Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-04 / 124. szám, péntek
A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére (Folytatás a 3. oldalról-) kártevői és kórokozói, valamint a gyom leküzdésére szolgáló új, hathatósabb vegyianyagok ipari gyártását, egyben a többi gazdasagi ágakban az élősdiek ellen alkalmazandó szerek gyártását. A legfontosabb feladatok egyikének kell tekinteni a szintetikus kaucsuk előállítására szolgáló üzem mielőbbi gazdaságos felépítését. Hozzá kell fogni egy uránfeldolgozó és nehézvizet előállító üzem felépítéséhez és el kell sajátítani a radióizotópok gyártását. Fokozni kell a műrostok, nevezetesen a kordselyem és szintetikus fonalak gyártását, tel kell építeni egy kapronselymet gyártó üzemet és el kell sajátítani a gyapjúpotló polieszterfonalak gyártási módszerét. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a műrostok gyártásahoz szükséges nyersanyagalap kiszélesítésére, nevezetesen azáltal, hogy új technológiai folyamatokat vezetünk be a fenol, sziklohexamon, kaprolaktam és tereftalsav előállításánál. Lényegesen növelni kell a festőanyagok, valamint a textilipar segédanyagainak gyártáspt, meg kell javítani a minőségeket és ki kell bővíteni választékukat. Fokozni kell a plasztikus műanyagokból készült közszükségleti cikkek gyártását, ki kell szélesíteni választékukat; tovább kell fejleszteni a színes fémeket, bőrt és egyéb nyersanyagokat helyettesítő műanyagok, nevezetesen a polyvinylchlorid és a polyethylen gyártását. Széles körben kell bevezetni a mosószerek gyártásánál a zsírsavas nyersanyagokat helyettesítő műanyagok előállítását. Növelni kell a festékek, lakkok, pneumatikok és egyéb gumigyártmányok előállítását, meg kell javítani minőségüket. Lényegesen fokozni kell a vegyipari termelést, nevezetesen ammóniak, kénsav, polyvinylchlorid, műrostok, nátrium, hidroxid, kátrányfestékek, kátrányból készült félkészáruk és festőanyagok szakaszán. Komplex módon keit kihasználni a nyersanyagokat, be kell veze'.ni a folyamatos és katalitikus gyártási folyamatokat. a fluid-technikát. Racionálisan meg kel! tisztítani és ki kell használni a hulladékvizet, valamint a légkörbe elillanó gázokat. Gazdaságosan kell korszerűsíteni az elavult üzemeket, ezáltal növelni a munka termelékenységét, csökkenteni a gyártási önköltségeket és megjavítani a munka egészségügyi feltételeit. Az erőt fogyasztó, egészségre káros vegyipari üzemekben gépesíteni kell a munkafolyamatokat és a lehetó legnagyobb mértékben. be kell vezetni a gumigyárakban a munka gépesítését. A vegyipari üzemekben lényegesen meg kell javítani a mérések színvonalát, be kell vezetni a munkafolyamatok távolból történő irányítását és önműködő szabályozását. Messzemenően meg kell javítani a vegyipari üzemek kiépítésének előkészítését és irányítását, nevezetesen a Sztálin-művekben, a lovosicei és nyitranovákyi üzemekben, a bratislavai, kralupyi és homonnai új gyárakban, valamint a szlovákiai új nitrogéngyárban. 12. Az épitőanyagiparban mindenekelőtt azoknak az anyagoknak a gyártását kell fejleszteni, amelyek lehetővé teszik az építészet iparosítását; nevezetesen könnyű építőanyagokról, különleges habarcsanyagokról, nem égetett falanyagokról van szó, valamint olyan aflyagok és gyártmányok előállításáról, amelyek a népgazdaság más ágazataiban szükséges anyagokat, nevezetesen a fát helyettesíthetik. Fel kel! építeni a korszerű mész- és kőfeldolgozó ipart. Minél nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi nyersanyagforrásokat, főleg az ipari hulladékokat építőanyagok gyártására. Az őrölt mészkő gyártásának lényeges növelésével elegendő merfnyiségű mésztartalmú anyagot ke'.I biztosítani a mezőgazdaság számára. Fejleszteni kell a nagy fal-, lépcső-, menyhyezet-, tető- és egyéb elemek, illetve tömbök gyártását olyaténképpen, hogy 1960-ban az állami lakásépítés keretében legalább 21000 szerelt lakásegység legyen felépíthető, ebből 7000 kizárólag nagy, komplett elemekből és panelekből. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági építkezések, iskolák, családi házak, garázsok és üdülőtelepek építéséhez szükséges előgyártott elemek előállítását. Az előfeszített betonból és' vasbetonból készült épületelemek gyártását 226 százalékkal kell növelni. Az épületelemek összes mennyiségének legalább 30 százalékát könnyű anyagokból kell előállítani. Az előfeszített betonból készült talpfák gyártását 11,5-szörösére, árbocok, és oszlopok gyártását 24,5-szörösére kell emelni. Meg kell javítani nevezetesen a hőálló, szigetelő és kerámiai csempeanyag minőségét, ki kell bővíteni e gyártmányok választékát. A téglagyárakban, mészégetőkben és épületelemeket gyártó üzemekben fokozatosan át kell térni háromműszakos üzemre, emellett a fokozott gépesítés és jobb munkatervezés révén OJ SZÖ 1956. május 4. lényegesen csökkenteni kell a foglalkoztatott dolgozók számát. Vaiamennyi cementfeldolgozó üzemet és nagyobb építkezést fel kell szerelni a szabadon tárolt cement átvételezésére és raktározására alkalmas berendezésekkel. Meg kell oldani és be kell vezetni a cementégető, rotációs és kerámiai alagútkemencék és egyéb gyártó részlegek önműködő szabályozását. A lehető legnagyobb mértékben gépesíteni kell az erőfogyasztó és egészségre ártalmas munkákat, valamint az eddig kézierővel végzett munkafolyamatokat, mégpedig nevezetesen a téglagyár és mészégető gyűrüskemencénél, a kőfejtőkben és az elögyártott épületelemek előállításánál. Az Építőipari Minisztérium szakaszán uj gyárakat kell üzembe helyezni, amelyek összes kapacitása 1414 ezer tonna cement, 390 eze 1" tonna mész, 850 ezer köbméter elög;-ártott épületelem, 860 ezer darab előfeszített betonból készült talpfa, 130 ezer darab árboc és 2330 ezer négyzetméter csempe. 13. A fafeldolgozó és papírgyártó iparban. Gazdaságosabbá kell tenni a fa felhasználását, ki kell fejleszteni* a fát pótló anyagok gyártását, elsősorban a fahulladék ipari feldolgozásának kiszélesítésével. Csökkenteni kell a fafeldolgozásnál beállott veszteségeket, elsősorban a faanyag szakszerű tárolásával, gondozásával és a technológia tökéletesítésével. Be kell vezetni a folyamatos sajtolás rendszerén felépülő lemezgyártást. A forgács- és fűrészporból készült lemezek gyártását harmincszorosára kell növelni, a kemény farostos lemezekét kétszeresére. Meg kell oldani a keményfarostos lemez gyártásának szátaz technológiáját és fel kell építeni az ehhez szükséges berendezéseket. Minden lemezgyártó üzembe be kell vezetni a megszakítás'nélküli, folyamatos munkát. Ki kell bővíteni a bútorok és bútordarabok választékét. Meg kell javítani a viszkózafonal minőségét, legkésőbb 1958-ig kiváló minőségű viszkózafonalat kell gyártani kordselyem céljaira. Tovább kell növelni a nagyhozamú cellulozék gyártását. 1958 végéig meg kell oldani a bükkfából előállítandó félcelluloze technológiai kérdéseit, valamint felhasználását egyes papirosfajták előállításánál. 1960-ban meg kell kezdeni egy új üzem építését, amely évente 30 000 tonna papírgyártásra alkalmas félcellulozét állít elő bükkfából. A kiváló minőségű papirósfajták és kartonok előállításához szükséges faféleségek feldolgozásánál növelni kell a feldolgozott lombosfák, erdei fenyő és fahulladék arányát; Tovább kell javítani a papiros minőségét és legalább 10 százalékkal csökkenteni kell a papiros átlagos grammsúlyát. Elő kell készíteni és meg kell kezdeni egy 45 ezer tonna kapacitású rotogép felépítését és ki kell dolgozni egy 35 ezer tonna kapacitású kartongyártó üzem terveit. Valamennyi papírgyárban, elsősorban azokban, amelyekben a papírgyártást cellulózegyártással kombinálják, be kell vezetni a megszakítás nélküli munkamenetet. Sürgősen el kell sajátítani a fotoipar számára szükséges kiváló minőségű papiros ipari előállításának módszereit. ^Fokozatosan korszerűsíteni kell a cellulóze és papírgyárakat, nevezetesen a fa szállításának, feldolgozásának és tisztításának gépesítésével, a mérés és szabályozás automatizálásával. A gyárakat fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi erősebb sav alkalmazását. Ki kell szélesíteni a szulfid-lúgok feldolgozását és 55 százalékkal növelni kell a szulfidszesz gyártását. 14. A könnyűiparban biztosítani kell a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítését, kellő mennyiségű és bő választékú gyártmányokkal, amelyek minőségét lényegesen növelni kell. Mindezt elsősorban azáltal érjük el hogy megjavítjuk a nyersanyagok feldolgozását és tökéletesítjük az áruk elkészítését. A fésült pamutfonálból készült áruk gyártását kétszeresére, a fésült gyapjúfonálból ké szültekét 45 százalékkal kell növelni. Továbbá meg kell javítani a gyapjúáru minőségét azáltal, hogy mintegy 18 százalékkal emeljük a fésültfonálból készült szövetek gyapjútartalmát. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szövetek ne gyűrődjenek és a nem gyűrődő szövetek gyártását kb. négyszeresére kell emelni. Messzemenő mértékben kell foganatosítani egyéb, a szövet minőségét javító intéz* kedéseket (át nem ázó, éghetetlen, mosásban nem fakuló szövetek). Üj fajta, új mintájú textilgyártmányokat kell kidolgozni, meg kell javítani színezésüket. Fokozni kell a műszál ból készült kiváló minőségű áruk gyártását. Tovább kell fejleszteni a nem fonott és nem szövött anyagból készült gyártást. Meg kell rövidíteni a technológiai folyamatokat, nevezetesen a mű- és szintetikus szálak feldolgozásánál. Meg kell javítani a nyersanyagok kihasználását, elsősorban azáltal, hogy az átlagos mé terszámot pamutszövetek esetében 46,8-re, kártolt gyapjúszövetek esetében 9-re, és fésült gyapjúszövetek esetében 37,2-re emelni. Ezzel egyben növelni kell a finomminőségú textilgyártmányok előállítását is. A könnyűipart folyamatosan el kell látni nyersanyaggal és növelni kell készleteit. Emelni kell a könnyűiparb^j^jpunkatermelékenységet, elsősorban a meglevő gépiberendezés teljesítményének növelésével és a gépek jobb kihasználásával. Ugyanakkor hozzá kell fogni a könnyűipar korszerűsítéséhez új, nagy teljesítőképességű gépek bevezetésével, nevezetesen a fonodákban, csinozókban, bőrgyárakban és üveghutákban. A lenfonodákban és a kártolt gyapjúfonodákban a körkörös utófonógépek arányát egyharmadával kell emelni. A pamut- és selyemszövödékben az önműködő szövőszékek arányát több mint 50 százalékra kell emelni. Legalább 2000 vetélónélküli szövőszéket kell üzembe helyezni, ebbül 1500 pamutszövődékben. Korszerűsíteni kell a csinozókat és festödöket. Be kell vezetni a folyamatos gyártást, önműködő szabályozással. A cipóiparban automatizálni kell a szivacsos gumitalpú PVC-ből készült házicipö gyártását és teljesen automatizálni kell a gumicipősarkak gyártását. Tovább kell növelni az új műanyagok felhasználását, elsősorban bőrdíszmüáruk gyártásánál. 2,2 szeresére kell növelni a mikropőrusos talpú lábbeli gyártását. Vissza kell szerezni a csehszlovákiai üvegipar vezetőszerepét a világpiacokon, mégpedig nevezetesen a gyártmányok művészi értékének fokozásával, és mintázatának megjavításával, az üveg minőségének tökéletesítésével és a szállítási határidők lényeges megrövidítésével. Be kell vezetni a munka önműködő szabályozását legalább öt generátol-állomáson, a munka önműködő irányítását legalább két táblaüveggyártő kohóban, valamint két nyújtott üvegcsöveket- gyártó kohókban. Be kell vezetni a szigetelő anyagul szolgáló habüveggyártását. 32 százalékra kell csökkenteni az anyagveszteséget a táblaüveg-gyártásnál, palackgyártásnál 16 százalékra, használati porcelán-gyártásánál 31 százalékra, egészségügyi kerámiai gyártások előállításnál 24 százalékra. A finom kerámiai iparban be kell vezetni a gyártás automatizálását és gépesítését, elsősorban a formáló műhelyekben és egyszerűsíteni kell az üzemen belüli szállításokat. A gyártmányok legalább kétharmadát tunellkemencékben kell égetni. 15. Az élelmiszeriparban a hazai nyersanyagalap gyarapodásával összhangban úgy kell növelni a termelést, hogy elsősorban az állati eredetű élelmiszerek arányának növekedéséve! lehetővé tegye a lakosság jobb ellátását. Ki kell bővíteni a gyártmányok választékát, oe kell vezetni a jobb minőségű élelmiszerfajtái* gyártását. Biztosítani kell az élelmiszeripari üzemekben az egészségügyi előírások fokozottabb betartását és a gyártmányok ízlésesebb csomagolását. El kell mélyíteni az együttműködést a mezőgazdasági termeléssel és biztosítani kell a kiváló minőségű nyersanyagok szállítását. A lakosság minőségi gyártmányokkal vaíó jobb ellátásának" biztosítására a termelésben elsősorban a következő intézkedések foganatosítandók: a vajassütemény arányát az egész termelés 90 százalékára kell emelni, a többfokos sör arányát 55 százalékra, a palackscr arányát az összes termelés 44 százalékára; a sertéshús arányának növelésével meg kell javítani a hentesáruk minőségét, 128 százalékkal növelni kel! a fogyasztók számára szállított nyersszalonna mennyiségét, legalább 40 százalékra kell növelni a tejes növényi zsírok arányszámát, fokozni a jobb cigarettafajták részesedését az összes termelésben és meg kell javítani a liszt minőségét, elsősorban azáltal, hogy új technikát vezetnek be a malmokban. Lényegesen csökkenteni kell az élelmiszeripar minden ágazatában a nyersanyagok tárolása során beálló veszteségeket. Be kell vezetni a műanyagokból készült szappangyártmányok előállítását és e gyártást olyképpen fokozni, hogy részesedése az egész szappangyártásban 40 százalékot érjen el. Gépesíteni kell a kenyér- és süteménygyártás 50 százalékát, a vágóhidak legalább 80 százalékában gépsorokat kell bevezetni, a hentetárutermelésben a gépesítést legalább 65 százalékra kell növelni; 90 százalékra gépesíteni kell az uborkakonzervek, 40 százalékra a gyümölcsszörpök és italok gyártását, 50 százalékra a tej begyűjtését (további ciszternák üzembe helyezésével), 65 százalékra kell gépesíteni a répa berakodását és kirakodását, 80, illetve 40 százalékra a malátaüzemek különböző részlegeinek munkáját és 90 százalékra az olajosmagvak feldolgozását. A péküzemekben be kell vezetni az élesztő és a tészta folyamatos előállítását, a tészta folyamatos elosztását és formálását, valamint a folyamatos kelesztést és sütést. A húsiparban gépsorokat kell munkába állítani a hús kicsontozésára és a belek feldolgozására, be kell vezetni a szalonna folyamatos kiolvasztását, valamint központi füstfejlesztővel ellátott húsfüstölöket kell létesíteni. A cukorgyárakban elő kell készíteni és be kell vezetni a folytatólagos diffúziót, az oldat folytatólagos szűrését és önműködő centrifugálását. .A. beruházási építkezések szakaszán azáltal, hogy az anyagi eszközöket fő javításokra és beruházásokra összpontosítjuk, biztosítani kell az állandó üzemeltetésre szánt vállalatok fő alapjának tökéletesítését és korszerűsítését. Üj létesítmények építésére és a meglevők rekonstrukciójával a malátaüzemek kapacitását 40 ezer tonnával kell növelni. Be kell fejezni a húsüzemek építését, megkezdeni további három húsfeldolgozó üzem építését, fel kell építeni három tejfeldolgozó üzemet, a péküzemek kemencefelületének kb. 9 százalékát fel kell újítani, két baromfifeldolgozó üzemet kell létesíteni és meg kell kezdeni egy cukorgyár építését. 16. A helyi gazdálkodás szakaszán lényegesen meg kel! javítani, ki kell bővíteni és olcsóbbá kell tenni a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, javításokat és karbantartó munkákat; keresetüket kereken 60 százalékkal kell növelni. A helyi ipar termelését legalább 50 százalékkal kell gyarapítani. Nevezetesen fokozni kell a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági szerszámok és építőanyagok gyártását. Ezzel kapcsolatban a lehető legnagyobb mértékben ki kel! használni a helyi nyersanyagforrásokat és hulladékanyagokat. A közszükségleti cikkek termelésében fő feladatnak kell tekinteni az új árufajták gyártásának bevezetését és fejlesztését, a választék kiszélesítését, az áruk minőségének és csomagolásának megjavítását. Az égetett tégla gyártását legalább 55 százalékkal, az égetett tetőcserepek gyártását legalább 4,8 szorosára kell növelni, mégpedig a meglevő üzemek kapacitásának jobb kihasználásával. Emelni kell a termelés műszaki színvonalát, mindenekelőtt az elavult berendezések korszerűsítése révén. Ezzel kapcsolatban fel kell használni a nemzeti vállalatok által kisejletezett alkalmas gépeket. II. Mezőgazdaság és erdészet 1. Biztosítsuk folyamatosan a gazdálkodás szocialista formái megszilárdításának és fejlesztésének anyagi, szervezési és politikai feltételejt olyan módon, hogy az egész mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése mellett az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok döntő fölénybe kerüljenek. 2. A mezőgazdasági termelés egész nyers terjedelmét 30 százalékkal fokozzuk az állattenyésztési termelés gyorsabb ütemű növelése mellett. A fő mezőgazdasági termények termelését a következőképpen növeljük: kenyérgabona 22 százalékkal takarmánymagrvak 40 ebből kukorica 126 „ cukorrépa n olajos magvak 24 burgonya 32 komló 21 vágómarha 38 vágósertés 35 ^ t eJ 46 „ tojás 21 „ gyapjú 36 A mezőgazdasági termelós növekedését főleg a hektárhozamok növelésével és a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával, a szántó-, földterületek kiterjesztésével kell elérni. 3. Tegyük belterjesebbé a már eddig megművelt földeken való termelést és a szántóföldek területét további 230 ezer hektárral bővítsük elsősorban a parlagon heverő földekkel mégpedig főleg a Karlovy Vary-i, České Budejovice-i, Plzeni, Üsti nad Labem-i, ostravai, olomouci, besztercebányai, nyitrai és prešovi kerületekben. Ezenkívül növelnünk kell 60 ezer hektárnyi kevéshozamú rét és legelő termőképességét rekultiváció útján, e rétek és legelők átmeneti felszántásával és hasznosabb takarmánynövényekkel való bevetésével. 4. A kenyérgabona termelését elsősorban a búza hozamának 19 százalékos és a rozs hozamának 16 százalékos növelésével fokozzuk. A gazdag fehérjetartalmú takarmány mag vak — a hüvelyesek és gabonával való keverékeik — vetésterületét 2,2-szeresére kell növelni. Bővíteni kell a szemeskukorica vetésterületét 74 százalékkal és növelni kell hozamát 29 százalékkal. Azokban a körzetekben, ahol a kukorica nem érik be magra, be kell vezetni a kukorica viaszos-tejes érettségre való termelését legalább 100 ezer hektár területen. El kell érnünk (Folytatás te 5. oldalon.)