Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-25 / 145. szám, péntek

Sajtókonferencia V. Široký miniszterelnökkel V. Široký miniszterelnök bevezető beszéde (Folytatás az 1. oldalról) irányelvtervezet megtárgyalásával ösz­szefüggésben megmutatkozik — tel­jes mértékben megvan győződve ar­ról, hogy a második ötéves terv fel­adatait teljesítjük. A második ötéves terv összeállí­tására vonatkozó irányelvtervezet tel­jes mértékben kifejezi népi demokra­tikus államunk további fejlődését és növekedését mind belpolitikai, mind pedig nemzetközi szempontból. A leg­közelebbi öt évben alapvetően kiépít­jük a szocializmus anyagi-termelési alapját. összefoglalva: az irányelvtervezet az ipari termelés alapvető növelésé­nek elvét követi a termelőeszközök termelésének elsődleges növelésével a mezőgazdasági termelés egyidejű fej­lesztése. valamint a közszükségleti cikkek termelésének növelése mellett s mindez lakosságunk életszínvonalának további emelését szolgálja. Különösen nagy súlyt fektetünk a műszaki fej­lesztésre, arra, hogy a második ötéves terv az új technika és a tudomány vívmányai széleskörű bevezetésének időszaka legyen mind a termelésben, mind egész népgazdaságunkban. En­hek fő útját a második ötéves terv igényes feladatai teljesítésének mód­szerében látjuk a termelésben és a lakosság életszínvonalában. Nyugaton itt-ott olyan hangok hallatszottak, hogy ötéves tervünk állítólag a ne­hézipar fejlesztésének egyoldalú hangsúlyozására irányul. Igaz, hogy a nehézipar fejlesztésében igen jelen­tékeny feladatokat tűzünk ki. Emel­tet azonban a párt és kormány fi­gyelme teljes mértékben a mezőgaz­dasági termelés rendszeres növelésé­re és az életszínvonal szüntelen eme­lésére is irányul. Az irányelvek abból indulnak ki, hogy a mezőgazdasági termelés egész terjedelmét az ötéves terv folyamán 30 százalékkal növeljük. A mezőgaz­dasági termelés növekedése a máso­dik ötéves tervben a mezőgazdasági munkák gépesítésének gyors fokozá­sán. a műtrágya/juttatások alapvető növelésén, az összes talajtartal^kok felhasználásán és mindenekelőtt a Szövetkezeti szocialista nagytermelés továbbfejlesztésén alapszik. Már a ínúlt év közepétől kezdve új fejlődés tapasztalható az egységes földmúves­Szövetkezetek megalakítása terén. Múlt év június 1. óta a III. és IV. típusú EFSZ-ek száma 1956. V. l-ig több mint 1200-zal emelkedett. A szövetkezeti mozgalom fejlődésében mind egyre inkább a középparasztok­ra támaszkodik, akik növekvő mér­tékben maguk válnak az új szövetke­zetek megalakításának szervezőivé és kezdeményezőivé. Ez azért van így, mert az utóbbi néhány évben jelen­tékenyen megszilárdultak az egységes földművesszövetkezetek, melyek gyors ütemben növelik termelésüket és fo­kozzák a tagok jövedelmét. Ily módon 1955-ben az EFSZ-ek munkaegysé­geinek pénzértéke országos méretek­ben 16 százalékkal és az egy hektár­ra eső pénzérték 22 százalékkal emel­kedett. A második ötéves tervben to­vábbra is jelentősen emelkedik a köz­szükségleti cikkek termelése, főleg olyan fajtáknál, melyeknek növekvő fogyasztása a lakosság életszínvona­lának emelését kíséri. Ezzel egyida-' jüleg az is fontos, hogy főleg az iparcikkek árufajtáinak kiterjeszté­sére és minőségük jelentékeny meg­javítására is nagy súlyt fektessünk. Lakosságunk személyes szükséglete a második ötéves tervben legalább egyharmadával emelkedik, emellett a munkások és alkalmazottak reálbérei kb. 30 százalékkal emelkednek. La­kosságunk magas életszínvonala a többi iparilag fejlett országokhoz vi­szonyítva is általánosan elismert tény. Ügy gondolom, hogy ezen az alapon, e magas világátlag alapján csekély öt év leforgása alatt a lakosság szük­ségleteinek legalább egyharmadával való emelése igényes és nagy feladat, főleg ha azzal összefüggésben ítéljük meg, hogy 1953-tól az első ötéves terv utolsó évétől kezdve 1955-ig a lakosság személyes fogyasztása több mint egyötödével emelkedett. Nincs tudomásom róla, hogy bármelyik ka­pitalista állam aránylag rövid ötéves időszakon belül ilyen alapvetően tud­ta volna emelni lakosságának élet­színvonalát. Meg vagyunk győződve róla, hogy az ilyen terv teljesítését csupán olyan társadalmi rendszer biztosíthatja, melyben az emberről való gondoskodás jelenti minden tö­rekvés fő értelmét. Ami a második ötéves tervet nem­zetközi szempontból illeti, következe­tesen továbbra is a kapitalista orszá­gokkal való békés gazdasági verseny útját követjük. Feladatul tűztük ki, hogy történelmileg aránylag rövid időn belül beérjük és túlhaladjuk a CJ S ZO 1956. május 25. legfejlettebb kapitalista államok egy főre eső termelését. Jól tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok sok te­kintetben magasabb színvonalon áll, mint mi. Az USA termelésének össz­terjedelmével nem hasonlíthatjuk össze termelésünket. Ami azonban a gazdasági színvonal kérdését, vagyis az egy főre eső termelést illeti, célul tűztük ki az USA színvonalának el­érését és túlszárnyalását. Mai tapasz­talataink teljes mértékben bizonyít­ják, hogy a feladat reális. Engedjék meg, hogy néhány példát hozzak fel: Csehszlovákia 1955-ben az egy fóre eső termelésben 342 kg acélt termelt. Ez annyit jelent, hogy már megelőzte Franciaországot, s megközelíti Anglia színvonalát, ahol 396 kg-ot, továbbá Nyugat-Németországot, ahol 427 kg acélt gyártanak egy lakosra számítva. Ugyanakkor Csehszlovákia ma már háromszor annyit termel, mint pl. Olaszország, nem is beszélve más ál­lamokról. 1960-ban azonban Csehszlo­vákiának egy főre eső acéltermelése 475 kg lesz. A villamosenergiaterme­lés terén ma Csehszlovákia egy la­kosra átszámítva többet termel, mint Franciaország, de még jelentékenyen lemarad Anglia és Nyugat-Németor­szág mögött, nembeszélve az Ameri­kai Egyesült Államokról. 1960-ban azonban Csehszlovákia magasan túl­haladja majd mind Anglia, mind Nyu­gat-Németország jelenlegi színvona­lát; emellett természetesen nem akar­juk azt állítani, hogy ezen országok termelése nem fog továbbfejlődni. Csehszlovákia egy főre eső terme­lésének gyors növekedéséről, vagyis arról, milyen gyorsan haladunk előre a legfejlettebb kapitalista államok egy főre eső termelésének beérése és túlhaladása felé, arról az alábbi adatok tanúskodnak: 1937-ben Cseh­szlovákia az egy főre eső termelésben 159 kg acélt gyártott; 1948-ban már 212 kg-ot, 1955-ben 342 kg-ot és az 1960. évben 475 kg-ot fog termelni. Csehszlovákia 1937-ben egy főre át­számítva 285 kilowattóra villamos­energiát termelt, 1948-ban már több mint 600 kilowattórát, 1955-ben csak­nem 1150 kilowattórát és 1960. év­ben 1840 kilowattóra villamosener­giát fog termelni. A koksztermelésben Csehszlovákia 1937-ben egy főre át­számítva kb. 240 kg-ot ért el, 1948­ban már csaknem 350 kg-ot, 1955­ben már több mint 530 kg-ot és 1960-ban csaknem 630 kg-ot fog ter­melni. Hasonlóképpen felsorolhatnék számos más mutatót is, azt hiszem azonban, hogy e néhány példa eléggé tájékoztat. Tudatában vagyunk annak, hogy nem mindenki kíséri rokonszenvvol gazdasági fejlődésünket. Mi természe­tesen jól tudjuk, hogy az összes or­szágok népei egyetértenek nézetünk­kel, amikor azt mondjuk: hagyjunk fel a fegyverkezési versennyel, a gyilkoló eszközök gyártásával és ver­senyezzünk inkább a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztésében, abban, ki hogyan képes fejleszteni népgazdasá­gát, milyen gyorsan tudja megjavíta­ni a nép életét! Termelésünk terjedel­me és növekedésének üteme a máso­dik ötéves tervben igen kedvező fel­tételeket teremt a csehszlovák külke­reskedelem fejlődésére. Ez nagyfon­tosságú tény a békés együttélés és az összes országok részére kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából. A Nyugat egyes köreiben bizonyos nemtetszéssel fogadják, hogy Csehszlovákia oly intenzív kereske­delmi kapcsolatokat fejleszt a gazda­ságilag hátramaradt országokkal. Igen, Csehszlovákia továbbra is arra törek­szik, hogy a lehetó legnagyobb mér­tékben kiterjessze a kölcsönös elő­nyökön és egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatokat ezekkel az országokkal, s itt abból indul ki, hogy sokoldalúan hozzájáruljon ezen országoknak függetlenségre és önálló népgazdaság fejlesztésére irányuló törekvései támogatásához. Az elmúlt hetekben üzemeinkben megtárgyalták a CSKP Központi Bi­zottságának a népgazdaságfejlesztés második ötéves terve összeállítására vonatkozó irányelvtervezetét. Eddg még nincs teljes áttekintésünk e vi­ták összeredményeiről. A részeredmé­nyekből azonban már kétségtelenül kitűnik, hogy a tervezet megtárgya­lása mindenütt a dolgozók aktivitá­sával és páratlan kezdeményezésével találkozott. A második ötéves terv irányelv­tervezetének megtárgyalása során többezer javaslat, hozzászólás és új ösztönzés hangzott el, melyek dolgo­zóink mélységes érdeklődését mutat­ják és azt bizonyítják, hogy népünk saját ügyének tartja az ötéves tervet. Kétségtelen, hogy e vita eredményei tovább javítják az ötéves terv előké­szítését, tökéletesítik azt és hozzájá­rulnak az új, eddig rejtett források és tartalékok felfedéséhez és kihasz­nálásához. A második ötéves terv irányelvtervezete megtárgyalásának e valóban gazdag és termékeny ered­ményei közéletünk páratlan aktivizá­lódásának egyik következménye, mely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa és a CSKP Központi Bi­zottsága határozatainak és következ­tetéseinek megtárgyalásával függ ösz­sze. E történelmi eredmények és hatá­rozatok megtárgyalása, mint ismere­tes, a bírálat széleskörű fejlesztésével kapcsolatos. Az éles és alapjában vé­ve teljesen egészséges bírálat politi­kai, gazdasági és kulturális életünk­nek csaknem minden szakaszát érin­ti. Az állami és gazdasági szervek munkájának további és alapvető meg­javítására, a feleslegesen- túlzott cen­tralizmus megszüntetésére, a bürok­ratizmus elleni hatékonyabb intézkedé­sekre, népi demokráciánk kiépítése demokratikus alapelveinek még kö­vetkezetesebb érvényesítésére és to­vábbi elmélyítésére, s arra irányul, hogy mindenütt következetesen érvé­nyesítsük a szocialista törvényessé­get. Minden olyasmi ellen irányul, ami eddig gátolta népgazdaságunk, kultúránk és tudományunk még gaz­dagabb felvirágzását. E vita lefolyását Nyugaton is nagy figyelemmel kísérik. Meg vagyunk győződve róla, hogy a kapitalista or­szágokban is a dolgozók nagy több­sége helyesen és pozitívan értékeli a Csehszlovákiában és más népi de­mokratikus államokban, a szocializ­mus ügyének további megerősítésére irányuló most lezajló folyamatot. Természetesen vannak emberek, akik saját kívánságaik és fantáziájuk rab­jaiként oly messzire mennek, hogy e bírálat egészséges áramlatában min­den áron valamilyen felszabadult ele­meket igyekeznek látni, melyek már­már szétzúzzák népi demokratikus rendünket. Az állami életünk megja­vítására irányuló egyes intézkedése­ket, melyeket a kormány és a kom­munista párt Központi Bizottsága hoz, úgy igyekeznek magyarázni, mint né­pünk bizonyos, a kormány ellen irá­nyuló nyomásának eredményét. Igen, létezik nyomás, nagy nyomás, mely­ben a kormány, a kommunista párt, a Nemzeti Front és az egész dolgozó nép erői egyetlen hatalmas harci sík­ba forrnak össze minden olyan ellen, ami gátolja előrehaladásunkat, a szo­cializmushoz vezető utunkat. Aki ezt a tényt nem érti meg, az nem érti, hogy a mi népi demokratikus kor­mányunk és dolgozó népünk közösen és együtt halad — az nem értheti meg fejlődésünket. Az SZKP XX. kongresszusa és a CSKP Központi Bizottsága eredmé­nyeinek és végkövetkeztetéseinek megtárgyalásánál a lehető legnyiltab­ban bírálják a nemzeti bizottságok­ban, az iparban, mezőgazdaságban, hivatalokban és minisztériumokban fennálló hibákat és hiányosságokat, az egyes szakaszokért felelős vezető tényezőket fent és lent, nyíltan érté­kelik saját munkájukat és saját hiá­nyosságukat. Ebben hatalmas erő rej­lik, éppen a szocialista társadalmi rend jellemző ereje. Hol, melyik ka­pitalista államban lehetséges ' ilyes­mi? Ez csupán azért lehetséges, mert a kormány akarata és törekvése s a dolgozó nép akarata és törekvése kö­zött nincs különbség, hanem teljes egység uralkodik közöttük. Arra, hogy a gazdasági, kulturális és politikai élet egyes hiányosságait államunkban gyorsan megszüntetjük, megbízható biztosíték az, hogy az egyes szervek, vagy vezető dolgozók hibáit leleplezzük és jóvátesszük, hogy államunk egész fejlődése to­vábbra is a demokratizmus további elmélyítése útján halad, mert ezek népi demokratikus rendszerünk alap­elvei. A Csehszlovák Köztársaság állam­rendszerének jellegzetes vonása né­pünk széles tömegeinek magasfokú és szüntelenül növekvő részvétele az állam irányításában és igazgatásában. Népi demokratikus államunk összes szervei tevékenységének fő alapelve, hogy biztosítsák a dolgozók lehető legaktívabb részvételét fejlődésünk összes fontos kérdéseinek megoldásá­ban. Államrendszerünkben fontos helyet foglalnak el a nemzeti bizottságok, melyek mint a hatalom helyi szervei, a szocializmus építése összes felada­tainak gyakorlati végrehajtói. A nem­zeti bizottságok tevékenységébe köz­vetlenül és közvetve a dolgozók száz­ezrei kapcsolódnak be. A nemzeti bi­zottságok tagjai teljes mértékben fe­lelnek választóik előtt tevékenységü­kért. Csupán az 1956-os téli időszak­ban az összes nemzeti bizottságok tagjainak 70%-a adott számadást te­vékenységéről választói előtt. A vá­lasztóknak teljes joguk van arra, hogy visszahívják mindazokat a nemzeti bizottsági tagokat, akik nem váltak be és helyettük új tagokat válassza­nak. Törekvésünk arra irányul, hogy fo­kozatosan és rendszeresen megszün­tessük az összes fogyatékosságokat és mind következetesebben biztosítsuk az igazi népi demokratikus alapelvek érvényesítését életünk minden szaka­szán. Ezenkívül jelenleg fontos in­tézkedéseket készítünk elő a túlmé­retezett centralizmus megszüntetésé­re főleg a népgazdaság irányításában. Ez magával hozza a nemzeti bizott­ságok tekintélyének és jogkörének fokozását, és államrendszerünk továb­bi demokratizálódásának elmélyítését fogja jelenteni. Éppen a széles népi tömegek részvétele államunk összes szervei tevékenységének irányításában és az államigazgatásban jelenti a leg­fontosabb biztosítékot arra, hogy si­kerrel valósítjuk meg mindezeket az intézkedéseket, melyek hozzájárulnak országunk további felvirágoztatásához. E néhány megjegyzéssel szeretném bevezetni vitánkat. Igor Ojsztrah a Bratislavai Nemzetközi Zenei Fesztiválon Szerdán, május 23-án Igor Ojsztrah, a nemzetközi verseny nyertese, a ki­váló fiatal szovjet hegedűművész sze­repelt a zenei fesztiválon. Igor Ojsztrah a szerdai hangver­senyen Johann Sebastian Bach G­moll ihegedű-szonátájának, Camil Saint-Saens, korunk francia művé­szetének legkiválóbb képviselője Ron­do capricciójának mesteri tolmácso­lásával gyönyörködtette a közönsé­get. A szovjet zenealkotások közül I A. Ginsburg nagyszerű zongorakísé­retében Prokofjev D-dúr szonátáját játszotta. Az est műsorában a szovjet mű­vész eljátszotta még César Frank és Eugén Ysay szonátáit. E zenemüvek szívhezszóló, mesteri tolmácsolásával és nagyszerű technikájával elragad­tatta a közönséget, amely nagy, szűn­ni nem. akaró ünneplésben részesí­tette a művészt. Jó munkát végez a Bratislavai Magyar Pedagógiai Iskola kultúrcsoportja Aki szombatonként a kora délutá­ni órákban elmegy a Duna utcai pe­dagógiai iskola épülete előtt, kedves látványban van része: kipirult arcú lányok, fiúk kofferekkel és más fur­csa tárgyakkal felszerelve várakoz­nak a kapu előtt. A járókelők jól megnéznek egy-egy ilyen tárgyat a kofferek közt. Ugyan mire kell az? Egyszerű a magyarázat: kultúrbri­gádra indul a kis csapat! Izgatottan nézegetnek az utca vége felé, jön-e már a várva várt autóbusz? Két éve járják a dél-szlovákiai falvakat veze­tőjükkel, Medricky tanár elvtársnővel, aki gondosan összeállított, magas ní­vójú műsorral készítette elő a kul­túrfellépéseket, melyekkel örömet, jó­kedvet, buzdítást visznek a dolgozók­nak. Jelszavuk: „A jókedvű ember jól dolgozik!" A jó kedvet pedig ők iga­zán ébren tudják tartani. Tarka mű­sorukban gyönyörű népi tánc, népdal, rövid tréfa és komoly, nevelőhatású próza egyaránt váltakoznak. Ahol megfordulnak, szeretettel fogadják őket, mert érzik, hogy a Bratislavai Magyar Pedagógiai Iskola tanulói is szeretettel hozták mindazt, amit egy vidám kultúresten nyújtanak falusi testvéreiknek. Réte, Illésháza, Somor­ja, Felbár, Nagyudvarnok, Gúta és még számos falu közönsége kedvesen emlékszik vissza egy Ilyen kultúr­estre és szívesen hívják őket, hogy jöjjenek mielőbb újra. r—H I R E K Tegnapelőtt befejeződött Prágában a csehszlovák mikrobiológusok és epi­démiológusok X. kongresszusa. Olomouc* közelében június elején megnyitják az új állatkertet, amely 42 hektárnyi területen fekszik. Az állatkertbe már szállítják az állato­kat. Május 23-án a jugoszláv újságírók öttagú küldöttsége Gottwaldovba láto­gatott. A vendégek megnézték a sviti nemzeti vállalat cipő-, gumi- és szö­vőműhelyét. A postások prágai Üzemi klubjában megnyitották a találmányok, újítási javaslatok és újdonságok kiállítását a postatelekomunikáció, rádiókomuni­káció és a televízió szakaszán. A Podébrad vidéki Senice község­ben kigyulladt a szövetkezeti szérű. A tűz elpusztította az egész szérűt, amelyben szövetkezeti gépek, cséplő­gép, motoros szecskavágó prés és más mezőgazdasági szerszám, vala­mint nagy mennyiségű búzaszalma volt. A kivizsgálás során megállapí­tották, hogy a tűzvész szándékos okozója Ladislav Váňa, egy helybeli kulák 27 éves fia, aki mint kocsis dolgozott a szövetkezetben. A legfinomabb női szilonharisnyát, amely csak 8 gramm súlyú, a tfe­bíči nyugat-morvaországi gépüzem sze­relői által készített JD 34-es jel­zésű új szövőgépen gyáitják. Az új gépek sorozatgyártását a közeli na­pokban kezdik meg. Köztársaságunk legnagyobb sajt­üzeme, a Moravské Budéjovice vidé­kén levő Želetavi Sajtgyár. Az új üzemet az egykori sörgyárban építik és a jövő év elején helyezik üzembe. Kapacitása évi 100 vagon áru lesz. A Nové Mesto-i Palma-üzem új­fajtájú mosdószappan gyártására ké­szül akác, gyöngyvirág és indiai vi­rágilattal és magas zsírtartalommal. A galántai Sloboda-üzemben befe­jezték a Damaszkusz, Szíria és Tö­rökország részére gyártott bútorkül­demény csomagolását. Az első szál­lítmány, amelyet Törökországba kül­denek, két komplett diófából készült hálószoba-berendszésből áll. Sikeresen befejezték a nagygéresi téli mezőgazdasági iskola ez évi tan­folyamát. Az iskola 13 hallgatója je­lesen vizsgázott. Szerdán, május 23-án a kora reg­geli órákban a Jihlavából induló te­hervonat belefutott a Dolní Smrčné-i állomáson álló tehervonatba. Az ösz­szeütközésnél megsebesült a moz­donyvezető és társa. A baleset kö­vetkeztében jelentős kár keletkezett. A készenléti segítő rsoportnak né­hány óra alatt sikerült szabaddá ten­ni a vonalat. A baleset okát kivizs­gálják. A komáromi magyar tannyelvű óvónőképző iskola igazgatósága közli, hogy a képesítéssel nem rendelkező óvónők, akik tanulmányaikat távtanu­lással akarják elvégezni, május 31-ig jelentkezhetnek személyesen vagy írásban az iskola igazgatóságánál. A felvételi vizsga június második felé­ben lesz. A felvételhez a 8 éves kö­zépiskola záróvizsgája szükséges. JELENTŐS RÉGÉSZETI LELETEK TROCNOVBAN, JÁN ŽIŽKA SZÜLŐ­HELYÉN A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia archeológiai intézetének dolgozói a múlt hónapban régészeti kutatáso­kat kezdtek Ján Žižka szülőhelyén. Trocnovban. Keresik az egykori 2ižka udvar maradványait. A 69 éves Ján Meity archeológus, helybeli polgár se­gítségével, a régi térképek alapján kezdték meg a kutatásokat. Rátalál­tak egy kőomladékra, amely egy ház­fal maradványa. A helyszínen kerami­ka! edények maradványait, vastárgyak, kulcsok, szíjak, csattok darabjait ta­lálták meg és két érmet találtak a XIV.—XVI. századból. Az egyik ér­met 1545 -ben verték. A csehszlovák rádióipar újdonsága Az év második felében újfajta Há­lózati készülékeket hoznak forgalom­ba köztársaságunkban. Megkezdte az ipar egy újfajta zeneszekrény gyár­tását, amelybe rádiókészüléken kívül közönséges és mikrohanglemezjátszót, valamint magnetofont is építenek. A zeneszekrényben televíziós készülék is lesz. Ugyancsak az év végéig meg­kezdik az újabb típusú, hazai televí­ziós vevőkészülékek árusítását, ame­lyeknek ernyője 22—28 centiméter lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents