Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-04 / 124. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére (Fnlvtatá* « 4 ildaliol t az ipari célokra használt burgonya magasabb keményítőtartalmát és többfajta kiváló minőségü étburgonyát kell termelnünk. 5. Növelniök kell a szokásos ipari növényeink termelését. A cukorrépa vetésterületét 7 százalékkal kell bővíteni, elsősorban a plzen

;, České-Budejovice-i, Hradec Králove-i, pardubN cei, KarloVy Vary-i, bratislavai, nyitrai, kassai, 1 besztercebányai és prešovi kerületekben. M o g kell javítani a komlóültetvényeket új tövek kiültetésével lényegesen meg kell javítani a komlóföldeken végzett munkák gépesítését és fokozot gondot kell fordítani a komló gondozására, permetezésére, szárítására és raktározására. Ezzel biztosítható a komlótermelés növelése és a komló minőségének megjavítása. Meg kell javítani a len termelésének és betakarításának minőségét. 6. A hektárhozamok növelését az egyes növényfajták gondozásának bevált haladó módszerei elterjesztése útján kell biztosítani, lényegesen növelni kell az ásványi trágyák alkalmazását, f oko: itt mertékben alkalmazni kell a meszet. Nagyobb mennyiségben vessünk nemesített vetőmagvakat és ültetöanyagot, amelyek megfelelnek a helyi természeti feltételeknek. Javítsuk meg az istállótrágya kihasználását és növeljük a komposzt alkalmazását. Legalább 600 ezer hektárnyi területen alkalmazzunk baktériumos trágyákat a pillangós virágú növényeknél, a takarmányféléknél, a burgonyánál és a cukorrépánál. A híg és gázos trágyák alkalmazását a nitrogéntartalmú műtrágyákban tartalmazott tiszta tápanyagok egész mennyiségének 6 százaléka arányában növeljük. A lehető legnagyobb mértékben alkalmazzunk vegyi anyagokat a gyom pusztítására, a növények kártevői ellen, elsősorban aerosol permetezéssel és repülőgépről való széthintéssel, főleg a komlónál és a burgonyánál. Alkalmazzunk olyan vegyianyagokat, amelyek fokozzák a növény fejlődését, főleg a cukorrépánál, a zöldségnél és a szőlőnél. Lényegesen növeljük az allami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetekben a hibrid kukoricavetőmagvak termelését és különleges vetőmagtermesztő gazdaságokban termeljünk elegendő lucernafűmagot és ültető burgonyát. Csökkentsük a magveszteségeket a betakarításnál azáltal, hogy nagyobb mértékben és két műszakban aratunk kombájnnal. Csökkentsük a burgonya elraktározásánál keletkező veszteségeket, valamint a takarmány félék és sr-é ía betakarításénál keletkező veszteségeket. Tovább csökkentsük a begyűjtési és elraktározás! veszteségeket a begyűjtési szervezetekben. A szántóföldek és rétek termőképességének fokozása érdekében az öntözőcsatornák rendszerét legalább 800 ezer hektárra terjesszük ki és az öntözött és permetezett területek nagyságát 50 ezer hektárra növeljük. 7. Építsünk üvegházakat és melegágyakat az ipari központok és nagyvárosok közelében levő gazdaságokban és támogassuk az ilyen építkezéseket az egységes földművesszövetkezetekben. Használjuk fel az ipari üzemekben melléktermékként keletkező gőzt és meleg vizet a zöldség gyorsított termelésére. Biztosítsuk, hogy a zöldségnek a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz való szállítása 30 százalékkal fokozódjék. 8. Növeljük az állattenyésztési termelés intenzitását és érjünk el a vágómarhánál 500 kgos átlagsúlyt és 660 liter tejhozámot 1 hektár mezőgazdasági föld után, valamint 110 kg vágósertést és 470 tojást egy hektár szántóföldön. A termelés fokozását elsősorban a gazdasági állatállományok hasznosságával és számának növelésével kell elérni. A tehenek átlagos évi tejhozamát 2 230 literre növeljük, a vágómarha átlagsúlyát 420 kg-ra, az egy juhról nyírott gyapjút 3,7 kg-ra, a 100 tehéntől egy év alatt felnevelt borjúk számát 80 darabra és az egv anyasertéstől egy év alatt felnevelt malacok számát 10,5 darabra. A szarvasmarhaállományt 10 százalékkal, a tehénállományt 5 százalékkal növeljük. 9. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének biztosítása céljából növeljük a takarmány termelését és jobb felhasználását. Növeljük azoknak á takarmánynövényeknek a termelését, amelyek egy hektár földről a legtöbb tápanyagot nyújtják. Növeljük a zöld kukorica és a tejes kukoricavetés területét. Lényegesen javítsuk meg az állandó rétek és legelök kihasználását és gondozását. Fejlesszük a takarmánynövények silózását. Növeljük a takarmánykeverékek termelését és használjuk fel teljes mértékben az élelmiszeripari hulladékokat. Javítsuk meg az etetés technikáját, alkalmazzunk antibiotikumokat, elsősorban aureomicint (B/12 vitaminnal és egyéb anyagokkal kombinálva is) úgy, hogy 1960-ban ily módon végezzék a sertés, valamint a baromfi hizlalását az állami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetek közös tenyészeteiben. A legnagyobb mértékben harcolnunk kell zootechnikai intézkedésekkel az állati betegségek megelőzéséért. Elegendő takarmánykészletet biztosítsunk a téli időszakra és érjük el, hogy az év folyamán egyenletes legyen a hústermelés. 10. Lényegesen emelni kell a mezőgazdasági | osztályok irányító és szervező munkájának színvonalát és a termelés elosztásánál a legcélszerűbben ki kell használni a helyi, természeti és gazdasági feltételeket. 11. Lényegesen javítsuk meg az állami gazdaságok termelési és gazdasági eredményeit, tekintettel fontosságukra a mezőgazdasági szövetkezetek kiépítésének folyamatában. Lénye; gesen növeljük az állami gazdaságokon a hektárhozamokat és a gazdasági állatok hasznosságát. Fokozzuk az állami gazdaságokon a takarmányfélék termelését úgy, hogy 1960-ban a központi alapokból kiadott takarmányok részaránya az 1956. évi mennyiség felére csökkenjen. Egészítsük ki az állami gazdaságok gépállományát úgy, hogy befejezhessük a legfontosabb növények gondozásának komplex gépesítését. 1957-től kezdve az állami gazdaságokban valamennyi tehénistállót és sertéshizlaldát komplex gépesítéssel építsük fel. Gépesítsük a fáradságos munkákat az eddigi istállókban, amelyek az utóbbi években épültek, főleg az állatok itatását, a takarmány előkészítését és az állatokhoz való szállítását, elsősorban a trágyalével való müveleteket és a fejést gépesítsük. A termelés fokozásával, a dolgozók stabilizálásával, a termelés gazdaságosságának fokozásával és a munkatermelékenység növelésével érjük el az állami gazdaságokban a termelési önköltségek lényeges csökkenését. 12. Szilárdítsuk meg az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodását, bővítsük tagalapjukat és szervezetten alakítsunk új szövetkezeteket. A haladó termelési és gépi technika bevezetésével és a munkaszervezés megjavításával, valamint jobb jutalmazási rendszerrel fejlesszük az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodását úgy, hogy mind a termelés ökonómiájával, mind pedig az életszínvonallal kifejezésteljesen bizonyítsa a szocialista nagytermelés fölényét és lényegesen jobb eredményeket érjen el, mint az egyénileg gazdálkodók. Növeljük az egységes földművesszövetkezetekben a közös állattenyésztési termelés intenzitását. Az egy hektár mezőgazdasági föld utáni vágómarha termelését 56 százalékkal, a tejhozamot 46 százalékkal, a vágósertések termelését 24 százalékkal, a tojásét 38 százalékkal kell növelnünk. Az egységes földművesszövetkezetek gazdasági fejlődését közös termelési berendezések, főleg marha-, sertésistállók és baromfiőlak tipizált tervek alapján történő építésével biztosítsuk. Ajánljuk az egységes földművesszóvetkezeteknek, hogy 1957-től kezdve az újonnan épített tehén- és sertésistállókba vezessék be a komplex gépesítést és hogy az újonan adaptált és a már meglévő istállókban hatékonyan gépesítsék a fáradságos munkákat, főleg az itatást, a takarmány előkészítését és az állatokhoz való szálítását, a trágyalével való műveleteket és a fejtést. Meg kell oldani az egységes földművesszövetkezetekben a szállítás kérdését. Biztosítsuk az egységes földművesszövetkezetek vezető dolgozói és tagjai szakképzettségének rendszeres fokozását. 13. Továbbra is nyújtsunk termelési segítséget a kis- és középparasztoknak a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló törekvésükben. 14. Jelentősen növeljük a mezőgazdaság gépesítésének színvonalát; a mezőgazdaságnak 36 300 traktort, 8 300 gabonakombájnt, 7100 burgonyakombájnt, 3900 répakombájnt, 3400 kukoricakombájnt, 5800 silókombájnt és 400 komlőkombájnt, valamint nagyszámú egyéb gépeket kell juttatni. 1. Korszerűsíteni és állandóan bővíteni kell a közlekedés technikai alapját, fokozni biztonságát és lényegesen javítani irányító tevékenységét valamennyi fokon. A szállítás egész terjedelmét (az üzemeken kívül) 1960-ig 44 százalékkal (tonnákban) növelni kell az 1955-ös évvel szemben. Rendkívül fontos feladatunknak tartjuk az észak-csehországi és sokolovi barnsszénmedencékből valő vasúť szénszállítás biztosításét. 2. A vasúti áruteherforgalom terjedelmét tonnakilométerekben 35 százalékkal kell növelni. A személyszállításban az 1960-as évben mintegy 7—8 százalékkal több személyt kell szállítani, mint 1955-ben. El kell érnünk a vasúti közlekedés lényeges megyorsítását. E feladatok elvégzése céljából lényegesen növelni kell főleg a műszaki színvonal jelentős emelésével a fontos vasútvonalak és rendezőpályaudvarok üzemi kapacitását. A vasúti közlekedésben a technikai fejlődés fő irányvonalának a nem gazdaságos gőzzel való közlekedésnek villanyos és Diesel-motorok közlekedésre valő fokozatos átállítását kell tekinteni. Az elektromos és Diesel-motoros vonalak részarányát a nyers-tonnakilométerekben számított egész szállítási terjedelem egy negyedére kell emelni. Ezzel kapcsolatban növelni kell a vasútvonalak és állomások biztonsági berendezéseinek automatizálását. A gép- és traktorállomásokat teljes mértékben használjuk fel a mezőgazdasági tudomány legjobb tapasztalatainak és ismereteinek terjesztésére. Az egységes földművesszövetkezetek fejlődésének biztosítása céljából a gép- és traktorállomásokat lássuk el szakképzett káderekkel és a traktorosok és kombájnvezetók egész évi alkalmazásának megszervezésével érjük el a gép- és traktorállomások munkaerőinek stabilizálását. Ezeket az állomásokat lássul^ el fejlett gépi berendezésekkel oly módon, hogy a géppel végzett mezei munkák terjedelme, beleszámítva cséplést is, több mint kétszeresére emelkedjék. Biztosítsuk valamennyi segédmunka gépesítését és így az egyes munkafolyamatok gépesítéséről térjünk át a fő mezőgazdasági növények gondozásának és betakarításának komplex gépesítésére. A gép- és traktorállomásokon növeljük a munka minőségét, tegyük gazdaságosabbá üzemüket és az átlaghektárra eső költségeket legalább 23 százalékkal csökkentsük. 15. A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének biztosítása céljából folytassuk a határvidék önkéntes betelepítésének akcióját. Tovább folytassuk az áttelepültek számára családi házak célszerű adaptálását és fejlesszük az állami támogatással történő egyéni lakásépítést. Növeljük a szántóföldek területét és biztosítsuk tartós megművelésüket és termőképességük növelését. Biztosítsuk az állattenyésztési termelés, főleg a szarvasmarhatenyésztés gyors fejlesztését és a hegyvidékeken vezessük be a szállás- és karámgazdálkodást. A határvidék általános gazdasági színvonalának emelése céljából fokozott gondot fordítsunk a lakások és iparüzemeknek nyújtott szolgáltatásokra, azok karbantartására és fő javításaira s ne csökkentsük az ipari munkalehetőségek számát. 16. Az erdészetben fokozott gondot fordítsunk az erdőkre, növeljük az erdők termőképességét, valamint egyéb fontos vízgazdasági és klimatikus funkcióit, amelyeket a túlzott fakitermelés megzavart. Fokozatosan csökkentsük a fakitermelést úgy, hogy 1960-ban 20 százalékkal alacsonyabb legyen, mint 1955-ben volt. Legalább 450 ezer hektár erdőterületet fásítsunk be és érjük el azt, hogy 1960 végéig ne legyenek egy évnél öregebb irtványok. Évente legalább 6 millió nyárfa és fűzfa-csemetét ültessünk ki. A faiskolák területét legalább 3000 hektárra növeljük. Csökkentsük a fásításnál keletkező veszteségeket oly módon, hogy a kiültetés utáni öt éven belül ne pusztuljon el a facsemetéknek több mint 25 százaléka. Az erdőgazdálkodási terveknek megfelelően valamennyi 40 éven aluli erdőben végezzünk ritkítást. Fokozott figyelmet szenteljünk annak, hogy erdei utakat építsünk a nehezen hozzáférhető hegyvidékeken és megteremtsük a fakitermelés egyenletes elosztásának feltételeit. Csökkentsük a tüzelőanyag részarányát a fenyőfa termelésben 8,2 százalékra és a lombos fák termelésében 45,2 százalékra. Gépesítsük a nehéz és fáradságos munkákat átlag legalább 60 százalékra a fakitermelésben, az erdők megközelítésében, a fa szállításában és felrakásában. A motoros fűrészek évi átlagos teljesítményét legalább 3600 folyóméterre, a traktorok teljesítményét az erdők megközelítésében 4500 folyóméterre, a teherautók évi teljesítményét a faszállításában 5500 folyóméterre és a traktorokét 4400 folyóméterre növeljük. Üzembe kell helyeznünk további 750 kilométer hosszúságú villanyvasútvonalat. Az Usty nad Labem—

Češka Tfebová—Valašské Meziŕiči—Žilina —Košice vonalat villamosítani kell, valamint a Praha—Kolin vonalat és meg kell kezdeni a Hranice—Bohumin szakasz villamosítását. A villanyosított üzemet további 284 villanymozdonnyal és 44 villamos közlekedési eszközzel kell biztosítanunk. A vasútvonalak és állomások felépítésében nyert tapasztalataink alapján a villanyosítást olyan módon kell végeznünk, hogy csupán a bevezető vágányokat és a váltókat kell átalakítani. Ki kell küszöbölni a villanyosítás előkészítő tervében mutatkozó hiányosságokat, valamint a szakképzett káderek nevelésében levő hibákat. 1957-től a teherszállításnál a nem gazdaságos gőzmozdonyokat Diesel-mozdonyokkal kell helyettesíteni: A vasúti közlekedési eszközök állományát mintegy 440 1200 lóerős Diesel mozdonnyal kell bővíteni. A villany- és Dieseimozdonyok javítása céljából javítóműhelyeket és raktárakat kell felépíteni, szakképzett kádereket kell nevelni a karbantartási és gépkezelési munkákra. Lényegesen korszerűsíteni kell a teher- és személykocsiállományt. 2100 modern személyvagont kell beállítani, ebből legalább 45 hálókocsit és mintegy 36 ezer, főletf' négytengelyes tehervagont; a nyitott tehervagonok állományát főleg önműködő kiszőrőval ellátott vagonokkal kell bővítenünk. A tehervonatok átlagsúlyát 935 tonnara kell növelni, terjeszteni a nehéztonnas mozgalmat, tovább növelni a teljes tehervonatok számat, csökkenteni a kocsik állási idejét, a ki- és be1 rakodásnál el kell érni a kocsiforgalom napi 3.6 egységre való gyorsulását. A műszaki-gazdasági mutatószámok megjavításával a közlekedés terén csökkenteni kell a tüzelőanyagfogyasztást. Az átlagos napi teherberakodást nyersen 26 ezer vagonegységre, vagyis 20 százalékkal kell növelni. A kirakodásnál és berakodásnál végzett munkák gépesítését 80 százalékra kell fokozni. A kocsiegységek statikai kiegyensúlyozását 17 tonnára, vagyis 8 százalékkal növeljük. 282 kilométer autóblokkal ellátott vonalat kell üzembe helyezni. Ki kell építeni az autoblokkot az Usty nad Labem—Nymburk—Kolin f-s Praha—Češka Trebova vonalon. »Az automatikus váltók és vágányfékek kiépítésével kell ellátnunk legalább 5 rendező pályaudvart és dróttalan összekötetéssel 18 rendezőt. A vasútvonalakon végzett munkálatoknál maximálisan gépesítenünk kell megfelelő gépezetekkel az igényes munkafolyamatokat, elsősorban a karbantartási, a vonaijavítási és helyreállítási munka-' kat. A vasúti pályafelület fő javításának évi terjedelmét 600 kilométerről 900 kilométerre kell növelni és elémi, hogy az egész vasúthálózat 35 százaléka legyen 20 tonnás nyomású vasútvonal és 29 százaléka 18 tonnás nyomású vonal. Lényeges mértékben növelni kell a betontalpfák alkalmazását a fatalpfák helyett és a betontalpfák beépítését évi egy millió darabra növeljük. Lényegesen fokozni kell az érintkezés nélküli vágányok alkalmazását. Tovább emelni kell valamennyi vasúti dolgozó szakképzettségét úgy, hogy elsajátítsák az új technikai eszközök kezelését és az új technológiai eljárásokat. 3. Az automobil közlekedésben a teherszáHÍtás terjedelmét tonnakilométerekben számítva 23—25 százalékkal kell növelni. Gyorsítani kell az üzemi szállításnak (a technológiai szállítás kivételével) bekapcsolását, a nyilvános teherszállításba olyan módon, hofly a nyilvános teherszállításban levő részaránya legalább 85 százalékkal nevekedjék.. Továfeb* a rövidtávú szállításokat kivéve a pótkoesin szállításokat vegye át a Csehszlovák Állami Vasutaktól a Csehszlovák Automobil Közlekedési Vállalat. A Csehszlovák Automobil Közlekedési Vállalatnak növelnie kell a személyszálitást 13— 14 százalékkal. Meg kell javítani a dolgozóknak nyújtott szolgálatot főleg azáltal, hogy biztosítsuk a dolgozók biztonságos és megbízható eljuttatását munkahelyükre. A kirándulók és üdülők szállítását nagyjában háromszorosára kell emelni. E feladatoknak megfelelően fel kell újítani és ki kell bővíteni mintegy 3500 autóbusszal és 1100 autóbuszpótkocsival a nyilvános automobilszállítás állományát. Üjabb szállításokkal és áthelyezéssel további 9100 tehergépkocsit és 1900 teherpótkocsit kell beállítanunk. Meg kell kezdenünk 9 autóbusz-állomás építését azokban a városokban, ahol erős az autóbuszforgalom. Autóbusz-várótermeket kell építenünk a védtelen helyeken, főleg az országútkeresztezéseken, elsősorban a községek szépítésének akciója keretében. 4. A víziközlekedés íerén tonnakilométerekben számítva 25 százalékkal növelni kell a teherszállítás terjedelmét. Tovább kell fokozni a rekreációs utazásokat a Vltaván, a Laben és a Dunán. A műszaki színvonal emelése céljából a hajóállományt 32 vontatőhajóval, 7 teherhajóval, 10 személyszállító hajóval és 52 teherszállító csónakkal, közöttük 6 tankcsőnakkal kell bővíteni. Be kell fejeznünk az észak-csehországi rakodópart építését Louby nad Labem-en és meg kell kezdenünk a bratislavai és komáromi Duna-kikötők átépítését. 5. A légiforgalom terén a személyszállítást átlagosan 13 százalékkal, a posta- és teherszállítást 66 százalékkal kell növelni. Fokozatosan bővíteni kell a nemzetközi légi összeköttetést. A műszaki színvonalat új, biztonságos és nagy teljesítményű személy- és teherszállító repülőgépekkel kell emelni. Be kell fejezni a fő repülőterek építését, a Praha—Brno —Ostrava—Košice légiforgalmi hálózat biztonsági és közlekedési berendezését és előkészíteni a Praha-Ruzyň fő csehszlovák repülőtér átépítését. Fejleszteni kell a rövidtávú helikopter-repülőgépközlekedési hálózat kutatómunkálatait és előkészítését. 6. Az országutak építése terén meg kell javítani az országúthálózatot, a portalan országutak részarányának 24 százalékról legalább 29 százalékra, vagyis mintegy 3700 kilométerrel való növelésével. Jelentős figyelmet kell szentelni az országutak karbantartási és fő javítási munkálatainak gépesítésére. 15 ezer kilométer hosszúságú kocsiúton el kell végezni az utak portalanítását, meg kell javítani a salakos kocsiutak 50 százalékának minőségét, hengerléssel és az utak peremének meg(Folytatás a 6. oldalon.) O J S Z O C 1956. május 4 D III. Közlekedés és távösszeköttetés