Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-08 / 128. szám, kedd

A brit energetikusok küldöttsége a Szovjetunió gazdasági sikereiről „A Szovjetunió az energetika terén óriási léptekkel halad előre" — jelentette ki Lord Citrin, a brit energetikusok küldöttségének vezetője a Moszkvában tartott sajtóértekezleten, amelyen részt vett G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és a villanymüvek minisztere munkatársaival. Lord Citrin megköszönte a meleg fogadtatást és vendégszeretetet, amelyben a Szovjetunióban részesült és rövid beszéd keretében beszámolt a szovjet és külföldi újságíróknak azokról a benyomásokról, amelyeket a küldöttség a Szovjetunió energetikai központjain végzett háromhetes tanulmányútja folyamán szerzett. Lord Citrin a brit küldöttség legfontosabb benyomásaként kiemelte, hogy a szovjet kormány szemmel láthatóan nagy figyelmet és gondot szentelt a villanyművek fejlesztésének. Ez nagy jelentőségű a nép életszínvonala emelésének és az ipari termelés növelésének szempontjából. Ugyancsak nagy benyomást gyakorolt a küldöttségre a szakkáderek nagyfokú szakképzettsége és jó felkészültsége. Lord Citrin rámutatott, hogy a brit energetikus küldöttség főleg a magas feszültségű villanyvezetékek kiépítésében szerzett szovjet tapasztalatoknak szentelt figyelmet. Elsősorban a 400 ezer volt feszültségű vezeték építése, valamint az egyenáramú vezetékek kiépítése érdekelte őket. Ebből az alkalomból Lord Citrin jókivánatait fejezte ki mindazoknak a dolgozóknak, akik részt vettek a Kujbisev —Moszkva villanyvezeték nagyszerű művének felépítésében. Ezen az építkezésen, amint erről a küldöttség meggyőződött, a leghaladóbb szovjet és külföldi tapasztalatokat alkalmazták. Lord Citrin azt az óhaját fejezte ki, hogy szovjet mérnökök, a ma- i gasfeszültségü távvonalak építésének specialistái Nagy-Britanniába menjenek és ott előadásokat tartsanak a brit szakembereknek. A brit küldöttség meglátogatta a Szovjetunió első atomvillanyművét is. Az atomvillanyművek tervéről beszélve a brit küldöttség vezetője rámutatott; hogy Nagy-Britanniának sokkal szerényebb tervei vannak, mint a Szovjetuniónak. Míg a Szovjetunió a hatodik ötéves terv folyamán, vagyis 1960-ig 2 és félmillió kilowatt kapacitású atomvillanyműveket épít fel, Nagy-Britanniában csupán 2 millió kilowatt kapacitású atomvillanymüvek épülnek és azok is csak 1965-ig. A brit küldöttség vezetője rámutatott, hogy hazatérésük után a Szovjetunióban tett útjukon szerzett tapasztalatokat gondosan áttanulmányozzák. Lord Citrin annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy mindkét országnak hasznos volna, ha az első két küldöttségcsere után további látogatások következnének és ha állandósulna az energetikai tapasztalatok rendszeres kicserélése. Ezután Lord Citrin a szovjet és a külfödi újságírók számos kérdésére válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a szovjet villanyművek berendezése kiváló. A sztálingrádi vízierőmü építkezéséről azt mondotta, hogy ez kolosszális technikai terv és a villanyerőmű a világ egyik legnagyobb ilyen művei közé fog tartozni. Rámutatott továbbá, hogy a vízierőművek építése terén a Szovjetunió a világ legjelentősebb országai közé tartozik. Az energetikai szakemberek kiképzésével kapcsolatos kérdésekre felelve azt mondotta, hogy egyes szovjet módszereket Nagy-Britanniában gondosan tanulmányozni fognak, hogy ezeket a tapas»talatokat felhasználhassák. A nyugati nagyhatalmak külügyminiszterei a közép-keleti kérdésekről tárgyaltak Párizsban Párizs, május 7. (ČTK) — Az Északatlanti Tanács ülésszakának végén. május 6-án Párizsban az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei külön ülést tartottak, amely mint a Francé Presse hírügynökség által közzétett rövid közleményből kitűnik, elsősorban a közép-keleti kérdésekkel foglalkozott. A Reuter hírügynökség tudósítása alapján azonban úgy vélik, hogy a három nyugati külügyminiszternek ezen az ülésén Selwvn Lloyd brit külügyminiszter és Dulles, az USA külügyminisztere védelmezték a bagdadi paktumot. Feltételezik továbbá, hogy a miniszterek tárgyaltak a Szovjetunió állásfoglalásáról, amely késznek nyilatkozott együttműködni a többi államokkal a közép-keleti helyzet békés rendezésében, az ENSZ alapelvelvei összhangban. Stanley Priddlenek, a Reuter hírügynökség tudósítójának véleménye szerint a Szovjetunió álláspontját támogatta Ch. Pineau francia külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy támogatni fogja a Biztonsági Tanácsnak minden olyan javaslatát, amely megtiltja a közép-keleti fegyverszállításokat. Ebben a pontban — emeli ki Stanley Priddle — Franciaország véleménye élesen eltér Nagy-Britanniáétól. I NÉHÁNY SORBAN A PRANCE PRESSE hírügynökség nem hivatalos jelentése szerint a spanyol kormány késznek nyilatkozott „tangeri pozícióját módosítani azon új helyzet alapján, amely Marokkó függetlenségének elismerése következtében keletkezett". A spanyol kormány ezért kész tárgyalásokat kezdeni Tanger nemzetközi statútumának megszüntetéséről és Tangernek Marokkóhoz való csatolásáról. (ČTK). — A NYUGATNÉMET KERESZTÉNYDEMOKRATA UNIÓ vezetői a tartományi parlament elnökségébe beválasztották Walter Mentzeit. Kiel város volt náci polgármesterét. (ČTK). — TÖBB EZER BÁNYÁSZ sztrájkja megbénította Dél-Wales 34 bányájának üzemét. Az angol bányászok Derbishire 14 bányájában is sztrájkolnak. A sztrájkokat tiltakozásul indították az ellen, hogy számos bányászt elbocsátottak, akik panaszt emeltek a rossz munkakörülmények miatt. (ČTK) AZ ANTARA INDONÉZIAI hírügynökség jelentése szerint észak-szumatrai szabotőrök Bata Tankában felgyújtottak egy 13 ezer tonna nyersköolajat tartalmazó tartályt. A kár 21 millió rúpiát tesz ki. (ČTK.) — MOSA PIJADE, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke táviratot intézett W. S. Morrissonhoz, az angol alsóház elnökéhez, amelyben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzetgyűlése nevében kéri az alsóházat, tegyen lépéseket Michel Karolisz halálraítélt ciprusi hazafi érdekében. Tanjug.) AZ INDIAI RÁDIÖ jelentése szerint Maulana Bhasszani, á kelet-pakisztáni népi muzulmán liga elnöke éhségsztrájkba kezdett, hogy felhívja a kormány figyelmét- a Kelet-Pakisztánban uralkodó súlyos élelmiszerinségre. A világ valamennyi államához .felhívást intézett és segítséget kért Kelet-PaKisztáp népének. (ČTK.) — A MEN HÍRÜGYNÖKSÉG ammani jelentése szerint Jordánia és Egyiptom megegyezést kötöttek, hogy közös katonai tanácsot létesítenek és felállítják a két ország hadseregeinek öszszekötő bizottságát. (ČTK.) — A BOLGÁR LAPOK május 5-én jelentették, hogy Athenben kereskedelmi egyezmény jött létre Bulgária és Görögország között. Az 1956-os évre szóló egyezmény alapján a két ország árucseréje a tavalyinak kétszerese lesz. (ČTK.) — AZ OLASZ NAPILAPOKAT előállító nyomdák dolgozói országos sztrájkot jelentettek be és ennek következtében május 6-án, vasárnap egész Olaszországban egyetlen napilap sem jelent meg. A sztrájkoló nyomdászok kedden a délutáni napilapokat sem nyomják ki. (MTI.) — MÁJUS 5-ÉN SZOVJET gyapottermesztő küldöttség indul az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a nemzetközi gyapotbizottság 15. ülésének munkájában. A küldöttség vezetője Sz. Sz. Kanas, a V. I. Lenin Mezőgazdaságtudományi Akadémia rendes tagja. (TASZSZ.) — A nyugat-német ifjúság tiltakozik az általános hadkötelezettség bevezetése ellen Nürnberg, május 7. (ČTK) — A nyugatnémet ifjúság elutasítja a Szövetségi Parlament határozatát, amely első olvasásban jóváhagyta az általános hadkötelezettség bevezetéséről szóló törvényt. Nürnbergben május 5-én véget ért az ifjú fémmunkások szakszervezeti szövetségének kongresszusa. A Német Szövetségi Köztársaság fiatal fémmunkásainak képviselői számos határozatot hagytak jóvá, amelyekben határozottan tiltakoznak az általános hadkötelezettség Devezetése és Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Németország újraegyesítésével kapcsolatos határozatukban azzal vádolják a kormányt, hogy egyoldalú politikájával meggátolja az ország egyesítésének lehetőségét. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a Nyugat-Németországban terjedő újfasizmus elleni nyilatkozatot is. A Rajna—Pfalz-i Marienbercj fiatal épltömunkásai a szövetségi parlament elnökéhez intézett levelükben határozottan elutasítják azt, hogy az új nyugatnémet Wehrmachtban katonai Szolgálatot teljesítsenek. A hadkötelezettség bevezetése ellen tiltakoztak a freiburgi fiatal szociáldemokraták is. A francia közéleti doljozók küldöttsége a Szovjetunióban Moszkva, május 7. (ČTK) — A békéért és leszerelésért harcoló francia közéleti dolgozók küldöttsége május 5-én néhány napos moszkvai tartózkodás után Leningrádba érkezett. D'Astier de la Vigerie, a francia küldöttség vezetője a leningrádi dolgozók képviselői előtt kijelentette: „A Szovjetunióban még jobban tudatára ébredtünk annak, mily nagy összekötő kapocs a békeszeretet. Nekünk, akik itt a francia közéletet képviseljük, a leszerelés, a békés egymás mellett élés és a kölcsönös megértés megszilárdítása a célunk. Ha visszatérünk hazánkba, megmondjuk, hogy Leningrád éppúgy békét akar, mint Párizs". A francia küldöttség május 6-án repülőgépen Kievbe utazott. Pineau javaslatot szándékszik benyújtani a Szovjetuniónak a gazdaságilag kevéssé fejlett országok megsegítésére Párizs, (ČTK) — Amint a nyugati hírügynökségek jelentik Pineau francia miniszter, a francia kormányküldöttség moszkvai látogatása folyamán a szovjet kormánynak javaslatot szándékszik benyújtani a kevéssé fejlett országoknak nyújtandó gazdasági segítség tárgyában. Pineau vasárnap kijelentette, hogy az ENSZ valamennyi tagállamával meg kell tárgyalni ezeket a terveket, amelyek a szervezet tevékenységére vonatkoznak. A francia külügyminiszter mint ismeretes javaslatát május 4-én benyújtotta a NATO tanácsának párizsi ülése elé, az értekezlet részvevői azonban nagyon hűvösen fogadták a tervet. A Francia Szocialista Párt küldöttsége Leningrádban Leningrád, május 7. (ČTK) — A Francia Szocialista Párt küldöttségének egy csoportja szovjetunióbeli útja folyamán május 6-án Leningrádba érkezett. A küldöttség megérkezése után P. Commin, a Francia Szocialista Párt főtitkára, a küldöttség vezetője ki • jelentette: „Reméljük, hogy itt-tartózkodásunk kellemes lesz Leningrádban; tanulmányozhatjuk és megtekinthetjük mindazt, ami érdekel bennünket. Meggyőződésünk, hogy itt-tartózkodásunk, valamint egész látogatásunk a közöttünk levő barátság és kölcsönös megértés megszilárdítását szolgálja." A küldöttség egy másik csoportja ugyanazon a napon Kievbe érkezett. A repülőtéren G. Brutelle, a Frannia Szocialista Párt főtitkárának helyettese, e csoport vezetője kijelentette: „Azért jöttünk a Szovjetunióba, hogy megismerjük az önök gazdaságát és a dolgozók életkörülményeit, lássuk, hogyan valósítják meg Kereskedelmi jegyzőkönyvet írtak alá Burma és Magyarország között Rangún, május 7, (ČTK) — Amint az Üj Kína sajtóiroda jelenti május 5-én Rangunban Burma és a Magyar Népköztársaság kormányképviselői jegyzőkönyvet írtak alá a két ország árucseréjének bővítéséről. Burma 50 ezer—70 ezer tonna rizst és rizskészítményt szállít Magyarországba és ezért Magyarországtól gépeket, gépiberendezéseket és egyéb árucikkeket kap. önök a szocializmust és hogy felbecsül jük—sikereiket. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a feltételeknek, amelyek között a munkásosztály olyan helyzetbe kerülhet, amikor maga irányíthatja ügyeit. Már eddig is számos személyi kapcsolatot vettünk fel és sok fontos megbeszélést folyiattunk a szovjet nép képviselőivel. Nagyon szívélyesen fogadtak bennünket mindenütt. Meggyőződésünk, hogy Kievben éppoly kedvesen fogadnak minket, mint Moszkvában és itt is számos új ismeretre teszünk szert, mely pártunk központi szerveinek lehetővé teszi, hogy hazatérésünk után véleményt alkossanak a Szovjetunióban levő helyzetről". Kínai közgazdász nyilatkozata a kínaifrancia gazdasági kapcsolatok jelentőségéről Peking, május 7. (ČTK) — Az Üj Kína sajtóiroda jelenti, hogy Csi Csao-tin kiváló közgazdász, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésével foglalkozó kínai bizottság . küldöttségének vezetője Párizsban kijelentette, hogy minden lehetőség megvan a széleskörű gazdasági kapcsolatok felvételére a Kínai Népköztársaság és Franciaország között. Csi Csao-tin a párizsi nemzetközi Nagyvásár kínai pavilonjában rendezett sajtóértekezleten kijelentette, hogy Kínanak óriási lehetőségei vannak a külkereskedelem terén. A gazdasági országépités tervének teljesítése következtében a Kínai Népköztársaság egyre fokozza az ipari ée közszükségleti árucikkek behoz tálát és növeli kivitelét is. Az Európai Gazdasági Bizottság üléséről Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 1956. április 5. és 21. között tartotta XI. ülésszakát. Az Európai Gazdasági Bizottság feladata, hogy az összes fontos, Európa egészét érintő gazdasági kérdésekkel nemzetközi szinten foglalkozzék. Feladata:, elősegíteni az európai országok gazdasági fejlődését a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok együttműködésé révén, hozzájárulni a kereskedelem fejlesztéséhez, előmozdítani a technikai és tudományos tapasztalatcserét. z említett célok megvalósításának tanulmányozására alakult az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) több nemzetközi összetételű szakbizottsága: a mezőgazdaság, a fa-, energia-, szén-, acélgazdálkodás területein. Az EGB évente megtartott közgyűlésein megvizsgálja az európai gazdasági helyzet alakulását, a tagbizottságok munkáját és megjelöli a gazdasági fejlődés előmozdítására végzendő további munkák irányvonalát. Az ENSZ legutolsó tagfelvételi határozata folytán jelentős mértékben megnövekedett az EGB taglétszáma. Ezzel természetesen növekedett a most lezajlott XI. ülésszak jelentősége is. Sajnos, nem került elfogadásra a csehszlovák delegációnak az a javaslata, hogy a Népnet Demokratikus Köztársaság is kapjon meghívást az ülésszakra. Az ülésszakon a Kabanov külkereskedelmi miniszter által vezetett szovjet delegáció három jelentős javaslatot terjesztett elő az európai gazdasági együttműködés hatásos továbbfejlesztésére. Kabanov elvtárs javasolta, hogy az EGB dolgozzon ki az összes európai országok között létesítendő olyan egyezményt, amely felöleli a gazdasági élet számos területét és szilárd alapja lehet az ö;;zeurópai gazdasági együttműködésnek. A tervezett egyezmény kiterjedne a többi között a külkereskedelemre. a pénzügyi kapcsolatok kérdéseire, a nemzetközi hitelkérdésekre, a szállítmányozásra, szabályozná a természeti kincsek, erőforrások kiaknázása területén a nemzetközi munkamegosztást és együttműködést, hatásosan elmélyítené a műszaki és tudományos tanasztalatcsere fejlesztését. A XI. ülésszak elfogadta ezt a tervet és meghatározta kidolgozásának módját. Ez a határozat igen fontos lépés az EGB munkájában. Az EGB évek során végzett munkája bizonyos eredményeket ért el a Kelet-Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Másrészt világossá vált, hogy a további előrehaladásnak akadáiyai vannak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jelenlegi formái számos területen nem számolnak a két világháborút követő döntő politikai és gazdasági változásokkal, az egyes országok eltérő gazdasági berendezéseiből fakadó követelményekkel. A technika hatalmas méretű fejlődése is számos új, ma még megoldatlan problémát vet fel a nemzetközi együttműködés során. A szovjet delegációnak az EGB ülésszakán elfogadott javaslata a különböző országok tudományos és gazdasági körei közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítését és az idegenforgalom fejlesztését célozza. A célkitűzés megvalósítására fel kell használni az összes lehetőségeket. Így a többi között alkalmas lehetőségeket nyújtanak a nemzetközi vásárok, nemzetközi kiállítások rendezése, a dokumentációs anyagok cseréje. Az ülésszakon részt vett valamennyi der legáció egyetértett abban, hogy egymásnak ilyen sokoldalú, jobb megismerése kedvezően hat majd a nemzetköri együttműködésre. Még közvetlenebbül, erőteljesebben csendül ki a Szovjetuniónak az európai gazdaság fejlesztésére irányuló törekvése az atomenergia békés felhasználásáról szóló javaslatban. A szovjet delegáció javasolta, hogy az EGB alakítson külön szakbizottságot, melynek az lenne a feladata, hogy széleskörűen foglalkozzék az atomenergia békés célokra való felhasználásával az európai gazdaságban és szervezze meg az európai országok ez irányú együttműködését. A Szovjetunió — mint az atomkutatásban élenjáró ország — kilátásba helyáíte tapasztalatainak átadását, a munka messzemenő támogatását. Valamennyi delegáció elismerte a javaslat nagy jelentőségét. A nyugati nagyhatalmak azonban az EGB keretében működő ilyen atomenergia-bizottság létesítése előtt tisztázni kívánták, hogyan lenne összeegyeztethető a bizottság munkája a tervbe vett nemzetközi „atomügynökség" szerepével. Ezért a közgyűlés határozata azt a feladatot tűzte az EGB titkársága elé, hogy a szovjet delegáció javaslatának szellemében behatóan tanulmányozza, az egyes kormányokkal beszélje meg a kérdést és terjessze jelentését, illetőleg javaslatait a következő évi közgyűlés elé. A határozat előrehaladás ezen a területen, mert az EGB feladatává teszi, hogy a békés gazdasági fejlődés eayik legnagyobb horderejű kérdésében összeurópai szinten szervezze meg az együttműködést. Érthető módon ezeknek a nagy horderejű javaslatoknak tárgyalása kötötte le a legnagyobb mértékben a konferencia figyelmét. Ezek mellett azonban egész sor fontos gazdasági kérdést tárgyaltak meg és számos olyan határozat született, amely alkalmas az ipar, a mezőgazdaság, az energiatermelés, a kereskedelem, a szállítmányozás területén a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésére. A nyugati országok delegációi számos alkalommal hangsúlyozták, hogy további komoly lehetőségeket látnak a Kelet-Nyugat kereskedelme további fejlesztésében. A tőkés országok gazdasági helyzetének elemzése során kitűnt, hogy gazdasági fejlődésük fontos előfeltétele a demokratikus országokkal való kereskedelem elmélyítése. O J S Z Ö Q 1956. május 8. ^