Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-24 / 144. szám, csütörtök

Riport a keksz és tésztaneműek gyártásáról Ha megnérzük állami és szö- 1 géppel szeletekre vágják, majd fu­vetkezeti élelmiszerboltjaink kiraka- tószalaggal a csomagoló asztalhoz szál­tait, azt tapasztalhatjuk, hogy az ott lítják. A kétszersült szeleteket be­kiállított áruk között a kétszersül­tek, kekszek és tésztaneműek jelen­tős helyet foglalnak el. Ez azzal ma­gyarázható, hogy ezen áruk iránt nagy a kereslet, a fogyasztás napról napra emelkedik. Nem lesz tehát ér­dektelen, ha a tartós sütemények gyári készítéséről egyet-mást elmon­dunk olvasóinknak. Mindenekelőtt rá kell mutatni ar­ra, hogy a keksz és tésztaneműek iránti kereslet nálunk azért emelke­dett jelentékenyen, mert asszonyaink rájöttek arra, hogy a házilag készí­tett tartós sütemények és tésztane­műek előállítása lényegesen drágább, mint a gyárilag készített áru, amely minőség tekintetében is elsőrendű. Hozzájárul ehhez az is, hogy nálunk a nők is bekapcsolódtak gazdasági életünk minden ágába, úgyhogy elfog­laltságuknál fogva nem nagyon jut­nak hozzá, hogy szabad idejüket — pihenés vagy egyéb szórakozás helyett — sütésre fordítsák. Köztársaságunkban számos olyan gyár van, amely kitűnő minőségű tartós süteményeket állít elő. Mind­egyik gyárnak megvan a maga külön­legessége. Most a Piešťanské pekárne (Pöstyéni N agy sütöde) nemzeti válla­lat üzemével kívánunk foglalkozni. Ez a gyár arról híres, hogy elsőrangú kétszersülteket, kekszeket és tészta­neműeket gyárt. Ha vonattál vagy autóval utazunk Piestányba mindenekelőtt egy hatal­mas, felhőkarcolószerű modern gyár­épület tűnik szemünkbe. Ez a Pieš­ťanské pekárne (Pöstyéni Nagysütö­de) impozáns épülete, ahol a ke­nyér és fehér süteményeken kívül tartós süteményeket, nevezetesen kétszersülteket, kekszet, piskótát és tésztaneműeket gyártanak. A gyárban tett körsétánk alkalmával a látottakról csak az elis­merés hangján számolhatunk be\ minden ragyog a tisztaságtól. A nők és férfiak egyaránt tetőtől talpig .fe­hér munkarufíában dolgoznak, a kéz­zel végzett munka igazán minimális. Minden munkát automatikusan, mo­dern villanyberendezésű gépekkel és kemencék segítségével végeznek. Do­laj elvtársnak, a gyár egyik munka­társának kalauzolása mellett először a kétszersült sütődét , tekintettük meg. Ez a cikk igen fontos a diétá­sok részére. Hogyan is készítik a kétszersültet ? A tésztát automatikus keverőgépekben gyúrják és megfelelő előkészítés után gépek segítségével hosszúkás cipók­ba formálva villamos kemencékben sütik. A kész cipókat szárítás után gyakorolt munkásnők hihetetlenül ügyesen és gycrtsan csomagolják. Ezután meglátogattuk a keksz- és piskóta-osztályt. A kekszeket és pis­kótákat ugyancsak automatikusan ál­lítják elő és a nők csupán a csoma­golást végzik. A keksztésztát kévé­ből, tojásból és vízből készülnek. Rendkívül táplálók, mert 72 százalék szénhydrátot, 13 százalék fehérjét és csak jelentéktelen mennyiségű vizet tartalmaznak. A gyár a fogyasztók fokozott igényeinek megfelelően a jö­vőben csakis tojásos • tésztaneműeket hoz forgalomba. Beszélgettünk a gyár munkatársai­val, akik üzenetet adtak át nekünk A piešťanyi sütödében Chudý elvtárs kollektívája kiszedi a kemencéből a már megsült piskótákat. rőgépek gyúrják, a tésztát automati­kusan hengerük és ugyancsak gépek segítségével gömbölyű keksszé for­málják. Ai ismert Marina-keksz az­után egy 32 méter hosszú futószala­gon villamos kemencén áthaladva ké­szen kerül ki csomagolásra. A piskóta készítése annyiban tér el a kekszgyártástól, hogy itt piskó­tamasszát készítenek és ezt speciá­lis gép segítségével öntik piskóta­formába. Igsn érdekes a tésztaneműek készítése is. Ebben az osztályban ma­karónit, spagettit, tarhonyát, >metél­tet és egyéb tésztaneműeket gyárta­nak. A tészta a gépekből már for­málva kerül ki és megfelelő előké­szítés után a szárító alagútba jut. A tésztaneműek szárítása is automati­kusan történik. A szárítás ellenőrzé­sét manométerek végzik. A gyári tésztaneműek fehér hszt­a fogyasztók részére. Ebben az üze­netben utálnák arra, hogy még min­dig sokan vannak, akik a tésztane­müeket nem megfelelő módon hasz­nálják. Ezért kérik a fogyasztó kö­zönséget, hogy olvassa el a t észt a­neműeket tartalmazó csomagokon le­vő használati utasítást. Ez azért fon­tos, mert a tésztaneműek helytelen kifőzése a minőség rovására megy. Persze, hangsúlyozzák a gyár dol­gozói, az is szükséges, hogy az élelmiszerüzeletekben az elárusítók figyelmeztessék a fogyasztókat arra, hogy a használati utasítás szerint járjanak el. A Piešťanyi Nagysütőde kor­szerű berendezésének és haladó mun­kamódszereinek köszönhető, hogy a gyárban előállított kekszek és tészta­neműek jó hírnévre tettek szert és a fogyasztók körében nagy kereslet­nek örvendenek. (k—p). UJ SZÖVETKEZET ALAKULT a szebeni járás Tarca községé­ben. A szövetkezet megalakítása óta szép és eredményes munkát végez. Már az elején 24 kis- és középparaszt A bodrogszerdahelyi kertészek N yílegyenes hosszú út. Az út palánta fürdik a tavaszi nap mele­két oldalán csinos házak, gében. Folyik a gyomlálás, ültetés, rendezett kis kertekkel. Nagy részüket Lubinszky Miklós örömmel beszél az elmúlt években építették. Szépek, az eddig végzett munkáról. Elmond­tágasak, az új élet hirdetői Bodrog- ja, hogy a múlt évben 52 000-'ko­szerdahelyen. Kocsik haladnak el rona értékű x zöldséggel többet ter­meilettem. A lovak patái nagy port meltek a tervbe vettnél. — Tavaly 22 vernek fel. Száraz, meleg idő van. hektáron kertészkedtünk. Az idén Jó, másfél kilométer hosszú út ve- csak 1 7 hektáron gazdálkodunk, de zet egészen a magas dombon épült ~ teszi hozz á ~ a 1 7 hektáron is el kastélyig. Ügy terpeszkedik ez a kas- akarjuk érni ugyanazt az eredményt, tély a körülötte lévő apró házakra, mint ahogy Vécsei báró valaha a szegényekre. Lenézően, hencegőn, Az mint tavaly a 22 hektáron. — Csak úgy ömlik belőle a szó. Részletesen elmondja, mi mindent tettek már a idő most valami más életet érlel. tavas z 'olyamán. - 22 000 saláta-, Szerdahelyen a kastély a népet szol­gája. Iskola, moziterem, napközi ott kelkáposzta-, karfiolpalántát kiül­tettünk s a dinnyepalánták részére hon van benne. A körülötte fekvő í s előkészítettük a fészkeket. Az gazdasági udvaron ugyancsak új élet üvegházban 220 000 palántát pikíroz pezseg. Szövetkezeti tagok sürögnek­forognak. A régi épületeket lebont ják, helyükbe újakat, korszerűeket tunk. Pár nap múlva már a piacra adjuk a friss zöldségek tömegét. Már eddig is 1000 darab salátát, 100 cso­építenek. A baromfi- és a sertéstelep m a9 hagymát és spenótot szállítót is itt van. Okosan, célszerűen gaz­dálkodnak a bodrogszerdahelyiek. A növénytermelésen kívül az állatte­tunk a városi dolgozóknak. bodrogszerdahelyi kertészekben van ambíció, törekvés. De nyésztésen a szemük. Fajállatokat van olyasmi is, ami fáj nekik. — nevelnek. Itt ugyanis az a mondás Még egy évvel ezelőtt megbeszéltük járja, hogy „akinek iok a jószága, a helmeci Agroprojekt dolgozóival, tele a bukszája." A múlt hónapban is el — jegyzi meg Lacko István, az állattenyésztő csoport vezetője, s hogy építsenek részünkre egy szer­2 3 ~ t ö rž s könyv e z e tt sertést adtunk számhelyis*get. Ügy kellene ez ne­künk, mint kiszáradt földnek a lan­gyos, tavaszi eső, — szövi a beszéd fonalát Lubinszky elvtárs, s a ker­49 726 koronát kaptunk érte. Ezen- tészethez szükség es szerszámokra kívül 27 mázsa sertéshúsb~?dást is muta t _ Több száz ablakot, mintegy jelentett ez a szövetkezetünknek —: teszi hozzá. 100 000 korona értékű vízvezetéki csőveket, gépeket szeretnénk benne A község nyugati szélén ott, ahol a télire elhelyezni, hogy élettarta­a Bodrog vize kanyarog, jól jövedel- mukat meghosszabbítsuk. Megígérték, mező zöldségkertészetet létŕsítet- hogy építenek — sóhajt mélyen a tek. Üvegházakon, melegágyakon tán- kertészet vezetője —, de még sem­colnak a napsugarak. A melegágyak mit sem tettek ennek érdekében, körül sok most a tennivaló. Paprika, Már pedig itt volna az ideje, hogy ^kalarábé és még sok más zöldség- meghallgassák kérésünket. lépett be a szövetkezetbe és egyúttal használatba adták a földjeiket is. így Greš, Križalkovič, Sedlák középgaz­dák mintegy 24 hektár földdel jöt­tek az EFSZ-be. A szövetkezet bir­tokába jutott ezenkívül közel 60 hektáj parlagon heverő föld is. A héthársi traktorállomás egyezsé­get kötött a szövetkezettel és meg­művelte az összes földeket. A szö­vetkezet tavaszi búzát, árpát, takar­mányrépát vetett, mintegy 60 hektár­nyi területen. A többi földbe bur­gonyát és kukoricát vetettek. Seré­nyen folyik a munka a szövetkezeti istállók felépítésében, mert a tagok összpontosítani akarják a szarvas­marhaállományukat. Ezenkívül a szö­vetkezet megteremtette a juhtenyész­tés alapjait is. Feckó László, Kassa Haladó munkamódszerek a mezőgazdaságban X szocialista nagyüzemi gazdálko­dás új útjai közé tartoznak a haladó munkamódszerek. Ezek közül sok módszer a gyakorlatban már bevált és jó eredményeket hozott. A nö­vénytermelés szakaszán eddig ha­zánkban a kereszt- és sűrűsoros ve­tési módszert és a fészkes-négyzetes ültetési módszert alkalmazzuk. EFSZ­eink és állami gazdaságaink az em­lített haladó munkamódszerek alkal­mazásával jó eredményeket érnek el. így pl. az alsószeli EFSZ a múlt évben a sűrűsorosan vetett búzából 30 mázsa átlagos hektárhomazot ért el. Az őszi árpából is szép eredmé­nyeket értek el: 43 mázsa átlagos hektárhozamot, a tavaszi árpából pe­dig 22 mázsa átlagos hektárhozamot. A prosenicei mozgalom alapján 378 mázsás cukorrépahozamot érték el hektáronként. Ezzel szemben a Dol­ná Krupa-i szövetkezetben, ahol kö­zönséges módon gondozták a cukor­répát, csak-^263 mázsás hektárhoza­mot értek el. Ezekből a példákból látható, hogy a haladó módszerek mennvire növe­lik a hektárhozamokat. Ha összeha­sonlítjuk az alsószeli szövetkezet és a. Dolná Krupa-i szövetkezet eredmé­nyeit, akkor láthatjuk, hogy Dolná Krupán 115 mázsával kevesebb répa termett egy hektáron, mint Alsősze­lin. Milyen hatalmas veszteséget je­lent ez a szövetkezeti tagok és egész népgazdaságunk számára. Meny­nyi cukor és értékes takarmány ma­rad a földben, amely többet is ké­pes lenne adni, ha EFSZ-eink és ál­lami gazdaságaink teljes mértékben ki tudnák használni az új munka­módszereket. A hektárhozamok nö­velésében nagy tartalékaink vannak még a .kukorica- és a burgonyater­melés szakaszán is, ahol jól érvénye­sül a négyzetes-fészkes ültetési mód. Ilyen módszer alkalmazásával 20— 30 százalékkal növekszik a hektár­hozam a közönséges ültetési mód­szerhez viszonyítva. Ezenkívül igen jól lehet alkalmazni a gépeket, ami rendkívül kedvező hatással van a ter­melési költségek csökkentésére. Az állattenyésztési termelésben is alkalmazunk néhány haladó munka­módszert. Mégpedig: a borjak mes­terséges nevelését, Surikov gyorshíz­laló módszerét és Malinyina tőgy­masszázsát. Második ötéves tervünk is nagy súlyt helyez az állattenyész­tési termelés fejlesztésére, mégpedig dolgozóink életszínvonalának állandó emelése érdekében. E feladatok tel­jesítéséhez mindazon módszereket alkalmaznunk kell, amelyek elősegí­tik a termelés növelését. így pél­dául Drženicében 1955-ben a borjak mesterséges nevelésével 1,12 kg-os napi súlygyarapodást, egyes borjak­nál pedig 1,55 kg-os súlygyarapodást is elértek. Ezenkívül azt is meg kell említenünk, hogy az év folyamán egyetlen egy borjú sem pusztult el. A borjak egészségesek, ellenállóak és fejlettek. Az összehasonlítás ked­véért ismertetem a vištuki EFSZ eredményeit: á borjak közönséges nevelése mellett az átlagsúly 85,4 kg volt, ami 0,56 kg napi átlagos súly­gyarapodásnak felel meg, az állatok elhullásának százaléka pedig 21,5 volt. A Dolná Krupa-i EFSZ 87 kg-ot ért el darabonként, ami 0,61 kg-os napi súlygyarapodást jelent, az álla­tok elhullásának százaléka pedig 18,6 volt. Az alsószeli EFSZ-ben a követ­kező eredményeket érték el: az el­választott borjú súlya 95 kg, a napi gyarapodás 0,68 kg, az elhullás szá­zaléka 19,50. Az összehasonlításból világosan kitűnik, hogy mennyivel előnyösebb a haladó munkamódszer alkalmazása. Ha mérlegeljek azt a tényt, hogy a jó minőségű és magas hasznú ál­latállomány megteremtésének előfel­tétele az egészséges és jól fejlett növendékmarha, akkor látjuk, hogy a termelés lehetőségeit biztosítja egyetlen haladó munkamódszer is. A példa bizonyítja, hogy milyen vesz­teségeket okoznak maguk a szövet­kezeti tagok, amikor késlekednek az új munkamódszerek bevezetésével. A fent említett haladó munka­módszerek számos EFSZ-ben jól be­váltak. Természetesen, ha be akar­juk vezetni az új munkamódszereket, azokat tökéletesen ismerni kell és csak fokozatosan alkalmazhatjuk őket a gyakorlatban. A mezőgazdasági dolgozókon múlik, hogy ezeket az is­mereteket a legszélesebb mértékben és helyesen alkalmazzák. A haladó munkamódszerek hiányos ismeretének az a következménye, hogy nem ered­ményezik a várható gyarapodást, ami visszariasztja és elkedvetleníti a dol­gozókat azok alkalmazásától. A Szov­jetunióban nagymértekben alkalmaz­zák a haladó munkamódszereket, s ezek döntő lendítői a mezőgazdasági termelés növelésének. Hazánkban az új munkamódszereket még nem al­kalmazzák ilyen mértékben, de tuda­tosítanunk kell, hogy a haladó mun­kamódszerek feltárják a termelés rejtett tartalékalt és megmutatják a mezőgazdasági termelés fokozásához és a munkatermelékenység növelésé­hez vezető utat. Jozef Pekár A keszonépítők befejezték a munkát Lipnóban A lipnól gát építkezésén befejeződ­tek a keszonépítési munkálatok. Há­rom évig Jozef Jirčik mérnök épí­tésvezető és Alojz Voráček és Old­rich Klabik mesterek vezetésével szorgalmasan, áldozatkészen dolgo­zott itt a keszonépítők csoportja, amely a Vltava medrében 10 keszont rakott le. Most a Český Krumlov vidékén lé­vő Želnava melletti vasúti rakodó­állomás építkezésén két keszont rak­nak le, 9 keszont pedig a kamiki építkezésen, Újfajtájú autógumi-abroncsok A gottwaldovi Vörös Október n. v. gumiosztályán 70 fajta személy-, te­herautó- és motorkerékpár gumiab­roncsot gyártanak. Barum-jelzésű au­Repülötaxi Aeró 45-ös ismert kétmotoros személyszállító repülőgépeink légiforgal­mi vállalatunk szolgálatában a repülötaxi szerepét töltik be. A repülö­taxi nagyx segítséget nyújt gazdasági dolgozóinknak ügyeik gyors elin­tézése érdekében. Képünk a Csehsz szlovák Légiforgalmi Vállalat egyik repülőtaxiját mutatja be felszállás előtt. tóabroncsaik az összes népi demok­ráciák, Svédország, Dánia és más ál­lamok országútjain futnak. Idén az üzem néhány újdonságot készít elő, főleg a versenymotorkerékpárok és a versenyautók számára. Az újfajta gumiabroncsok kitűnően beváltak a prágai Sárkában rendezett tavaszi versenyeken. A hónap végéig újabb gumiabroncs-fajtákat gyártanak az alpesi versenyen induló verseny­zők számára. Az új gumiabroncson kiugró minta lesz, mely jelentékenyen befolyásolja a gép stabilitását az or­szágúton. A Vörös Október n. v. dolgozói a köztársaságban elsőként készítettek különleges gyorsasági gumiabroncso­kat a versenyautók, mindenekelőtt a Tatra-Monopost autók számára. Ez az újfajta RS-1 extraspeciál gumiabroncs csaknem 5,5 kg-mal könnyebb, mint az eddig használt 13 kg-os gumiabroncs. A vállalat dolgozói további nagy jelen­tőségű újdonságot készítenek elő — különleges keverékekből ellátott gu­miabroncsot, mely tapad a síkos or­szágúton. A termelés tökéletesebb technológiája segítségével ebben az évben az eddigi 20 000 kilométerről 25 000 kilométerre növelik az összes gumiabroncsok élettartamát. O J_S ZÖ 135S. május 21.

Next

/
Thumbnails
Contents