Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-26 / 146. szám, szombat

1956. május 26. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 146. szám. Beruházási építkezésű A beruházási építkezés második öt­éves tervünk egyik alapvető kérdése. Helyes teljesítésétől függ népgazda­sagunk arányos fejlődése a második Btéves tervben és ez teremti meg az arányosság biztosításának feltételeit a harmadik ötéves tervben. A termelés tervezett terjedelmének biztosítása és a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében az irányelvtervezet 152,6 milliárd koronát állapít meg építke­zési beruházásokra, ami az 1951—1955 időszakhoz viszonyítva 61,5 százalé­kos emelkedést jelent. A második ötéves tervben megol­dandó feladatokkal összefüggésben előtérbe kerül a beruházási építkezés irányának, a beruházási összegek el­osztásának kérdése. Az irányelvterve­zetről folytatott vitában számos kö­vetelmény merült fel a beruházásra vonatkozólag is, melyek közül sok kétségtelenül indokolt — de számos teljesen indokolatlan, mert országos szempontból nem a legfontosabb épít­kezésekre vonatkozik. Helyenként pl. új gyárak, sőt új védőgátak építését követelik. S itt tudatosítanunk kell azt, hogy nem lehet egyszerre teljes mértékben kielégíteni a népgazdaság összes igényeit, beruházási eszközeink nem korlátlanok, a beruházások terje­delme megfelel népgazdaságunk lehe­tőségeinek a nemzeti jövedelem el­osztása és a gépipari termelés le­hetőségeinek szempontjából. A beru­házás terjedelmének emelése már csak az életszínvonal terhére történ­hetne — ezt pedig nem akarjuk és nem tehetjük. Éppúgy nem engedhetjük meg a beruházási eszközöknek részfeladatok megoldására való elforgácsolását aránylag kevésbé fontos feladatok teljesítésére, melyek nem eredmé­nyeznék a kívánt gazdasági hatást. Ellenkezőleg, — mint az állami terv feltételezi, — a népgazdaság döntő szakaszaira összpontosított beruházás útján kell haladnunk, mert ettől függ népgazdaságunk egészének további sikeres fejlődése. Ezért a beruházási építkezést szük­ségszerűen és helyesen mindenekelőtt a nehézipar — főleg a tüzelőanyag, energetikai és nyersanyagalap kiépí­tésének fejlesztésére és a mezőgaz­daság kiépítésére kell irányítani. A beruházási építkezés ilyen iránya azért szükséges, mert éppen ezek a szakaszok okoznak lemaradásukkai komoly aránytalanságot népgazdasá­gunkban, ezek akadályozzák társadal­munk termelő erőinek fejlődését és jobb kihasználását. Ezeket az arány­talanságokat csupán új építkezéssel szüntethetjük meg. Emellett különle­ges figyelmet kell szentelni a lakás­építésnek, mely dolgozóink életszínvo­nalának emelése szempontjából igen komoly probléma. Ha nem elégíthetjük ki üzemeink dolgozóinak összes beruházási köve­telményeit, ez egyáltalán nem jelen­ti azt, hogy nem vesszük tekintetbe értékes hozzászólásaikat. Ellenkezőleg, javaslataikat és ösztönzéseiket ko­moly megfontolás tárgyává kell ten­nünk. A beruházási építkezés terve nem dogma, habár alapszerkezetét semmi esetre sem lehet megváltoztat­ni. A dolgozók javaslatainak értéke­lésénél kerülnünk kell a szűk pénz­ügyi szempontokat, melyek csupán a tíz milliókat számolják. Szempont­jainknak a gazdaságosságot kell szem előtt tartania. A nehézipar, a mezőgazdaság és a közlekedés kiépítésének halaszthatat­lan feladatai, a korszerű technikával való felszerelés szükségessége nem engedi meg, hogy a második ötéves terv folyamán alapvető mértékben emeljük a beruházásokat iparunk töb­bi ágaiban. Űj építéseket itt csak a legszükségesebbre korlátozzuk. A könnyű- és élelmiszeripar korszerűsí­tésének feladatait alapjában csupán a harmadik ötéves terv teljesítheti. Ezzel összefüggésben azonban i el kell gondolkoznunk a generáljavítások kérdéseiről, melyek megvalósítására a második ötéves terv 40 milliárd ko­ronát vett fel. Nem lehet közömbös számunkra, hogy mire fordítjuk ezt az összeget. Határozottan nem ne­vezhető gazdaságosnak, ha megfon­tolás nélkül drága generáljavításokat végeztetünk ott, ahol a berendezés már kicserélésre érett. Bizonyos, hogy ezekben az esetekben nagy sze­repet játszik az anyagi fedezet kér­dése. Ennek ellenére törekednünk kell nk egyes problémáiról olyan utak és eszközök keresésére, hogyan használhatnók kí a lehetőség szerint a generáljavításokra megha­tározott összegek egy részét közvetle­nül átépítési célokra. A beruházási építkezés jellege a második ötéves tervben lehetővé te­szi termelésünk műszaki színvonalá­nak tervszerű emelését, mindenek­előtt termelésünk legfontosabb ága­zataiban. Emelkedik az újonnan épí­tett, kiterjesztett, esetleg rendbeho­zott kapacitások része az iparág össz­kapacitásában. Jelentékeny összegeket határoztunk meg a gépesítés fokozá­sára, az elhasználódott berendezések kicserélésére stb. Az új technikának a termelésbe való bevezetésére ked­vező befolyással lesz főleg a gépi be­ruházások arányának növelése. A gé­pek és berendezések részesedése az egész beruházási építkezésben, mely 1951—1955. években kb. 32 száza­lékos volt, a második ötéves terv éveiben 35 százalékra emelkedik. Nem kell takargatnunk, hogy a gé­pi beruházások százaléka általában véve alacsony. Népgazdaságunknak optimálisan nagyobb összegű gépbe­ruházásra lenne szüksége, a beruhá­zások fő részét éppen a gépberende­zésre kellene fordítani. A gépi beru­házások aránylag alacsony részét je­lentékeny mértékben objektívan szük­séges beruházásaink indokolják. Más­részt ezt kedvezőtlenül befolyásolja az a tény is, hogy még mindig na­gyon hosszadalmasan és drágán épít­kezünk. Ezen a téren sokat kell ta­nulnunk a Szovjetuniótól és a fejlett kapitalista államoktól; törekvéseink­nek arra kell irányulniok, hogy gaz­daságosabb építkezéssel túlszárnyal­juk ezt a százaléket. Beruházási építkezéseink feladatai kétségtelenül nagyok, megvalósításuk mindnyájunk megfeszített törekvését követeli meg. Semmi esetre sem en­gedhetjük meg, hogy ne teljesítsük minden tekintetben a beruházási épít­kezés tervét. Ez nagyon súlyosan érintené gazdaságunkat, mert termelő erőink és az életszínvonal közötti aránytalanságok elmélyítését jelente­né. Sőt nemzetközi kötelezettségeink nem teljesítését és a szocialista tá­bor többi országai gazdaságának ará­nyos fejlődését is megbontaná. Hi­szen a szocialista államok népgazda­ságai összehangolásának fő láncszeme éppen a beruházási építkezés össze­hangolása. Feladatunk az, hogy a le­hető legjobban hozzájáruljunk a szo­cialista tábor iparának fejlődéséhez, hogy a legfejlettebb kapitalista álla­mokkal folytatott gazdasági verseny­ben a történelmileg legrövidebb időn belül mi győzhessünk. Már most, a második ötéves terv elején nagy súlyt kell fektetnünk a beruházási építkezés tervének az összes mutatókban való teljesítése feltétlen szükségességére annál is inkább, mert fogyatékosságaink e té­ren gazdasági tevékenységünk leg­gyengébb láncszemét képezik. Az el­múlt három évben a beruházási épít­kezés alapjában véve egy helyben to­pogott és így a második ötéves terv legközelebbi éveibe számos megol­datlan feladatot viszünk át. Ehhez még új feladatok járulnak, melyek megoldását azelőtt eltoltuk, mint pl. a vegyiipar kiépítése, melynek olyan helyet kell biztosítanunk, amilyen egy iparilag fejlett államban megil­leti. Ebből a szempontból tehát a be­ruházási építkezés idei tervfeladatai­nak csekély teljesítését figyelmezte­tő jelként kell felfognunk, mert ép­pen az első évtől függ leginkább az, hogyan teljesítjük maid a beruházá­si tervet, az egész ötéves tervben, A beruházási építkezés tervének eddigi nem teljesítése arra mutat, hogy mindeddig nem került sor ko­molyabb fordulatra a beruházási épít­kezés tervezésénél és szervezésénél, azon hibák megszüntetésénél, melyek az elmúlt években megfosztottak bennünket annak lehetőségétől, hogy sokkal nagyobb sikereket érjünk el az építésben. De ez a fordulat nem várathat sokáig magára. A beruházá­si építkezés tervezésének, előkészí­tésének és megvalósításának alapvető tökéletesítése egyike a má odik öt­éves terv teljesítése legfontosabb feltételeinek, ez biztosítja társadal­munk további fejlődését a második ötéves tervben. Megvannak erre a reális feltételek, csupán fokozatosan át kell őket ültetnünk a gyakorlatba. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA CHRISTIAN PINEAU francia külügyminiszter Prágában Száz méteres magasságban betonoznak A korszerű forrosztás példái A kassai Műszaki Múzeumban „A korszerű forrasztás példái" címen kiállítást rendeztek, mely nagy érdek­lődésnek örvend. Két nap leforgása alatt 800 látogató tekintette meg. A kiállítás látogatói számára a hegesztés új technikájáról filmeket vetítenek és szakelőadásokat ren­deznek. A Termostav dolgozói, akik a No- váky II. hövülanytelep gyárkéményét építik, csütörtökön megkezdték 100 méter magasan a gyárkémény beto­nozását. Máji s 28-ig befejezik a más­fél méter vasbetonfej építését a gyárkémrnyen. A kémény építésére 650 ezer darab különleges téglát használtak fel, A befejező munkálatok során még a ki­üntőberendezés betonozása van hát­ra. Az építkezést múlt év júliusá­ban kezdték meg és a harmonogram szerint ez idén június 30-án fejezik be. A Termostav építői ígéretet tet­tek Csehszlovákia Kommunista Párt­ja orszígos konferenciája tisztele­tére, hogy a 100 méter migas gyár­kéményen az összes munkát június 24-ig befejezik. Vűdg proletárjai, egyesüljetek! Viliam Široký miniszterelnök a prágai Herzan-palotában csütörtökön sajtókonferenciát tartott, amelyen cseh­szlovák és külföldi újságírók vettek részt. Az újságírók kérdéseit és a feleleteket lapunk 2. oldalán közöljük. Pénteken, május 25-én délelőtt kü­lön repülőgépen a Szovjetunióból ha­zafelé vezető útján Prágába érkezett Christian Pineau úr külügyminiszter, a francia kormányküldöttség tagja feleségével és kíséretével. Pineau úr kíséretében ellátogatott hazánkba S. A. Vinogradov, a Szovjetunió francia­országi nagykövete is. A francia kül­A legnagyobb gondot most a növényápolásra kell fordítani Az esős időjárás kedvező hatással van a növények fejlődésére. A veté­sek szépen zöldülnek. Hiba azonban, hogy egyes növényfajtákat még nem vetették el száz százalékban. Szlová­kiában kukoricából még 8%-ot, len­ből 28%-ot, a tavaszi takarmányke­verékek közül pedig több mim 50%­ot kell elvetni, a burgonyából még 9%-ot. A cukorrépa vetése már alap­jában befejeződött. Most a mezőgaz­dasági dolgozók legfőbb feladata a ve­tés és ültetés befejezése. Ezenkívül minden erejükkel biztosítani kell a növényápolás gyors menetét. ügyminisztert a csehszlovák kormány nevében Július Ďuriš pénzügyminisz­ter üdvözölte, aki többek között ki­jelentette: „Miniszter úr, tisztelt uraim! Nagyon örülök, hogy a cseh­szlovák kormány nevében fővárosunk­ban üdvözölhetem önöket. Meg vagyok győződve arról, hogy az önök láto­gatása jelentős tényező az országaink (ir ffffi • ­A nagyidai szövetkezeti tagok az irányelvtervezetről A CSKP KB-nak a második ötéves terv összeállítására vonatkozó irány­elvtervezetét megvitatták a nagyida' szövetkezeti tagok is. Birálóan beszél­tek a gabonafélék alacsony termésho­zamairól. A második ötéves tervben a kukorica vetésterületét 54 hektárról 165-re akarják emelni, a kukorica ho­zamát pedig hektárorként 7,8 mázsá­val akarják növelni. Az állattenyészté­si termelés gyarapítása érdekében a második ötéves terv folyamán 6 te­uénistállőt, két borjúistállót, 6 sertés­ólat és az anyakocák részére 4 elletőt építenek. Hogy biztosítsák az elegendő mennyiségű silőtakarmányt, 1960-ig folyamatosan 12 silógödröt építenek. == közötti kapcsolatok továbbfejlődésében és hozzájárul a nemzeteink közötti hagyományos barátság •elmélyítéséhez. Engedjék meg, hogy ezen első talál­kozásunk alkalmából tolmácsoljam a csehszlovák nép őszinte baráti érzé­seit az egész francia nép iránt. Mi­(Folytatás a 3. oldalon.) Csúcsteljesítmény a széniparban Széniparunk szerdán, május 23-án minden mutatóban túlteljesítette fel­adatát. Aznap széniparunk 230 577 tonna szenet adott népgazdaságunk­nak, ami az eddig elért legnagyobb teljes'tmény. Az észak-csehországi barnaszénkör­zet szerdán fennállása óta a leg­nagyobb teljesítményt nyújtotta — bányászai 103 272 tonna szenet fej­tettek. A legnagyobb hozzájárulást eh­hez az eredményhez a komornnyi Bt­lina tröszt bányászai adták. Az észak-csehországi barnaszénkörzetben a földeltakaritási munkálatokban is iól haladnak: májusban ez Ideig 730 000 köbméterrel csökkentették lemaradásukat. Feltételezhető, hogy adósságukat még az első félévben le­róják. A NOVÁKY II. villanytelepen A második ötéves tervben Szlo­vákiában további nagv villsny­áramtermelő üzemeket építenek. A növekvő energiafogvas/tás fe­dezéséből nagymértékben veszi ki részét a most épülő Nováky II. villanytelep, amelyet 1957 végéig fejeznek be. Ez idén üzembehe­lyeznek -ét kazánt és egy turbo­agregátot. \

Next

/
Thumbnails
Contents