Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-26 / 146. szám, szombat

Viliam Široký miniszterelnök beszélgetése bei- és külföldi újságírókkal Lapunk tegnapi számában közöltük V. Široký miniszterelnöknek a csütörtöki sajtóértekezleten mondott bevezető beszédét. Az alábbiakban a sajtóértekezleten résztvevő újságírók kérdéseit és a miniszterelnök válaszait közöljük. Tautzenak, az ADN tudósítójának kérdése: Pünkösd vasárnapján Nyugat-Németországban úgynevezett Landsmannschaft-értekezletek folytak, melyek a volt áttelepültek soviniszta és revansista befolyásolását szolgálták. Münchenben Seebohm úr beszélt az úgynevezett „szudétanémet napon" Beszédében ki jelentette, hogy a nyugatnémetországi revansista-politikusok igényt támasztanak mindazon területekre. melyeket Hitler elrabolt a Csehszlovák Köztársaságtól. Érdekelne bennünket miniszterelnök úr, hogy Csehszlovákia milyen álláspontot foglal el a nyugatnémet politikusok e kijelen téseihez, melyek a békét és biztonságot fenyegetik. Viliam Široký miniszterelnök: Beismerem, hogy nem olvastam az említett revansista jellegű beszédet. Alapjában véve azt tartom, sajnálatos dolog, hogy a Német Szövetségi Köztársaság közéleti tényezői nem tudatosítják kellőképpen a nemzetközi helyzet fejlődését, nem tudatosítják az egész világon folyó társadalmi áramlatok erejét, melyek a nemzetközi feszültség enyhítésére és a népek békés együttélésére irányulnak. Csupán sajnálni lehet, hogy a Német Szövetségi Köztársaság közéleti tényezői a nemzetközi életben most folyó lefegyverzésre irányuló nagy törekvések időszakában az újrafelfegyverzésre és a revansszellemben nevelt új Wehrmacht kiépítésére törekszenek. Ami a Német Szövetségi Köztársaság egyes képviselőinek revansista illúzióit illeti, erre a következőket mondhatjuk: Csehszlovákia végérvényesnek tartja jelenlegi államhatárait és visszautasít minden revíziós támadást. Abból indul ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egyes közéleti tényezői nem értékelik kellőképpen azon erők jelentőségét, melyek a csehszlovák állami terület érintetlenségét és területi épségét őrzik. Őszintén tanácsolhatjuk ezeknek a politikusoknak, hogy gondolkodjanak reálisabban és józanabbul, mérlegeljék helyesebben a világpolitika fejlődésének jelenlegi irányát. • * • Hilgerta Bölchernek — a Neues Deut^chland tudósítójának kérdése: Ebben az évben először hangolták egybe a szocialista országok ötéves tervét és megkezdték a nemzetközi szocialista munkamegosztást. Megmagyarázhatja-e miniszterelnök úr nekünk, milyen jelentőséggel bírnak ezek az intézkedések a szocialista országok további fejlődésére, és nézete szerint milyen hatást fognak gyakorolni a két világrendszer közötti békés versenyére? Viliam Široký miniszterelnök: A szocialista rendszerű államok hemzetgazdasági terveinek összehangolása abból a tényből ered, hogy ezeket az államokat közös cél és közös érdek — a szocializmus felépítése kapcsolja össze. Ezek az ideológiai feltételek ahhoz, hogy az egyes államokban levő termelő erők jelenlegi fejlődési színvonalának alapján a szocialista építés olyan összehangolására kerüljön sor, mely lehetővé teszi az egyes államokban minden gazdasági és természeti forrás alapos kihasználását a termelőerők fejlődése érdekében, olyan összehangolásra, mely lehetővé teszi, hogy a szocialista rendszerű államoknak ne kelljen kifejleszteni a népgazdaság öszszes ágazatait, hanem saját szükségleteiket a natékony nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján biztosíthassák. A nemzetközi szocialista munkamegosztás mindenekelőtt a kohászat, tüzelőanyag, mezőgazdaság, gépipar és a különféle nyersanyag termoíés összehangolásából indul ki. Ha hatékonyan emelni akarjuk az > egyes államok népgazdasági ágainak műszaki termelési színvonalát, úgy a termelési tervek specializálásának szükségességéből, a nagyarányú termelésre vaió áttérés szükségességéből kell kiindulnunk. Csupán a termelési folyamatok gépesítésének és automatizálásának színvonalán álló sorozatgyártás biztosíthat magas termelékenységet és alacsony termelési költségeket, és így lehat metteremteni a megfelelő gazdasági féltételeket az egyes szocialista és kaoitalista rendszerű államok közötti versenyre. C J S Z O 1956. május 26. Sidney Grusonnak, a New York Times tudósítójának kérdése: 1. Mi igaz abból, hogy Zápotocký köztársasági elnök egészségügyi okokból visszavonul hivatalából, és azután egyáltalán megszüntetik a köztársasági elnöki hivatalt? 2. Mi igaz abból, hogy a vasárnapi majáiisi felvonulás miatt diákok letartóztatására került sor? 3. Vajon a csehszlovák kormány nem gondol hasonló általános amnesztia hirdetésére, mint Lengyelország tette? . Viliam Široký miniszterelnök: Egyáltalában nem gondolunk a köztársasági elnöki' hivatal megszüntetésére. A köztársasági elnök hivatalát társadalmi rendszerünkben igen jelentősnek tartjuk és semmilyen belpolitikai vagy nemzetközi okok nem késztetnek arra, hogy megszüntessük az államfői hivatalt. Annak ellenére, hoav Zápotocký elvtárs, köztársasági elnök most nincs jelen, biztosíthatom a hazai és külföldi tudósítókat, hogy iaen jól érzi magát, egészséges és ha képletesen akarom magamat kifejezni, körülbelül olyan jól érzi magát mint egy fiatal amerikai cserkész, és ha isten is úgy akarja, még hoszszú éveken át sikerrel betölti hivatalát. Ami a másik kérdést illeti, hogy hány diákot tartóztattunk le és zártunk börtönbe, úgy gondolom, hogy erre a kérdésre a belügyminiszter lenne hivatott válaszolni. Funkciómnál fonva 6zintén felelek a belügyminiszter eljárásaiért, s ezért teljesen egyértelműen válaszolhatok: Nem zártunk be egyetlen diákot sem és nincs is szándékunkban semdlyen letartóztatás vagy büntetés. Ez már így van ezen a világon. Ha egyes emberek nagy demokratikus szabadságjogokat látnak nálunk, úgy rossznéven veszik a népi demokratikus rendszertől. Ha betiltottuk volna a majálist, akkor zsarnokoknak tartottak volna bennünket. Semmi sem történt a majálison. Egyáltalán nem jelent szerencsétlenséget a népi demokratikus rendszer számára, hogy az ifjú emberek gondolkodnak és mérlegelnek, és az sem jelent semmilyen szerencsétlenséget, hogy fiatal diákok bírálnak bennünket. Hogy nem értek mindennel egyet, az más kérdés. A diákoknak azonban joguk van arra, hogy véleményüket nyíltan kifejezzék, és nekünk viszont jogunk van arra, hogy ezt mondjuk: ebben és ebben a kérdésben egyet értünk veletek, de ebben és ebben a kérdésben nem értünk egyet veletek. Minden esetre azonban számoljatok azzal, .hogy továbbra is megkövetelik tőletek, jól tanuljatok, műveltek legyetek, igen magasfokú műveltséget érjetek el. Nem vagyunk hajlandók csökkenteni igényeinket, ami a nevelést illeti, mert célunk az, hogy mindenki, aki elhagyja főiskolánkat, valóban művelt polgára legyen köztársaságunknak. Ami a harmadik kérdést illeti: példát lehet venni más államoktól. Mi is követhetjük a Lengyel Népköztársaságnak az amnesztia kérdésével kapcsolatos határozatát. Formálisqji ki is hirdethetnénk ilyen amnesztiát, de nincs kit kiengednünk. Fegyházainkban néhány száz polgár van, akiket retribuciós törvényeink alapján ítéltek el, akik a megszállás idején bűnt követtek el a cseh vagy szlovák nép ellen, továbbá olyan polgárok, akik árulást követtek el vagy kémtevékenységet folytattak és a szocialista törvények alapján büntetésüket töltik. Már az SZLKP KB ülésén is megmondtam, hogy igazságügyi szerveink minden esetet kivizsgálnak a törvényesség szempontjából. Ha a törvényes előírások megsértésének vagy be nem tartásának legcsekélyebb jelét is megállapítják, hatalmukban áll a tévedéseket és hibákat helyrehozni. * * • Farquhar George Roland — a Reuter hírügynökség tudósítója: Miniszterelnök úr itt a szocialista törvényességről beszélt. Beszédében a szocialista törvényesség különféle megsértéséről is nyilatkozott, melyeket most helyrehoznak és az ilymődon károsultakat szabadlábra helyezik. Tudjuk, hogy Londont és Novomeskýt már kiengedték és arról is beszélnek, hogy Hajdút és Loeblt is rövidesen kiengedik. Megmondhatná-e miniszterelnök úr, milyen lépéseket tettek ezekben az ügyfekben és kit fognak legközelebb kiengedni? Viliam Široký miniszterelnök: A szocialista törvényesség problémáját már néhányszor megmagyaráztam. Részletesen foglalkoztam azokkal a kérdésekkel, melyek itt és ott egyes esetekben a szocialista törvényesség megsértéséhez vezettek. Azt is megmondtam, hogy egyes esetekben felülvizsgálták az ítéletet és kiengedték a rehabilitált személyeket. Már bejelentettem, hogy Novomeskýt érvényben levő törvényeink alapján engedték ki. Büntetésének felét kitöltötte. Az érvényben levő törvények alapján az ügyész a bírósági szervek javaslatára kiengedheti a megbüntetett személyt a börtönből, ha jól viselkedik. Már megmondtam, hogy Hajdú esetét az igazságügyi szervek kivizsgálják. Hogy mely személyeket és mikor fognak kiengedni a börtönből, ez az objektív igazság megállapításától függ a bírósági szervek részéről és az ő hatalmukban áll, hogy az objektív igazság megállapítása alapján megfelelő határozatokat hozzanak. További részleteket nem mondhatok, nem azért mintha félnék, hogy titkot, árulok el, hanem mert nem ismerek hasonló eseteket. * * * Forestnek. a News Chronicle szerkesztőjének kérdése: Nemrégen bejelentették a Szovjetunió kormányának határozatát, hogy a fegyveres erők számát több mint egy millióval csökkentik, és a leszerelt katonák részt vesznek a békés építésben. Érdekelne vajon Csehszlovákia is követni kívánja-e ezt a példát, arra való tekintettel, hogy mint a miniszterelnök mondta, Csehszlovákiára nagy feladatok hárulnak a második ötéves tervben. Viliam Široký miniszterelnök: Természetesen tudom, hogy a Szovjetunió hallatlanul fontos nemzetközi jelentőségű határozatot hozott azzal, hogy elhatározta a fegyveres erők számának további 1200 000 fővel való csökkentését. Ezzel a Szovjetunió igen egyértelműen tudomásul adta, hogy nagyon őszintén törekszik a múlt év május 10-én tett javaslatai alapján való egyezményre, és példájával további államokat, főleg nagyhatalmakat kíván hasonló elhatározásra ösztönözni. Hogy milyen nagyjelentőségű lenne, ha más államok is követnék a Szovjetunió e lépését, azt hiszem nem kell különösebben megmagyaráznom. Csehszlovákia a múlt évben jelentékenyen csökentette fegyveres erőinek számát. Hatékony szervezeti intézkedések nélkül Csehszlovákia ma vagy holnap nem tehet ilyen lépést még pedig azért, mert Csehszlovákia fegyveres erőinek száma alapvetően a béke létszám alatt áll. Természetesen nagy törekvéseket fejtünk ki annak érdekében, hogy az összes érdekelt államok és mindenekelőtt a nagyhatalmak között megegyezésre kerüljön sor. Ha ilyen egyezmény az ENSZ keretén belül valósulna meg, nem kétséges, hogy Csehszlovákia az elsők között lesz, mely még tovább csökkenti fegyveres erőinek létszámát. * * * Virion Michel, a AFP képviselőjének kérdése: Megmondhatja-e nekünk miniszterelnök úr, mi a jelenlegi helyzet Beran érsekkel és vajon a csehszlovák kormány nem követi-e a magyar hivatalok példáját, melyek nemrégen szabadlábra helyezték Mindszenthy és Grősz bíborosokat ? Viliam Široký miniszterelnök: Hogy a magyar kormány mit tett Mindszenthyvel és Grősszel azt nem tudom. Olvastam ugyan, hogy megszakították büntetésüket és hogy Mindszenthy valahol kedvező körülmények között üdül. Beran érsek nincsen börtönben és nem is került sor letartóztatására. Beran érsek nem tölti be hivatalát. A csehszlovák államnak joga van megkövetelni, hogy a köztársasáq minden polgára vesse alá magát az érvényben levő törvényeknek. Ezt természetesen a lelkészektől is megkövetelik, és ha valaki nem hajlandó alávetni magát e törvényeknek, a kormánynak joga van megtenni a kellő intézkedéseket, anélkül, hogy korlátozná a vallásszabadságot és annak gyakorlását. Az a körülmény, hogy Beran érsek nincs hivatalában, egyáltalán nem befolyásolja a tényt, hogy államunkban teljes vallási szabadság van és senki sem gátolja annak gyakorlását. * • * Šulcnak, a Rudé Právo szerkesztőjének kérdése: A második ötéves terv icányelvtervezetében a munkaidő lerövidítéséről beszélünk Csehszlovákiában. Ez természetesen nagy érdeklődést váltott ki, és megkérném a miniszterelnök elvtársat, hogy adjon közelebbi tájékoztatást ezen intézkedés távlatairól és feltételeiről. Viliam Široký miniszterelnök: A második ötéves terv irányelvtervezete olyan- határozatot tartalmaz, hogy a második ötéves terv időszakában meg kell teremteni a feltételeket a hétórás munkaidőre való fokozatos áttéréshez. Ez további fejlődésünk egyik legfontosabb gazdaságipolitikai problémája. A hétőrás munkaidőre való fokozatos áttérés feltételezi az egyes iparágak hatékony műszaki fejlődésének biztosítását és népgazdaságunk műszaki termelési színvonalának magasabb fokra emelését. Ugyancsak elengedhetetlen feltétel, i hogy a munkaerők további stabilizációjára kerüljön sor a népgazdaság döntő ágaiban a fennálló munkaidő teljes kihasználása alapján, végül, hogy a tudomány és technika új ismereteinek a termelésbe való bevezetése alapján alapvetően emelkedjék a muikatermelékenység, mert a hétórás munkaidőre való áttérés semmi esetre se.

n vezethet az általános életszínvonal csökkentéséhez, s nem okozhatja a bérek és fizetésekcsökkentését, hanem ellenkezőleg, a hétórás munkaidőre való áttérés kérdésében tett intézkedéseknek meg kell teremteniök az összes feltételeket arra, hogy a bérszínvonal arányosan emelkedjék a munkatermelékenység növekedésével. * * * Vangelista Antpnio, az UNITA tudósítója: 1. Megmondhatja-e miniszterelnök úr, vajon Pineau úr prágai látogatása után elutazik-e ön Párizsba és milyen lesz a célja az útjának? 2. Milyen eredményekkel járt a csehszlovák parlamenti küldöttség jugoszláviai látogatása és milyen jelentőséggel bír ez a látogatás a két ország közötti kapcsolatok további javulása szempontjából? Viliam Široký miniszterelnök: A Francia Köztársaság külügyminisztere Prágán át tér vissza Párizsba. Hogy úgy mondjam, Prágában rövid szünetet tart útjában. Azt hiszem, hogy a Francia Köztársaság külügyminiszterének e döntése valós~ínűleg a Csehszlovákia és Franciaország közötti ismert és hagyományos baráti kapcsolatokból fakad. Csehszlovákia természetesen nagy törekvéseket fejt ki a külpolitika terén és a nemzetközi feszültség további enyhítésére, a népek közötti békés kapcsolatok és barátság megszilárdítására törekszik. A csehszlovák kormány Csehszlovákia és Franciaország közötti kölcsönös kapcsolataiban is ezt a célt követi. A csehszlovák kormány kívánsága, hogy személyes kapcsolatok jöjjenek létre a francia kormány és Csehszlovákia kormánya között. Ami a csehszlovákiai parlamenti küldöttség jugoszláviai látogatását illeti, ezt szeretném mondani: Csehszlovákia és Jugoszlávia között az ismert belgrádi nyilatkozat után igen jó kölcsönös kapcsolatok fejlődnek. Á jelenlegi kapcsolatokat a barátság, kölcsönös bizalom és állam közötti kapcsolataink sokoldalú elmélyítése jellemzik. Csehszlovákia és Jugoszlávia között igen intenzív és sokoldalú küldöttségcsere folyik. A kölcsönös bizalom elmélyítése alapján hatékony és kölcsönös kapcsolatokra kerül sor a tudjmány, technika, az ipari és műszaki együttműködés kifejlesztése, a kereskedelmi kapcsolatok és a kultúrjavak kicserélése terén. Már egynéhány jugoszláv kormányküldöttség járt Prágában. A legközelebbi napokban további csehszlovák küldöttségek mennek Jugoszláviába, hogy megtárgyalják a jugoszláv kormánnyal a tudományos és műszaki együttműködésre vonatkozó egyezményt. » • » Grusonnénak.a Francé Soir tudósítójának kérdése: Tudomásom van róla, hogy már hosszabb ideje szíriai tisztek és küldöttek tartózkodnak Prágában. Tudni szeretném, vajon fegyverszállítások kérdésében Szíriával is haa^nló egyezményt kötnék-e mint Ejwiptommal és sor kerül-e más arab államokkal is hasonló szerződésekre? Továbbá, hogy az egyiptomi tisztekhez hasonlóan arab és szíriai tisztek is kiképzést nyernek-e Csehszlovákiában? Viliam Široký miniszterelnök: Mint a többi államokkal, úgy a Közel-, Közép- és Távol-Kelet államaival is békepolitikánk szellemében barátságos együttműködésre törekszünk. Az egész világ tudja, hogy a külkereskedelem terén igen jelentékeny tételt képez kivitelünk és behozatalunk a gazdaságilag kevésbé fejlett államokkal való kapcsolatainkban. Mondottam már, hogy Csehszlovákia továbbra is kereskedelmi kapcsolatokat fejlesz': ezekkel az országokkal a kölcsönös .lőnyök és egyenjogúság alapelveinek szellemében. Mélységes meggyőződésünk, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése a szocialista típusú Csehszlovákia és azon nemzetek köpött, nelyek önállóságuk és függetlenségük megszilárdítására törekednek, kizárólag egyetlen célt szolgál: a béke megszilárdítását az egfsz világon. Grusonné azzal vádolhatna engem, hogy nem akarok választ adni egyenes kérdésére, ami a katonai technika kivitelét illeti. Annak idején, amikor Csehszlovákia, hogy úgy mondjam, minősíthetetlen támadások célpontja volt, mert kereskedelmi egyezményt kötött Egyiptommal és a kereskedelmi egyezmény keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai technikai felszerelést szállít az Egyiptomi Köztársaságnak, már akkor kijelentetlük, hogy ez teljesen összhangban áll a világbéke megszilárdításával kapcsolatos politikánkkal, mivel Csehszlovákia semmilyen körülmények között sem szállít és szállított olyan katonai műszaki felszerelést, mely támadó célokat vagy háborús provokációt szolgálna. Olyan mértékben és mennyiségben szállítottunk az Egyiptomi Köztársaságnak katonai-műszaki felszerelést, amenynyi saját hadserege kiépítésére és csupán az Egyiptomi Köztársaság nemzeti függetlenségének biztosítására szolgál. Nemrégen igen kellemes beszé'getést folytatottam Gruson úrral és Grusonné asszonnyal. Akkor Gruson úr az őszinteség szellemében azt mondotta nekem, hogy a hírlaptudósító kérdéseivel soha 6em követ el indiszkréciót és csak az lehet indiszkrét, aki a feltett kérdésre válaszol. Ezen alapelv értelmében ebben az esetben én lehetek indiszkrét. Szíriával kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalunk. Szíria részéről bizonyára katonai dolgok iránt is van érdeklődés. Mondják meg azonban, miért csak azt látják meg, hogy Csehszlovákia becsületes célokat szolgálva eleget tesz azon nemzetek megrendeléseinek, melyek nemrégen még kizsákmányolás tárgyát képezték? Miért teszik lel ezt a kérdést a csehszlovák kormánynak és csupán a csehszlovák kormánynak? És miért nem teszik fel ezt a kérdést például az Angol Egyesült Királyság kormányának, a Francia Köztársaság és Kanada kormányának? Mint ismeretes a kanadai kormány nemrégen korszerű lökhajtásos vadászgépeket szállított Izraelnek. Azt hiszem, hogy tökéletes áttekintést nyernének a Közelés Kö^ép-Kelet jelenlegi helyzetéről, ha hasonló kérdéseket intéznének a fent említett kormányoknak is, melyeket indiszkréten itt felsoroltam. Ismételten hangsúlyozom, hogy ez a politika tökéletes összhangban áll azon törekvéseinkkel, hogy biztosítsuk a békét a Közel- és Közép-Kelet nemzetei között is. hoqy Csehszlovákia sohasem támogatja és sohasem fogja támogatni a népek közötti egyenetlenséget. Az a kívánságunk, hogy mindkét fél megegyezzék nyílt kérdéseik békés megoldásában. Grusonné: Megemlíteni kívánom, hogy az ön által felsorolt kapitalista államokban lévő kollegáim hasonló Vagy ugyanilyen kérdéseket tesznek fel vagy tettek. Široký elvtárs: Én is nagy_ örömmel fogadom a hasonló kérdéseket, és ha érdekli önöket. minden anyagot elhoztam, amit Egyiptom és Szíria kérdésével kapcsolatban rólunk állítanak és írnak, s biztosítom önöket, hogy vártam ezt a kérdést. * 4c * Chevalier úrnak, a Le Temps és Paris Match lapok tudósítójának kérdése: A feszültség enyhülésének a kultúrában, a népek közötti kulturális kapcsolatokban is meg kelil mutatkoznia. A csehszlovák kormány milyen konkrét intézkedéseket készít elő ebben a kérdésben? Megnyitja o például ismét a prágai francia intézetet. esetleg a francia gimnáziumot, és vajon engedélyezi a franciaországi lapok és könyvek esetleg más nyugati államok sajtótermékeinek szabad árúsítását. Široký miniszterelnök: A kérdés kissé egyoldalúan van feltéve. Ahol kapcsoiatokról beszélünk, ott legalább két félnek kell lennie. Ahol ketten vannak, ott lehet beszélni kölcsönös kapcsolatokról. Én egyet értek önnel. Ha a nemzetközi feszültség enyhítéséről, a népek békés baráti együttéléséről beszélünk, úgy igen intenzív kultúreserének, igen élénk kapcsolatoknak kell fennállaniok. Annak bizonyítására, hogy Csehszlovákia szerény, felemlítem, hogy Csehszlovákia és Franciaország között jelenleg igen jól fejlödnek a kulturális kapcsolatok. Meg vannak a feltételek e kapcsolatok bővítésére a tudományos dolgozóink és a francia tudományos dolgozók együttműködésének terén, színjátszó együttesek, zeneművészek. írók, művészek kölcsönös kicserélése terén. Ügy vélem, hogy mai kulturális kapcsolataink szükségszerűen arra fognak vezetni, hogy Csehszlovákia és Franciaország között kultúregyezmény létesül, és e sokoldalú kulturális egyezmény keretében természetesen arról is szó lesz, milyen francia intézetek és intézmények legyenek nálunk és milyen csehszlovák intézetek és intézmények legyenek Franciaországban. Azt hiszem egyet értenek velem, hogy e kölcsönös kulturális kapcsolatoknak egyenjogúaknak kell lenniök. Ilyen egyenjogú kapcsolatokra törekszünk. (Folytatás a 8. oldalon.)