Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-05 / 125. szám, szombat

Bányászaink sikerei áprilisban Bányászaink áprilisban további munkasikereket értek el. Általánosságban 103,9 százalékra telje­sítették a tervet és 208 332 tonna szenet fej­tettek terven felül. Az ostrava-karvinai bánya­körzet trösztjei 101,4 százalékra teljesítették feladataikat. A legjobb eredményeket a Karvina-tröszt érte el. A terven felüli fejtéshez jelentősen hozzájárul­tak a General Jeremenko és Doubra­va bányák dolgozói. A sokolovói bá­nyakörzet bányászai a múlt havi ter­vet 105,9 százalékra teljesítették és 35 877 tonna szenet fejtettek terven felül. A földrétegek eltávolításánál leg­jobb e • ;i-nSny{!;» t az északcsehor­szági barnaszénkörzet bányászai él­ték el, akik 121,8 százalékra telje­sítették tervfeladataikat és az adós­ságuk fedezésére 929 387 köbméter földet takarítottak el. Az eltakarítási munkáknál még 781718 köbméterrel adósak. (ČXK) A Duna 30 kilométeres szokasza eqy teremben Bányásztanulók magas teljesítménye a szcnkutatásnál Az állami munkaerőtartalékok kar­vinai 8-as számú szakintézete bá­nyásztanoncainak csoportja, mely Jo­sef Gluszne furómester vezetésével a Stonava-Kelet bányamezőn végzett kísérleti fúrásnál dolgozik, áprilisban kiváló teljesítményt ért el. A „Cra­elius 1200" jelzésű csehszlovák kísér­leti fúrószerkezet segítségével egy hó­nap alatt 103,1 méter földet fúrt át. Ez. 28,1 méterrel több, mint amit a terv előír és csupán 4,8 m-rel kevesebb mint Antonín Henko fúrómester cso­portjának ugyanilyen fúrószerkezettel elért rekordteljesítménye. A bányász­tanoncok emellett még kiadós szén­rétegre leltek. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja egyik nagytermében rendezte be a Vízgazdálkodási Kutatóintézet egyik laboratóriumát. A kutatólabo­ratóriumban felállították a Duna 30 kilométeres szakaszának 40 méteres modelljét. A modell a Duna kavics­lerakodásnak és hidrológiai sajátossá­gainak tanulmányozására szolgál. Az itt szerzett adatokat felhasználják a Dunán építendő vízierőmű építésé­nél. Képünk a Duna 30 kilométeres szakaszának modelljét mutatja be. 323 új szövetkezeti tag az ógyallai járásban Az ógyallai járásban lévő EFSZ­ek, gazdálkodásúkkal tavaly újabb kis- és középparasztokat győztek meg a közös gazdálkodás előnyei­ről. Ezt bizonyítja az is, hogy a szövetkezet tag- és földalapja eb­ben az 'vben nagymértékben sza­porodott. Az év első négy hónap­jában a járásban levő EFSZ-ekbe 323 földműves lépett be 372,5 hek­tárnyi területtel. Naszvadon 115 új tag kezdte meg a szövetkezeti tagokkal együtt a tavaszi munkákat, Marcelován 36 új tag, Modranyban 28, Perbetén és Szentpéteren pedig 25 új tag vett részt először a tavaszi mun­kákban. 25 hektáron vetnek silókukoricát A nádszegi szövetkezet tagjai min­den évben nagy figyelmet szentelnek a takarmányalap biztosítására. Tud­ják, hogy az állatállomány hasznossá­gának lényeges emeléséhez elegendő nedvdús takarmány -"ükséges, A ta­karmányaüap biztos , sára természe­tesen már most „"rndolni kell. A szö­vetkezeti tagok a napokban 25 hek­táron elvetik a silókukoricát. Ebben az évben minden állatra 50— 50 mázsa jó minőségű silótakarmányt készítenek. A silózási munkák már a hónap végén megkezdődnek. Az őszi bükkönyt sem hagyták megöregedni, nagy részét lesílózzák. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. m Gyakrabban JÁRJANAK A NÉP KOZE Enyhe, kellemes tavaszi délelőt­tön indultunk Királyhelmecről Kis­géresre. Sokat hallani e falu népének életéről, vendégszeretetéről, szorgal­máról és a becsületes munkára való törekvéséről. Ugyanakkor keveset beszélnek a szövetkezeti gazdálkodás­ról. Ezért vitt a kíváncsiság Kisgé­resre, hogy közelebbről megismerjem az itteni embereket, szokásaikat, élet­módjukat. A falu felé közeledve megálltunk a határban, hogy jobban megnézhes­sük a tájat. Jobbfelől az út mentén szőlőtelepítések, balról pedig szántó­földek terülnek el. A mezőn tarka csoport vonja ma­gára figyelmünket. Arrafelé tartunk. Csakhamar szembetaláljuk magunkat Géresi Istvánnal, a szövetkezet el­nökével. A kölcsönös üdvözlés után tájékoztat bennünket a tavaszi mun­kálatokról. — A korai burgonyát ültetjük — s végigtekint a 10 hektáros táblán. — Ha minden jól megy, estére ké­szen leszünk vele. így gondolja ezt Bácskái János csoportvezető is, aki szintén bekapcsolódik a beszélgetés­be. Géresi elvtárs lelkesen magyaráz s igyekszik kérdéseinkre kimerítő vá­laszt adni. — Több, mint 100 tagunk dolgozik ma a határban, ezekből 70 asszony és lány a burgonyát ülteti, — mások a cukorrépavetésnél, a többiek pedig a földek előkészítésénél és más mun­kákban foglalatoskodnak — mondja Géresi elnök. Géresi István megelégedetten jár­kel a szövetkezetesek között. Irányít, szervez, tanácsot ad, mindenkihez van egy-két szava. Meghallgatják, taná­csát elfogadják. Nincs itt hiba a munka körül. Megy minden, mint a karikacsapás. Amikor az őszi vetések mellett járunk, újra megszólal: — Hatvannyolc hektáron kifagyott a búza, ami bizony elég gondot okoz nekünk. Azután felvilágosít, hogy ezt a területet kukoricával vetik be, ez a legkifizetóbb s bőséges takarmányt is jelent. Kisgéresen ebben az évben a szántóknak mintegy 30 százalékán vetnek kukoricát. Mig más szövetke­zetekben azon sopánkodnak, mit csi­náljanak a kifagyott ősziekkel, addig Kisgéresen ezt is megoldották s már hozzá is láttak a kukoricavetés elő­készületeihez. Közben elérkezett az ebéd ideje. A tagok kisebb csoportokba verőd­nek, tüzek gyúlnak, és a sült sza­lonna kellemes illata tölti be a leve­gőt. Asszonyok-lányok vígan csöpög­tetik a zsírt a kenyérre. Mint egy nagy család. Eszükbe sem jut haza­f menni. Közbe-közbe csengő kacagás j vegyül a beszélgetésbe. Szabó Ilona, ' Kiss Papp Albertné, Géresi Irén, Ko­j vács Klára és Mislai Erzsébet bátran i válaszolgatnak kérdéseinkre. A tava­i szi naptól megbarnult arcokon öröm, j amikor szövetkezetükről beszélnek. — Ha bevégezzük a munkát, tart­sanak velünk egy kis borkóstolóra — hangzik többfelől is a meghívás. Olyan kedvesen, olyan szívesen-barátságo­san invitálnak, hogy ember legyen a talpán, aki ilyen meghívást visszauta­sít. Ebéd után ki-ki siet vissza a munkájához, mi pedig tovább járjuk a határt. Sok szépet látunk. Gondosan müveit földek sokat ígérő terméssel biztatnak. Amerre a szem ellát, min­den a kisgéresiek szorgalmáról és munkaszeretetéről beszél. S mégis úgy tűnik, mintha Géresi elvtárs nem volna megelégedve. Valamit szeretne mondani, valami nyomja a szívét. Bíztatásunkra rászánja magát s be­szélni kezd. i- Úgy sem segítenek, kár róla beszélni — legyint csüggedten. Végül enged a kérésnek s kiönti lelkét. — Jól dolgozunk. Szép eredmé­nyekről adunk számot. Csaknem az egész község földművesei beléptek szövetkezetünkbe — mondja Géresi elvtárs belemelegedve. — S mégis olyan kevés szó esik a mi szövetke­zetünkről. Ügy fest a dolog, mintha nem volna pártfogónk a járási nem­zeti bizottságon. Ezt bizony megérez­zük a szövetkezeteknek kijáró elő­nyök juttatásában is. Az igazság csendül Géresi elvtárs szavaiból. Most már megoldódik a nyelve és szép sorjában elmondja, hogy a királyhelmeci járásban a lele­szi, a bacskai és még egynéhány szö­vetkezetet dédelgetnek — míg a kis­géresiek a mostohagyerekek. Nem lá­togatják őket. nem látják el tanácsok­kal, mint a többieket. Pedig Kisgére­sen minden azt mutatja, nem alább való a szövetkezet, mint a többi, s a földművesek olyan tettrekészek, hogy velük minden könnyen megvalósítha­tó. Jól végzik a tavaszi munkát. A tagság kivétel nélkül veszi ki a ré­szét mindenből. Szeretik szövetkeze­tüket. S több támogatással, szakta­náccsal a járás legjobbjai volnának. Mi volna a JNB részéről a teendő? Gyakrabban ellátogatni Kisgéresre, jobban népszerűsíteni az eredménye­ket, elmélyíteni a szocialista ver­senyt, nagyobb mértékben bevezetni a haladó módszereket. Ezeknek érzi hiányát a kisgéresi szövetkezet. Elvárják, hogy a JNB­ról többször keressék fel őket. Ne sajnálják erre az időt az illetékesek. Legyen naponta kapcsolatuk a falu dolgozóival. Ismerjék meg a falu mindennapi életét. Vegyék ki részü­ket örömeikből — a problémákat pe­dig segítsenek megoldani. A falu népe várja a járási nemzeti bizottság dol­gozóit. Ne zárkózzanak el tehát, ha­nem minél gyakrabban járjanak a nép közé. Kaszonyi István. Exportcsi-^e Világhírű a vamberki csipke. Külön­legesen szép és modern csipkéket ké­szítenek kivitelre a Rybné nad Zboj­nici-i csipkeverők. Képünk az egyik legügyeseDb csipkeverőt, Marié Broň­kovát mutatja be munkája közben. Teljesítették az egész évi húsbeadást Az év első hónapjai azt mutatják, hogy a termelók a begyűjtési terv teljesítését nem hagyják az év utol­só hónapjaira, hanem minél hamarább teljesíteni igyekeznek. Nemcsak az egységes földműves­szövetkezetek, hanem az egyénileg gazdálkodó földművesek is már feb­ruárban és márciusban teljesítették egyes állattenyésztési termékekből az egész évi beadást. Ezek közé tartozik Ján Kováč a füleki járás Perse köz­ségéből, aki a múlt hónap végén tel­jesítette egész évi sertés- és marha­húsbeadási kötelezettségét. A žilinai 114 rréter mnoason f A bratislavai televíziós állomás adó­tornya a Zergeljegyen magasodik a város fölé. František Náhly szerelő­csoportja végzi itt 114 méter maga­san munkáját. Legújabb képünk ak­kor készült, amikor a szerelők befe­jezték a 80 méter magasságban lévő •zimetrizációs fülkét. A napokban kezdték meg 30 méter magasan a na­gyobb méretű más állomások műso­rának átvételére szolgáló berendezés szerelését. járás Terchová községének földmű­vesei sem akarnak ebben az évben az utolsók között maradni. Már feb­ruár első felében teljesítették egész évi húsbeszolgáltatási kötelezettségü­ket Adam Rybár, Ján Maruna, Domi­nik Jánošik, Adam Bykoš és Štefan Cinge^ földművesek. Simon Zoltán žipai egyénileg gazdálkodó földműves is a múlt hónapban teljesítette egész évi marhahúsbeszolgáltatását és az előírt határidőn belül magasan túltel­jesítette tej-, tojás- és sertéshúsbe­adását. Az egyenletes tervteljesítés szük­ségességét a rimaszombati járás Bu­dikovany községének szövetkezeti tagjai is helyesen értelmezték, mert teljesítették első negyedévi marha- és sertéshús-beszolgáltatásukat és álla­mi felvásárlásra már eddig 1709 kg marhahúst adtak el. A tej- és tojás­beszolgáltatást is idejében teljesitik. A čadcai járás Olešná községének földműveseit sem kellett meggyőzni, mert a tervezett előíráson kívül 200 liter tejjsl többet szolgáltatnak be. A jó eredmények nemcsak a be­gyűjtési dolgozók, hanem a nemzeti bizottságok funkcionáriusai érdemeit is bizonyítják. Erről tanúskodik Ter­chová példája, ahol a Begyűjtési Mi­nisztérium járási meghatalmazottjá­nak dolgozói a nemzeti bizottsági funkcionáriusokat is bevonták a be­szolgáltatási feladatok teljesítésének munkájába; ennél a munkánál nagyon jó segítséget nyújtanak áttekinthető kimutatásaik a község földművesei­ről. Ebből látható, hogy az ügyek tökéletes ismerete a begyűjtésnél sokkal jobb feltételeket teremt ah­hoz, hogy a tervet teljesítsék, sőt túl­haladják. Emellett fel kell világosítani a föld­műveseket és a szövetkezeti tagokat arról, milyen előnyökkel jár a kötele­ző beszolgáltatások idejében való és 100 százalékos teljesítése. Továbbra is meggyőző munkát kell folytatni és rámutatni a közös gazdálkodás elő­nyeire, mely az egyetlen helyes út földműveseink élet- és kultúrális szín­vonala emelésére. Ján Bátovský, Bratislava. Agitációval biztosítják a tavaszi munkák sikerét A Nagymihályi Járási Nemzeti Bi­zottság aktivistái a falvakon mozgó­sítják a helyi nemzeti bizottságok mellett működő mezőgazdasági osz­tályok dolgozóit, hogy inditsanak ver­senyt a cukorrépavetés mielőbbi be­fejezésére. Az eddigi eredmény kielégítő. Jól haladnak a cukorrépavetéssel a Bánovce n/C-i egyéni gazdálkodók, itt a cukorrépa vetését 68 százalékra el­végezték. A jó eredmények eléréséhez jelen­tősen hozzájárul majd, ha a GTÁ és a JNB mezőgazdasági szakosztály ve­zetője között meglesz az együtt­működés, ami eddig bizony nem igen , volt. (k. i.) m Önműködő cementadogató A cementadagokat a betonkeveré­kek keverésénél az építkezéseken gyakran pontatlanul mérik. Ennek kö­vetkezménye a beton rossz minősége, máskor pedig pazarolják az értékes nyersanyagot. A brnói Moravostav vállalatnál már régebben foglalkozott ezzel a kérdéssel Oldfich Novotný technikus. Javaslata alapján a gépmű­helyben dolgozó munkatársai elkészí­tették egy újfajta cementadagoló kí­sérleti típusát, mely önműködően le­méri a kellő cementmennyiséget az általános típusú 150—750 literes ke­verők számára és 10—40 dkg különb­séggel pontosan adagolja azt. Alap­jában véve egy egyszerű, csavarme­netes szállító és önműködő súlyeme­lőből összetett berendezésről van szó, melyet egy villanymotor hajt. Az adagolót halomban heverő és zsákok­ban levő cementnél Is fel lehet hasz-., nálni. Miután az új gép a próbáknál kitűnően bevált, a Moravostav dolgo­zói július l-ig további 10 ilyen ada­golót készítenek. AU TOBLOKK A Csehszlovák Államvasutak több N C, vonalán már beve­* > zették az úgyneve­zett autoblokkot. A vonat, amely azon a vonalon ha­lad, ahol ez a biz­tonsági berendezés fel van szerelve, automatikusan váltja a vonalon levő világító vasúti jelzéseket, ellátja a vasúti sorompók kezelését, amelyek önműködően csukódnak le a vonat előtt és önműködően nyílnak ki a vonat elhaladása után. A vágányokon úgynevezett szigetelt „vágányáramkörük" vannak. Ezeket a vágányáramköröket kb. 1000 méte­res szakaszon helyezik el. A szaka­szokon négy-öt voltos váltóáram fut. A négy-öt voltos villany­áram a transzformátorból az egyik sínbe vezet, míg a másik sínen az áramkört egy relé kapcsolja össze és az áram ezen a másik sínen jut vissza a transzformátorhoz. Ha a vonat az áram alatt levő sza­kaszba első tengelyével befut, meg­szakad a relében az áramszolgáltatós éi egy berendezés a vasúti jelzést pirosra állítja be. Amikor az említett szakaszon a vonat utolsó tengelyével áthalad, a relében megújul az áramkör és a va­súti jelzés sárga fénye gyúl ki. Ami­kor a vonat egy további szakaszon halad át. a vasúti jelzés a zöld sza­bad-jelzést állítja be. Hasonló módon (tehát vágány-relé alkalmazásával) a vonat előtt lecsukható a sorompó, vagy működésbe léphetnek a védte­len kereszteződéseknél a jelzőlámpák. Bizonyára mindenki megkérdi, mik az előnnyel az autoblokknak az eddig alkalmazott biztonsági berendezések­kel szemben. Megtörténhet például, hogy a vonalszakaszon megreped egy vágány. Abban a pillanatban a szige­telt áramkörben megszakad a kapcso­lat és a szemafor pirosat mutatva, nem engedi be a veszélyes vonalsza­kaszra a vonatot. Az autoblokk előnye továbbá az, hogy fényjelzései jobban láthatóak a mechanikailag kezelt petróleummal vagy propanlámpákkal megvilágított jelzéseknél. Az autoblokk bevezeté­sével megyorsíthatják a forgalmat vasútvonalainkon. Nem felejthetjük el ezzel kapcsolatban a munkaerőmeg­takarítást sem. A csehországi vasutakon ez ideig az autoblokk-módszert a Prága—Pardu­bicei vonalon vezették be és nemso­kára meghosszabbítják Česká Tfebo­váig. Szlovákiában már sikeresen al­kalmazzák az autoblokkot a Kassa— Žili­na—I vonalon. A jövőben a Prága— Kassa-i vonalon vezetik be az auto­blokkot. M. F. OJSZÖ 1956. május 5.

Next

/
Thumbnails
Contents