Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-05 / 125. szám, szombat

Hogyan támogatja tudományunk a mezőgazdaságot a gyakorlatban A

mezőgazdasági tudományos kutatás ez idő szerint nagyobbára a Szlovák Tudományos Akarniában összpontosul. Az Akadémiát ugyan elsősorban az elméleti kutatás alapjának fejlesztésével bízták meg, aminek meg kell előznie a gyakorlatot és e gyakorlat számára új termelési utakat keres, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy működésében nem támaszkodik a gyakorlatra. Sőt ellenkezőleg, főképp a mezőgazdaság terén tudományunknak ma elsőrendű rendeltetése figyelemmel lenni az időszerű termelési szükségletekre. Már a múlt év is eredményezett néhány figyelemreméltó mezőgazdasági kutatási sikert, amelyek segítségével termelésünk gyorsan előre halad majd, 'ha a mezőgazdasági szervezetek közvetítésével elsajátítja a kutatások eredményeit. Az állattenyésztési termelést kutató viglaši intézetben már több mint két éve dolgoznak azon, hogyan fokozzák a szlovákiai típusú 6immentáli tejelő tehenek hasznosságát. A Ján Píesník mérnök által végzett kísérletek pl. igazolják azt a tény, hogy teheneink átlagban háromszor annyi tejet szolgáltathatnak, mint most. A tudományos kutatásokból eredő tapasztalatok részben való felhasználása is már nagymértékben növeli a tejhozamot. Elsősorban az a tapasztalat bizonyult igaznak, hogy borjazás előtt a tehenet száraz takarmánnyal kell etetni, vagyis a tehén nem kap zöldtakarmányt, azért, hogy ne tejeljen és teljes erejét a magzat fejlesztésére használja fel. Ez a gyakorlatban még nem terjedt el, annak ellenére, hogy a száraz takarmánnyal etetett tehéntől származó borjak magas súlyátlagot érnek el már születésükkor. A borjazás előtti időszakban nagy figyelmet szentelt a kísérlet a takarmányozásnak. Hogyha ez az előkészítő időszak télre esett, szénával és száraz lóherével, takarmányszalmával, répával, silótakarmánnyal és vegyes magtakarmánnyal takarmányoztak. Nyári időszakban a takarmányozásnál zöld őszi és tavaszi vegyestakarmányt, silókukoricát és ugyanolyan mennyiségű magtakarmányt használtak, mint télen. A vegyes takarmány közé ásványi takarmányt, mint pl. meszet és sót kevertek. A kiadós takarmányozáshoz a kutatóintézet dolgozói biztosították az állatok rendes kihajtását, télen két órára, nyáron pedig kint hagyták nappal és éjjel is, kivéve a takarmányozási vagy tisztogatási időt és a közvetlenül a borjazás előtti időszakot. A

kísérlet további fázisa volt a fejés tökéletes előkészítése, amelynek sikere a tudományos ismeretek gyakorlatának tökéletes tudásától függ. A tehén takarmányozását 6—8 kg szénában és 30—35 kg nedvdús takarmányban állapították meg a téli időszakra és 60—65 kg zöldtakarmányban a nyári időszakban. A magvastakarmány # mennyiségét minden tehénnel eszerint állapították meg, mennyire képes feldolgozni a takarmányt tejre. Ezután bevezették a fejés helyes technikáját. A fejést 1/2—IV2 órával a borjazás után kell megkezdeni, aszerint, hogy a tehén milyen állapotban van. Az első napokban naponta 5—8-szor, később naponta négyszer kell fejni, ha a tehén tögyének funkciója normális állapotba kerül. A kísérleti intézet fejőnői a tőgyet 40—45 fok meleg vízzel mosták, külön edénybe szedték azt a tejet, amit előbb fejtek ki és előbb elI végezték a tőgy előkészítő maszszázsát, körülbelül egy fél liter tej kifejése után a középmasszázst és a további negyedliter után, a mély, a befejező masszázst. A fejönök olyan ügyességre tettek szert a fejésben, hogy egy perc alatt 1,1 liter tejet fejnek. A fejést teljes tenyérrel végezték. Ez az egész kutatási kísérlet lényegében Malinylnova szovjet kolhoztag módszere. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezt a módszert gyakran helytelenül úgy magyarázzák, mintha tisztán csak a tőgy masszázsáról volna szó. Az igazság azonban az, hogy a tehenek magas tejelésére elsősorban a helyes takarmányozás, az egészséges környezet, a szellős, világos és gépesített istállók, valamint a fejőstehenek gondos ápolása és a fejés helyes technikája van befolyással. Erről a tudományos munka világos bizonyítékot adott és egyszersmind feltárta, hoqy mi simmentáli teheneink fejőkéoességét csak felerészben használjuk ki. C

sak a gyakorlati tapasztalatokkal és azokkal az eredményekkel foglalkoztunk, amtJyek a tudományos kísérletekből erednek és amelyeket ma nagy sikerrel érvényesítenek a viglaši állattenyésztési kísérleti intézet közelében lévő összes szövetkezetben. A tudomány azonban tovább dolgozik és újabb ismereteket szerez arról, hogyan működik a tehén tejmirigye és hogyan változik meg a tej minősége és összetétele a fejés alatt, valamint a nap folyamán. A tudomány megállapít minden fontos befolyást, amelynek hatása van a tej minőségére és mennyiségére és új utak után kutat, hogy tovább fokozza teheneink hasznosságát. Róbert Vlach, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója. Fogunk-e gőzzel hajtott teherautókat gyártani? Ablak a jövőbe A napenergia az ember szolgálatában Tegyük fet, hogy egy geológiai expedíció tagjai vagyunk. Szátkilométeres körzetben sehol egy emberi település, sehol egy fa, amellyel tüzet gyújthatnánk. A nap magasap áll az égen, közeledik az ebéd ideje .,. Mit teszünk? Kinyitjuk ezt a csodálatos bőröndöt... Szergej Po jarkov, a taskenti héliotechnikai laboratórium helyettes igazgatója, közepes nagyságú bőröndöt helyezett a padlóra. A zárak felkattantak s a bőrönd kinyílt. A bőrönd két oldalára homorú tükrök voltak erősítve, közöttük pedig egy üveggel bélelt, hengeralakú edény állott. Pojarkov megtöltötte az edényt vízzel, majd hozzálátott burgonyát hámozni. 20 perc múlva sistergés és bugyborékolás hallatszott a kazán belsejéből. Felforrt benne a víz. — Kész a tea — mondotta. — Most készítsük el az ebédet. Tisztított burgonyával teli lábast tett a földre, a bőrönd mellé, majd egy laposvégü fémcsövet dugott a burgonya közé és a lábast letakarta fedővel. A csövet, vagy amint Pojarkov nevezte, a „fözőkanalat", hosszú gumicső kötötte össze a bőrönddel. — Ez az egész gépezet. Húsz perc múlva asztalhoz ülhetünk — mondotta Pojarkov. — Amint látják, egy ilyen tábori tűzhely működtetéséhez nincs szükség sem fűtőanyagra, sem villamos energiára. A homorú tükrökre eső napsugarak forró sugárkévékben fokuszolódnak a kazán falán. A lábasban gumicsövön keringő vízgőz főzi meg az ételt. ... A laboratórium kis épülete melletti teraszon különböző készülékek, amelyek segítségével a szovjet tuÜJ SZÖ 1956. május 5. írta: G. SZAHOV dósok szolgálatukba állítják a nap energiáját. Egy háromlábú állványon mintegy két méter átmérőjű parabola alakú kupa áll. Belseje tükrökkel kibélelve. — 3—5 személyből álló család számára elég ez a „csodakonyha" — magyarázza Pojarkov. — A paraboloid alakú tükör gyújtópontjában egyesíti a reá eső napsugarakat. Ahhoz, hogy a kis szamovárban levő 2,5 liter víz feljöjjön, mindössze 30 percre van szükség. A terasz egy másik részén, erős vasrúdra erősített, tíz méter átmérőjű, mozgatható betonfélgömb látható. A félgömb belső felülete visszaveri a napsugarakat. A félgömb középpontja fölött csóalakú fémkazán áll, amelyből vízvezetékcsövek indulnak ki. Ez a nagy paraboloid — világosít fel a kutató — a laboratórium épületét fűti. A napsugarak felmelegítik a kazánban levő vizet s ez a csővezetéken keresztül egy földalatti víztartály melegítő csövein folyik végig. Ezek a csövek „fűtik" a víztartály vizét. Minden ezutáni művelet pontosan úgy megy végbe, mint a rendes központi fűtésnél. Nyáron, kánikula idején, ez a berendezés a laboratórium helyiségeinek hűtésére szolgál. A tízméteres parabolikus tükör nemcsak a laboratórium fűtésére szolgál. Ennek segítségével a laboratórium kísérleteket végzett a közeli konzervgyár jégellátásának biztosítására is. A tükörhöz kapcsolt jéggyártó berendezés t óra alatt 150 kiló jeget adott. Ez kétségtelenül kevés, de a kísérlet megnyitotta az utat a további ilyen irányú kutatások felé. A paraboláid gyújtópontjában keletkező magas hőmérséklet felhassMegszoktuk már, hogy a robbanómotoros autót úgy tekintsUk, mint az egyedüli megoldási lehetőséget. Ez nem is csoda, hisz a mai autómotor 60 év fejlődésének eredménye. Valamikor azonban nem ez volt a helyzet. Az automobilizmus fejlődésének kezdetén találkoztunk gőzhajtásos automobillal is. Ez az autó azonban elvesztette a versenyt a robbanómotoros automobillal szemben, amely könnyebb és könnyen irányítható. A robbanómotoros autó mindeddig fölényben van a gőzhajtásossal szemben: jóllehet üzemanyaga sokkal drágább. nálásával a laboratórium fémolvasztási és hegesztési kísérleteket is végzett. — Nehéz előre látni, hogy a közeljövő milyen távlatokat nyit a napenergia jelhasználása szempontjából — mondotta Pojarkov. — A Szovjetunió déli vidékein, pihenpházakban és szanatóriumokban, kolhozokban és szovhozokban, száz meg száz napenergián alapuló vízmelegítő berendezés működik. Ezek meleg vizet szolgáltatnak a zuhanyok, fürdők, konyhák és a legkülönbözőbb más háztartási szükségletek számára. A kazahsztáni, kire,' iai és üzbekisztáni orvosok sikerrel alkalmazzák a napreflektort a különböző bőrbetegségek gyógykezelésére. Ezt a gépet B. Buhman szovjet heliotechnikus szerkesztette. A szovjet heliotechnikusok most olyan nagyarányú hőtermelö berendezés előállításán dolgoznak, amely óránként 20 tonna gőz fejlesztésére alkalmas. jerevanban, Szovjet Örményország fővárosában, nemsokára megkezdődik egy napenergián alapuló hőerőmű építése. Ez a naperőmű az ipar számára villamos áramot termel majd, nagy magasságba felemeli az alpesi termőföldek öntözéséhez szükséges vizet, jeget termel és ugyanakkor lehetőséget nyújt a napenergiával kapcsolatos tudományos vizsgálatok folytatására. A szovjet tudósok összeállították a Szovjetunió napenergia-térképét. Ez a térkép szemlélteti a napenergia kihasználásának lehetőségeit a Szovjetunió különböző vidékein és azt mutatja, hogy az 50. szélességi foktól délre elterülő hatalmas területen számottevő lehetőségek nyíltak a napenergia felhasználására. (Előre) A GÖZHAJTÁSOS automobil, ahogy eddig a kísérletek folyamán kitűnt, a robbanómotorral szemben két szempontból volt hátrányban. Először is egy olyan tüzelő berendezésre, katlanra és gőzgépre volt szükség, amely sok helyet foglalt el és emellett állandóan rengeteg vizet fogyasztott. Ezen fontos hiányosságok ellenére bebizonyosodott, hogy a gőzhajtásos automobil életképes, mint ahogy azt a háború előtt Prágában használt „Sentinel" kocsik példája igazolja, amelyeket nálunk 1927 óta gyártottak. Ez a gép jónak bizonyult. A Szovjetunióban NAMI 12. jelzés alatt gőzhajtású teherautót szerkesztettek. amelyben fával tüzeltek. A gőzhajtásos autó mellett a következő fontos indokok szólnak: erős induló képesség, nagy teljesítmény, alacsony sebesség mellett is rugalmas gördülés, de elsősorban az a lehetőség, hogy helyi tüzelőanyagot használhatunk fel, amiből sokkal nagyobb készletek vannak, mint a cseppfolyós üzemanyaqból. A hideg gépet két oerc alatt üzembe lehet helyezni. A jó minőségű cseppfolyós üzemanyag teremtette meg a jelenlegi autót, amelynek további léte azonban a cseppfolyós üzemanyag szállításától függ. Általánosan ismert tény, hogy a szénnel szemben a cseppfolyós anyagok természetes készletei csekélyek és hogy a nagy és állandóan növekvő fogyasztás mellett okvetlenül eljön az a oillanat. amikor olyan hajtőerőhöz kell folyamodni, amelyből sokkal nagyobb 'készletek állnak rendelkezésünkre, vagyis a szénhez. E IÉREN dolgozik nálunk J. Cermák tanár, a Prágai Műszaki Főiskola gépészeti fakultása katlanokkal foglalkozó katedrájának vezetője. Nézete szerint ma gyárthatunk olyan gőzzel hajtott automobilt, amely minden téren megközelíti a robbanómotoros autót. És hogy ez az irány lehetséges és időszerű, azt megerősítik az USA-ból érkező hírek, ahol 1960-ig gőzhajtásos személyautókat akarnak piacra dobni. Miben rejlik Čermák tanár terveinek lényege? Abból a tényből indul ki, hogy a teherautók annál jobban érvényesülnek, minél nagyobb a teherbíró képességük. A külföldön 25 és 50 tonnás teherautók is ismeretesek. Az ilyen hatalmas autók lényeges változást jelentenének a szállítás terén. Az ilyen nagy egységeknél természetesen nagyon drága lenne a cseppfolyós üzemanyag. Viszont itt sokkail kedvezőbbek a viszonylagosan nehezebb és nagyobb teret elfoglaló hajtómotor elhelyezési lehetőségei. Ami a motor megoldását illeti, Čermák tanár egészen újfajta tüzelőbereidezést és katlanszerkezetet ajánl. Tüzelőanyagul finom, őrölt, 2—4 mm szemcséjű szenet akar felhasználni. A TÜZELŐBERENDEZÉS, ami a javasolt megoldási lehetőség legfontosabb új eleme, olvasztási elven alapulna. Ez annyit jelent, hogy a hamu folyékony lenne és egy tartályban gyűlne össze, ahonnan kihűlt állapotban, tömb alakban, megfelelő helyen kiengednék. Az olvasztási eljárás ebben az esetben a szén olyan elégését biztosítaná, hogy a tüzelőtérben maradna a hamunak több mint 95 százaléka, úgyhogy a környezetet nem szennyezné be a kihulló hamu. A tüzelés magas hőfoka és az autó katlanának új szerkezete lehetővé teszi egy nagyon rugalmas gép összeállítását, amely könnyű és kis . terjedelmű volna. A teljes automatizálással lehetővé tennék és leegyszerűsítenék a gőzgenerátor- és az egész autókezelést. A sikeres megoldást a korszerű, gyorsjáratú és könnyű gőzgép párhuzamos fejlődése biztosítja. Jelenleg az a helyzet, hogy 1956. vóaéig elkészíthetjük az autó alapvető alkatrészeit és 1957-ben kipróbálhatjuk a gyakorlatban az 5 tonnás gőzmeghajtású teherautót. • • a AZ IDEGES SZIVZAVAR0KR0L Szívpanaszok pihenés közben Az ideges szívzavarokban szenvedő egyének száma vüágszerte emelkedőben van. A legkülönbözőbb statisztikák szerint az ideges eredetű szívzavarok száma a második" világháború óta több mint kétszeresére nőtt. Ma már pontosan tudjuk, hogy a központi idegrendszer milyen módon áll közvetlen összeköttetésben a szívveJ és azt is tudjuk, hogy ha a központi idegrendszert állandóan ismétlődő tartós inger vagy izgalom éri, ez befolyásolhatja a szív működését Szapora, lassú vagy rendetlen szívműködés jöhet létre. De megváltozhat a szív izomzatának vérellátása is. Az ideges szívzavarokban szenvedő beteg a legkülönfélébb és legváltozatosabb módon panaszolja el érzéseit. A leggyakoribb ilyen panasz a szívdobogás, ami nem munkavégzéskor, hanem legtöbbször éppen pihenéskor jelentkezik. Gyakori panasz a szívtáji fájdalom. Szúrásról, nyomásról, szorító érzésről panaszkodik a beteg. Ezt is többnyire pihenés közben érzi. Igen gyakori panasza az „ideges szívű" embernek, hogy úgy érzi. nem tud eléggé mélyet lélegzeni, nem tudja teleszívni a tüdejét levegővel. Ezen az állapoton sóhajtással próbál segíteni. Ez az úgynevezett ,.sóhajtás! kényszer" jellemző a szívidegességre. Az ideges zavarok és a szervi betegségek elkülönítése Nem mindig könnyű az ideges eredetű szívzavarokat a szervi szívbetegségektől elkülöníteni. De nagy lelkiismeretességgel és körültekintéssel csaknem műidig lehetséges. Soikszor már a panaszok előadási módjából, azok kiszínezéséből könnyen rájön az orvos, hogy ideges szívpanaszokról van szó. Az ideges ember szívdobogása főleg pihenéskor jelentkezik, míg a szervi szívbetegségeknél in-kább munkavégzés közben. A szívtáji fájdalom ideges eredetére utal, ha a beteg főleg szúrásról panaszkodik és egy ujjal meg tudja mutatni azt a pontot, ahol a fájdalmat érzi. Az ideges eredetű szívzavarok és a szervi szívmegbetegedések elkülönítésére természetesen felhasználja az orvos a rendelkezésére álló újabb vizsgáló eljárásokat is. A röntgenátvilágítás tisztázza az egyes szívrászek nagyságát és alakját is. Az elektrokardiogramm felvilágosítást ad a szívizomzat, a koszorús erek valamint a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének állapotáról. Az egyes szívrészeket elválasztó billentyűk és szájadékok megbetegedésére a szívhangok meghallgatása útján következtethetünk. ^ gyógyítás néhány fontos alapelve Minthogy az ideges szívpanaszok esetében eléggé bonyolult betegségcsoportról van szó, nem beszélhetünk egységes gyógyítási módról. Néhány fontos alapelvet mégis le kell szövegezni. Lényeges feladat elősorban, hogy a betegnek meggyőző módon magyarázzuk meg, hogy nem szenved szervi szívmegbetegedésben, és így semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, ami félelemmel tölthetné el. A másik fontos szempont, hogy nem szabad a beteg panaszait semmibe vermi. Az ilyen módszer helytelen, a beteg, aki panaszait valóban érzi, visszavonul, sőt sértve érzi magát s így ideges eredetű panaszai még fokozódnak. Természetesen ne-n sorolhatjuk fel a vóavítás valamennyi módját, csak utalunk arra, hogy a központi idegrendszerre ható nyugtatók az ideges szívpanaszokra rendkívül jó hatásúak. A színmüködést befolyásoló, idegekre ható gyógyszerek is kedvezően befolyásolják az ideges szívpanaszokat. A nikotin, az alkohol, a kávé és tea az ideges szívpanaszok nagy többségénél káros hatású. Jó, ha a beteg ezeknek a túlzott fogyasztásáról lemond. Dr. László Bé.la.