Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-16 / 167. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártiának országos konferenciája V Jaroslav Rybka elvtárs felszólalása (C. Budejovice-i kerület) (folytatás a 11. oldalról) Icai és népnevelő munkája kevés hatással van fejlődésükre. Szemet hunynánk azonban a tények előtt, hs viszonyiíkat a szövetkezetek alapításához csupán a politikai munka fogyatékosságaiban keresnők és nem látnók ezeknek az embereknek a való gazdasági helyzetét. Jól tudjuk, hogy ezek a dolgozók a gyárakban is túlnyomórészt maradiak, paszszívak a feladatok teljesítésének kérdésében, leggyakrabban ők sértik meg a munkafegyelmet, amint azt nem egy üzem, köztük a mi gyárunk tapasztalatai is mutatják. A szövetkezetben rendszerint csak a feleség dolgozik, mégpedig a növénytermesztésben. Száz ledolgozott munkaegység fejében — ez az átlag — háromszáz kilogramm kenyérgabonát, 150 kg takarmánygabonát és 430 kg burgonyát kap, ami a háztáji gazdálkodás hozamával együtt elég az egész család élelmezésének, a tehéntartásnak és a sertéshízlalásnak biztosítására. Másfelől ha egy ilyen kétlaki paraszt maga is belép az EFSZ-be és feleségével együtt dolgozik ott, jövedelmük kezdetben nem igen éri el azt a jövedelmet, amelyet kétlaki munkásként szerzett. Jól tudjuk, hogy e probléma megoldása érdekében, amely az EFSZ-ek szervezése során előtérbe kerül, az egész kerületi pártszervezetnek fokoznia kell a kétlakiak között végzett politikai munkát falun és üzemekben egyaránt. Természetesen szükségesnek tartjuk, hogy ugyanolyan súlyt helyezzünk arra, hogy megszilárdítsuk ezeknek az embereknek az állam iránt tanúsított fegyelmezett magatartását és megszüntessük a mezőgazdaságban élvezett túlságos előnyeiket. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság foglalkozzék e kérdéssel, és a tények, a helyzet konkrét elemzése alapján oldja meg az egész problémát. Egyd Pepich elvtárs felszólalása (besztercebányai kerület) Hála . pártunk és dolgozó népünk igyekezetének, hála a hadsereg legénysége_ a politikai dolgozók és a parancsnokok túlnyomó többsége szívósságának, hadseregünk szüntelenül fejlődött, fokozta politikai öntudatát és haditudományát. De arról van szó, hogy hadseregünk erejének és harci felkészültségének növekedése teljes mértékben megfeleljen azoknak a feltételeknek és lehetőségeknek, amelyeke": a CSKP, a kormány és a dolgozók a hadsereg számára megteremtettek. Megmutatkozik, hogy nem használták ki kellőképpen ezeket a feltételeket. Ez azért volt így, mivel az egyes parancsnokok nem becsiíiték kellően és nem használták ki teljesen és a legnagyobb komolysággal az alakulatok pártszervezeteinek döntő erejét. A kommunisták túlnyomó többsége példásan teljesíti kötelességeit. A parancsnokok nagy többsége, főként a munkáseredetüek megtalálták a helyes kapcsolatot a pártszervezetekhez és megbecsülik azok segítségét. De sok olyan,, parancsnok volt, akikben nem volt meg a helyes állásfoglalás hadseregünk pártszervezeteihez. Ügy vélekedtek, hogy kiváltságos helyzetük van, hogy a pártszervezetet kommandirozhatják és felülvizsgálhatják tevékenységüket. Az ilyen gyakorlat következtében a hadseregben számos alakulati pártszervezetet áthatott a katonai fegyelem. Az alacsonyabbrangú parancsnokok és a legénység soraiból kikerült kommunisták a gyűléseken rendszerint hallgattak. Rossz érzéssel hallgatták az idősebb parancsnokok bíráló fellépéseit akik gyakran előszeretettel vetették az alacsonyabbrangú katonák szemére hogy rosszúl teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Nehezen lehetett beszélni a pártonbelüli demokráciáról, a bírálat fejlesztéserői, a párt vezető szerepének érvényesítéséről. A bírálat egyoldalú volt. A párt alakulati szervezetei a feladatokat egyszerre, hirtelenében oldották meg, komolyan elhanyagolták a kommunisták és pártonkívüliek nevelésének kérdéseit. E szervezetek elvesztették befolyásukat az alakulat életére, a fegyelemnek, a harci és politikai előkészítés tervének teljesítésére. Ott, ahol gyenge volt a párt befolyása, nagyobb volt a valószínűsége a ini.ak elkövetésének 's. A mi csoportunk kommunistáinak véleménye szerint a legkomolyabb hibákat és túlkapásokat a kádermunkában követték el. A munkáseredetű tisztek egész sorát bocsátották el a hadseregből, másfelől pedig meghagyták „az idősebb szakembereket." Csekély gondot fordítottak a munkáskáderek iskolázására. A volt partizánoK és a tel- és külföldi ellenállás aktív résztvevőinek iskolázását és kiemelését lebecsülték. A pártszervezetek hiánvos befolyása a hadsereg állapotának helyes értékelésére azt eredményezte, hogy a had sereg harci felkészültséqét néha túlbecsülték. Az a véleményünk, hogy pártunk Központi Bizottságát nem tájékoztatták mindig idejében és helyesen a hadseregben mutatkozó állapotokról. A hadsereg párt és politikai életében mutatkozó felsorolt hiányosságok közül nagyon soknak az lett a következménye, hogy komolyan megrontotta a hadsereg és a polgári likosság közötti kapcsolatokat. Felsőbb alakulatunk kommunista és pártonkívüli tagjai teljes tudatában vannak ez elkövetett hibáknak. Következetesen és gyors ütemben orvosolni fogjuk őket. Természetesen a hadsereg egyes tagjainak hibáit nem lehet az egész hadsereg hibáinak tekinteni. Aki legalább részben ismeri a katonák életét és a fárasztó kiképzést, aki haliott erről az életről valamit, az mindig kellő tisztelettel viseltetik a hadsereg iránt, mint egész iránt, — akkor is, ha látni fogja a hadsereg egyes tagjainak fogyatékosságait. (Taps) Engedjék meg elvtársak, hogy önöket, az országos konferencia küldötteit újból biztosítsam arról, amit már a nemzetvédelmi miniszter is hangsúlyozott felszólalásában, hogy néphadseregünk szívvel és lélekkel a párt, a kormány és dolgozó népünk odaaló híve. (Taps) A hadseregben a kommunisták sz egészséges bírálattól felfrissülve nem fogják kímélni erejüket, hogy a hadsereg életében felfedezett hibákat minél hamarább kiküszöbölhessék. Különös figyeTmet fordítunk a fegyelem megszilárdítására és fokozására, az oszthatatlan parancsnoki jogkörnek és a parancsnokok tekintélyének növelésére. De emellett döntő mértékben füg^ a parancsnoktól és a pártszervezetekhez való kapcsolatoktól a pártgyűléseken való fellépésünktől az, milyen érzéseket táplálnak majd a hadsereg alakulati szervezetei iránt. Václav Vaček elvtárs felszólalása (žilinai kerület) Központi Bizottságunknak a máso dik ötéves terv összeállítására vonatkozó irányelvtervezetéhez megjegyzéseink vannak az ipari termelés és a beruházási építkezés szervezésére és elosztására vonatkozólag. Azok az eredmények, melyeket a žilinai kerület kiépítésében az elmúlt időszakban elértünk, igen meggyőzőek és a párt VIII., IX. és X. kongresszusán kitűzött vezérelvek helyességéről tanúskodnak. Az ipari termelés nyer- értéke az 1948-1955. években kerületünkben 350 százalékkal emelkedett. Az ipari és gazdasági alap emelkedésével együtt nő dolgozó népünk életszínvonala. Elértük már, hogy a kerület lakosainak összlétszámából 29,4 százalék otthon talált munkát az iparban, kereskedelemben, közlekedésben, építkezésben és más ipari jellegű munkaszakaszokban. Mindnyájan ismerjük a múltat, mikor a kysucai, árvái és liptói embereknek külföldön kellett munkát keresniök; ma nagyrészük otthon talál munkát. Kerületünkben jelentős fontosságra tett szert a gépipari, faipari és a vízierőművek kiépítése. A termelés fejlődésével új emberek, új szocialista hazánk építői nőnek. Az erdők terjedelme kerületünkbon az egész kerület területének 44,6 százaiékát teszi ki. Kerületünk erdő- és faipara az egész köztársaság erdiés faipari termelése nyersértékének egy ötödét képezi. A fenti területen kitermelt faanyag nemzeti vagyonúnknak sokmilliárdos értékét jelenti. A feladatok elvégzése érdekében, erdőgazdálkodásunk gyarapításáért sürgősen meg kell oldani 5000 famegmunkáló és fafuvarozó munkás munkaviszonyát, akik nehezen hozzá12 OJ SZÖ 1956. június 1-6. férhető és távoleső munkahelyeken dolgoznak. E dolgozók lakásellátása, élelmezése és kulturális élete egyáltalán nem megfelelő és a közlekedés elégtelen. Ez kedvezőtlenül befolyásolja az erdőmunkások életszínvonalát, keresetét és egészségét. A kerületi erdőgazdálkodás távlati tervében a második ötéves tervben nem gondolnak elegendő számú állandó szállás és szétszedhető faházak építésére. Az Erdő és Faipari Megbízotti Hivatal nem szentel kellő figyelmet az erdőmunkások kulturális életének és szociális kérdéseinek. E dolgozók munka utáni élete lényegében nem változott, továbbra is egy helyiségből álló barakkokban élnek, amely helyiség egyszerre konyha, étterem, ruhaszárító helyiség. A barakkokban egy személyre kb. három négyzetméternyi hely jut. Még roszszabb a munkások elhelyezése a favágókunyhókban. Felelősséget érzünk ezért a helyzetért, mivel erről már régebben és gyakrabban nem tájékoztattuk a legmagasabb párt- és kormányszerveket. Néhányszor figyelmeztettük az illetékes reszorttényezőket, de mint a tények mutatják, sem a megbízottak, valószínűleg még a miniszterek sem tájékoztatták sem a Központi Bizottságot, sem a kormányt. Ezt a dolgot komoly kérdésnek tartjuk, melyet alapvetően meg kell oldani. Komoly problémák merülnejsu fel a gépgyártási szakaszon. A žilinai kerület gépiparának jelentékeny része van az egész-szlovákiai és az országos termelésben is. Rá kell mutatni arra, hogy az üzemek kapacitását, főként a speciális gyártással foglalkozó üzemekben, csupán 40—60 százalékban használják ki. A termelési lehetőségek parlagon hagyása nem gazdaságos és a munkások közt elégedetlenséget okoz,' ami azután alapvetően befolyásolja a politikai helyzetet nemcsak az üzemekben, hanem szélesebb körben is. Ez a helyzet főleg Dubnicán. Martinban és Pov. Bystricán. Kérjük a kapacitás teljes kihasználását, főként a kellő kiegésztíő termelés bevezetésével. E problémák megoldása további munkalehetőséget nyújtana és elősegítené a munkatermelékenység és a gazdaságosság lényeges növelését. Egy másik probléma, mely élesen érinti gépipari üzemeinket, a kooperáció, mely főleg azért nagyméretű, mert az üzemekben nincs még kiépítve a saját kohó-üzemrészleg. A kooperáló üzemek rossz szállítási erkölcse, szétforgácsoltsága és terjedelme egyik fő oka a termelési zavaroknak és befolyásolja a dolgozók politikai aktivitását. Például a dubnicai Altalános Gépipari Üzemben a tervteljesítés és a termelés túlnyomó mértékben a kooperáló üzemektől függ. Emellett a faládák gyártasa hét fafeldolgozó üzem között oszlik meg, a szükséges kartonpapírt további hat üzem szállítja stb. Az üzem a fenti okokból hónapról hónapra csupán a legnagyobb hajrázás árán teljesíti a tervet. Miért ne lehetne itt a kooperációt csupán egy, legfeljebb két üzemre korlátozni, mikor ugyanolyan fajta kooperatív gyártmányról van szó? A kooperáló üzemek többnyire nem adják a gyártmányokat, anyagokat stb. a kívánt fajtákban, minőségben és méretekben. Többnyire előnyben részesítik az olyan szállítmányokat és megrendeléseket, amelyeknél a legjobban lehet teljesíteni a termelés teljes értékét és a mellékesebb gyártmányokat mellőzik. Pedig a megrendelő vállalatokban gyakran apró alkatrészek hiánya a terv nem teljesítését okozza. Szükséges tehát, hogy a kooperáció problémáját megfelelő szállító kijelölésével oldják meg, tekintetbe véve a kooperáció gazdasági eredményeit. A žilinai kerület építése fokozott igényeket támaszt az építőanyaggyártással szemten. Kerületünk Igen gazdag az építőanyaggyártáshoz szüksőges nyersanyagforrásokban. A cementszükségletet a régebbi cementgyárak termelésével fedezzük, melyeket valóban sürgősen újjá kellene építeni. Meg kell oldani például az egészségre káros por elszívásának kérdéseit és a cementgyárakban, mészégetőkben és téglagyárakban dolgozók egészségtelen munkafeltételeit. Ami a téglagyártást illeti, ki kell terjeszteni a termelést és további téglagyárakat kell felépíteni, hogy fedezzük az építkezés szükségleteit. Kerületünkben saját termeléssel csupán 60 százalékra fedezzük a téglaszükségletet. További téglagyárak építését javasoljuk Námestovo, Čadca, Kysucké Nové Mesto járásokban és ezek termelését mindenekelőtt a tetőfedő cserepek és alagcsövek gyártására kell irányítani, melyekben jelentékeny hiányt szenvedünk. E gyártásra kerületünkben kiváló minőségű nyersanyagok vannak. A kellő mennyiségű homok- és kavicstartalékok, továbbá a cementgyárak közelsége ideális feltételeket adnak az előgyártott termékekre és a panelépítésre. Javasoljuk tehát kerületünkben ilyen termelésű üzemek létesítését, amelyek útján gazdaságos lesz az anyagok és késztermékek előkészítése. Az utóbi évek tényei azt bizonyítják, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a lakásépítkezésnek is. A žilinai kerület lakásépítésébe az első ötéves terv folyamán sok pénzeszközt fektettünk be és a magánlakásépítkezést is beleszámítva 13 180 lakásegységet építettünk. Ha az egyes kerületi mutatókat összehasonlítjuk az egész-sziovákiai vagy országos mutatókkal, azt látjuk, hogy az eddigi lakásépítkezés fejlődése kerületünkben még mindig elégtelennek mondható. A lakosság természetes szaporodása álandóan emelkedik és ismert dolog, hogy a žilinai kerület a népesség szaporodásában az első helyet érte el hazánkban. Csupán a lakosság évi ter-' mészetes szaporodásához 5000 két-? szobás lakásra van szükség. Ez anynyit jelent, hogy a második ötéves tervben legalább 15 000 lakásegységre lenne szükség. A második ötéves terv irányelvter-. vezete alapján a kerületünkben tervezett lakásépítkezés még kerületünk lakossága természetes szaporodásának lakásszükségleteit sem fedezi. Ha még ezenkívül mérlegeljük az ifjú házasok, továbbá a kiselejtezett és egyáltalán nem kielégítő lakások pótlására szükséges lakásegységeket, kénytelenek vagyunk az állami lakásépítkezés felemelését kérni kerületünk számárai Kerületünk kiépítésének kulcspontja a második ötéves tervben is a vízierőművek építése. Dolgozóink pozitívan értékelik a párt törekvéseit ez építkezésekkel kapcsolatban. De ré kell mutatni arra, hogy csupán egy védőgát környékén több mint 3000 lakos él különösebb kilátások nélkül. Tudják, hogy költözniök kell, de nem tudják, hogy mikor költöznek. KérjWc, hogy az Energetikai- és az Építészeti Minisztérium gyorsan felvilágosítást adjon e kérdésben, hatá-' srozzák meg azon vízierőművek épít-' kezésének pontos idejét is, melyeket az állami vízgazdálkodási terv értelmében csupán 1960 után készülnek kiépíteni. Építkezési dolgozóink azt javasolják, hogy a vízierőművek építésénél a föld és az anyag szállítását vasút helyett autókkal végezzék. Ezzel a vízierőmüvek eddigi kiépítési tervét legalább egy félévvel lerövidíthetjük. Építkezési dolgozóink javasolják a Tatra 111 teherautókkal való szállítás bevezetését, annak ellenére, hogy ez a szállítás így valamivel költségesebb. Ezzel az intézkedéssel három védőgátnál, a krpelanyi, sučanyi és lipoveci védőgátaknál a lerövidíett határidő minden egyes napja 456.000 korona megtakarítást jelentene népgazdaságunk számára. (Taps.) Bohuslav Štraus elvtárs felszólalása (olomouci kerület) i A Központi Bizottságnak a második csehszlovák ötéves terv irányelvtervezetével kapcsolatos beszámolójában, amelyet Široký elvtárs tartott, többek között szó volt a gépipari készítmények exportjáról, a szállítási határidők lerövidítéséről, termékeink áráról, minőségéről, valamint a munkaidő jövőbeli rendezéséről. Ami a kivitelt illeti, a Pferovi Gépgyár nemzeti vállalat nehéz invesztíciós berendezéseket gyárt, mint például cementgyárakat, ércdúsítókat, mészégetőket és különféle kiegészítő berendezéseket. Vagyis ez tipikus darabgyártás. A termelés egész térfogatából mintegy 35 százalék készül kivitelre és ez a részarány 1960 végéig 70 százalékra emelkedik. Nagyobb figyelmet kell szentelni az államok közötti szerződések megtárgyalásának és megkötésének. Már több ízben bírálták külkereskedelmünket és külkereskedelmi vállalataink vezető dolgozóit. Az államosított ipar jobb minőségű gyártmányokat tud szállítani, mint a kapitalista államok. Munkásaink, technikusaink teljesíteni tudják mindazokat a termelési feladatokat, amelyeket a népi demokratikus és kapitalista államok számára készülő gyártmányok érdekében tűztek ki és ezáltal be tudják bizonyítani a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Ehhez azonban szükségük van arra, hogy megfelelő előfeltételeket létesítsenek számukra a termelés előkészítése, az anyagellátás és az elhelyezés szakaszán. Ezzel egyidejűleg látnunk kell a Külkereskedelmi Minisztérium tevékenységének hibáit is, amelyek a külkereskedelmi vállalatok hiányos káderellátásából származnak. A párt Központi Bizottsága a Külkereskedelmi Minisztérium tevékenységében levő' hibák tudatában a kerületi bizottságok feladatává tette, hogy kádertartalékként néhány alkalmas és tapasztalt vezető dolgozót válasszanak ki. Az Olomouci KNB valóban sok tehetséges és tapasztalt dolgozót választott ki, közöttük Doležal elvtársat is, a pferovi Hanák sörgyár mostani igazgatóját. 1946 óta tagja a pártnak, 1948 óta a vállalat igazgatója, középiskolai műveltsége van, több idegen nyelven beszél. Ezt az elvtársat'a kérületi és járási pártbizottságon levő elvtársak meggyőzték arról, mennyire fontos, hogy átmenjen a külkereskedelmi vállalatba. Amikor az elvtársat meggyőzték és a párt Központi Bizottsága illetékes osztályával való megegyezés után biztosították igazgatói tisztségéből való felmentését és az Élelmiszeripari Minisztérium sörgyári ügyosztálya beleegyezését nyilvánította, káderbeszélgetésre a Külkereskedelmi Minisztériumba hívták meg. Mily nagy volt azonban meglepetése, de a kerületi és járási pártbizottság meglepetése is, amikor ahelyett, hogy ismertették volna előtte a külkereskedelmi vállalatok munkájának fő tartalmát, a káderesektől megtudta, hogy csodálkoznak, miért akar távozni a vállalat igazgatói funkciójából a Külkereskedelmi Minisztériumba. Az elvtársak a beszélgetés egész ideje alatt hangsúlyozták neki, hogy sokkal kisebb lesz a fizetése és csupán feleslegesen komplikálná családi életét. A megbeszélés végén — amely a múlt év kezdetén folyt le —' Doležal elvtársnak azt mondatták, értesítik majd, mikor lépjen* be új munkahelyére. A beszélgetés óta már csaknem őt hónap telt el, de az elvtársak mindeddig nem értesítették. Ügy vélem, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium káderosztálya dolgozóinak ez az eljárása több mint felelőtlen. • • Most néhány szót szeretnék mondani a munkaidő megrövidítésének kérdéséről. Hogy a gépiparban magteremtsük a munkaidő megrövidítésének feltételeit, ez azt jelenti, hogy jobbá kell tennünk az anyagellátást, főleg a Kohászati és ÉrcbányaügyI Minisztérium vállalatai részéről. Néha, 'amikor ezekkel a vállalatokkal tárgyalunk, az a benyomásunk, hogy a vezető gazdasági dolgozók, mind a kohászati vállalatok mind a minisztérium főosztályának egyes előadói nem (Folytatás a 13. oldalon.)