Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-11 / 131. szám, péntek

A tudomány és a technika világából RÖVID HÍREK HIDRAULIKUS KOVÁCSSAJTÓ ÉRTÉKES EREDMÉNYEK Új rovarölő szer Az eddig alkalmazott DDT rovar­ölő szer újabb változata a DDVP, amely 4 gramm mennyiségben 10 ezer gramm DDT hatását idézi elő. Az új szer emberekre és állatokra ártalmatlan. Injekció tű nélkül A bőr alá történő injekció adásá­ra új módszert dolgoztak ki Ameri­kában. Az injekciót a bőr felületének megsértése nélkül, egy 17,5 atmosz­féra nyomású pisztoly formájú ké­szülékkel adják a páciensnek. Az injekció adása fájdalommentes, nem áll fenn infekció veszélye és azt bár­ki elvégezheti. Tej zacskókb Egy párizsi tejszövetkezet a tejes­üvegek helyett impregnált polietilén­zacskóba tölti a tejet. Az új töltési mód előnye, hogy nem fordulhat elő törés. A zacskó könnyű és tiszta. Használat után a literes és félliteres űrtartalmú zacskókat eldobják. Családi ház műanyagból Amszterdamban poliesterből és üveggyapotból kísérletképpen építet­tek egy 8X12 méteres kis családi házat. Az új ház kitűnő hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik és előál­lítási költsége a központi fűtéssel együtt gazdaságosabbnak mutatkozik az eddigi épületekhez viszonyítva. Újfajta szemüveg A Német Demokratikus Köztársa­ságban nemrég került forgalomba a televíziós vétel nagyítására szolgáló szemüveg, amely a látcső és a szem­üveg kombinációja. A szemüveg meg­nagyítja a képet és ezért nem szük­séges a nagyobb méretű televíziós ernyő alkalmazása. Új halászháló A szovjetunióbeli halászok eav új­formájú halászhálóval fogják a ten­geri halakat. A háló hengeralakú, felső vége a tengeren úszik, s a hal­fogásnál a háló alsó és felső részét zsákszerűleq hajókkal vontatott kö­téllel összehúzzák. A háló 500 méter átmérőjű és 65 méter mélyséqű. E e'<tromo5 fényerősítő készülék Nemrégen a fényt elektromos úton felerősítő készüléket szerkesztettek. Ez újabb eredmény a hidegfény-tech­nika terén. Az új készülék 12-szere­sen erősíti fel a kapott fényimpulzu­sokat. Teleszkópikus televíziós antenna A Szovjetunióban a Gidroprojekt mérnökeinek sikerült egy oly televí­ziós antennatípust kidolgozni, mely a megszokott 110 km-es adáskörzetet ugyanolyan teljesítmény mellett 205 kilométeres körzetre szélesíti ki. Az antennát teleszkópikus szerkezetével a legmegfelelőbb adási viszonyokra lehet beállítani. « Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Építészeti Kutató Intézeté­ben dr. Emanuel Hruška professzor befejezte a bratis­lavai Ö-város és a várhoz tartozó terület átépítéséhez vonatkozó tanulmányi mun­káját. A bratislavai Ö-város konfigurációjának tanulmá­nyozása alapján a kutató megoldotta az Ö-város új beépítési tervét a történe­lem szempontjából értékes épületek és az urbanisz­tikus egységek meghagyá­sával. A tanulmány azért iá értékes, mert a történel­mi, esztetikai és urbariális szempontokat számontartva oldja meg a forgalom prob­lémáit is, amelyek ebben a körzetben igen bonyolultak. A tanulmány eredményei bizonyára hozzá fognak já­rulni fővárosunk szépségei­nek kihangsúlyozásához. én Benetin mérnök megoldotta a'ter­mészetes talajok ka­pilláris vízmozgásának kiszámítási módját. E tanulmány gyakorlati érté­ke abban rejlik, hogy biz­tosabban lehet megállapíta­ni mind a kívánt vízmennyi­séget, mind annak hiányát (eltűnését a kapilláris erők befolyására, a csatornák átszivárgását és a földbe való beszivárgást) a kultú­rák öntözésénél különféle talajokban, valamint a víz­szükséglet mennyiségét a nem öntözött talajokban. (ba) A „Sziréna nevű lengyel kis-gépkocsi GOOOGGGGGGOOQOOOGOGOOQGGGQGGOOOOGOGO Hazai nehéziparunk büszkeségei közé tartozik ez az óriási teljesítményű hidraulikus kovácssajtó, me­lyet a plzeni V. I. Lenin gépipari üzemek gyártot­tak. A sajtó 12 ezer tonna hasznos teljesítményt szolgáltat. Meg kell jegyezni, hogy Európában ke­vés ilyen nagy teljesítményű sajtó található. >iiBiiufBtiaitaiiBiiaiiBiia!iBiiB[!ai!BiiaTiBsiBiiBTia<iaiiaiiB![BgiaiiaiiBi;BiiBiiBiiaiiBMB[iaiiBiiBi[aiiai!BiiaiiatiBiiBiiBiiBitaiiaTiaiiaiiBiiBMBiiaiT«t vannak ellátva. A karosszéria fémből készült, a tetőnek faváza van és mű­bőrrel van bevonva. A kerekek nyom­távolsága 2300 mm. A kerekek „Sto­miľ" nevű lengyel készítményü gu­miabroncsokkal vannak felszerelve. A rendkívüli erős, 7 mm-es rúgólapok­kal ellátott rúgózás lehetővé teszi a gyors hajtást még a rossz utakon is. A motor kétütemű, kéthengeres, 750 cm-es, négyfokú sebesség-szekrénnyel és kikapcsolható szabadonfutóval van ellátva. A gép óránkénti legnagyobb sebessége 105 km. A hajtóanyag fo­gyasztása 100 km-ként 8 liter. Műanyagkutatöink űj feladatai Megkezdték nálunk a szintetikus kaucsuk-alapanyagoknak előállítását. A fémek helyettesítésére különféle műanyagok előállításával kísérle­teznek. A szövőipar számára tö­kéletesítik és fejlesztik a szilon-fo­nalat. Elkezdik a kapronszál és a gyapjú tulajdonságaival rendelkező müanyagszál gyártását. Kiterjesztik a textil-festékek és szövetek gyürhetet­lenségét ' és vízhatlanságát biztosító anyagoik választékát is. (V) A csehszlovák tudomány legújabb sikere öt prototípus kemény próbál után ez idén indul meg a Sziréna nevű len­gyel gépkocsi első sorozatának gyár­tása. Az új gépkocsit Pionnier, Blu­emke és Pancznkiewicz tervezte. A Sziréna kényelmes, négyüléses gép­kocsi, aerodinamikus karosszériával. Az első ülések lehajtása után a ko­csi alvásra alakitható át. A szélvédő üveg egy darabból áll és a széleken eny­hén kerekített. A kocsi fűthető. Az oldal­ablakok szellőztető berendezéssel A közelmúltban ipa­runk egy új típusú elek­tronmikroszkópot szállí­tott a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Bioló­giai Intézetének, amely méreteiben alig külön­bözik a normális mik­roszkóptól. A közvetlen nagyítás ezerszerestől egészen harmincezersze­resig állítható be; a kép fluoreszkáló ernyőn lát­ható. A filmszalagra fel­vett kép a 150 000-sze­res nagyságig nagyítha­tó. Ez a világviszonylat­ban is kiemelkedő ké­szülék a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói Rövidhullámú Op­tikai Laboratóriumában készült. A gyártási do­kumentációt már átad­ták a brnói Tesla-gyár­nak, amely most a ké­szülék sorozatgyártását készíti előí (V-y) Izzó napsütésben fürdik a Nílus• menti táj. A sivatag távolában a lát­határon feltűnnek a piramisok, az ősi Egyiptom uralkodóinak síremlé­kei. Átvonuló hadak, fosztogató bandák évszázadokon keresztül garázdálkod­tak ezen a vidéken, a piramisok azonban ma is úgy emelkednek az ég felé, mint ötezer évvel ezelőtt. A Cheops-piramis a Földközi-ten­ger partvidékének hét világcsodája közül az utolsó, amely napjainkig fennmaradt. Cheops fáraóról általá­ban kevesebbet tudunk, mint Egyip­tom többi uralkodóiról, a korából fennmaradt köcsoda mégis az ókor leghatalmasabb építészeti emléke. A Cheops-piramis kutatói a piramis alakjából, méreteiből, helyzetéből kü­lönböző számtani és mértani arányok vélt törvényszerű betartására követ­keztettek. Mindebből csak annyi bi­zonyosodott be, hogy a keskeny be­járati folyosó a Sarkcsillag irányá­ba esik. Cheops fáraó kb. 2800 évvel idő­számításunk kezdete előtt élt. Va­lószínűleg nem voltak hódító tervei más népek Iľigázására, — az ilyen uralkodókról rendszerint részletesebb adatok maradnak fenn. Csak annyit tudunk, hogy harminc éven át foly­tatta piramisának felépítését. Héro­dotosz görög történetíró szerint az építkezéshez százezernyi rabszolgát és jobbágyot tereltek össze egész Egyip­tomból. A munkát csak a Nílus ára­dásának idején folytathatták. A megáradt folyón szállították az óriási kőtömböket az építkezési hely me­redek partjaihoz. A folyó partjáról a mészkőkockákat csúsztatóalapokon vonszolták a munkahelyre. Az óriási munkássereg megszervezése és az építkezési munkálatok pontossága mindmáig kivívja csodálatunkat. A Cheops-piramis eredetileg 147 méter magas volt, ma, csaknem 5000 év elteltével, 136 méter magas, A külső homlokzat csiszolt mészkő­táblái persze már régen lehullot­tak és eltűntek. Az építészek a pi­ramis súlyát mintegy 5 millió ton­nára becsülik. A kőkockák 200 ré­tegben fekiisznek egymás felett. Eh­hez hasonló monumentális építkezés még ma is teljes 5 évig tartana és 3—6 milliárd koronát emésztene fel. Mikor a múlt század folyamán a régészek első ízben kutatták át az építményt, azt hitték, hogy a pira­mis a fáraó tcmetkezöhelye volt. Ma már tudjuk, hogy Cheops fáraó teste nem nyugszik a piramisban. Ezzel azonban nem jutottunk tovább mint Hérodotosz, aki ugyanezt állította i. e. ötszáz évvel. Valószínűleg régi papirusztekercsek adataiból indult ki, amelyek a későbbi zűrzavaros idők­ben elvesztek. De ha a piramis nem sírbolt, ak­kor milyen célt szolgálhatott? Óriási építmény volt-e csupán, amelynek célja az lett volna, hogy az ősi egyip­tomi mitológiában csak úgy hemzse­gő gonosz isteneket félrevezesse? Lehetséges, hogy Cheops fáraónak okai voltak erre, mert Ra napisten imádását államvallássá tette. Mind­erről nem tudunk bizonyosat. 1954 nyarán azonban a fáraó úgyneve­zett napistenbárkáinak (halottas bár­káinak) meg'elése lázas izgalomba hozta a tudományos világot. Az ős­egyiptomi vallásos hiedelem szerint ezek a bárkák kísérték volna Cheops fáraót a sírontúli világba, hogy a túl­világi Nílus folyón hajózhasson. Az új felfedezésnél is nagyobb fel­tűnést keltett az a körülmény, hogy az értékes leletet Kamel el Maiak egyiptomi mérnök tárta fel, aki nem­zete őstörténetének nyomait kutat­ja. Ügy látszik, Egyiptomban az ide­genek hegemóniáját mind politikai téren, mind tudományos vonatko­zásokban lépésről lépésre kiszorítják. Kamel el Maiak mérnök a piramis déli oldalán lelte fel a halottas bár­kákat. A piramis lábától mintegy 20 méternyire elterülő temetkezési he­lyen keresztül épített útvonal mun­kálatai közben, a földtömegek elta­karításánál 1,5—2 tonnás kőkockák­ból álló falra bukkant. Az egyik kő­tömb végénél gödröt ásatott s e köz­ben a munkások két méterrel lejjebb sziklába ütköztek. Mikor a kőtömböt alulról ki akarták emelni, egy na­gyobb üregbe vezető nyílást fedeztek fel, amelyből tömjén- és cédrus­faillat áradt. így akadtak a földalatti üreg be­járatára, amelyben annak idején a két nílusi bárkát elrejtették. A bár­kák kötelei és evezőlapátjai sértet-. lenül maradtak. Bizonyos, hogy em­beri szem nem látta ezeket a tár­gyakat 5000 év óta, amióta az üreg­be falazták Őket. Erre következtet­hetünk a fennmaradt tárgyak tiszta­sága és a konzerváló szerek illata szerint. A kőkockák megdolgozást módja arról tanúskodik, hogy a pira­mis és a földalatti üreg építkezési időpontja megegyezik. A bárkák szerencsés felfedezőjé­nek most nincs sem éjjele, sem nap­pala. Meg akarja találni Cheops fá­raó bebalzsamozott múmiáját, ame­lyet eddig egész tudósnemzedékek kerestek eredménytelenül. Vajon si­keres lesz-e igyekezete? Jelenleg újabb üregre bukkant, s néhány mun­katársával ennek óvatos feltárásán dolgozik. Külföldi tudósokat ezúttal sem hívnak segítségül. A fiatal egyip­tomi állam nyilván azon igyekszik hogy saját erejéből még nagyobb je­lentőségű meglepetést szerezzen a tudományos világ számára, mint ami­lyen harminc évvel ezelőtt Tut Anch Amon múmiájának megtalálása volt. A bárkák felfedezője bizakodó han­gulatban van. Leletét a múmia rej­tekhelyére utaló útmutatásnak tart­ja. Így hát remélhetőleg néhány év múlva végleg megoldódik Cheops fá­raó nyugvóhelyének kérdése, s a ha­lott uralkodó több ezer éves háborí­tatlan pihenése után ismét a világ érdeklődésének középpontjába kerül. ZDENÉK MELZER OJ szo 1956. május 11. 5

Next

/
Thumbnails
Contents