Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-01 / 121. szám, kedd

A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE ÚTJÁN A baráti együttműködés városa Az új Magyarország nehéziparának fontos központja Sztálinváros. Képünkön a sztálinvárosi munkáslakásokat látjuk. A mai Dimitrovgrád helyén nyolc esztsndeje még csak egy kis vasútállomás állt a Marica-folyó völgyének mazöi és mocsarai közt. A domb mögötti falucskából csak néha szállt föl egy-egy vékonyka füstcsík. Most gyárkémények tüze ragyogja be az ég alját, s a szántóföldek és mocsarak helyén az új város forgataga hullámzik, Dimitrovgrád építkezésének megkezdésekor néhány helybeli lakos bizalmatlanul fogadta a majdani városhoz, a majdani vegyi kombináthoz vívó út építőit. Megtörtént, hogy a napközben bevert karók éjszaka eltűntek, valami gonosz kéz kitépte őket... De a hatalmas építkezés hamarosan mindenkit meghódított. A kombinát a bolgár-szovjet barátság gyermeke. A szovjet szakemberek részt vettek az építési tervek elkészítésében, segítettek a gyárépületek mmm fölépítésében, kiképezték a bolgár munkásokat, fölszerelték a Szovjetuniótól kapott gépeket. A vállalat már réges-rég túlszárnyalja előirányzott teljesítőképességét, s évenként több mint kétezer tonna műtrágyát termel terven felül. Az 1955. évi tervet 110,5 százalékra teljesítette, az idei januári és februári tervet pedig 104—105 százalékra. A kombinát dolgozói kényelmesen élnek: 86 ház 850 szépen berendezett lakásában. A dimitrovgrádiaknak több bölcsődéjük, két óvodijuk, városligetük, szabadtéri színpaduk, stadionjuk és úszómedencéjük is van. Három könyvtár és egy kisebb klub is működik a kombinát területén. Most épül a népmüvelődési ház. Tavaly 900 felnőtt és 450 iskolás üdült a kombinátnak Bulgária legszebb vidékein, a Fekete-tenger partján és a hegyekben fekvő három üdülőjében. A perionból készült nöi fehérnemű meghódítja az egész világot. Az NDK könnyűiparának büszkesége a perion. Egyik gyár laboratóriumában újabb müfonalakkal kísérleteznek. Befejezték a Hanoi—Lao Cai vasútvonal építését A vietnami dolgozók május elsejére befejezték a Hanoiból Lao Caiba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság határán fekvő városba vezető 296 km hosszú vasútvonal építését. Munkájuk közben nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök. A vasútvonal nagyobbára hegyes vidéken halad át, az anyagot és a szerszámokat messziről kellett odaszállítani. Ez a munkasiker a vietnami és kínai dolgozók és a kínai szakemberek áldozatkész munkájának köszönhető. MEGHITT BESZÉLGETÉS Tadeus Kubiak lengyel költő verse Hallgassatok reám, barátaim, e csendes alkonyórán, Midőn az égi bura kék színébe aranyport hint az est, S a csillagok villognak már a szikkadt föld felett, Akár egy kerti bálon megannyi fényes lámpatest. A múlton mereng szavam és gondolok a mára is. Szemem tükrében állnak penészes, ósdi, ferde tornyok S bányászokat is látok végtelen menetben. Hajlott A hátuk. Abrázatukra a tárna szürke kormot hordott. Tekintetem futóhomokba téved, mely mint a kankalin. Oly sárga volt és mély, akár a tengerek. Ma szőlőindák kígyóznak helyén. De mást is látok: Látok magányos, dudvaverte szőlőkerteket. És látok gyárakat, ahol oly tisztán ring a nevetés, mint frissen mosott és szélben száradó ruha. És látok facér munkásokat a gyárkapuk előtt, Akikra úgy borul a csüggedés, mint egy üvegbura. Ám látom az országot is, reményem tündöklő hónát; Földjein újfajta emberek születnek s új dalok. A kolhozföldeken, az érett búza lengő erdejében Jövőt dajkálnak csontosarcú asszonyok. Csak ennyi szót akartam, barátaim, ez alkonyórán, Midőn beszélgetésünk fölé aranyport hint az est S a csillagok villognak, múlt, jelen, jövő felett. Akár egy kerti bálon megannyi fényes lámpatest. Kürthv Miklós fordítása. Ez évben Lengyelországban új iskolát kapott Lubodzie község is. A csinos, korszerűen felszerelt iskola képe alatt közöljük a régi fényképét. A tanulság levonását olvasóinkra bízzuk. Gondoskodás a német dolgozókról A Német Demokratikus Köztársaságban évről évre fokozódik a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodás. A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség üdülőtele-" peinek száma 1950-ben száz volt, 1955-ben ennek háromszorosára emelkedett. Az üzemi kultúrházak száma öt év alatt 630-ról a kétszeresére nőtt. Az üzemi kulturális körök száma 8 ezerről öt év alatt csaknem 11 ezerre növekedett. A dolgozóknak 6900 üzemi könyvtárban mintegy négymillió kötet áll rendelkezésére. A kulturális előadásokon 1955-ben több mint 24 millió hallgató vett részt. 1950 áprilisától az üzemi konyhák száma 13 ezerre, csaknem kétszeresére emelkedett. A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeteid nek 1956. évi költségvetése kulturális célokra 45,3 millió márkát irányoz elő a múlt év 41,8 millió márkájával szemben. A szakoktatásra 25,9 millió márkát, a testnevelésre, a sportra pedig 27,95 millió márkát fordítat nak. A VILÁG ŰJ IPARI ÖVEZETE Nyolcvan tőkésállam cégei kereskednek Lengyelországgal és Csehszlovákiával, hetvennégy állam cégei Magyarországgal, ötvené Romániával és negyveneggyé Bulgáriával. A népi demokratikus országok külkereskedelme évről évre bővül. Nyugati üzletfeleik száma az amerikai tilalmak ellenére is gyarapodik. A közép- és délkelet-európai országok a háború után új helyet vívtak ki a világgazdaságban. Európa mezőgazdasági perifériájából átváltoztak a világ egyik hatalmas ipari övezetévé. Csehszlovákia és Lengyelország több gazdasági mutatószám tekintetében elhagyta Franciaországot és Olaszországot. Az európai népi demokratikus országoknak most szilárd hazai alapokon felépült hatalmas iparuk van. Az említett országok gazdaságilag önállóan fejlődnek ugyan, de korántsem törekszenek autarkiára, elszigetelődésre. Ellenkezőleg, mindenképpen gazdasági kapcsolataik kiterjesztésén fáradoznak. Magyarország például gépipari termékeinek felét, pamutipari termékeinek pedig kétötödét exportálja; Lengyelország külföldön értékesíti szenének körülbelül egyharmadát és a lengyel koksznak mintegy felét, Csehszlovákia gépipari termékeinek ugyancsak jelentős része jut exportra. Lengyelország és Bulgária külkereskedelmi forgalma kétszeresére, Magyarországé pedig (folyó árakon számítva) 3,7-szeresre növekedett a háború előttihez képest. Csehszlovákia külkereskedelme is jelentősen meghaladja a háború előtti színvonalat. Az export áruösszetétele lényegesen megváltozott: a népi demokratikus országok mind több készterméket, elsősorban gépet és teljes ipari berendezést exportálnak. A néni demokratikus országok olyan szocialista államokként jelennek meg a világpiacon, amelyek az egyes államok társadalmi és politikai rendszerétől függetlenül minden állammal kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszenek. 8 ÜJ szó 1956. május 1. KET VILÁGRENDSZER GAZDASAGI VERSENYE V. Alhimov, a gazdaságtudomány kandidátusa A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei, meggyőződve a szocialista gazdasági rendszer fölényéről a kapitalista rendszer fölött, feltétlenül az együttélést és a két rendszer békés gazdasági versenyét akarják. Az SZKP XX. kongresszusa a szovjet nép egyöntetű véleményét juttatta kifejezésre, mikor határozatában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikájának irányvonala a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini elve volt és marad. Az országok békés együttélése érdeke a kapitalista világ lakpssága jelentős többségének. A történelmi tapasztalatok arra tanítanak, hogy a békés együttélés alternatívája csak a háborús vetélkedés lehet, amely a népektől óriási áldozatokat, nélkülözést és szenvedést követel. A szocializmus és kapitalizmus békés együttélésének és gazdasági versenyének lehetőségét elöször V. I. Lenin fogalmazta meg és indokolta meq elméletileg. Az imperializmus mély és sokoldalú elemzése alapján Lenin rámutatott arra, hogy a szocialista forradalom nem lesz semmiféle egyszeri akció, hanem hosszú történelmi folyamat, amelyben egyes országok a kapitalista rendszerből kiválnak és a szocialista fejlődés útjára térnek. Az egész történelmi korszak idején tehát a két ellentétes irányú rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus egvüttélése elkerülhetetlen. 1920-ban így írt Lenin: Kivívtuk magunknak azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy fennmaradhassunk a tőkés hatalmak mellett, melvek most kénytelenek kereskedelmi kapcsolatokra léDni velünk" (V. I. Lenin művei 31. köt., 424. old.). Lenin műveiben rendkívüli hanosúlyíyal húzta alá a kapitalizmus és a szocializmus tartós és stabil kapcsolatainak objekt.lv szükségessé a é t. Lenin kiemelte a szovjet köztársaságnak, a világ első szocialista országának a burzsoá világ által való szükségszerű elismerését, mikor ezt mondottta: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármely ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása —, ez az erő: az általános világgazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek" (V. 1. Lenin művei 33. köt., 142. oldal). A szocializmus és kapitalizmus versenye és közöttük a szükségszerű gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok felvétele mi mást jelent, ha nem a versenyt, vagyis, ahogy Lenin a XI. pártkongresszuson mondotta, e két rendszer versengését. Lenin gyakran hangoztatta, ebben a versenyben a fölény a szocializmus oldalán van és a két rendszer gazdasági versenyének folyamatában a szocializmus pozíciói bővülni, a kapitalizmus pozíciói csökkenni fognak. Lenin elemzésének zsenialitását a történelem teljesen igazolta. Ma már több mint 10 ország tartozik a szocializmus táborába, s közöttük olyan nagyhatalmak, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, amelyek egy égitesten léteznek, fejlődnek és erősödnek a kapitalizmussal szemben. Ez a legnagyobb bizonyítéka egy egész történelmi korszak idején két rendszer együttélése és gazdasági versenye lehetőségéről és szükségességéről való lenini elveknek. II. Mivel a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nemzetközi méretekben magában foglal egy egész történelmi korszakot, természetes, hogy e két rendszer gazdasági versenyének ebben vagy abban az időszakban megvannak a maga különlegességei. Ezek a különlegességek összefüggnek mindenekelőtt a szocializmus és a kapitalizmus erőviszonyaival és mindegyik rendszer sikeres gazdasági fejlődésének belső lehetőségeivel. Ebből a szempontból jelentős különbségek vannak a kél világháború időszakában és napjainkban a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyének feltételeiben. A mai korszak jellegzetes vonása, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország keretein és világrendszerré lett. Míg 1917-ben az egész földkerekség lakosságának mindössze 7,4 százaléka tartozott a szocialista rendszerbe, 1940-ben már 8,9 százalékra, és 1955-ben 33 százalékra emelkedett számuk. A kapitalizmus jármából felszabadult földterület 1917-ben 15,9 százalék volt, 1955-ben már 26,6 százalék. A kapitalista országok részesedésének korlátozódásával szemben emelkedett a világ ipari termelésében a szocializmus részesedése a második világháború után. 1954-ben a világ szénbányászatának több mint egyharmadát, acéltermelésének egynegyedét a szocializmus és a demokrácia tábora produkálta, 1955-ben pedig a világ teljes ipari termelésének 30 százalékát adta. A szocialista tábor gazdaságának ereje még szembetűnőbb, ha elgondoljuk, hogy Oroszország ipari termelése, melyet a szocialista rendszer „örökölt", a világ ipari produkciójának 1913-ban csak 2,7 százaléka volt, 1917-ben pedig még kevesebb. A szocialista gazdasági rendszerű országok fejlődésükben nagy kiterjedésű világpiacra támaszkodnak. A szocialista világpiac feltételei mellett már szükségtelen, hogy valamennyi szocialista ország a leggyorsabban fejlessze a nehézioar valamennyi ágazatát kizárólag belső források alapján. Egyetlen szocialista ország sem fejleszti gazdaságát magárahaayatva, hanem a világ szocialista rendszerének keretében. A demokratikus piacon kicserélik termékeiket a szükséges nversanvaora, gépekre és közszükségleti elkkíkr?. Nemzetközi méretben ezen az alapon fejlffdlk tovább a czoHalista m'^kamegosztá

11 amely jelentős előnyt jelent a szocialista országoknak és további lehetőséget teremt a szocializmus eredményes versenyére a kapitalizmussal A szocialista világrendszer gazdasági hatóereje, amely napjainkban alapvetően megnőtt, lehetővé teszi az ipari termelés abszolút terjedelmének gyors növekedését. A Szovjet-i unióban például az acéltermelés növekedése csupán a hatodik ötéves tervben túlszárnyalja hárommillió tonnával Nagy-Britannia, kétmillió tonnával Nyugat-Németország és csaknem kétszeresen Franciaország jelenlegi termelését. Hasonló képet kapunk az ipari termelés más fontoq ágazataiban is. Évről évre növekszenek a Szovjet* unió és a szocialista tábor országaid nak technikai lehetőségei. Az atomenergia békés felhasználásában * Szovjetunió megelőzte a többi országot, így az USA-t is. A Szovjetunió óriási technikai lehetőségéről tanúsa kodik a Dresser Industries amerikai társasággal nemrég megkötött egyez-mény a szovjet szerkesztésű, olaj- év gázkutatáshoz használt fúrófelszerelések szabadalmának eladásáról. Ä Wall Street Journal című amerikai lap kijelentette, hogy a szovjet turbinarendszerű fúrógépek alkalmazása „fordulatot eredményezhet Amerikában az ola.ifúrások területén", vagy a szovjet találmányok „sokkal jobbak, mint az amerikai mérnökök áítal alkotottak". Beláthatatlan jelentősége van a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenye sikerében annak a ténynek, hogy a szocialista államokban sokkal gyorsabban nő a munka termelékenysége, mint a kapitalista országokban. Ha a munka termelékenysége 1913-ban Oroszországban kilencszer volt alacsonyabb, mint az USA-ban, s 4,9-szer kisebb, mint Nagv-Britanniában, Franciaországtól pedig több rrflnt háromszorosával maradt el, a Szovjetunió a munka termelékenységében megelőzte Nagy-Britanniát és Franciaországot, bár még az Amerikai Egyesült Államok mögött áll. III. A kapitalizmussal folytatott gaz8a> sági versenyben a szocialista orszá-í