Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-08 / 128. szám, kedd

A tudomány hozzájárulása a nép művelődéséhez A Szlovák Tudományos Akadé** mia a múlt év végén a díjak és jutalmak egész sorát adományozta azokért a tudományos munkákért, amelyeket az 1955. ev folyamán kimagasló nrxlon oldottak meg. Ezek között a társadalomtudományok terén véűzett kutatások vannak túlsúlyban, amelyek nemcsak új elméleti ismereteket hoznak, hanem amelyeknek nagy kulturális és politikai jelentőségük van a dolgozó nép nevelésében. Az elmúlt időszakban a .legszebb eredményt tagadhatatlanul a .szlovák történelem érte el. Megjelent ugyanis Szlovákia első marxista történelmi műve, amelyet a Szlovák TudoníSnyos Akadémia Történelmi Intézete tézisek formájában adott ki. Közös munka ez. amelyben nemcsak 15 szlovák szerző, hanem cseh, szovjet, magyar és lengyel történetírók is részt vettek a tudományos viták és nemzetközi értekezletek során. A szlovákiai történelem téziseit tömören. de összefüggően és érthetően írták meg. Es bár a szintetikus történelem megírására csak alapul szolgálnak és jelenlegi alakjukban a nyilvánosság elé megítélés céljából kerülnek, már most nagyban segítségére lehetnek a tanítók, a propagandisták, a közművelődési és politikai dolgozók, művészek, stb. munkájában. A háromszázoldalas brosúra magában foglalja a szlovákiai élet gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének folyamatát a legrégibb időktől a nemrég múlt évekig. Sok történelmi időszakot itt első ízben dolgoztak fel, fnint például a szlovákiai városok és az ipar fejlődését, a huszitizmus szlovákiai visszhangját, a bányamunkások é6 parasztok felkeléseit, amelyek a parasztháborúkban érték el tetőpontjukat. Első ízben' dolgozták fel benne a legújabb kot- történelmét, mint például az úgynevezett szlovák állam történetét is, a Szlovák Nemzet Felkelését és a népi demokratikus köztársaság fejlődését. A másik nagy fontosságú tudományos munka, amelyben részt vettek a Szlovák Tudományos Akadémia nemzetgazdasági dolgozói, Marx „Tőke"-je kötetének szlovák nyelvű fordítása. Ez a munka sok teoretikus probléma megoldását kívánta és jelentős mértékben rögzítette a szlovák nyelvű nemzetgazdasági terminológiát A szlovák irodalomtörténet terén a legrövidebb időn belül három mű jelenik meg. Elsősorban Peter Jilemnický nemzeti művész életének első részletes ismertetése, amelyet Juraj Špitzer írt meg. Éz a munka Jilemnický művészi alkotásán és politikai tevékenységén kívül magába foglalja Szlovákia társadalmi fejlődését 1918-tó! a nemzetgazdasági és politikai tények alapján. A másik két mű egyike Ľudovít Štúr levelei II. kötetének kiadása. A levelek nemcsak élete legtermékenyebb időszakát ismertetik, hanem alapvető jelentőségük van Ľudovít Štúr munkájának és életének meaismerése szempontjából. Az Akadémia kiadja Pavel Orszáoh Hviezdoslav költészete kezdetének irodalomtörténelmi ismertetését, amely tartalmasan és plasztikusan jellemzi az egész szlovák irodalom helyzetét a múlt század hatvanas é"einek végén. rigyelemre méltó a Szlovák Tu' dományos Akadémia jogtudományi osztályán befejezett két további tudományos mű. Az első a szlovákiai munkásmozgalomnak a bíróságok által való üldöztetését ismerteti. Üttörő jelentőségű és különösen időszerű a másik jogtudományi mű, amely az egységes földművesszövetkezetek állami irányításának jogai szabályozását tárgyalja. Nagy fellendülést ért el a leautóbbi években a szlovákiai archeológia. A világ szakirodalma ma élénken érdeklődik a Poprád melletti gánovcei neandervölgyi ember lelete iránt, melyet dr. Emanuel Vlček antropológus értékelt. Az emberi koponya, mészkőlenyomata, amelyet a kőtörésnél találtak, legrégibb biaonyítéka a neandervölgyi jellegű ember jelenléténeik a Csehszlovák Köztársaság területén és az egész Kárpát-medencében. A gánovcei neandervölgyi ember a jégkorszakok közötti idöszaJ< utolsó szakaszába tartozik és korát 120 000 évre becsülik, összekötőt képez a nyugat-európai, közép-európai és ázsiai neandervölgyi ember kőzött és tanulmányozása jelentős mértékben járul hozzá az ember fe jlődésének stúdiumához až egész világon. A z Akadémia csupán legjelemtő'' setob társadalomtudományi sikereit említettük. Ezenkívül ez a tudományszak sok nyelvtudományi, néprajzi, filozófiai, zenetudományi és más munkákat dolgoz fel, amelyek minden irányban gazdagítják kulturális életünket és jelentős mértékben segítik dolgozó népünket műveltségének fokozásában. Róbert Vlach, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója. « Egy rókáról két bórt Ú jabb lakásokat a komáromi hajóépítőknek E hónap első napjaiban Komárom építkezésein még örömteljesebben szállt az építők dala, mint azelőtt. A Magasépítészeti Vállalat építészei, akik a lakások, iskolák szociális és gazdasági berendezések építését végzik, elhatározták, hogy nem maradnak le a hajóépítők mögött, akik a Munka Ünnepe tiszteletére e napokban már a huszadik személyszállító hajót készítették el a Szovjetunió részére. Beléptünk Jozef Patro építésvezető irodájába, hogy megtudjuk, hogyan akarják a komáromi építészek biztosítani a beruházási építkezés félévi tervének teljesítését. — Az építkezés tervének teljesítéséhez szükséges lehetőségeket az üzemi pártgyűlésen ismertük meg — magyarázza Patro elvtárs. Ezenkívül megtudjuk, hogy a komáromi Magasépítészeti Vállalat dolgozói a CSKP országos konferenciája tiszteletére e -napokban kötelezettségvállalást tettek, hogy a termelés tervezett térfogatát az első félévben június 26-ig teljesítik és až egy munkásra eső munkatermelékenységet 101 százalékra teljesítik az előírt nyereség mellett. Az állandó munkacsoportok és a jó munkaszervezés segítségével a komáromi építészeti dolgozók olyan felajánlást tehettek, hogy a lakásépítés féléves tervét június 24-ig teljesítik. 109 boldog család már az év közepén új lakásokba költözik. V. Janičina Piros az arca, akár a rózsa. Tekintete fiatalos, csak ősz haja, deres bajusza árulja el, hogy megélt már vagy hatvan tavaszt. Hangja is reszket már, mint a megerőltetett orgonasíp. A mindig nyugodt, vidám szempár most haragosan csillog. Nehéz munkától megkérgesedett kezét ökölbe szorítva áll a HNB elnökével szemben. — Húszszor voltam Tornaiján, ötször Rimaszombatban, mégsem intézték el máig sem azt a földügyet. Most pedig felém fordul, de már nyugodtabb hangon kezdi a panaszát. Először akadozva, majd egyre gyorsabban ömlik szájából a szó. — Már hónapok óta egyebet sem csinálok, csak ezt az ügyet próbálnám elintézni. Tornaiján egyik szobából a másikba küldöztek, aztán meg Rimaszombatot járatták meg velem ötször is. Az ügy azonban még a mai napig sincs elintézve. Hogy megértsük Csomós Árpád ! iványi középparaszt felháborodásának | okát, röviden elmondom az esetet. Csomós Árpád Iványiban lakik. Tíz hektár földön gazdálkodik. Egyszer ! csak tudtára adják, hogy valamelyik 1 távoli rokonának elhalálozása következtében a rimaszombati járásban lévő Zsip községben nyolcvanöt ár földet örökölt. Nyomban el is utazott örökségét átvenni. Mivel azonban a földet nem köthette a hátára, vonatra sem adhatta föl, így hát haza sem hozhatta. Más megoldás nem volt, nyomban szerződést kötött Balyó Balázzsal. A földet haszonbérbe adta és Balyó kezeírásával erősítette meg, hogy a beadási kötelezettséget a föld után annak rendje és módja szerint . teljesíti. Ezzel meg is történt vol| na az egyezség. Csomós Árpád hazament falujába, • Balyó Balázs meg dolgozott a nyolc| vanöt ár földön és pontosan telje1 sítette beadási kötelezettségét. Ezt ! bizonyítja a zsípi HNB által kiadott ; igazolvány, amelyet most is odatartott az orrom alá. Eddig rendben is volna a dolog, ' dehát minek volna bürokrácia, ha nem keresne alkalmat hatalmának érvényesítésére. A múlt évben eltitkolt föld címén Csomós Árpád gazdakönyvébe irták be a zsípi 85 ár földet is. A föld azonban továbbra is a zsípi határban maradt, amely tudvalevőleg a rimaszombati járáshoz tartozik, Balyó Balázs műveli és teljesíti utána a beadási kötelezettséget is. Csomós Árpádnak beírták a 85 át földet a gazdakönyvébe, és mivel beírták, kivetettek rá beadási kötelezettséget. Ezt a tornaijai járás aztán követelte is. A rimaszombati járás szintén ragaszkodott ahhoz, hogy Balyó Balázs teljesítse a 85 ár föld utan a beadást, hiszen ő műveli, övé a haszon a földről. Ebből indult el aztán Csomós Árpád kálváriajárása. Tudvalevő, hogy a föld nem igen vette figyelembe, mit határoztak Tornaiján, mit döntöttek Rimaszombatban, egy évben nem adott kétszer termést. Pedig ezt kellett volna tennie, hogy a 85 ár után kétszer lehessen teljesíteni a beadást. Amikor Csomós Árpád vagy tizenegyszer járt a Tornaijai Járási Nemzeti Bizottságon, az illetékesek kezdték elismerni, hogy mégsem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni. No, de menjen el Rimaszombatba, intézze el ott, hogy ne követeljék Balyótól a beadást, vagy pedig ismerjék el, hogy az ő járásukban 85 ár föld van, amely tulajdonosának lakhelye szerint a tornaijai járáshoz tartozott eddig, ezentúl a rimaszombati járáshoz fog tartozni. A tanács után Csomós Árpád nyakába szedte a lábát, megjárta ötször Rimaszombatot és kilencszer Tornaiját, de az ügy egy lépéssel Sem jutott közelebb az igazságos elintézéshez. A beadást pedig továbbra is mindkét embertől követelik. Amikor Csomós Árpádtól elbúcsúztam, még lemondólag így szólt: — Már nem érek rá utána járni, sürget a tavasz, de ha egy kicsit fogytán lesz a munka, majd újból ott kezdem, ahol most abbahagytam. sz. i. A Gumotex újdonságai A bfeclavi Gumotex n. v. dolgozói ez idén belföldi és külföldi fogyasztóink számára az új gyártmányok egész sorát készítették el. Ezek k izé tartozik pl. a kockás bélésű rövid ballonkabát, amely után nagy a kereslet. Sorozatgyártását május 2-an kezdték meg. A breclavi dolgozók 20 000 habgumiból készült ülést szállítottak motorkerékpár-gyárainknak. A következő újdonság egy gumival szereit, textilanyagból készült nyugágy, am>t széknek és csónaknak is lehet használni és összerakható táskában hordozható. A jövő évre Jaroslav Wolf mérnök nyolctagú kollektívája sgy egyszemélyes és kétszemélyes gumi kajak prototípusát, készíti el. Laboratóriumiig megoldották a játékok formába való öntését, amivel meggyorsul a termelés. Érdekes újdonságok a bútoriparban A Július Fučík Kultúra és Pihenés Park pavilonjában május 1-én kiállítás nyílott „Az új ötéves terv bútorai" címen. A látogatók megtekinthetik az új típusú lakószoba-, hálóés konyhaberendezéseket. A kérdőíveken feltüntetett megjegyzéseik elősegítik a bútorgyártás színvonalának emelését. A legérdekesebb újdonságok közé tatrozik a faforgács-lemezekből készített konyhaberendezés, amelyeket a szokott lakkréteg helyett rugalmas és tűzálló műanyaggal fednek. Műanyagokat használnak a kárpitozott bútorok huzatánál és a fotelek készítésénél. Az Uherské Hradište-i bútoripar-fejlesztő központ kiállítási darabjainál Miroslav Navrátil tervező a szekrények falainál PVC műanyagot használt. A lakószobák bútorát préselt furnérbői készítik; nagyon célszerű és félig olyan nehéz, mint a teljesen fából készített bútor. Mint az ember által felhasznált anyagok legnagyobb részét, az atomipar üzemanyagát, az uránt és a thóriumot is a földből nyerjük. Az uránt és a thóriumot iparilag kitermelhető mennyiségben tartalmazó ércek ritkák. telepeik rendkívül szétszórtak. A maghasadás felfedezése előtt ezeket az érceket alig használták fel. Az urán főleg arra szolgált, hogy üvegtárgyaknak és egyes kerámiáknak zöldessárga fluoreszkáló fényt adjon; a thóriumot a gázlámpák izzó „harisnyái"-nak gyártására használjak, miáltal ragyogóan fehér, erős fénynyel világítottak. Amikor az urán és thórium mint energiaforrások egyszerre értékesekké váltak, tisztított uránból és thóriumból csak igen kis menynyiség állt rendelkezésre. Az uránatomok gyönge, természetes radioaktív sugárzásuk folyamán lassan alakulnak át, az átalakulás során fokozatosan más-más atom keletkezik. A sor egyik tagja a jól ismert rádium. A rádium sugárzása rendkívül erős és e rádioaktívitását évezredeken át megtartja, mielőtt ólommá alakulna át. A rádium tehát csakis uránércekben fordul elő, mégpedig csekély mennyiségben (1 rész rádiumra 3 millió rész uránérc esik, azaz három tonna uránérc tartalmaz 1 gramm rádiumot). Minthogy azonban a rádium még a harmincas években is grammonként több mint 100 000 dollárba került, a dús uránércek fölöttébb értékesek voltak, noha maga az urán nem volt az. Amikor századunk első éveiben felismerték az urán nagy értékét, egymás után tárták fel a hatalmas uránérctelepeket és megkezdték a bányák intenzív művelését. A lelőhelyek közül különösen három mutatkozott AZ ATOMIPAR NYERSANYAGAI gazdagnak, minthogy ezekben az urán úgynevezett uránszurokérc formájában fordul elő. Az urán szurokércben az urán nagy százalékarányban (75—90 százalék) fekete oxid alakjában található. Az első ismert telep Csehszlovákiában, Jáchymovban van. Itt nyolcszáz év óta bányásznak ónt, majd ezüstöt, később kobaltot és nikkelt. Az uránszurokérc többé-kevésbé értéktelen melléktermék volt. Ebben az uránszurokércben fedezte fel a Curie-házaspár 1898-ban a rádiumot és a rádium jelentőségének felismerése óta a jáchymovi uránszurokérc lett a rádiumtermelés legfontosabb alapanyaga. 1915-ben egy másik fontos uránszurokérc lelőhelyét fedezték fel, a belgakongói Shinkolobwe bányában. Végül 1930-ban bőséges urántelepet találtak a Nagy Medve-tó környékén, az északi sarkkör közelében. Kanada északnyugati részén. A kongói és kanadai ércek elég gazdagok ahhoz, hogy kifizetődjék víziúton 2000 kmnyi távolságra szállításuk a legközelebbi tengeri kikötőig, vagy a legközelebbi vasútvonalig. Az uránérctől a „zöld só"-ig Az urán tartalmú kőzetek gyakran mindössze 1—5 kilogrammnyi uránércet tartalmaznak tonnánként. Ezt a kis mennyiséget — amély rendszerint apró szemcsékben elszórva található — kell tehát kivonni az értéktelen anyakőzetből. Tipikus példa erre a karnotit nevű ásvány feldolgozása. A karnotit nagy mennyiségben található, nagy urántartalmú ásvány, bár urántartalma nem éri el az uránszurokércét. A karnotit azonban meglehetősen nagy tömegű értéktelen alapkőzetben — például homokkőben — finoman elszórva fordul elő. Az uránium kiválasztása céljából először is óriási malmokban összezúzzák az alapkőzetet. Ezután következik a kémiai eljárás. A porrá őrölt kőzetet körülbelül 550 Cfokon sóval pörkölik, majd vízzel mossák, végül ismételt savas kezelésnek vetik alá, amit hevítés és szárítás követ. Több napi kezelés után feketés port, nyers uránoxidot nyernek, alig néhány kilogrammot minden tonna nyers kőzetből. A következő feladat, hogy az így nyert porból teljesen eltávolítsák a nyomokban még fellelhető idegen fémeket, melyek közül egyesek jóformán az egész kémiai eljárás folyamán egyedül maradnak az uránnal, Végül is különleges eljárásokkal sikerült az uránt ezektől is megszabadítani s így barna színű tiszta uránoxidot nyernek. Most el kell tüntetni az oxigént és fluorral kell helyettesíteni. Ennek megoldása után zöldes port kapnak, az urán fluorvegyületét, amit közönségesen „zöld ső"-nak neveznek. A zöld só az a nyersanyag, amibö! a tulajdonképpeni uránt gyártják. Ez fényes, nem nagyon kemény, jol nyújtható, megmunkálható sűrű fém, súlya köbcentiméterenként majdnem 19 gramm, tehát 50 százalékkal nehezebb az ólomnál. Nagyjából a nikkelhez hasonlít, de a levegőn elhomályosodik és szürke réteggel fonódik be. Hosszú rudak alakjában állítják elő, ezeket 10 centiméteres darabokra vágják, melyek egyenként körülbelül 2 kilogramm súlyúak. Minden egyes ilyen rudacskát vízálló és légmentesen záródó alumíniumtokba helyeznek. Az U 238 és az U 235 szétválasztása Az így nyert természetes urán főként két izotóp- az U 238 és az U 235 elegye. Hogy e kettőt szétválaszthassák és az U 235-öt tiszta állapotban nyerhessék, az említett zöld sóból indulnak ki. További fluor menynyiséget hozzáadva, uránhexafluoriddá alakítják át, mely molekulánként 6 fluor és 1 uránatomot tartalmaz. Ez az egyetlen olyan formája az uránnak, amely nem túlságosan nagy hőmérsékleten légnemű halmazállapotúvá válhat. Szobahőfokon az uránhexafluorid szilárd, erősen korrodálódó anyag, nagyobb hőmérsékleten elpárolog és nehéz gázzá alakul. Megfelelő hőmérsékleten tartva a gázt, lassan több ízben keresztülvezetik több kilométer hosszúságú lyukacsosfalú csöveken. A 235-ös atomsúiyú urán valamivel könnyebben hatol át a lyukacsos csőfalon, azért az átszivárgott gáz 235-ös urántartalma dúsabb. Az eljárást nagyon sokszor ismétlik, hónapokon át vándoroltatják az uránhexafluorid gázt a lyukacsos csövekben, így sikerül tiszta 235-ös uránt tartalmazó uránhexafluoridot nyerni. Ezt redukálják és így kapják a fémes állapotú U 235-öt. Az U 235 a természetben előforduló egyetlen anyag, amelynek atomenergiája hasadás útján gyakorlati célokra felszabadítható. Nemcsak közvetlenül használható fel energiatermelésre, hanem arra is szolgálhat, hogy az atomreaktorban olyan atommag-reakciót indítson meg, amely az U 238-at szintén hasadó nukleáris üzemanyaggá, plutóniummá alakítja át. Amikor majd a nukleáris energetikai ipar teljesen kifejlődik, az atomreaktorokban a thóriumot is átalakítják U 233-má, ami szintén hasadó anyag, és az atomenergia korának harmadik nagyjelentőségű üzemanyaga lesz. Kisebb méretekben már napjainkban is sikerült thóriumból 233-as uránt nyerni és működnek már olyan máglyák, amelyeknek üzemanyaga az így nyert U 233. A nukleáris üzemanyagok előállítása tehát bonyolult és költséges eljárás. E folyamat a vegyészettől éppolyan nagy tudást követel, mint a fizikustól a reaktor. Másrészt hatalmas mennyiségű különleges és bonyolult kohászati nyersanyagot és vegyi anyagot igényel, amit csak specializált és erősen fejlett ipar állíthat elő. Ezért, de meg azért is, mert urántelepek csak kevés országban fordulnak elő — legalábbis egy ideig még — az országok nagyrészre nem lesz abban a helyzetben, hogy maga állíthasson elő nukleáris üzemanyagot. így azok az országok, amelyek az atomenergiát energiaforrásként fel akarják használni, kénytelenek az atomipar nyersanyagait a néhány termelő országból beszerezni. „A nukleáris energia és békés felhasználása" című UNESCO kiadvány alapján. OJ SZO 1956. május 8.