3. rendelkezhetnek a fel nem osztott hitelekkel a Csehszlovák Állami Bank és Beruházási Bank negyedévi hiteltervei által megállapított limit 5 százalékáig; 4. a hitelterv keretében operatív hitellimit átcsoportosításokat megvalósítani; 5. a Központi Szakszervezeti Tanáccsal és a pénzügyminiszterrel való megegyezés útján engedélyezni kivételes juttatásokat az igazgatói alapokra, akkor is, ha részben nem teljesítik a juttatások megadásához szükséges feltételeket és megállapítani e juttatások összegét; 6. az eddiginél nagyobb mértékben átcsoportosítani a költségvetési eszközöket a költségvetési szervezeteknél; az átcsoportosítások terjedelmét a pénzügyminiszter- határozza meg; 7. a pénzügyminiszterrel megegyezésben kivételeket enn^dé'yezni azon tilalom alól, hogy a sorozatos gyártást a prototípus jóváhagyása nélkül nem szabad megkezdeni; 8 a meghatározott terven kívül is döntéseket hozni a külfölddel való kapcsolatok ügyeiben, a kortnány által kiadott irányszabályok alapján; 9. az alapvető irányelvek alapján konkrét intézkedéseket megtárgyalni és foganatosítani a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés terén; 10.. meg kell hatalmazni a pénzügyminisztert, hogy a) rendelkezzék a kormány költségvetési tartalékával azon irányelvek alapján, amelyeket a kormány határoz meg; b) jóváhagyhassa a Csehszlovák Állami Bank és a Beruházási Bank negyedévi hitelterveit, c) jóváhagyhassa a minisztériumok béralapjainak abszolút túllépését azzal a feltétellel, hogy relatív megtakarítást értek el, d) jóváhagyhassa a minisztériumok gazdasági eredményeinek rendezését és emellett eldönthesse a terven felüli nyereség felhasználásának módszerét, valamint a nem tervezett veszteségek pótlásának módját. A miniszterhelyettesek, a főosztályok vezetői és a többi alárendelt alakulatok vezetői jogkörének és felelősségének körülhatárolása A minisztereknek meghagyandó, hogy e határozatok fő elveivel összAzok a beható társadalmi átalakulások, amelyek Szlovákiában hazánk szocialista felépítése következtében végbementek, lehetővé teszik a szlovák nemzeti szervek joghatalmának lényeges növelését. Ez az intézkedés, amely része államunk és társadalmi rendszerünk fokozódó szocialista demokratizálódásának, egyben megteremti Szlovákia dolgozó népe kezdeményezése további fejlődésének előfeltételeit, újabb gazdasági forrásokat és tartalékokat szabadít, fel Szlovákiában és a cseh és szlovák nép testvéri szövetségének további szilárdulásához vezet. A CSKP országos konferenciája helyesnek tartja a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítését a következő elvek alapján: a) A Szlovák Nemzeti Tanács: A Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó tevékenységét meg kell határozni az alkotmányban, azzal a rendelkezéssel, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó joghatalmat gyakorol nemzeti vagy regionális ügyekben, külön módosítást eszközölhet, amennyiben Szlovákia anyagi és szellemi erői teljes fejlődésének biztosítása megköveteli. El kell törölni az alkotmánynak azckat a rendelkezéseit, amelyek a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó jogkörét egyes pontosan megnevezett esetekre korlátozza. Egyben meg kell szüntetni az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek a kormány jogaira vonatkoznak a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szemben, főleg ami a Szlová'c Nemzeti Tanács üléseinek összehívását, üléseinek elnapolását és a Tanács feloszlatását illeti. Továbbá meg kell szüntetni azt a rendelkezést, amely szerint a Szlovák Nemzeti Tanács által hozott törvényt alá kell írnia a kormányelnöknek és a kormánynak ezzel össeefüggő jogkörét illető rendelkezéseket. A Szlovák Nemzeti Tanács (a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége) jogkörét ki kell terjeszteni a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak kinevezési és visszahívási jogával és ilyen mqdon a Megbízottak Testületét következetesen alkotmányos és politikai téren felelőssé kell tenni a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szemben és ezt a felelősségét alkotmányos szankciókkal kell garantálni. Ilyen módon kifejezésre kell juttatni azt az elvet, hogy a Megbízottak Testülete minden tevékenységéért nemcsak a kormánynak, hanem teljes mértékben a Szlovák Nemzeti Tanácsnak is felelős. Hasonlóképpen kell kifejezni ezt az elvet azon a téren is, ami a megbízottaknak a miniszterekhez és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz való kapcsolatát illeti. Az alkotmányban a rendelkezések példáinak felsorolását összefoglalva le kell rögzíteni a Szlovák Nemzeti Tanács alapvető jogait, mint például azt a jogát hogy törvényekef adjon ki, kinevezze és visszahívja a Megbízottak Testületét és az egyes n.egbízottakat, határozat formájában jóváhagyja Szlovákia gazdasági fejlődésének egyetemes tervét, valamint (Folytatás a 4. oldalon) " " O J SZ

O n 1956. június 17. "