Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-29 / 149. szám, kedd

TITO ELVTÁRS MOSZKVAI LATOGATASA elősegíti a kapcsolatok megjavítását a keleteurópai országokkal Belgrád, május 27. (TASZSZ) — Á Politika vezércikkben foglalkozott Tito elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatásával. A cikk rámutat arra, hogy Tito elnök hivatalos moszkvai útja fontos lesz a nemzetközi kapcsolatok megjavításának és fejlesztésének útján. E látogatás jelentősége nem korlátozódik két országra: Jugoszláviára és a Szovjetunióra. E látogatás fontos lépés lesz az Európában és világszerte kifejtett erőfeszítések terén, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, a nagyobb bizalom és a kölcsönös megértés megteremtése. Ezek az erőfeszítések, amelyek az államok és népek hatékonyabb közeledésére irányulnak, jellemzik ma a politikai tevékenyséqet Európában és Ázsiában — írja a lap. — A szovjet vezetőknek, N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak nemrég NagyBritanniában tett utazása, Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau francia külügyminiszter moszkvai látogatása, a skandináv országok minisztérelnökei és a szovjet államférfiak között Moszkvában lezajlott tárgyalások és más látogatások bizonyítják, mennyire szükséges és hasznos manapság a nemzetközi kapcsolatok és a tárgyalások e formája. A mai nemzetközi viszonyok között a legmagasabb rangú államférfiak és politikusok tárgyalásai, tekintet nélkül arra, hogy ezek az A be grádi Politika vezércikke államférfiak és politikusok nagy, vagy kis országokat képviselnek-e, fokozzák a törekvést a további közeledéshez, a békés egymás mellett éléshez és a nemzetközi együttműködéshez szükséges feltételek megteremtésére, és bővítik a lehetőségeket e célok elérésére. Ugyanakkor megteremtik a feltételeket a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezéséhez. Tito elnök látogatása — mutat rá a lap — egybeesik a szovjet államférfiak, Bulganyin és Hruscsov jugoszláviai látogatásának évfordulójával. A jugoszláv-szovjet kapcsolatok szempontjából ez a látogatás kétségtelenül kiemelkedő esemény. A belgrádi nyilatkozat aláírása óta állandóan javulnak a szovjet-jugoszfav kapcsolatok, amelyek a békés egymás mellett élés, a kölcsönös megbecsülés, az egyenjogúság és a függetlenség elvein alapulnak. A küszöbönálló moszkvai látogatás és a tárgyalások logikusan folynak e kapcsolatokból, és ezek további elmélyülését fogják eredményezni a két ország • baráti együttműködése érdekében, az ^egyetemes nemzetközi közeledés érdekeivel összhangban. Jugoszlávia, amely az aktív egymás mellett élés és a konstruktív nemzetközi együttműködés független politikáját követi, ily módon újabb ;lpést tesz a nemzetközi helyzet megjavítását, a béke megszilárdítását Megkétszereződött a termelőszövetkezetek száma Lengyelországban A lenqyel termelőszövetkezetek II. kongresszusa Varsó, május 27. (TASZSZ). — Szombaton Varsóban megnyílt a lengyel mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. kongresszusa. A kongresszus munkájában részt vesz Edward Ochab. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, J. Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke és a lengvel kormány több más vezetője is. A vendégek között küldöttségek vannak a Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaságból. A. Kuligowski földművelésügyi mi- 10 600 mezőgazdasági t»rmelőszövet niszter beszámolójában ismertette a lengyel mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeit és hiányosságait, részletesen foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket az úi ötéves terv tűz ki a lengyel falvak szocialista átszervezésére. Az utóbbi három év alatt a termelőszövetkezetek száma és tagjainak száma megkétszereződött. Lengyelországban ielenleg több mint kezet működik, ezek összesen több rnir.t 220-000 parasztgazdaságot ölelnek fel. A beszámoló után megkezdődött a vita. A kongresszus vasárnapi ülésén a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány és a Nemzeti Front Országos Bizottsága nevében E. Ochab. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kongresszust. Külpolitikai jegyzetünk Tizenegyéves gyerekek életfogytiglani kényszermunkán Századunk a gyarmati népek felszabadításának évszázada. Ázsiában és Afrikában szüntelenül folyik az elkeseredett harc a nemzeti függetlenségért. Népek milliói ragadnak fegyvert szabadságukért, önállóságukért. Ma Algériában félmilliós francia hadsereg harcol az algériai hazafiak ellen. Malájföld miniszterelnöke bejelentette a totális háborút a felszabadító hadsereg ellen, Cipruson pedig akasztófák árnyékában harcol a nép önrendelkezési jogaiért. Egyes nyugati körök úgy szeretnék feltüntetni a dolgot, hogy a gyarmatosítás már a múlté. Akadnak ugyan itt-ott „nézeteltérések" még, de azok majd csak megoldódnak, nem szabad erőszakolni a fejlődést, majd megérik a nép az önállóságra, és akkor majd a gyarmatosító hatalmak belátják, hogy jelenlétük fölösleges. Ez az átlátszó hazugság ma már nem. téveszt meg senkit. Hisz az elmúlt évtized a legjobban bizonyítja azt, hogy a nemzeti önállóság elérése kitartó, nehéz, súlyos áldozatokat követele harc eredménye. Szukarno indonéz elnök amerikai útja során a washingtoni sajtóklubban a múlt héten kijelentette: „Azt és a népek közötti teljesebb, kölcsönös megértés és egyenjogú együttműködést célzó erőfeszítések felé. Tito elnök moszkvai látogatásával egyúttal folytatódnak azok az erőfeszítések is, amelyeket Nagy-Brítanniáb^n, Törökországban. Görögországban. Indiában, Burmában, Etiópiában, Efiv'ptomban, Franciaországban tett látogatásai során feitetí ki a baráti együttműködés elmélyítése és kiszélesítése, valamint a béke megszilárdítása érdekében. Ma már teljesen világos — íria a Politika —. hogy Tito elnöknek a Szovietunióban teendő látogatása újabb kilátásokat nvit meg a szorosabb együttműködésre, mert két olyan országról van szó, amelyek a szocializmust építik. Nem kétséoes. hopv a közeledés és az egvüttműködés fejlesztése során Tito elnök látogatása egyaránt elősegíti maid a kelet-európai országokkal valő kapcsolatok javítását, valamint a független és egyenjogú nemzetközi együttműködés megteremtésére iránvuló közös erőfeszítéseket. Jugoszlávia népei örömmel üdvözlik Tito elnöknek a közelíövőben a Szovietunióban teendő látogatását, mert úgy látják/; hogv ez úiabb lépés nemzetközi közeledés érdekében és elősegíti maid az eovetemes béke megszilárdulását, a két ország baráti karcolatainak fejlődését. Különös feledékenység A moszkvai Pravda cikke A moszkvai Pravda vasárnapi száma „Megfigyelő" aláírással cikket közöl. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter má.ius 21-én Newmarkban beszédet mondott — írja a cikk. — Beszédében a szovjet-angol tárgyalásokról kijelentette: „A 6zovjet vezetőkkel nyílt és közvetlen tárgyalásokat folytattunk, amelyek során a világ és lakosságának csaknem minden kérdését érintették. Sok kérdésben eltért véleményünk,' a tárgyalások azonban őszinték és udvariasak voltak, s én úgy vélem, hogy mindkét fél jóval érthetőbbé tette egymás számára álláspontját". Ezt a tárgyilagos és józan véleményt — írja a Pravda — mindenki méltóképpen értékelte, akinek érdeke fűződik a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez. Ezek után logikusan azt várhatnók, hogy az angol külügyminiszter a nemzetközi helyzet további javítását célzó, építőjellegű javaslatokat tesz. A valóságban azonban másképp történt: ellentétben azzal, amit beszéde elején elmondott, hirtelen a kommunizmus exportjá''-ról szóló fejtegetésekbe bocsátkozott. „Az oroszok jelenlegi energikus kampánya — mondotta Selwyn Lloyd — aligha katonai jellegű. Ezt a kampányt számos szakember, technikus, tanár és más szakértő végzi, s mindŰ'abb terrorintézkedések Cipruson mondják nekünk, hogy a kolonializmus halott és hogy a döglött lovat ütjük." Válaszunk erre egyszerű: „Utazzanak Afrikába és lássák a saját szemükkel. A gyarmatosítás még klasszikus formájában sem halt meg". Hogy ez mennyire igaz, arra fényt vet Eileen Fletcher szociális gondozó megdebbentö vallomása a kényai viszonyokról. E. Fletcher a múlt év decemberéig a nők koncentrációs táborában dolgozott. Vallomása szerint az angol börtönökben az angol hivatalok által életfogytiglani börtönre és kényszermunkára elitélt 11—12 éves afrikai gyermekeket látott. Az ellenük emelt vádak: „Illegális öszszeeskiivés", „Szövetkezés felfegyverzett személyekkel" és „Lőszerek rejtegetése". Ügy látszik, hogy ezt a vallomást nem lehet eltussolni, agyonhallgatni, mert Fenner Brocway képviselő ma az alsóház ülésén a gyarmatügyi miniszternek szegezi a kérdéseket a kenyai gyerekek elitélésével kapcsolatban. Bármi legyen is a válasz, akármilyen rafinált a kibúvó, a tényt nem sikerül letagadni, a brit gyarmatosító',: keze alatt Afrikában még virágzik a kolonializmus. London, május 27. (ČTK) — Sajtóielentések szerint május 26-án Polisz és Pafosz városokban. Ciprus nyugati részén kimenő tilalmat adtak ki, amely szerint a rendőrségi záróra után a lakosságnak nem ízabad az utcákra mennie. Larnakban ez a tilalom, továbhi intézkedésig marad érvényben. Ezer főnyi brit katonai alakulat Ciprus északnyugati részében házkutatásokat tartott, hogv megállapítsa, vajon a lakosság nem tart-e otthon fegyvert. Lapjelentések szerint a brit katonai tengerészeti erők a nyílt tengeren, 15 mérföldnyire Limasszol kikötőtől feltartóztatták az „Agamemnon" görög utasszállító hajót és átkutatták. A Reuter hírügynökség. jelenti, hogy Anthimosz püspök' számos nemzetközi szervezethez és közéleti tényezőhöz felhívást intézett, „vessék latba befolyásukat és segítsék helyreállítani az igazságosságot Cipruson és a ciprusi problémát a demokratikus világ liberális szellemében megoldani". Anthimosz püspök továbbá rámutat, hogy gyakori összetűzésekre kerül sor a görögök és törökök között Cipruson és kijelentette: „Elítéljük ezeket az erőszakos intézkedéseket, amelyeket a brit hatóságok fokozottan alkalmaznak a görög lakossággal szemben. Tömeges büntetések, ítélet nélkUli bebörtönzések, a lakosság lövetése, a rendőrségi záróra bevezetése és más korlátozások mindennapos jelenségek Cipruson." Anthimosz püspök e felhívását elküldte Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának, valamint más személyeknek és szervezeteknek is. ez a kommunizmus exportálásának célját követi, azzal egyidejűleg, hogy árucikkeiket és szolgálataikat expor-. tálják."Felmerül a kérdés: milyen célt tű-, zött maga elé Selwyn Lloyd úr, midőn a „kommunizmus exportjáról" szóló Ő6régi agyszüleményt ismételte meg? Vajon nem arról van-e sző, hogy újra le akarják engedni az utóbbi időkben kissé felemelkedett „vasfüggönyt?"' Feltétlenül emlékeztetni kell arra, hogy a Szovjetunió és Anglia vezetői mindössze egy hónappal ezelőtt kö-i zös ny'latkozatot írtak alá a Szovjetunió és az Egyesült Királyság kapcsolatainak további fejlesztéséről. E nyi-í latkozat világosan kimondja „Kívánatosnak tartják, hogy a két ország kormánya mindegyik ország polgárainak minden lehető segítséget meg- "jon abban, hogy megismerkedhessenek a másik ország irodalmi, festészeti, szobrászati, színházi, zenei, film, rádió és televízió, közoktatás- és egészségügy terén elért vívmányokkal és tapasztalatokkal. Mit jelent hát ebben az esetben Selwyn Lloyd úr május 21-i newmarki beszéde: csupán különös feledékenységet? Ez jogos kérdés és a kôzvéleméný választ vár reá — fejeződik be a cikk. Idegen katonai támaszpontok létesítése ellen Peking, május 28. (ČTK). — Aminť az Üj Kína sajtóiroda jelenti, a Maláji Szövetség kulturális ügyeineíc minisztere nemrég felhívást intézett a néphez, hogy tanúsítson fokozott éberséget és harcoljon egyes országoknak azon terve ellen, hogy Malájt bevonják katonai tömbjeikbe. A miniszter kijelentette, hogy „katonai támaszpontok kiépítése Malájföldön háborúra vezet. Ezért mindig elleneztük és továbbra is ellenezni fogjuk katonai támaszpontok építését Maláj területén." Boestaman, a Rayat párt elnöké május 23-án kijelentette, hogy pártja ellenzi Maláj csatlakozását a SEATO-hoz és külföldi katonai támaszpontok építését Maláiföldön. HULLÓ CSILLAGOK IIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIillllMllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHillll Robeson békeharca amerikaellenes ezt akarja bebizonyítani Paul Robesonról, a világhírű néger énekesről és békeharcosról az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság. Mára beidézték Robesont a bizottság elé, hogy meggyőzzék arról, hogy a deM P 1 s Z 0 1056. május 29. mokrácia és a szabadság érdekében az a helyes, ha otthon marad, ha többé nem kér útlevelet és lemond a békeharcról. Egyáltalán nem valószínű, hogy az USA hivatalainak kísérlete sikerrel jár; Robesont nemigen győzik meg, ellenben meggyőzik a népek millióit „az amerikai szabadság korlátlanságáról". sz. b. ] A FRANCIA BURZSOÁ politikai élet egén üstökösként tűnt fel Mendés Francé. Akkor vállalkozott a francia kormány megalakítására, amikor elődei néhány hónaponként váltották egymást a francia politika kormánykerekénél a nemzetgyűlés bizalmi szavazásainak eredményeképpen. 1954-ben lett miniszterelnök, amikor Franciaország véres, sikertelen és sok áldozatot követelő háborút vívott Vietnamban az alapjaiban megingott gyarmati rendszer védelmében. A vietnami nép felszabadító hadserege ez idő tájt olyan csapásokat mért a Vietnamban harcoló francia egységekre, hogy ez a harc már a francia gyarmatosítók számára teljesen reménytelennek látszott. A francia népnek — amely a háború nehéz terheit viselte — háborúellenes hangulata a tetőfokára hágott. A vietnami vérontást elítélte az egész világ közvéleménye s ennek nyomására ült össze a genfi nemzetközi értekezlet ís,^amelyen a nagyhatalmak külügyminiszterei megtárgyalták a vietnami helyzetet. Ekkor alakította meg Mendés Francé az új francia kormányt és bejelentette, hogyha június 20-ig nem jutnának megegyezésre a vietnami háború befejezésének ügyében, kormánya önként visszalép. S a meghatározott időpontra megtörtént a megegyezés. Megszűnt a vérontás Vietnamban! Ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy a vietnami gyarmati háború megszüntetése a francia gyarmatosító körök vereségét jelentette s éppen ezért nem volt teljes összhangban a Mendés Francekormány politikai célkitűzéseivel. A béke megkötését három tényező tette szükségessé: 1. A francia csapatok sorozatos veresége és huzamos visszavonulása, 2. a francia nép ellenállása, 3. a világ közvéleményének hatalmas súlya. MENDÉS FRANCÉ, az egyezmény egyik aláírója, ennek ellenére is egyszerre népszerűvé vált Franciaországban, arrlennyiben a vietnami békekötéssel a franciák millióinak óhaját segítette valóra váltani. Ám Mendés Francé igazi politikai arca csupán azután rajzolódott ki. Még ugyanabban az évben, 1954-ben, közvetlenül karácsony előtt került sor arra az emlékezetes, drámai jelenetekben bővelkedő parlamenti vitára, amikor annak kellett eldőlnie, csatlakozik-e Franciaország az Északatlanti , Egyezményhez, vagy sem, utóbbi esetben a tervezett agresszív katonai tömb még létrejötte előtt elbukott volna. Mendés Francé a diplomáciai húzások egész skáláját vonultatta fel a szovjetellenes katonai tömb létrehozása érdekében. így történt, hogy minden lehető módszer felhasználásával második olvasásban csekély különbséggel sikerült elnyernie a parlament többségét. Tehát Mendés Francé megtett mindent e támadó katonai egyezmény megteremtésé ért, amely ma az európai békés viszonyok rendezésének legnagyobb akadálya, s amely lehetővé tette Nyugat-Németország remilitarizálását. Természetesen Mendés Francé e politikai „sike réhez" nagyban hozzájárult az a népszerűsége is, amelyet a vietnami béke megteremtésével szerzett. Igaz ögyan, hogy a második olvasásban sikerült átvinnie a Franciaországban nagyon is népszerűtlen törvényjavaslatot, de ezzel népszerűsége is elhomályosodott. Kormánya nemsokára meg is bukott. AZ IDEI JANUÁR 2-1 franciaországi választásokban és utána is Mendés Francé a népfront egyik legnagyobb ellensége maradt. Ekkor bekerült az új kormányba s rövid 5 hónappal ezután önként távozott ebből a kormányból. Miért? V A híradás arról számol be, hogy nem értett egyet a kormánynak az algériai kérdésben tett intézkedéseivel. Mendés Francé nem a katonai beavatkozást ellenezte hanem követelte, hogv ezzel egyidőben megfelelő politikai intézkedéseket is kell foganatosítani S milyen politikai intézkedésekről lehet ez esetben szó? Csakis olyanokról, amelyek biztosítanák a katonai beavatkozás sikerét és a gyarmati rendszer megszilárdítását szolgal. nák. Mendés Francé állásfoglalása arról tanúskodik, hogy ügyes politikus a maga nemében, legalább is társainál ügyesebb. Talán csak ez lenne az egyedüli oka Mendés Francé visszalépésének? Korántsem. Mendés Francé politikai állásfoglalása a szovjetellenes és kommunistaellenes álláspontra épült. Ennek a politikának eredményeként született meg az Északatlanti Egyezmény is. A beígért korlátozások és biztosítékok Nyugat-Németország felfegyverzésében, amint az idő igazolta, nem jelentenek akadályt a revansisták terveinek valóra váltásában. Nyugat-Németország gazdasága, kereskedelme máris komolyan fenyegeti Franciaország érdekeit. Naponta nő a katonai veszély is. A NEMZETKÖZI ÉLETREN számos változás állott be, amelyek következtében napról napra szilárdul a békés együttélés eszméje. Az Északatlanti Egyezmény, amelyért Mendés Francé teljes odaadással állt ki, most haldoklik. Megbukott az a politika, amelyért egy kártyára tett mindent. Ennek természetes következménye magának a politikusnak a bukása is. Mendés Francét üstököshöz hasonlítottuk. Az üstökösnek éppen az a jellegzetessége, hogy amilyen hirtelen feltűnik, olyan hirtelen le is bukik a világűrben. Mendés Francé is hirtelen ,tünt fel s ugyanolyan hirtelen . bukott le a politikai (írben, amelyet saját maga teremtett maga körül. Zsilka László