Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-11 / 131. szám, péntek

Tüntetések Görögországban két ciprusi hazafi megmentéséért ^Athénben négy halálos áldozata volt az összetűzésnek, 128 polgári személy és 59 rendőr megsebesült Äfithéri, május 9. — Görög­országban hatalmas felháborodást kel­tett Harding ciprusi angol kormány­zónak az a döntése, amellyel megerő­sítette a két ciprusi görög fiatalem­bernek. Karaolisznak és Demetriunak halálos ítéletét. A görög fővárosban szerdán nagyszabású tüntetések vol­tak. A kormány az egész ország te­rületén megtiltotta a tüntetéseket, később azonban mégis engedélyezte az athéni nagygyűlés megtartását. ATHÉN. Az Omnia terén mintegy 50 ezer főnyi tömeg gyűlt össze a gyűlés megkezdésére. A tüntetők egy rövid zászlórúdra csavarva angol zászlót hoztak magukkal. A zászlót később kibontották és elégették. Ezután Do­rotheus érsek beszédet mondott, amelyben követelte a két fiatal ha­zafi életének megmentését. Az amerikai nagykövetséghez veze­tő utaknál rendkívüli rendőrosztago­kat állítottak fel és a brit tájékoz­tató hivatalt, valamint az amerikai katonai misszió központját négy te­herautónyi görög katonaság őrizte. A gyűlés ideje alatt egy csoport athéni' behatolt az amerikai tájékoz­tató irodába és összeverekedett a rendőrséggel. Később a tüntetők egy csoportja összeütközött a rendőrök­kel. Tüntetések voltak Szalonikiben ís, ahol jobbára diákok vonultak fel. A tüntetések alkalmával a felvonulók nem egyszer kiáltoztak ilyen jelsza­vakat: „Lépjünk ki a NATO-ból!" „Nem hagyjuk magunkat becsapni a britektől, — nekünk kell adniuk Cip­rust!" A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága a Szajna megyei Ar­cueil-ben összeült. Az első ülésen Marcel Cachin elnökölt. Az elnöki emelvényen helyet foglalt Maurice Thorez, Jacques Duclos, Francois Bil­loux, Étienne Fajon és Marcel Ser­vin. A délelőtti ülésen és a délutáni ülésen is túlnyomórészt a XIV. párt­kongresszus elé terjesztendő tézise­ket dolgozták ki. A vitában felszólalt a központi bizottság számos tagja. A központi bizottság csütörtökön vitatja meg Francouis Billoux beszá­molóját, amelynek címe: Az egység­akció kifejlesztése az algériai béke érdekében. A Reuter híre szerint Tehotokisz görög külügyminiszter az angol nagy­követnél erélyesen tiltakozott a két halálos ítélet végrehajtása ellen. Az AFP jelentése szerint Karaolisz édesanyja táviratot intézett II. Er­zsébet angol királynőhöz. A táviratban kegyelmet kért fiának. A görög fővárosban szerdán történt incidenseknek négy halálos áldozatuk van. 128 polgári személy és 59 rend­őr megsebesült. Mivel újabb zavar­gásokra számítanak, a görög katona­ság szögesdrót-akadályokat állított fel a brit és az amerikai nagykövetség körül. NICOSIA A Reuter nicoslai híre szerint fegy­verüket készenlétben tartó angol ka­tonák fogják körül a komor hangu­latú ciprusi városkákat. A hatóságok is felkészültek arra, hogy tömeg­tüntetések lesznek, ha végrehajtják a két halálos Ítéletet. Az angol állam­polgárok azt a tanácsot kapták, hogy a legközelebbi négy napban ne moz­duljanak ki otthonaikból. LONDON Az aiigol fővárosból érkezett jelen­tések szerint mind szélesebb körben terjed az elégetlenség a halálos íté­letek megerősítése miatt. A Daily Herald jelentése szerint 30 munkáspárti képviselő, köztük az or­szágos végrehajtó bizottság több tagja és volt minisztersk tárviratban sürgették Harding kormányzónál, ke­gyelmezzen meg az elítélteknek, hogy a „nagy elkeseredést" el lehessen hárítani. A Times-sel szemben az ugyancsak konzervatív Manchester Guardian sze­rint „nem lenne szabad vértanúkat állítani gátként Anglia és egy olyan nép közé, amellyel idővel mégis csak meg kell békülni." Szélsőjobboldali provokációk Algériában Algériában heves összetűzésekre, újabb incidensekre került sor. A szélsőséges gyarmatosító körök tün­tetéseket szerveznek a kormány ren­delete ellen, amely előírja, hogy az algériaiaknak nagyobb arányszámot kell biztosítani a közhivatalokban. Az algíri egyetem szélsőjobboldali diákjai tüntetéssel zavarták meg az 1945. május 8-i fegyverszünet évfor­dulója alkalmából a hősi halottak emlékműve előtt megrendezett ünnep­séget. A rendőrség közbelépett. Az inci­densek során huszonketten megsebe­sültek. Kedden — újabb összetűzésekre került sor. Algírban katonai dísz­szemlét tartottak és megkoszorúzták a hösök emlékművét. A díszemelvé­nyen megjelent Lacoste algériai mi­niszter is. A szélsőjobboldali elemek — kinevezése óta most első ízben — hevesen tüntettek ellene és ilyen jel­szavakat kiáltottak: — Kössék fel Mendes France-ot! Guy Mollet mondjon le! Le Lacoste­tal! Kormányra a hadsereggel! A díszszemle után Lacoste vezeté­sével felvonulást rendeztek a hősök emlékművéhez. Útközben a szélsőjobboldali tünte­tők paradicsom-, hagyma- és kózá­port zúdítottak a menetre. A rendőrség visszaszorította a pro­vokátorokat, de a hivatalos ünnepsé­get gyorsan be kellett fejezni. Lacoste algériai miniszter később rádióbeszédet mondott, s megbélye­gezte a botránykeltőket. Bejelentette, hogy a hónap végére már 350 ezer katona lesz Algériában. Közölte azt is, hogy Párizsba repül és részt vesz a szerdai minisztertanácson, ahol 40—50 ezer főnyi újabb megerősítést kér. Algéria újabb körzeteiben lángol­tak fel a harcok. Hivatalos jelenté­sek szerint Akbou környékén a fran­cia tüzérség hevesen lőtte az ellenál­lók egy megerősített állását. Jellemző a harcok hevességére, hogy az elmúlt 48 órában csupán Oran megye nyugati részén a francia légierő 100 bombázó, illetve gépfegy­veres bevetésen vett részt. Kitiltották Algériából az AFL-CIO európai képviselőjét A Reuter jelentése szerint Róbert Lacoste algériai francia miniszter­rezidens hivatala kedden délután Al­gírban bejelentette, hogy Irving Brownt, az AFL-CIO amerikai szák­szervezeti szövetség európai képvi­selőjét kitiltották Algériából. A mi­niszter-rezidens hivatala döntését azzal indokolta, hogy Brown „Fran­ciaország jogos észak-afrikai érdekei­í nek semmibevevésével szakszervezeti tevékenység ürügye alatt kétes sze­mélyiségekkel kalandor akciókat foly­tatott". A népművészet remekei Eden brit miniszterelnök Szovjetunióba tervezett látogatásáról London, május 9. — Az angol al­sóházban kedden vita folyt Eden mi­niszterelnök tervezett látogatásáról a Szovjetunióban. V. J. Collins munkáspárti képviselő megkérdezte a miniszterelnököt, haj­landó-e a Szovjetunióba látogatni még az év vége előtt? Eden erre azt válaszolta, hogy nagy örömmel fogadta el a moszkvai meg­hívást „de eddig még nem lehetett utazásának időpontját megállapítani". Egy további kérdésre válaszolva hoz­zátette: „Nincs a legcsekélyebb félreértés sem e téren szovjet vendégeink és közöttünk. Mihelyt intézkedni lehet a látogatás ügyében, jelenteni fog­juk". A. W. Lewis munkáspárti képviselő megkérdezte Édentől, hajlandó-e meghívni az Egyesült Államok elnö­két, hogy a választás után az angol kormány vendégeként látogasson el Nagy-Britanniába? E látogatáson megbeszélést lehetne folytatni a Bul­ganyinnal és Hruscsovval folytatott tanácskozásokon felmerült problé­mákról. Eden kijelentette, hogy az Egyesült Államok elnökének látogatá­sát mindig örömmel fogadnák Ang­liában. Harold Davies munkáspárti képvi­selő ezután azt kérdezte Édentől, hajlandó-e meghívni a Kínai Népköz­társaság elnökét is Angliába? Eden erre a következőket válaszol­ta: „Kormányunk politikája arra irá­nyul, hogy szakadatlanul fáradozzunk a Kínai Népköztársasággal való vi­szonyunk megjavításán, de még nem jött el az idő, amely alkalmas volna az említett cél megvalósítására". IIHIIIl»IH"«^H'HIHIH|{I[HII»IIIIIllHIHľ»»»IH"ll'»"l li»'""»" "" l l» : :' ' •- fi IľllTU" iUlllllllHIHIIIllll!»mJHU»ľlll|:'ľ »i Hllllll I I I I I • I I I I I I KÉPEK A KÍNAI N É P K Ö Z TA R S ASÁG BÓ L A Kínai Népköztársaságban óriási jelentősége van Sangháj iparának. A város üzemeiben évről évre számos terméket kezdenek gyártani, amelyit Kína eddtg soha nem állított elő. A fejlődő iparral együtt modern üzemi klubok, parkok, kultúrházak épülnek Sanghájban. Első képünkön a Lunghua-park egy részletét látjuk. Máso­dik képünkön pedig Nie Csan-szian sanghaji vasutas feleségével egyik áruházban modern rádiót vásárol. • (Szinhua felvétele) Magasszinvonalú kiállítást rende­zett Bratislavában a Szlovák Terme­lési Szövetkezetek Szövetsége az Áp­rilis 4-e téri kiállítási termekben. A kirakatok előtt elsiető emberek te­kintetét odavonzza a csipkék, sely­mek, szőttesek, kerámiák, üvegek olyan forma- és színpompája, mely ellenállhatatlanul betérésre csábít. Magam sem tudtam ellenállni. A' kiállítási termek architektúrája, vilá­gos faburkolatuk, nemes egyszerü­ge kitűnő keretet nyújt a dús és szokatlanul Ízlésesen elrendezett ki­állítási anyagnak. A nép művészeté­nek kimeríthetetlen erejéről tesznek tanúságot az ország minden részé­Den fellelhető őstehetségeknek sze­met-lelket vidító alkotásai. Üvegszekrények védik a leheletfi­nom vert (kiöpli) csipketerítőket, tű­vel készített csipkecsodákat, és nem csodálkozom azon, hogy az egyik vit­rinben elhelyezett kis tábla büszkén hirdeti, hogy az 1955. évi Brugge-i hagyományos csipkevilágkiállításon a belga csipke után a szlovák csip­kék nyerték 3 második díjat. — Hol készítik ezeket a csipké­ket? — fordulok az SZTSZSZ megbí­zottjához. — A kis térítőkét Solivar köz­ségben, a csipkéket Stara-Horán, Špania-Dolinán A tűvel varrott csip­kék Trnaván és Križovanýn készül­nek. A festői népviseleteket a „Kroj" népművészeti szövetkezet az ország minden részéből rendeli, hol melyik­nek van hazája. Az anyagot a szö­vetkezettől kapják az aszonyok, akik e népművészeti munkákat még any­juktól tanulták. Rendes munkájuk mellett így külön keresethez is jut­nak. Természetesen ugyanúgy élve­zik a szociális előnyöket, (betegse­gélyző stb.) mint a szövetkezet többi dolgozója. Ugyanez a vállalat készít­teti a mintás, nagyon népszerű úgy­nevezett kékfestő anyagot. meiyet egész kis műhelyekben kézzel nyom­nak. A Detva himző-szövetkezet var­rottasokkal és a kézimunkák minden fajtájával szerepel a kiállításon. A Komárom melletti Hetény, Szentpé­te. Izsa a híres toledo-munkákat szállítják, míg a detvaiak a görbe tűvel készült színes hímzéseket. Trakoviceről kapják a tüllre dolgo­zott térítőkét, ruhadíszeket. A ke­resztöltések gobelinhez hasonló fi-' nomságú kézimunkáinak Krupina, Dačov Lom, Pliešovce, Sása a hazá­ja, de nem marad el mögötte a čič­manyi, papradnói népművészet sem. A kézimunka ruhadíszeket azután Bratislavában applikálják a ruhákra. A világhírű cseh kristályüveg mes­tereive! vehetik fel a versenyt a Zlie­chov Gapel gyár csiszolói — állapí­tom meg a csillogó vázákkal, tálak­kal telerakott vitrinek előtt és soká időzöm a modori kerámiai műhely remekei előtt, melyek a Pozdišovce dolgozóinak művészi munkáival együtt szerepelnek a kiállításon. A javorina! és Spišská Belá-i hegyvidékek nép­művészeinek fafaragásai is sok né­zőt vonzanak. Amint látom, a láto­gatók elragadtatással szemlélik a tisztaselyem, vászon és t'élselyejn női ruhákat és blúzokat, melyekre népművészeink oly nagy összhang­érzékkel rakták fel a szivárvány minden színét. — Megvehetők-e ezek a kiállítotí darabok? — kérdezem Kováčová és Kohútová elvtársnőktől, a Detva vál­lalat dolgozóitól. — A kiállítást minden nagyobb vá­rosban és fürdőhelyen bemutatjuk — hangzik a felelet. — Vannak da­rabot! pl. kézimunka, kerámia, üveg, ami rögtön kapható. Ruhákat egy hó­nap leforgása alatt tudunk szállítani és a Slovakia szövetkezeti elárusítód helyein ugyanúgy megvásárolhatók, mint a Detva műhelyében. A népművészet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése kulturá­lis kötelesség; ne merüljön feledésbe minden művészet alapja és követen­dő példája, a népművészet. Az alig öt napja megnyílt kiállításnak eddig több mint ötvenezer látogatója volt, s ez a legjobb bizonyítéka annak, mennyire fogékonyak az emberek az igazi szépség és művészet iránt. Simkó Margit. SZÖKEVÉNYEK Új békeharcos francra film A világbékét megvédeni minden becsületesen gondolkodó ember vá­gya. Népmilliók harcolnak érte s harcba szálltak érte a Szökevények című film alkotói is. Tizenhárom évvel ezelőtt játszódik le a filmtör­ténet, de mondanivalója a mának szól. Jean Paul la Chanoise rendező és Michel André színész, a filmre­gény társszerzője német fasiszta fog­ságba került három francia katona szökésének történetén mutatják be, hogy az embernek milyen drága kincs a béke és a szabadság. S vé­oezetül rámutat arra is a film, hogy az embernek mindkettőért áldozato­kat kell hoznia és harcolnia kell ér­te. Michel André filmszerepét a való­ságban is átélte. Német fogságban volt, ahonnan sikerült megszöknie. A film története igaz történet. A hadifoglyok Jtótrabbja, ha volt rá alkalmuk, megkísérelték a szö­kést. Alapos előkészület után Mi­chel is úgy határozott barátjával, Francoiseval. Szökésüket önzetlenül elősegíti valamennyi hadifogolytár­suk és segítségükkel sikerül is ter­vük. Drámai körülmények között megismerkednek egy másik szökött hadifogollyal és kockázatos útjukat együtt folytatják. Ügy tervezik, hogy a semleges Svédországba menekül­nek egy odairányított tehervonattal. Sok veszély után egy állomáson ta­lálnak egy ilyen szerelvényt, de a leblombált vagonban sincsenek biztonságban. Állandóan attól kell rettegniük, hogy leleplezik szökésü­ket. Hosszú utazás után Dánián ke­resztül és éhhalállal viaskodva, tel­jesen kimerülten jutnak el szabad földre. A film túlnyomó része kis terü­leten, a vasúti kocsiban játszódik le, de egy percig sem válik unal­massá. Ez az operatőr kiváló mun­kájának, a rendező kitűnő ötleteinek és az igen jó színészi alakításoknak köszönhető. Ötletekben, fordulatok­ban gazdag ez a film, végig ideg­feszítő és ez az idegfeszítő légkör nem öncélú. A filmben kevés alkalom van arra, hogy más népeknek a német fasiz­mus iránti gyűlöletét bemutassa, a néző mégis érzi ezt a gyűlöletet. A dán gyerekeknek a szökevények iránti rokonszenve, segítségük, a svéd nép barátsága és megsegítésük mtná­mind a fasizmus elleni gyűlöletről beszél. A film három hőse Pierre (L. Fres­nay), Francoise (F, Périer) és Michel (M. André) szabadság és béke után vágyó egyszerű- francia ember, El­itélik az imperialista érdekekért fo­lyó háborút és a fasizmust. A film ezt a gondolatot igen meggyőzően, nagyszerű eszközökkel fejezi ki. A film befejezése szinte felhívás: em­berek, védjétek azt, ami a legdrá­gább — a békét és a szabadságot. A békeharcos új francia filmet, amelynek eszmei mondanivalója mél­tán nyerte meg a közönség tetszé­sét, a franciák tavaly nagy-díjjal tüntették ki. CB. T.) Az utolsó boszorkány Vlad. Bahna, akinek Asszony a he­gyekben című filmjét a közelmúltban mutatták be, megkezdte új filmje, Az utolsó boszorkány forgatásénak előké­szítési munkálatait. A XVIII. század idején lejátszódó új színes szlovák film története központjában egy lány áll, akit boszorkánysággal vádolnak meg, amikor kiderül róla, hogy egy festő oltárképe Madonnájának mode-11­jéül választotta. A történelem valóságos adatait a trnavai levéltárban fedezték fel és ezek alapján írta meg Dušan Kodaj a film meséjét, Ivan Bukovčan pedig a forgatókönyvet. A szerzők Az utolsó boszorkány című történelmi komédiá­val hozzá akarnak járulni a babona elleni harchoz. Egy év alatt A szovjet film dolgozói már néhány filmet szenteltek azoknak a szovjet fia­taloknak, akik a szibériai szűzföldek feltörésének és termékennyé tételének áldozatos munkájába fogtak. Nemrég a dokumentumfilmek központi stúdió­jában befejezték az Egy év alatt című új filmet, amely két szovhoz születésé­nek és fejlődésének történetét mutatja be, s a fiatal hazafiak hősiessegét ecse­teli milyen nehéz körütménvek között kezdtek meg munkájukat és hogyan valtak példás földművesekké PRÁGAI ZENEI TAVASZ Az évről évre megrendezesre kerülő Prágai Zenei Tavasz, amely a haladó világ zenei életében egyre jelentősebb szerepet tölt be, ma veszi kezdetei Idén a nagy zenei események köz­pontjában a berlini Víg-Opera vendég­szereplése áll. A nagyhírű német ope­raegyilttes VVeber A bűvös vadász és Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című dalmüvével szerepel a prágai Nemzeti Színház színpadán. Ugyanakkor a prágai Nemzeti Steínház operaegyüttese Berlinben bemutatja Bedŕich Smetana Dalibor, Antonín Dvorak Sellő és Eugen Suchoň Örvény című dalművét.

Next

/
Thumbnails
Contents