Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-24 / 144. szám, csütörtök

r A VILÁG TÉRKÉPE FELETT Kambodzsa létérdeke a semlegesség A gyarmati rendszerből kiszakadó országok egymás után csatlakoznak a békés együttélés elveihez és határo­zottan visszautasítják a nyugati hatal­mak új gyarmatosítási módszerét: a katonai tömböket. Ezen országok közé tartozik Kambodzsa is. amelynek kormánya éppen a múlt héten jelentette be, hogy diplomáciai kapcsolatot äéteslt hazánkkal, a Szov­jetunióval és Lengyelor­szággal, Norodon Sziha­nux volt miniszterelnök, befolyásos politikus pedig a napokban európai kör­útra indult és a sajtóügy­nökségi tudósítások sze­rint valószínű, hogy ha­zánkba is ellátogat. Kambodzsa népe hosszú és nehéz utat tett meg, míg eljutott az önállósá­gig. Ez a délkelet-ázsiai ország 1863-ban a franciák gyarmata lett, csak úgy, mint Indokína többi része (Laos, Vietnam). A gyar­matosítás 70 éve afatt a szabadságszerető kambod­zsai nép többször fellázadt a gyarmati önkény ellen. \ történelem hat nagy fel­kelést tart számon és ezek közül is a legjelentőseb­bek 1864-ben, 1886-ban és 1916-ban robbantak ki Különös erővel lángolt fel a felszabadulási mozgalom harca a japán megszállók ellen, és az egységes népi front vezetésével a nép 1945-ben ki is űzte a megszállókat. A francia had­sereg a japán megszállók maradvá­nyainak felszámolása ürügyén vissza­tért az országba és a franciákat kiszol­gáló kormányt juttatták hatalomra. A nép elégedetlenségének eredménye­ként 1948-ban látszat-függetlenséget kapott és az 1949-ben Párizsban megkötött egyezmény értelmében a kambodzsai királyság tagja maradt a Francia Uniónak. Teljes függetlenséget csak 1954­ben, az indokínai háborúnak vé­get vető genfi értekezleten biztosítot­tak Kambodzsának. A kambodzsai nemzetgyűlés 1954. szeptemb'erében kikiáltotta Kambodzsa függetlenségét és úgy döntött, hogy az ország kilép a Francia Unióból. A franciák távozását alig várták az amerikai inperialisták. Minden esz­közzel megkísérelték, hogy Kambod­zsát megkaparintsák maguknak. Előbb „gazdasági segítséget" ajánlottak Kambodzsának, aztán „nemzeti füg­getlensége" megvédés© érdekében felszólították, hogy lépjen be a Dél­kelet-ázsiai Katonai Szövetségbe KAMBODZSA. Területe 180 ezer km 2. Lakói­nak száma körülbelül öt millió, Vietnam, La­os, Sziám (Thaiföld) és a Sziámi öböl között fekszik. Királyság. Ural kodója Norodom Szura­marit király, aki a mu It évben váltotta fel Norodom Szuramukot. Fővárosa: Phnom Penh, 260 000 lakosú. ' (SEATO). — Mikor az önállósághoz jutott Kambodzsa egyik javaslatot sem fogadta el, brutálisabb eszkö­zökhöz folyamodtak. Thaiföld és Dél­Vietnam lezárta a határokat, hogy megakadályozza az áruszállítást Kam­bodzsának. Ezenkívül határincidense­ket provokáltak. Norodon Szihanuk volt miniszterelnök is amerikai nyo­másra mondott le. De utódja, Khim Tit miniszterelnök tovább folytatja a semlegesség poli­tikáját, amely összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a békés egymás mellett élés öt alapelvével, amint azt Szihanuk a bandungi kon­ferencián leszögezte. Kambodzsa ba­ráti kapcsolatokat épített ki többek között a népi Kínával és Indiával. Az országot az ENSZ X. ülésszakán fel­vették az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tagjai közé. VÁLASZTÁSI HARC 0ĹASZ0RSZAGBAN Róma, május 22. (ČTK) — A járási és tartományi tanácsok választásai előtti utolsó vasárnap, május 20-án sok olasz községben tartottak válasz­tási gyűléseket. A választások május 27-én lesznek. Palermóban a Kereszténydemokrata párt gyűlésén Segni miniszterelnök Tuniszban terrorista gyarmatosító szervezetet lepleztek le Párizs, május 22. (ČTK). —' A francia sajtó értesítése szerint a tu­niszi rendőrség aknamunkát végző szervezetet leplezett le, amelyet a gyarmatosítók alakítottak és amely támadást készített elő a tuniszi poli­tikusok ellen. A szervezet nyolc tag­ját letartóztatták.. Mindannyian fran­cia állampolgárok." A tuniszi belügy­miniszter a sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy a rendőrség nagy mennyi­ségű fegyvert és lőszert talált, amely e szervezet tulajdonát képezte. mondott beszédet a választókhoz, ak' aggodalmát fejezte ki afölött, hogy a választásokon gyenge lesz a részvé­tel. Felhívta ezért a választókat, hogy részvételükkel és szavazatukkal aka­dályozzák meg azt, hogy a községek­ben és tartományokban a közigazga­tás a „bomlasztó" elemek kezébe ke­rüljön, ami alatt azokat a pártokat érti, akik nem tartoznak a kormány­többséghez. A miniszterelnök ezzel hangsúlyozta Fanfaninak, a párt fő­titkárának tézisét is, amely szerint a községi és tartományi tanácsokban meg kell akadályozni minden együtt­működést a Kereszténydemokrata Párt és azon pártok között, amelyek nem tartoznak az úgynevezett „kö­zéppártok" közé. A haladó pártokat illetőleg kijelentette, hogy a Keresz­ténydemokrata Párt visszautasít min­den, megegyezésre irányuló ajánlatot. Nemcsak a baloldali pártok, hanem a kormánytöbbség egyes pártjainak képviselői is bírálták a Keresztény­demokrata Párt politikai irányvonalát és elégedetlenségüket fejezték ki. ť Az angolok kollektív büntetést alkalmaznak Cipruson Nikózia, május 22. (ČTK). — A Reu- ( alkalmazzák a kollektív büntetést a .. i- bn^iien cTarinf a finröfi laknsqán ellpn. amelv nem hai­ter hírügynökség közlése szerint a brit katonai egységek május 21-én már negyedik napja folytatták Cip­rus északnyugati részében a házkuta­tásokat. Terroristákat és elrejtett fegyvereket kerestek. Ugyanazon a napon a ciréniai diákok a nikóziai ta­nulók példájára elhagyták az iskolá­kat és tüntető felvonulást tartottak a városban a brit hatóságok rossz bánásmódja ellen, amelyben Maka­riosz érseket, a ciprusi nemzeti fel­szabadító mozgalom volt vezetőjét részesítik, akit jelenleg a Seychelli­szigeten fogva tartanak. A Reuter hírügynökség jelenti to­vábbá, hogy a brit hatóságok Ciprus szigetén mind nagyobb mértékben 4 ÜJ 1956. május 24. görög lakosság ellen, amely nem haj­landó tanúskodni a ciprusi hazafiak tevékenységéről. Egész falvakat súj­tanak pénzbüntetéssel 200—7000 font sterlingig terjedő összegben. A la­kosságot különféle, szabad mozgá­sukat korlátozó rendelkezéssel kény­szerítik a pénzbírságok megfizetésé­re. London. (ČTK). — A Daily Herald munkáspárti lap május 22-i számában bírálja a brit kormányt; hogy a cip­rusi kérdést csupán csak a terroris­ták elleni háborúnak tekinti. Ez a nézet okozta, hogy nincs remény a ciprusi probléma politikai megoldásá­nak lehetőségére. Ezért szükséges — írja a lap —, hogy a kormány bo­csássa szabadon Makariosz érseket és folytassa vele a tanácskozásokat. Csakis így lehet túljutni a jelenlegi holtponton. A tömegtüntetések és a népi meg­mozdulások azt bizonyítják, hogy a sok nemzetiségű Kambodzsa népe he­lyesli a kormány politikáját. Khim Tit miniszterelnök hivatalba lé­pésekor azt is bejelentette, hogy nemcsak a semlegességre fog töre­kedni, hanem a gazdasági független­ség elérésére és az ipar megteremté­sére is. Kambodzsa ősi kultúrája semmivel sem marad el az egyiptomi, kínai, in­diai antik kultúra mögött. Kambodzsa gazdag ország. Természeti kincse 1 még nincsenek feltárva. Gazdag arany-, cin-, ólom-, vasérclelőhelyek­kel rendelkezik és óriási foszfáttar­talékai is vannak, ami lehetővé teszi az ipar fejlesztését. A lakosság 90 százaléka mezőgazdasági munkás. Az ország főbb termékei: a rizs, bors, gyapot, kaucsuk, pálmacukor, kuko­rica stb. Igen értékes az ország fa­készlete. Igen elterjedt a selyemher­nyótenyésztés is. A Mekong folyóban, a Tonle-sap tóban évenként 100 ezer tonna édesvízi halat halásznak. Kambodzsa mezőgazdaságának és iparának fejlesztéséhez jelentős mér­tékben hozzájárul az a tény, hogy a kormány kereskedelmi kapcsolatokat teremt a szocialista tábor országaival. Az indiai, burmai és afganisztáni pél­da meggyőzte a kambodzsaiakat ar­ról, hogy a szocialista tábor orszá­gainak gazdasági segítsége nincs sem­miféle politikai feltételekhez kötve. Ezért a nemrég bejelentett diplomá­ciai kapcsolatoknak Kambodzsa fejlő­dése szempontjából nagy jelentőségük van. Szűcs Béla Lejegyezték a szovjet állami népgazdaság­fejlesztési kölcsönt Moszkva, május 22. (TASZSZ) — A Szovjetunió pénzügyminisztériuma hi­vatalos közleményt adott ki a Szov­jetunió 1956. évi állami népgazdaság­fejlesztési kölcsönének jegyzéséről. A 32 milliárd rubel összegben kibocsá­tott kölcsönt május 21-én estig 34 305 323 000 rubel összegben lejegyez­ték. A Szovjetunió pénzügyminiszté­riuma a Szovjetunió Minisztertaná­csa utasítása alapján elrendelte, hogy a további kölcsönjegyzést mindenütt szüntessék be. Véget ért a moszkvai fizikai értekezlet Moszkva, május 23. (ČTK). — Moszkvában május 22-én befejeződött a magas-energiáiú molekulák össz­szövetségi fizikai értekezlete, ame­lyet a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája fizikai-matematikai tudomá­nyainak szekciója rendezett. A tel­jes üléseken és a három szekció gyűlésein szovjet és külföldi tudó­sok több mint 120 beszámolója hang­zott el. Az értekezleten több mint ezer szovjet és hatvan külföldi tudós vett részt, akiknek kölcsönös baráti és tárgyilagos vitája hozzájárult a je­lenlegi nukleáris fizika időszerű prob­lémái egész sorának jobb megvilágí­tásához. * Coty elnök fogadta Guy Mollet miniszterelnököt Párizs, május 22. (ČTK) — René Coty, a Francia Köztársaság elnöke, kedden fogadta Guy Mollet miniszter­elnököt, aki a köztársasági elnöknek jelentést tett a francia kormánykül­döttség moszkvai tanácskozásainak eredményeiről. Szovjet ajándékrepülőgép az egyiptomi miniszterelnöknek Kairó, május 22. (TASZSZ) — Az Al-Mazau-i repülőtéren május J}2-én ünnepélyesen átadták Nasszer egyip­tomi miniszterelnöknek az „IL-14" szovjet repülőgépet, amelyet a szov­jet kormány ajándékozott neki. Kiszeljov, a Szovjetunió kairői nagykövete Nasszer miniszterelnök­höz fordulva kijelentette, hogy a szovjet kormány ajándéka annak az őszinte baráti érzésnek a kifejezése, amelyet a baráti Egyiptom, népe és miniszterelnöke iránt táplál. Nasszer miniszterelnök válaszában kijelentet­te: „Igen hálás vagyok a Szovjetunió­nak á népeink közötti barátság eme jelképéért és remélem, hogy a jövő­ben is erősíteni fogjuk ezt a barátsá­got." Franciaországi riportsorozatunk E. Rostand: Cyrano de Bergerac színműve (3) Párizsban I p gészen természetes, hogy egy Cl színművet a legjobban hazá­jában ismerhetünk meg. Ezért, amint megláttam a párizsi programfüzetben, hogy a Sarah Bern­hardt színház 10 nap múlva leveszi Rostand Cyranoját műsoráról, azon­nal jegyet szereztem — és helyesen cselekedtem. Éjjel fél 1 óra van, most érkez­tem haza az elő­adásról, amely annyira magával ragadott és egy­ben megrendített, hogy azonnal ne­kifogtam benyomá-­saim leírásához. Nem túlzok, ha azt illítom, hogy párizsi tartózkodá­som egyik legna­gyobb élményében volt részem, mely örökké emlékeze­tes marad szá­momra. E. Rostand e művét 1897. de­cember 27-én mu­tatták be először Párizsban. A be­mutató a közön­séget valóságos lázba hozta, ilyen óriási sikerre még nem volt példa. Reggeli 2 óráig tombolt, sírt, ne­vetett, tapsolt a publikum és nem akarta elhagyni a színház nézőterét. Nyilvánvaló volt, hogy olyan siker született meg, amelynek Francia­ország nem szab­hatott határt és amely az egész világra kiterjedt. Az elkövetkező hónapokban Cyra­no lett a főtéma. Az eejész ország­ban Cyranot játszották, valamennyi nyelvre lefordították e müvet, amely elindult meghódítani a világot. Az összes francia lapokat állandóan fog­lalkoztatta e nagyszerű, rendkívül szellemes darab. * • « indezt előrebocsátva milyen volt a mai előadás? Leg­jobban a „tökéletes" szóval' lehet jellemezni. A rendezést elejé­től végig realizmusa tette rendkívü­livé. A legapróbb részletekig érez­hető volt, hogy egy alaposan átgondolt, átrágott — valóban nemzeti színda­rab előadásáról van szó. Itt minden­ki, a rendezőtől a statisztáig, a leg­bensőbb és legfranciább művészetét adta. Ha egy mű még annyira szel­lemesen is van megírva, ez még egy­magában nem biztosítja a sikert — ennek előfeltételei a rendezés és a színészi teljesítmények. Mindez itt adva volt. A rendezés végig lenyűgöző hatást keltett, a közönség érdeklődése egy pillanatra sem lankadt. A színpadi jeleneteket a dinamika jellemezte, a szín állandóan nyüzsgött-mozgott. A kiállítás rendkívül realista, korszerű volt, a színpadi díszletek másodper-* cek alatt változtak. Nagyszerűen ér­vényesültek a fényhatások. Két jele­Párizsi városrészlet netben a reijdezés hátulról megvilá­gított fehér vásznon árnyékokat sze­repeltetett. Mindkét jelenet remek volt. Az első Cyrano párbajait mu­•tatta mesterien, a második pedig az elvesztett csati utáni gyászmenetet — megrendítő®. A pompás rende­zésért Raymond Rouleau-t illeti a dicséret. Cyranot mesterien, szellemesen, emberien és megrázón Pierre Dux alakította. A legnagyobb színészi ala­kítások egyike, amit valaha is láttam. Cyrano végig versben van írva, ami lényegesen megnehezíti a színész fel­adatát, Pierre Dux azonban szinte ké­jelgett a szellemesnél szellemesebb versek megjátszásában. Igy például a híres orr-jelenet­ben csak úgy sziporkázott. Párbajoz­ni úgy párbajozott, mint ahogy a régi filmekről Fairbanks-et vagy Er­ről Flynn-t ismertük, araellett' rí­mekben: „...megdöföm a Versem vé­gén." Nagyszerű volt a második felvonás azon jelenetében, amikor bemutatja De Guiche-nek katonáit: Ezek a gascognei legények és Castel-Ja­loux a kapitány." Meggyőzően emberi Dux alakítása az erkély-jelenetben (Roxane csókja), fájdalmasan meg­ható és szívettépően megrázó lemon­dása az utolsó fevonásban. Kétség­kívül az egész együttes legkiválóbb színészi alkotása volt. Méltó partner­nője Francoise Christope Roxane szerepében, aki az utolsó felvonásban volt a legjobb. De mint már az elején említettem, az együttes valamennyi tagja reme­kelt és a tömegjelenetek sem lehet­tek volna élethűbbek. A közönség végigélte az egész darabot a színé­szekkel és amit még színházban nem tapasztaltam, templomi csend volt. agyszerű előadás — felejthe­tetlen élmény. Párizsban má­jus 14-én kezdődött ugyanebben a színházban a Drámai Előadóművészét III. Fesztiválja, amelyen 16 ország — köztük Csehszlovákia is — részt vesz. Tőlünk a prágai Nemzeti Színház együttese érkezett ide. A látottak szerint igen komoly feladat vár rá és alaposan fel kell készülnie, hogy ilyen versenyfelek mellett jó helye­zést érjen el. Ehhez sok sikert kívá­nunk. Párizs, 1956 május. Bernáth József ­A Cyrano rövid tartalma Cyrano, a hős költői lélek, szerel­mes unokahúgába — Roxaneba. Mi­után csúnya, hatalmas orra van, nem vallja be szerelmét. Midőn Roxane találkozóra hívja, félve reméli, hogy talán szerelme viszonzásra talált; de tévedett, Roxane csak azért hívta, hogv bevallja neki egy gascognei ka­dét iránti érzelmeit. Egy szép fiú, akit viszont a sors nem áldott meg szelle­mi javakkal. Roxane meg is unná, ha Cyrano jó szíve nem segítene a kadéten. Ennek nevében szellemes szerelmes leveleket ír Roxanenak, aki mindezek után hozzá megy feleségül. Kitör a háború és Roxane férje ha­lála előtt jön rá arra, hogy Cyrano is szerette Roxanet. Cyrano azonban barátja holttesténél megesküszik arra, hogy titkát nem fedi fel az özvegy­nek. Roxane kolostorba vonul, ahol Cy­rano 14 éven át rendszeresen látogat­ja. Egyszer, amikor ismét hozzá ké­szül, ellenségei orvul leütik és ö hal­dokolva érkezik meg Roxanehoz. Meg­kéri Roxanet, mutassa meg férje utolsó levelét, el szeretné olvasni. Roxane eleget tesz kérésének, Cyrano felolvassa a levelet, közben teljesen besötétedik és Roxena rádöbben arra, hogy Cyrano tulajdonképpen nem ol­vassa a levelet, hanem emlékezetből idézi. Roxane ekkor jön rá, hogy Cyrano szereti őt, ő írta az összes leveleket, ő volt az a rendkívüli szellemes lény és nem az elhunyt férje. Tudtára ad­ja Cyranonak, hogy visszonozza érzel­meit — de már késő, Cyrano haldok­lik. Agóniájában kardot ránt, harcra kel az emberi butasággal és kileheli lelkét. V/

Next

/
Thumbnails
Contents