Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-25 / 145. szám, péntek

KÉPEK A HATODIK FÖLDRÉSZRŐL MENDES FRANCÉ LEMONDŐTT Automatizált erőművet VÁROSOK A SARKKÖRÖN TUL csak a szovjet vegyiipar, hanem sok külföldi állam számára is. Szürk. óriásként emelkedik á völgy felett meredek oldalaival a Jukszper-hegy. E hegy gerincéről rö­viden az Sz. M. Kirov-bánya feltárása után hólavina zúdult a telepre és út­jában mindent elsepert. A Jukszper hólavinál később is többször megron­gálták a vasútvonalat és a hegy lá­bánál húzódó utat, ezáltal megsza­kítva az összeköttetést a bánya és a város között. Ez azóta már meg­szűnt. A Jukszper lábánál alagút épült. Az alagúttól feljebb, a hegy havas oldalán nagy szürke foltokat látunk. Üj, nagy bányát tárnak fel. A kö­zeli Rasvumcsor-hegy oldalán az Apatit-tröszt további bányáját, a ki­rovszki bányát helyezik üzembe. A párt XX. kongresszusának ide­vonatkozó határozata így hangzik: „Nagymértékben fokozni kell a mű­trágyagyártáshoz szükséges nyers­anyagok termelését". Ez Kirovszk számára a termelés növelését jelen­ti. Az új bányák feltárása után azon­nal új gyárak és új telepek létesül­nek. A hegyek között a Vudjar fe­kete tóhoz szorult Kirovszk rövide­sen szűknek bizonyul a lakosság be­fogadására és ezért elhatározták a bányászok és vegyészek városának „Kirovszk II"-nek építését a közel­ben elterülő síkon. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának kólái intezetében őrzik a sarkvidéki ásványok gyűjteményét. Itt látható az apatit mellett a sötét­zöld nefelin, a barna titanit, a vas­érc és a réz-nikkelérc. A földgömbön előforduló vegyi ele­mek háromnegyed része a Kóla-fél­szigeten feltalálható — mondotta Grigorij Ivanovics Gorbunov, a Szov­jeturro Tudományos Akadémiája kólái intézetének helyettes elnöke. Valaha a hibini ásványt csak foszfortartalmú műtrágya gyártására használták. Most az apatittal a nefeíint és a titanitot is felhasználják. A nefelint az alumi­niumgyárak alkalmazzák. A titanitból a titánt állítják elő. A titán könnyű fém, melynek keménysége az acéllal vetekedik. A dolgozók kezében életre kel a holt kő, amely sok millió éven át használatlanul hevert. Haládjunk a tudósok, a föld .alatti kincsesbánya kutató útján és rábuk­kanunk a sarkkörön túli táj más ipa­ri központjaira, Kirovszknál újabb városokra. Ott, ahol a Moncsa-tundra volt méter magas kéményei kezdték" on­tani a füstöt és a villamoskemencék ezer fokos hője kezdte olvasztani a? ércet. A moncsegorszki nikkelt magasan értékelik és kitűnően felhasználják a kiváló minőségű acélgyártásnál, a ha­jógyárakban, valamint az elektrotech­nikai- és rádiótechnikai iparban. Olenyegorszkban A hegyháton a fúrógépek alapépít­ményei vannak, amelyek messziről árbocos hajócskáknak látszanak. Ak­nákat fúrnak a hegy oldalába, melye­Moncsegorszk utcáin fenyőillat ter­jeng. A virágkertek szélén fenyőfák magaslanak, amelyeket a világos élénk színű háromemeletes házak mentén ültettek. A város mellett el­terülő sűrű park fokozatosan széles térré bővül, ahol a leningrádi Nyev­szkyj proszpekthez hasonló széles és egyenes főútca kezdődik. Csupa üzlet mindenfelé. Minden jel arra mutat, hogy a város lakói nem egy éve, de már régebben élnek itt. Épülőfélben levő házakat is láthatunk. A toronydaruk karjai nyugodt méltó­sággal lendülnek a fák koronái felett. Az utcakereszteződésektől, az ab­lakokból jól láthatók a régi tűzhá­nyók erdős lankái és a havas jégpán­céllal fedett tavak. Moncsegorszk élettől duzzadó vá­ros. Levegője kristálytiszta, hideg. Az erdők közelsége felfrissít. Joggal szá­mítható a sarkkörön túli városok leg­szebbikéi közé. A város közepén az Öt Szarv közelében, ahol a hóval bo­rított aszfalton autóbuszok és gépko­csik közlekednek, egy eredeti állapo­tában meghagyott, mohával benőtt szabad erdőrészt hagytak meg, emlé­keztetőül a Moncsa-tundrára. Moncsegorszk röviddel a Nagy Hon­védő Háború előtt lett várossá, ami­kor a Nittis- és Kumizsie-hegyek Iá- N. N. Zsucskov, a bánál a Szeveronikkel-kombinát száz jugszpori Apat it - telep nyásza. ket robbanóanyaggal töltenek meg.­A fülsiketítő robbanás néhány száz­ezer tonna kőzetet lök a magasbí. Az ekszkavátorok a vasérctartalmú kőzetdarabokat vagonokba rakják. Villanymozdonyok húzzák a. vonatokat a dúsítókba. Olenyegorszk munkásteíepüíés. ff tundrák rénszarvasai helyett sze­mélyszállító autóbuszok futnak az ut­cákon. Olenyegországból füstszínű por-! ral telt szállítmányok haladnak az 05-i szág belsejébe. Ez a füstszínű por OíenyegórszS termelése. Ez a vasérckivonat több mint 50 százalék vasat tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy érdemes Csere­povcére is szállítani. Cserepovcén, a Ribinszki-tenger partján* a kólái vas­érc találkozik a vorkutai szénnel. A cserepovcei dolgozók a sarkkörön túli bányászok iránt érzett test­véri szeretetük je­léül Olenyegorszk­ba az első terme­lés öntvényéből" mintát küldtek. — Csaknem 20 éven át utaztam a sarkkörön tüll tájon — mondotta Matvej Nikanoro­vics Kuznyecov, egy ekszkavátor gépésze — és min­dig csak építke­zésnél dolgoztam. Alig építjük fel sz egyik villanyerő­művet, máris ké­szülünk a másik­ra. Most azonban elhatároztam, hogy végleg itt mara­dok a családom­mal együtt. Azt hiszem, a mi tele­pünk rövidesen igazi várossá fej­lődik. Ilyenek a valaha lakatlan terület városai. kiváló bá­S. MOROZOV K irovszk éghajlata egészen külön­leges. Ugyanakkor, amikor a szomszédos Hibini-tundra felett tün­döklő kék az ég, itt a meredek hegy­oldalak felett sötét fellegek gyüle­keznek. A felhők lassan a völgybe ereszkednek és szinte érintik a több­emeletes házak tetőit. Kirovszknak különleges naptára van. Két hónapon át, a dermesztő fagyok és htfúvások idején a nap a hegygerincek felett még csak fel se bukkan. Ugyanilyen hosszú a nyár is. Két hónapon ďt állandóan süt a nap. Nem nyugszik le a láthatáron. De ez a nyár itt északon nagyon rövidnek tünik^ Kirovszk Magnitogorszkkal, Kuž­neckkel és Igorkával egyidejűleg épült és a Szovjetunió földrajzának új fejezeteit író szocialista iparosí­tás úttörői között foglal helyet. A távoli Kola-félsziqeten az északi sarkkörön túl Kirovszk az első ipari központ. Rövid élettörténetében lát­hatjuk életünk gyors ütemét. ... „Nem hiszem, hogy azok a nagy remények, amelyeket a Szovjet­unió fűz az apatit kiaknázásához, va­laha is valóra válhassanak. Az ás­ványban gazdag vidék éghajlata zord és nehezen hihető, hogy az ott-tar­tózkodást az ember kibírja. Nézetein szerint a Szovjetunió i.agy reményei­ből igen kevés marad" — mondotta Krügel áoktor, kiváló német vegyész 1930-ban, amikor a Kukiszvumcsov­hegy lábánál és a Vuldjav-tó part­ján építő munkások és bányászok jelentek meg, akik apatitot jöttek bányászni Hibinybe. Egy évvel később már Leningrád­ba. Moszkvába, az Urál vidékére és a Donbaszba érkeztek a sarkköröntúli vegyiipari nyersanyagot szállító első vonatok. A. E. Forsman akadémikus vezeté­sével szovjet geológusok a világ leg­nagyob apatit-lelőhelyét fedezték fel Hibinyban. A város megkezdte e na­gyon értékes ásvány szállítását nem­1956. május 25. Újabb csapaterősítések érkeznek Algériába Párizs, május 23. — Az AFP jelen- I Róbert Lacoste algériai miniszter­ti: Jacquet tájékoztatási ügyekkel j rezidens sajtóértekezletet tartott. A megbízott francia miniszterelnökségi államtitkár a szerda délutáni mi­sajtóértekezleten kijelentette: Algé­riába a megerősítések küldése csak nisztertanács után bejelentette, hogy-most kezdődött el. Hamarosan 50 ezer Pierre Mendés-France lemondott mi niszteri tisztségéről. Jelentések sze­rint $ lemondás oka az, hogy Men­des-France nem értett egyet a kor­mány algériai politikájával. Többször kijelentette, hogy a kormány túlságo­san nagy súlyt helyez a katonai akciókra, s egyúttal több intézkedést javasolt a politikai feszültség eny­hítésére. Politikai körökben találgatták, hogy Mendés-France-t követi-e majd töb­bi radikális párti minisztertársa is. Ez súlyos kormányválságot okozott volna. Billiéres közoktatásügyi mi­niszter azonban a többi radikális mi­niszter nevében közölte, hogy benn­maradnak a kormányban. Ehhez a döntésükhöz Mendés-France hozzájá­rult. Egyébként Algírban szerda délelőtt főnyi katonaság érkezik. Néhány nap múlva pedig a Dixmunde nevű re­pülőgép anyahajó 17 nehéz helikop­tert visz Algériába. építenek az NDK-ban Drezda, május 24. (ČTK) — Ä D»"zda melletti Nieder Warthában á második ötéves terv végéig 120 mega­watt teljesítményű, teljesen automati­zált villanyerőművet építenek. A vil-i lanyerőművet mindössze három sze-< mély kezeli majd, amíg ugyanilyen teljesítményű hőerőművet átlag 600 személy kezel. CEYLON GAZDASAGI TERVEI A ceyloni kormány az ország gaz­dasági életét több területen igyek­szik átformálni. A Manchester Guar­dian colombói tudósítója írja, hogy a kormány hamarosan lépéseket tesz, hogy megváltoztassa az ország év­százados külkereskedelmi kapcsolata­it. Jelenleg Ceylon legfőbb kereske­delmi partnerei: A Brit Nemzetközös ség, a nyugateurópai országok és az Egyesült Államok. Tavaly Ceylon egész exportjának 54 százaléka irányult a Csöbörből — vederbe HELEN COLBERT né­ger zongoraművésznő, a nemrég Moszkvában, Prágában és Berlinben vendégszerepelt Every­man Opera tagja kije­lentette, hogy nem tér vissza az Egyesült Ál­lamokba és Nyugat­Németországban telep­szik le. Elhatározását az USA-ban egyre nö­vekvő faji üldözéssel indokolta. Még napi 100 dolláros sztárgázsi sem téríti el elhatározásá­tól, — fűzte hozzá. LIAM FAULKNER a Za­ji megkülönböztetést az USA déli államaiban „erkölcsileg tarthatat­lan állapotnak" minősí­tette, aminek követ­kezménye az volt, hogy többszáz fenyegető le­velet és számtalan név­telen telefonhívást ka­pott. Faulkner a to­vábbiakban kijelentet­te, hogy az utolsó he­tekben a helyzet Délen a polgárháború kitöré­sét megelőző hangulat­ra emlékeztet. Helen Colbert elhatározása te-. hát érthető, de más lapra tartozik, vajon tartózkodási helyének meg választása helyes -e? Nemrég egy néger diá­kot kitessékeltek egy stuttgarti mulatóhely­ről azzal, hogy „ez nem hottentotta kuny­hó, hanem német front­harcosok részére fenn­tartott lokál". Benfen­tesek úgy tudják, hogy egy hamburgi szálló csak a polgármester közbenjárására adott szállást az Everyman Opera művészeinek. Brit Nemzetközösségbe (főleg AngíiŕM ba) és importjának 53 százaléka szár-? mázott onnan. A ceyloni kormány már lépéseket tett a Kínai Népköztár­sasággal való kereskedelem bővítésé­re. (Tavaly külkereskedelmi forgalmá­nak hat százaléka bonyolódott le Kí­nával.) A kormány most erőteljesen ki akarja fejleszteni a kereskedelmet a Szovjetunióval és az európai népi demokratikus országokkal, mivel ezek az országok előnyös és feltételek nél­küli' kereskedelmi kapcsolatokat aján­lanak. Más gazdasági intézk'edéselčŕé" íš szül a kormány. Az Oj Kína hírügy­nökség újdelhi jelentése szerint M. Szenanajake, Ceylon közlekedési és munkaügyi minisztere tájékoztatta á ceyloni autóbusz-vállalkozókat, hogy az új kormány a közlekedés államo-i sítását tervezi. (Ceylon közúti közle­kedését jelenleg 11 nagy autóbusz­vállalat tartja kezében). — Jól tájékozott körökben ügy vé­lik — írja a Manchester Guardian —. hogy olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az angol ültetvénytulajdo­nosok kénytelenek lesznek eladni ül­tetvényeiket. Ha ez bekövetkezik, a kormány államilag támogatott vállala­A Nobel-díjas WIL­tiiiiiiiiitiiiiiiiiiniiimniitiuiiiitiiiiiiiiiniifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii iiiniiiiiiiiiiaiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiniKiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiii.'iiii^ j-Q^at állít fel, hogy összevásárolja' f a ceyloni ültetvényvállalatok részvét D nyeit. a londoni tőzsdén. Ugyanis ma-* I gánvállalkozók a ceyloni ültetvények | részvényeit nem vásárolhatják meg. A | ceyloni kormány ily módon akarja az | ültetvényeket állami tulajdonba venni.; ^^ h asúinknak már több riportban ^^ beszámoltunk a szovjet kuta­tók sikereiről a hatodik földrészen, az Antarktiszon. Most néhány képet közlünk a tudományos kutatás ed­digi eredményeiről. Első képünkön a szovjet tudósok Mirnij nevű kutató­telepét látjuk. Második képünkön a hatodik földrész állandó lakóit, a pingvineket, háttérben az Ob és a Lena hajót látjuk. Harmadik képün­kön pedig a helikopterből kirakják az új földrés'-e sz-HIítoft állatokat. Angolo , men ;eteV haza ! § Nikózia, május 24. (ČTK). — A f Reuter h j ügynokiég jelentése szerint j" a brit hatóságok május 23-áu harcot ­indítottak az angolellenes feliratok ^ szerzői ellen. Az ügynökség beismeri, | hogy ilyen feliratok nagy számban je- | lentek meg úgyszólván minden város- | ban és faluban. E feliratok szövege az 5 angolokat r ndkívüli módon nyugtala- | nltja, mert gyakoriak az ilyen jelmon- § datok: „Halál Hardingra!" (Ciprus-szi- jj get brit kormányzója), vagy „Angolok, | menjetek haza!" stb. A brit hatóságok ezért elhatározták, ž hogy szigorúan fognak fellépni e fel- ? iratok szerzői ellen. Minden személyt, | akit tetten érnek, három évi börtönre, f vagy 100 font sterling pénzbírságra, | vagy mindkét büntetésre ítélnek, f = • l MIÜI l:'ll!i;:l!:i;:l!llllllll!ll!!ll!llllHI!llllllllllllllllll!IUI Kirovszk új városnegyede egészen a közeli hegyek lábáig nyúlik. S | U j híd a Sárga folyón | Peking, május 24. (ČTK) — A Lan-í = csou-Szinkian vasútvonaléul Lancsotf | kínai város közelében a Sárga folya­I mon át nagy vasúti hidat építettek. | Ez a Kínában vasbetonból épült leg­| nagyobb hidak egyike. A híd 2000 mé­= ter hosszú és nagyon nehéz körüi­1 mények között építették 30 m magas­= ságban a folyam viharos szintje felette Í \ iiuiiiiiiiiinjuliiiiuiiiiuriiniuiiiiuiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniHiiiiiii

Next

/
Thumbnails
Contents