Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-05 / 125. szám, szombat

Hogyan támogatja tudományunk a mezőgazdaságot a gyakorlatban A mezőgazdasági tudományos ku­tatás ez idő szerint nagyob­bára a Szlovák Tudományos Aka­rniában összpontosul. Az Akadémiát ugyan elsősorban az elméleti kuta­tás alapjának fejlesztésével bízták meg, aminek meg kell előznie a gya­korlatot és e gyakorlat számára új termelési utakat keres, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mű­ködésében nem támaszkodik a gya­korlatra. Sőt ellenkezőleg, főképp a mezőgazdaság terén tudományunk­nak ma elsőrendű rendeltetése figye­lemmel lenni az időszerű termelési szükségletekre. Már a múlt év is eredményezett né­hány figyelemreméltó mezőgazdasági kutatási sikert, amelyek segítségével termelésünk gyorsan előre halad majd, 'ha a mezőgazdasági szerveze­tek közvetítésével elsajátítja a kuta­tások eredményeit. Az állattenyésztési termelést kutató viglaši intézetben már több mint két éve dolgoznak azon, hogyan fokozzák a szlovákiai típusú 6immentáli tejelő tehenek hasznosságát. A Ján Píesník mérnök által végzett kísérletek pl. igazolják azt a tény, hogy teheneink átlagban háromszor annyi tejet szolgáltathatnak, mint most. A tudományos kutatásokból eredő tapasztalatok részben való felhasználása is már nagymérték­ben növeli a tejhozamot. Elsősorban az a tapasztalat bizo­nyult igaznak, hogy borjazás előtt a tehenet száraz takarmánnyal kell etetni, vagyis a tehén nem kap zöld­takarmányt, azért, hogy ne tejeljen és teljes erejét a magzat fejleszté­sére használja fel. Ez a gyakorlat­ban még nem terjedt el, annak elle­nére, hogy a száraz takarmánnyal ete­tett tehéntől származó borjak magas súlyátlagot érnek el már születésük­kor. A borjazás előtti időszakban nagy figyelmet szentelt a kísérlet a ta­karmányozásnak. Hogyha ez az elő­készítő időszak télre esett, szénával és száraz ló­herével, takarmányszalmával, répá­val, silótakarmánnyal és vegyes magtakarmánnyal takarmányoztak. Nyári időszakban a takarmányozás­nál zöld őszi és tavaszi vegyesta­karmányt, silókukoricát és ugyan­olyan mennyiségű magtakarmányt használtak, mint télen. A vegyes takarmány közé ásványi takarmányt, mint pl. meszet és sót kevertek. A kiadós takarmányozáshoz a ku­tatóintézet dolgozói biztosították az állatok rendes kihajtását, télen két órára, nyáron pedig kint hagyták nappal és éjjel is, kivéve a takarmá­nyozási vagy tisztogatási időt és a közvetlenül a borjazás előtti idősza­kot. A kísérlet további fázisa volt a fejés tökéletes előkészítése, amelynek sikere a tudományos isme­retek gyakorlatának tökéletes tudásá­tól függ. A tehén takarmányozását 6—8 kg szénában és 30—35 kg nedvdús takarmányban állapították meg a téli időszakra és 60—65 kg zöldta­karmányban a nyári időszakban. A magvastakarmány # mennyiségét minden tehénnel eszerint állapították meg, mennyire képes feldolgozni a ta­karmányt tejre. Ezután bevezették a fejés helyes technikáját. A fejést 1/2—IV2 órával a borjazás után kell megkezdeni, aszerint, hogy a tehén milyen állapotban van. Az első napokban naponta 5—8-szor, később naponta négyszer kell fejni, ha a tehén tögyének funkciója nor­mális állapotba kerül. A kísérleti intézet fejőnői a tőgyet 40—45 fok meleg vízzel mosták, kü­lön edénybe szedték azt a tejet, amit előbb fejtek ki és előbb el­I végezték a tőgy előkészítő masz­százsát, körülbelül egy fél liter tej kifejése után a középmasszázst és a további negyedliter után, a mély, a befejező masszázst. A fejönök olyan ügyességre tettek szert a fejésben, hogy egy perc alatt 1,1 liter tejet fejnek. A fejést teljes tenyérrel végezték. Ez az egész kutatási kísérlet lénye­gében Malinylnova szovjet kolhoztag módszere. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezt a módszert gyakran helytelenül úgy magyarázzák, mintha tisztán csak a tőgy masszázsáról volna szó. Az igazság azonban az, hogy a tehenek magas tejelésére elsősorban a helyes takarmányozás, az egészséges kör­nyezet, a szellős, világos és gépesí­tett istállók, valamint a fejőstehenek gondos ápolása és a fejés helyes tech­nikája van befolyással. Erről a tu­dományos munka világos bizonyíté­kot adott és egyszersmind feltárta, hoqy mi simmentáli teheneink fejő­kéoességét csak felerészben használ­juk ki. C sak a gyakorlati tapasztalatok­kal és azokkal az eredmé­nyekkel foglalkoztunk, amtJyek a tu­dományos kísérletekből erednek és amelyeket ma nagy sikerrel érvénye­sítenek a viglaši állattenyésztési kí­sérleti intézet közelében lévő összes szövetkezetben. A tudomány azonban tovább dol­gozik és újabb ismereteket szerez arról, hogyan működik a tehén tej­mirigye és hogyan változik meg a tej minősége és összetétele a fejés alatt, valamint a nap folyamán. A tudomány megállapít minden fon­tos befolyást, amelynek hatása van a tej minőségére és mennyiségére és új utak után kutat, hogy tovább fo­kozza teheneink hasznosságát. Róbert Vlach, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója. Fogunk-e gőzzel hajtott teherautókat gyártani? Ablak a jövőbe A napenergia az ember szolgálatában Tegyük fet, hogy egy geológiai ex­pedíció tagjai vagyunk. Szátkilomé­teres körzetben sehol egy emberi te­lepülés, sehol egy fa, amellyel tüzet gyújthatnánk. A nap magasap áll az égen, közeledik az ebéd ideje .,. Mit teszünk? Kinyitjuk ezt a csodálatos bőröndöt... Szergej Po jarkov, a taskenti hélio­technikai laboratórium helyettes igaz­gatója, közepes nagyságú bőröndöt helyezett a padlóra. A zárak felkat­tantak s a bőrönd kinyílt. A bőrönd két oldalára homorú tükrök voltak erősítve, közöttük pedig egy üveggel bélelt, hengeralakú edény állott. Pojarkov megtöltötte az edényt vízzel, majd hozzálátott burgonyát hámozni. 20 perc múlva sistergés és bugyborékolás hallatszott a kazán belsejéből. Felforrt benne a víz. — Kész a tea — mondotta. — Most készítsük el az ebédet. Tisztított burgonyával teli lábast tett a földre, a bőrönd mellé, majd egy laposvégü fémcsövet dugott a burgonya közé és a lábast letakarta fedővel. A csövet, vagy amint Pojar­kov nevezte, a „fözőkanalat", hosszú gumicső kötötte össze a bőrönddel. — Ez az egész gépezet. Húsz perc múlva asztalhoz ülhetünk — mondot­ta Pojarkov. — Amint látják, egy ilyen tábori tűzhely működtetéséhez nincs szükség sem fűtőanyagra, sem villamos energiára. A homorú tükrökre eső napsuga­rak forró sugárkévékben fokuszolód­nak a kazán falán. A lábasban gumi­csövön keringő vízgőz főzi meg az ételt. ... A laboratórium kis épülete mel­letti teraszon különböző készülékek, amelyek segítségével a szovjet tu­ÜJ SZÖ 1956. május 5. írta: G. SZAHOV dósok szolgálatukba állítják a nap energiáját. Egy háromlábú állványon mintegy két méter átmérőjű parabo­la alakú kupa áll. Belseje tükrökkel kibélelve. — 3—5 személyből álló család szá­mára elég ez a „csodakonyha" — magyarázza Pojarkov. — A para­boloid alakú tükör gyújtópontjában egyesíti a reá eső napsugarakat. Ah­hoz, hogy a kis szamovárban levő 2,5 liter víz feljöjjön, mindössze 30 percre van szükség. A terasz egy másik részén, erős vasrúdra erősített, tíz méter átmérő­jű, mozgatható betonfélgömb látha­tó. A félgömb belső felülete vissza­veri a napsugarakat. A félgömb kö­zéppontja fölött csóalakú fémkazán áll, amelyből vízvezetékcsövek indul­nak ki. Ez a nagy paraboloid — világosít fel a kutató — a laboratórium épü­letét fűti. A napsugarak felmelegítik a kazánban levő vizet s ez a csőve­zetéken keresztül egy földalatti víz­tartály melegítő csövein folyik vé­gig. Ezek a csövek „fűtik" a víztar­tály vizét. Minden ezutáni művelet pontosan úgy megy végbe, mint a rendes központi fűtésnél. Nyáron, kánikula idején, ez a berendezés a laboratórium helyiségeinek hűtésére szolgál. A tízméteres parabolikus tükör nemcsak a laboratórium fűtésére szolgál. Ennek segítségével a labora­tórium kísérleteket végzett a közeli konzervgyár jégellátásának biztosítá­sára is. A tükörhöz kapcsolt jég­gyártó berendezés t óra alatt 150 ki­ló jeget adott. Ez kétségtelenül kevés, de a kísérlet megnyitotta az utat a további ilyen irányú kutatások felé. A paraboláid gyújtópontjában ke­letkező magas hőmérséklet felhass­Megszoktuk már, hogy a robbanómotoros autót úgy tekintsUk, mint az egyedüli megoldási lehetőséget. Ez nem is csoda, hisz a mai autó­motor 60 év fejlődésének eredménye. Valamikor azonban nem ez volt a helyzet. Az automobilizmus fejlődésének kezdetén találkoztunk gőz­hajtásos automobillal is. Ez az autó azonban elvesztette a versenyt a robbanómotoros automobillal szemben, amely könnyebb és könnyen irá­nyítható. A robbanómotoros autó mindeddig fölényben van a gőzhaj­tásossal szemben: jóllehet üzemanyaga sokkal drágább. nálásával a laboratórium fémolvasz­tási és hegesztési kísérleteket is vég­zett. — Nehéz előre látni, hogy a közeljövő milyen távlatokat nyit a napenergia jelhasználása szempontjából — mon­dotta Pojarkov. — A Szovjetunió déli vidékein, pihenpházakban és sza­natóriumokban, kolhozokban és szov­hozokban, száz meg száz napenergián alapuló vízmelegítő berendezés mű­ködik. Ezek meleg vizet szolgáltatnak a zuhanyok, fürdők, konyhák és a legkülönbözőbb más háztartási szük­ségletek számára. A kazahsztáni, kire,' iai és üzbe­kisztáni orvosok sikerrel alkalmazzák a napreflektort a különböző bőrbe­tegségek gyógykezelésére. Ezt a gé­pet B. Buhman szovjet heliotechni­kus szerkesztette. A szovjet heliotechnikusok most olyan nagyarányú hőtermelö beren­dezés előállításán dolgoznak, amely óránként 20 tonna gőz fejlesztésére alkalmas. jerevanban, Szovjet Örményország fővárosában, nemsokára megkezdődik egy napenergián alapuló hőerőmű építése. Ez a naperőmű az ipar szá­mára villamos áramot termel majd, nagy magasságba felemeli az alpesi termőföldek öntözéséhez szükséges vizet, jeget termel és ugyanakkor lehetőséget nyújt a napenergiával kapcsolatos tudományos vizsgálatok folytatására. A szovjet tudósok összeállították a Szovjetunió napenergia-térképét. Ez a térkép szemlélteti a napenergia kihasználásának lehetőségeit a Szov­jetunió különböző vidékein és azt mutatja, hogy az 50. szélességi fok­tól délre elterülő hatalmas területen számottevő lehetőségek nyíltak a napenergia felhasználására. (Előre) A GÖZHAJTÁSOS automobil, ahogy eddig a kísérletek folyamán kitűnt, a robbanómotorral szemben két szempontból volt hátrányban. Először is egy olyan tüzelő berendezésre, katlanra és gőzgépre volt szükség, amely sok helyet foglalt el és emel­lett állandóan rengeteg vizet fo­gyasztott. Ezen fontos hiányossá­gok ellenére bebizonyosodott, hogy a gőzhajtásos automobil életképes, mint ahogy azt a háború előtt Prágá­ban használt „Sentinel" kocsik példá­ja igazolja, amelyeket nálunk 1927 óta gyártottak. Ez a gép jónak bizo­nyult. A Szovjetunióban NAMI 12. jelzés alatt gőzhajtású teherautót szerkesz­tettek. amelyben fával tüzeltek. A gőzhajtásos autó mellett a következő fontos indokok szólnak: erős induló képesség, nagy teljesítmény, alacsony sebesség mellett is rugalmas gördü­lés, de elsősorban az a lehetőség, hogy helyi tüzelőanyagot használha­tunk fel, amiből sokkal nagyobb kész­letek vannak, mint a cseppfolyós üzemanyaqból. A hideg gépet két oerc alatt üzembe lehet helyezni. A jó minőségű cseppfolyós üzem­anyag teremtette meg a jelenlegi autót, amelynek további léte azonban a cseppfolyós üzemanyag szállításától függ. Általánosan ismert tény, hogy a szénnel szemben a cseppfolyós anyagok természetes készletei cse­kélyek és hogy a nagy és állandóan növekvő fogyasztás mellett okvetle­nül eljön az a oillanat. amikor olyan hajtőerőhöz kell folyamodni, amely­ből sokkal nagyobb 'készletek állnak rendelkezésünkre, vagyis a szénhez. E IÉREN dolgozik nálunk J. Cer­mák tanár, a Prágai Műszaki Főiskola gépészeti fakultása katlanokkal fog­lalkozó katedrájának vezetője. Nézete szerint ma gyárthatunk olyan gőzzel hajtott automobilt, amely minden té­ren megközelíti a robbanómotoros autót. És hogy ez az irány lehetsé­ges és időszerű, azt megerősítik az USA-ból érkező hírek, ahol 1960-ig gőzhajtásos személyautókat akarnak piacra dobni. Miben rejlik Čermák tanár tervei­nek lényege? Abból a tényből indul ki, hogy a teherautók annál jobban érvényesülnek, minél nagyobb a te­herbíró képességük. A külföldön 25 és 50 tonnás teherautók is ismerete­sek. Az ilyen hatalmas autók lénye­ges változást jelentenének a szállí­tás terén. Az ilyen nagy egységek­nél természetesen nagyon drága len­ne a cseppfolyós üzemanyag. Viszont itt sokkail kedvezőbbek a viszonylagosan nehezebb és nagyobb teret elfoglaló hajtómotor elhelyezési lehetőségei. Ami a motor megoldását illeti, Čer­mák tanár egészen újfajta tüzelőbe­reidezést és katlanszerkezetet ajánl. Tüzelőanyagul finom, őrölt, 2—4 mm szemcséjű szenet akar felhasználni. A TÜZELŐBERENDEZÉS, ami a ja­vasolt megoldási lehetőség legfonto­sabb új eleme, olvasztási elven ala­pulna. Ez annyit jelent, hogy a ha­mu folyékony lenne és egy tartály­ban gyűlne össze, ahonnan kihűlt ál­lapotban, tömb alakban, megfelelő helyen kiengednék. Az olvasztási el­járás ebben az esetben a szén olyan elégését biztosítaná, hogy a tüzelő­térben maradna a hamunak több mint 95 százaléka, úgyhogy a környe­zetet nem szennyezné be a kihulló hamu. A tüzelés magas hőfoka és az autó katlanának új szerkezete lehető­vé teszi egy nagyon rugalmas gép összeállítását, amely könnyű és kis . terjedelmű volna. A teljes automati­zálással lehetővé tennék és leegysze­rűsítenék a gőzgenerátor- és az egész autókezelést. A sikeres megoldást a korszerű, gyorsjáratú és könnyű gőz­gép párhuzamos fejlődése biztosítja. Jelenleg az a helyzet, hogy 1956. vó­aéig elkészíthetjük az autó alapvető alkatrészeit és 1957-ben kipróbálhat­juk a gyakorlatban az 5 tonnás gőz­meghajtású teherautót. • • a AZ IDEGES SZIVZAVAR0KR0L Szívpanaszok pihenés közben Az ideges szívzavarokban szenvedő egyének száma vüágszerte emelkedőben van. A legkülönbözőbb statisztikák sze­rint az ideges eredetű szívzavarok száma a második" világháború óta több mint kétszeresére nőtt. Ma már pontosan tudjuk, hogy a központi idegrendszer milyen módon áll közvetlen összeköttetésben a szív­veJ és azt is tudjuk, hogy ha a központi idegrendszert állandóan ismétlődő tar­tós inger vagy izgalom éri, ez befolyá­solhatja a szív működését Szapora, las­sú vagy rendetlen szívműködés jöhet létre. De megváltozhat a szív izomza­tának vérellátása is. Az ideges szívzavarokban szenvedő beteg a legkülönfélébb és legváltozato­sabb módon panaszolja el érzéseit. A leggyakoribb ilyen panasz a szívdobo­gás, ami nem munkavégzéskor, hanem legtöbbször éppen pihenéskor jelentke­zik. Gyakori panasz a szívtáji fájda­lom. Szúrásról, nyomásról, szorító ér­zésről panaszkodik a beteg. Ezt is többnyire pihenés közben érzi. Igen gyakori panasza az „ideges szívű" em­bernek, hogy úgy érzi. nem tud eléggé mélyet lélegzeni, nem tudja teleszívni a tüdejét levegővel. Ezen az állapoton sóhajtással próbál segíteni. Ez az úgy­nevezett ,.sóhajtás! kényszer" jellemző a szívidegességre. Az ideges zavarok és a szervi betegségek elkülönítése Nem mindig könnyű az ideges ere­detű szívzavarokat a szervi szívbeteg­ségektől elkülöníteni. De nagy lelkiis­meretességgel és körültekintéssel csak­nem műidig lehetséges. Soikszor már a panaszok előadási módjából, azok ki­színezéséből könnyen rájön az orvos, hogy ideges szívpanaszokról van szó. Az ideges ember szívdobogása fő­leg pihenéskor jelentkezik, míg a szervi szívbetegségeknél in-kább munkavégzés közben. A szívtáji fájdalom ideges eredetére utal, ha a beteg főleg szúrásról panasz­kodik és egy ujjal meg tudja mutatni azt a pontot, ahol a fájdalmat érzi. Az ideges eredetű szívzavarok és a szervi szívmegbetegedések elkülöníté­sére természetesen felhasználja az or­vos a rendelkezésére álló újabb vizsgá­ló eljárásokat is. A röntgenátvilágítás tisztázza az egyes szívrászek nagyságát és alakját is. Az elektrokardiogramm felvilágosítást ad a szívizomzat, a ko­szorús erek valamint a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének álla­potáról. Az egyes szívrészeket elválasz­tó billentyűk és szájadékok megbete­gedésére a szívhangok meghallgatása útján következtethetünk. ^ gyógyítás néhány fontos alapelve Minthogy az ideges szívpanaszok esetében eléggé bonyolult betegség­csoportról van szó, nem beszélhetünk egységes gyógyítási módról. Néhány fontos alapelvet mégis le kell szöve­gezni. Lényeges feladat elősorban, hogy a betegnek meggyőző módon magyaráz­zuk meg, hogy nem szenved szervi szívmegbetegedésben, és így semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, ami féle­lemmel tölthetné el. A másik fontos szempont, hogy nem szabad a beteg panaszait semmibe vermi. Az ilyen mód­szer helytelen, a beteg, aki panaszait valóban érzi, visszavonul, sőt sértve érzi magát s így ideges eredetű pa­naszai még fokozódnak. Természetesen ne-n sorolhatjuk fel a vóavítás valamennyi módját, csak utalunk arra, hogy a központi ideg­rendszerre ható nyugtatók az ideges szívpanaszokra rendkívül jó hatásúak. A színmüködést befolyásoló, idegekre ható gyógyszerek is kedvezően befo­lyásolják az ideges szívpanaszokat. A nikotin, az alkohol, a kávé és tea az ideges szívpanaszok nagy többségénél káros hatású. Jó, ha a beteg ezeknek a túlzott fogyasztásáról lemond. Dr. László Bé.la.

Next

/
Thumbnails
Contents