Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-08 / 128. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. május 8. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 128. szám. A legmélyebb barátság Nem szolgálta barátságunkat, hogy gyakran úgy írtak nálunk a Szovjetunióról, mintha az a földreszállt paradicsom lett volna. A szovjet élet nagy és magával ragadó igaza helyett gyakran csak hangzatos szólamokat hallhattunk erről az országról. A szovjet életnek ilyen idillikus ábrázolása, amelyben minden nehézségek nélkül, a réginek az újjal való harca nélkül folyt le, nem győzte meg az embereket, sőt ellenkezőleg azt a gondolatot táplálta, hogy a kommunizmust építő országban a szovjet emberek munka nélkül jutnak érett gyümülcshö^ A Szovjetuniónak soha sem volt szüksége a dolgok ilyen szépítésére, mivel az itt végrehajtott mű nagysága világosan és meggyőzően beszél. A szépítés csak árt, mert valójában csökkenti a Szovjetunió sikereinek, a szovjet nép hősi munkájának értékét. Pedig a szovjet nép rendkívül rövid történelmi időszakban a muzsikok Oroszorszáqából a világ egyik élenjáró nagyhatalmát építette ki s célkitűzése, hoav a közel jövőben munkájával, békés versengéssel országát az egész világon az első helyre juttatja. Pártunk gyakran hangsúlyozta, hoqy a népi demokratikus ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének egyik alapvető törvényszerűsége az, hogy alkotó módon átvegye a szovjet tapasztalatokat. Mindig abból az elvből indult ki, hogy a Szovjetunió példát szolgáltat minden szocializmust építő ország számára a legfontosabb kérdésekben. Pártunk sohasem állította, hogy mindent gépiesen ültethetünk át a mi viszonyainkba. Tudatában volt a bölcs lenini szavaknak a szocializmus építésének különféle konkrét formáiról, tudatában volt annak, hogy országunk más történelmi időszakban, más körülmények közepette kezdte meg a szocialista társadalom építését, mint a Szovjetunió. Mások voltak a gazdasági, politikai és kulturális feltételek, mások a történelmi hagyományok és a nép lelkülete. Pártunk ezt szem előtt tartva mindig hangsúlyozta, hogy a szovjet példa alkotó módon való alkalmazása szükséges és elkerülhetetlen számunkra. A dogmatikusan gondolkozó egészen másképpen néz erre a kérdésre. Nem hatol a problémák mélyére, és egyszerűen így dönt: Ha ez, vagy amaz bevált a Szovjetunióban, nálunk is minél előbb be kell vezetni. S közben nem törődik azzal, hogy nálunk mások a feltételek, a hagyomány, avagy a szokások. Itt újra hangsúlyozni kell, hogy a szovjet tapasztalatok, a szovjet példa nem jelent kitaposott utat, amelyen gondolkozás nélkül, behunyt, szemmel járhatunk. Nem csodaszer az, amely minden bajt kigyógyít. Tanulni a Szovjetuniótól, ez nemcsak annyit jelent, hogy elsajátítjuk a szovjet eredményeket és tapasztalatokat, hanem egyben a módszer, a szovjet emberek gondolkozásmódjának elsajátítását is jelenti. Vagyis más szóval ez annyit jelent, hogy mindig és minden helyzetben konkréten kell dönteni, tekintetbe véve az adott helyzetet. Ma, amikor az SZKP XX. kongreszszusának gondolatai oly mély hatást gyakorolnak életünkre, amikor oly nagy aktivitás mutatkozik egész pártunkban, amikor felszabadul a bírálat és önbírálat ereje, az eddiginél sokszorta jobban mutatkozik meg annak szükségessége, hogy alkotó módon használjuk fel a Szovjetunió és Kommunista Pártja tapasztalatait. Arra a kérdésre, hogy ma mit kell elsősorban megtanulnunk, Novotný elvtárs ezekkel a szavakkal válaszolt a CSKP KB márciusi ülésén: „Elvszerűséget a leninizmus alkalmazásában". Elvszerűnek lenni annyit jelent, hogy bolseviki őszinteséggel és nyíltsággal kell hozzálátnunk mindannak kiküszöböléséhez, ami népeink barátságának útjában áll. Csak így szilárdul meg mégjobban népünk szívében és gondolataiban kölcsönös barátságunk, így lesz az eddiginél még gyümölcsözőbb. Népünk nagy ünnepe, hazánk felszabadítása 11. évfordulójának előestéjén 1945 dicső májusi napjaira gondolunk. E napon a szovjet néppel és a nagy Szovjetunióval való barátságunk jelentősége képezi gondolataink tárgyát. Ha ma megkérdeznénk országunk bármely polgárát, mit jelent számára a Szovjetunió, a szovjet emberek, egy szívvel, egy lélekkel egyszerűen és őszintén ezt válaszolnák: A szovjet emberek felszabadítóink, tanácsadóink és barátaink, akik jó és a rossz időkben egyaránt bebizonyították barátságukat. A Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk — ez népünk szemében mindont jelent. Országunk történelmi fejlődése és nem egyes események alapján jött erre rá népünk. Amikor 1938-ban sötét fellegek jelentek meg hazánk ege fölött, amikor az események a müncheni tragédia felé sodorták az országot, a cseh és a szlovák nép erős és tiszta hangot hallott. Ez a Szovjetunió és népe hangja volt: Mellettetek állunk, segítségetekre jövünk, betartjuk szavunkat. Azután München következett, a legaljasabb árulás. A cseh és a szlovák burzsoáziának más volt az érdeke, mint a népé, féltette pénzeszsákjait és ezért szőröstül-bőröstül eladta az országot Hitlernek. Félt a Szovjetuniótól, a szovjet hatalom növekedésétől és puskalövés nélkül feladta a köztársaságot, bár jól tudta, hogy maga a csehszlovák hadsereg kemény diót jelentett volna a német fasizmus számára, bár jói tudta, hogy a Szovjetunió nem árul el minket, és hogy a fasiszta Németország nincs eléggé felkészülve a háborúra. 1945-ben a történelmi tapasztalatokon okulva népünk új utat kezdett, a népi demokrácia és a szocializmus útját. Szövetségese a Szovjetunió lett, amely biztosítéka állami létünknek, a szocialista eszmék megvalósulásának hazánkban. Az elmúlt 11 év alatt sokszor éreztük, hogy ugyanabból a gyökérből táplálkozunk, hogy közös nézetek kapcsolnak minket egybe. És ennek alapján fejlődtek kapcsolataink, amelyek páratlanok a történelemben. Államaink őszintén segítik egymást. Kapcsolatainkban megtestesültek a szocialista nemzetköziség elvei, a szabad és egyenjogú nemzetek testvéri barátságának eszméi. Barátságunk ereje és legyőzhetetlensége abban van, hogy ez az egyenjogúak barátsága. Emlékezzünk meg most, köztársaságunk felszabadítása évfordulóján egy más dologról is, amelyet azelőtt figyelmen kívül hagytunk. Emlékezzünk meg arról, hogy mivel tartozunk nemzeteink szövetségének szilárdítása érdekében. A csehszlovákszovjet barátságot úgy ünnepelhetjük meg a legjobban, ha nemcsak ismételni fogjuk az általánosan ismert igazságokat, hanem ha rámulatunk hiányainkra, ha kiküszöbölünk minden helytelen jelenséget. Gercen, a nagy orosz forradalmár valamikor azt írta, hogy a mély és nagy érzések kifejezője nem a sokszavúság. Ez érvényes a haza, a szabadság, a más ország népe iránti kapcsolatra is és érvényes a Szovjetunióval és a szovjet néppel való kapcsolatunkra is. Nézzük csak meg e szemszögből, hogy mit irtunk és mit mondtunk az elmúlt 11 év alatt a Szovjetunióról és népéről. Láthatjuk, hogy sokszor vétkeztünk az igazság ellen. Sok volt a sző, a süket beszéd, a felesleges lelkesedés és ugyanakkor sokszor elfeledkeztünk azokról a mély baráti érzésekről, amelyeket minden dolgozónk a Szovjetunió és népe iránt érez. Aki ismeri népünk gondolkozásmódját, jól tudja, hogy arról, amit a legjobban szeret, egyszerűen, nem nagyhangúan és frázisok nélkül beszél. A népi demokratikus állam a Szovjetunió és népe iránti szeretetét a mi dolgozónk nem nagy szavakkal, hanem csendes, de ugyanakkor igen érthető dologgal — tettekkel fejezi ki. És erről sajnos, gyakran elfeledkeztünk. A leleszi szövetkezeti tagok merész terve A leleszi szö*etkezetes»k KeletSzlovákia két kerülete közül május ötödikén elsőnek tárgyalták meg és hagyták jóvá a oiásdNHk ötéves tervből eredő feladatokat, amelyek szövetkezetük előtt állanak a termelésben. A taggyűlésen a tagok egyetértettek az elkészített tervekkel, melyek a CSKP KB irányelvei alapján készültek s amelyek reálisak és megvalósíthatók. A leleszi szövetkezet egyike a legnagyobbaknak a kassai kerületben, ezért nagy súlyt helyez a tervek elkészítésére. E tervek szerint a második ötéves tervben főképp' a takarmányalapot bővítik olyképpen, hogy a kukorica eddigi vetésterületét az ötéves terv végéig 100 hektárról 200 hektárra emelik s a 25 mázsás hektárhozamot 35 mázsára növelik, a burgonya vetésterületét 25, a silókukoricáét pedig 36 hektárral emelik. Növelik az árpa hektárhozamát 4,50 mázsával, a zabét pedig 3 százalékkal. Az állattenyésztésben a tervek öszszeállításánál a jelenlegi állományból indultak ki. Megállapítottak egész sor fogyatékosságot. A szarvasmarha rovására több sertést tartottak. A tervek jóváhagyása után ez az aránytalanság megszűnik, elérik, hogy minden 100 hektár területre 60 szarvasmarha jusson. Tavaly még csak 37,6 szarvasmarha esett 100 hektárra. A terv szerint a hústermelést 100 hektáronkint 3080 kg-ról 4440 kg-ra, s az átlagos tejhozamot az ötéves terv végéig 44,25 százalékkal növelik. Több feladatot négy év alatt akarnak megvalósítani. Hogy a tervek megvalósulhassanak, sokkal jobb munkát kell végeznie a GTÄ-nak. A taggyűlés megállapította, hogy a GTÄ nem végzett tökéletes munkát. A második ötéves terv feladatainak letárgyalása úgy a tagok körében, mint a falusi pártszervezetben teljes megértésre talált. A leleszi szövetkezete sek kezdeményezését az ötéves terv előkészítésében sokan követik, s azok, akik a napokba® látnak hozzá a tervek elkészítéséhez, példát vesznek a lelesziektől. (Tudósítónktól) A CSISZ legmagasabb kitüntetése a határvidék építőinek A múlt év augusztusában a CSISZ Központi Bizottságának felhívására 16 magyar nemzetiségű fiú és leány érkezett a Morava Ves-i állami gazdaság farmjára. Nagy lelkesedéssel, az akadályokra való tekintet nélkül munkához láttak. Nyolc nappal lerövidítették a cséplés (dőszakát, sikeresen és idejében elvégezték az őszi munkákat. Múlt év augusztusától áprilisig a brigád átlag 180 százalékra teljesíti műszaknormáját. A munkafeladatok példás teljesítéseért a magyar ifjúsági Jjrigád elnyerte a szovjet komszomolok vörös zászlaját. Ez idén az ifjak szerződéses munkakötelezettsége véget ért. De csak papíron. Az ifjaknak nagyon tetszik a határvidéki élet, s ezért elhatárolták, hogy állandóan itt maradnak. Most a brigád elnyerte az Ifjúsági Szövetség legmagasabb kitüntetését, beírták nevüket a CSISZ Központi Bizottságának Dicsőségkönyvébe. Ota Kötik A Brazíliai Egyesült Államok parlamenti küldöttségének csehszlovákiai látogatása A nemzetgyűlés meghívására május 8-án a Brazíliai Egyesült Államok 14 tagú parlamenti küldöttsége érkezik Csehszlovákiába, melynek tagjai a brazíliai politikai pártok legjelentékenyebb tényezői. A küldöttséget Ivette Vargasová, a Brazíliai Dolgozók Pártjának képviselője, a képviselőház diplomáciai bizottságának alelnöke vezeti. Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke a brazíliai parlamenti küldöttség látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez jelentős esemény politikai életünkben, mely teljes mértékben egyezik a világ összes népei békés és baráti együttműködésének alapelveivel. Csehszlovákia örömmel üdvözli a küldöttség érkezését, melynek lehetősége nyílik sokoldalúan megismerkedni életünkkel. Nem szükséges külön hangsúlyozni a Brazíliai Egyesült Államokkal való kapcsolataink megszilárdításának fontosságát. mondotta Antonín Fiala. Ezzel az országgal sokéves, jó gazdasági és kulturális kapcsolataink vannak. Brazília is üdvözli a Csehszlovákiával való kapcsolatok megszilárdítását. Fernando Nilo de Alvarenga úr, a Brazíliai Egyesült Államok prágai követe a Csehszlovákiai Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetése során ezt mondotta: „A brazíliai politikai pártok legjelentékenyebb tényezőiből összeállított küldöttségnek jó lehetőségei nyílnak arra, hogy meggyőződjék Csehszlovákia kulturális és gazdasági színvonaláról. A parlamenti küldöttség látogatása megerősíti a két ország közötti baráti kapcsolatokat és hozzájárul azok megszilárdításához." Rádióval irányított vitorlázórepülőgép-modell A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége I. országos kongresszusának tiszteletére Šmíd és Bolek místeki dolgozók megszerkesztették egy rádióval irányított siklórepülőgép modelljét. A modell átmérője 3,60 méter és négy kg súlyú. A próbarepülések sikerrel jártak. Egy kassai építkezésen Aki a kassai Smeral és Mojzes utca sarkán épü/o új házat megnézi, legyen az szakember vagy laikus, akaratlanul is Kassa legszebb házának tartja. Ezen az építkezésen tanulnak az Építészeti Megbízotti Hivatni iskolaügyi osztályának tanulói. Az építészeti dolgozók inngn a lakásépítkezésekre kerülnek, ahol az eddigi tapasztalatok szerint jól állják meg helyüket. Képünkön Majoros Imre instruktort láthatjuk, aki figyelemmel kíséri Alojz Kolek tanuló vizsgamunkáját. A katonai szemle előtt Sojka tiszt csoportjának tagjai a legfiatalabb katonák közé tartoznak. De azért úgy járnak, mint a tábornokok, csak a tábornoki csík hiányzik a nadrágjukról, s a katonasapka föltevésekor csaknem annyit forognak a tükör előtt, mint a lányok, így volt ez akkor is, amikor a kiképzésre készültek. Vasalt nadrágokban, ragyogó cipőkben feszengnek — mintha egy képes folyóiratból leptek. volna ki. De mennyire igyekeztek az alakulatban, amikor még nem döntöttek arról, hogy tulajdonképpen ki megy Prágába a seregszemlére. Valamennyien szerettek volna menni, de csak azok mentek, akik ezt valóban megérdemelték. „Fiúk, úgy mentek, mint a máriavölgyi zarándokok. Gyorsabban!" Máskor pedig: „Ma jól megálltátok helyeteket, fiúk ..." Mennyi figyelmeztetésbe, hány órás önmegtartóztatásba került mindez. A parancsnokok egyforma szigorúan vették mindegyiküket. „Jól menetelsz! De még jobban kell!" Nem egyszer vette észre Sojka tiszt, hogy a fiúk menynyire igyekeznek megbirkózni a fáradsággal. De nem engedett. Azok, akik Prágába mennek és holnap a Békevédök utcáján menetelnek, hálásak lesznek parancsnokuknak. A szemle a katona számára nemcsak becsület kérdése. Az értékes tapasztalatok szerzésének iskolája ez. Karel tizedes a gépek beállításánál még nemrég azt állította, hogy „egy milliméteren nem múlik". Régi tapasztalat ez. És mégis egyszer, amikor indítani akarta gépét, nem sikerült. Milliméter ide, milliméter oda, a jármii nem mozdult helyéről. Feltartotta az egész oszlop gyakorlatát. De ez csak a kiképzés volt. Mi történne holnap, ha hasonló eset fordulna elő? Bizonyára senki sem kérdezné, hogy a régi „bevált tapasztalat" miért mondott egyszerre csődöt. A szemle nem jelenti csupán azt a néhány száz méternyi felvonulást az emelvény előtt. Hadseregünk ünnepi menetelése sokkal többet jelent. Azért jelent többet, mivel a főszerepet ebben is az ember játssza. Különböző arcú, különböző természetű, de egy cél megvalósítására törekvő emberek, akik tudják, hogy vagy kitartanak férfihoz méltóan, vagype-' dig nem állják meg helyüket és kiesnek a sorból, amit soha senki sem mos le róluk. A szemlére való kiképzés gyakorlatai idején egy elv volt érvényben: a katona nevelése és kiképzése ugyanolyan, mint a rádium nyerése. Egy, kettő, három, sőt több hónapig tartó munka és az eredmény egy gramm rádium, vagy még ennél is kevesebb. Előfordul, hogy többezer tonna „fölösleges" ércet is kifeji tenek a siker érdekében. De valóban fölösleges-e ez az érc? Nem! Ugyanúgy nem fölösleges, mint ahogyan nem igazság az, hogy hadseregünk életében nem találunk semmi érdekeset. Nézzünk csak körül azok körében, akik holnap fölvonulnak. Hiszen a gyalogság szabályos négyszögeiből, és a jármüvek, tankok egyenes soraiból valósággal sugárzik az a törekvés, hogy kötelességüket az utolsó betűig teljesítsék. Csak az, akinek szemét köd takarja, beszélhet másképpen... Jifi Janes HOLNAP MENETELÜNK Mi katonák megtisztelésnek tartjuk, hogy a május 9-i díszszemlén felvonulhatunk dolgozó népünk előtt. Az előkészületek során a menetgyakorlatokra nagy gondot fordítottunk. Az időnkből azonban a szórakozásra is futott. Jutalomként ingyen színházés mozijegyeket kaptunk, és részt vettünk az Olaszország—Csehszlovákia közötti nemzetközi rugbymérkőzésen. Azonkívül katonai művészegyüttesek szórakoztatnak bennünket. Ilyen körülmények között Prágában boldogan várjuk a holnapi napot; néphadseregünk harci felkészültségének szemléjét. Barna Ádám közkatona.