Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-01 / 121. szám, kedd

j™ ^ * ' '^V % V Y/'" 1.7 II ® • V^Í^Ä^ ©GOOOOOOOO0OOO0OOG e©ooe>oGO©o©©ooGooG A Kínában a Szovjetunlo segítségével épült tel a/, első automobilibem. Képünk az üzem építésének kezde­tén készült és épp a napokban órkezi tt hír arról, hogy teljesen elkészüli az olso kínai autógyár. testvéri együttműködés szálait erősítve a szocializmus or­szágai önzetlen segítséget nyújtanak egymásnak gazdasági fejlődésükben. A szocializmus országainak kölcsönös kapcsolatai gyökeresen különböznek a kapitalista világban fennálló kapcsolatok­tól. A Szovjetunió jelenleg szerződések alapján 591 vállalat és több mint 90 külön műhely és berendezés építéséhez nyújt segítséget a népi demokratikus országoknak. A népi demokratikus országoknak a lehető legkedvezőbb feltételek mellett összesen 21 milliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtunk. A Szovjetunió az atom­energiatermelés megindításában és felhasznalásában is segíti a baráti országokat. Kínától és a többi népi demokratikus országtól ellenértékül a Szovjetuniót érdeklő cikkeket, anyagokat és közszükségleti cikkeket kap, olyanokat, amelyeket ezek az országok általában exportálnak. Ugyancsak ;t -?ovjetunió segítségével épül a harbinl gépgyár. (Kína) Lengyelországban a szovjet segítséggel épített Nová­huta-i kohászati kombinát amely egymaga annyi acélt termel, mint Lengyelország egész kohászata a háború előtt. 0OOO0OOOOGOOOODGX^> i A szovjet kormány már többször kijelentette, hogy valamennyi állam­mal kívánja a gazdasági együttmű­ködés kibővítését. Sok állammal már létrejöttek a kapcsolatok és mindkét fél javára, eredményesen fejlődnek. A külföldi államokkal fennálló kap­csolatok során a Szovjetunió üzletfe­leinek ipari kombinátok, gyárak, bá­nyák, villamoserőművek és más vál­lalatok tel íee 3<írendezését szállítja. Ha a szovjet szállítások mennyiségéről akarnánk beszámolni, akkor a kü­lönféle berendezések százait kellene felsorolni. De néhány példát felsoro­lunk. Az új szociális viszonyok a n#pi demokrácia államainak felvirágozta­tására nagy lehetőséget nyújtanak. A dolgozók szorgalmas munkájával el­sőrangú gyárak, bányák, villanyerő­müvek és más vállalatok épülnek. A Szovjetunió készségesen nyújt segít­séget ebben az építőmunkában. A szovjet-lengyel kétoldali áruszál­lítási egyezmény alapján a / Szovjet­unió a Lengyel Népköztársaságnak 60 nagy ipari vállalat számára szállít teljes berendezést. E vállalatok között van a Nová Huta-i kohászati kombi­nát. Ezt a vállalatot már üzembe is helyezték. Ha a vállalat minden üzem­részlegében megindul a munka, éven­te 1 500 000 tonna acélt termel majd, vagyis annyit, amennyit Lengyelor­szág egész kohászata a háború előtt produkált­N. Sz. Hruscsov, l OOOO0OOOOOOOOOG0OC Bulgáriának a második világháború előtt egyáltalán nem volt kohászati ipara. A Szovjetunió most Bulgáriá­nak ezen iparág gyárainak és kom­binátainak teljes berendezéseket szál­lít. A Szovjetunió a Kfnai Népköztársa­sággal kötött egyezmény alapján a Kínai Népköztársaság több mint 150 nagy ipari vállalata számára dolgoz ki terveket, részint a gyárak felépí­tésére, részint azok átalakítására és berendezésére. Az új kohászati kom­binátok lehetővé teszik a Kínai Nép­köztársaság ecéltermelésének az 1952. évhez viszonyítva 4—41/2-szeresére való emelését. A bányáknak a Szov­jetunió segítségével történő kiépítése lehetővé teszi a széntermelés 60 szá­zalékos növelését. A Kínai Népköztár­saságnak traktorgyárai, automobilgyá­rai, nagyolvasztói, villanyerőművei, go­lyóscsapágygyárai stb. lesznek. A Szovjetunió nemcsak ipari készít­mények szállításával járul hozzá az egyes államok gazdasági felvirágoz­tatásához, hanem ezen államok kor­mányainak kívánságára közreműkö­dik a tervezésben, a gyárak felépíté­sében, üzembe helyezésében; a Szov­jetunióban tanulnak számos ország munkásai, mérnökei és technikusai. A Szovjetunió nemzetközi kapcso­latai természetesen kétoldalúak. A Szovjetunió elve a kölcsönös előnyök biztosítása. A Mongol Népköztársaság i párosításában óriási segít­séget nyújt a Szovjetunió. Az iparilag teljesen elmara­dott köztársaság fokozatosan iparosodik. Képünkön a Szovjetunió által Mongolián ak épített Ipari kombinátot láthatiuk. ; Bulgáriában a Dimitrovgrád I vegyikombin <t szovjet szakemberek vezetésével épült. Képünkön a' vegyiművek eav részletét látiuk. gok sikere törvényszerű eredménye annak, hogy ezek az országok a szo­cialista gazdasági rendszer óriási fö­lényére támaszkodnak. A szocializmusban ismeretlen a ter­melés anarchiája, a káros konkurren­cia és megsemmisítő válság, amelyek a kapitalizmust jellemzik. Ezért nö­vekszik szüntelenül a szocialista ter­melés terjedelme. A szovjet nemzet­gazdaság történelmében gyakorlati­lag soha nem csökkent vagy esett a termelés, hacsak nem vesszük figye­lembe a Szovjetunióra rákényszerített háború okozta termeléscsökkenést. A szocialista nemzetgazdaság e ki­emelkedő vonására kénytelenek egy­re inkább felfigyelni a külföldi köz­gazdászok is. „Húsz év alatt hétszer torpantunk meg — írja egyik ameri­kai folyóirat. — Nagyon jelentős visszavonulások voltak ezek, de az oroszok a valóságban soha nem hát­ráltak meg." A szocialista gazdasági rendszer fölénye a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben már megmu­tatkozott a két világháború között is. Míg a Szovjetunió a 1928—1940-es években nagy ütemben fejlődött, a kapitalista országok gazdasága stag­nált. A szovjet ipar 1938-ban az 1913­as színvonallal összevetve több mint kilencszeresére növekedett, míg a főbb kapitalista országok ipara mind­össze 20—30 százalékot fejlődött. Minden gazdasági adat arról ta­núskodik, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista tábor óriási fölény­ben van a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ismeretes, hogy minden társadalmi rendszer életképességét nemcsak a termelés és technika színvonala ha­tározza meg, hanem sokkal inkább a nemzetgazdaság fejlődésének üte­me Míg a szocialista világrendszer or­szágaiban az ipari termelés térfogata 1955-ben az 1937-es színvonalnak csaknem négyszeresére növekedett, a kapitalista világ országaiban az ipa­ri termelés alig kétszeresére emelke­dett. Emellett figyelembe kell ven­ni, hogy az Egyesült Államok, amely 1947—1948-ban a kapitalista világ ipari termelésének csaknem három­ötöd részét produkálta, a második viláciháborúban hatvan százalékkal növelte ipari termelését. Ez azt je­lenti, hogy amikor a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országok nemzetgazdaságának felbecsülhetetlen károkat okozott a háború, a kapita­lista világ ipari alapjának több mint a fele — ha csak az USA-t számít­juk — ebben az időben különösen kedvező helyzetben volt. A Szovjetunió példáján különösen meggyőzően látható a termelés növe­kedése. Ha összevetjük a Szovjetunió főbb termelési ágait, termelésének háború előtti és jelenlegi abszolút adatait a legfejlettebb európai kapi­talista országok eredményeivel, az alábbi áttekintést nyerjük: A fontosabb termékek produkciója a Szovjetunióban és a kapitalista or­szágokban (millió tonnában) 1»37 t?55 1963 C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z é 1® 0 n M w .5 í S k 0 E m on Š;? z 'c 3 « C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z 'e 3 «* « é 1® 0 n M w .5 í S k 0 E m on Š;? z £ e 3 8 e M VI C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z 0 H V> 0 ; i ZitZ S </> szén 127 427 391 414 593 olaj 31 1 71 4 135 villamos energia m i II. 36 80 170 200 320 kw-ban acél 18 37 45 54 68 Tehát míg a második világháború előtt közel kétszer kevesebb acélt es villamosenergiát és kb. háromszor kevesebb szenet termelt a Szovjet­unió, mint Nagy-Britannia, Francia­ország és Nyugat-Németország, ma már csaknem ugyanannyit produkál, mint ez a három ország együttvéve A háború utáni gazdasági fejlődés egyik jellegzetes sajátossága, hogy a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország a kommu­nista és munkáspártok vezstéséve! és a Szovjetunió testvéri támogatásá­val gyorsan modern ipari álammá alakul. Ezen országok mindegyike jelentősen elhagyta a kapitalista or­szágokat az ipari termelés növekedé­sének ütemében. A Népi Kína megkétszerezte fpaw termelését a háború előtti maximális színvonallal összehasonlítva. Az európai népi demokratikus országok­ban az 1937-es háború előtti szint­hez viszonyítva 2,5—5-szörösre nőtt az ipari termelés. Lengyelországban. Csehszlovákiában. Magyarországon és Romániában együtt 1955-ben — ösz­szehasonlítva a háború előtti idő­szakkal — a nyersvastermelés több mint 2,5-szer, az acél közel 2-szer, a villamosenergia 4-szer, a szén 2,2­szer magasabb. Arról, milyen rohamosan nő a fő iparágazatok termelése, meggyőződ­hetünk Lengyelország szemléltető pél­dájából. Míg Olaszország 1938-ban 40 százalékkal több acélt állított elő, mint Lengyelország, az acéltermelés Lengyelországban 1954-ben már túl­szárnyalta az olaszokat. A második világháború után a Szov­jetunióban a termelőerők rohamos fejlődése a V. I. Lenin által a szov­jet nép elé tűzött fő gazdasági fel­adatoknak reális alapja lett. Ezek a problémák összehasonlítva a kor legfejlettebb országaival, a cári Oroszország társadalmi-ökonómiai berendezése történelmi elmaradott­ságában gyökereznek. Ismeretes, hogy 1913-ban az USA­hoz mérten a cári Oroszországban az egy főre eső termelés nyersvasban 11-szer, acélban 11-szer, villamos­energiában 17-szer, és széntermelés­ben 26-szor volt kisebb. A Szovjetunió iparosításának lenini tervével egyszer s mindenkorra vé­gett vetett a Szovjetunió gazdasági elmaradottságának. A Szovjetunió az ipari termelésben a világon már ré­gen a második helyen áll és biztosan utóiéri az USA-t. Az egy főre eső termelésben még elmaradunk a na­gyobb kapitalista országok mögött. A számítások bizonyítják, hogy a Szovjeutnió most egy lakosra nyers­vasból, acélból és szénből kétszer, villamosenergiából 3,4-szer többet termel, mint a háború előtt. Nem kétséges, hogy a hatodik öt­éves terv lesz a legjelentősebb kor­szak a Szovjetunió fő gazdasági fel­adatai megvalósításának útján. A szocialista gazdasági rendszer túlsúlya olyan jelentős, hogy a Szov­jetuniónak lehetővé teszi, hogy egy­kettőre utóiérje az USA-t, ennek kü­lönösen kedvezd történelmi feltételei ellenére ís (elég megemlíteni, hogy az amerikai polgárháború befejezése óta, azaz 1865-től, az USA területén nem pusztított semmiféle háború és a háborúk, amelyekben az USA részt­vett, csak a kapitalista monopóliumok gazdagodásának további forrásai let­tek.) Erről meggyőződhetünk hozzá­vetőleges számításokkal is. Mint ismeretes, a második világhá­ború a szovjet ipar fejlődését két ötéves tervvel visszatartotta. Ha a háború nem zavarja meg a Szovjet­unió békés gazdasági építését, a há­ború után elért ütem mellett a Szov­jetunió 1955-re 75 millió tonna acélt, 560 millió tonna szenet, 125 millió tonna olajat, 250 milliárd kW villa­mosenergiát és 40 millió tonna ce­mentet termelt volna. Ez azt jelenti, hogy már a hatodik ötéves tervben elértük volna az USA jelenlegi ter­melési színtjét és egy sor fontos ágazatban túl is szárnyaltuk volna. Annak reális lehetőségét, hogy bé­kés gazdasági versenyben a Szovjet­unió gyorsan utóiéri az USA-t, még az amerikai burzsoá lapok sem tud­ják kétségbevonni. így a Wall-Street pénzügyi köreinek lapja, a Analyst Journal 1955 novemberében számítá­sok alapján arra a megállapításra ju­tott, hogy a Szovjetunió az ipari ter­melés terjedelmében 1970-re utóiéri az USA-t. Hasonló következtetésre jut az amerikai New York Times is. Ez a lap így ír: „Az oroszok kétség­telenül nagy eredményeket érnek a következő öt évben és gazdasági téren kezdenek utóiérni minket". Kína és az európai népi demokrá­ciák sikerei arra vezettek, hogy a fontosabb ipari termékek egy főre eső produkciója lényegesen emelke­dett. Különösen nagy sikert ért eí Csehszlovákia. Csehszlovákiában az egy főre eső acéltermelés 1955-ben 345 kg volt. Ez azt jelenti, hogy a Csehszlovákia egy lakosára eső acél­termelés magasabb volt, mint Fran­ciaországban és megközelítette Nagy­Britanniát. Ilyenek a két rendszer békés gaz­dacáoí versenyének perspektívái, ami a szocializmus elkerülhetetlen győzel­mét ioazolia. A szocialista gazdasá­il rendszer fölénve olyan jelentős, honv gazdasáal ereje belátható időn belül a kapitalista tábor gazdaság* ereje fölé kerekedik. A jövő tehát a kommunizmusé. (\ moszkvai Pravda 1956. ápr. 14-1 számábőí.) Komániának is több üzem berendezését és felseerelé­sét szállította a Szovjetunió a kölcsönös gazdasági szer­ződés értelmében. Képünkö n a 2-es számú hőerőmű szűrötelepét. látjuk. Nagy tervek a Visztulán A népi Lengyelországban gyors ütem­ben valósul meg az úgynevezett Nagy­Visztula terv, amely arra irányul, hogy a Visztulát hatalmas vlziúttá és a vízierőművek hajtóerejévé tegyék. Dél-Sziléziában a folyó felső folyá­sán most fejezik be a gocsalkovicei nagy vlzitároló építését, amely meg­oldja a Visztula felső folyásának sza­bályozását és a Felső-Sziléziában uralkodó vízhiányt is. Krakkó mellett felépítették az első vízierőművet, amely villamos árammal látja el a krakkói vajdaság ipari üzemeit. To­vábbi három vízierőmű építését ter­vezik. Az ötéves tervben megkezdik őt új vizierőmü építését a Visztulán, ame­lyek egy energetikai egységet képez­nek majd. Más építések is folyamat­ban vannak. Varsóban és Nová Hután a folyami kikötők építése folyik. A Visztulát a Bug folyóval 100 kilomé­ternyi hosszú csatorna fogja össze­kötni, mely teljes hosszúságban ha­józható lesz. Építése ugyancsak folya­matban van. Öntés a Bobrek kohászati rníteekben (Lengyelország) ÜJ S Z Q 1956. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents