Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-04 / 124. szám, péntek
A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére (Folytatás az 5. oldalról.) javításával. Mintegy 8500—8900 folyóméter hosszúságú hidat kell újjáépítenünk. Valamennyi útépítési szakasz szakképzett munkaerőkkel való ellátásával meg kell javítani az országutak apró karbantartási munkálatait. 7. A távösszeköttetés terén a postahivatalok számát 20 százalékkal kell növelni. Meg kell gyorsítani a postaszállítást olyan módon, hogy a levélszállítmányokat feladásuk után 24 órán belül ki kell kézbesíteni. A gépesítés bevezetésével ki kell küszöbölni a postaüzemekben fáradságos kézzel végzett munkákat. Lényegesen bővíteni kell a távbeszélő-, távíró és távolbaíró hálózatot. Be kell vezetni a gyors városközti távbeszélő forgalmat a kerületi és járási városok között. A távbeszélő működésének félautomatizálásával és automatizálásával biztosítani kell a' Csehszlovák Köztársaságban a megszakítás néküli helyi és városközti távbeszélő összeköttetést. Automatizálni kell 62 járási és 3 csoport csomóhálózat városközti távbeszélő összeköttetését. Az automatizált járási hálózatokban a várás nélküli városközti beszélgetések részarányát (80 százalékra kell növelni; a bejelentés után 30 percen belül lefolytatott városközti beszélgetések számát 90 százalékra. Fokozni kell a helyi távbeszélő hálózatok és automatikus központok kapacitását 60 százalékkal, a telefonállomások számát 42 százalékkal és a lakásokban levő telefonállomások számát legalább 100 százalékkal. Hat távolbaíró központot kell automatizálni és a távolbaíró állomások számát 50 százalékkal növelni. A távkábelek kiépítésénél le kell fektetni a koaxiális kábelek fő vonalait a távbeszélő és televízió számára. Tovább kell bővíteni a telefonhírmondó működését. A rádióvételét meg kell javítani, a Praha I—Liblice új leadóállomás felépítésével és az eddigi leadok újjáépítésével vagy helyreállításával. Tovább kell fejleszteni a televíziót további 7 televíziós leadóállomás üzembehélyezésével, még pedig Bratislavában, Brnoban, Hradec Královén, Banská Bystricán, Plzeňben, Košicén és České Budéjovicén. Ezáltal lehetővé kell tenni a televízió vételét a Csehszlovák Köztársaság területének legalább 80 százalékán. Televíziós stúdiókat kell üzembe helyezni Prágában és Bratislavában. Kapcsolatot kell létesíteni a hazai és külföldi televíziós programok kicserélésére. További riportkocsikat adunk a sport- és kultúrprogramok közvetlen közvetítése céljából. Előkészítjük a modulált frekvenciájú leadóállomások hálózatát és a színes televízió kiépítését a következő ötéves tervben. 1 A tervezésben, az építöanyagiparban és az építészetben rejlő tartalékok mozgósításával biztosítani kell a beruházási felépítés szigorú gazdaságosságát, a termelő vállalatok rentabilitását és az építkezések kiváló minőségét, főleg a lakás- és polgári építkezésben. A gazdaságosságot elsősorban a vállalaton belüli önálló elszámolás rendszerének (hozraszcsot) szüntelen megszilárdításával és kiterjesztésével kell elérnünk az építkezési és szerelési szervezetekben. Az anyagellátás gazdaságos megszervezésével lényegesen csökkenteni kell IV. Beruházási felépítés és építészei 1. A népgazdaság valamennyi ágazata fejlesztésének biztosítása céljából az 1956—1960 évekre a beruházások összterjedelmét 152,6 milliárd koronára (az 1955. július 1-i árakat véve alapul), vagyis 61,5 százalékkal magasabbra kell növelni, mint az 1951—1955. évi beruházások voltak. Emellett a legfontosabb feladatnak a tüzelőanyag energetikai, a nyersanvagalap és a mezőgazdasági felépítést kell tekinteni. Különös figyelmet kell szentelni a lakásépítésnek. 2. Az összes anyagi források és pénzeszközök hatásosabb kihasználása céljából a beruházási felépítésben: a) el kell érni a beruházási eszközök maximális összpontosítását és nem szabad megengedni, hogy a beruházások szétforgácsolódjanak nagyszámú építkezésekre és objektumokra; b) biztosítani kell új építkezések megkezdését, idejében való és alapos tervezési előkészítéssel, főleg a felépítés szervezésének terveivel. A felépítést a kötelező harmonogramok és költségvetések alapján kell megvalósítani és nem szabad megengedni az építkezések költségvetési kiadásainak növekedését; c) az új üzemek felépítéséhez Csupán akkor szabad hozzálátni, amikor a termelés szükséges növelését nem lehet hatékonyabban elérni a meglevő vállalatok jobb kihasználásával, esetleg korszerűsítésével, újjáépítésével vagy ( ! kibővítésével; az építést és a rekonstrukciós munkálatokat minimális építkezési és szerelési munkával kell megvalósítani. 3. A tervezési intézetek munkáját a fegprogresszívabb technika és technológia szerint kell megvalósítani és a tervezett építkezéseknél maximális gazdaságosságra kell törekedni. Biztosítani kell a túlarányzott tervek, főleg az építési munkák túlméretezésének kiküszöbölését. Lényegesen meg kell rövidíteni a tervezEs idejét és olcsóbbá kell tenni a felépítést a tervező szervezetek munkája minőségének megjavításával, a tervezési dokumentációról szóló előírások célszerű leegyszerűsítésével, a típusos és ismétlődő tervek legszélesebb mértékben való alkalmazásával. 4. Lényegesen meg kell javítani a beruházási felépítés tervezése irányításának és szerve-' zésénok színvonalát, főleg a tervező intézetek, a beruházók és a szállítók közötti bürokratikus viszonyt kell megszüntetni. Ezzel egyidejűleg behatóbbá kell tenni a beruházási felépítési tervek teljesítésének ellenőrzését, és fokozni kell a beruházók felelősségét a kiadott pénzösszegekkel való gazdálkodásért, azok célszerűségéért és hatékonyságáért. 5. Lényegesen meg kell javítani az építkezési munkák minőségét és műszaki színvonalát és jobban kell biztosítani a beruházási felépítést idejében való komplett gépszállításokka 1 és a berendezések szállításával, főleg az individuálisan gyártott gépeknél és berendezéseknél. 6. A fő alapok fő javításaira meghatározott pénzeszközöket a gépek zavarmentes üzemének biztosítására és a gépek korszerűsítésére kell felhasználni. Emellett gondoskodni kell a fő javítások és a korszerűsítés célszerűségéről, és nem szabad megengedni javítómunkákat olyan esetekben, amikor nagyobb eredményt érünk el új gépek beállításával. 7. Az építészetben 73,6 százalékkal kell növelni az építkezési és szerelési munkák terjedelmét a njjiijkatermelékenység 52,9 százaiért OJ SZÖ 1956. május 4 D kos emelkedése mellett. Ezt elsősorban az építészet fokozott iparosításával kell elérni. Az építészet fő termelési módszerévé a folyamatos építési módszert kell tenni. Az épí-' tészeti termelést egész évi folyamatos munkaként kell megszervezni, amely egyre kevésbé függ az időjárástól és a legnagyobb mértékben felhasználja az iparilag előgyártott épületrészeket. A lakóházak folyamatos építését olyan módon kell fejleszteni, hogy részarányuk az egész lakás- és polgári építkezésben 80 százalékot érjen el. A lakóházak szereléses építését olyan módon kell fokozni, hogy a tömbökből, alkatrészekből és panelekből szerelt lakásegységek részaránya nagyban elérje a 35—40 százalékot és a teljesen szerelt lakásegységek részaránya megközelítse a 13 százalékot. Meg kell teremteni az építészet iparosításának feltételeit, a kötelező típusos lakás szociális, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági és ipari építkezések tervezésének legnagyobb fokú fejlesztésével, a kutató munkálatok irányításával és felhasználásával, új építőanyagok gyártásával, az épületek előgyártásának és főleg a befejező munkálatok számára készülő előgyártmányok fokozásával. Valamennyi fajta építkezésen nagyobb mértékben alkalmazni kell a szerelt épületszerkezeteket és alkatrészeket, legyenek azok vasbetonból, könnyű betonból, tömbökből, vagy panelekből. Széles mértékben át kell térni a nedves munkafolyamatokról a száraz építkezésekre, amikor is iparilag előregyártott épületrészeket szerelnek össze. Ez intézkedések segítségével gyors ütemben kell növelni a munka termelékenységét, lényegesen meg keli rövidíteni a különféle fajta építkezések idejét és jelentősen csökkenteni kell súlyukat. Meg kell kezdeni a szerelt házak, nyári lakok é' garázsok ipari termelését. Felére kell rövidíteni a lakásépí&sek idejét és lényegesen mtg kell rövidíteni a többi építkezések idejét is. Gépesíteni kell a fáradságos és munkaigényes építkezési és fejtési munkákat, az anyagok, készítmények és alkatrészek szállításit. Egész folyamatokat komplexen gépesíteni kell, a földmunkákat 85 százalékban és a betonozó munkákat 80 százalékban. Az építkezéseken végzett kis gépesítéssej ki kell küszöbölni minden fáradságos munkát. E feladatok teljesítése érdekében az építkezéseket új, nagy teljesítményű gépekkel kell ellátni. 52 százalékkal kell növelni a kotrógépek állományát, főleg a kis űrmértékű kanalakkal ellátott kotrógépek, a daruk és egyéb építkezési gépek számát. Korszerűsíteni kell a közlekedési eszközök állományát. Lényegesen növelni kell az építkezési gépek kihasználását, jelentősen meg kell gyorsítani és olcsóbbá kell tenni javításukat. A folyamatos építést és az építkezés iparosítását az építészeti termelés, a tervezés, az építőanyagok kutatásának és termelésének helyes megszervezésével kell biztosítani. Meg kell teremteni az építészeti dolgozók stabilizálásának és további toborzásának feltétele.t, állandó komplex és szakosított munkacsapatok alakítása céljából. Az építészet gyors műszaki feilódése érdekében megfelelően tovább ke!! fokozni a dolgozók, főleg a mérnöki dolgozók szakképzettségét. Következetesebben 'és erélyesebben kell érvényesíteni a munka szocialista módon való jutalmazásának elvét. Az építészeti és szereJési szervezetekben és főleg a helyi gazdálkodási minisztérium vállalataiban növelni kell a nők tartós és szakképzett munkalehetőségét lakóhelyükön, mégpedig félnapi munkára is. a szállítási költségeket, amelyek az építkezési kiadások lényeges részét alkotják. Az előgyártó üzemektől távolfekvö nagy építkezéseken ambuláns előgyártást kell berendezni. Lényegesen csökkenteni kell az építőanyag fogyasztását; a faanyag fogyasztását pedig legalább 50 százalékkal kell csökkenteni. Biztosítani kell az építkezési munkákat az egyéni lakásépítés számára, amit az építkezési szervezetek megrendelésre készítenek. Meg kell javítani és növelni kell az építkezési szervezetek által az egységes földmüvesszövetkezeteknek nyújtott építkezési segítséget. V. Tudo§náiiy 9 kutató munka és műszaki fejlődés 1. A szocializmus anyagi alapjainak felépítése országunkban megköveteli, hogy ebben tevékenyen részt vegyen a tudomány, a kutatás és a technika. Csupán a fejlődő tudománynak és a gazdaság technikai fejlesztésében való érvényesítésének alapján emelhetjük életszínvonalunkat nemcsak árleszállítások útján és a kereset növelésével, hanem egyben a munkaidő megrövidítésével is. A második ötéves tervnek ezért igazi fordulatot kell jelentenie a tudomány és a technika fejlődésében, a társadalom szükségleteire való felhasználásában. 2. E feladatok teljesítéséhez elsősorban szükséges: megteremteni a munkafeltételek lényeges megjavítását a tudomány, a kutatás és a technikai fejlődés terén; figyelemmel kell követni és a lehető legjobban fel kell mindazt használni, amit a tudomány és a technika a legfejlettebb ipari államokban elér; támogatni kell a munka egybehangolásának és megosztásának fejlesztését, a tudomány, az alapvető kutatás és a technikai fejlődés terén a szocialista rendszer államai között. 3. A tudomány terén minden erőt és eszközt elsősorban a fizikai, a technikai és a gazdaságtudományok fejlesztésének meggyorsítására kell fordítani; fejleszteni kell a matematikát, főleg az alkalmazott matematikát, amely számos tudományos szakasz fejlődésének fontos módszertani előfeltétele. A kutatás terén meg kell gyorsítani a fejlődést, elsősorban az alapfokú kutatási munkáknál és így megbízható elméleti alapot kell adni a termelés technikája és technológiája minőségbeli emelkedésének a jövő ötéves tervekben. A második ötéves tervben a tudományos és kutató tevékenységet elsősorban a következő fő irányokban kell fejleszteni: a) biztosítani kell az atommagfizika terén végzett rendszeres kutató munkálatokat azzal az irányzattal, hogy szem előtt tartják a magenergia és a rádioaktiv sugárzás gyakorlati békés felhasználását; b) tanulmányozni kell a szilárd anyagok, főleg a fémek tulajdonságait,, meg kell magyarázni viselkedésüket az egyes időközökben; ezzel kapcsolatban ki kell bővíteni a félvezető anyagok kutatását. A kutató munkálatokat az ipar, elsősorban a gépipari termelés anyagi alapjának bővítésére és minőségének megjavítására kell irányítani; c) fejleszteni kell az alapvető földtani kutatást, a földrétegek nyomásának és mozgásának kutatását, a hazai nyersanyagok gazdaságos fejtési és feldolgozási módszereinek kutatását abból a célból, hogy maximálisan bővítsük a saját nyersanyagalapunkat, főleg a kohó-, vegyi- és építőanyagipar számára; d) kutató munkálatokat kell folytatni a vegyipar nyersanyagalapja, a nyersanyagok gazdaságos és komplex kihasználása terén a barnaés a kőszén, a földgáz vegyi feldolgozása céljából. Célunk, hogy felszámoljuk a vegyipar elmaradását; e) alapvető kutató munkálatokat kell végezni a magas molekulaszámú anyagoknál és kutató munkálatokat kell folytatni termelésük technológiája és feldolgozása terén abból a célból, hogy biztosítsuk új anyagok és rostok, főleg gyapjú tulajdonsággal rendelkező mürostok termelését; f) új típusú mezőgazdasági vegyanyagokat kell keresni a mezőgazdasági termelés nagyobb hatékonyságának biztosítására; g) újfajta gyógyszereket kell keresni, főleg az eddig le nem küzdött betegségek ellen; h) tovább kell tökéletesíteni a silány ércek dúsítását .és új dúsítási módszereket kell keresni, valamint a kohókoksz termelésének új módszereit, alapvető kutatómunkálatokat kell folytatni a kohászati folyamatoknál és nyersanyagoknál a kohászati folyamatok hatékonyságának növelése céljából; i) az energia különböző formáinak új gazdaságos átalakítási formáit kell keresni, főleg a hő és a sugárenergia közvetlen villanyenergiává való átalakításánál. Tanulmányozni kell az energia legcélszerűbb kihasználásának és az energetikai források elhelyezésének feltételeit az energetika további fejlesztésének biztosítása céljából; j) fejleszteni kel! a gépek elméletét és tökéletesíteni a számítási módszereket a gyártott gépek és berendezések legmagasabb fokú műszaki színvonala biztosításának céljából, különös tekintettel az eddig elért legmagasabb produktivitásukra és az emberi munka, anyag és energia megtakarítására, a gépek gyártásában és üzemében; k) meg kell vizsgálni a legmagasabb fokú tartós szilárdságú acéltermelés feltételeit, főleg az acél magasfokú edzettségére, tisztaságára és egyenletességére való tekintettel, fejleszteni kell az acélfeldolgozás kutatását, elsősorban az acél formázásával, öntésével és hegesztésével és biztosítani kell a kész gyártmányokat a külső behatásokkal szemben abból a célból, hogy a gépszerkesztőknek elsőrendű kipróbált tulajdonságú anyag álljon rendelkezésükre; 1) meg kell vizsgálni a termelési folyamatok technológiáját és tudományosan fel kell dolgozni az új produktív módszereket és munkafolyamatokat, hogy elérjük a gyártmányok kiváló minőségét a legmagasabb fokú gépesítéssel és automatizálással, főleg a tömeges gyártásnál; m) tanulmányozni kell új építőanyagokat, főleg az elögyártott új konstrukciós elemek gyártása céljából, új építési módszereket kell tanulmányozni az építészeti termelés iparosításának és komplex gépesítésének biztosítása céljából; n) lényegesen fokozni kell a politikai gazdaságtan szerepét és főleg a népgazdaság tervszerű és arányos fejlesztésének problémáival, az értéktörvény hatásával és felhasználásával, a munka kérdéseivel, főleg a munka termelékenységével, a társadalmi termelés felosztásának kérdésével, a szocialista termelési kapcsolatoknak a mezőgazdaságban való bővítésével és végül a jelenkori kapitalizmus gazdasági fejlődésének megvizsgálásával kell foglalkozni, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk a népgazdaságfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásához. 5. A tudományos és kutatómunkák terén lévő eddigi állapot megjavítása és a fő fel^ adatok teljesítése érdekében elsősorban: fokozatosan és a komplex feltételek alapján meg kell valósítani a munkamegosztást kutató intézeteink között olyan módon, hogy a Tudományos Akadémia intézetei és munkahelyei figyelmüket az alapvető kutatás fejlesztésének, a reszortintézetek pedig az aplikált kutatás fejlesztésének szenteljék. A fejlesztési feladatok megoldását fokozatosan, elsősorban az üzemek munkahelyeire kell átvinni, amelyeknek szerepét és kezdeményezését rendszeresen fokozni kell; el keíí mélyíteni a tudományos és kutató munkák tervezését a Csehszlovák Tudományos Akadémia vezető részvételével. El kell mélyíteni a tervezést a munka fő irányvonalainak meghatározásával, a káderek biztosításával és a szükséges tartalékok megteremtésével; fokozni kell az alkotó tudományos dolgozók részvételét az intézetek munkájában és biztosítani kell, hogy a tudományos és kutató intézetek munkájának eredményei megfeleljenek a rájuk forijitott pénzösszegeknek; figyelmünket az alkotó tudományos és kutató dolgozók kollektívái fő feladatainak teljesítésére kell összpontosítani, és így biztosítani kell feladataik gyors és komplex teljesítését. Biztosítani kell a tudományos kollektívák munkájának bírálatát, a szigorú és tökéletes oponens irányítás útját; biztosítani kell a tudományos és kutató feladatok teljes megoldását és az aplikált kutatást csak akkor szabad befejezettnek tekinteni, ha annak eredményeit a gyakorlatban már kipróbálták. 6. Az aplikált kutatásban és a fejlesztési munkálatokban teljes figyelmet kell szentelni a technikai fejlődés biztosításának, amelynek a termelés technikai és technológiai színvonala lényeges emelkedését kell erel-^nyeznie már a második ötéves terv folyan. A második ötéves tervben a technikai fejlődés fő irányvonalának a gépesítést kell tartanunk, elsősorban a nehéz és fáradságos munkák gépesítését, valamint az egymással kölcsönösen összefüggő technológiai folyamatok (Folytatás S 7. öl dalôn.'!
