Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-25 / 145. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről 1956. május 23-án a kormány meg­tartotta rendes ülését, melyet V. Ši­roký miniszterelnök irányított. A kormány megtárgyalta a Be­gyűjtési Minisztérium vállalatai tech­nikai fejlődéséről szóló dokumentu­mot, melyet a CSKP KB-nek és a kormánynak a csehszlovák ipar to­vábbi technikai fejlődésére vonatkozó téziseinek alapján B. Macháčová-Do­stalová begyűjtési miniszter terjesz­tett elő. A kormány jóváhagyta a ga­bonaraktárak, tranzitó állomások, ipari malmok és a Begyűjtési Minisz­térium más vállalatai építése és komp­lex-gépesítése biztosítására vonatko­zó fő irányelveket. Az intézkedések realizálása megjavítja a Begyűjtési Minisztérium vállalatainak munkáját és gabonakészleteink kezelését. F. Krajčír belkereskedelmi miniszter előterjesztette a belkereskedelem technikai fejlődésére vonatkozó doku­mentumot az 1956—1965-ig terjedő évekre. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta azokat az alapelveket, amelyek alapján folyamatosan kiépítik és gépesítik az élelmiszer- és ipari árucikkek raktárait, a csomagolókat, a szénraktárakat, a közellátást szol­gáló félkészárukat termelő üzemeket, kibővítik az önkiszolgáló helyek há­lózatát, amelyekben bevezették az ön­kiszolgálást és az ipari és élelmiszer­cikkek egyes fajtáit árusító automata­üzemeket. A jóváhagyott intézkedések megja­vítják a Belkereskedelmi Miniszté­rium vállalatainak munkáját és hoz­zájárulnak az áruforgalommal kapcso­latos költségek csökkentéséhez is. Azon javaslat alapján, melyet V. Dávid külügyminiszter a kulturális ügyek, az iskolaügy miniszterével, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökével és az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnökével meg­egyezve terjesztett elő, a kormány megtárgyalta az 1956. évben a kül­földdel való kulturális, tudományos és sportkapcsolatok további fejlesz­tésének kérdéseit, amelyek jelentősen hozzájárulnak a békés egymás mel­lett élés és a nemzetek közötti barát­ság megszilárdításához. A kormány a továbbiakban dr. J. Kyselý helyi gazdálkodási minisz­ter javaslatára a házbérhátralékok­kal foglalkozott. A házbérhátralékok csökkentésére vonatkozó eddigi in­tézkedések ellenére az 1955. év végén több mint 26 millió korona volt a házbérhátralék, annak ellenére, hogy Csehszlovákia a világ azon országai közé tartozik, amelyekben a legalacso­nyabbak a házbérek. A kormány jó­váhagyta annak a hirdetménynek ja­vaslatát, amely a szocialista szektor szervezetei által bérbeadott háztulaj­donból származó házbérhátralékok be­szedésére vonatkozik. A jövőben a bérbeadó a bérlőnek legkésőbb már­cius 31-ig köteles lesz elszámolni a mellékdíjakat az elmúlt évre, a köz­ponti fűtésért, a melegvízjuttatásért járó díjakat pedig legkésőbb három hónappal azon időszak után, amely­ben fűtöttek. A mellékdíjak hátra­lékait 15 nappal azután kell kifizetni, amikor a bérlő kézhez kapta a ren­des elszámolást. Ha a házbért nem fizetik ki idejében, akkor a bérbe­adónak kötelessége minden elmulasz­tott nap után pönálét számláznia a hátralékos összeg egy ezrelékének magasságában, de legkevesebb öt ko­rona összegben minden megkezdett hónap után, a bérlőnek pedig köteles­sége ezt a pönálét kifizetni. Abból a bértartozásból pönálét nem lehet el­számolni amely 1954. január l-e előtt volt esedékes. Ha olyan összegről van szó, amely ez után a határidő után vált esedékessé, akkor a pönálét csak abban az esetben lehet számlázni, ha az adós 1956. június 1. után is hátra­lékban van, de csak a július 1-ét kö­vető napok ütőn. A hirdetményt a hi­vatalos lapban teszik közzé. A kormány egyidejűleg elrendelte a helyi gazdálkodási miniszternek, hogy ellenőrizze a lakások fűtése és a me­legvízszolgáltatás után járó kiadások kifizetését s azok kivetésének módját, és hogy tegyen intézkedéseket, ame­lyek megakadályoznák a bérbeadók és a bérlők közötti ellentétek keletkezé­sét és egyszerűbbé tennék ezen ösz­szegek beszedését. A kormány meg­tárgyalta M. Bakul'ának, az állami el­lenőrzés miniszterének az egyes fontos ipari termékek termelé­sének biztosításában mutatkozó fo­gyatékosságokról szóló beszámolóját és olyan intézkedések foganatosítá­sáról döntött, amelyek ezek orvoslá­sához vezetnek. A kormány a továbbiakban a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács javasla­tára megtárgyalta a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ostravai kulturotthona építési tervének előké­szítését. A jóváhagyott előzetes terv alapján az ostravai új kultúrközpont­ban a klub- és vendéglátó helyisége­ken kívül színházterem, mozihelyiség, esztrád- és táncterem, valamint báb­színház Is lesz. A kormány ülésezéseiről sajtóköz­leményt fog kiadni . A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének * I. országos kongresszusa Ma kezdődik Prágában a Hadsereg­gel Együttműködők Szövetségének I. országos kongresszusa. A Hadsereg­gel Együttműködők Szövetsége meg­alakulása őta sokat tett dolgozóink honvédelmi nevelése terén. A külföldi honvédelmi versenyeken is jó hímevet szerzett népi demokratikus köztársa­ságunknak A Szövetség ejtőernyősei pél­dául az 1954. évi világbajnokságon a Szovjetunió versenyzői mögött II. he­lyen végeztek. Repülőmodellezőink közül Sladký elvtárs lökhajtásos mo­delljével világbajnok lett. Dicséret il­leti a szövetséget a duklai és so­kolovo! versenyek megszervezésé­ért, melyeken tavaly háromnegyed millió versenyző rajtolt. A bevonulás előtt álló fiatalság ka­tonai képesítésében is szép eredmé­nyekkel dicsekedhet a szövetség. Azok az elvtársak, kik a polgári életben fel­készültek a honvédelemre, a hadse­regben dicséretreméltó eredményeket érnek el. A katonai szolgálat előtti képesítés különösen hasznára válik a magyar nemzetiségű elvtársaknak, mivel szol­gálati nyelven előre megtanulhatják a katonai szakkifejezéseket. Cseh vagy szlovák nyelvtudásuk tökéletesítése egyik feltétele annak, hogy a hadse­regben a harci és politikai kiképzés­ben lépést tarthassanak a többi kato­nával, vagy altiszti, tiszti képesítést nyerjenek. A Hadsereggel Együttműködők Szö­vetsége a fegyverek mesteri kezelésé­re készíti elő tagjait Ma már a sport­lövészeti köröknek 88 000 tagja van. A szövetségben tökéletesítette tu­dását Jozef Sulovský elvtárs is, aki két évvel ezelőtt vonult be katonának és 1955 júliusában egész hadseregünk lövészversenyén a katonai puskával végzett lövészeten élhelyre került. Ebben a hazafias szövetségben azonban a lehetőségek nem voltak teljesen kihasználva és az eredmények sokkalta jobbak lehetnének. A jövő­ben, mintahogy azt a kongresszus eié terjesztett szervezési szabályzat is előírja, a hangsúlyt a szövetség tö­megszervezeti jellegére, a tagság ön­kéntes és kezdeményező tevékenysé­gére kell fordítani. Szükséges, hogy a Hadsereggel Együttműködők Szövetsé­gének tagjai necsak igazolványukkal, hanem tevékenységükkel igazolják tagságukat. A múltban egyes dolgozóink nem tekintették a szövetséget önkéntes tö­megszervezetnek, amely a legsajáto­sabb érdekeinket szolgálja, hanem hiva­talnak, állami intézménynek vélték. Ez a helytelen nézet abból származott, hogy nagyrészt a fizetett apparátus akarata szerint igazodott a szövetség munkája, az alulról jövő kezdeménye­zést elnyomták és ezzel háttérbe szo­rult az önkétes tömegszervezet jel­lege. Nem kielégítő a tartalékba vonult katonák részvétele sem a szövetség munkájában. Néphadseregünkben a politikai tisztek necsak a szövetség küldetését magyarázzák a katonáknak, hanem azt is, hogy a különböző klu­btokban kellemesen tölthetik szabad idejüket, szórakozhatnak és sportol­hatnak. A ma kezdődő első országos kongresz­szus elemezze jól a szövetség munká­ját és a szervezési szabályzaton kívül olyan irányt adjon a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szerveze­teinek és szerveinek, hogy azok jól betölthessék hazafias küldetésüket. CHRISTIAN PINEAU PRÁGÁBA LÁTOGAT Prága, május 24. (ČTK). — Christian Pineau francia külügyminiszter Moszkvából hazatérőben pénteken, május 25-én Prágában rövid időre meg­szakítja útját. Christian Pintau, a Mollet kormány tagja, amely 1956. január 31-én vette át az állam ügyeinek vezetésit. Mol­let miniszterelnök kormányának programbeszédében a nemzetgyűlés január 31-i ülésén kifejtette, hogy a francia külpolitika fő elvei ugyan­azok maradnak, azonban a francia kormány „megkísérli rávenni part­nereit az Atlanti Szövetségben állás­pontjuk megváltoztatására" a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok kérdésé­ben. A francia külügyminiszter ezután 1956. március 2-án Párizsban a brit és amerikai sajtó képviselőihez in­tézett beszédében hangsúlyozta, hogy szeretné „meggyőzni brit és ame­rikai barátait annak szükségességé­ről, hogy az Atlanti Szövetség tag­államainak külpolitikáját vegyék re­vízió alá". Ezt azzal indokolta, hogy „a háború politikája tarthatatlannak bizonyult, és hogy most békepolitikát kell folytatni és az együttélés mód­jait keresni". Pineau miniszter több alkalommal rámutatott arra, hogy a kizárólag katonai jellegi csoportosu­lások alakítása, mint a NATO és a SEATO „határtalan tévedés volt." Kifejezetten elitélte azokat a káros következményeket, amelyek a bagda­di szerződésből eredhetnek. A francia kormány azt a nézetet vallja, hogy Franciaország nemzet­közi kötelezettségeinek nem szabad ellentétbe kerülniök az önálló francia külpolitika . megvalósításával, amely megfelel Franciaország nemzeti érde­keinek. Ezért védi a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Franciaország az utóbbi időben nagy erőt fejtett ki a nagyhatalmak állás­pontjának közelebbhozására a leg­fontosabb nemzetközi problémákat illetőleg és kezdeményezést muta­tott a leszerelés kérdésének megtár­gyalásában. Mollet azon álláspontja, amely szerint könnyebb volna elérni Németország egyesítését „az általános és ellenőrzött leszerelés keretében" a mai francia külpolitika elveinek figyelemre méltó szövegezése. A francia kormány álláspontja a nemzetközi politika egyes kérdéseivel kapcsolatban megnyilvánult a francia kormányküldöttség moszkvai tanács­kozásainak szellemében is. A francia és szovjet államférfiak abból az elv­Pineau visszatért Moszkvába Moszkva, május 24. (ČTK). — Christian Pineau francia külügymi­niszter május 23-án, jereváni látoga­tásának második napjáa kíséretével együtt felkereste a gjumozsi vízierő­művet, amely az örmény SZSZK leg­nagyobb erőműve. Május 23-án délután A. J. Kocsi­nyan, az örmény SZSZK Miniszterta­nácsának elnöke és külügyminiszter fogadást rendezett a francia külügy­miniszter tiszteletére. Ch. Pineau francia külügyminiszter május 24-én Jerevánból visszatért Moszkvába. Elutazása előtt az örmény nép képviselőinek megköszönte a szí­vélyes fogadtatást és vendégszerete­tet. A francia minisztert a vnukovi re­pülőtéren A. A. Gromiko és N. T. Fe­dorenko, a Szovjetunió külügyminisz­terének helyettesei és sokan mások fogadták. Guy Mollet az algériai kérdés parlamenti vitáját javasolja Párizs, május 24. (ČTK) — A Szo­cialista Párt vezető bizottsága és a szocialista miniszterek al május 23-i közös gyűlésen jóváhagyták Mollet miniszterelnök azon javaslatát, hogy kedden, május 29-én a nemzetgyűlés­ben megkezdjék az algériai kérdés vitáját. A javaslatot megvitatja va­lamennyi párt parlamenti csoportjá­nak elnökségi ülése, amelyen vég­leges érvénnyel megállapítják a vita megnyitásának keltét. A miniszter­elnök legelőször beszédet mond a kormány eljárásáról Algéria kérdé­sében. Görögország vádolja Nagy-Britanniát Strassburg, május 24. (ČTK). ,— Görögország a napokban az Európai Tanács mellett működő Emberi Jo­gok Európai Bizottságánál Strassburg­ban panaszt adott be Nagy-Britannia ellen a ciprusi kérdéssel kapcsolat­ban. A bizottság a panaszt május 28­án tárgyalja. bői indultak ki, hogy a másik tár­gyaló fél álláspontjának megértése a legjobb út a vitás problémák fokoza­tos megoldására, és hogy a két or­szág közötti baráti kapcsolatok meg­szilárdítását, a gazdasági és kulturális kapcsolatok konkrét kérdéseinek megbeszélései mozdítják elő i legjob­ban. Pineau miniszter gyakran hangsú­lyozta, hogy a francia kormány nagy­jelentőséget tulajdonít a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésének valamennyi országgal a nemzetközi feszültség további enyhülésének ér­dekében. A csehszlovák kormány ezt a nézetet teljesen osztja. Az a tény, hogy mindkét kormány teljes mér­tékben tiszteletben tartja a kölcsö­nösség és egyenjogúság elvét, kedve­zően hat a két ország közötti gaz­dasági és kulturális kapcsolatok to­vábbfejlődésére. A francia-csehszlovák kapcsolatok régi eredetűek. A francia művészet kulturális életünknek jelentős része volt és ma is az. A francia nép for­radalmi harcai nagy hatással voltak országaink népére és a csehszlovák nép nem felejtette el a német impe­rializmus elleni közös harc éveit. A hidegháború évei után megelé­gedéssel állapítjuk meg, hogy tavaly bővült az árucsere Franciaország és Csehszlovákia között. A kulturális és tudományos élet kiváló képviselőinek látogatásai megnyerték a nyilvános­ság szimpátiáját mindkét országban és hozzájárultak a még jobb kölcsö­nös megértéshez. _ A csehszlovák közvélemény ezért őszintén üdvözli Christian Pineau mi­nisztert prágai látogatásakor. CHRISTIAN PINEAU ÉLETRAJZA Christian Pineau, Franciaország külügyminisztere az Haute-Marne megyei Caumotban 1904. október 14-én született. Elszászban végez­te el a jogi fakultást, majd a po­litikai tudományok főiskoláján folytatta tanulmányait. 1931—1938 között a Paris—Pays Bank tiszt­viselője volt. Ebben az időben lé­pett összeköttetésbe a szakszer­vezetekkel. 1937-ben kinevezték az Állami Tisztviselők Szövetsége tit­kárának, 1938-ban pedig a Szak­szervezeti Világszövetség León Jouhaux vezette gazdasági taná­csának titkára lett. Pineau 1937-ben megalapította a Banque et Bourse (Bank és tőzs­de) című pénzügyi szaklapot s más lapokban is elhelyezett cik­keket. 1939-ben a tájékoztatás­ügyi kormánybiztosságon műkö­dött. Miután a hitleristák meg­szállták Franciaországot, ő volt a Liberation című illegális lap egyik megalapítója. Pineau vezette az észak-franciaországi ellenállási mozgalmat. Christian Pineaut 1942 szep­temberében letartóztatták és bör­tönbe vetették. Ugyanazon év no­vemberében sikerült megszöknie. Folytatta illegális tevékenységéi. 1943-ban ismét letartóztatták és a buchenwaldi gyűjtőtáborba szál­lították, ahonnan csak 1945 áp­rilisában szabadult ki. 1945—1946-ban Christian Pi­neau az alkotmányozó nemzetgyű­lés képviselője, 1946-tól 1951-ig a nemzetgyűlés képviselője volt. 1945 májusától 1945 novembe­réig a De Gaulle kormányban a közellátási miniszteri tisztséget töltötte be, 1947 novemberétol 1948 szeptemberéig közmunkaügyi, közlekedésügyi és turisztikaügyi miniszter volt, előbb a Schumann ­kormányban, majd a Marié kor­mányban. 1948 szeptemberében Pineaut kinevezték a Schumann kormány pénzügyi- és közgazdasági minisz­terévé, majd közmunkaiigyi, közle­kedésügyi és turisztikaügyi minisz­terré Queuille kormányában (1948 szeptemberétől 1949 októberéig) és a Bidault kormányban (1949 októ­berétől 1950 februárig). 1951-ben Christian Pineaut a nemzetgyűlés képviselőjévé vá­lasztották. 1956-ban ismét beke­rült a parlamentbe. 1955-ben a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsá­gának elnökévé választották. 1956 január 31. óta a Guy Mollet kor­mány külügyminisztere, Christian Pineau a Francia Szo­cialista Párt egyik vezetője és a Központi Bizottságnak tagja. Adenauer kancellár a békés tárgyalások ellen uszít Köln, május 24. (ČTK). — A Rajna menti Kölnben május 23-án Nyugat­Németország gazdasági helyzetéről Fritz Berg, a nagyiparosok elnöke és Adenauer szövetségi kancellár mon­dott beszédet. Adenauer kancellár beszédében a Első lépés az amerikai támaszpontok t felszámolásához Berlin, május 24. (ČTK) — A Tri­búne des Nations francia lap e na­pokban az izlandi parlament azon kö­vetelésével kapcsolatban, hogy az amerikai katonai egységek hagyják el az izlandi támaszpontot, azt írta, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ez a határozat nagyon nyugtalanítja. Az Egyesült Államokban Izland el- ' vesztését olybá v­szik, „mint első lé­pést a közép-kele­ti, afrikai és ázsiai amerikai támasz­pontok leszerelésé­hez". „Az ameri­kai hadügyminisz­térium stratégiai térképén — írja a lap — Izlandnak természetesen elő­nyös helyzete van. Izland az amerikai szárazföldet Euró­pával összekötő lé­gi- és tengeri út­vonalnak jelentő­ségteljes állomása." A lap hozzáfűzi, hogy az izlandi parlament kívánsá­ga visszavonhatat­lan. A skandináv semlegesség ezen megnyilvánulása nagy rokonszenvet váltott ki Norvé­giában és Dániában, ahol az amerikai repülök már régen nem szívesen látott vendégek. többi között megkísérelte, hogy a „Kelet felől jövő veszedelemre" fi­gyelmeztetve a nyugatnémet ipart el­térítse azon szándékától, hogy keres­kedelmet folytasson a Kelettel és rá­vegye a fegyvergyártásra. Ezért ha­mis képet festett a nemzetközi hely­zetről, kijelentve, hogy a legutóbbi hét év során sohasem volt oly súlyos, bonyolult és bizonytalan, mint most. Durva támadást intézett a Szovjet­unió ellen is. A Szovjetuniót „halá­los ellenségként" jelölte meg, „amelfyel szemben a legnagyobb éber­ségre van szükség". Visszautasította a Szovjetunióval való tárgyalások le­hetőségét, mert szerinte ez „a gyen­geség politikája lenne, amely Né­metországot az oroszok karjaiba so­dorná". • A NYUGATI LAPOK FEJŐSTEHENE

Next

/
Thumbnails
Contents