Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-03 / 123. szám, csütörtök

mm Levél Nemrégen kaptuk. A {eladó címe: Mjulyad, k'kköi járás. Segítségért kiált, hogy élni tudjon, hogy kenyér s jövő nélkül ne maradjon. Annyit ír magáról, hogy hatvan éves. szövetkezeti tag és a lelke csupa fájdalom. Mert mióta megfosztották elnöki tisztségétől mellőzik öt. Két ember mellőzi és tör rá: Zara Ferenc és Vámos István. Négyoldalas levélben önti ki ez ember a lelkét. A szövetkezet fejlesztésével kapcsolatos érdemeiről is beszél: Felépített egy sertésólat és fizikai erejét nem kímélve munkálkodott a parasztok jobb, emberségesebb jövőjén. Regénybe illő helyzeteket kínál a levél. Elnök volt, a kezdet kezdetén szervező, propagátor és mikorra megtehetik a nagy lépést előre, jön az évzárás, új vezetőségválasztás és Kelemen János nem elnök többé. Persze az élet nem áll meg: a szövetkezeti parasztok szekereznek, állatokat ne veinek és ha Kelemen kapuja előtt hajtanak el, benevetnek az udvarba kárörvendőn, lesújtón. És a gazda szeme a szokottnál élesebb lesz, mindent meglát, még egy flegma ajkbiggyesztést is. Az ember sokszor nem ismeri énjét, nem is vizsgálja önmagát. Kelemen is így van ezzel. Sepri az ud vart, pedig rendben ott minden, de valamit szorítani kell a kézbe, úgy várni a kapu sarkvasának nyikorgását, gyöngéd, szívhez szóló barátságos megszólítást: Kelemen, gyere munkába. Hiába azonban az idegek roppant feszültsége, a reménnyel teljes várakozás, nem jön senki, nem hívják, nem akarják. Csak benevetnek a kapun. Kiközösítönek, elriasztónak érzi a mellőzést és kilép a szövetkezetből. A kilépésben nincs határozottság, afféle jelzés a járás felé, hogy siessenek mindnyájuk segítsé- j gére. De a járás süket, egy ember panaszát nem akarja hallani. Azon a nézeten van, ha ismét negyven kilépő lesz, akkor jön, mert nagy a baj. ÉS nem intézi érdemlegesen Kelemen ügyét. Ezáltal válik már-már áthághatatlan szakadékká egy ember ellentéte a közösséggel. Belépés és kilépés, ez a variációja a Kelemen-esetnek. Ha kint van, az bántja, ha meg visszafogadják, hogy Vámos, az új elnök mellőzi, hogy nem ad állandó munkát. Azért nem ad, mert az új elnök apja, a fentebb már említett Vámos István halálos ellensége az utóbbi időben. Térdre szeretné kényszeríteni. Viharos esztendő, viharos élet, egy ember pere a közösséggel, s a gyakori meggondolatlan kijelentés: nincs most rád szükség! S a rendezetlen dolgok, a szemé'yí ellentétek odáig viszik Kelement, az egykori szövetkezeti elnököt, hogy a szerkesztőségbe szó szerint ezeket írja: „A szövetkezetbe semmilyen körülmények között sem lépek." A falu Ipoly menti. Kis kétablakos házak, rendezett utcák. A szövetkezeti tagok vetnek, ültetnek. Vámos Istvánt, a halálos ellenséget keressük meg. Az ember barna, szikár és oeszédes. Kérdezzük, miért akarja térdre kényszeríteni Kel^nent. Csak azért, mert ha ö gazember, megmutatja, hogy Kelemen nálánál is nagyobb. És szóba hozza, hogy mikor Kelemen még elnök volt, vizet hordott télen a sertéseknek. Senki sem akarta vállalni ezt a munkát, az elnök felemelt munkaegységet ígért és ö elvállalta. De az ígéret csak ígéret maradt, s mikor hantjos szóval követelni kezdte a magáét, ezt a választ kapta: „Ha nem tetszik, menj papnak!" Hát ezért a kijelentéséért gyűlöli, mert ez sértő. Nem is beszélnek azóta. Átellenben laknak, egymás udvarába látnak, mégse beszélnek, haragot tartanak. Mert nagy-nagy csökönyösség, rátartiság fészkelődött a szívükbe. Vádolják egymást mindennel. Vámos azzal vádol, hogy míg Kelemen elnök volt, krumplit adott el s az árát zsebre tette. Mondják, juhbőrt is eladott u füleki cigányoknak. A pénzzel nem számolt el. A könyvelő mutatja, hogy negyven mázsa búza hiányzik. — Mi most visszaadjuk neki azt, amit ő csinált velünk! — mondja Vámos és beleereszti az ekét a földbe. Nem kell messze menni, hogy a tagokkal beszélgessünk, itt vannak a félhektárokon. Akárhánnyal váltunk szót, mind másképp vélekedik. A szóban benne a szövetkezet féltése, a jobb életfeltételek megteremtésenek vágya, de egységes állásfoglalásról szó sincs. Farkas Aranka, a nöbizottság elnöke szerint Kelemen dolgos, szorgalmas, de elítéli a határozatlanságát. Megnyugodna s rendezne végre problémáit a szövetkezet kebelében. Mert van sok más, egyéb probléma is: a háztáji földek rendezése, (egyeseknek több van az előírtnál), a szövetkezeti tagok fegyelmezetlensége (egyesek trágyát fuvaroznak és szántanak az egyénileg gazdálkodóknak, holott az istállótrágya a szövetkezet udvarában magasodik) és végül a járási nemzeti bizottság közönye. Egy éve, vagy annál is több, liogy senki sem látogatja őket abból a célból, hogy közvetlen segítséget nyújtson. Utána se kell járni, hogy megtudjuk, a saját zsebükre fuvarozók Nagy és Vámos szövetkezeti tagok. Vámos János 45, Nagy László, Zara Ferenc 1, Nagy Mária esetében viszont az előírásos félhektárnál több földről van szó. Nevetséges, de való, hogy Mulyadon, ha a férj és a feleség is belépett, mindkét fél részesül háztáji földben. Veszekedést, fejetlenséget szül ez az állapot. A Kelemen-ügy Régi lenne talán ? A jegyzőkönyv azóta tartja számon, mióta a tagság új elnököt választott. Szabó pártelnök és a többi kommunisták is azon a nézeten voltak, hogy Kelement meg kell tartani a szövetkezetben. A szövetkezeti vezetőség is helyeselte a kommunisták álláspontját és aszerint cselekedett. Ha az iratokban lapozgatunk, látjuk, hat vagy hét jegyzőkönyv foglalkozik a Kelemen-ügygyei. Állandó napirendi pont lett ez az életükben, mert Kelemen gondol egyet és kilép. Ezt állítja Vámos László, ez a nagyon tehetséges könyvelő, ezt állítják mások is. Aztán ha néhány napot aludt rá, ismét felvételét kéri. Egyszer Vankó járási dolgozó le is jött rendezni a föld kimérését, de Kelemen megint mást gondolt és maradt. Minden baj, minden fáj az öregnek, ami a szövetkezetben történik, ezt mutatják a dolgok. Pedig a vezetőség harcol érte. Egyik alkalommal rábízta volna az állatok gondozását, tehát teljesítette volna kívánságát, de ő akkor is gondolkozási időt kért és visszautasította a közeledést. Mi hát viselkedésének az oka? Kelemen udvarában vagyunk s választ erre a gazdától várunk. Kevés földjét napszámmunkával, kótöréssel, parcellánként szerezte. Aztán megértvén a szövetkezetalakítás szükségét, vagyonkáját hozzátette a közöshöz. Elnök lett, nap-nap után fáradozott, hogy minden a legjobban menjen És ezt figyelembe nem véve, leváltják. Nem fáj magának az új elnökválasztás ? Az ember megrezzen és mert elevenére tapintunk, könnyes szemmel feleli: — Fáj ! Itt kapta tehát Kelemen a nehezen gyógyuló sebet. Vezetni szeretett volna, még tovább építeni a művet, amelyben sok téglát elhelyezett. Rendesen, pontosan eljárt mindenben es a hála: leváltják, s lopással vádolják. Követett el hibát, a könyvelést nem ellenőrizte, mindenben egymaga járt el, de nem rossz szándékkal cselekedett így. Szándékosan ö sohasem követett el hibát. Mégis a gyanú él, többen vádolják ezzel, azzal, s ő ezt nem bírja, menekülne ki a közösségből, bár a pillanatnyi elhatározáson nem tud túljutni. A végleges döntéstől visszariad. Mert tett ö valamit a szövetkezetért, előbbre vitte az ügyet, mégis ágy éve már, hogy lelkében egy nagy közösség gyanújavádja mardos. Mellőzik, munkába nem hívják, mert halálos ellensége, a szövetkezeti építkezés mostani nagy ellenzője. Vámos István diktál elnök fiának. Es ebbe a felbolygatott, egymást gyanúsító, egymást személyI ellentétek alap ián elítélő darázsfészekbe nem néz senki. Ha valaki panaszkodni merészel a járáson, hogy ez így nem mehet tovább, beléfojtják a szót és felelősségre vonják, amiért nem teremt rendet. A irirásr nemzeti birottsáo Mulyadon tavaly jól zárult az év. A szövetkezet tagjai a hét koronás előlegre az év végén még nyolc koronát kaptak. Jók a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Az Ipoly ment: földek kitűnő zöldséget teremnek, a jó legelök, rétek az állatállományt bőségesen ellátják takarmánnyal. Azonban az emberek veszekednek, marakodnak. A pártszervezet gyenge, a kommunisták egy része gyűlésre sem jár el. Azért mondjuk ezt el, mert a járási pártbizottság erről nem tud. Ha tudna, segítené a községi pártszervezetet és a szövetkezeti vezetőséget munkájában. A dolog úgy áll, hogy a szövetekezeti tagok nevelésével négy éve mit sem törődtek. Egy volt a fontos, hogy a szövetkezet megalakuljon. S a járás részéről tanúsított hanyagságnak, nemtörődömségnek mi az eredménye? A háztáji földek rendezetlenségéből eredő hajbakapás, veszekedés, a szövetkezeti tagok fegyelmezetlensége, a saját zsebükre történő fuvarozás és az időnkénti kilépés. A kilépések gyakoriak, de a járás annyi fáradságot sem vesz, hogy a kilépők földjét kimérje, rendezze, tgy történik meg azután, hogyha Kelemen János délelőtt a Temető felét búzával veti be, Jekkel János délután beveti rozzsal, mivel mindketten igényt tartanak a parcellára. Nemzetgazdaságunk sínyli meg a járási földrendezési hivatal nemtörődömségét, mert a földnek akár egyéni, akár közösségi tulajdont képez, teremni kell. Persze, a járási mezőgazdaság' osztálynak jelentéskérés és továbbítás a feladata, nem a közvetlen segítségnyújtás, Ez a fontos, minden más, így a Kelemen-ügy is mellékes. Hogy valakit ártatlanul vagy igazságosan vádol lopással a közösség, mit számít az? Az apparátus feladatköre a százalékok nyilvántartása és rendeltetési helyére továbbítása. Hogy egy ember vergődik, kilép, visszalép? Mi közöm hozzá!? Ha Kelemen akta lenne, papír lenne, már régen hozzányúltak volna. Ebből a felháborító magatartásból következik, hogy a Kelemen-iigy előtt bezárulnak az ajtók, s a mulyadi rendetlenségek előtt becsukódnak a szemek. Kelemen János segítségért kiáltó levele szerkesztőségünkbe futott, dp mi továbbítjuk a JNB-nek. Ott intézkedjenek. Tartsák végre szem előtt, hogy egy ember ügye nemcsak a falu ügye, hanem a járásé is, az országé is. Minden tervösszeállitásnál, jelentéstételnél fontosabb az ember. S ha a járási dolgozók Mulyadon i személyi ellentéteket türelmes munkával mindenkor alárendelik a nagy célnak, a szövetkezet építésének, akkor egy év se kell és a faluban nem lesz darázsfészek! Mács József Nagy segítséget jelent a gép A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságban a kora tavasziak elvetése után megkezdték a krumpli és a kukorica ültetését. A gazdaság új vetőgépeket kapott a kukorica négyzetes vetéséhez. Az új gépek segítségével 280 hektárt vetnek be az említett módszer szerint. így lényegesen növelik az átlaghektártárhozamokat s ezzel az állattenyésztési termelés fokozatos növelését is biztosítják. Mondok Gábor, Dunaszerdahely. Azért, hogy több élelmiszert adjunk az országnak Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az állami gazdaságoknak nagy szerepe jut e fokozott feladatok teljesítésében. A Füleki Állami Gazdaság dolgozói szocialista munkaversenyt szerveztek; az alkalmazottak 80 százaléka kapcsolódott be a versenybe. A birtok hat gazdaságában 29 kollektív és 37 egyéni kötelezettségvállalás született. Az egyes gazdaságuk egymás között versenyeznek. Síd Várgedével, Fülek Gortvával, Guszona Ragyolccal versenyez. A kötelezettségvállalások értéke a növénytermelés területén 198 541 koronát, az állattenyésztés területén 142 585 koronát tesz ki. Faragó eelvtárs, a gortvai gazdaságban azt a felajánlást tette, hogy 5 hektáron 61,25 mázsa dohányt termel 48.75 mázsa helyett. Kötelezettségvállalásának értéke 22 627 korona. A ragyolci gazdaság kertésze, Korenczi Béla elvtárs 1608 mázsa zöldséget termel 1508 mázsa helyett, 27 033 korona értékben. A dolgozók felajánlást tettek munkaerő, munkaidő és különféle alkatrészek megtakarítására is, amelynek értéke 73 500 koronára rúg. A kötelezettségvállalások teljesítésére már a múlt év őszén megtették a szükséges intézkedéseket. Istállótrágyával szórták meg a földet és az őszi mélyszántást száz százalékra elvégezték. A hektárhozamok növelésére irányul az a törekvésük is, hogy 72 hektáron a kukoricát és 103 hektáron a burgonyát négyzetes-fészkes módszerrel ültetik el. Az önköltségek csökkentésére agregátokat fognak összeállítani és az aratást kombájnnal végzik. A Füleki Állami Gazdaság dolgozói jól tudják, hogy a hektárhozamok növelése csak rendes és jó minőségű munkával lehetséges. Ezért május elsejére felajánlották, hogy a tavaszi árpa vetési idejét három, a zab vetési idejét kettő, a burgonya ültetési idejét kettő, a kukorica ültetési idejét kettő, a takarmánynövények és kapásnövények vetését három, a tavaszi keverékek vetési idejét három és a dohány ültetési idejét két nappal lerövidítik. A gortvai gazdaság traktorosa, Őeme Sándor elvtárs azt a felajánlást tette, hogy a tavaszi munkákra szánt időt 15 nappal lerövidíti, és hogy 200 liter naftát 400 korona értékben megtakarít. A gazdaságok összes traktorosát versenyre hívja. Káka Pál traktoros a munkaidő hat nappal való lerövidítését és 120 liter nafta megtakarítást vállalta. Azonkívül a birtok összes kerekes traktorosait versenyre hívja. A füleki gazdaság traktorosa; Popovics Miklós, Rocskár Pál, Tóth Lajos és Fungács József kilenc nappal rövidítik le a tavaszi munkák határidejét és 670 liter naftát megtakarítanak. A guszoni gazdaság traktorosa. Ferenc Dezső 12 nappal rövidíti le a határidőt, 100 liter naftát és 25 kg olajat megtakarít. Azonkívül versenyre hívja a Füleki Állami Gazdaság öszszes DT 54-es traktorral dolgozó traktorosát. A sídi gazdaság traktorosai, Angyal Antal, Péter József, Szíjgyártó József és Ferenc István 440 liter nafta, és 4.5 kg kenőcs megtakarítására tettek felajánlást. A gortvai gazdaság traktorosai, Juhász Sándor és Lopusan Károly a határidő hét nappal való lerövidítésére és 280 liter nafta megtakarítására vállalkoztak. A ragyolci gazdaság traktorosai, Tóth Sándor, Krupa Mátyás, Csaba Károly, Asztalos Kálmán és Oj László pedig 5 nappal rövidítik le a határidőt és 290 liter naftát megtakarítanak. Az üzem vezetői és a szakszervezeti választmány hetenkint értékelik és ellenőrzik a felajánlások teljesítését. A Füleki Állami Gazdaság 22 traktorosa és. 20 csoportja áll versenyben. A versenyfelhívást 'ki-ki sajátkezű aláírásával fogadta el. Hogy a felajánlásoknak máris megmutatkoznak ez eredményei, arra szolgáljon bizonyítékul, hogy az 1956-os év első negyedévi tejbeadási tervét 103, a marhahúsbeadási tervet 107 százalékra teljesítették. Bolcsó Pál, a Füleki Állami Gazdaság dolgozója. • t A vrbovkai szövetkezeti tagok nagyobb területet ültetnek be kukoricával A kékkői járásban lévő vrbovkai szövetkezeti tagok ez idén lényegesen kiterjesztették a kukorica vetésterületét. A tavalyi 13 hektárhoz viszonyítva ez idén 27 hektárnyi területot vetettek be négyzetes-fészkes módszerrel. A talajt jól előkészítették és legkevesebb 24 mázsa hektárhozamot akarnak elérni szemes kukoricában. Szemes kukoricán kívül a vrbovkai szövetkezeti tagok ebben az évben silókukoricát is termesztenek, amelyet a közeli napokban 10 hektárnyi területen ültetnek el. A silókukoricánál, amelyet tejtartalma teljében törnek ie, minden hektáron 300 mázsa átlaghozamra számítanak. A szeredi GTÁ-on az első traktorosok teljesítették kötelezettségvállalásaikat A szered) traktorállomás dolgozói ebben az évben 206 egyéni és 18 kollektív kötelezettségvállalást tettek, amelyeknek értéke több mint 730 ezer koronát tesz ki. A vállalások főleg a hektárhozamok növelésére, a gépel< karbantartásának megjavítására és a hajtóanyagok megtakarítására irányulnak. Kötelezettségvállalásuk teljesítésit e napokban elsőnek jelentették Ervin Benkovsky és VUlam Smák traktorosok, akik a majtikovói traktorosbrigádban dolgoznak. Vállalták, hogy a tavaszi munkák tervét 110<>/o-ra teljesítik, a határidőt 5 nappal megrövidítik és az év végéig 819 koronát takarítanak meg a üzemanyagon. Április 20-ig a tavaszi munkák tervét 120,6%-ra teljesítették és 190 korona értékű üzemanyagot takarítottak meg. ... Igy született meg a legjobb eredmény A szövetkezeti tagok már megbarátkoztak a szovjet és magyar négyzetesen vető géppel és napról napra szebb eredményeket érnek el. Ezek a gépek megkövetelik mind a traktorosoktól, mind a gép meľé beosztott szövetkezeti taooktól a pontos munkát. Nagyon helyesen cselekedett Szántay elvtárs, a nagyfödémesi szövetkezet agronómusa, amikor a négyzetes vetéshez a legjobb traktorosokat és a gépekhez a szövetkezet fiataljainak színe-javát osztotta be. Így született aztán meg a nagyföldőmesi brigádon a legjobb eredmény. Krizsán Gyula traktoros egy nap alatt 9 és fél hektáron vetette el a kukoricát négyzetesen. A. tavaszi munka tervét eddig 107,8 szá lékra teljesítette. A traktorosbrigádok közötti munkaverseny a traktorosokat arra serkenti, hogy minél jobb eredmények elérésével jaruljanak hozzá ahhoz, hogy a tavaszi munkák gyors elvégzéséért indított versenyből győztesen kerüljenek ki. Jelenleg a páldi brigád jár a verseny élén. Ez a brigád a múlt évben még a legrosszabb brigád volt. A járási pártbizottság határozatára tapasztalt traktorosokat küldtek a brigád megsegítésére és így a brigád a verseny élén áll. A jókai brigád traktorosai sem akarnak elmaradni. Kötelezettséget vállaltak, hogy tavaszi munkatervüket május l-ig TÓ0 százalékra teljesítik. Hogy vállalásukat megvalósítják, arra a legjobb biztosíték, hogy náluk dolgozik a legtöbb gép két váltásban. Csandal István, Sene. j