Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-25 / 145. szám, péntek

A kosúti véres pünkösd 25. évfordulója * * m A történelmet nem lehet megállítani... A csehszlovák burzsoázia és jobboldali szociáldemokrata csatlósai a Masaryk-féle köztársaságban mindig bizonyos pátosszal hangoztatták azt a szót, „demokrácia". Sokszor különböző jelzőkkel látták el mint: „igazságos'^ „tiszta", „humánus" demokrácia. Mondhatták, mert ez nem került pénzükbe. Minden szótár úgy magyarázta, hogy „démosz" görögül népet jelent. Tehát demokrácia a nép uralmát jelenti. Az alkotmány is ezt hirdette. Az ezerkilencszázharmincas évek gazdagok voltak véres eseményekben kettőt agyonlőttek és hetet megsebesítettek. A vérontás után letartóztatták Major elvtársat és néhány munkást. A burzsoázia elszámította magát, amikor azt hitte, hogy véres tettével megfélemlítette a népet. Nem. Még elkeseredettebb lett a hangulat, nőtt a felháborodás, a gyűlölet. Megmozdultak a munkások, a földművesek, a dolgozó értelmiség. Az írók felhívással fordultak a néphez, felébredt a becsületes emberek lelkiismerete. Táviratokban tiltakoztak, gyűléseket tartottak, megszólalt a külföldi sajtó. A felelet az volt a burzsoázia véres provokációjára, hogy őket" — még mindig a fülemben csengenek. Zsabka Sanyi, aki még menyasszonyával délelőtt bejelentette, hogy házasodni készül, délután golyótól találva vérében fét rengett. Thurzó Pistának pedig, aki mindig jó munkás volt, csendőrbajenett oltotta ki fiatal életét. Ezek a fiatalok már nem élték meg a felszabadulást, a szocializmus építését. Kosút, Korompa, Radotin, Duchcov, Habura, Dolná Lipová stb. ezek voltak első állómásai a Csehszlovákiában kibontakozó fasizmusnak Major elvtársat bíróság elé állították. Itt a vádlottból vádló lett, aki a tárgyaláson merészen az osztályTüntesselek a Kosúti sortűz ellen! SEtrlflSzky elvt. máj 27. mnitusj twiédíb®. itai utun natodik kiaHía. XM 80 fltlt

R y MUNKA Követeljétek Major elvtárs és az összes prolelárfoglyok szabadonbocsátását! A KOMMUNISTÁK CSEHSZLOVÁKIÁI PÁRTJÁNAK (A UI. INTERNACIONÁLE SZEKCIÓJA) HETILAPJA XXII. évfolyam / 19. szám VllAt proletárjai eámüijeleh! 1931, május 31. vasárnap A Csendőrök Kosuton agyonlőttek négy földmunkást „Drágán fogtok megfizetni minden csép kiontott munkásvért " *** W WA ^ 6ottw*W efvtfrt februlr 0-1 pmt txntáébB. A győzctrpea Sii.-lefejezése után —• csendőrsortu* — négy hafott — Major elvtárs sebesülten börtönben. — A magyar urak ós cseh csendörök egy frontban. Az esetet a helyszínén bizottság vizsgálja ki. atnelynek tagjai: Kazár dr. a pozsonyi országos hivataltól, Schurmann dr. a galántai járási hivatalról. Simek dr. a pozsonyi rendőrigazgatósáKtól, Diítrich főhadnagy a pozsonyi országos csendőrparancsnokságtól, azonkívül az államügyész, a vizsgálóbíró és két bírósági orSos. • Mivel Knssutiban tegnap este megállapították Majpr képviselő egyéb bűncselekményeit is (izgatás, fegyveres erő elleni erőszakosságokra való fölszólitás), a galántai esendörörs szükségesnek találta Major képviselő ellen büntető följelentést tenni és őt átadni a bíróságnak. A catántai járásbíróság vezetője, Bartal dr. bírósági tanácsos még tegnap este fél 9-kor behatóen kihallgatta Major képviselőt s a kihallgatá* alapján letartóztatottnak jelentette kJ. Majd beszállittatta a pozsonyi államügyészségre. VISSZAEMLÉKEZÉS Hfluszonöt évvel ezelőtt, 1931-ben, ilÜl amikor a világgazdasági válság Csehszlovákiát is fojtogatta, az urak a válság minden terhét a dolgozókra akarták hárítani. A munkaadók éhbérért dolgoztatták a munkásokat. A galántai járás nagybirtokosai, élükön a Diószegi Cukorgyár uraival, még az életfenntartáshoz szükséges minimumravalőt sem akarták megfizetni a munkásoknak. hogy minél többen jelenjenek meg á gyűlésen. Ügy határoztam tehát, hogy délutánig meglátogatom Kugler János barátomat. Kugleréknál összetalálkoztam Májör István kommunista képviselővel és más elvtársakkal. Délután velük együtt kb. 30—40-en egy dűlő ütőn jókedvűen, mozgalmi indulókat énekelve mentünk Kosút felé. A kosúti Ostromállapot a galántai A csehszlovák burzsoázia, amikor <de is elérkezett a világválság, mindent megkísérelt, hogy feltartsa a forradalmi hullámot. Vérbe akarta fojtani a munkásmozgalmat, s rálépett a nyílt terror és vérengzés útjára. Radotin, Duchcov, Dolná Lipová, Chust, Kosút, ezek a véres állomások örökre bevésődtek a munkásmozgalom emléktábláiba. Mindenki várta a további fejleményeket, mit hoz a holnap. Amikor a galántai járásban kitört a nagy földmunkássztrájk, a Diószegi Cukorgyár időszaki munkásainak napibére 9—10 korona volt, 10 órai munkáért. A nők 7, a fiatalok 5 koronát kaptak. A galántai járási hivatal betiltotta a május 25-re kitűzött gyűlést Kosúton. Major István elvtárs, kommunista képviselőnek kellett volna beszédet mondania, melyben ki akarta értékelni a sztrájkolok által elért nagy győzelmet. A járásban tartózkodott Steiner Gábor elvtárs, kommunista szenátor is. A burzsoázia uszított ellenük, hogy Moszkva bérencei, fellázítják a lakosságot és tönkre akarják tenni a szlovák mezőgazdaságot. A „rend fenntartására" erős csendőrosztagot küldtek a községbe. Megérkezett Major elvtárs is a szomszédos Hegy községből vagy 40 ember élén. Most gyors egymásutánban drámai jelentek következtek. A csendőrök elálltak a menetet. A parancsnok rárivalt a képviselő elvtársra, hogy igazolja magát. Major elvtárs engedelmeskedett és vissza akart térni, hogy megmondja a többieknek, miszerint a gyűlést betiltotta- ' •.'. . »>•» • ; mmm ' O* oJobrtafe twtröría Y UHatto KJ 10— • fí

fam

rh <

\

w Az ún. koldusutalvány, amelyre 10 korona értekben kaptak élelmiszert a munkanélküliek ták. Ekkor megvillant a csendőrparancsnok k-irdja és Major elvtárs eszméletlenig a földre rogyott. A körülállók °egítségére akartak sietni, de közben már eldördült az első sortűz. A csendőrök eszeveszetten lőttek. Egy embert szuronnyal ledöftek. sok ezren léptek be Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiba. Még mindig magam előtt látom a pirosbetűs, Major elvtárs képével kinyomott belépési nyilatkozatot. Sokadmagammal aláírtam a belépési nyilatkozatot. Ügy éreztük akkor, meg kell bosszulnunk a kosúti és a többi véres áldozat halálát, le kell dönteni ezt a rendszert, amely könyörtelenül legyilkolja dolgozó ifjúságunkat, reménységünket. Most is emlékezetembe idézem az életvidám tizenhétéves Dévát Jancsit, aki még rövid félóra előtt vígan énekelte a forradalmi dalokat, s amikor futásnak eredt, leterítette őt a csendőrgolyó. Utolsó szavai, melyeket hörögve barátja fülébe mondott: „Mondd meg a szüleimnek, hogy tiszteltetem Bišli bíróság szemébé Vágta: „Senkinek sem jutott volna eszébe, hogy nyolcórás munkaidőt követeljen, ha a kommunisták nem szervezkedtek volna, senki sem kapott volna egy fillérnyi segélyt sem a munkanélküliség idején, ha a CSKP nem irányította volna a tiltakozó akciót. A kapitalista rendszer nem örökéletű. Néró, Caligula, a Habsburgok meg voltak róla győződve, hogy uralmuk örökké fog tartani. A történelem forgását nem lehet megállítani. Az önök által megtaposott forradalmi nézetek visszatérnek a néphez, amelyből kiindultak. Erről tanúskodik a történelem, ezt ígéri a jövő." Es a jövő igazolta szavait... Široký és Major elvtársak a bratislavai kommunisták és ifjúmunkások körében 1932-ben, amikor Major elvtárs 18 hónapi börtön után szabadlábra került. A kommunista párt által irányított vörös szakszervezetek sztrájkra szólították a mezőgazdasági idénymunkásokat. A sztrájk sikerrel végződött. Hogy a sikerrel végződő bérharc tanulságait a nyilvánosság előtt levonhassák, a párt a járási főnökségtől kért engedélyt. A járási főnök a népgyűlést sem Galántán, sem Diószegen nem engedélyezte. A kosúti dolgozók kérésének május 25-ére, pünkösd hétfőjének délután 3 órájára végül is eleget tett. Néhány diószegi ifjú már régebben megkért, hogy segítsek nekik megszervezni a környékbeli falvakban a proletár testedző egyesületeket. Értesülve a pünkösdi népgyűlésről, elhatároztam, hogy én is Kosútra megyek. Kettesben, Fehér Gábor ifjúmunkással kerékpáron utaztunk Bratislavából Kosútra. Az ismerős ifjak, akiknek segítségére tervem megvalósításánál támaszkodhattam volna, a környékbeli falvakban jártak, hírül vinni a népgyűlés időpontját, agitálni, temetővel szemben az árokban és a parkban csendőrök tanyáztak. Amikor a főútra értünk, láttam, amint a már előre bizonyos távolságokra állított csendőrök stafétaszerűen futottak a falu belseje felé. A Fő-utcát csendőrkordon állta el. A templomban tartott a litánia. Amikor a termplomhoz érkeztünk, még nem volt három óra. Egyesültünk a templom előtt várakozó emberekkel. Jánošík főhadnagy, a csendőrosztag parancsnoka valamit mondott Major István képviselőnek (később megtudtam, hogy a népgyűlés betiltását közölte vele. A képviselő ezt tudomásul vette s azt mondta, hogy akkor majd zártkörű gyülésre hívja a szervezett munkásokat.) Amikor Major István válaszolt a parancsnoknak, az úgy fejbeütötte őt a kard markolatával, hogy attól Major a földre rogyott. A képviselő közelében álló Thurzó István lehajolt, hogy felemelje őt a- földről, de ebben a pillanatban egy csendőr m.ooo Mtmkanelkuliek tömege a munkaközvetítők előtt 1929 1930 1931 i932 1933 Ez a diagram a munkanélküliség emelkedését mutatja az 1929—1933-as években. A feketével jelzett alsó számok Szlovákia adatait jelzik. MEGVÁLTOZOTT A KÖZSÉG KÉPE 1931-ben a galántai járás földmunkásai szilárd elhatározással sztrájkoltak az emberségesebb bérekért. A Diószegi Cukorgyár, a Glázer—

Diamant, a kosúti Sternek, báró Fekete, Dudás Dani, Petrovics, Várady és a járás többi munkaadói végül is kénytelenek voltak elküldeni megbízottaikat a járásfőnökségi hivatalba, hogy egyezkedjenek a sztrájkoló munkások megbízottaival, akiknek élén Steiner Gábor és Major István képviselők voltak. A tárgyalások, illetve a sztrájk a munkások győzelmével végződött. Ez alkalomból május 25-ére Kosútra népgyűlést hívtunk egybe, melyet, mint már ismeretes, a München előtti burzsoádemokratikus állam csendőrsége vérbe fojtott. A kosúti véres pünkösd fájó emlék, de a fejlődést nem lehet megállítani. A régi f«ldes cselédlakások helyén új, helyenként emeletes házak állnak. Hat új lakásegységbe még ez év folyamán beköltöznek az állami gazdaság dolgozói. Oj negyed — téglából és salakból épült modern házak — hirdetik, hogy jobb az élet, könnyebb a megélhetés, mint a kapitalizmus idején. Korszerű emeletes iskola, tűzoltóház, jobb utak és egyéb vívmányok bizonyítják az új szocialista emberről való gondoskodást. Kosút szö\jíetkezetl falu. Míg 1953-ban egy munkaegységre 19,41 koronát fizettek, a természetbeni járandóságokkal együtt, addig 1955-ben már 22,04 koronát kaptak ugyancsak munkaegységenként a szövetkezet tagjai. Az 1956-os évre pénzben 22.— koronát, természetbenlekben pedig 6,96 koronát terveztek be munkaegységenként a szövetkezeti tagok. Kugler József. a puskájára tűzött bajonettjével átdöfte a szívét. Az összegyűltek ezt nem nézték tétlenül. A csendőrparancsnok a fegyvertelen férfiakból, nőkből és gyermekekből álló tömegbe lövetett. A tömeg a lövések hallatára futni kezdett. A csendőrök „győzelmük mámorában" további sortüzet adtak a menekülők után. Az utca porában három halott: Thurzó István, Zsabka Sándor és az alig tizenhét éves ifjúmunkás, Dévát János maradt. Többen súlyosan, sokan pedig könnyebben megsebesültek. Ez a gyilkosság a határokon túl is óriási felzúdulást váltott ki. „humanista" masaryki burzsoá köztársaság a vérontásért arcátlanul nem a gyilkosságra parancsot adó csendőrtisztet, hanem Major Istvánt vetette börtönbe. Száraz József.