Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-11 / 131. szám, péntek
A tudomány és a technika világából RÖVID HÍREK HIDRAULIKUS KOVÁCSSAJTÓ ÉRTÉKES EREDMÉNYEK Új rovarölő szer Az eddig alkalmazott DDT rovarölő szer újabb változata a DDVP, amely 4 gramm mennyiségben 10 ezer gramm DDT hatását idézi elő. Az új szer emberekre és állatokra ártalmatlan. Injekció tű nélkül A bőr alá történő injekció adására új módszert dolgoztak ki Amerikában. Az injekciót a bőr felületének megsértése nélkül, egy 17,5 atmoszféra nyomású pisztoly formájú készülékkel adják a páciensnek. Az injekció adása fájdalommentes, nem áll fenn infekció veszélye és azt bárki elvégezheti. Tej zacskókb Egy párizsi tejszövetkezet a tejesüvegek helyett impregnált polietilénzacskóba tölti a tejet. Az új töltési mód előnye, hogy nem fordulhat elő törés. A zacskó könnyű és tiszta. Használat után a literes és félliteres űrtartalmú zacskókat eldobják. Családi ház műanyagból Amszterdamban poliesterből és üveggyapotból kísérletképpen építettek egy 8X12 méteres kis családi házat. Az új ház kitűnő hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik és előállítási költsége a központi fűtéssel együtt gazdaságosabbnak mutatkozik az eddigi épületekhez viszonyítva. Újfajta szemüveg A Német Demokratikus Köztársaságban nemrég került forgalomba a televíziós vétel nagyítására szolgáló szemüveg, amely a látcső és a szemüveg kombinációja. A szemüveg megnagyítja a képet és ezért nem szükséges a nagyobb méretű televíziós ernyő alkalmazása. Új halászháló A szovjetunióbeli halászok eav újformájú halászhálóval fogják a tengeri halakat. A háló hengeralakú, felső vége a tengeren úszik, s a halfogásnál a háló alsó és felső részét zsákszerűleq hajókkal vontatott kötéllel összehúzzák. A háló 500 méter átmérőjű és 65 méter mélyséqű. E e'<tromo5 fényerősítő készülék Nemrégen a fényt elektromos úton felerősítő készüléket szerkesztettek. Ez újabb eredmény a hidegfény-technika terén. Az új készülék 12-szeresen erősíti fel a kapott fényimpulzusokat. Teleszkópikus televíziós antenna A Szovjetunióban a Gidroprojekt mérnökeinek sikerült egy oly televíziós antennatípust kidolgozni, mely a megszokott 110 km-es adáskörzetet ugyanolyan teljesítmény mellett 205 kilométeres körzetre szélesíti ki. Az antennát teleszkópikus szerkezetével a legmegfelelőbb adási viszonyokra lehet beállítani. « Szlovák Tudományos Akadémia Építészeti Kutató Intézetében dr. Emanuel Hruška professzor befejezte a bratislavai Ö-város és a várhoz tartozó terület átépítéséhez vonatkozó tanulmányi munkáját. A bratislavai Ö-város konfigurációjának tanulmányozása alapján a kutató megoldotta az Ö-város új beépítési tervét a történelem szempontjából értékes épületek és az urbanisztikus egységek meghagyásával. A tanulmány azért iá értékes, mert a történelmi, esztetikai és urbariális szempontokat számontartva oldja meg a forgalom problémáit is, amelyek ebben a körzetben igen bonyolultak. A tanulmány eredményei bizonyára hozzá fognak járulni fővárosunk szépségeinek kihangsúlyozásához. én Benetin mérnök megoldotta a'természetes talajok kapilláris vízmozgásának kiszámítási módját. E tanulmány gyakorlati értéke abban rejlik, hogy biztosabban lehet megállapítani mind a kívánt vízmennyiséget, mind annak hiányát (eltűnését a kapilláris erők befolyására, a csatornák átszivárgását és a földbe való beszivárgást) a kultúrák öntözésénél különféle talajokban, valamint a vízszükséglet mennyiségét a nem öntözött talajokban. (ba) A „Sziréna nevű lengyel kis-gépkocsi GOOOGGGGGGOOQOOOGOGOOQGGGQGGOOOOGOGO Hazai nehéziparunk büszkeségei közé tartozik ez az óriási teljesítményű hidraulikus kovácssajtó, melyet a plzeni V. I. Lenin gépipari üzemek gyártottak. A sajtó 12 ezer tonna hasznos teljesítményt szolgáltat. Meg kell jegyezni, hogy Európában kevés ilyen nagy teljesítményű sajtó található. >iiBiiufBtiaitaiiBiiaiiBiia!iBiiB[!ai!BiiaTiBsiBiiBTia<iaiiaiiB![BgiaiiaiiBi;BiiBiiBiiaiiBMB[iaiiBiiBi[aiiai!BiiaiiatiBiiBiiBiiBitaiiaTiaiiaiiBiiBMBiiaiT«t vannak ellátva. A karosszéria fémből készült, a tetőnek faváza van és műbőrrel van bevonva. A kerekek nyomtávolsága 2300 mm. A kerekek „Stomiľ" nevű lengyel készítményü gumiabroncsokkal vannak felszerelve. A rendkívüli erős, 7 mm-es rúgólapokkal ellátott rúgózás lehetővé teszi a gyors hajtást még a rossz utakon is. A motor kétütemű, kéthengeres, 750 cm-es, négyfokú sebesség-szekrénnyel és kikapcsolható szabadonfutóval van ellátva. A gép óránkénti legnagyobb sebessége 105 km. A hajtóanyag fogyasztása 100 km-ként 8 liter. Műanyagkutatöink űj feladatai Megkezdték nálunk a szintetikus kaucsuk-alapanyagoknak előállítását. A fémek helyettesítésére különféle műanyagok előállításával kísérleteznek. A szövőipar számára tökéletesítik és fejlesztik a szilon-fonalat. Elkezdik a kapronszál és a gyapjú tulajdonságaival rendelkező müanyagszál gyártását. Kiterjesztik a textil-festékek és szövetek gyürhetetlenségét ' és vízhatlanságát biztosító anyagoik választékát is. (V) A csehszlovák tudomány legújabb sikere öt prototípus kemény próbál után ez idén indul meg a Sziréna nevű lengyel gépkocsi első sorozatának gyártása. Az új gépkocsit Pionnier, Bluemke és Pancznkiewicz tervezte. A Sziréna kényelmes, négyüléses gépkocsi, aerodinamikus karosszériával. Az első ülések lehajtása után a kocsi alvásra alakitható át. A szélvédő üveg egy darabból áll és a széleken enyhén kerekített. A kocsi fűthető. Az oldalablakok szellőztető berendezéssel A közelmúltban iparunk egy új típusú elektronmikroszkópot szállított a Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Intézetének, amely méreteiben alig különbözik a normális mikroszkóptól. A közvetlen nagyítás ezerszerestől egészen harmincezerszeresig állítható be; a kép fluoreszkáló ernyőn látható. A filmszalagra felvett kép a 150 000-szeres nagyságig nagyítható. Ez a világviszonylatban is kiemelkedő készülék a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói Rövidhullámú Optikai Laboratóriumában készült. A gyártási dokumentációt már átadták a brnói Tesla-gyárnak, amely most a készülék sorozatgyártását készíti előí (V-y) Izzó napsütésben fürdik a Nílus• menti táj. A sivatag távolában a láthatáron feltűnnek a piramisok, az ősi Egyiptom uralkodóinak síremlékei. Átvonuló hadak, fosztogató bandák évszázadokon keresztül garázdálkodtak ezen a vidéken, a piramisok azonban ma is úgy emelkednek az ég felé, mint ötezer évvel ezelőtt. A Cheops-piramis a Földközi-tenger partvidékének hét világcsodája közül az utolsó, amely napjainkig fennmaradt. Cheops fáraóról általában kevesebbet tudunk, mint Egyiptom többi uralkodóiról, a korából fennmaradt köcsoda mégis az ókor leghatalmasabb építészeti emléke. A Cheops-piramis kutatói a piramis alakjából, méreteiből, helyzetéből különböző számtani és mértani arányok vélt törvényszerű betartására következtettek. Mindebből csak annyi bizonyosodott be, hogy a keskeny bejárati folyosó a Sarkcsillag irányába esik. Cheops fáraó kb. 2800 évvel időszámításunk kezdete előtt élt. Valószínűleg nem voltak hódító tervei más népek Iľigázására, — az ilyen uralkodókról rendszerint részletesebb adatok maradnak fenn. Csak annyit tudunk, hogy harminc éven át folytatta piramisának felépítését. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezéshez százezernyi rabszolgát és jobbágyot tereltek össze egész Egyiptomból. A munkát csak a Nílus áradásának idején folytathatták. A megáradt folyón szállították az óriási kőtömböket az építkezési hely meredek partjaihoz. A folyó partjáról a mészkőkockákat csúsztatóalapokon vonszolták a munkahelyre. Az óriási munkássereg megszervezése és az építkezési munkálatok pontossága mindmáig kivívja csodálatunkat. A Cheops-piramis eredetileg 147 méter magas volt, ma, csaknem 5000 év elteltével, 136 méter magas, A külső homlokzat csiszolt mészkőtáblái persze már régen lehullottak és eltűntek. Az építészek a piramis súlyát mintegy 5 millió tonnára becsülik. A kőkockák 200 rétegben fekiisznek egymás felett. Ehhez hasonló monumentális építkezés még ma is teljes 5 évig tartana és 3—6 milliárd koronát emésztene fel. Mikor a múlt század folyamán a régészek első ízben kutatták át az építményt, azt hitték, hogy a piramis a fáraó tcmetkezöhelye volt. Ma már tudjuk, hogy Cheops fáraó teste nem nyugszik a piramisban. Ezzel azonban nem jutottunk tovább mint Hérodotosz, aki ugyanezt állította i. e. ötszáz évvel. Valószínűleg régi papirusztekercsek adataiból indult ki, amelyek a későbbi zűrzavaros időkben elvesztek. De ha a piramis nem sírbolt, akkor milyen célt szolgálhatott? Óriási építmény volt-e csupán, amelynek célja az lett volna, hogy az ősi egyiptomi mitológiában csak úgy hemzsegő gonosz isteneket félrevezesse? Lehetséges, hogy Cheops fáraónak okai voltak erre, mert Ra napisten imádását államvallássá tette. Minderről nem tudunk bizonyosat. 1954 nyarán azonban a fáraó úgynevezett napistenbárkáinak (halottas bárkáinak) meg'elése lázas izgalomba hozta a tudományos világot. Az ősegyiptomi vallásos hiedelem szerint ezek a bárkák kísérték volna Cheops fáraót a sírontúli világba, hogy a túlvilági Nílus folyón hajózhasson. Az új felfedezésnél is nagyobb feltűnést keltett az a körülmény, hogy az értékes leletet Kamel el Maiak egyiptomi mérnök tárta fel, aki nemzete őstörténetének nyomait kutatja. Ügy látszik, Egyiptomban az idegenek hegemóniáját mind politikai téren, mind tudományos vonatkozásokban lépésről lépésre kiszorítják. Kamel el Maiak mérnök a piramis déli oldalán lelte fel a halottas bárkákat. A piramis lábától mintegy 20 méternyire elterülő temetkezési helyen keresztül épített útvonal munkálatai közben, a földtömegek eltakarításánál 1,5—2 tonnás kőkockákból álló falra bukkant. Az egyik kőtömb végénél gödröt ásatott s e közben a munkások két méterrel lejjebb sziklába ütköztek. Mikor a kőtömböt alulról ki akarták emelni, egy nagyobb üregbe vezető nyílást fedeztek fel, amelyből tömjén- és cédrusfaillat áradt. így akadtak a földalatti üreg bejáratára, amelyben annak idején a két nílusi bárkát elrejtették. A bárkák kötelei és evezőlapátjai sértet-. lenül maradtak. Bizonyos, hogy emberi szem nem látta ezeket a tárgyakat 5000 év óta, amióta az üregbe falazták Őket. Erre következtethetünk a fennmaradt tárgyak tisztasága és a konzerváló szerek illata szerint. A kőkockák megdolgozást módja arról tanúskodik, hogy a piramis és a földalatti üreg építkezési időpontja megegyezik. A bárkák szerencsés felfedezőjének most nincs sem éjjele, sem nappala. Meg akarja találni Cheops fáraó bebalzsamozott múmiáját, amelyet eddig egész tudósnemzedékek kerestek eredménytelenül. Vajon sikeres lesz-e igyekezete? Jelenleg újabb üregre bukkant, s néhány munkatársával ennek óvatos feltárásán dolgozik. Külföldi tudósokat ezúttal sem hívnak segítségül. A fiatal egyiptomi állam nyilván azon igyekszik hogy saját erejéből még nagyobb jelentőségű meglepetést szerezzen a tudományos világ számára, mint amilyen harminc évvel ezelőtt Tut Anch Amon múmiájának megtalálása volt. A bárkák felfedezője bizakodó hangulatban van. Leletét a múmia rejtekhelyére utaló útmutatásnak tartja. Így hát remélhetőleg néhány év múlva végleg megoldódik Cheops fáraó nyugvóhelyének kérdése, s a halott uralkodó több ezer éves háborítatlan pihenése után ismét a világ érdeklődésének középpontjába kerül. ZDENÉK MELZER OJ szo 1956. május 11. 5