Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-29 / 149. szám, kedd

Az Albán Munkapárt kongresszusa Tirana, május 28. (ČTK) - Május 26-án, az Albán Munkapárt ül. kongresszusának délutáni ülésén tovább fc'yt az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága és Központi Ellen örz ö Bizottsága beszámolójának meg­vitatása. A kongresszus küldöttei felszóla­lásaikban egyhangúlag jóváhagyják az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­gának bel- és külpolitikáját és hang­súlyozzák az SZKP XX. kongresszusa határozatainak nagy jelentőségét a párt gyakorlati tevékenysége szem­pontjából. Hiszni Kápo, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagja, a Minisztertanács elnö­kének első helyettese arról beszélt, hogy az albán nép tnilv nagy sike­reket ért el az ország gazdasági és kulturális felépítése terén és hang­súlyozta, hogy ezek a sikerek elkép­zelhetetlenek volnának a Szovjetunió és a népi demokratikus országok se­gítsége nélkül. A mezőgazdaságnak a második ötéves tervben kitűzött fel­adatairól beszélve rámutatott, hogy 1960-ban az országban 450 ezer ton­na gabonát akarnak betakarítani és a auapottermelést 1955-tel szemben 87 százalékkal, a cukorrépatermelést 23 százalékkal, a hústermelést 53 százalékkal növelik, a traktorok szá­mát pedig több mint megkétszere­zik. Poszp ;eiov elvtárs beszéde Az Albán Munkapárt III. kongresz­szusának ülésén a Központi Ellenör­zöbizottság tevékenységéről szóló be­számoló vitája után felszólalt Poszp­jelov elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának titkára, a kongresszuson részvevő szovjet küldöttség vezetője. Poszpjelov elvtárs beszéde első ré­szében méltatta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket az albán nép a felszabadulás óta elért. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig nagy figyelemmel kísérte az albán nép sorsát; Lenin még 1915­ben figyelmeztetett, hogy Ausztria és Olaszország le akarja igázni Albániát és ez imperialista érdekeik össze­ütközésére vezethet. Lenin 1917 má­jusában „A z egyik titkos szerződés" című cikkében leleplezte az imperia­lista hatalmaknak Albánia felosztá­sáról és szétdarabolásáröl kötött tit­kos szerződését. A Szovjetunió a második világhá­ború alatt, 1942-ben nyilatkozatot adott ki Albánia függetlenségéről és ebben kimondta, hogy a Szovjetunió együtt érez az albán hazafiak bátor, felszabadító harcával. A szovjet emberek megelégedéssel látják, hogy az albán nép tevéke­nyen küzd a békéért és a nemzetközi együttműködésért és pozitív ténynek tekintik azt, hogy Albánia megjaví­totta a szocializmust építő jugoszláv néppel való kapcsolatát. Befejezésül Poszpjelov elvtárs át­adta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága üdvözletét, amelyet az Albán Munkapárt III. kongresszusának küldött. Meghosszabbították a kínai-japán kereskedelmi szerződést Peking, május 28. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelenti, hogy a nemzet­közi kereskedelmet fejlesztő kínai bi­zottság a japán fél javaslatára egyetér­Mit készít iparunk a 25. poznani nagyvásárra Varsó, május 28. (ČTK) — Az idsi poznani jubiláris 25. nagyvásár leg­nagyobb külföldi kiállítója Csehszlo vákia lesz, amelynek kiállítási terü­lete 2200 négyzetméter fedett terü­letet és 2900 négyzetméter nyílt te rületet foglal magában. Csehszlovákia Poznanban elsősorban gépipari gyárt­mányokkal szerepel, de kiállítjuk fo­gyasztási, ipari árucikkeinket is. A poznani nagyvásáron néhány új ké­szítmény is kiállításra kerül, ame­lyek Lengyelországban még ismeret­lenek. így például a nagy VRM 50. szerelt radális fúró, a Skoda 444. autó, valamint a ČZ—125., ČZ—175-ös motorkerépárok. A kiállítás anyagá­ban továbbá szerepelnek újabb típu­sú televízorok nagyobb képfelülette', env kis hordozható telepes rádióké­szülék, az úgynevezett „Minor", új tiDusú varrógépek és számos más gyártmány. A kiállítás látogatóiban bizonvára nagy érdeklődést kelt a vetélő nélküli szövőszék, a gazdasá­gi gépek bőséges választéka és auto­mobiljaink legkülönbözőbb típusai. A naoyvásár idején a poznani üzletek­ben plzeni és české budejovicei sör kerül eladásra. A NÉPI SZOLIDARITÁS központi bizottsága Gerstenmayerhez, a szö­vetségi parlament elnökéhez levelet intézett, amelyben a bebörtönzött nyugatnémet hazafiak szabadonbocsá­tását követeli a bizottság munkatár­sai és barátai millióinak nevében. A levél valamennyi bebörtönzött haza­fi azonnali szabadonbocsátását köve­teli, főleg Lora Sacht gyermekcso­portvezető szabadonbocsátását, akit 22 havi börtönre ítéltek csupán azért, mert egy gyermekcsoporttal a Né­met Demokratikus Köztársaságban akarta tölteni a szünidőt. (ČTK). NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN és Nyugat-Berlinben tavaly az üzemi balesetek száma 1954-el szemben 17,2 százalékkal emelkedett. A Német Szövetségi Köztársaság területén 1 660 000 és Nyugat-Berlinben több mint 62 000 balesetet vettek nyilván­tartásba. (ČTK). A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti, hogy Nehru indiai minisz­terelnök és Ostorog indiai francia nagykövet május 28-án Delhiben megegyezést írtak alá a volt fran­cia gyarmatok jogi átadásáról. Ezt a négy területet — Pondichéry, Kari­kalkán, Janaon é r Maché — de fakto már 1954. novemberében átadták In­diának. (ČTK). tését nyilvánította azzal, hogy a japán­kínai kereskedelmi egyezmény ér­vényességét, amely 1956. május 4-én járt volna le, az új kereskedelmi egyez­mény aláírásáig, legalább egy év tarta­mára meghosszabbítsák. A kereskedel­mi egyezmény érvényességének meg­hosszabbítására tett javaslatot a japán kereskedelmi körök képviselői a kínai bizottsághoz intézett levelükben fejtet­ték ki. A levél megállapítja, hogy eddig Japán az egyezmény alapján a meg­egyezéses árumennyiség 30 százalékát szállította ki a Kínai Népköztársaságba, míg a megegyezéses árucikkeiknek 78 százalékát hozta be Kínából. A levélben sajnálatukat fejezik ki afelett, hogy mindeddig nem szüntették meg az egyes árufajták embargóját, amelyeket Japán az egyezmény alapján a Kína: Népköztársaságba szállíthatna. A japán fél annak a reményének ad kifejezést, hogy a két.ország kormányainak kép­viselői hamarosan kereskedelmi egyez­ményt írnak ala. Afganisztán függetlenségének 37. évfordulóját ünnepli Kabul, május 27. (ČTK). — Afga­nisztánban május 27-én az ország függetlensége kikiáltásának 37. év­fordulóját ünnepelték. M. V. Degtyar afganisztáni szovjet nagykövet, a diplomáciai testület leg­idősebb tagja meglátogatta Mohamed Zahir királyt és saját nevében, va­lamint a diplomáciai testület nevé­ben jóklvánatait fejezte ki a király­nak a nemzeti ünnep alkalmából és tolmácsolta azt a kívánságot, hogy kormánya és népe sikeresen oldja meg összes feladatait. A király vála­szában köszönetét fejezte ki és hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió elsőnek ismerte el Afganisztán függetlensé­gét, valamint hoov Afganisztánt és a Szovjetuniót baráti kapcsolatok és a béke megőrzésére irányuló közös tö­rekvés fűzte egybe. Húszezer amerikai doHozó tüntetett a néqerek joaainak védelméért New York, május 27. (TASZSZ) — A Madison Square Garden-i stadion­ban a polgári jogok védelmére nagy­gyűlést tartottak, amelyen húszezer néger és fehér dolgozó vett részt. Phillip Randolph, a Vasúti Hálőko­csialkalmazottak Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke felhívta a gyűlés részvevőit, hogy indítsanak közös harcot a fő ellenség — az ültetvé­nyesek félfeudális oligarchiája, a nagykereskedők és iparmágnások, valamint a demagógok ellen. A színes lakosság felemelésére ala­kult nemzeti szövetség titkára, Roy Wilkins élesen bírálta az USA kor­mányát közömbös állásfoglalásáért a polgári jogok durva szemben. Az olasz választási eredményeket holnap teszik közzé Róma, május 28. (ČTK) — Az olaszországi községi és megyei taná­csokba való választások, amelyeket május 27-én, vasárnap tartottak, 7141 községben és 79 megyében le­zajlottak. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a választások lefo­lyása nyugodt volt. Mindeddig azon­ban az előzetes választási eredmé­nyek sem ismeretesek, mert a vá­lasztóhelyiségeket csak hétfőn 14 órakor zárták le. A Francé Presse hírügy­nökség jelentése szerint Tamb-5 ríni miniszter kijelentette, hogy á választásokon való részvétel nagyobb volt, mint az 1951—1952-es években. Tridentben a választók részvétele 90 százalékos, Szicílián 85,55 százalé­kom volt. E körzetekben más válasz­tási törvény szerint választottak, mint Olaszország többi részében és a választások már vasárnap 22 órakor véget értek. A legutóbbi választásod kon a választóknak csupán kéthar­mada vett részt. Kapcsolat a szovjet és külföldi sarkkutatók között a Déli-sarkon Abban az időben, amikor Moszkvá- I vözölte őket a sziget vezetője, az ál­ban a szovjet-francia tárgyalások lomás dolgozói és a tisztek. A ven­folytak, a szovjet sarkvidéki expedí­ció „Ob" nevű motoros hajója visz­szatért Adelaide ausztráliai kikötőben tett látogatásáról. A tengerismeret! kutatások tervének teljesítése után — ezeket a kutatásokat Dél-Auszt­rália partvidéke és a Déli-sark kö­zött végezték — a hajó az Indiai­óceán déli részén fekvő Kerguelen francia sziget felé vette útját. Né­hány nappal a hajónak a szigetre való érkezése előtt a tudósok rádió útján kapcsolatot vettek fel e szi­geten levő francia tudományos állo­mással. Pascal, a sziget parancsnoka a szovjet kutatókat meghívta látoga­tóba. A szovjet-francia nyilatkozat alá­írásának napján az „Ob" hajó éppen a Morbihan-öbclben horgonyzott és árbocain magasba röppentek a Szov­jetunió és Franciaország lobogója. A franciák a hajót díszlövésekkel üdvö­zölték és a magas árbocrúdra kitűz­ték a francia és szovjet zászlót. Re­donet, a sziget vezetőjének helyette­megsértésével I se a szovjet kutatók csoportját a 1 szigetre kísérte, ahol szívélyesen üd­Alaposan pórul járt Dulles úr, a bajnok! (Neues Deutschland). dégeknek megmutatták a tudományos állomást, annak berendezését és mű­ködését. Az ezt követő nagyon ba­rátságos hangulatban lezajlott ebé­den sok szó esett a szovjet-francia barátság megszilárdításáról és a ven­déglátók örömüket fejezték ki a moszkvai tárgyalások eredménye fe­lett. V. G. Kort professzornak és I. A'. Mannak, a hajó kapitányának meghí­vására a francia kutatóknak egy nagy csoportja az „Ob" hajó fedélzetére látogatott, ahol a szovjet tengeré­szek és tudósok őszinte szívélyesség­gel és örömmel fogadták őket. Este­felé a vendégek elbúcsúztak és a ha­jó felszedte horgonyát, hogy észak felé, az Indiai-óceánon, az Arab-, Vö­rös-, Földközi és Fekete-tengeren ke­resztül visszatérjen hazájába. • * A Mirnij és az Adelin-föld állomása között, amelyeket 2000 km hosszúsá­gú jégmező választ el egymástól, má­jus 21-én színen kulturális kapcso­latok létesültek. A közvetlen rádió­távbeszélő-összeköttetés lehetővé tet­te, hogy az Adelin-földre orosz és szovjet zenemüveket közvetítsenek. A franciák örömmel jelentették, hogy a hangverseny nagy örömöt okozott nekik és viszonzásul ugyanazon a na­pon Csajkovszkij- és Sosztakovics­műveket közvetítettek. A Mac Robertson-földön fokozód­nak a Mirnij és az ausztráliai délsar­ki állomás közötti kapcsolatok. Dr. M. Szomov felkérte az állomás parancs­nokát, hogy valamennyi ausztráliai kutatónak tolmácsolja a szovjet sark­kutatók szívélyes köszönetét azért a figyelmességért, amelyben a „Lena" és az „Ob" hajók legénységét része­sítette Adelaide kikötőbeli való tar­tózkodásuk alkalmával. A Mirnij szov­jet állomás vezetője azt javasolta ausztráliai munkatársainak, hogy bő­vítsék eddigi együttműködésüket meteorológiai és ionoszfériai téren is. (ČTK) Tovább tartanak az ellentétek a Saar-vidék körül így nem lehet megegyezést elérni A NYUGATNÉMET LAPOK, amelyek a nácik tolvajnyelvén már a Saar­vidék politikai és gazdasági „An­schulss"-áről írnak, beismerik, hogy a legfőbb francia gazdasági követelé­sek terén nem értek el megegyezést és ezek a követelések továbbra is kemény diót jelentenek Adenauer és Moliet tárgyalásaiban. A monopóliumok érdeke A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormányainak a Saar­vidékről folytatott tárgyalásai eddig azt mutatták, hogy e tárgyalásokon nem annyira a Saar-vidéki lakosság sorsáról van szó, mint a francia és a nyugatnémet monopolisták érdekei­ről. Mint ismeretes, Adenauer 1954 ok­tóberében a Saar-vidéki statutum alá­írásával megvásáuolta a francia mo­nopolisták beleegyezését a Wehrmacht felújításába és Nyugat-Németország­nak az Atlanti Szövetséghez való csatlakozásába. A Saar-vidéki lakos­ság azonban az 1955 októberében megtartott népszavazás alkalmával el­utasította a Saar-vidéki statutumot, amely Franciaországnak döntő rész­vételt biztosított a Saar-vidéki gaz­daságban. A francia monopolisták azonban nem akarnak lemondani a Saar-vidéki gazdaságban elfoglalt po­zíciójukról megfelelő kárpótlás nélkül. Ellentétek a varndti szén miatt A legnagyobb ellentétek azonban a varndti szén kérdésében mutatkoznak. Ez a szénmedence, amely egész Lot­haringiába húzódik, a leggazdagabb Saar-vidéki szénlelőhely, amelyet 865 millió tonnára becsülnek. Már évek Június 4-én Luxemburgban Adenauer bonni kancellár összeül Moliet francia miniszterelnökkel, hogy az új Saar-vidéki szerződés megkötéséről tárgyaljon, amely helyettesítené az úgynevezett Saar-vidéki statutumot, amelyet a Saar-vidék népének túlnyomó többsége elvetett. E kérdésről február óta folynak a francia—nyugatnémet tárgyalások; nyugatnémet lapjelentések szerint megegyezést értek el abban, hogy ha a nyugatnémet kormány elfogadja a francia gazdasági feltételeket, a Saar-vidéket 1957. ja­nuár elsejével politikailag a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolják és emellett három év tartamára gazdaságilag fenntartja Franciaországgal va­ló kapcsolatait. őta lotharingiai bányák fejtik e szén­medence fekete kincsét és e bányák folyosói mélyen benyúlnak a Saar­vidék területe alá. A francia társasá­gok így évente mintegy 3 millió ton­na varndti szenet bányásznak ki. Ha azonban a szénfejtési jog a lotha­A varndti szén és a Moselle csator­na miatti ellentétek lényege az a tö­rekvés, hogy a nyugatnémet acélmo­nopóliumok megakadályozzák, hogy valamit is veszítsenek abból az elő­nyükből, amit a nyugatnémet ipar lé­nyegesen gyorsabb fejlesztésével az utóbbi években a francia monopóliu­mok felett elértek. Továbbra is kor­látozni akarják a francia acélipar konkurrenciaképességét. Nyilvánvaló, hogy ilyen szándékok­kal nem lehet a Saar-vidéki kérdés­giai kohóipar közötti ellentétek miatt mindeddig nem került sor. A Ruhr­vidéki mágnások, akik az első világ­háború előtt sürgetően követelték a ben semmilyen kielégítő megoldást el­Moselle csatornásítását, hogy olcsó érn i- H a Bonn bele is egyezne vala­ércszállítást biztosítsanak a lotharin- mennyi francia gazdasági követelésbe, giai lelőhelyekről, minden érdeklődé- e z Franciaország kárára volna, mert ringiaikat illetné meg, a kokszolható süket ei vesztet ték e terv iránt, mi- lényegében a Saar-vidéknek a felújí­helyt Lotharingia ismét a franciáké to tt német militarizmus szolgálatába lett. Most a Moselle csatornásítását va l° állítását jelentené, ami elsősorban szén jelentős részét a magas kemen­cék számára deviza-költségek nélkül nyernék. A Saar-vidéki tartományi parlament azonban április végén arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a varndti szén fejtésének jogát a francia tár­saságoknak csak rövid, átmeneti időre lehet kiadni, mert ettől a szénme­dencétől függ a Saar-vidéki ipar élet­képessége. A Ruhr-vidéki kohómág­nások sem hajlandók semmiképpen sem megkönnyíteni a francia kohók dolgát és ezért a bonni kormány vo­nakodik eleget tenni e francia köve­teléseknek. Ez okozza a Moselle-csa­torna kérdésében fennálló francia­bonni ellentéteket is. A Moselle-csatorna problémája A Moselle hajózhatóvá tételének gondolata ugyanolyan régi, mint ma­guk a lotharingiai kohók, de megva­lósítására a Ruhr-vidéki és lotharin­Franciaország biztonságát veszélyez­teti. • A Saar-vidéki kérdés egyedüli meg­oldása, amely valóban mind a fran­cia, mind a német nép és egyben Németország összes szomszédainak . . .. . , érdekeit szolgálná, olyan megoldás tonna acélt gyártott, vagyis két- . . „ ' '... • „sfcJrt „.aÍ* 10R0, v0,n a- ame IV egyben szilárdítaná az európai békét. Ezt azonban nem érik el a német militarizmus befolyásának kiterjesztésével. És nem lehet tartós megoldást elérni a másik német ál­lamnak, a Német Demokratikus Köz­társaságnak a Saar-vidéki kérdésről folytatott tárgyalásokba való bevoná­sa nélkül sem. azzal az indokolással ellenzik, hogy ez csupán a lotharingai kohóknak vol­na kedvező és fokozná konkurrencia­képességüket a Ruhr-vidéki acélipar­ral szemben. A francia kohóipar tavaly 12,6 mil­lió szer annyit, mint a háború előtt. 1960­ig a francia kohók kapacitását 17 millió tonna acélra akarják emelni. A nyugatnémet acélmágnások úgy vé­lik, hogy Franciaországnak ekkor majd acéltermelésének mintegy harmadát ki kell szállítania és attól félnek, hogy ezzel elsősorban a Ruhr-vidéki ko­hókkal fognak konkurrálni. Ezért a bonni parlamentben is a Moselle csa­tornásításáről folyó vita alkalmával a Ruhr-vidéki monopóliumok érdekeit védelmező képviselők a legkülönfélébb érveket hozták fel e lényegében egész­séges, ésszerű terv ellen. Berlin, május. Karel Doudera. OJ S ZÖ 1956. május 24.

Next

/
Thumbnails
Contents