Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-03 / 123. szám, csütörtök

PÁRTÉLET A jó agitációs munka a siker záloga A dunaszerdahelyi járási pártbi­zottság az utóbbi időben nagy súlyt fektet az agitációs munkára és ez­zel kapcsolatban az agitációs köz­pontok munkájára is. Az agitációs munka járásunkban azelőtt sok fo­gyatékosággal küzdött. Elég sok szó esett az agitációról, annál kevesebb konkrét eredményekről. A járási pártbizottság ezért a fo­gyatékosságok megszüntetésére moz­gósította a pártszervezeteket. A ta­valyi jobb gazdasági eredmények el­érésében már kétségtelenül sokat segített, hogy az üzemi és a fa­lusi pártszervezetek jó részben ak­tivizálni tudták a tagságot. Az alap­szervezetek az agitációs munkában elsősorban az agitátorokra és a párt­tagokra, de a pártontóvüliekre is tá­maszkodtak. Több gondot fordítottak irányításukra és nevelésükre. A já­rási pártbizottság e munkájukat tel­jes mértékben támogatta és az agi­tációs központok vezetőit minden hó­napban szemináriumi iskolázásra hív­ta. Az agitációs központok tevékeny­ségének és az agitációs munkának értékelése április második felében történt. Az értéke' nél megállapí­tottuk, hogy az agitációs munka so­kat javul. Ez a május elsejei ünnep­ségek előkészítésében is megnyilvá­nult. A kukorica négyzetes- "észkes ültetésével kapcsolatban járásunk va­lamennyi falujában jő munkát vé­geztek az agitátorok. A járásban a legjobb agitációs mun­kát a vámosfalusi, dióspatonyi, felso­patonyi alapszervezetek végzik. Mun­kájuk eredménye az EFSZ-ek gaz­dálkodásában, gazdasági sikereikben tükröződnek vissza. E falvakban fő­leg az agitátorok példamutatását kel! kihangsúlyozni, akik a munkában, a gyakorlatban váltják valóra mindazt, amiről beszélnek. E falvakban az agitátorok a legjobb fejők, etetők, funkcionáriusok közül kerülnek ki. A pártbizottság segíti az agitátorokat, irányítja őket és szükség szerint, vagy tizennégy naponként iskolázá­son vesznek részt. A jó agitációs munka eredménye­ként kidomborodnak a gazdasági eredmények. Ez a dióspatonyi EFSZ­ben a legszembetűnőbb. Ezelőtt rosz­szul gazdálkodott a szövetkezet. Ma jóval túlteljesítették negyedévi ter­vüket. Az eredmény elérésében nagy szerepe volt annak, hogy jó agitá­ciós munkával megszilárdították a munkafegyelmet, érvényre juttatták a jóváhagyott házirendet. Még job­ban megmutatkozik az agitációs mun­ka eredménye Vámosfalun, ahol az agitációs munkába a pártonkívülie­ket is bevonták. Közülük a legjobbak részt vesznek a pártoktatáson is, ahol előkészülnek a párttagjelölt­ségre. Az 1955/1956. pártoktatási évben oly módon 16 új tagjelöltet nevelt a párt-alapszervezet. Nem dicsekedhetnek az agitációs munka ilyen szép eredményeivel Ne­mesabonyban és Éten, ahol a szervezet nem irányította az agitációs munkát, nem törődött az agitátorok iskolázá­sával. E fogyatékosságok természe­tesen a szövetkezet gazdálkodásában is megmutatkoznak. A járási pártbizottság a tavaszi munkák gyors elvégzésére széleskörű munkát fejtett ki és az alapszerve­zetek közösen az ifjúsági szerveze­tekkel, sokoldalú agitációs munkát végeztek a négyzetes-fészkes ültetés százszázalékos megvalósításáért. E feladat valóraváltásában kitűntek a felsőpatonyi pártszervezet agitátorai, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tavasziak idejében a földbe kerültek. Az agitátorok jó munkát végeznek az állattenyésztésben és a tejtermelés növelése érdekében. Jó példát mutat Szűcs elvtárs, aki a tej­hozamot 6 literről 7 literre emelte. A mezei munkacsoportokban az agi­tátorok feladatul tűzték, hogy a cu­korrépa terméshozamát hektáronként 560 métermázsára emelik. A tavaszi munkák második szaka­szának elvégzésére olyan intézkedé­seket foganatosítottunk, amelyek meggyorsítják a munkát. A vásárúti agitációs központ például mindjárt a kapásnövények ültetésekor naponta értékelni fogja a legjobb eredménye­iket, a helyi hangszóróban és a vil­lámhírekben megismerteti azokat a tagsággal. A pozsonyeperjesi pártalap­szervezet pedig az ifjúsági csoport megszervezését segítette elő. Szlovák Mihály, a dunaszerdahelyi járási párt­bizottság dolgozója. Hadseregünk ereje — a néppel való kapcsolata (F»lvt»ras i? 1 oldalról) nákat meg kell tanítani önállóan politikailag gondolkozni. A hadse­regben is különösen a kommunis­táknak kell példát szolgáltatníok valamennyi elvi jelentőségű kato­nai és politikai kérdés elsajátítá­sa terén. A politikai munkát egyben az eddiginél nagyobb mértékben kell kapcsolatba hozni az egyes fegy­vernemek konkrét feltételeivel, valamint a kiképzés egyes szaka­szainak feltételeivel. Az egész po­litikai munkára azonban érvényes az az elv. hogy nem elég várni ar­ra, milyen irányelvek jékinek fe­lülről. hanem a kiképzés konkrét feltételei és a katonai élet azon­nali szükségletei alapján kel! al­kalmazni a politikai- és nevelő­munka tartalmát és formáját. Eh­hez szükség van a parancsnokok és a politikai dolgozók még na­gyobb kezdeményezésére. És éppen ezt a kezdeményezést támogatja az osztatlan parancsno­ki jogkör és felelősség. Az osz­tatlan parancsnoki jogkör gerince a hadsereg szervezettségének, fel­készültségének és fegyelmezettsé­gének. A parancsnok osztatlan jog­Csehszlovákia népe tiszteleg az elesett hősök emléke előtt A nemzetközi ellenállási mozgalom emléknapjainak keretében május 5-én — a prágai felkelés 11. évfordulójá­nak napján — a Fasisztaellenes Har­cosok Szövetségének összes szerveze­tei a polgárokkal együtt megemlé­keznek a fasiszta megszállók elleni nemzeti felszabadító harc során el­esett hősökről. A csehszlovák és szovjet hősök sír­jainál és emlékműveinél és más em­lékezetes helyeken ünnepségeket ren­deznek és koszorúkat, virágcsokrokat helyeznek a sírokra. Mosógépem van Még nincs két éve, hogy ..Perota" mosógépet vettünk. A legutóbbi mo­sáskor észrevettem, hogy a gépből a víz folyik. Szakembert hívtam, aki megállapította, hogy van a gépen egy kis gumikarika, az ún. ..Simering". Ez elkopott, s ezért szivárog a víz. Ke­restünk ilyen gumikarikát helyben is, Sellyén is, de csak tanácsot kaptunk, hogy Bratislavában próbálkozzunk. Egy ismerőst kértünk meg, aki három nap járta a bratislavai Technokovokat de eredménytelenül. Kérdem, mi történjék most? Dobjak el egy különben jókarban levő mosó­gépet csak azért, mert egy csekély­séget nem tudok pótolni? Vagy ve­, de még sincs! gyek új gépet, hogy két év múlva esetleg az is felmondja a szolgálatot? Varrógéphez, rádióhoz, kerékpárhoz minden alkatrészt árulnak a legkiseob faluban is, éppen csak a mosógép vá­lik ócskavassá, amint valami hibája esik. Naponta igen sok megszívlelendő és hasznos tanácsot olvashatunk a taka­rékosságról. Vajon takarékos eljárás az, h? egy lényegtelen hiba miatt új gépet kell vásárolni! Gondolom, a gyárnak is egyszerűbb volna ilyen apróságot gyártani, mint egy egész gépet. Besse Zoltánné, Farkasd. ¥űsorcs est a nemzetközi ellenállási mozgalo i emléknapjai alkal -ná^ól A volt antifasiszta politikai foglyok, illegális dolgozók és partizánok ta­lálkozóját az Antifasiszta Harcosok Szövetsége városi bizottságának ülés­termében Ul. Kapitána Nálepku 15, pénteken, május 4-én, 19 órakor tart­ják meg. Beszámol: Miloš Hrušovsky könnyűipari megbízott. Utána baráti beszélgetés formájában az antifasisz­ta harcosok a fasizmus elleni har­caikról számolnak be. A nemzetközi ellenállási mozgalom emléknapjainak alkalmából az Antifa­siszta Harcosok Szövetsége a Nemzeti Színház, a Képzőművészek Szövetsé­ge, a Zeneszerzők Szövetsége és a VŠMU közreműködésével május 7-én (hétfőn) 19.30 órai kezdettel a Hviez­doslav Színházban művészi estet ren­dez. köre nélkül nem hadsereg a had­sereg. Ez a tény teljes összhang­ban áll hadseregünk népi jellegé­vel. A parancsnok a népi hatalom képviselője a hadseregben, paran­csai és utasításai a haza követel­ményei, a nép és a párt akarata. És éppen ezért a parancsnok jog­köréhez elválaszthatatlanul kap­csolódik felelőssége a beosztottak vezetésében és nevelésében. A pa­rancsnok elvtársi viszonya a kato­nákhoz teljes mértékben összhang­ban ál! a magas parancsnoki igé­nyességgel. Ez az igényesség nem tiltja a parancsnokoknak, hogy gondoskodjanak a beosztottak szükségleteiről és teljesítsék kí­vánságaikat, hogy tekintetbe ve­gyék és felhasználják nézeteiket és figyelmeztetéseiket; semmikép­pen nincs ellentétben az osztat­lan parancsnoki jogkörrel, ha a parancsnok a katona tapasztala­taira támaszkodik. Ebben az érte­lemben érvényesül a parancsnok munkájában a kollektivitás. Ter­mészetesen a parancsnok mun­káját nem lehet azonosítani a pár­tonbelüli demokrácia elvével, a kollektív vezetés elvével. A párt­ban a kollektíva dönt, a hadse­regben az egyén, a parancsnok. Úgyszintén hangsúlyozni kell, hogy az osztatlan parancsnoki jog­kör szilárdításának nincs semmi köze a személyi % kultusz feltételei­nek kialakításához. Ellenkezőleg. A személyi kultusz kárára volt az osztatlan parancsnoki jogkör. Ha például az altiszt olyan kérdésben amelyben a katonai rendszabályok értelmében neki kellett volna dön tenie, a szakaszparancsnokhoz, az a századparancsnokhoz, a század­parancsnok pedig még magasabb feljebbvalóhoz fordult, az annyit jelentett, hogy az elvtársak ily módon elhárították a felelősséget a rájuk bízott feladat végrehajtá­sáért és megszegték osztatlan pa­rancsnoki jogkörüket. A személyi kultusz a közéletben és a hadseregben is komoly káro­kat okozott. És ha a hadsereg egyes posztjain a személyi kultusz következményei erősebben nyilat­koztak meg, ennek a többi között az volt az oka. hogy egyes elvtár­sak nem tudják, avagy nem akar­ják a hadseregben támogatni a helyes bírálatot és önbírálatot. Vi­lágosan meg kell mondani: a pa­rancsnok parancsának minden bí­rálata a parancsnoki osztatlan jog­kör aláásását jelenti és a nép ér­dekei ellen irányul. A parancsnok személyének és szolgálatonkívüli tevékenységének bírálata azonban nem jelenti az osztatlan parancs­noki jogkör megsértését. Ezért helyes, ha a hadsereg pártszervezeteinek munkájában párhuzamosan két feladat kerül előtérbe: Minden feltételt meg kell teremteni az őszinte bírálat és ön­bírálat számára és ugyanakkor minden feltételt ahhoz is, hogy valamennyi parancsnok követke­zetesen érvényesítse az osztatlan parancsnoki jogkört és felelőssé­get. A bírálat mögött nem rejtőz­het az osztatlan parancsnoki .jog­kör aláaknázása és az osztatlan parancsnoki jogkör mögött nem rejtőzhet a kritika elnyomása. Ezen a téren a pártszervezetek ko­moly segítséget nyújthatnak a pa­rancsnokoknak, viszont a parancs­nokok is segítséget nyújthatnak a pártszervezeteknek a feladatok tel­jesítése terén. Ha csak ezen fel­adatok egyikével foglalkoznánk, a hodseregben végzett egész munka ellentétben állna a gyakorlat kö­vetelményeivel. A kritika és az osztatlan parancsnoki jogkör sem­miképpen sem állnak ellentétben. Természetes, hogy egy egyén tá­vozásával — bármennyire is hor­dozója lett légyen a személyi kul­tusznak —- egyszerre nem tűnhet­nek el a mindennapi gyakorlatban a személyi kultusz következmé­nyei. S távolról sincs arról szó, hogy csupán a személyi kultusz külső megnyilvánulásait nyeseges­sük le, hanem éppen arról, hogy gyökerestől kiirtsuk okait. A had­seregben a személyi kultusz a köz­élethez hasonlóan bürokráciát, dogmatizmust, a propagandában és agitációban szócsépíést. a nevelő­munka sablónos felfogását, az em. berek kezdeményezésének meg­béklyózását szülte. Ezért a had­sereg valamennyi tagja örömmel fogadta pártunk Központi Bizott­ságának határozott intézkedéseit, amelyek arra irányulnak, hogy a hadseregben kiküszöböljük a sze­mélyi kultusz következményeit. Ezért fogadják örömmel ezen ha­tározat konkrét feldolgozását és alkalmazását is. . Az a következetesség, amellyel hagseregünk tagjai leszámolnak a személyi kultusz káros következ­ményeivel, bizonyítéka annak, hogy minden fogyatékosság elle­nére növekedett és növekszik a hadsereg ereje, hogy fokozódott hadseregünk harcképessége és po­litikai felkészültsége. A CSKP Központi Bizottságának határozata és intézkedései jnég jobban ser­kentik hadseregünk valamennyi tagjának kezdeményezését, amely főleg arra irányul, hogy- megszi­lárduljon a fegyelem, az osztatlan parancsnoki jogkör és felelősség. Ez ugyanakkor arra buzdít vala­mennyiünket, hogy állandóan szi­lárdítsuk a hadsereg és a nép kap­csolatát. Valamennyi dolgozónak elvtársi kapcsolata a hadsereg minden egyes tagjához lentről egészen fel, a munkás és a katona személyes barátsága is a hadsereg és a nép szövetségének egyik konkrét megnyilatkozása. Dolgozóink tudják, hogy hadse­regünk ereje nem más, mint anya­gi, politikai és erkölcsi kapcsolata a néppel, az egész közélettel. És katonáinknak a harci gyakorlatok­nál éppen az a tudat ad erőt, hogy mindennapos fáradságos munká­jukkal a nép érdekeit, alkotómun­káját, a szocializmus építését vé­dik hazánkban. iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiii ni mm mit iimmmmm. A sertések gümőkórja Irta: Dr. Brauner Iván államdijas akadémikus A gümőkór (tuberkulózis, tbc.) az ember és a háziállatok igen régen ismert és elterjedt betegsége. Alat­tomos lassúsággal fejlődő, hosszas lefolyású idősült betegség. Tekintve, i hogy az ember is fertőződhetik állati gümőkórral, nemcsak népgazdasági, hanem közegészségügyi szempontból is fontos, hogy mind az embereket, mind az állatokat megvédjük e fer­tőző betegséggel szemben. Éppen ezért a gümőkőr elleni vé­dekezés nem szorítkozhatik az egyes állatfajok vagy az ember gümőkórja ellen, hanem oda kell irányulnia, hogy a fertőződés forrásai úgy az ember, mint háziállataink számára megszűn­jenek. Mind az ember, mind a házi­állatok gümőkórját a gümőbacillus (mysobactérium tuberculosis) vala­melyik változata, típusa idézi elő. Sertéseink leggyakrabban szarvas­marha típusú gümőkórral fertőződ­nek, de ember- és madártuberkuló­zissal is fertőződhetnek. A gümőkór­baktérium igen nagy ellenállóképes­ségű és nagy támadóerejü kórokozó. Ha valamely sertés gümőkórral fer­2 0 J sző 1956. május S. tőződik, csupán az állat ellenállóké­pességétől, tápláltságától, tartási vi­szonyaitól függ, milyen gyorsan és milyen káros elváltozásokat képes benne létrehozni a gümőkór, de men­tessé tenni tőle már nem lehet. A gümőkór baktériumai az állat testén kívül is sokáig életben ma­radnak. Fertőzött tüdőváladékban, méhváladékban, trágyában hónapokon át is fertözőképes marad s főképp akkor, ha a napfény fertőtlenítő ha­tásától el van zárva, így a legtöbb sertésólban. A nyers tejben, nyers húsban is hosszú ideig megtartja fertőzőképességét. Legbiztosabban hő­vel lehet elpusztítani. Tejben pasztő­rözéssel vagy felforralással, hűsfélék­ben főzéssel vagy sütéssel. A vágó­hídi hulladékokban, közkonyhákból összegyűjtött moslékfélékben felfor­ralással kell elpusztítani. Az istállók fertőtlenítésekor is tekintetbe kell vennünk nagy ellenállóképességét és ezért erős, magas százalékú (4% lúg­köves, vagy 4—5% karbolsavas) ol­dattal kell elvégezni a fertőtlenítést. A sertések gümőkórja nem annyira elterjedt betegség, mint a szarvas­marháké, de ahol nyers tejterméke­ket vagy üzemi konyhákból származó moslékot etetnek forralatlanul, ott az egész sertésállomány fertőződni szo­kott. Előfordul kisgazdaságokban is, mert a sertés emberi és baromfitu­berkulózissal is fertőződhetik. A sertések majdnem kizárólag a szájon át fertőződnek gümőkórral — fertőzött takarmánnyal vagy gümő­kóros társaik ürülékének, hörgővá­ladékának és igen gyakran fertőzött emberi és baromfi ürülék felfalásával. A gümőkór baktériuma különféle belső szervekben, tüdőben, lépben, vesében, májban, valamint a nyirok­csomókban elhalásos, roncsoló góco­kat okoz, de az izületekben, a cson­tokban szintén kiválthat súlyos el­változásokat. A csont gümőkőros megbetegedése már az egész szerve­zet igen súlyos gümőkórját jelenti; ekkor az elszaporodott baktériumok a véráram és a nyirokáram útján már az egész szervezetben elterjed­tek. A betegségnek ezt a formáját általános vagy generális gümökórnak nevezzük. Altalános gümőkőros meg­betegedés esetén az egész állat húsát csak párolás után lehet fogyasztásra bocsátani. Élő sertéseknél a gümőkór által okozott belső elváltozások rendszerint rejtettek maradnak, mert a betegség lassú lefolyású, csak kis hőemelkedés kíséri és az étvágytalanság is oly kis mértékű, hogy nem vált ki különös gyanút. Ha a tüdőgümőkőr forog fenn, gyakori köhögés figyelmeztet a kór­ra. Leggyakrabban kényszervágás, vagy rendes vágás alkalmával kerül sor a gümőkór megállapítására. Ki­vételesen a torok és nyaknyirokcso­mók elgennyesednek, megduzzadnak, majd megpuhulnak és fölfakadnak, s így közvetlenül felhívják a figyelmet a gümőkórra. Érthető tehát, hogy többnyire levágás után szoktuk szin­te meglepetésszerűen megállapítani a gümőkór elterjedtségét, amikor az­tán sok mázsa hús — melyet el kell vonni a forgalomból — okozza a vá­ratlan kárt. Ezért ha élő állatainknál meg akarunk győződni a gümőkőros fertőzöttségről, el kell végeztetnünk az állatorvossal a jól bevált és biz­tos bőrtuberkulin-próbát. Ez a tu­berkulin-próba megbízható és arány­lag egyszerűen keresztülvihető állat­orvosi feladat; segítségével meggyő­ződhetünk bármely sertésünk fertő­zött vagy egészséges állapotáról. A gümőkór a sertéseknél gyógyít­hatatlan betegség, mely ellen sem eredményesen használható gyógyszer, sem pedig megfelelő védő, vagy gyó­gyító oltás nincs. Ezért a gümőkór elleni védekezésben legfontosabb fel­j adatunk a ragályanyag eltávolítása, ; azaz a betegség megelőzése. Ezt a kö­vetkezőképpen érhetjük el: 1. Olyan állományból, melyről tud­juk. hogy benne gümőkóros megbe­tegedések fordultak elő, egyáltalán nem hozunk be sertéseket, ha pedig ez elkerülhetetlen, úgy csak előzete­sen végzett tuberkulin-próba kedvező eredménye esetén. 2. Tejet, tejtermékeket és mellék­termékeket, vágóhídi és baromfifel­dolgozó üzemek hulladékát, közüzemi konyhák hulladékát, vagy bárhonnan idegenből hozott moslékot csak fel­forralás után használunk fel. A 3. Meg kell akadályoznunk, hogy gümőkóros szarvasmarhák vagy ba­romfiak érintkezzenek, vagy közös legelőre járjanak a sertésekkel. Ha mindamellett valamilyen módon bekerül a sertésállományba a gümő­kór, az egész állományt vessük tuber­kulin-próba alá s a reagáló állatokat selejtezzük ki levágással, tartózko­dási helyüket, a berendezési tárgya­kat és egyéb ápolóeszközöket fertőt­lenítsük. Ahol az istálló talaja föld vagv agyag. azt legalább egv ásó­nyom mélyen távolítsuk el és töltsük fel friss földdel vagy agyaggal, mely olyan helyről származik, ahol állatok előzőleg nem jártak. Ismerve azokat a forrásokat, ame­lyekből sertéseink fertőződnek, raj­tunk áll, hogy a védekezést céltuda­tosan alkalmazva megakadályozzuk a gümőkőr terjedését. A gümőkór el­leni védekezés elsőrendű feladatunk, mert nemcsak állatállományunkat, hanem embertársainkat is így védjük meg az esetleges fertőzéssel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents